Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2017Aug23

2010. Január 07., Csütörtök 22:16

Az immunrendszer

Írta:  Kósáné K. Mária
Értékelés:
(1 szavazat)
Az immunrendszer mechanizmusának elmagyarázása nem a legegyszerűbb feladatok közé tehető. Az immunrendszer fogalmi meghatározása: a szervezet önvédelmi rendszerének összessége, melynek feladata a szervezet belső rendszerének teljes védelme, a kívülről jövő bármely hatás kiküszöbölésére.

 A Támad az allergia című cikkben már jeleztem előre, hogy legközelebb az immunrendszerrel is fogunk foglalkozni. Azért „is”, mert az immunrendszerrel kapcsolatban egyéb egészséget érintő dolgok is fel fognak merülni. Az emberi test egyes részei és annak rendszerei olyan összefüggésben vannak egymással, hogy aki ezeknek a lényegét egyszer megérti, az már nem fog soha elcsodálkozni bizonyos egészségügyi ajánlásokon sem.

Az immunrendszer mechanizmusának elmagyarázása nem a legegyszerűbb feladatok közé tehető. Az immunrendszer fogalmi meghatározása: a szervezet önvédelmi rendszerének összessége, melynek feladata a szervezet belső rendszerének teljes védelme, a kívülről jövő bármely hatás kiküszöbölésére.

Az alapvető életfunkciókat ellátó szervek betegsége, vagy/és az immunrendszer gyengesége esetén, - még csontráknál, vérráknál is, - a még meg nem betegedett csontvelő fokozottan elkezdi termelni a védekező vértesteket, hogy a szervezetet mentse. A testszerte szétszórt endotelsejtekkel együtt, a fehérvértestek falósejtekké válnak. Az endotelsejtek mindenütt jelen vannak, - az erek belső falában, az izomsejtek melletti nyirok göböcskékben és utakban, a lép, a máj ereiben, az egész belsőszerves nyirkokban, hártyákban, amik a hasfalban elhelyezkednek, - és alvó védekező rendszert alkotnak. Gyakorlatilag mind a csontvelő, mind az endotelsejtek a test minden részében megtalálhatók. A helyileg legközelebbi csontvelő azonnal pótolja a fagocitává, falósejtté vált sejtet.

Ha a szervezetben bárhol, akár részlegesen is falósejteket létrehozó egészséges szövetállományok léteznek, ezek ösztönös parancsoknak engedelmeskedve, azonnal elkezdik munkájukat, és fokozatosan képesek térhódítani az emberi szervezet megtisztításában.

A fagociták, falósejtek közül bizonyos sejtek nemcsak idegen kórokozókat, mikroorganizmusokat, hanem a vérben és a szervezetben fellelhető minden nagyobb idegen részecskét (pl. röntgenfestéket, kikristályosodott mérgeket, belső varrócérnát), valamint a nem egészséges formájú, vagy egyéb módon a normálistól eltérő, vagy pusztulófélben lévő sejtet is bekebelezik és lebontják. (Autoimmun megbetegedésnél ez nem így zajlik!)

Ezek a vándorló falósejtek mindig ott jelennek meg, ahol hisztamin szabadul fel. A hisztamin nagy mennyiségű helyi megjelenése viszont vizes váladékot és fokozott gyulladást idézhet elő (az allergia tünetei). A hisztamin minden szövetben megtalálható vegyület, mely a szervezet természetes védekezőrendszerét hivatott létrehozni, aktiválni az élő szövetállományt érő bármilyen károsodás esetén. (Nagy mennyiségű hisztamint felszabadító anyag található, az élő csalán szőröcskéiben.)

A falósejtek tehát megjelennek a hisztamin hívó szavára, és az idegen anyagot körülvéve bezárják önmagukba. Miután megteltek, a magukba zárt anyagokat megemésztik, vagy egyéb, a szervezetben megtalálható enzimek segítségével lebontatják és kiengedik magukból. (Ez a jelenség zajlik le a májban, a belekben, a lépben és a vérben is.) Ezen a területen erős bőrpír vagy, gyulladás alakul ki. Ennek a területnek a további eloszlatásáról, elszállításáról más fehérvérsejtek és a szövetekben lévő nyirokutak gondoskodnak.

Ha a fagociták által megemésztett anyag nagy mennyiségű, vagy elhalt kórokozókat is tartalmaz, gennygóc képződik, amiben maguk a felszámolási folyamatba belehalt falósejtek is jelen vannak. Ennek a gennygócnak a feloldására és felszámolására megint egy másik falósejt csoport jelenik meg. Amikor az ilyen típusú falósejtek csökkenten vannak jelen, akkor a gennygócokat is körbefogják, majd később lassan oszlatják el. Amennyiben több ideje körbezárt állapotban vannak gennygócok, akkor felosztatásukhoz és újbóli felismerésükhöz, ezt a burkot meg kell bontani. Ezekre gennyoszlató és feloszlató gyógynövényeket használhatunk. Utána már megint felismertté válnak az ilyen típusú falósejtek számára az elzárt gócgöbök, és így felszámolásuk biztonságos.

Legvégső soron, ha a bekebelezett anyagot a falósejtek megemészteni, vagy megsemmisíteni nem tudják, magukból kiengedik, és azonnal, többed-magukkal összefogva körülzárják, a szervezet többi részétől elkülönítik (betokosítás). Ilyenkor több falósejt kordont képez az anyag körül, egyéb munkát nem tud végezni. Amennyiben az elzárt tokban fertőzőképes organizmus van, több éven keresztül is, életképesen megmaradhat.

Ha a falósejtek pusztulása miatt a kordon meggyengül, vagy megszűnik, a fertőződés újból fellángol. Ilyen esetek a visszatérő lázzal járó megbetegedések, vagy láz nélküli újbóli fertőzések, melyek gyors lefolyásúak. A kórokozót a vérből, vizeletből, bélsárból laboratóriumi módszerrel nem tudják elkapni és azonosítani, mivel mire megfelelő mennyiségben megjelenne és kimutathatóvá válna, az új falósejtek már megint körbefogják, a vérben és szövetekben szétszóródott állományt pedig már megsemmisítették. Ilyen esetekben indokolt lenne a betegség lefolyása alatt, vagy közvetlen utána a fagociták elektronmikroszkópos vizsgálattal való megfigyelése, mert bennük a felfalt kórokozó még megtalálható.

A fenti eset különlegessége, hogy amennyiben a kórokozót mégis kimutatták, már elérni az újraalakult tokban, gyógyszerekkel, normális immunrendszer esetén megint csak nem tudják. Ezért a beteget, a kórokozó elleni, rendszeres gyógyszerszedésre állítják be. (Immunrendszert gyengítő eljárásokat emiatt alkalmazni nem indokolt és nagyon veszélyes is. Immunrendszer-gyengítést csak szervátültetés esetén alkalmaznak, hogy az új szervet a szervezet falósejtjei meg ne támadják.)

A rendszeres gyógyszer fogyasztása helyett mindenképpen ajánlottabb gyógynövény teát fogyasztani, pl. cickafark.

Leírtam a normál immunrendszer működését, de találkozhattunk egy zárójelben lévő mondattal is, hogy „autoimmun megbetegedésekkor ez nem így zajlik”.

Mint minden rendszer az emberi szervezetben, az immunrendszer is megbetegedhet. Maga a szervezet ellenálló képessége arra alapszik, hogy az anyaméhben való kifejlődés közben a gyermek, saját szövetépítő tevékenységével együtt, kialakítja a rá jellemző, egyedi felismerőrendszert, az immunrendszert is, mely saját szövetállományát különbözteti meg más szövetektől és anyagoktól. Ez a rendszer sokban hasonló az emberiségre jellemző elődök immunrendszerére, de sokban különbözik is. Akár az őt létrehozó szülők rendszerétől, vagy egypetéjű ikertestvérétől is megkülönbözteti. Ez az egyediség egyik alapja. Minden, ami ebben az időben keletkezett, azt később is sajátjaként ismeri fel a szervezet, minden egyéb pedig idegen számára.

A születendő csecsemő fejlődése során vannak bizonyos szervek, szervrendszerek, melyek alapvetően, ettől a központi felismerőrendszertől elzártan, önálló rendszerként fejlődnek ki, és önálló felismerő tevékenységgel rendelkeznek, vagy egyáltalán nem rendelkeznek felismerő tevékenységgel, de nem részei az egész test szöveteit felismerő rendszernek sem. Ismertebb ilyen szervrendszer például a spermaképzés és a pajzsmirigy bizonyos részei, a teljes agy és a szemlencse.

Ezeknek a szerveknek, bárminemű betegség folytán létrejött elhatárolódásának megszűnése, és a szervezetbe kerülése, -annak ellenére, hogy a test fontos részei,- a szervezetben ellenanyagtermelést fog beindítani, és az immunrendszer pusztítóan fog fellépni ellenük. Ettől kezdve minden ilyen típusú, szövetállományt is idegenként tart számon, és elindul egy önmegsemmisítő mechanizmus felé a szervezet. Ezt nevezik autoimmun megbetegedésnek. Lényege az, hogy a védekezősejtek (falósejtek, fagociták) nem ismerik fel a szervezet saját testanyagát, megtámadják, igyekeznek elpusztítani.

Az immunbetegségek előfordulhatnak balesetből, gyulladásból eredő sejtközötti átvándorlások hatására is, de vannak olyan baktérium- és vírustörzsek is, melyek megtévesztik a természetes módon működő immunrendszert, és magukat fogadtatják el a szervezetben „sajátnak”, azáltal, vagy toxinjaik, mérgeik által, átalakítják a szervezet immunrendszerét, mely így szintén önmaga ellen fordul. A szervezet ugyanis egy mechanizmusra épül, a „saját” a védendő, minden egyéb, ami pedig nem tartozik ebbe a kategóriába, az veszélyezteti a szervezetet, tehát megsemmisítendő. Ilyenkor beszélünk átkódolt, megtévesztett immunreakcióról, vagyis létrejött autoimmun megbetegedésről. Ilyenek a kötőszövetes megbetegedések, kollagén betegségek, izomsorvadások, AIDS, sclerosis multiplex, valamint a rák bizonyos fajtái is.

Sugárzások és kémiai anyagok is hozhatnak létre immunfelismerési zavarokat. Ebben az esetben akár az egész rendszerre is kihatva magát a felismerő sejtet támadják meg, és ebben keletkezik zavar. Ilyenek hozzák létre a másod-, harmadízben létrejövő rákos megbetegedéseket, melyek már halállal is végződnek.

Másik megközelítés szerint előfordul, hogy mérgezések, vagy sugárzások hatására, a szerveket roncsolva mutáns szövetek jönnek létre, és ezt a szervezet mint rendes immunrendszeri reagálást, mint idegen betolakodót, vagy sérült sejtet pusztítja el, de nemcsak részben, hanem teljes egészében az egész szervet felemészti. Valamint előfordulhat, hogy a mutáns szövetet tartja meg, és ismeri fel sajátjaként, és a tiszta szövetet, tehát az embrionális életszakban kialakult eredeti szövetállományt pusztítja még tovább, ezáltal az egész szervezettől idegen, annak nem megfelelően viselkedő, teljesen új szerv jön létre a szervezetben.

Tehát az immunrendszer felborulásának és megbetegedésének sok megközelítését ismertük most meg, de ez nem változtat azon a tényen, hogy helyrehozatala a leírtak alapján szinte lehetetlen feladatnak látszik.

Az immunrendszer fajlagos (specifikus) védelmet nyújtó része egy-egy adott szervezetidegen betolakodóval (pl. vírussal, baktériummal stb.) szemben veszi fel a küzdelmet. A jól ismert oltásokkal (pl. influenzavírusokkal, trópusi betegségeket előidéző kórokozókkal szemben) többéves specifikus védettséget érhetünk el, ennek kialakulásához azonban az oltást követően hosszabb időre (néhány nap vagy néhány hét) van szükség.

A nem specifikus védekezés a szervezetünket károsító hatásokkal szemben általános védelmet nyújt. Ilyenkor a hatás kialakulásához rövidebb időre van szükség, mint a specifikus immunitás esetében, de az immunrendszerre kedvezően ható, az immunreakciót kiváltó anyagokat folyamatosan kell magunkhoz venni.

A szervezet nem specifikus védekezőképességének fokozására számos növényi hatóanyag (nagy molekulasúlyú poliszacharid, lektin, fehérje, keserűanyag, zsíros olaj, illóolaj), ill. ezeket tartalmazó mono- és összetett készítmény (vizes-alkoholos kivonat, injekció stb.) alkalmas. Ezeket immunstimuláns (helyesebben immunmoduláns), köznyelven immunerősítő hatású szereknek nevezzük. Ahhoz azonban, hogy az immunrendszer működésébe történő beavatkozás eredményes legyen, a kezelendő betegségek ismerete mellett feltétlenül ismerni kell:

– a beteg immunállapotát (immunparamétereit), melyet vérvizsgálattal is meg lehet határozni,
– az alkalmazott szerek immunrendszerre kifejtett pontos hatásait, beavatkozási helyeit, és
– helyesen kell megválasztani az adagolásmódot.

Mindez komoly szakmai felkészültséget igénylő feladat.
A következő fejezetekben, előbb az immunrendszert serkentő, majd később az immunrendszert gyógyító lehetőségeket ismerhetjük meg.

Forrás: http://hunhir.hu/?pid=hirek&id=29880

Beküldte: Sound

Megjelent: 3583 alkalommal Utoljára frissítve: 2015. Február 03., Kedd 09:29

Hozzászólások  

 
TellWili
#1 TellWili 2012-04-15 23:30
Hiányolom az előadásból az immunrendszer azon részét, amit egyesek rasszistázásként kezelnének
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 362 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 3.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Czech Republic 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 65
This Week: 1998
Last Week: 4738
This Month: 15017
Last Month: 20980
Total: 1585482

Belépés