Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Mar25

2015. Február 26., Csütörtök 11:50

A romonyai ingujj hímzésének olvasata

Írta:  Friedrich Klára
Értékelés:
(6 szavazat)
2014 januárjában kaptam levelet Zsálig Nórától, a rovásírás és a népművészet nagy tisztelőjétől, akinek ajándékboltja van Komlón. Egy gyönyörű baranyai hímzésminta fényképét küldte el, melyben rovásjeleket sejtett.

A romonyai ingujj hímzésének olvasata

Nóra a Komlói Díszítőművészeti Műhely tagja, így ír hagyományőrző munkájukról: "A Műhely 36 éve működik Kincses Ágnes népi iparművész vezetésével. Feladatunk a népi hímzéskultúra megőrzése az eredeti technikák alkalmazásával, úgy, hogy a mai 21. századi elvárásoknak megfeleljenek az alkotásaink, de az eredeti mintakincs ne torzuljon, az elkészített tárgyak pedig helyet kapjanak a viseletben, továbbá lakástextilként vagy hétköznapi használati tárgyakon éljenek tovább. Cél, hogy az identitást ne zárja ki a modernitás, hanem egymást kiegészítse. Feladataink közé tartozik a régi minták gyűjtése is, ezért járjuk a múzeumokat, különböző falusi tájházakat, ahol lefényképezzük és katalogizáljuk is a mintákat, néprajzi tájegységek, népcsoportok szerint, hogy megmaradjon az utókornak. Így lelt rá a szakkörvezetőnk tavaly októberben erre a mintára, amely tulajdonképpen egy közel száz éve készített férfi ing ujján található, és a Pécsi Néprajzi Múzeum gyűjteményében van elraktározva, bedobozolva a többi ki nem állított darabbal együtt. Az eredeti mintát lenvászon alapon fehérrel hímezték, és mi sem tértünk el ettől, fehéren halvány színnel hímezte ki szakkörvezetőnk, Kincses Ágnes."

Zsálig Nórának igaza van, a Baranya megyei Romonya községből származó hímzésen a rovásírás betűi, számai és a jelképírás elemei vehetők észre. Az elemzést az egész minta áttekintésével kezdtem. Első ránézésre egy középkorú vagy idős férfiarc tűnik elő. Ezt később alátámasztotta Nóra levele, írván, hogy férfi ingujjról van szó.

A hímzésminta képjel írásának feltételezett jelentése

A képjelek alatt nem a képírást értem. A magyar rovásírás emlékeit és a régi rajzolatokat tanulmányozva a képjel írás fogalmát alakítottam ki, mely magasabb szintű tartalom a képírásnál. Míg a képírás a tárgyi valósághoz kötődik, a képjel írás a sűrítés, elvonatkoztatás művészete. Ez a magyar népművészetre különösen jellemző, beleértve ebbe a szkíták-hunok-avarok díszítő elemeit is. Ugyanígy jellemző az arc előtűnése is a minták közül, erre mutatok néhány példát. Bajuszos, szakállas férfiarc néz ránk a tarcali tarsolylemezről is. 1, 2, 3, 4, 5, 6. képecske egymás mellé, a képek alá csak a számok kerüljenek

A hímzésminta képjel írásának feltételezett jelentése1

A hímzésminta képjel írásának feltételezett jelentése

 

1 - Keszthelyi és gátéri avar szíjvégek (Huszka)
2 - Mezőségi lovas-életfás falvédő rajza (Lengyel)
3 - Szeben vidéki hímzés (Pap)
4 - Borsos Sándor rimaszombati szűcsmester rajza (Huszka)
5 - Debreceni szűrgallérdísz (Huszka)
6 - Palóc szűrdísz (Huszka)

A képjel írásnál nem betűket fejtünk meg, hanem jelképeket, elvont fogalmakat, így a képzelet nagy teret kap, de megvan a belemagyarázás veszélye és lehetősége is, lásd például a Tatárlalakai vagy a Phaisztoszi korong különböző megfejtéseit.

A romonyai ingujj hímzésének értelmezésénél induljunk el fentről, mint ahogyan minden fentről, az Égből, Istentől származik.

Három részt, három tartományt vehetünk észre, egy Égi, egy Földi és egy Föld alatti tartományt. A mintán belül a kis képeken vastagítással emeltem ki a jelzett részletet. A 7. képen a teljes minta látható.

Ingujj-masolata4

Az Égi tartományban legfelül látható egy korona, ezt 11 rovás K betű alkotja, a korona szó kezdőbetűi. Ennek a négyszög alakú rovás K betűnknek ősképe a kő-ből ered, hangja a K pedig a kő pattintás hangjából, Tomory Zsuzsa magyarságkutató szerint. Ennek alapján a 11 rovás K betű 11 ékkövet is jelenthet. Lehetséges, hogy a 11-es számnak van jelentősége ("páratlan"), de lehet, hogy csupán a hímzésminta méretéből adódik.

Ezek alatt két szem, Isten szeme, mely mindent lát. A háromszögek lefelé fordított csúcsa mutatja Isten vigyázó tekintetének irányát, lefelé, a Föld felé. Két oldalon két rovás G betű. A bal oldali a hagyományos írásiránnyal ellentétben megfordul, így a két G védelmező "GÁTKÉNT" jelenik meg. Az Égi tartomány tehát mintegy védelemként ráborul a földire, ennek jelzője a sátor (rovás S) alakban elrendezett haj is. Nyelvünkben is jelen van a hajsátor kifejezés. Ezt a hajsátort 3-3 hullámzó vonal alkotja, ez két rovás L betűt is mintáz. A Rovásírás feltételezett jelképrendszere c. tanulmányomban írtam, hogy a rovás L betű jelentése: levegő (régiesen: lebegő ég) és lélek, itt szintén az Égi tartomány részei. 8. kép

A Földi tartományt a homlokredők, szemöldök és a szemek alkotják.

A homlokredők a gondolkodást, az összpontosítást jelentik. A szemeket két csúcsával felfelé fordított háromszög alkotja, vagyis az ember felfelé, Isten felé tekint. Isten és ember egymásra néz, kapcsolatuk tökéletes. A homlokredők és a szemöldök egyúttal egy életfa lombjait is mintázzák, melynek csúcsa az Égi tartományba is felnyúlik. 9. kép

A Föld alatti tartomány alkotja a férfiarc bajuszát és szakállát jelző 4 vonal, mely gyökereket mintáz.10. kép

Minek is a gyökereit? Annak az életfának, mely mindhárom szinten jelen van, törzse az arc középtengelyét alkotó vonal, lombozata a férfiarc szemöldöke és homlokredői, gyökerei pedig a bajusza és a szakálla. A magyar népművészet egyik jellemzője az életfa gyakori ábrázolása, mely egy középen futó tengely is egyúttal, két oldalán egyensúlyban rendeződik el a mintázat. 11. kép

A hímzés csodálatos képzeletű és ügyes kezű készítője a magyar rovásírás már említett K, G, L betűin kívül az SZ, ZS, B, S, C betűket is felhasználta.

SZ: A rovásírás feltételezett jelképrendszere c. tanulmányomban részben ezt írtam róla: "A rovásírás első betűje az SZ, a felülről lefelé húzott egyenes, az eget a földdel összekötő SZÁL. Ugyanakkor a SZÁR-at is jelenti, amelyre, ahogyan a növények szárából az ágacskák sarjadnak,ráírjuk a mellékjeleket és ezekből alakul a többi betű." Az egyenes vonal az SZ, romonyai hímzésmintánkon is összeköti az Égi, a Földi és a Föld alatti tartományt egyúttal az életfa törzsét is alkotja. 12. kép

A ZS az életfa lombozatának alkotórésze. 13. kép A B a szemöldököt és a bajuszt alkotja, a Földi és Föld alatti tartományban is jelen van, lombként és gyökérként. 14. kép Az S a föld alatti tartományban a bajuszt alkotja és a gyökerek egy részét. 15. kép A C a szakállat és a gyökerek egy részét alkotja, a legalsó jel, a CÉL-t jelenti, a felfelé haladást, a növekedést, a Földi tartományon keresztül az Égi tartományhoz, Istenhez közeledést. 16. kép

A romonyai ingujjon az 1-es, 5-ös, 10-es, 50-es, 100-as rovás számok is megjelennek. Az 1-es szám egyúttal az SZ betű is a rovásírásban, alátámasztva, hogy a rovásírás betűsorrendje nem a latin ábécé szerint halad, hanem ésszerűen a legegyszerűbbel, az SZ-el kezdődik. Szerepe hímzésmintánkon azonos az SZ betűével. 17. kép Az 5-ös a Földi, a 10-es a Földi és Föld alatti, az 50-es ismét a Földi tartományban foglal helyet, a 100-as pedig a Föld alatti tartományból felnyúlik az Égi tartományba. 18-21. kép (A 10-es a rovás B-nek, az 50-es a rovás ZS-nek is megfelel.)

4 x 3, azaz 12 kerek kivarrás is díszíti a hímzést. Az Égi tartományban mintha a korona csüngői lennének, a másik hat az életfa csúcsát és alját díszíti. Elosztásuk alapján talán a négy évszakot, a 12 hónapot jelzik, tehát az idő múlását.

Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a romonyai ingujj hímzésmintájának készítője magyar népünk közös emlékezetéből merítve egy olyan kis világképet alkotott, melyben Isten és ember egymásra tekintéséből, egymásban bízásából, a rajzolaton is világosan megmutatkozó szép rend alakult ki. Nyilvánvaló hogy csodálatos képzeletű és ügyes kezű népművész volt s akinek készítette, férjének vagy fiának, azt a hímzéssel Isten figyelmébe ajánlotta. Számomra bizonyos, hogy a rovásírást is ismerte.

Párhuzamként említem a szintén kimeríthetetlenül elemezhető erdőfülei ládát, melyet a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban csodálhattunk hosszú éveken át, míg sajnos egy furcsa érvelés miatt a múzeum gazdag néprajzi anyagát egy szűk raktárban egymásra halmozva elzárták a látogatók elől. Szerencsére sok képet készítettünk róla és honlapunkon is látható, olvasható az elemzésem. (www.rovasirasforrai.hu Rovásírás rovat, Megfejtések: Csoda láda a Székelyudvarhelyi Múzeumban)

A hiteles népművészeti mintakincs forrása az évszázadokon, nemzedékeken át öröklődő lelkiség, rend, szokás, a tárgyi valóságtól a sűrítésen, elvonatkoztatáson keresztül a legvégső lényegig eljutás. Ennek a lényeginek mondanivalója pedig szintén eljut mindazokhoz, akik ugyanennek a rendnek, lelkiségnek, szokásoknak hordozói. Így egyszerre rejtőzködő, mint ez a fehéren-fehérrel hímzés, de ugyanakkor észrevehető üzenet is. Ennek az üzenetnek az elemzését ki-ki folytathatja, szíve-lelke, képzelete szerint.

Friedrich Klára 2015 február

Fénykép: Zsálig Nóra

A rajzok forrásai:

1, 4, 5, 6: Huszka József: Magyar turáni ornamentika (Nyers Csaba magánkiadása, 1996)
2: Lengyel Györgyi: Népi kézimunkák (Kossuth Kiadó, 1978)
3: Pap Gábor: Jó pásztorok hagyatéka (Sárosi Kiadó, 2007)

A hímzésminta jeleinek kiemelését Friedrich Klára készítette

Forrás: http://www.rovasirasforrai.hu/Kitekinto/A-romonyai-ingujj-himzesenek-olvasata.htm
Ajánlotta Ballán Mária

Megjelent: 820 alkalommal Utoljára frissítve: 2015. Február 26., Csütörtök 12:32
Tovább a kategóriában: « Őshazánk a Kárpát-medence

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 172 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 126
This Week: 4333
Last Week: 5900
This Month: 20252
Last Month: 24616
Total: 1474282

Belépés