Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2018Dec14

2014. November 20., Csütörtök 22:35

Rovásírásról a Magyar Nyelv Napja ürügyén

Írta:  Friedrich Klára
Értékelés:
(14 szavazat)
Friedrich Klára írása arról, hogy miért nem kell rovásjel a Q, W, X, Y betűknek - Nagyon kevés cikk emlékezett meg a sajtóban a Magyar Nyelv Napjáról, bár sok szép is elhangzott anyanyelvünkről, megérdemelten. A használatában azonban van bőven hiányosság. Rengeteg az idegen szó a hétköznapi beszédben, az újságokban, a tudományos életben.

Nagyon örültem a kezdeményezésnek, hogy a magyar nyelvnek legyen egy saját, ápolását, gondozását szolgáló intézménye, ám hatalmast csalódtam, amikor Nyelvstratégiai Intézet-nek nevezték el. Vajon hogyan fogja ezzel a névvel felvenni a harcot a burjánzó idegen szavak ellen?

Ki kéne adni végre a Czuczor-Fogarasi hiányzó köteteit is, meg kéne támogatni a Miskolci Bölcsész Egyesület és Gyárfás Ágnes eddigi erőfeszítéseit, mert még csak a LEJ - MOGY-nál tartunk.

Be kéne kerülnie a köztudatba annak is - de nem erőszakos, ökölrázó, szégyenpadra ültető módszerrel - hanem okosan, hogy a magyar nyelvhez tartozik egy magyar írás, amelyben nyelvünk minden hangjára van betű. Még igen művelt emberek is elcsodálkoznak az előadásokon, ha elmondom, hogy a latin betűs írásra való áttérés időszakában, a X-XI. században, a latin ábécében magyar nyelvünk 11 vagy 13 hangjára nem volt jel. (TY, GY, NY, LY, SZ, ZS, CS, K, J, Ö, Ü, Á, É) Történelmi, hiteles rovásemlékeinkben ezek a latin ábécéből hiányzó betűk megtalálhatók, ezért írta Forrai Sándor, hogy rovásírásunk együtt fejlődött nyelvünkkel.

A betű a hang lejegyzett formája. Tehát rovásbetűink egyúttal bizonyítékok arra is, hogy mely hangok voltak használatosak a magyar nyelvben. Sajnos a hivatalos nyelvtudomány még mindig nem jutott el annak felismeréséig, amit dr. Zakar Andrástól, Mindszenty József bíboros úr titkárától nagyjából 30 éve tanultam és könyveimben hangsúlyozom, hogy rovásemlékeink egyúttal magyar nyelvemlékek is.

Nem szabad ősi írásunkat összezagyválni a Q, X, Y, W, DZ, DZS betűkkel és új rovásjeleket alkotni ezekre, mert nem érvényes rájuk a rovásírásunkra jellemző és fejlettségét bizonyító egy hang-egy betű alapszabály. Mindig a hangból kell kiindulni. Hang van betű nélkül, de betű nincs hang nélkül.

A DZ, DZS nem egy, hanem két hangot tartalmaz, tehát a latinbetűs ábécében is hiba így szerepeltetni őket, mert már van benne külön D, Z, és ZS. Még rátesz egy jókora lapáttal az ésszerűtlenségre ezeknek a szavaknak az elválasztási szabálya. Például: bo-dza, lopó-dzik. A DZ-t, DZS-t idegen szavak szolgai átírására hozták létre (pl. maharaja, jackie), sajnálatos, hogy kiterjesztették a magyar szavak elválasztására is. Ne építsük be ezt a hibát a székely-magyar rovásírásba! Ha ma engedünk a latinosítóknak, holnap a rovásírás rendjét megzavarni szándékozók majd előjönnek azzal, hogy az angol TH-ra is alkossunk rovásjelet, mivel ezt a hangot jelölő két betű is együtt marad az elválasztásnál (Fa-ther, mo-ther). A fellazításnak nem lenne vége.

Ugyanígy két hangot tartalmaz az X: a K-t és az SZ-et, valamint a Q: a K-t és a V-t. Az Y-ra és a W-re pedig már van hang a magyar ábécében: az I és a V.

A latinosítók egyik érve a történelmi nevek betűhű átírása. Ezek a nevek azonban a latin betűs íráshoz alkalmazkodtak és nem következetesen egyformán használták őket. Eredetileg bizonyára nem szerepelt bennük W vagy Y. Erre bizonyítékul itt most csak egyik rovásemlékünk helyszínén, a XIII-XIV. sz.-ban épült erdőszentgyörgyi református templomban lévő, általam fényképezett tábla részletét mutatom, melynek tanúsága szerint 1760-ban Vesselényi Kata ebben a formában írta nevét, tehát nem kettős W-vel.

Vesselényi Kata

A magyar nyelvnek olyan nagy jelentőségű XIX. századi szótáraiban, mint Czuczor Gergely – Fogarasi János, Ballagi Mór, Kriza János, Szily Kálmán művei, a Q, X, Y, W, DZ, DZS még nem fordul elő. De nincs benn a Q, X, Y, W a tudományos akadémiai kiadású Magyar Helyesírás Szabályainak magyar ábécéjében sem (nekem a 2002-es kiadás van meg). Nem alkotott ezekre az idegen betűkre jelet Magyar Adorján, Forrai Sándor és mi sem Szakács Gáborral.

Hogyan védhetjük ki a rovásírás ellen irányuló zavarkeltést, félrevezetést? Mint annyi minden mást: tanulással. A rovásemlékek megismeréséhez papírkönyveket kell olvasni, könyvtárba, múzeumba, előadásokra járni, elutazni a helyszínekre, nem kizárólag egy-két világhálós és politikai párt által támogatott, eltartott szerző inkább személyeskedő, mint tudás alapú megállapításait gondolkodás nélkül átvenni.

„Nincs erre idő" ez a leggyakoribb kifogás. Személyes példámmal tudom ezt cáfolni. Felelősségteljes munka, háztartás, kert, család, gyermeknevelés, kis fizetés mellett tudtam kutatni, írni, előadásokat tartani, terjeszteni, rovásemlékek helyszínére elutazni. Szakács Gábor szintén munka mellett tudta az egész Kárpát-medencére kiterjedő versenyeket, szakköri hálózatot, rovástábla állításokat szervezni, száznál több ismeretterjesztő cikket, levelet megírni.

Dr. Molnos Angéla nagyon sokat tett magyar nyelvünk tisztaságának megőrzéséért. Egy tőle vett idézettel zárom gondolataimat. Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében című könyvében (Debrecen, 2010) olvastam (hogy egy kicsit elszakadjunk a leggyakrabban idézett Bowring-tól): „Bolyai János arra a következtetésre jut, hogy a magyar a legősibb nyelv...Azzal érvel Bolyai a magyar nyelv ősisége mellett, hogy a magyarok jelen hazájukba harmadszor 884-ben jöttek be s már itt találták az ugyancsak magyar nyelvű s némileg (noha nem mindenben) hasonló szokású székelyeket..."

Friedrich Klára

Forrás: http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/1976-friedrich-klara-irasa-arrol-hogy-miert-nem-kell-rovasjel-a-q-w-x-y-betuknek#.VG5d6smDjIV

Ajánlotta: Ballán Mária

 

Megjelent: 1314 alkalommal Utoljára frissítve: 2014. November 20., Csütörtök 23:04

Hozzászólások  

 
nagy lajos
#2 belgium/Andennenagy lajos 2018-02-05 09:44
az elobbihez, mert újra elolvasva, ezt egy kicsit hiányosnak találtam :

egy példát arra, hogy (szerintem) hogyan kellene
Klára asszonyunknak és más hasonszurunek tennie :
manapság nagy 'divat' lett a "kvóta" szó használata (ez írásban és szóban). Na ez egy idegen, egy a 'magyar' betukre átírt szó. IDEGEN ...
na ezt szerintem meg kellene tartanunk, mint idegent. Ha a rovásjeleinket erre használjuk, akkor
ennek eredeti változatát, a latin betüket használva
a szövegbe tennénk ( ... qota/quota ...) ...
na ezt próbáltam elobb magyarázni. Az idegen maradjon idegen ... és ne próbáljuk azt elmagyarosítani ! Az itt most használt "q" betu az idegen volt és kell maradjon. Még akkor sem szabadna ezt a mi írásjeleink közé betenni, ha pl-ul egy megkülönböztetést akarnánk tenni két 'K' között
(a szó végei és a belso "k" között) ...
már úgy is van elegendo betunk a hangzóinkhoz !!!
Idézet
 
 
nagy lajos
#1 belgium/Andennenagy lajos 2018-02-04 12:37
mégha igaza is van (de mennyire is !?) Klára asszonyunknak (abban, hogy apellál a nyelvünk és ebben ennek írt formátuma az írása) a nyelvünk tisztaságára ..., viszont be kell lássuk azt, hogyha
ezt fenntartottuk volna, egész biztos ez a több, mint
egy évezred alatt megromlott volna, szennyezodött volna úgy is ...
tehát a rovásunk megszennyezodött volna ... a nyelvünkkel egyetemben ...

itt végül is arról van szó, hogy mi nem értékeljük azt, hogy nyelvünk milyen gazdag, értéku is. Ha ma ilyenek vagyunk, ilyenek kellett legyenek oseink is.
Ezzel kell éljünk ....

az írás a nyelvet kell kövesse !!!
mégha esetleg a mi nyelvünk írása nagyon osi is
(lenne), a nyelv ennél is osibb kell legyen ...

szerintem (nem vagyok szakember) valahogy úgy kellene az ezzel foglalkozóknak tennie, hogy az írásjeleink osiségét, eredeti formáját (betutárát) fenntartva az idegen, jövevény betuket a latin betukkel (vagy esetleg mással) írnák, írnánk közben. Ezzel huek, ésszszeruek ... éppúgy az
oseinkhez, mint az ésszeruséghez is ...
amikor pl-ul egy idegen szót (amely magában is
egy jövevény szó), azt csak és kizárólagosan az
átvett betukkel írnánk ...

.szeretettel, L
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 1205 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.6%Serbia 1.2%
Romania 5.2%Canada 1%
United States 4.4%France 0.4%
Russian Federation 3.4%Switzerland 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.4%
Sweden 2.6%Netherlands 0.3%
Germany 2.3%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.1%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 113
This Week: 2442
Last Week: 4369
This Month: 8162
Last Month: 18768
Total: 1973401

Belépés