Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2019Oct16

2009. Július 05., Vasárnap 03:51

Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 1

Rovásemlékek nyomában Székelyföldön 1 Székelyföld az a terület, ahol legbőségesebben találkozunk őseink írásának emlékeivel. Nyolcan indultunk el egy mikrobusszal, amelynek vezetőjét is „megfertőztük” a rovásírás iránti érdeklődéssel. Jól sikerült utunk végére az tette fel a koronát, hogy hazafelé a Kolozsvári Történeti Múzeumban a ritkán kiállított eredeti tatárlakai táblákat is alaposan megszemlélhettük. Velünk tartott többek között Dittler Ferenc építész, az Ősi magyar rovásírás és mai alkalmazásai című könyv szerzője és Ifj. Forrai Márton, a Patakfalvi Bibliáról közölt cikk felfedezője.
Kategória: Friedrich Klára
10. születésnapját ünnepelte 2009 június 20-án a Kárpát-medencei Rovásírásverseny és Műveltségi Találkozó a XVI. kerületi Móra Ferenc Általános Iskolában. A versenyek szervezője Szakács Gábor, aki a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetőjeként 10 évvel ezelőtt kereste meg Dr. Jeszenszkyné Gallai Gabriella igazgatónőt, hogy tudna-e helyet adni az akkor még csak egyszerinek gondolt rendezvénynek. Az igenlő válasz vezetett az idei évfordulóhoz.
Kategória: Friedrich Klára
2009. Január 23., Péntek 16:07

Torma Zsófia 4

12. MEGHAMISÍTÁSA Torma Zsófia jelentőségét egyesek elhallgatják, mások gondolatait céljaiknak megfelelően félremagyarázzák.
Kategória: Friedrich Klára
2009. Január 23., Péntek 15:56

Torma Zsófia 3

11. MELLŐZÉSE Torma Zsófia kitartott azon megállapításai mellett, amelyeket ő a leletek ásatása , gyűjtése , tanulmányozása, a társtudományok általa becsült kutatóinak véleménye alapján tett.Így több, a ranglétra csúcsán álló szaktekintéllyel került ellentétbe, s ezek egyike nem csak a régésznőnek , hanem az egész magyar őstörténet nemzetközi megítélésének máig ható kárt okozott.
Kategória: Friedrich Klára
2009. Január 23., Péntek 15:23

Torma Zsófia 2

TORMA ZSÓFIA 2 Friedrich Klára 7. Tudományos levelezése A komplex, sokoldalú és összehasonlító módszer mellett a szaktársakkal való levelezést is kutatói, tudományos szintre emelte. Ehhez legalább három nyelv ismerete és a régészet tudományához kapcsolódó nemzetközi szakszókincs ismeretére volt szükség.
Kategória: Friedrich Klára
2009. Január 23., Péntek 15:06

Torma Zsófia 1

TORMA ZSÓFIA 1 Friedrich Klára Torma Zsófia, egy asszony a magyar régészet szolgálatában (1831 Csicsókeresztúr - 1899 Szászváros) Torma Zsófiának, a világ legelső régésznőjének életét, munkásságát nem időrendi sorrendben, hanem az alábbi tárgykörök szerint szeretném bemutatni:
Kategória: Friedrich Klára
2008. December 02., Kedd 01:06

Tatárlaka titka 8

Az utolsó jégkorszak után, körülbelül 8-9000 évvel ezelőtt elődeink kidolgoztak a Föld még írni nem tudó lakói számára egy képi jelrendszert is. Ezt a kutatók a tatárlakai lelettel kapcsolatban úgy emlegetik, mint sumér képírást. Ez azért pontatlan, mert tudjuk, hogy a Mezopotámiában talált hasonló képjelek fiatalabbak a Kárpát-medenceieknél, tehát helyesebb ezt Kárpát-medencei képírásnak nevezni.
Kategória: Friedrich Klára
2008. December 01., Hétfő 01:04

Tatárlaka titka 7

A korongon lévő jelek néhány párhuzama A korong által alkotott kör és az azt négy részre osztó kereszt megfelel a rovásírás F betűjének, egyúttal a Föld jelének. Hasonlót találunk Torma Zsófia több korongján, a krétai lineáris B írásban, az i.e. 1300-ból származó byblosi írásban és a glozeli betűk* között. Az ősi kínai írásban ez a jel szintén a Földet jelenti. Felfedezhetjük agyag kocsimodellen, az erdélyi somogyomi aranykincs korong alakú melldíszén, bronz csüngőn a Nagyhangos-pusztai nyakláncról, a Nagyszentmiklósi kincs több darabján.
Kategória: Friedrich Klára
2008. November 27., Csütörtök 01:03

Tatárlaka titka 6

A korong párhuzamai Tatárlakai leletegyüttesünkről és a Tordos-Vinca (Bánáti) műveltségről az itthoni finnugorista történészek nem vesznek tudomást. Talán nem tudják, hogy ez a terület 1920. június 4-ig Magyarország része volt és a magyarok ősei lakták, bizonyíthatóan legalább 8-9000 évvel ezelőttig.
Kategória: Friedrich Klára
2008. November 24., Hétfő 01:00

Tatárlaka titka 5

Lord Colin Renfrew, cambridgei professzor napjainkban a legnagyobb ágyú a történelemkutatás terén. A civilizáció előtt (Osiris 1995) című könyvéből idézek: „A Vinca kultúra egy másik jellegzetessége, amely újabban a figyelem középpontjába került, az a szokás volt, hogy a kerámiát és egyéb agyagtárgyakat bekarcolt jelekkel látták el. (…) A Vinca kultúra egy másik fontos településéről, a romániai Tordosról több, mint kétszáz kerámiatöredék díszítőjegyeiről áll rendelkezésünkre leírás.” Itt jegyzem meg, hogy Torma Zsófia már 125 évvel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, amiről Renfrew úgy nyilatkozik, hogy „újabban a figyelem középpontjába került” és a díszítőjegynek nevezett rovásbetűket is a régésznő őrizte meg számunkra. Renfrew mentségére szolgál, hogy pontosabb rajzokat közöl könyvében a táblácskákról, mint sok magyar kutató.
Kategória: Friedrich Klára

Új írások

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.6%Austria 1.3%
Romania 5.4%Canada 1.1%
United States 4%Norway 0.7%
Russian Federation 2.8%France 0.3%
Ukraine 2.6%Kuwait 0.3%
United Kingdom 2.1%Switzerland 0.3%
Slovakia 2.1%Netherlands 0.3%
Sweden 2%Australia 0.3%
Germany 1.8%Italy 0.2%
Serbia 1.4%Spain 0.1%

Today: 611
This Week: 2254
Last Week: 3873
This Month: 9009
Last Month: 17509
Total: 2164741

Belépés