Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2018Dec16

2018. November 22., Csütörtök 19:37

Torma Zsófia régésznő liberális és román szemszögből

Írta:  Friedrich Klára
Értékelés:
(8 szavazat)
Torma Zsófia (1832-1899), a világ első régésznője hosszú évtizedek után a liberálisok ingerküszöbét is elérte. A 444.hu oldalon 2018. november 18-án egy Varga Máté nevű szerző tudományosnak álcázott cikke a következő furcsa címmel jelent meg: „Sofia Szászsebesről többször ír, kár, hogy nem férfi".

Napjainkban ez a cím a liberálisoknak köszönhetően félreérthető, ám a 19. században egyszerűen csak annyit jelentett, hogy régésznőnk nagyszámú leletének többségét saját maga ásta ki, mindenfajta időjárási viszonyok között rengeteg fárasztó fizikai munkát végzett a terepen, s nem volt annyi ereje, mint egy férfinek.

Bár az írás álságosan úgy van írva és szerkesztve, mintha szerzőjét felháborítaná Torma Zsófia mellőzése, vegyük észre, hogy Varga valójában tudatosan lebontja, lerombolja a régésznő okos, céltudatos, erős, egyúttal nagylelkű, adakozó, segítőkész személyiségét az ilyen megállapításokkal:

„Torma Zsófia az igyekvő, autodidakta, vidéki amatőr..., erős kisebbségi komplexussal és feltehetőleg pszichológiai problémákkal is küzdő Torma Zsófia..., a megszállottan kutató Torma Zsófia..."

Miközben Varga a régésznő mellőzésén háborog, a „jamnajákról”, rokonaikról, a zsinegdíszes kultúráról szóló zavaros fejtegetésbe burkolva ugyancsak szorgalmasan bontogatja, rombolja, tagadja, Zsófia tudományos eredményeit is.

Furcsa az is, hogy Varga az erdélyi Torma Zsófia munkásságát túlnyomó részben nem a régésznő saját írásai vagy magyar szerzők, hanem egy román kutató, Laura Coltofean alapján értékeli. Torma Zsófia kisajátítására való román törekvés itt ugyanúgy tetten érhető, mint ahogyan a Tatárlakai leletekre is rátették a kezüket. S bolondok is lennének, ha nem tennék, hiszen mind Torma Zsófia, mind a Tatárlakai lelet szabad préda, a Magyar Tudományos Akadémia maga határolódik el tőlük.

Torma Zsófia azonban világosan kifejti: Tordos….culturrétegében a dákok erősített lakásainak nyomai még elő nem fordultak, a dákokat sem tekinthetjük ez okáért hazánk legrégibb teleplakóinak…..mint hazánk legrégibb népiről, az agathyrsekről emlékezik meg Herodot…”. Az agatirszekről pedig köztudott, hogy a szkítákhoz tartoztak. Tanulmányainak más részéből is idézhetnék még hasonló érveket.

Zsófia románok iránti szeretetének túlhangsúlyozását annak „köszönheti”, hogy bátyjának, Torma Károlynak leánya Victor Babes román orvoshoz ment feleségül. Igen valószínű, hogy Babes szédítő karrierjét, amelynek csúcsa, hogy a világhírű német antropológus, Rudolf Virchow keze alatt dolgozhatott, Zsófiának köszönheti. Virchow ugyanis a régésznő levelezőtársa, tisztelője volt, Erdélyben is felkereste.

Nem szándékom végig elemezni a cikket, de néhány gondolatára kitérek:

Varga Máté írja: „Ezek mellett talán már kevéssé meglepő (de nem kevésbé fontos), hogy a Torma Zsófia által megszállottan kutatott “tordosi írásbeliség” sem állta ki az idő próbáját. Sayce óvatossága indokoltnak bizonyult és a mai tudományos konszenzus azt támasztja alá, hogy a “Duna menti írásbeliség” sosem létezett, a tordosi agyagedények jelei és az 1961-ben a közeli Tatárlakáról (Tărtăria) előkerült (szintén a tordosi kultúrához köthető) korongokon felfedezhető szimbólumoknak nem létezett valódi írásra jellemző mögöttes jelentése.”

A gondolatsort könnyen lehet szintén román, de józanabb és tudományosabb állásponttal is cáfolni, mert bizony a Zsófia által „megszállottan” kutatott tordosi írásbeliség nagyon is kiállta az idők próbáját. A The Danube Script in Light of the Turdas and Tartaria discoveries (Exhibition Catalogue, 2009) a Kolozsvári Erdély Történeti Múzeumban (a régi Bástya utcában) volt kapható egy nagyszabású kiállítás alkalmával, itt a tatárlakai leleteket is láthattuk. Ez nem csak egy egyszerű kiállítás katalógus, hanem közel 200 oldalas angol-román nyelvű tudományos munka, a kolozsvári múzeum régészei, köztük románok készítették. És láss csodát, éppen ellenkező véleményen vannak, mint Varga Máté szintén román forrása. Jelentősnek tartják a Duna menti írásbeliséget és gondolatközlő írásra alkalmas betűknek tekintik a tordosi jeleket. Ugyanezt teszi Shan M.M. Winn a Pre Writing in south – eastern Europe című jel katalógusában (Western Publishers,1981).

Varga Máté írja: „...Torma Zsófiáról nem szólnak ismeretterjesztő könyvek, felfedezéseiről nem készülnek önálló kiállítások. Az egykori szászvárosi lakhelyén ma egy elektromos termékeket forgalmazó üzlet van, és a ház falán levő emléktáblát az új tulajdonos évekkel ezelőtt eltávolította. Az életművét jobban ismerő kis számú régészen kívül munkásságát ma szinte csak áltudományos ideológiák képviselői próbálják (saját szájízük szerint) értelmezni."

Torma Zsófiáról bizony szólnak ismeretterjesztő munkák, ezek egyikét Varga Máté ismeri is, hiszen fenti szövege utal erre. A régésznő házáról ugyanis éppen az én tanulmányomból, a honlapunkon (www.rovasirasforrai.hu) lévő, általam 2012-ben a helyszínen készített fénykép alapján van tudomása. S csúnya, etikátlan módon, ahelyett, hogy hivatkozna erre, „áltudományos ideológiák” képviselőjének nevez.

 Torma Zsófia háza Szászvároson

Torma Zsófia háza Szászvároson. Fényképezte: Friedrich Klára. A képen Szakács Gábor, Fülöp Júlia helytörténész és Döry Endre

Varga Máté írja: „Torma Zsófia és Tordos a hazai sumerológus diskurzus megkerülhetetlen elemévé vált. 2008-ban a 9. Kárpát-medencei Rovásírásversenyen még az ún. Szkíta-Hun-Pártus-Avar-Magyar Örökség Díjat is posztumusz neki ítélték.”

Bár nem vagyunk sumerológusok, de az említett Díjat mi hoztuk létre Szakács Gábor író-újságíróval, a Magyar Demokrata keresztény-konzervativ- kormánypárti hetilap munkatársával. (Ez utóbbi tény megint ki fogja verni a biztosítékot liberáliséknál, ugyanis a Fidesz-KDNP van kormányon.) Pontosan azért hoztuk létre a Díjat, mert a hivatalos tudomány - Makkay János régészprofesszor és munkatársai kivételével - nem hajlandó tudomást venni Torma Zsófia jelentőségéről. És hát kinek ítéltük volna a Díjat? Csak nem valamelyik finnugrista vagy turkológus feministának? Sőt, még Fehérné Walter Annának is odaítéltük, aki a liberálisok és kommunisták diktatúrája miatt emigrációba kényszerült, de kis pénzéből is kiadta, közzétette 1973-ban Torma Zsófia addig az érdeklődők elől elzárt művét. Neki köszönhetően olvashatta Varga Máté is.

Varga Máté írja: „Kézenfekvőnek tűnhetne még, hogy Torma Zsófiára kizárólag mint korai, tragikus sorsú feminista ikonra tekintsünk, akit, bár teljes életét a tudománynak áldozta, a korai férfiközpontú kutatói társadalom sikeresen mellőzött és nyomott el. Nem lenne ez teljesen megalapozatlan...".

Nem tudom eldönteni, sírjak-e vagy kacagjak azon a felvetésen, hogy Torma Zsófia feminista volt. Csupán arra alapozva ezt, hogy nem ment férjhez. Lám csak, a katolikus vallású és tisztességes életű régésznőt ugyanúgy igyekeznek besározni, mint Tormay Cecile írónőt.

Varga Máté írja: „A már említett doktori disszertáció mellett a cikk megírásához Gyulai Pál "Torma Zsófia levelesládájából" könyvét, illetve a Makay János által szerkesztett "Holt lóra patkó" című kötetet használtam fel.)"

Ki kell egészítenem Varga Mátét, ugyanis a cikk szövegéből kitetszik, hogy még a következő műveket is felhasználta, de elhallgatja ezeket. Az írások megtalálhatók könyveimben, folyóiratokban és a www.rovasirasforrai.hu
KITEKINTŐ rovatában:

Friedrich Klára: Torma Zsófia igazsága (2001)
Friedrich Klára: Egy asszony a magyar régészet szolgálatában ( 2007)
Friedrich Klára: Torma Zsófia pontos születési ideje ( 2012)
Friedrich Klára: Emlékezés Torma Zsófia régésznőre a Hunyad - megyei Magyar Napokon (2012)
Friedrich Klára: Újabb adatok, ismeretek Torma Zsófia régésznőről (2013)
Madarassy Enikő: Tanulmány Dr. Torma Zsófiáról – az első tudományos módszerrel dolgozó magyar régésznőről, aki felfedezte és elsőnek kezdte kutatni a tordosi kultúrát (2014) Szakács Gábor: Az első magyar régésznő ( 2012)

Vargának méltatnia kellett volna a szászvárosi Fülöp Júlia gyógyszerésznőt és helytörténészt, aki a néhány száz fős kis magyar közösség lelke volt és
évtizedeken át folytatta harcát a románokkal Zsófia emlékezetének megtartásáért. 2012-ben írt levelében értesített, hogy felkereste őt egy szebeni régészhallgató, akinek átadta gyűjtött anyagainak másolatát. S íme, annyit nem érdemelt Fülöp Júlia, akinek anyagaiból szakdolgozatot, esetleg doktorit is barkácsolt az ifjú hölgy (talán éppen Laura Coltofean), hogy nevét megemlítsék.
Hogy a liberálisok egyik kedvenc szóhasználatával éljek, Varga cikke kirekesztő, mert egyes forrásait kirekesztette szakirodalmából.

Varga cikke azt jelzi, hogy most a liberálisok igyekeznek beülni a készbe, az „amatőrök, dilettánsok, laikusok és autodidakták" által összegyűjtött anyag felhasználásával. Nem tudjuk Varga kicsoda, a Torma Zsófia kutatásban neve nem szerepel, úgy tűnik ez a belépője. Lehet, hogy ő is amatőr, azaz nem régész, történész. Varga tanácsadójának, a rovásírással is foglalkozó Sándor Klárának sem ismerjük érdemeit a Torma Zsófia kutatásban. Sándor Klára a Wikipédia szerint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt az SZDSZ-MSZP jelöltjeként szerzett mandátumot és 2006-tól az Európa Tanács „Győzzük le a nők elleni erőszakot!" kampányának nemzeti összekötője. Nincs tudomásom róla, hogy a felvidéki Malina Hedvig érdekében tett volna valamit, vagy ügyét az Európa Tanács elé vitte volna, akit éppen 2006-ban néhány szlovák brutálisan összevert, mert magyarul telefonált.

Ha valaki egyeseket amatőrnek, dilettánsnak, laikusnak, áltudományos ideológiák képviselőjének nevez, akkor ne használja fel eredményeiket hivatkozás nélkül, hanem álljon fel a számítógép elől, menjen el a helyszínekre, fizesse ki a vonatjegyeket, szálláshelyeket, múzeumi belépőket, könyvtári tagdíjakat és írjon saját munkája alapján. Ha minderre lusta vagy nincs tehetsége, akkor tisztelje azokat, és hivatkozzon azokra, akik ezeket megteszik helyette.

Hadd világosítsam fel még valamiről Varga Mátét, mivel a nagyképű amatőrözés írásában tetten érhető: Itt Magyarországon nem mindenki értelmiségi, aki diplomás. 1945 után volt egy hosszú diktatórikus időszak, amikor a kirekesztő liberálisok és kommunisták nem engedték az értelmiségi származású, keresztény fiatalokat bejutni az egyetemekre. Így kicserélték az 1945 előtti értelmiséget proletárokra és az ezeket irányító liberális világpolgárokra. Nagyon jól felismerhetők ezek a kedvezményezett, kirekesztő proletárok, liberálisok és utódaik arról, hogy sem alapos tudásuk, sem az alapos tudással együtt járó nemesebb lelki adottságaik nincsenek, viszont tudományos érvek helyett fenyegetően lengetik az amatőrözés, dilettánsozás, laikusozás bunkósbotját azok felé, akiknek kutatásaiból élnek.

Varga Máté írásából az eddigiekhez képest nem tudtunk meg semmi újat
Torma Zsófiáról, arra mégis jó volt, hogy észrevegyük, a liberálisok régésznőnk tudományos eredményeit továbbra sem fogadják el, viszont megkezdték róla a túlzottan románbarát és feminista kép kialakítását, ennek beépítését a köztudatba. Csak idő kérdése, hogy még egy zaklatót is találjanak számára...
Friedrich Klára tanár, rovásírás oktató, kutató
2018. november 21.
Varga Máté cikkének elérhetősége: →

Józsa Judit kerámiaszobrász alkotása Torma Zsófiáról.

Józsa Judit kerámiaszobrász alkotása Torma Zsófiáról. Fénykép: Friedrich Klára

Beküldte Ballán Mária

Megjelent: 145 alkalommal Utoljára frissítve: 2018. December 04., Kedd 23:47

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 207 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.6%Serbia 1.2%
Romania 5.2%Canada 1%
United States 4.4%France 0.4%
Russian Federation 3.4%Switzerland 0.4%
Ukraine 2.8%Australia 0.4%
Sweden 2.6%Netherlands 0.3%
Germany 2.3%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.1%
Slovakia 2%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 74
This Week: 3585
Last Week: 4369
This Month: 9305
Last Month: 18503
Total: 1974544

Belépés