Magyar Megmaradásért

A magyar társadalom túlnyomó része március 15-ét tartja a legnagyobb nemzeti ünnepünknek, holott a hatalom már a 19. század vége óta augusztus 20-át akarja ebbe a pozícióba helyezni. Miért nem sikerült?  

"Napjainkban nagy valószínűséggel azért került felszínre a Nimród kérdés, mert egyre többet beszélünk az Árpád-házról. Szakrális királyainkkal korábban csak történelmi szempontból foglalkoztak, és nem törődtek a mitológiai hagyománnyal, holott a kettő csak együtt ad teljes képet. A kérdés főleg azért izgalmas, mert Kézai mester szerint az Árpád-ház legelején Nimród király áll, ami azért is érdekes, mert a többi gesztában ezt nem említik. Valószínűleg ő azért írt róla, mert az ő korában még élő hagyományon keresztül bontja ki ezt a kérdést, bizonyára a népi, és nem az egyházi hagyományon keresztül foglalkozott a kérdéssel, tehát a magyar néphagyományon keresztül találta meg Nimródot, az őskirályt."

A habsburgok valóban mindenféle népeket telepítettek a Magyar Királyság területére, és ezzel fölrúgták a Rákóczi - a magyar alkotmányosság és az önrendelkezési - felkelést lezáró Szatmári békét. Céljuk a magyar népesség gyöngítése és a Magyar Királyság beolvasztása volt az ő germán birodalmukba.

Badiny Jós Ferenc életműve...3 Jámbor Márk Badiny Jós Ferenc életművét tovább folytatva megkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk egy különös forrásanyaggal, krónikával a méltatlanul mellőzött Tárih-i Üngürüsz-szel. Ez a krónika az, amelyre sok történész - Badiny is - alapozta „elméletét”, elképzeléseit, a magyarság történetét. Badiny és Grandpierre K. Endre kutatása számos ponton találkozik, mivel Grandpierre K. Endre az isztanbuli Török Nagykönyvtárban lévő TARIHI ÜNGÜRÜSZ magyar ősgesztának egyrészt újra felfedezte és a tudományos érdeklődés középpontjába helyezte.

Badiny Jós Ferenc életműve...2 Jámbor Márk Bizonyára minden kedves olvasónk értesült Badiny Jós Ferenc bácsi, a magyarság nagy krónikásának haláláról. Előző számunkban röviden áttekintettük életének főbb állomásait, most kicsit mélyebbre ásunk. Munkásságával, világszemléletével sokan nem értenek egyet. ő ugyanis a többek között „magyar-sumér rokonság”, a „Táltos Isten” és „Jézus Király, a Pártus herceg” szószólója volt, amivel vitatkozni ugyan lehet, de figyelmen kívül hagyni soha.

Badiny Jós Ferenc sorozat Jámbor Márk „A magyarok elődeinek Isten adta a rendelkezéseket” Badiny Jós Ferenc életműve Bizonyára minden kedves olvasónk értesült Badiny Jós Ferenc bácsi, a magyarság nagy krónikásának haláláról. Előző számunkban röviden áttekintettük életének főbb állomásait, most kicsit mélyebbre ásunk. Munkásságával, világszemléletével sokan nem értenek egyet. ő ugyanis a többek között „magyar-sumér rokonság”, a „Táltos Isten” és „Jézus Király, a Pártus herceg” szószólója volt, amivel vitatkozni ugyan lehet, de figyelmen kívül hagyni soha. Ezúttal az őshaza kérdéskörét vesszük górcső alá.

Alinei a bemutatón előadást tartott, s ezen elhangzott, hogy a szerző a két nyelv rokonítása alkalmával a magyar nyelv finnugor származásából indult ki, s a könyv is ezt az álláspontot tartalmazza. Meg kell mondanom, ez a tény csalódást keltett nemcsak bennem, de sokunkban, akik az Olasz Intézetben nagy érdeklődéssel vártuk a bemutatót. 

A SORSDÖNTŐ ÁLLAMALAPÍTÁS Badiny Jós Ferenc Feleségemnek - Ilonkámnak -hűséges élet- és munkatársamnak, emlékét őrizze ez a könyv. Annak az igaz, magyar Nagyasszonynak az emlékét, aki ősi, szent hagyományaink feltámadásáért küzdött. Feledésre ítélt költeményeinket szavalta el mindenütt, itthon, megtisztelve azokat díszmagyar öltözetével. Számüzötten a világ végére, pedig gondoskodó, jó Feleségként segített nekem ennek a könyvnek megírási és elkészítési lehetőségében. Áldalak Ilonkám érte és azért, hogy most is mindig Velem vagy és a Boldogság Világából is segítessz. a Te Ferid A SORSDÖNTŐ ÁLLAMALAPÍTÁS, PDF

A legősibb bosnyák város, Viszokó határában áll a 650 méteres Visocica, amely egy bosnyák származású amerikai tudós szerint egy piramist rejt. A kutatók hőtérképpel, műholdas felvételekkel és október óta ásatásokkal próbálják feltárni a hegy titkát.Az Index botcsinálta régészeti tényfeltáró szabadcsapata álmélkodott, hitetlenkedett és lelkesedett, de továbbra is bizonytalan: hegy-e a hegy, vagy piramis-e a piramis. Ha utóbbi, akkor a piramis lépcsői egy új történelemhez vezethetnek.

„Száz százalékig biztos vagyok benne, hogy Európa elsõ piramisait találtuk meg” - nyilatkozta még pénteken Semir Osmanagic, a visokói ásatások vezetõje, - egyben hazatérõ bosnyák-amerikai üzletember -, a National Geographic angol nyelvû honlapjának. Amikor tavaly októberben elõször bejárta a hír a világot, már sejteni lehetett: a régészközösség kritikusan fogadja majd a felfedezést, hiszen Európában az Osmanagic által felvetett idõpontokban még vadászó-halászó törzsek éltek, akik primitív eszközökkel próbálták biztosítani a túlélésükhöz szükséges élelmet.