Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Jun23

2010. Január 10., Vasárnap 03:26

Királyi mágusok ősnépe a magyar

Írta:  Grandpierre Attila
Értékelés:
(21 szavazat)
Ahhoz, hogy helyt tudjunk állni egyéni és közösségi, társadalmi életünkben, választ kell kapnunk a kérdésre: kik voltak eredetileg a magyarok? Hol éltek? Mikor éltek? És mit akartak? Nemcsak ezekre a kérdésekre adunk itt választ, hanem azt is megmutatjuk, hogy az emberiség történelmének, a magyarság nemzetalkotó tevékenységének és egyéni életvezetésünknek is kulcskérdése a magyarság történelmi szerepének értékelése.    

A felemelő örömet adó tudás a legfőbb ajándék, amivel ember rendelkezhet

I. BEVEZETŐ

KIK VOLTAK A MÁGUSOK

Magyarságtudományi tanulmányok Elsősorban azért, mert a magyarok az emberiség történelmében, kultúrájában a nyugati civilizáció szokásos gyarmatosító gyakorlatával ellentétben rendkívüli, felemelő szerepet játszottak évezredeken át (ld.alább), és mert az európai és ázsiai történelem legjelentősebb államait a magyar királyi mágusok hozták létre.

Sokan kétségbe vonták, lehet-e az ókorban és az őskorban magyar nevű népről beszélni. Ezzel szemben kimutattuk, hogy az emberiség első királyának neve a Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondában (Hérodotosz, [i. e. 440/1989,266]) a magyar Hargita nevet őrzi, fiainak neve pedig Árpa, Zab és Köles (Grandpierre K. Endre és Grandpierre Attila [2006,42] - a továbbiakban e szerzők neveire rövidített alakban hivatkozunk, mint GKE, ill. GA), vagyis magyar nevek. Hasonlóan, Nimród, Hunor és Magor nevei magyar nevek, s Magor neve a magyar nép nevét őrzi közvetlenül az özönvíz utáni korban. A Tarih-i Üngürüsz Árpád-kor előtti magyar ősgesztánk részletes elemzésével egyikünk (GKE [1979 ;1990]) bebizonyította, hogy a Csodaszarvas - mondakör a mágikus őskorból származik (lásd különösen id. mű, 67-68. o). Hunor és Magor ikertestvérek voltak, s ezért úgy tűnhet, helyesebb hun-magyar népről beszélni. Azért látjuk mégis helyesebbnek a magyar, illetve magyar - hun népnév használatár, mert a Tári h-i Üngürüsz őskori Csodaszarvasmondájának legelején Magor neve Hunoré előtt szerepel, és ez azt jelzi, hogy a hun és magyar testvérnép közül a magyar az ősibb (GKE [1990, 17 és 40-43]). A magyar nép és nevének folytonossága tehát legalábbis öt-tízezer évre, a vízözön koráig visszavezethető.

A nyugati civilizáció megszületésekor hadat üzent az emberiség ősemlékezetének, és igyekezett a múltat végképp eltörölni. A történelem azonban úgy hozta, hogy az Európában ezer éven át betiltott, s tűzzel-vassal irtott ókori görög kultúra arab közvetítéssel mégiscsak bekerült az európai kultúra vérkeringésébe. Az ókori görög kultúra viszont a korabeli magyarságnak, görög néven szkítáknak köszönhette írását, filozófiáját, természettudományát, kultúráját (Meuli [1935J; Dodds [1951J; GA [200lj; GKE-GA, [2006, 127-128]). A legnagyobb görög gondolkodók, tudósok jó részét mágusok nevelték, és nem gyarmatosító céllal, hanem önzetlenül, az emberiség felemelését szolgálva. A mágusok voltak az emberiség "legősibb tanító nemzetsége, kétségbevonhatatlanul. A mágusok részrehajlás és előítéletek nélkül dolgoznak (Stanley [1731, 250]). A magyar 'mágus' szó őskori-ókori jelentése:

Fizikai Jelenségek Biológiai Jelenségek Pszichológiai Jelenségek
Fizikai törvények Biológiai törvények Pszichológiai törvények
A legkisebb hatás elve Életelv (Bauer-elv) Az öntudat elve

1. táblázat: A hármas háromság világképe. A hármas háromság egyetlen egészet alkot: a Világegyetemet. A fizika, a biológia és a pszichológia a valóságban nem válik háromkülön részre, hanem egyetlen egységes egészet alkot, a Világegyetemet.
Ez a tudományos Egyháromság lényege.

A fizika, a biológia és a pszichológia természettörvényei az egész Világegyetemet áthatják, ezért világtörvények. A biológiai törvények egyetemessége azt jelenti, hogy az életerő áthatja a Kozmoszt. És mivel az életerő mindannyiunk legszemélyesebb és legmélyebb létalapja, ezért legmélyebb életünk a Világegyetem életével a legszemélyesebb kapcsolatban áll. A lélek azért halhatatlan, mert Énünket kozmikus törvény tartja fenn, és a kozmikus törvény halhatatlan. A lélek halhatatlanságának szkíta eszméje (GA [2001], GKE-GA [2006,127 -128]) az Én és a Világlélek egylényegűsége a hindu bölcselet, a Védák és az Upanisádok alapgondolata is. Az ősi magyar mágikus rendszer attól mágikus, hogy jelismerte, az ember és a Mindenség közötti személyes kapcsolat a Természet legalapvetőbb törvényén, az élet világtörvényén nyugszik. Ez az alapvető, természettudományos felismerés az, ami meghaladja a mai tudományos világkép kereteit. A test, az érzés és a gondolat hármassága megnyilvánul a jelenségek, a törvények és az elvek síkján egyaránt. Az ősi mágikus magyar világképben a test, a lélek és a szellem egysége az érzésvilágot hordozó lélek létén alapszik, s ezért az érzés a legalapvetőbb valóság. A mágikus érzés a minden élőlényt átható kozmikus hajtóerők révén a legmagasabb, legnemesebb lehetőségek megvalósítására irányul.

ga_kmom01

Ezt a hármas háromságot ábrázolja az ősi eredetű magyar nemzeti címeren és nemzeti zászlónkon a hármas halom, a háromágú korona, s az Egy ősi, Egyháromságot jelentő jele, a kettős kereszt, amelyek így együtt is egyetlen egységes egészet alkotó hármasságot jelentenek: az eleven Világegyetemet (GA [2005b], GKE-GA [2006, 136-146]).

A Világegyetem az ősi magyar világképben az anyag, az élet és az öntudat egységes egésze. A kettős kereszt eredetileg egyenlő szárú volt, az ősi magyar rovásírásban az „Egy” jele: ǂ, s három vonala a test, az érzés és a gondolat jele.

Az is megállapítható, hogy a két vízszintes vonal a test és a gondolat, a függőleges (felemelő) vonal az érzés, a lélek, az élet jele (GA [2005b]). A magyar nép nemzeti jelképeink alapján az egyetemes értékű tudás népe, a felemelő, legnemesebb érzéseket hordozó tudás népe. Nemzeti jelképeink kifejezik a magyar nemzet azonosságát őseink, a királyi mágusok világképével, és így nemzeti eredetünk és folytonosságunk, önazonosságunk bizonyítékai és kimeríthetetlen erőforrásai.

A mágusok küldetést hordoznak magukban, feladatuk az emberiség felemelése. Az elmúlt években egy sor régészeti ténnyel (Price et al. [2001], Govedarica [2004], Manzura [2005], Keys [2005], GKE- GA [2006,5-40, 82-135]) is bizonyítható, hogy világméretekben éreztek, gondolkodtak, cselekedtek, s tetteiknek kőszönhetően emelkedtek fel világszerte a civilizációk.Így például Price et al. (2001) bebizonyították, hogy i. e. 5.700-tól nyugatra tíz-húsz fős kis csoportokban vándoroltak ki a Kárpár-medencéből a különlegesen magas tudással rendelkező, a magas kultúrát átadó mágusok. Ugyanakkor Govedarica (2004, lásd alább) és különösen Manzura (2005) bebizonyították, hogy keletre viszont tervszerűen, hatalmas tömegekben telepedtek ki Erdélyből i. e. 5.100-tól kezdve az ottani magas kultúra hordozói, újra és újra több hullámban benépesítve az eurázsiai síkságot. Felmerül a kérdés: miért határozták el, hogy nyugatra csak szórványosan, kis csoportokban, keletre viszont tervszerű újra-visszatelepüléssel vándoroljanak ki a Kárpár-medencéből a magas kultúra hordozói? Úgy gondoljuk, hogy a sok hasonló jelenséggel együtt (lásd pId. GKE-GA [2006, 149-152]) ezek a tények a mágusok tervszerű, átgondolt, az emberiségjövőjének tudatos alakítására irányuló szándékára utalnak.

Arisztotelész szerint a mágusok "... azt állítják, hogy a csillagok tűzből állnak; hogy a Hold azért fogy, mert eltakarja a Föld árnyéka; hogy a lélek túléli a halált; hogy az esőt a légkör változásai okozzák; minden más jelenségre fizikai magyarázatot adnak. Ők fektették le a jog alaptörvényeit. Azt állítják, ők találták fel a geometriát, a csillagászatot, az aritmetikát" (Diogenes Laertius [í. sz. 200/1958, Vol. 1, 3]). Knidoszi Eudoxosz, aki a jelek szerint Platón Akadémiájának vezetője volt Platón távollétében, azt szerette volna, ha a mágusok tanításait a legnemesebb és leghasznosabb filozófiai iskolának ismerik el (Livingstone [2002])."Platón gyakran megemlékezett róla, hogy mind ő, mind Püthagorasz legjobb és legnemesebb tanaikat a mágusoktól tanulták" - írja alexandriai Kelemen Stromata c. művének I. könyvében, a XV. fejezetben (http://www.thedyinggod.com/chaldeanmagi/ sources/ clement.html, 2. o.), majd hozzáteszi: a filozófiát az ókori görögök előtti, velük szemszedos népek a világon a leghasznosabb tevékenységnek tartották (http://www.thedyinggod.com/chaldeanmagi/ sources/clement.html, 3. o). Ezeket a filozófus népeket nevezték gyakran az ókori görögök barbároknak.

Mágus szavunk eredete és ősjelentése

A "mágus" (mag, magas, magától való, magától mozgató, magasztos) szó világszó, kisugárzása az egész világra kiterjed. Innen ered a 'magiszter; rövidebben a 'mester' világszó éppúgy, mint a gazdagságukat jelző 'mágnás' vagy a nagyságot jelentő 'magna latin szó. "Mag" szavunk nemcsak a terményt jelenti, héjastul. hanem ennek belsejét, csiráját, amely az egésznek lényegét, s mintegy lelkét teszi (Czuczor-Fogarasi [1867,4: 25]). A magból magától magasra nőtt fa és a nála összehasonlíthatatlanul kisebb mag közötti óriási különbség egyetlen, láthatatlan tényező: a magban rejlő életerő, a mag-erő. Alapvető tény, hogy a magban rejlő életerő messze meghaladja az élettelen anyag képességeit. A magban ott rejlik a magasság, a magas ég. Mag szavunk ős-szó, "nagy" szavunk párja, rokona a szanszkrit mah (jelentése: nagy - uo.). A magyar nyelvben alapvetően a mássalhangzók a jelentéshordozók. Az 'n' mássalhangzó ősjelentése: nő (pl. nő, néni, ana=anya). Ha a „ma” ős-szó is a nőiségre, az anyaságra utal (mint a ma-ma szóban), és a 'g' mássalhangzó ősjelentése.ég, egy, agy, ig(az), ig(e), eg(ész)'; akkor a ma-g szó az anya-g szó más alakban. Ősjelentése tehát: Anya-Ég, Anya-Agy, Anya-Egész; s itt az Anya maga Természet Anya, a Világegyetem, amelynek lényege a mag-erő, a lélek, az életerő. A mágus szó tövének Anya-Agy értelmezése a magyar nép nevének értelmezéséhez is közelebb visz bennünket. A "mag" szó 'g' hangjának"gy" alakja az "egy'; "agy" jelentést adja ebben az összefüggésben. A magyar nép nevének „magy” töve így "ma-agy'; "Anya-agy'; illetve.. Anya-Bgy" s ez a magyar nép eredeti hivatására utal: a magyar nép az Egy, Természet Anya, a Világegyetem agyközpontja, az emberiség ősnépe, az őstudás népe. Mágus szavunk ősjelentése pedig: a Világegyetem anyagát átható egyetemes életerő kibontakoztatója, az élet felemelője. '

A mágusok eredete.
Körkép a mágusok által alapított kultúrákról

Hérodotosz (i. e. 440/1989, 1. könyv, 101§, 55.) szerint a mágusok a közép-ázsiai médek egyik törzse. Meuli (1935) viszont felismerte, hogy a látnokok, mágikus tanítók a görögöktől északra lakó szkítákról mentek a görögökhöz (ld. még Dodds [1951J; magyarul 2002,115). A világ egyik legtekintélyesebb értelmező szótára, a húsz kötetes The Oxford English Dictionary (1989, IX: 202-203) a 'Magus' címszó alatt ezt írja: "Ókori perzsa papi kaszt tagja, amely az ókori történészek szerint eredetileg egy méd törzsből ered. [...] Szerit Ausztin azt mondta, hogy a mágus szó káldeai nyelven annyi, mint ha azt mondanánk, filozófus [kiemelés - GA]; (Perzsiában) a mágusok (azaz a természet titkaiban járatos emberek)"

[azaz mai szóval: természettudósok - GA]. A mágusokról pedig (i.m., IX,:202-203):,,1614-ben Sylvester Bethulias megemlíti, hogy a párthusoknak is voltak mágusaik (uo.). […] Ott hol a hosszú szoknyás királyi mágusok állnak, emelkedik s süllyed zord Zoroaszter varázspálcájá' [kiemelés - GA]. A "Magian" címszó alatt pedig (i.m., 202-203): "Nem sokat ér a

királyt megtenni a nép vezetőjének, ha egyszer a királyt a mágusok vezetik [kiemelés – GA] […] Akkor volt ez... amikor a mágikus rendszer [a természettudományok egységes rendszere, a mágikus világkép - GA] meggyökerezett Kis-Ázsiában: [...] A mágusok pre-szemita és pre-árja [vagyis a szemita és árja népeknél ősibb - GAJ papi törzs voltak Nyugat-Ázsiában:' A mai világ talán legtekintélyesebb enciklopédiája, az Encyclopedia Britannica szerint a mágusok a perzsáktói erednek (Enc. Brit. [2007, MagicianJ). A perzsák azonban csak az í. e. 9. századtól tűntek fel a történelemben.

c. művének negyedik kötetében, a 27-29. fejezetben (http://www.thedyinggod.com/chaldeanmagi/ sources/ clement.html, 7. o.). A napvallású szkíták és mágusok ősét, a mitológiai Kust, Nimród ősatyját Napként tisztelték, Magógnak és mágusnak is nevezték - írja Bryant (1807; idézi Oláh [1985, 16]). A magyar ősvallást őrző Árpád-kori magyarokhoz látogató bizánci és nyugati misszionáriusok a magyar vallás papjait "mágusok" néven említették (Dömötör Tekla [1995, 530]). A 14. századból származó

"A mágusok voltak jó néhány nagy görög gondolkodó tanítómesterei, mint például Püthagorasz, Démokritosz, Platón" (Gnoli [1995, Vol. 9, 79]), akárcsak Empedoklesz és Prótagorasz tanítói (Goldhammer [1980,5: 631]). Az i. e. 7. évszázad körül"egész sor szkíta Iátnok, mágikus gyógyító, vallási tanító rajzott ki északról, mindegyikük samanisztikus

[abban a korban mágusoknak nevezték őket - a szerzők] jegyekkel" (Meuli [1935]). Ez az északi ország, a mágusok központja a görögöktől északra fekvő Kárpár-medence és a

Kárpátoktól Koreáig terjedő hatalmas eurázsiai síkság, Közép-Ázsia és Észak-India volt. A mágusok a mai tudósokról. filozófusoktól és papoktól eltérően évezredeken át egy-egy nagyobb országrészben, tömbszerű tudományos-filozófiai központokban, egységes nemzetség családot alkotva éltek (GKE-GA [2006,78]). Ők a királyi "szkíták': a királyi magyarok népe, a mágusok népe. A mai civilizáció ezt a ma már meghökkentő tényt szűkírően írja le, amikor a mágusok rendjéről, osztályáról, törzséről beszél. Itt nem egy rendről, osztályról, tőrzsről van szó, hanem egy államalkotó, őstudás-fenntartó népről, amelyik sokezer éven át földrészekre kiterjedő államszervezeteket hozott létre, s tartott fenn, és amely az emberiség őstudásának őrzője. .

Az ókor egyetlen papsága sem volt híresebb a mágusoknál (Gnoli, uo.) A mágusok a napkultusz papi kasztja" (Redards, [1965]). Dícinius, erdélyi dák mágus (GKE-GA [2006,150-151]) például az i. e. I. században "csaknem az egész filozófiára kíképezte a gótokat, fizikát, csillagászatot, logikát tanított nekik. Megtanította nekik például, hogy a Nap hányszor nagyobb égitest, mint a Föld" (Iordanes [2005, 56])."A skandináv-germán ősvallás világában a bevett nézetekkel szemben nem a harcias, háborúskodó, férfias értékek a legszembetűnőbbek, hanem a mágikusak ... Odin maga volt a mágus-király míntaképe" (Boyer [1985, 50]). Odin, a skandináv-germán ősvallás főistene, szkíta-magyar mágus volt (GA [2006, 133-142, 199J, GKE-GA [2006, 38-39J, Metcalfe [1982,1:32]). A kelták druidái is mágusok voltak (Pohle [1911]).

A mágusok világszerte központokat létesítettek, s ezek között évezredeken át tartották a kapcsolatot (McKie [1977, 173-199J, Csáji [2004, 8J, Govedarica [2004, 21J, GKE-GA [2006,152,194,196-202]). Ilyen mágus-központ lehetett hazánkban Polgár-Csőszhalomnál i. e. 4.800-tól (GKE-GA [2006, 15-16,24,71]). Stonehenge építtetője i. e. 2.300 kőrül magyar-hun mágus volt a Kárpár-medencéből (GKE- GA [2006,25-29]). Országrésznyi mágus-központ volt az ókori médek mágus törzsének földje (a médek országának a neve Indiában: Madra; lásd i.m., 111, 116, 125), de hasonló mágus-központok léteztek a szkíta pártusok országában, Baktriában, Khorezmben, Egyiptomban. A Hindu Kus hegység és az Oxus folyó (ma: Amu Oarja) közti országokat az indiaiak Szakasztánnak, Szkíta-országnak nevezték, és azt tartották, hogy ott volt az Aranykor. Mágusok készítették fel a perzsa herceget a királyságra, az igazságosságra, bátorságra és önállóságra - és a méd mágusoknak köszönhetik a perzsák politikai és civil intézményeiket is (Gnoli [1995 ]). A mágusok királyi rangját jelzi az is, hogy a pártusok a mágusokból választják a királyokat (Sztrabón [kb. i. u.7/1977, 547]), s hogy az ázsiai királyok hadjárataikat nem vezethették a királyok előtt vonuló, s az égből hullott örökké égő tüzet hordozó mágusok nélkül (Ammianus Marcellinus ri. sz. IV. század/1993, 338]). Királyi mágusokról írt Pope 1711-ben (ld. fent), Goldwin Smith pedig arról, hogy a királyt a mágusok irányítják (ld. fent, The Oxford English Dictionary, Magian címszó).

Királyi mágusok Indiában

De nemcsak a Kárpár-medencében és Közép-Ázsiában tűntek ki a mágusok különlegesen magas tudásukkal. Mag-bráhminok, a Maga nevű tudósok India kultúrájában is kiemelkedő és megbecsült szerepet játszottak (Aradi [2005, 152]). Indiában a mágusokat Maga, Bhojaka vagy Shakadvipi bráhminokként ismerik. Sakadvipa (szó szerint: Szakák országa) a kőzép-ázsiai Szkítiát jelzi. A brahmanizmus nagyrészt a Maga brahminok tanításai nyomán alakult ki (http://shakdwipi.com/historyintroduction.htm). A Bhavisya Purána szerint a „Maga” bölcseket Közép-Ázsiából hívták be az Indus völgyébe, ahol elsősorban Radzsasztán (szó szerint: Királyok országa) tartományban települtek le. Az i. e. 2. évezredben szkíta földről Indiába érkező s ott később "ksatrijá' néven ismertté vált filozófus- harcosok szkíta voltát a

ga_kmom02

Az indiai saka=szkíták eredetmondája a magyar mitológiával értelmezhető. A Világegyetem jelképe a Csodaszarvas. A Világegyetem leánya tehát szarvasborjú, szarvasünő kell legyen, vagyis szarvastehén. A Világegyetem számunkra legfontosabb szülötte kétségkívül a Nap. S mivel a szarvas leányborjú szarvasünő, a Csodaszarvas szülötte Napszarvasünő, ezért Nandini Nap-ünő, vagyis Nap-tehén. S ha a szkíta-magyarok a Szent Tehéntől születtek, akkor a Nap fiai, a Nap népe. Ezt a megfejtést megerősíti, hogy Nandini és szülő anyja, Kamadhenu (Káma-tehén, azaz Vágy-tehén - lásd a 3. ábrán) legfőbb tulajdonsága az indiai mitológiában, hogy teljesítik a vágyakat, kívánságokat (http://en. wikipedia.org/ wiki/N andini ), akárcsak a magyar népmesékben a "rőt ökör'; akinek rőt színe megerősíti, hogy a Napról van szó.

Értelmezésünkből következik, hogy a Világegyetemet és a Napot vágyaink teljesítőiként fogták fel eleink. A mai indiai "szent tehén" kultusz tehát az indiai hunok eredetmondájának tiszteletéből fakad. Ha a Napot és a Világegyetemet a bennük megnyilvánuló kozmikus alkotóerő, életerő megnyilvánulásának tekintjük, felismerhetjük őseink eredetmondájának igazát. Valóban, az emberiség mindent a benne rejlő, láthatatlan alkotóerőnek köszönhet. Az emberiség lényege ugyanúgy a láthatatlan alkotóerő, mint a magé és az Élő Világegyetemé.

Az [indiai] magadhi nép a szakák mágus népe (Metcalfe [1832/1982]). Magadha Gupta országában, Bihar államban ma is a magadhi nyelvet beszélik, kb. 13 milliónyian. A magadhi nyelvet nevezik magaya, maghaya, maghori, magi, magodhi néven is. Buddha (akinek a nevét a hinduk 'Budá' -nak ejtik!) a magadha nyelv elődjét beszélte. Ami azért is érdekes számunkra, mert Buddha, illetve helyesebben Buda, szkíta származású volt. Megasztenész görög történetíró az i. e. 3. században írt Indíca c. könyvében beszámolt róla, hogy Magadha országában a filozófusoknak nem kell adót fizetniük. Ez pedig megerősíti, hogy a filozófusoknak a szkíta-magyar Magadha mágusok országában különlegesen megbecsült társadalmi státuszuk volt. És mivel a filozófusok ókori neve: mágus, ezért ismét a királyi mágusok nyomára bukkantunk.

Észak-Indiában, az Indus völgye mentén, Királyországban (Rádzsasztán) éltek a hinduk által "ksatriják"-nak nevezett filozófusok, akik egyben harcosok és regösök (bárdok) is voltak. Régebbi nevük angol helyesírásban "rajanyá' (magyarul rádzsanja: ismét királyi jelző vonatkozik a filozófusokra) (Vedíc Index ofNames and Suhjects. 1.1967,202.). A rajanya a ksatrija (nemes filozófus-harcosok rendje) korábbi változata, a hercegséggel vagy királysággal összefüggést jelenti, királyi bölcseket (szó szerint: 'rádzsan-jarsi' -kat) értettek alatta. Ami azt jelzi, hogy itt is a királyi mágusok nyomára bukkantunk. Ezek a nemes filozófus-harcosok zenészek is: lantokon játszottak, énekeltek. Ezért nevezték őket ksatrija bárdoknak is, a walesi (kelta) bárdokhoz hasonlóan, akik népük hősi énekeit énekelték, ahogy Magyarországon a regösök, vagy Tinódi Lantos Sebestyén. Az ősi ind himnuszok, a Védák kb. i. e. 1500 és 1000 között születtek (Störig [1997, 21]). A Védák szent énekeseinek, a risiknek (risie szent énekes, bölcs) egy csoportja turáni eredetű lehetett. Indiai tudósok kimutatták, hogy sok védikus ének stílusa Turánból vagy Belső-Ázsiából eredeztethető (Aradi [2005, 24]). A Védák név- és tárgymutatója (Vedic Index of Names and Subjects. 1. 1967, 206) megírja, hogy a védikus eposz ezen királyi bölcsek, egyben harcos bárdok költeményeiből nőtt ki természetes módon. Mivel pedig a Védák és az összegzésüknek tekinthető Upanisádok az emberiség ránk maradt legősibb és legmagasabb tudását képviselik, e harcos királyi mágusok bölcsességével a Védák és az Upanisádok tanulmányozásával közelebbről is megismerkedhetünk. A Védák név- és tárgymutatója (1967, 202) felhívja a figyelmet arra, hogy a ksatríjákhoz tartoznak India őslakói közül azok, akiknek sikerült megőrizniük hercegi státusukat az árja hódítás után is. A ksatrija elnevezés használata a Rig-véda legkorábbi szövegeiben kizárólag királyi hatalomra vagy isteni eredetű felhatalmazásra vonatkozik. Figyeljük meg, hogy ez a tény a királyság és az isteni felhatalmazás egylényegűségére utal. A királyság és az isteni eredetű felhatalmazás pedig Európában egyedül a magyar népnél áll elválaszthatatlan összefüggésben, a Szent Korona eszméjében. Az India Enciklopédiája (Encyclopaedica Indica, 1975,306.) 'kshatriya' (a ksatrija' angol átírása nem mindig következetes) szócikkének szerzője pedig megjegyzi: a ksatriják a Védák uralkodó és harcos kasztja, akiket most a rádzsputok képviselnek. Rádzsasztán, a.Királyok országa’ lakói, a rádzsputok mindig is őrizték hun eredetük hagyományát. Nemrég bebizonyosodott, hogy valóban szkita-hun eredetűek (Chauhan [1999]). Arra is fény derült, hogy a sumér civilizációnál régebbi Indus-völgyi Harappa kultúra „bölcsek, papok, filozófusok, tudósok, matematikusok, csillagászok, művészek, építészek, mérnökök, hajósok, mesteremberek, földművelők és kereskedők civilizációja” volt (Feuerstein [1995]), amelyben a mágusok játszották a meghatározó szerepet.

Királyi mágusok Kínában

Nagyon ősi időkben, vagy már a kínai vallás hajnala előtt, a mágusok szervezett vallásának papsága lehetett (de Groot [1982, VI, II:1187]). Az i. e. évezredekben a mágusok a kínai vallás minden szintjén vezető szerepet játszottak (Schafer [2005,234]). Victor H. Mair, a kínai nyelv és irodalom professzora régészeti és nyelvi bizonyítékokra bukkant, amelyek azt bizonyítják, hogy az ó-kínai; „*myag, mágus, természettudós, filozófus" jelentésű szó nem kínai, hanem közép-ázsiai eredetű (Mair [1990]). Kínában a mágusok tanítása elsősorban az ősi királyi vallásban volt fontos (Harper [1995]). A királyság intézménye az első kínai dinasztiáig, a Xia nevű hun nemzetségről elnevezett Xia dinasztiáig és Huang Di-ig, a kínai civilizáció megalapítójáig nyúlik vissza, az i. e. 3. évezredbe. Huang Di, aki az újonnan feltárt meghökkentő tények alapján minden bizonnyal magyar-hun királyi mágus volt, ötezer évvel ezelőtt tanította meg a kínaiaknak a Szent Korona eszmét. Amikor királlyá választották, csak azzal a feltétellel fogadta el a királyságot, hogy a nép elmozdítja királyi tisztségéből ha nem a javára szolgál (GKE-GA [2006, 119-123]). Amíg a nyugati civilizáció Kínába érkezve ópiumháborút robbantott ki, és ahová betette lábát, gyarmatosítóként igyekezett fellépni, addig Huang Di fordítva: a nép felemelését szolgálta. Ebben a tettben az ősi szkítamagyar népfelségjog eszméje rejlik, a magyar Szerit Korona eszme. A kínai univerzalizrnus, koníucianizmus, taoizmus a mágusok tanításaira épült. Itt most csak futólag jegyezzük meg, hogy az amerikai indiánokat évszázadokkal a gyarmatosító, nép- és kultúrairtó spanyolok előtt meglátogató szakállas fehér emberek, mint Quetzalcoatl és társai, Huang Di-hez hasonlóan öltözködő és hasonló tanításokat átadó, az amerikai indián társadalmakat felemelő mágus-bölcsek voltak (i. rn., 123-124).

Huang Di, másik nevén Xuan Yuan, a Xia hun nemzetség vezetője (királya) volt, és népével a Huang Ho (Hun folyó, lásd Szász-Bakay [1994,25], ma gyakori fordításban Sárgafolyó) középső völgyében lakott (Wu [2004]). Huang Di korában itt négy nagy nemzetség harcolt egymással: Huang Di nemzetsége, a hun Xia, a Yiang, a Yi és a Li. Huang Di lándzsákkal, íjakkal, nyilakkal fegyverezte fel népét, és vezetésével a Xia hun nemzetség legyőzte az erősebb és számosabb Li törzset Yhoulunál, a Sanggan folyó völgyében, Hebei tartomány északnyugati körzetében (azaz Ordos körzetétől nem messze északkeletre). Huang Di szigorúan és pártatlanul uralkodott, és így országa felvirágzott. Országa népeinek egységéről hosszú távon gondoskodott; azt is elrendelte, hogy tilos a saját nemzetségen belüli házasság. Így keveredtek össze a különböző népek, és így vált Huang Di az egyesített nép ősévé, amely a Xia hun nemzetségről a huaxia nevet kapta. A mai Kína lakosságának 93%-a ennek a hun eredetű huaxia népnek az utódja, és csak a Han dinasztiától (i. e. 2. század) kezdve váltotta fel a kínaiak eredeti, huaxia népnevét az új, han népnév (Wu [2004], Caraway [2007]).

Királyi mágusok Egyiptomban

Egyiptom földje a mágusok tevékenységének kiemelkedően fontos helyszíne. Az Indiában élő szaka-hun mágusok hagyománya az égi tehénről itt is az ősvallás legrégibb rétegéhez tartozik. Hathor egyiptomi Ég-istennő Egyiptom legősibb, legnépszerűbb istenségei közé tartozott, gyakran tehén alakban képzelték el. Nevének jelentése: Har-hor.i.Hórf os) háza" (Hórusz a Napisten egyiptomi neve - GA). Házon itt az eget kell érteni (Kákosy [1978,9]). Az ég-tehén elképzelés az egyiptomi ősvallásnak már abban a legősibb rétegében megvan, ameddig a vallástörténeti kutatás jelenleg le tud ásni. Egy paletta a predinasztikus időkből (i. e. 4. évezred vége, Nagada II. kultúra) tehénfejet ábrázol, melynek szarván és fülein csillagok láthatók" (uo., 16) - csakúgy, mint a magyar Csodaszarvasoru. Ahány szőre-szála, annyi csillag rajta', mondja a regös-ének. Káldeus (káldeus: mezopotámiai mágus - GA) telepek léteztek Egyiptomban ... A Magosok tudománya Káldeából ered. A csillagászat Káldeából terjedt Egyiptomba, innen Görögországba (Stanley [1731, 250]). Alexandriai Kelemen (az i. u. 3. század elején) azt írja, hogy"Egyiptom a mágusok anyaföldje'. Az egyiptomi sírokban talált, i. e. 4. évezredből eredő amulettekből ítélve a mágusok a kezdetektől jelen voltak Egyiptom kultúrájának megteremtésében. A piramisszövegekben az egyiptomi királyokra .Iiekau" - ként hivatkoznak, vagyis mint a mágikus erők birtokosaira (Pinch [1994]).

II. MÁGUSOK NYOMAI A KÁRPÁT~MEDENCÉBEN
AZ i. e. ÉVEZREDEKBEN

A Kárpár-medence a vonaldíszes kerámia szülőföldje

A legújabb régészeti leletek alapján a köztudatba ültetettől alapvetően eltérő, tudományos bizonyítékok hatalmas, összefüggő rendszerével alátámasztott kép rajzolódik ki szemünk előtt az ősi Európa, Kárpár-medence, Mezopotámia, Kína, India és Amerika műveltségének eredetéről. T. Douglas Price és munkatársai tollából (Price et al. [2001]) alapvető jelentőségű munka látott napvilágot a nagy tekintélyű Antiquity című régészeti szaklapban. Ebben a szerzők a legújabb stroncium izotópos (izotóp: ugyanazon kémiai elem kicsit más atomsúlyú változata) vizsgálatokkal kimutatták, hogy a történelem előtti Európa első magas műveltsége, a vonaldíszes kerámia kultúrája a mai Magyarország területéről indult ki i. e. 5.700' körül, mégpedig úgy, hogy nem egyszerűen a kultúra adódott át, hanem kiemelkedő tudású vándorok vitték szerteszét. A vándorlók többsége magas tudással bíró fiatal nő. Ez a tény a korabeli Kárpát-medencei társadalom anyajogú (idegen szóval: matriarchális) jellegére épp úgy utal, mint a kimagaslóan magas tudás meglétére. A kimagaslóan magas tudással bíró személyeket az ős- és az ókorban mágusoknak nevezték. Ha tehát a korabeli Kárpár-medencében kimagaslóan magas tudású nők éltek, akkor itt volt a mágusok európai központja. A Rajnához például a vonaldíszes kerámia kultúra i.e , 5.500 kőrül érkezett meg (Price et al. [2001]). Ezek a mágusok építették 7000 évvel ezelőtt az első naptemplomokat a Kárpár-medencében, az első templomokat Közép-Ázsiában és a kőkőröket világszerte. Ezek a mágusok hordozták az emberiség őstudását, amely pedig visszanyúlik az emberré válás millió évekkel ezelőtti korszakáig (Leakey és Lewin [1986, 235J, GKE-GA [2006, 104-110], GA [2006, 19- 31]). Price és munkatársai (2001) megírják, hogy Európa a vonaldíszes kerámia kimagasló tudással bíró népének köszönheti többek között a földművelés, a házépítés, a temetkezés, a kifinomult fazekasság, a magas színvonalú kőmegmunkálás tudományait. Amint azt a bevezetőben láttuk, ezek a tények mágusok, kultúrhősök tevékenységének jellemzői. A legtöbb kutató a vonaldíszes kultúrára mai Észak-Szerbia és Magyarország területén élt Starcevo- Körös kultúrából származtatja. Haak és munkatársai (2005) szerint pedig a Linearbandkeramik és az alföldi vonaldíszes kerámia forrásterülete a mai Magyarország és Szlovákia. Tekintve, hogy Szlovákia és Észak~Szerbia nem létezett a szóban forgó korszakban, az i. e. 6. évezredben, helyesebbnek és korhűbbnek látjuk a Kárpát-medencei eredet elnevezést. Jó néhány kutató a vonaldíszes kerámiát a helyi, Kárpát-medencei őslakosság alkotásának tartja (Linear Pottery Culture, 2006). \

A vonaldíszes kerámia népe alapvető folytonosságban tovább élt a Kárpár-medencében. Itt élt az első, nyilakat készítő nép legalább i. e. 34.000-től, és az i. sz. 1. évezredben még mindig kiemelkedő íjtechnikával rendelkező hun-magyar nép, az állatábrázoló művészet, a nyelvdugós furulya népe legalább i. e. 33.000-től máig (GKE-GA [2006, 228), a mágusok népe a beláthatatlan ősmúltról az i. e. 2. évezredig (i.rn., 78-103,177-184). Folytonosságot mutatnak a világszerte elterjedt, a Napból kúpszerűen kiinduló napsugarakra utaló szkíta csúcsos süvegek (Singh [1993,74]) az i. e. 6. évezredtől az i. sz. 2. évezredi Magyarországig.

ga_kmom03

Innen,a Kárpát-medencéből indult ki az i.e.6.évezredben a vonaldíszes kerámia kultúra után Európa első templomépítő népe (Keys [2005 ]), a jogarhordozók népe az i. e. 6- 3. évezredben (Govedarica [2004], lásd alább), a cucutení-tripoljei, a szkítákkal folytonos kultúra (i. e. 5.500 - i. e. 2.400, GKE-GA [2006,20-23]), a Stonehenge-et építő, a szkítáknál kultikus ivócsészékről (Price et al. [2004 ]), illetve harang alakú ivóedényekről elnevezett, királyi jogarokkal temetkező Bell Beaker nép az i. e. 3.100-tól i. e. 1.600-ig terjedő kerszakban (GKE-GA [2006, 25-2]), illetve i. e. 2.800-1.900 között (Beaker culture, 2007, http:/ / en.wikipedia. org/wiki/Beaker_culture); itt élt a később szkíta kőkörökként ismertté vált, Stonehengehez hasonló kőköröket i. e. 4.800-tól i. u. 500-ig építő nép (GKE-GA [2006, 15-40]), itt éltek a szkíta=rnagyarok jellegzetes csúcsos süvegével rokon, magas aranysüveget viselő közép-európaí királyi mágusok az i. e. 2-1. évezredben (Menghin [2003J, Paterson [2002J, GKE-GA [2006,31-39]).

Módszertani észrevételek a magyar-hun-szkíta kultúra
időhatárainak megállapításáról

Az utóbbi évszázadokban a nyugati és a hivatalos magyar történetírásban általános szokássá vált a szkíta" ókori görög elnevezésű kultúrát néhány évszázados idő korlátok közé szorítani. Ez manapság leggyakrabban az i. e. 8-5. századot jelenti (Kemenczei [2002,67]). Ennek egyrészt módszertani okai vannak. A modern régészet a tárgyi emlékek jellemző tulajdonságai után ítél. A technológiák fejlődésével, új anyagok, anyagmegmunkálási eljárások, divatok felfedezésével új jellemző tulajdonságok tűnnek fel. Ennek alapján azonban ugyanazon nép egységes kulturális életét is fel lehet aprózni. Például a magyar népet az időben visszafelé haladva lehetne akár a számítógépek népének nevezni, a néhány évtizeddel ezelőttit a televízió, azelőttit a rádió népének és így tovább. Valóban, a kultúrát éppen így szokták tagolni. Nagy vonalakban ilyen tagolás például az őskor, ókor, újkor, legújabb kor, a legújabb koron belül még kisebb időszakokra tagolás is gyakori. Mi azonban szeretnénk kiemelni, hogy ez a módszertani beidegződés nem homályosíthatja el a különböző tárgyi jegyek, divatok mögötti valóságos népi, történelmi és kulturális egységet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a Kárpát-medence kultúrája legalábbis az utóbbi ezer évben alapvető folytonosságot mutat, sőt, a magyar őstörténet egyik fő kérdése, hogy miben áll és meddig terjeszthető ki ez a kulturális (és népesség szerinti) alapvető folytonosság.

Bakay Kornél a szkíta=szaka kultúra legfontosabb ismertetőjegyeit így adja meg: 1. a kurgános temetkezés, 2. a kocsik eltemetése, 3. nagyállattartás, 4. 'viaszveszejtéses, magas színvonalú fém-művesség, 5. a vas elsődlegessége, 6. állatábrázoló művészet 7. szarvaskultusz, 8. Napisten-hit, Nap-szentélyek, 9. halotti maszkok, 10. europid embertani jelleg, 11. vérszerződés szokása, 12. nehézfegyverzetű lovasság, 13. reflexíj, 14. nemzetközi kereskedelmi utak kiépítése és használata, 15. kardkultusz, 16. szőnyegek, textíliák sírba temetése, 17. rituális edények: csészék, tükrök, ivókürtők, üstök (Bakay [2005,42]).

Érdemes észrevenni, hogy az egyes jellemzők külön-külön más-más időszakokat jelölnek ki. A kurgános temetkezés az i. e. 5. évezredtől már kimutatható (Kurgan hypothesis, 2007). Az europid jelleg és az állatábrázoló művészet legalább 40-45 ezer éves (Poikalainen [2001]). A magas színvonalú fémművesség szintén az 5. évezredtől (Kalicz és Raczky [2002,40]), a vaskorszak viszont csak az i. e. 8. századtól indul (Kemenczei [2002,67]). Világos, hogy a Bakay által felsorolt jellemzők valóban helytállók, de az is világos, hogy nem mindegyik tekinthető alapvető, az egységet végső soron biztosíró jellemzőnek. Nem lehet csak tárgyaiból megítélni az embert. A tárgyi szemlélet természetéből adódóan leszűkítő, és ezért a népi folytonosság kutatásában félrevezető. Minden nép alapvetően szellemi, lelki kulturális egység, az összetartozás érzéséri alapszik. Éppen ezért a tárgyi, leszűkítő vizsgálatot szükségszerűen ki kell egészíteni a lelki-szellemi kultúra nyomainak egységes, megalapozott rendszerbe foglalásával.

A görögöktől szkíta nevet kapott magyarság pedig az ókori szerzők egész sora és a történelmi elemzés (GKE [1996 a, b, c]) szerint az emberiség ősnépe, Minden bizonnyal ez az ősnép nem az ókori görögök által ráaggatott szkíta nevet viselte az ókori görögök előtti évezredekben. sőt évmilliókban. A hunok másik neve Indiában a magyar (madzsar) volt (Czuczor-Fogarasi [1867/4,56-57, /2, 1733-1738). Czuczor és Fogarasi idézett munkájukban hivatkoznak az Abhandlungen für die Kunde des Morgenlandes c. gyűjtemény 1. köretének 4. számában (Leipzig, 1858) a 41. és 42. lap alján található szövegére, amely szerint a.mudgara" az indiai fehér hunok önmegnevezése lehetett. Az Iszfaháni Kódex szerint a hunok eredetüket 28.000 évre vezetik vissza (Detre [2004,2005]). A leghelyesebb egy népet saját nevén megnevezni. Így tehát - összhangban a Tárih-i-Üngürüsz elernzésével kapott eredményünkkel (GKE [1979; 1990, 17,40-43]) - mostantól a szkíta, illetve hun népnév helyett elsősorban a magyar népnevet használjuk. Ha pedig ez az adott összefüggésben nem a legjobb megoldás, akkor ajánlatos a 'szkíta' és 'hun' nép név 'magyar' jelentését szem előtt tartani.

A hunok nevének jelentése: fenséges, királyi nép

A kínai forrásokban a hunok neve az í. e.11. század előtt.rong', illetve "zsong" (dzsong] volt (a kínaiak az 'r' hangot nem tudván kiejteni, rendszerint 'zs' vagy dzs' hanggal igyekeztek pótolni). A Cson-kor (i. e. 1028-221) végén a "zsong" elnevezés kikopott a divatból, és a hsziungnu név váltotta fel (FitzGerald [1989, 156]). Sima Qian 130 kötetes művének 110. kötete foglalkozik a hunok legkorábbi történelmével. "A xiongnuk őse, a Xia fejedelmi ház leszármazottja, Chun-huí volt. [...] Már a Yao és a Shun császárok ideje előtt is [vagyis az i, e. 3. évezred előtt is; Huang Di, Yao és Shun alkotják a három legendás bölcset - G. A.] voltak shanrong (hegyi rong), xianyun és xunyu népek, akik az északi vadonokat lakták, és állataikat követve vonultak egyik területről a másikra:' (Sima Qian [1997, 17], de Groot - Bakay [2006,23-25]) A hagyomány szerint Huang Oi i. e. 2698-2599 között élt (Poon [2006]). A hun népről nyerte nevét Kína nagy folyója, a Huang-ho is; Észak Kína fő folyója, a kínai civilizáció bölcsője (Szász -Bakay [1994, 25]). Mivel a "ho" folyót jelent, ezért ha a Huang Ho a hunok nevét viselte, a "huang" jelentése "hun" kellett legyen. És ugyanez a "Huang" szó szerepel Huang Di nevében is! A „Di” kínai karaktere, a ga_kmom04 eredeti jelentése: magasabb/ rendkívüli lény (vő. Tarih-i-Üngürüsz, 41,402 - a rendkívüli teremtmények nem közönséges, átlagon felüli, előkelő s vitéz nép), isten-király (Three Sovereigns and Five Emperars, 2007), égből származó királyságot képviselő király. A ga_kmom04 jel eredeti jelentése: mágus. Maga a jel alakja is eredetileg mágust ábrázolt, vállán szerit köpennyel (uo.), valószínűleg a Napra utaló kacagánnyal. Akkor tehát Huang Di nevének jelentése: Hun mágus, Hun istenkirály, Hun égi király. A "Huang" szó másik jelentése: fenséges. Ezzel Huang Di jelentése: Fenséges Mágus. Ugyanakkor a"huang" egyrészt „hun; másrészt fenséges” jelentése arra utal, hogy a "hun' nép elnevezése azt jelentette: "a fenséges" [nép], az égi eredetű nép. Huang Di-ről a hagyomány úgy tartja, hogy erkölcsileg tökéletes bölcs-király volt (uo.). Mivel pedig az i. e. 3. évezredben az ilyen bölcsek neve: mag, mágus, ezért Huang Di ezek szerint máguskirály, királyi mágus volt.

A hun főkirályi méltóság kínai neve: tan-hu, illetve senyő. Felvetődik, ha a tan-hu jelentése főkirály, és a hun főkirály az Ég Fia, akkor a tan-hu első szótaga az ősmagyar "Ten; Isten szavunk második szótaga lehet. A tan-hu másik jelentése: Isten Fia (Czuczor- Fogarasi [1867/2,1733-1738). A tan-hu második szótaga, a"hu'; a hun nép név rövidebb alakja lehet (Szász-Bakay [1994, 25]). Tan-hu magyar jelentése ekkor: égi hun, Ég fia hun. A senyő szó kínai alakja xienyu, vagyis az ősi hun nép xuanyun, xuanyuan, xunyu alakjával rokon. Ennek alapján a hunok xiungnu neve a magyar leíráshoz közelebbi tan-hu lehetett, vagyis a hun nép név: Az Ég fiainak népe. Ezzel megegyezik a magyar hagyomány, amiben a magyarok a Nap fiai (GKE [1996d, 42; 1996e, 13], GA [2006, 181, 199]).

A kínaiak a magyarban 'x' betűvel jelzert hangot 's'-szerű hangként ejtik. Ezért a xianyun és xunyu hun népek neve.isanyo, sunyu" volt, s ha ez a „sanyon, sunyu" rokonságban áll a hun „senyő" fogalmával, ami pedig "fökirály" -t jelentett, akkor az ősi hun nép kínai.xia-nyun, xunyu" nevének jelentése: királyi nép.

De legyünk inkább óvatosak. Felejtsük el egy pillanatra a "huang" szó "hun" jelentését, és vegyük helyette inkább a ..fenséges" értelmezést számításba. Ebben az esetben Huang Di nevének jelentése a "Fenséges Égi Származású Király". Ez az értelmezés is a hunokhoz vezet! A hun főkirályok teljes címe ugyanis Ting-li (Ég) ko-to (fia) tan-hu (a hun főkirály tisztségneve), azaz. Ég fia főkirály" (Szász -Bakay [1994, 26]). A "Fenséges Égi Származású Király" más alakban. Ég fia Fenséges Király', illetve. Ég fia királyok királya', ami pedig" Ég fia főkirály" vagyis hun főkirály. Ez az értelmezés arra a következtetésre vezet, hogy Huang Di neve jelentésében megegyezik a hun főkirályok teljes címével, vagyis Huang Di hun főkirály lehetett.

A hun nép név „királyi nép” jelentését alátámasztja, hogy a Xia dinasztia hun nemzetségből való, s ez a hun dinasztia adta Kína első királyait; valamint az is, hogy egyetlen királyi népet ismer a történelem: a királyi szkíták népét. A hun főkirály 13 fajta király, vagyis rengeteg sok király királya volt, és e királyi tisztségek mindegyikének a neve hun eredetű (Szász-Bakay [1994,26-27]). Ez az alapvető tény kétségkívül azt jelzi, hogy a királyság intézménye a hunoknál volt a legteljesebb, a legátfogóbb, tehát hun gondolatból született.

Mivel a Xia hun nemzetség, e név első jelentése: hun. Második jelentése a kínai nyelvben: nagy - a szanszkritban: mah, rokon "mag" szavunkkal (lásd fentebb). Mágus szavunk ősjelentését vizsgálva már utaltunk rá, hogy a"nagy" és a "mag" szoros rokonságban állnak, a Xia nemzetségnév tehát ugyanúgy "Mag" értelemmel bírhat eredetileg. A kínai nép neve Huang Di korától három évezreden át huaxia volt, és gyakran még ma is az, bár a Han dinasztia korától a huaxia népet hivatalosan han népnek nevezik. A hua jelentése: látványos; ragyogó, pompás, nagyszerű, tündöklő. S ha így van, akkor a huaxia nép név értelme az elsőjelentésben: tündöklő hun nép. Második értemben: a tündöklő nagy nép. Harmadik értelemben: a tündöklő Mag nép. Ebben a harmadik esetben a huaxia nép név jelentése értelemszerűen: a tündöklő mágusok népe.

A hua szó ma majdnem szinonim a kínaival. A Kínai Népköztársaság, ill. a Kínai Köztársaság hivatalos neve ma Zhonghua. Mivel pedig a "zhong" a hunok ősi neve Kínában, ezért a Kínai Közrársaság hivatalos nevének jelentése: A Tündöklő Hunok Országa. A kínai légitársaság gépein a business class" megnevezése: Huaxia Class (Yang, An - Turner [2005,138-145]). Vagyis a kiemelkedő, előkelő, rendkívül gazdagok osztályának neve: Tündöklő Hunok Osztálya.

A királyi jogarhordozók népe

2004-ben jelent meg Blagoje Govedarica, a hamburgi egyetem régész-professzornője monográfiája (Govedarica [2004]) Zeptertrager - Herrscher der Steppen címmel, 436 oldalon, 56 ábrával és 8 fényképpel. A cím magyarul: jogarhordozók - a puszták urai. A jogar szó jelentése: királyi kormánypálca. Vagyis ismét királyi népről van szó. A Govedarica által bemutatott régészeti feltárások arra utalnak, hogy ezen királyi felségjelvényű nép kultúrája Erdélyből indult i. e. 5.100 körűl. A zsugorított, guggoló testhelyzetben temetkezés megegyezik a Polgár-Csőszhalomnál i. e. 4.800 körül talált temetkezési móddal. Öt több ezer kilométerre fekvő kulturális központ állt szoros kapcsolatban több mint háromezer éven át: a Kárpat-medence, a Duna torkolatvidéke, Etelköz, a Volga-Kaszpi körzet és Észak-Kaukázus. A jogarok eleinte kőből készültek, és csúcsukon gyakran lófej vagy más állatfej található. A jogarhordozók népének fő jellegzetessége a királyi jogar viselete. Egy nép, amely királyokból áll! Megdöbbentő, de a régészeti bizonyítékek alapján nem mondhatunk mást.

28.000 éves királyi lelet Szungirban

Nemrég világszerte nagy feltűnést okozott a Moszkvától száz kilométerre északra talált szungiri lelet, amely az i. e. 23-30. évezredből származik, és amely a Scientific American címlapjára is felkerült 200l-ben (Tattersall [2001]).

ga_kmom05

A szungiri lelet az uráli népekhez kőthető (Szabó [2004,60-62]). Az uráli nyelvcsalád legjelentősebb képviselője a magyar. A szungiri lelet rendkívüli gazdagságát abból a tényből ítélhetjük meg, hogy a nyugat-európai bronzkorban, amely 900 éven át tartott, egy olyan sír, amelyben öt értékes tárgynál többet találtak, már gazdagnak számított (Young [2002]), és mindössze egyetlenegy olyat találtak, amelyben száznál több értékes tárgy volt (Stonehenge Íjász királyának sírja az i. e. 2.300 körüli időszakból), és ez a gazdagság is Közép-Európából, a Kárpár-medencéből ered (lásd Keys [2005], Milmo [2005]). Hozzá képest a szungiri leletek igazán királyian gazdagnak számítanak, és ez annál figyelemre méltóbb, mert sokkal korábbi időszakból származnak.

A szungiri férfin 2936 finoman megmunkált mamutagyar gyöngyöt találtak, ezek jó része fonalakra felfűzve, a homlok 6. ábra: A szungiri lelet körül körbefutva fejpántot alkot. Úgy tűnik, a fejpánt mellett a magyar Szerit Korona alapszerkezetéhez hasonló keresztpántos korona egyik keresztpántja viszonylag épen, a másik csak nyomokban maradt meg. Mellette súlyos, húsz kilogrammos, megpuhított és kiegyenesített, majdnem két és fél méteres mamutagyar vezéri pálca, illetve királyi jogar. A masszív mamutagyar kiegyenesítése fejlett technológiát igényelt, máig nem sikerült megfejteni, miféle kémiai eljárással voltak erre képesek. Vadászfegyver (lándzsa) már csak azért sem lehetett, mert ehhez túl súlyos volt (Rudgley [2002,220]), s ez megerősíti, hogy felségjelvény, királyi jogar lehetett. A sírban talált, mamutagyarból készült napkorongokon a belső és kűlső kőr közötti gyűrű nyolcas tagolású (7. ábra).

ga_kmom06

Rendkívül figyelemreméltó, hogy ezek a belső és külső kőrt küllőkkel összekötő, 28.000 éves napkorongok úgyszólván megegyeznek az i. e. 2-1. évezred mágusainak aranysüvegein található hasonló, szintén belső és külső körök között nyolcas tagolású napkorongokkal (lásd a 8. ábrán)!

A szkíta származású Buddha, akinek nevét szülőföldjén, Indiában ma is a magyar hangzású. „Budá”-nak mondják, ebből a nyolcszirrnú lótuszból jött a világra. Ez képi nyelven annyit jelent: Buda, a Nap fia. Az egyiptomi Halottaskönyvben az Ég Istennője, Hathor ugyanilyen nyolcszirmú napkorongot visel a nyakában. Fejlett textilkészírésre utalnak a lelet ruházatáának maradványai. Mivel az uráli népcsoport éppen a magyar, ukrán, lengyel és horvát nép őse (Szabó [2004,60]), amelynek nyelvét ma már csak a magyarság őrzi, ezért régészetileg alátámasztott álláspont, hogy a magyar királyság több mint húszezer éves múltra tekinthet vissza. S ha a napkorongok, a rendkívüli gazdagság és műveltségi színvonal, a királyi jogar, a királyi koronaszerű fejdísz közört értelmi kapcsolatot keresünk, egyetlen tényezővel mindet egyszerre megmagyarázhatjuk: a szungiri király Napkirály volt.

Ill. MÁGUSOK ás NAPKIRÁLYOK

BEVEZETÉS

Korunk anyagias szemléletének velejárója, hogy vészesen alulértékeli az értelem, a matematikai szükségszerűséggel bíró logika szerepét. Pedig nyilvánvaló: amíg a tárgyi bizonyítás csakis akkor áll meg a lábán, ha a megértést lehetővé teszi, addig a megértés bizonyos esetekben, mint például a matematikában, önmagában is megáll a lábán. A 2*2=4 bizonysága ércnél maradandóbb.

Kevesen gondolnák a mai időkben, hogy a tárgyi emlékeken túl léteznek a népek, az emberiség tagjai közötti összetartozás érzésének is ércnél maradandóbb bizonyítékai. Pedig léteznek ilyenek, különösen a Természet folyamatainak logikájában. Kevesen gondolják azt is, hogy ember mivoltunk megértésének kulcsa a kezdetekben: az emberré válásban rejlik. Az emberré válás korát ma sűrű homály, és közkeletű balhiedelem-rendszer fedi. Eszerint az ősember vad volt, műveletlen, civilizálatlan, nyers és alantas ösztönlény, testi szükségletei rabja, aki félelemben és nélkülözésben töltötte életét. Alább látni fogjuk, hogy magából az emberré válás eseményének természetes logikájából egy gyökeresen eltérő, a valósághoz sokkal közelebb eső kép bontakozik ki előttünk.

Az emberré válás a felemelő öntudat, az önmagát felemelni képes tudat fényének felragyogását jelenti. Az öntudat kigyulladása egy természetes „módosult tudatállapot”-ba, egy magasabb tudatállapotba röpít, aminek nagyszerűségét és kozmikus hatóerejét manapság csak azért nem érezzük igazán, mert az eltelt millió évek alatt megszoktuk, mint a levegőt, és mert - szomorú, de igaz - alapvetően félreismerjük és félreértjük saját értelmünk legbensőbb természetét.

Amikor az emberré váláskor először gyulladt ki az öntudat, az értelem lángja, addig nem ismert otthonosság, bensőségesség, testvériség töltötte be az embert. Közelebb került hozzánk az ég, a világ, a Természet, a növényi és állati élet, valóságos társunkká, emberarcú, értelemfényű társunkká vált éppúgy, mint embertársaink. Ahogy egy családban a bensőséges otthonosság nélkülözhetetlen eleme, hogy értsük, mi miért történik, ki mikor mit miért tesz a családban, ugyanúgy az értelem fényének fellobbanása váratlanul teljes otthonosságba, testvériségbe, családi közelségbe hozta számunkra a földi világot és a Mindenséget. Egy volt a Mindenség, egyetlen lángban álló, égig érő testvériség-érzés, egyetlen ölelő értelem-fény, hozzánk beszélő és mindent megvilágító érzés, a Mindenség vérkeringésébe bekapcsoló anyai érzés. Kigyulladt egy családi, baráti érzés, és ebből a természetes érzésből fakadt az emberi értelem, s megvilágította a Mindenség legnagyobb és legnemesebb titkait. Az újonnan született értelem fényében felragyogtak a Mindenség ember-szülő sugarai, teljes, elemi erejükben.

Az emberré válást elemi erejű, felemelő természeti folyamatok hajtották, és amíg így volt, addig az emberi érzés és értelem elemi erejű és kozmikus hatóerejű volt: ez volt az emberiség kozmikus kamaszkora, Az emberben megnyilvánuló kozmikus természeti erők az emberi értelem létrehozásakor kozmikus értelmi erőkként cselekedtek. Belülről, emberként átélve ezt az alkotó folyamatot, az ember legszemélyesebb belső lényegében érezte, tapasztalta az újjászülő, felemelő kozmikus értelem alkotóerejét. Ezek az emberalkotó kozmikus erők magukban hordozták a Mindenség titkait, s az emberré válás felemelő folyamatában közvetlenül beavatták az embert a kozmikus tudás világába. Az emberré válás korszaka az emberiség legnagyobb kincsét rejti magában: az ember kozmikus beavattatásának titkát.

Az emberi öntudaténál magasabb értelem ma is áthatja a Világegyetemet. A fűszálban benne rejlik a tudás, hogyan kell a szervetlen anyagból fűszálat építeni. Minden élőlény a kozmikus értelem olyan kifinomult szervezete, amely alkalmas a kozmikus értelem megvalósítására, testet öltésére. Ez a kozmikus értelem tudja, hogyan kell a fa magjából hatalmas fát építeni. Erre a modern, külsődleges önellenőrzésre épülő emberi öntudat értelme nem képes. De ez a természetes, magasabb értelem ma is ott rejlik az emberben, szervezetünkben, megfogant petesejtből magzattá, majd felnőtté serdülésünkben. Ott él bennünk a teljes, végtelen, felemelő kozmikus értelem, és még az öntudati önellenőrzéssel is képes együttműködni, ha az önellenőrzés nem válik kizárólagosan külsődlegessé, a valóságnak meg nem felelő dogmák által eltorzítottá. A kozmikus beavatás során szerzett magasabb tudást őrizte az emberiség ősnépe, a mágusok népe. Amikor az egyéni és közösségi öntudat értelme nem utasítja el ezt a velünk született, magasabb értelmet, hanem vállára áll, és vele összhangba kerül, az ember újra emberré válhat.

Az értelem fényének fellobbanása, az emberré válás emléke sohasem múlt el teljesen. Nagy becsben állt az értelem az emberré váláskor, Nem is lehetett ez másként. És ennek elkerülhetetlen velejárója, hogy az ősi, természetes ember érzés- és gondolatvilágában a legfőbb értékként az értelem (a bölcsesség) és ennek külső párja, a Nap jelent meg. Elkerülhetetlen volt tehát, hogy az értelemvallás és a vele egylényegű napvallás legyen az emberiség első ősvallása. Az emberiség első világképének központi ismertetőjegye az emberi és a kozmikus értelem tisztelete. Nem igaz az a durva, lealacsonyító kép, hogy az ősember félelemben, rettegésben, nélkülözésben, barbárságban töltötte évmillióit.

Valóban, a történelemből ismert tények következtetésünket alátámasztják. A napvallás „papi kasztjának” nevét is ismerjük. Ez a név: mágusok (Redards [1965]). A hunok vallásának napvallás mivolta közismert (Gnoli [1995]). Értelemvallás mivoltát mutatja, hogy mazda-jaznán vallásnak is nevezték (Modi [1926, 11], Oláh Imre [1985,65]). Mivel pedig a mazda" jelentése: bölcsesség, a mazda-yaznán jelentése bölcsesség-vallás. Ez a kettős egyezés, az értelemvallás és a vele egylényegű napvallás egyezése az emberré váló emberiség és a hunok vallása között arra utal, hogy a hun-magyarság az emberiség ősvallásának egyenes folytatója. Az emberiség kultúrája tehát a magyar-hun kultúra révén nem őt=hatezer éves múltra tekinthet vissza, a sumér írásbeliség kialakulásáig, sem pedig 50.000 évre, a modern ember" megjelenéséig, hanem hatmillió évre (GKE-GA [2006, 108], GA [2003b; 2006,30-32]). Hatmillió éves kulturális folytonosságot ölel magába a magyar kultúra! És egy rendkívüli, a mai nyugati kultúránál tudományos szempontból lényegesen magasabb szintű kultúráról van szó (GKE-GA [2006, 135-146])! Valóban kulcskérdés az emberiség számára a magyar-hun-szkíta történelem és kultúra alapjainak megismerése. Személyes életünk számára is életbevágó a bennünk élő kozmikus alkotóerők felélesztése és minél teljesebb kibontakoztatása.

A királyság eszméje a nap királyság eszméjéből ered

A felemelő értelem és az életfakasztó Nap párhuzamából adódott, hogy az értelemnek ugyanúgy egységes világgá kell szerveznie az emberiséget, ahogy az éber tudat fénye egységes tudatállapottá szervezi éber tudatunkat, és ahogy a Nap fénye egységes világgá szervezi a nappalt. Ebből pedig több következtetés is adódik. Először is: az emberiség első államalkotó népe a napvallású hun-magyar nép. Másodszor: az első állam szükségképpen királyság kellett legyen, hiszen a királyság eszméje által jöhetett létre. Harmadszor: az első királyságnak napkirályságnak kellett lennie, mert a Nap életadó, felemelő megnyilvánulásainak megértése alapján jött létre (GKE-GA [2006,82-98]). Negyedszer: a Napkirályok felségjelvénye a Napból kell eredjen. Egyetlen létező rendelkezik az ember számára látható koronával: a Nap. A Nap koronája természetes felségjelvény (ld.: 9. ábra).

Csak rendkívüli alkalmakkor, napfogyatkozáskor ragyog fel Ilyenkor mutatkozik meg leglátványosabban a Nap egyik legfigyelemreméltóbb tulajdonsága: a naptevékenység. A Nap ugyanis felszínének különböző körzeteiben, elsősorban a napfoltok környékén, gyakran napkitöréseket hoz létre. A napkitörések során a plazmanyalábok néhány száz kilométer/másodperc sebességgel röpülnek ki a Napból. A napfogyatkozás néhány perce alatt százezer kilométert is megtehetnek. Mivel pedig a Nap sugara kb. 700.000 kilométer, ezért már szabad szemmel is észrevehető, hogy a Napból kiröpülő fénylő anyag mozog. Azt mindenki tudja, hogy az élő macska és a halott között az egyik legfontosabb különbség, hogy az élő macska magától mozog, és erre a halott macska nem képes. Ha a Nap képes saját anyagát maga mozgatni, akkor ez egy újabb fontos tény annak alátámasztására, hogy a Nap él (a Nap élő mivoltáról lásd: GA [2002,2004, 2004b]).

A napkirály koronájának, ha a Napról veszi a mintát, a Nap koronájához hasonlónak kell lennie, vagyis a Nap kitöréseinek, a Nap lángjainak csúcsos alakját (9. ábra) kell ábrázolnia.

Nemcsak a korona eszméje ered a Napból, hanem a királyi jogaré is. A királyi jogar olyan egyenes rúd, amelynek végén kultikus jelentésű jelkép áll, például Napmadár. Az egyenes rúd elősegíti az egyenes összeköttetést a Nappal. A jogar gyakran a Nap féméből, aranyból készül.

Az egyiptomi mitikus történelemszemlélet szerint a Nap királyságának kora alkotta az aranykor legfényesebb periódusát (Kákosy [1978, 101]).

Magyar napkirályok és a koronázási szertartás eredete

Az égi eredetű királyság kezdetei a történelem előtti időkbe nyúlnak vissza. „Az emberiség legősibb vallásaiban a király isteni jelleget kapott” - írja Westermann (1993 [1024-1029]). „A királyság az államok központi intézménye, amelyet a király kormányoz, vagy amelynek a király áll a központjában. Az egész világon a királyság a legelterjedtebb és legősibb állami intézmény. A társadalmak, amelyeknek soha nem volt királyuk, soha nem volt államuk sem.

ga_kmom07

Mezopotámia, Egyiptom és Kína - mindegyiket szent királyok kormányozták" (Grottanelli [1995, 312-313])."A korona a legősibb időktől megkülönböztető fejdísz" (Ene. Brit., Vol. 3, p. 759.).

ga_kmom08

"A magyar koronázási szertartás világi része Európában páratlan. Amikor a frissen megkoronázott magyar király a koronázási dombra fellovagolt, a tetején a négy égtáj felé négy napvágást tett:' (Eneyc!. Hungarica, II, 247.) Ha a koronázási szertartás nem magyar eredetű lenne, akkor eszerint csakis napvallású néptől eredhetne, márpedig a napvallás éppen a magyar-szkíta-hun nép, a mágusok népének jellemzője (lásd pl. Gnoli [1995], Redards [1965]).

crown: http://en.wikipedia.org/wiki/List_ oCEnglish_monarchs).

ga_kmom09

A hun-magyar királyok a Napisten földi képviselői voltak. A koronázási jelvények, a korona, a jogar, a palást, a gömb, a trón szék mind a Nap-képzetekkel függnek össze, és a Napistenre vezethetők vissza. Maga a koronázás sem más őseredeti értelmében, mint szent aranykörrel való felékesítés, a Naptól született gyermekké való felavatás. Maga a 'király' szó is, miként a szótő mutatja, éppúgy, mint 'korona' szavunk töve, 'kör' ősszavunkat rejti, s az égi szent körre, a Napra, a Napistenre utal, arra, hogy mindezek a szertartások az ősi napistenhit keretébe tartoznak és a Napisten képmásává történő felavatást jelzik. Mindezek ma is élő magyar ősszavak. Az ősfogalmaknak, a koronázás tárgyi jelképeinek, szertartásainak ősforrása a szkíta-hun magyarság. A koronázási fogalmak és szertartások innen terjedtek el világszerte, tőlünk vette át azt a világ valamennyi népe, anélkül, hogy ismerné e szavak, jelvények ősértelmét (GKE [1996b]).

Egyiptomban „... általában újév napján tartották a koronázási szertartásokat ... A fáraó egy térséget jelölt ki az isteneknek, és ezen a mezőn kétszer átrohant a négy égtáj irányába, először mint Felső-, másodszor mint Alsó-Egyiptom királya, majd a királynak nyilakat kellett kilőnie a négy égtáj irányába, azt jelképezve, hogy elnyeri az egész Világegyetem fölötti rendelkezést" - írja Grottanelli (1995, 318), vagyis kozmikus beavatásról van szó. Figyelemre méltó az egyiptomi szertartás nagyfokú egyezése a magyar koronázási szertartással, akárcsak az a tény, hogy az egyiptomi fáraónak királlyá koronázásához íjfeszítő magyar-szkíta vitézként kellett viselkednie. De az már a szkíta hagyomány kopását mutatja, hogy szegény fáraónak gyalogosan kellett futkosnia a négy égtáj irányába.

Magyar napkirályok a Föld népeinek védelmezői

E munka egyik szerzője 1996-ban megjelent munkájában (GKE, 1996b) utalt rá, hogy a Napisten képviselőjeként a magyar-szkíta napkirályok a négy világtáj urai voltak, s ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy az egész földi világ fennhatósági körük alá tartozott. Ennek az ősi magyar felfogásnak világszerte ma is élnek nyomai.'

Az ókori Közép-Ázsiában Mitra Napisten a Zoroaszter előtti mágusok szerint a Föld védelmezője volt (Rahimzadeh [2007]). Az ókori Mezopotámiában a Természet rendjének őrzői, a "Iahmu"-k külőn papi osztályt alkottak. Ők voltak Enki isten szolgái (Azize [2002]). Az indiai Rig Védában szereplő egyik királya Ksa-pavan, "a Föld védelmezője'; "A Föld oltalmazója, őrzője" címet viseli (Majundar [1971, 20J; Mcdonell-Keith [1967,208]). Az egyiptomi Ani papiruszában ismét a Napisten, Ra a „Föld védelmezője” (Budge [1895,193]). A viking szkáld verselésben is megőrződött a "Föld védelmezője" tisztségnév (Gamli kanóki, Harmsél, 40, kenning 1; http://skaldic.arts.usyd.edu.au/db.phphable=kenning& val=GOD). A 13. századi volgai bolgár krónika (Djagfar Tarih) feljegyezte, hogy a baskír hitvilágban Madjar volt az Élet védelmezője (Farkasinszky [2005,94]).

Magyar népnevünk az őskori magyar mitológiában Boldogasszony, és képviselője, a Napistennő volt (Fáy [1910,96-97, 171-174J, Magyar [1995, 10,23,34,37,39, 48J)."A Nagy Anyaistennő a népnevünket adó Magyar istennőnkkel is azonosítható. A legtöbb európai nyelvben a mi népnevünkön nevezik meg az anyát: madre, mater, mother, mutter, métér (Farkasinszky [2001, 10]). Magyar népnevünk megértéséhez a mágusok szerepének felismerése a kulcs. A mágusok, a „rendkívüli teremtmények” (Tarih-i-Üngürüsz, 41), tíz- és százezrével együtt, egy tömbben éltek, őrizve az ősi, természetes családi-nemzetségi szervezetet, és így külön népet alkottak. A mágusok népe: nép a népben. Mag-nép. Mag-nép abban az értelemben, hogy ez a rendkívüli teremtményekből álló mag-nép szervezte meg egységes egésszé a magyar (hun-szkíta) népet az őskor hajnalán éppúgy, ahogy az emberiség összes alapvető népét, köztük a kínai, indiai, egyiptomi, mezopotámiai, méd, perzsa, az azték, a gót népet. És mivel ők voltak az emberiség népeinek létrehozói, szülői, ezért ez a mag-nép, a mágusok népe volt az emberiség anya-népe. A mag-nép az anya-nép, minden nép megalkotója. Ezért ez a mag-nép a Föld védelmezője, mert az anya mindig védi gyermekeit. Ezért hordozza a „magyar” nevet a legtöbb európai nép "anyá' szavában. A magyar nép a népek anyja (GKE199b). A mágusok népének Anya-nép mivolta egyben napkirályi mivoltát is jelzi, hiszen a napkirály feladata hasonló az édesanyáéhoz: az általa létrehozott népek felemelése, éltetése, kibontakozásának elősegítése.

Hogy világosabban lássuk a mágusok, királyok és a magyarság tér- és időhatárait, táblázatot készítettünk (2. táblázat).

ga_kmom10

A királyi mágusok világtörténelmi szerepének felismerése örök és egyetemes értékekkel gazdagítja az emberiség kulturális világörökségét, minden nemzet legigazibb, közős jövőjének javára. Lehetővé és szükségessé teszi a népek megosztottságának leküzdésér, a kicsinyes ellentéteken felülkerekedést (GKE-GA [2006,5-7,234]), minden nép valódi, közös ősmúltban összefutó őstörténelmének feltárását. Ha ezt a munkát elvégzi az emberiség, képes lesz kijutni a nemzetek és közösségek évezredes felbomlásának ördögi köréből, s elindulni az összetartozás, a felemelkedés útján. A magyarság magában hordozza az emberré válással elnyert kozmikus beavatás titkát. A magyar történelemben rejlő felemelő erő az emberiség boldog jövőjének szellemi alapja. Emberi mivoltunk akkor tud kibontakozni, ha öntudatunk értelmét összehangoljuk a bennünk lappangó magasabb, kozmikus értelemmel.

GRANDPIERRE ATTILA

Forrás: Magyarságtudományi Tanulmányok

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 3196 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. Július 31., Vasárnap 19:47
Tovább a kategóriában: A NÉPMESE IGAZSÁGÁRÓL »

Hozzászólások  

 
suhu
#1 Vajon ki írt erről előbb?suhu 2015-06-11 11:54
suhu töröltette írásait
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 456 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.2%Canada 1%
Romania 5.9%Serbia 0.8%
United States 4.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.1%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%Czech Republic 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.8%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%

Today: 21
This Week: 2916
Last Week: 8104
This Month: 19814
Last Month: 23193
Total: 1544731

Belépés