Magyar Megmaradásért

  A megszállókkal szemben a Székely Hadosztály és néhány más alakulat veszi csak fel a harcot. A főleg Partiumban és Észak-Erdélyben működő Székely Hadosztályt, Székely Különítmény néven, Kratochwill Károly ezredes szervezte meg székely és erdélyi magyar menekült katonákból, de ide tartozott a korábbi kolozsvári 38. honvéd gyaloghadosztály maradványa és egy kárpátaljai rutén zászlóalj is.

A magyar konyháról sok korabeli és későbbi adattal rendelkezünk. Ennek oka, hogy ételeink egészen más jellegűek voltak - és ma is azok -, mint Európa más népeié. A másik ok ősi étkezési szokásainkban gyökerezik, amelyek a mai napig megmaradtak. Már Anonymus is arról tudósít, hogy őseink minden győzelmüket napokig tartó evéssel-ivással ünnepeltek meg, sőt a lakomára az is elég ok volt, hogy megpillantsák óhajtott otthonukat, a Kárpát-medencét. Anoymus "aldomas"-t ír; a lakomát a magyarok sokáig "áldomásnak" nevezték, amely szóban benne van az "áld" ige, amely az ünnepi alkalmat jelzi. Európa minden népének feltűnt a magyarok étel-ital bősége; a magyarok evés-ivását a Nyugat ma is felháborító prédálásnak tekinti. 

Az olasz kutatócsoport vezetői - mint prof. MATTHIAE és PETTINATO - és munkatársai több ízben tartottak sajtókonferenciát. Azokon elhangzott beszámolók és kijelentések azonban egyáltalán nem erősítik meg a „kampány" állításait. Sőt, ellenkezőleg, azt egyenesen cáfolják. De hogy valóban létezett egy széles körben megrendezett és nemzetközileg szervezett hírverés, minden kétséget kizáróan bebizonyosodott az ARGENTINA-i olvasók előtt is. Ez 1979-ben olyan méreteket öltött, amire mindenkinek fel kellett figyelnie. (Hisz ez is volt a cél!)

Miután korunk embere nem ismeri kellőképpen az elmúlt ezerévek történetét, kénytelen elhinni a napisajtó és álmodozó novellisták írásaiban közölteket. Így keletkeznek azután az „állandósult tévhitek", melyek az ókorig visszanyúló származással rendelkező népekről nem hirdetik a történelmi valóságot.

Amit a Szent Koronáról tudni illik Lajdi Péter Pap Gábor, Szántai Lajos és Csomor Lajos kutatási eredményei alapján saját gondolataimmal, meglátásaimmal kiegészítve Jelen dolgozatomnak fő célkitűzése nem e gazdag és szinte kimeríthetetlen téma minden oldalról történő elemzése és bemutatása, hanem mindazon lényeget érintő ismereteknek a tömör összefoglalása, melyeket a hazugság évtizedeinek álomkóros kábultsága után lassanként fölocsúdó magyar hazafiaknak legszentebb ereklyénkről tudniuk kötelesség.

  A világ leghosszabb folyamának, a Nílusnak rejtelmei legalább ötezer esztendeje foglalkoztatják az emberiséget. Forrásait is csak egy évszázaddal ezelőtt sikerült föllelni mélyen Afrika szívében s a hosszú keresésből Sir Samuel Baker oldalán derekasan kivette részét a kalandos életű erdélyi magyar asszony, Sass Flóra is, aki angol férjével együtt a Fehér-Nílus mentén fölfelé haladva eljutott egészen az Albert-tóig.

Mellesleg Mária Terézia 1774-ben Szent István lovagrendet is alapított! Milyen érdekes, hogy István király minden elnyomónknak a leghitelesebb királyunknak számított és számít máig! Valamennyi pártunk az egyházainkkal kéz a kézben, (még a MAZSIHISZ sem reklamál) nagy egyetértésben élteti Szent István királyt.

Alább említendő megfontolás alapján inkább az év első hónapjait valószínűsíthetjük. Géza még életében Istvánt jelölte ki utódául, a hatalomátvétel elé azonban komoly akadály tornyosult. A magyarok feletti főhatalomnak ugyanis már a Taksony-Géza uralomváltás idején vissza kellett volna szállnia az árpád-leszármazottak első ágára, Tarkacsu vonalára.

A magyar társadalom túlnyomó része március 15-ét tartja a legnagyobb nemzeti ünnepünknek, holott a hatalom már a 19. század vége óta augusztus 20-át akarja ebbe a pozícióba helyezni. Miért nem sikerült?  

"Napjainkban nagy valószínűséggel azért került felszínre a Nimród kérdés, mert egyre többet beszélünk az Árpád-házról. Szakrális királyainkkal korábban csak történelmi szempontból foglalkoztak, és nem törődtek a mitológiai hagyománnyal, holott a kettő csak együtt ad teljes képet. A kérdés főleg azért izgalmas, mert Kézai mester szerint az Árpád-ház legelején Nimród király áll, ami azért is érdekes, mert a többi gesztában ezt nem említik. Valószínűleg ő azért írt róla, mert az ő korában még élő hagyományon keresztül bontja ki ezt a kérdést, bizonyára a népi, és nem az egyházi hagyományon keresztül foglalkozott a kérdéssel, tehát a magyar néphagyományon keresztül találta meg Nimródot, az őskirályt."