Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Nov20

2009. Július 05., Vasárnap 03:51

Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 1

Írta:  Friedrich Klára
Értékelés:
(4 szavazat)
Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 1 Székelyföld az a terület, ahol legbőségesebben találkozunk őseink írásának emlékeivel. Nyolcan indultunk el egy mikrobusszal, amelynek vezetőjét is „megfertőztük” a rovásírás iránti érdeklődéssel. Jól sikerült utunk végére az tette fel a koronát, hogy hazafelé a Kolozsvári Történeti Múzeumban a ritkán kiállított eredeti tatárlakai táblákat is alaposan megszemlélhettük. Velünk tartott többek között Dittler Ferenc építész, az Ősi magyar rovásírás és mai alkalmazásai című könyv szerzője és Ifj. Forrai Márton, a Patakfalvi Bibliáról közölt cikk felfedezője.

Szálláshelyünk felé tartva Székelykeresztúr főterén fényképezhettük az első feliratot, a település nevét szép, felülről lefelé haladó betűkből álló szoborként alkották meg.

fk_rovszekely01

Rugonfalván a Faluvégi Zita panzióban szálltunk meg. Nem választottunk rosszul, ezt az is jelzi, hogy amint beléptünk a mutatósan faragott bútorokkal ellátott udvarra, egy nagyjából 90x55 centiméteres, áradás által lesodort patakkövön máris régi, tehát nem friss karcolatú, közel 20 centiméteres rovás T betűt fedeztünk fel.

fk_rovszekely02

Rogonfalva és a közeli Rava település valószínűleg Roga hun királyról, Attila nagybátyjáról kapta elnevezését.

Még mielőtt az emlékek ismertetésébe kezdenék, itt szeretném útitársaim és minden rovásíró nevében is megköszönni a templomok lelkészeinek, gondnokainak segítőkészségét, szeretetteljes közvetlenségét, a templomok történetének alapos ismertetését és minket elbocsátó áldásukat.

Az érkezésünk utáni reggelen a XIII. században épült, majd többször átalakított Rugonfalvi Református Templomot látogattuk meg. A továbbiakban sem térek ki a templomok értékes freskómaradványaira, a tömörség kedvéért csak a rovásfeliratokról ejtek szót.

fk_rovszekely03

A bejáratnál egy Kortárs találkozó 1997-ben készült emléktábláján Gáta vagy Gata Albert az alkotó, saját nevét rovásírással jegyezte le.

Megtekintettük, lemértük a szakirodalomból ismert, 1981-ben előkerült rovásfeliratot.

Tőle nem messze, egy újonnan feltárt 69x66 centiméteres falrészleten eddig még le nem írt rovásjeleket vett észre Szakács Gábor. Egy Cs, alatta pedig többek között T, LY, Ö betűk kerültek elő. A betűk mérete 5 centiméter.

Sajnos közben a mikrobusz meghibásodott, de hát a székelyeken és a rovásírókon nehéz kifogni. Házigazdánk édesapjának 46! éves terepjárójával indultunk útnak, amelyet maga a terepjárójánál csupán 15 évvel idősebb Vári Dénes vezetett, méghozzá nagyszerűen, a hágók kanyargós útjain.

fk_rovszekely04

A XII. századi, szintén többször bővített Bögözi Református Templomot gólyafészek koronázza. Rovásfelirata vörös krétával készült és 1929-ben fedezte fel Szigethy Béla erdélyi művészettörténész, református lelkész egy Krisztust ábrázoló freskón. Sajnos a rovásfeliratot a látogatók szinte teljesen letapogatták, alig azonosítható néhány betű halvány körvonala. A felirat jelentésén vitatkoznak a kutatók, egyesek szerint Atyaisten, mások szerint Atyhai Están az olvasat, aki a közeli Atyha településről származó festő volt.

Sajnos a vitatkozók egyikének sem jutott eszébe, hogy a feliratot meg kéne őrizni az utókornak!

Innen tapogatták le a feliratot.

fk_rovszekely05

A Székelyderzsi Unitárius Templomot egy XIII, századi kápolna bővítésével alakították erődtemplommá. A fehérre meszelt falba szépen elhelyezve találtuk a rovásírásos téglát. Több megfejtése létezik: Németh Gyula szerint: Miklós, derzsi pap. Csallány Dezső szerint: Miklós kántor pap atya. Ráduly János egyik olvasata: Miklós Anti az pap. Véleményem szerint: Miklós szentelő pap.

Mintha a tégla fölé helyezett búzakoszorú az én olvasatomat erősítené, hiszen szokás volt a határban a gabonát beszentelni.

fk_rovszekely06

Forrai Márton és Szakács Gábor újabb rovásjelek után kutatva minden lehetséges helyre felmásztak, így a székelyderzsi templom padlásán is találtak rováskarcokat a köveken.

fk_rovszekely07

Székelydályán a református templom felújítása folyamatban van, a külső falon már igen szépen konzerválták a három részből álló hosszú feliratot, új részlet is előkerült. Belül a levert vakolat alatti egyik kövön, a déli falon előkerült egy 4 centiméteres J (vagy A betű töredéke) és egy 6 centiméteres ZS betű. Több rovás gyanús karcolat látható a szemközti falon is. A templom a XII. században épült, a karcolatok ekkor kerülhettek a falakra, a XV. században alakították át gótikus stílusban.

fk_rovszekely08

Homoródkarácsonyfalván a XII. században épült templom tornyának 3. szintjére a veszélyes körülmények miatt csak Ifj. Forrai Márton és Szakács Gábor merészkedett. Ők fényképezték le a sok vitát és több megfejtési kísérletet kiváltó követ, amely még Franz Altheim német történész - akinek 1951-ben jelent meg az Attila und die Hunnen című könyve Baden-Badenben érdeklődését is kiváltotta. Sajnálatos tévedése, hogy véleménye szerint az ótürk rovásíráshoz tartozó proto-bolgár rovásírásról van szó, ám a felirat korát

illetően igaza lehet, mert a VIII. századra helyezi. A feliratot a szakirodalom többségében található adattal szemben nem Szőke István bölcsészhallgató fedezte fel 1944-ben, hanem Debreczeni László 1937-ben. Az orgonától balra található freskórészleten szintén előkerült egy rovásfelirat, amelyet TATÁRnak olvastak az eddigi megfejtők.

fk_rovszekely09

A Homoródkarácsonyfalvi Felirat további kutatást igényel, mert a helyszíni szemle több új tényezőt vetett fel a szakirodalomban eddig megjelent néhány megállapítással szemben. A legtöbb felirat elemzés nem említi például, hogy a követ úgy helyezték el a lőrésablak fölé, hogy a betűk fejjel lefelé állnak. Ezek szerint Debreczeni Lászlón, Szőke Istvánon, Benkő Eleken és rajtunk kívül a „szakértők” nem törekedtek a veszélyes helyszínre.

fk_rovszekely10

A torony bejáratánál a földszinten a jobb oldalon 80-120 centiméter magasan vakolatba karcolt 48 centiméter széles új felirat került elő több sorban, latin betűkkel vegyítve. Leginkább az Alsószentmihályi Feliratra emlékeztet, különösen a jobbra néző rovás M betű.

Nagy öröm, hogy Vargyason a keresztelőmedence bekerült a Makovecz Imre által tervezett igen szép református templomba.

fk_rovszekely11

Az egy kőből faragott medencén rovásfelirat látható, amelynek legismertebb szövege Ráduly János alapján: Mihály(i) irtán (írta) e követ. A medencét üveglap fedi, gyönyörű terítővel az Úr asztalaként szolgál.

fk_rovszekely12

Ennek a medencének a képét szokták úgy körbeküldeni a világhálón, hogy ez az újfundlandi múzeumban található rovásírásos kő, amely bizonyítja, hogy a vikingek is magyarul beszéltek. Nem biztos, hogy jó szándékú tévedésnek tudható be az ilyesmi, inkább a magyar őstörténet kigúnyolásának.

Székelyföldön számos helyen találkozhatunk ősi betűinkkel írt helységnévtáblával. Ebből egy csokorra való látható a következő három képen. Szakács Gábor szorgalmazására eddig 11 rovásfeliratos táblát Magyarországon és a Felvidéken is felállítottak.

fk_rovszekely13

fk_rovszekely14

fk_rovszekely15

Forrás:http://www.polgarinfo.hu/letolt/iras/rovasemlekek.pdf

Következő alkalommal utunk második részét ismertetem, Farkaslaka, Firtosváralja, Énlaka, Korond régi és új feliratait. Ifj. Forrai Márton kiegészítései.

E rész fényképeit Habedank Marianna, Friedrich Klára és Ifj. Forrai Márton készítette. Kérem, hogy aki fényképet, vagy ismeretet használ fel az írásból, legyen szíves a forrást megjelölni. Köszönöm: Friedrich Klára

fk_rovszekely16

Rugonfalván fellelhető több mesterségesen faragott kő is. A helybéliek elmondása szerint egy nagy esőzés alkalmával kerültek a patak medrébe.

fk_rovszekely17

Ebből arra következtetünk, hogy a közelben ősi építmény maradványai lehetnek vagy lehettek... Kiváló kutatási terület. Minden odalátogató rovásírónak és kutatónak kifejezetten ajánlom ezt az utat.

Irodalom

Fehérné Walter Anna: Az ékírástól a rovásírásig (1975)

Ferenczi Géza: Székely rovásírásos emlékek (1977)

Forrai Sándor:Az ősi magyar rovásírás az ókortól napjainkig (1994)

Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kőbe vésték, fába rótták (2005)

Fujer Tibor: Székelyföld üzenetei (2000) Gondos Béla: Rovásírásos emlékek

Erdélyben (Turán, 2001/ápr.-máj.) Libisch Győző: A székelydályai rovásfelirat

(Turán, 2001/ápr.-máj.)

Mandics György: Róvott múltunk (Kézirat, köszönet a szerzőnek a betekintés lehetőségéért)

Ráduly János: A rovásírás vonzásában (1998)

 

 

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 1663 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. Június 30., Szombat 15:30

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 394 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.4%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4.1%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 2%Netherlands 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 664
This Week: 664
Last Week: 5887
This Month: 16429
Last Month: 25766
Total: 1658791

Belépés