Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017May29

2012. Március 03., Szombat 10:33

Angolszász runák a boszniai piramisok területén?

Írta:  Friedrich Klára
Értékelés:
(4 szavazat)
A Semir Osmanagic piramiskutató által 2005 óta feltárt régészeti terület legjobban a magyarokat vonzza. Bizonyára nem véletlenül. Radics Géza, a magyar történelem kutatója 2011-benjárt a boszniai helyszínen. Levélben értesített arról, hogy a Nap piramishoz vezető alagútban egy tájékoztatás olvasható, mely szerint régi angol runák láthatók a kövekbe vésve és kérte, hogy mondjak-írjak erről véleményt.

"A germánok betűik jelentős részét a hunoktól vették át."

Az angolszász runák a germán runákból erednek. Eddig megtalált első írásemlékük a Kr. e. II. sz.-ból maradt ránk egy bronzsisakon, amelyet a mai Ausztria területén találtak. A felirat jelei azonban legalább ugyanolyan arányban sorolhatók az ősmagyar és az etruszk rováshoz, mint a runákhoz.

A valódi runafeliratos kövek megjelenését a Kr. u. 2. sz.-ra teszik. A runaírásnak 24, 33 és 16 betűs változatát ismerjük. A runaábécét első hat betűjéről Futharknak nevezik.


A viszokói piramisok hivatalos elnevezése a 2008-as szarajevói tanácskozás óta: piramydhill, azaz piramis hegy. A Nap piramisba vezető alagút köveinek kora legalább 10-12 ezer év, tehát már ez a nagy időtávolság is kizárja, hogy itt kőbe vésett angol runákról beszéljünk.

Az alagút írásos köveiről készült fényképek, valamint 2007-ben az alapos személyes megtekintésük után az a véleményem alakult ki, hogy ezek tulajdonképpen építőanyag maradékok, mint a még lágy halmazállapotú beton és a jelek nem véséssel, hanem benyomkodással készültek a megszilárdulás előtt. Ha ez beigazolódik, kijelenthetjük, hogy a jelek kora azonos a piramisokéval. Később az egyik feltárást vezető mérnök hasonló megállapításra jutott.

Szakács Gábor 2006 júniusában járt először a helyszínen. A fényképek és tapasztalatai alapján a 18-20 ezer éves Bajóti Pálcavég, valamint a 6-7000 éves Tordos-Vinca műveltség írásjeleivel állította párhuzamba a boszniai piramisok jeleit. Mind a földrajzi helyzet, mind a jelek hasonlósága miatt ez a legvalószínűbb.

Ebből a Kárpát-medencei igen régi írásműveltségből (Bajót, Tordos-Vinca) fejlődtek a bronzkori, majd a szkíta, hun, avar, magyar írásjegyek, lásd 1. kép. Ennek az írásnak a folytonosságasoha nem szakadt meg, hiszen ma is százezerre tehető azoknak száma, akik mindennapjaikban használják közlésre, díszítésre. Bizonyíték ezarra is, hogy amagyarok a Kárpát-medence őslakói és nem csak 896 óta élnek itt.

A germánok betűik jelentős részét a hunoktól vették át. Következik ez abból, hogy a 24 betűs runaváltozatnál 14 alakilag teljesen azonos a magyar rovásírással.

Több táblázatot készítettem a boszniai, a kárpát-medencei, valamint más ősi műveltségek jeleinek összehasonlításával, melyek különböző könyvekben jelentek meg, ezekből itt csak két egyszerűsített formát mutatok be.

Az A ábrán több összetett és bonyolult jel is látható, melyek a történelmi Magyarország területén lévő többezer éves műveltségekből származnak. Az összerovások, a ligaturák gyakori használata jellemzi a kárpát-medencei írást, míg ugyanez a runák használatánál igen ritka, számos runákkal foglakozó könyvben egyetlen összerovást sem találtam. A 40 boszniai jelnek 38 kárpát-medencei jel felel meg, amely 95 %-os egyezést mutat.

A B ábrán a boszniai piramisok jelei és a ma is használt rovásbetűink láthatók, ez utóbbiaknak a hangértékét is tudjuk. Itt 68,75 %-os az egyezés.

A jelek táblázatban és százalék arányban kifejezett párhuzamai azt mutatják, hogy a boszniai piramisok jeleinek a kárpát-medencei ősi írás műveltségből fejlődött szkíta-hun-avar-magyar rovásírás a legközelebbi rokona, mind időben, mind alaki hasonlóságban. Hangérték azonosságról csak akkor beszélhetnénk, ha ismernénk a boszniai jelek hangértékeit.

2011 december

A további tájékozódáshoz ajánlom:
www.piramidasunca.ba Semir Osmanagic honlapja
www.rovasirasforrai.hu honlapon: a Kitekintő rovatban: A boszniai piramishegyek címszó alatt, továbbá Rovásírás és a Fordítások rovatban lévő cikkeket, valamint a következő könyveket:
Friedrich Klára-Szakács Gábor: Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig (2007)
Gimbutas, Marija: The language of the Goddess (Thames&Hudson, 2001)
Osmanagich, Muris: About cultural layer of Bosnian Pyramid builders (Sarajevo, 2008)
Osmanagich, Semir: Bosnian Walley of the pyramids (Mauna-fe, 2006)
Radics Géza: Mi és a Kárpát-medence (Chicago, 2008)
Stekel, Paulo: The proto-script Visoko in comparison with Glozelian Writing - 2006 (In: Osmanagich, Muris: About cultural layer of Bosnian Pyramid builders, Sarajevo, 2008)
Szakács Gábor: Tudósítások a bosnyák piramisokról (Magyar Demokrata, 2006/26, 45, 48)
Winn, Shan, M.M: Pre writing in south-eastern Europe (Western Publishers, 1981)

 Forrás: http://www.rovasirasforrai.hu/

Megjelent: 2699 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. Május 29., Vasárnap 20:58

Hozzászólások  

 
Czikó József
#3 Czikó József 2012-03-10 08:25
Jaj!A lényeget persze elfelejtettem!Tudni illik, azt, hogy a könyveket hol lehet beszerezni?!Hát ezen a címen: www.magyarmenedek.hu 1126 Budapest, Márvány u. 25. Tel/fax.:213-7057.Jó olvasást kívánok!
Idézet
 
 
Czikó József
#2 Czikó József 2012-03-10 08:17
Hát, igen!Nagyon nagy múltra tekint vissza múltunk, s vele írásbeliségünk, nyelvünk is.S ha meg akarjuk érteni, vagy csak azt akarjuk, hogy legalább fogalmunk legyen, mekkora kincs birtokában vagyunk, sokat kell olvasni, a szerzőknek, sokat kellett kutatni.Sokan ennek a nemes célnak szentelték az életüket!A Jó Isten Áldja meg Őket!Akit a téma érdekel, annak bátran merem ajánlani, BADINY JÓS FERENC :KÁLDEÁTÓL ISTER-GAMIG, I-III.Valamint, A MAGYAR NEMZET TÖRTÉNETÉNEK KIS TÜKRE I-II.részét.Nem sorolható a könnyű olvasmányok közzé, de gondos, tudományos igényességgel írt, kitűnő munka.(Véleményem szerint!)Ajánlom mindenkinek.
Idézet
 
 
mjjbaba
#1 mjjbaba 2012-03-04 07:33
Angolszász rúnák a boszniai piramisok területén??? Viszont:"A germánok betűik jelentős részét a hunoktól vették át." !!!! Na csak !
Akkor? NEM angolszász rúnák, hanem a hunoktól átvett írás !!! nem értem miért ez az állandó spekuláció??? Mindenki a magáénak akarja a mi ősi írásunkat.....nehéz a többi nemzetnek elismerni ,hogy a hun nemzet az ősnemzet , Nimród király leszármazottai ?
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 296 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 168
This Week: 168
Last Week: 6755
This Month: 21731
Last Month: 21576
Total: 1522767

Belépés