Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2018Oct17

2011. November 08., Kedd 19:53

Avarokról röviden

Írta:  Magyar Adorján
Értékelés:
(5 szavazat)
Tomory Zsuzsa: / Mintaként, kicsit bővebben hozom avar őstörzsünkkel kapcsolatos parányokat: Kivonatok Magyar Adorján "Az ősműveltség" című műve „Avar" fejezete az avar várakról szóló részéből. Ami itt csak röviden, hevenyében kiszedve és bizonyítás nélkül elmondva, ott pontos nyelvi, néprajzi s történelmi adatokkal bizonyítva.--

Ismeretes, hogy a régi németek az avarok gyűrűvárait Ring-eknek, régebben Hring-, Hiring-eknek nevezték, amely germán szó, ha némi értelemeltolódással is, de kering igénkből származott, mintahogy korong (a kerengő fazekas korong) szavunk is ezen kering egy régen megvolt korong kiejtéséből lett, minthogy ugyanezen igénknek karing változata is volt, amivel viszont karika szavunk függ össze. Valamint láttuk azt is, hogy az olasz-latin girare-gyrum (dzsiráre-gürum) forgást, kerekséget jelentő szavak is gyűrű (régen győr alakúan is megvolt) keletkeztek. Ezek kőrös őstörzsünk kultusz-szócsoportjából való szavak. Avar őstörzsünknél a kör, karika neve azonban vár, variga volt. 

avarvarok2

Láttuk, hogy külömböző nyelvekben fönnmaradva, gart, Garten, gard, kart, (Stuttgart, stb.) város és kert értelmű szavak is a kör, kerek, kerít, kerítés, kert: azaz bekerített helyet is jelentő, kőrös szócsoportunkbeli szavainkból származtak. de ugynúgy ezzel párhuzaban, származott vár szavunkból várt, várig (Kis-Várda helységnevünk) és ebből a szláv vrt, régebben vert, vart=kert szó is. (Bosznia régen magyar lakoságú részében viszont ma is áll Vares nevű város. De ejtődött varda szavunk régen k, g hangosan is, innen bereg és berek szavaink (Beregszász és Perk helységneveink), amelyekből viszont a ma már nemzetközi park szó származik, de másrészt a hangos kiejtéséből a perzsa pardesz = kert szó is, amelyből azután a paradisum szó lett, amely szó eredeti értelme szintén kert volt. Említém, hogy avar törzseink mind tűztisztelők voltak, aminthogy tűztisztelők voltak elárjásodásuk előtt a perzsák, pártusok és parszik is.

Régi följegyzések nyomán (Az ősműveltség művemben idézetekkel): Ami pedig az avarok nagy gazdagságát, kincseit illeti: náluk a más népek fizette adózásokat, hadisarcokat, zsákmányt, a folyók homokjából mosott aranyat, bányászott aranyat, ezüstöt, ékköveket, nem osztották szét a fejedelem és főurak között, hanem mindez a nemzet közkincse maradott és csak közcélokra használtatott, de ékesítette részben a nagyszerű kagáni palotát, részben pedig ennek földalatti kincstárában őriztetett. (A kagáni palota egyúttal az örök – szent –tűz szentélye is volt.) Igen természetes tehát, hogy az oly hatalmas nemzet amilyen az avar például Baján fejedelme idején volt, amelynek még a bizánci császár is magas évi adót fizetett, nagymennyiségű kincset halmozott föl. Ismeretes az is, hogy Magyarország földe régen aranyban, ezüstben, ékkövekben, részben rendkívül gazdag volt. Följegyzések szerint: Miután Nagy Károly az avarokat legyőzte és kincsiket elrabolta: a frankok, akik azelőtt szegények voltak most gazdagokká lettek. Miután pedig ezután Nagy Károly a hadjáratot tovább nem is folytatta, ebből kitűnik, hogy hadjárta sem volt tulajdonképen más, mint a kincsek elrablása.

Térképeken a város-okat ma is szokás karikákkal, avar szóval varigákkal jelölni.

– Annyi mindenesetre tény, hogy a körülkerített, körülbástyázott, körülfalazott helységeknél a több egymásban következő győr a védelem szempontjából igen hasznos volt, mivel ha az ellenség egyet be is vett, a védők a következőre vonulhattak vissza. A följegyzések szerint a magyarországi avarok főerődítménye kilenc győrből állott, amelyek közepében volt a kagáni palota. Ez azonban egyáltalán nem volt erődíÍtmény mert védelmül a földből fölhányt bástyák: a győrök szolgáltak.

A legelső győr és a palota között köröskörül gyönyörű kert, avar szóval: perk, vagy park volt. Innen származik az olasz pergola, pergolato = virágos terrasz szó. Az avar kagánok (királyok) központi palotáját azonban szintén lépcsőzetesen emelkedő s földből, vályog – esetleg égetett téglákból épültnek kell tartanunk, legtetejükben nagy kupolával. Az ide mellékelt vázlatokon (említett művemben pontosan kidolgozott tusrajzok az 1 számmal jelzett egy Dél-Magyarországon ma is meglévő avar vármaradvány (Milleker Bódog nyomán). A 2, 3 számút magam láttam Boszniában (teljesen bozóttal benőlve), a 4 számú Ausztriában (Nagy Károly idejében még Hunnia egy része) Obergänzendorf mellett áll (H. Fischer: „Weltwenden”.), mai neve Hausberg = Házhegy. Az avarok legnagyszerűbb vára azonban valahol a Duna-Tisza közelében állott, az, amelyet Nagy Károly parancsára teljesen a földig lerontottak, hogy nyoma se maradjon. E lépcsőzetesen a magasba emelkedő és minden lépcsőzeten edényekben virágokkal is ékes lépcsőzetek után maradott fönn párkány szavunk, amely a park szóval is azonosul és több Párkány helységnevünkben, továbbá az emlitt olasz pergola, pergolato szavakban is fönnmaradott. Viszont a győrök, földből lévén fölhányva: előttük árok volt, vízzel és veszedelmes hinárokkal, a sánc külső oldala pedig a fölmászást gátló tövises növényekkel beültetve. Az ezek között nehezen előre törő ellenséget föntről nyilazhatták. 

avarvarok1A latin cupola szó: műveltségi szó, tehát késői származék. Őse a régi magyar hupolag és finn kupla = hólyag. Ilyen kupolás párkányvárakat őseink már történelemelőtti őskorokban is emeltek. A bronz föltalálói is, még a Cölöpépítményes Korban, avar őstörzseink voltak, ők ezt boronuz néven nevezték. A cupola, hupolag, kupla szavak rokona: kupa, kupak, kupac, kobak, koponya; a törökben kapak = kupak, födő, födél. (De ezek kabar őstörzsünk szavai.) 

A vízen úszó hólyag (hupolag) ugyanolyan félgömbalakú amilyenek az avar kupolák is voltak. Ezek váza bronzcsövekből készült és a ma úgynevezett „Máriaüveg”, németül „Marienglas”, azaz gipozpát üvegszrű, átlátszó tábláival, lemezeivel volt borítva. Ugyanazt nevezték németül „Jungfrauglas” = szűzüveg-nek is és ez a régibb neve, de mivel Mária is: szűz, azért lett a kereszténységben: Máriaüveg. Hártyaszerű voltával jelképezte a membrana virginalist, vagyis a szűzhártyát. De jelképezte a szűzességet még azért is mert abszolut tűzálló, amiértis ahol tűzállóságra van szükség, üveg helyett ilyen „szűzüveg” lemezt ma is szokás alkalmazni. Őseinknél a tűz (miként a tűzes Nap is) hímségként volt fölfogva, de a szűz-üveg a tűznek ellenáll. Van szintelen átlátszó szűzüveg és van piros, kék, zöld, sárga, valamint szinejátszó (szivárványos) is, amiértis az avar várak hupolaga nem csak átlátszó de a napfényben gyönyörűen csillogó és szines, szinejátszó is volt, ugyan olyan mint a szappanbuborék, mint a szappan-„hupolag” is. Őseinknél minden edény, minden üreges valami, minden negativum is, nőiségként volt fölfogva és így tehát a hólyagszerű kupola is. Miként a szappanbuborék a múlandóság jelképe ma is, habár oly szép, csillogó szines is, úgy a női szépség is: múlandó, s így az avar várpalota maga is (amely sohasem épült kőből) valamint ennek gyönyörű üvegkupolája is, csak addig állott amíg állandóan gondozták, mihelyt a rend fölborult, ellenség pusztított: minden tönkre ment, elmúlásba veszett. Az avar várak palotája, kastélya, tehát múlandó, átlátszó, magas de légies is volt. Innen a múló, tűnő, eltűnő valamit jelentő német „Luftschloss” = légvár szó. Ezt újabban irodalmilag fordítottuk „légvár”-rá, de ősnyelvünkben: illa, illava is volt a neve. Illava nevű városunk ma is van. Illavan régi nyelvben illó = tűnő értelmű volt ugyanúgy, mint ahogy eleven = élő, viszont halovan (halovány) = haló, mert a haló-van szóban a van szó ugyanaz, mint az árja nyelvekben: ist, est = van. A szumerben alava = szobor = álló; mert itt az n hang már lekopott. Párhuzam: latin sta = áll, statua = szobor.

De az avar várkupola tehát nem csak múlandó, tűnő, fénylő, hanem tündériesen szép is. Illó is = tűnő. Ime őseinknél Tündér Ilona a nőiséget megszemélyesítő istennő. Ő is tűnő, tündériesen szép, de illó, múlandó, könnyen eltűnő mint az élet, mint a női szépség, mint a szűzesség, mint a könnyen lehulló harmat, amely a napfényben szintén tündériesen csillog, de a nap fényétől, melegétől: eltűnik. (Fény, hő: mozgás: erőny: hímség.) Az Ilona név értelme: élet-anya: él-ona is. Él és ill szavaink majdnem azonosak.

Trója várát is a Szép Helenáért ostromolták, de Trója vára másik neve Ilion; hogy miért ez is, ezt a görögök már nem tudták. a görögök Trója várát sohasem ostromolták, ők csak görögországi ősnépeinktől (akik oda is kivándoroltak volt) akiket leigáztak, örökölték az ősi regét, amelyet a görögök csak hosszú lére eresztettek, de amely tulajdonképen „a szűzesség vára ostromlását” jelképező költői gyönyörű, de sokkal rövidebb rege volt. Megvolt a rege az egyiptomiaknál is, akik a várat Iluna néven ismerték (Spamer: „Weltgeschichte.” I.köt.)

Az avaroknál nagy virágkultusz volt; virág szavunk is tisztán avar szócsoportbeli szavunk (az árja nyelvekbe ez lágyult l-es  palóc kiejtéssel ment át: flos, flor, Blume, az árja magánhangzókihagyás előtt filosz, filor, bilum és b a v hanggal azonos.) Magától értetődő tehát, hogy az avar üvegkupola alatt mintegy ősi üvegháztan, rengeteg szebbnél szebb virág volt, amelyek gondozója az avarok szűz papnője volt, akinek szűzleány cselédei, a többi tűzpapnő is segített. (Az öröktűz papnői a rómaiaknál is mindig szűzleányok voltak.) A szűz főpapnő gondozta a kupola tetejéről csüngő nagy körcsilláron égő szent öröktűz olajégőit is. Erről is rengeteg, rengeteg sok megírni való volna még, de hogy győzzem! Művemben azonban ez is mind, mind megírva és száz meg száz adattal bizonyítva. ..

(Zelenika, 1964. márc. 22 )               

Szeretettel:  Adorján


 (43)

Némi kiegészítés az avar várakról szóló kivonathoz.

VIRÁGLÉTRÁK

(:További kivonat:)

 Az őriző és daloló „aranymadárkák”-nak, vagyis az aranycsöngetyűknek is, népszokásainkban, ha ma már elhomályosodottan is, de még mindig élő nyomai, maradványai vannak.

            Ismeretes, hogy népünknél a szerelmes legény kedvesének gondosan, díszesen faragott szép „viráglétrát”, hármat-négyet is, szokott ajándékozni, amelyek célja, hogy a cserpekben növő s mindig a leányok által gondozott, ápolt virágok e létrácskák fokai közé bujtathatók és kötözhetők legyenek. Hogy így száraik az ablaon avagy tornáckönyöklőn szépen megálljanak, ne csüngjenek. Létra és hágcsó egymásra hasonlító dolgok. Ilyen viráglétrát mutatok be e rajzomon de ilyet többet láthatunk például Malonyai Dezső „A magyar nép művészete” című művében. E viráglétrák mindig fából készülnek és a nép eszmevilágában tehát Tündér Ilona, illetve tündérkirálynő ágya hágcsójával és, amint láttuk, a szűzesség őrizetével is kapcsolatba hozvák. Láttuk azt is, hogy Tündér Ilona ágya kicsiny várhoz is hasonlí-tott, ami viszont „a szüzesség őrzött várá”-val és ennek bevételével hozatott és hoza-tik szólásokban, mondásokban kapcsolatba, valamint hozatott őseink rege- és mese-índitékaiban összefüggésbe.

(55)

            Kedves Zsuzsa! — Aug. 20-ról kelt levelére (18. számú) válaszolva: Kúr Gézának a „Codex Cumaicus”-t nem küldtem meg mert alig remélem hogy valamit még közölhet, meg hiszen annyi minden közlendő van nála úgyis! — Nagyon érdekes amit a „Várfő”-ről ír! De nem írta meg, ez hol, mely megyében van? Mennyi, mennyi minden fölkutatni való volna! Ennek akadályai: léhaság is de főképen az ázsiázás miatti érdeklődéshiány. „Mi közünk ilyesmihez, mikor mi csak 1000 évvel ezelőtt jöttünk ide; sátoros nomádokként, akik várakat nem építettünk.” E gonosz tan többet ártott, mint osztrák és zsidó elnyomás, iga, aláásás, fosztogatás.

            De megjegyzem: nem csak avar őstörzseink építettek ilyen várakat; más törzseink is, habár a jelek szerint, ezt legnagyobb tökélyre valóban avar törzseink fejlesztették volt. Tudom, hogy például a tulajdonképeni magyar törzseinknek is voltak földváraik, amelyek oldalait az igen tövises bokrú magyallal és a vad egressel ültették védelmül tele. Szemere őstörzseink a szintén nagyon tövises, ma „leánykarom”-nak nevezett bokrokkal. Őstörök törzseink viszont vadrózsával: csipkerózsa. A „Csipkerózsika” mesét ma németnek tartják, de akik ezt csak megértetlenül és elrontva tartják fönn máig is. Mindez művemben adatokkal, részletesen megírva. Mind e bokrok ültetése, gondozása, öntözése a leányok kötelessége volt, minden leánynak megvolt a maga gondozandó része. Erről népdal is szól. De ki törődik vele? Értékét ki ismeri föl, mikor hiszen ez mind csak „átvétel” mikor hiszen mi „sátoros nomádok voltunk, akik növényeket nem ültettek”. Olyan lelkes emberek is mint Bobula Ida is ezért csak a szumerekkel törődik, de nem a AVAR VÁRAK LEHETSÉGES ALAPRAJZAImagyar néppel; nem a magyar nép hagyományaival, ezt hagyják ismeretlenül elveszni, pusztulni. — Ama Várfő sem kell tehát okvetlen avar eredetű legyen; származhat valamely más őstörzsünkből is. Adataim vannak, hogy nem csupán kerek alaprajzúak, háromszögűek sőt holdkaraj alakúak is. De bizonyos, hogy a köralakú volt az eredeti és legrégibb, mivel körrel lehet a legkevesebb munkával és anyaggal a legtöbbet bekeríteni. 

— Elővettem, átnéztem mégegyszer Károli Gáspár protestáns bibliafordításában a „Jelenések könyve”-t. A „Mennyei Jeruzsálem”-et művem „Avar” fejezetében említem az avarok várát jelképező nagy csilláraival kapcsolatban. Kedves Zsuzsa! Mennyi, mennyi mindent vettek át, örököltek a zsidók az egykori Kanaán fajunkbeli őslakosságától! ,,,Mindez adatokkal bizonyítható. De bajosan fog mindez sikerülhetni amíg nem akad valaki, amíg a dolgot nem fogja föl, *) nem érti meg valamely gazdag mecenás, aki cselekedhet, akinél nem akadály a szegénység és nem kell féljen ázsiázóktól, irigyektől, papoktól stb., stb.— A Barata-Baranya nevek egymásmellé állítása teljesen helyes: Nap és Föld; eröny és anyag. (Itt egy rész szándékosan zárolva.) 

— Barátferences szerzetes. Bar-ata: Nap- és Tűzisten. A barátok barna csuhája. Barnabraunbruno stb. :az égettség: pörzsöltségperzseltségpörköltség színe. A Tűzlehozó a jelképes rege szerint magát megpörzsölte (fájdalom németül Feuer: fájer = tűz) Görög PrometeoszForoneosz (Brandbreunenbruciare, parázs; olaszul is bragia (brádzsa) = parázs) mind b-rf-rp-r avar tűztiszteleti szavak. — Nem „tűzkeresztség” hanem a regebeli tűzlehozás (villám) és tűzgyújtás. A kereszténység csak az európai avar uralom után használja a kereszt jelét. Az őskeresztények még nem ismerték. A katakombákban sehol sincsen. + a két egymáshoz dörzsölt fadarab stb., stb. Művem „Avar” fejezetében: részletes adatok, bizonyítékok. — Város-menyasszony. Minden város: nőiségi jelkép volt. Oh, kedves Zsuzsa, mily szomorú dolog hogy nem jöhetett el, hogy mindent elolvasson, megismerjen. — Barkabarkó, görögül frixosz = göndör (innen frizura). Báróbaron = úr. Parókabaróka, göndör haj. Csakhogy b-rp-rf-r alakú szavak: avar szócsoportbeliek, göndörkondorgöndörítkondorít: kún; pöndörpöndörít: pannon szócsoportbeli, stb., stb. — Tengersok adat van, de senki sem tud róla semmit. Csak ha mindent megismerhetne kedves Zsuzsa, kutathatna könnyen tovább, de biztonsággal, nem csak tapogatódzva. Viszont a nálam levő rengeteg anyag is: még csak kiinduló alap; ám biztos, szilárd alap. A többi pedig következendő, amit mások folytathatnak.

                                                                                    Szeretettel Adorján.

*) Nyelvünk egyik szépsége a sok ő és ű. Szépséghibája a túlsók eé. Ezért teszek ahol lehet, e helyett ő-t.

 Forrás: Tomory Zsuzsa

Megjelent: 2393 alkalommal Utoljára frissítve: 2018. Augusztus 22., Szerda 17:04

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 232 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.5%Serbia 1.1%
Romania 5.3%Canada 1%
United States 4.4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.4%Australia 0.4%
Ukraine 2.8%France 0.4%
Germany 2.5%Netherlands 0.3%
Sweden 2.4%Belgium 0.2%
United Kingdom 2.1%Italy 0.2%
Slovakia 2.1%Spain 0.1%
Austria 1.3%Poland 0.1%

Today: 165
This Week: 1581
Last Week: 4612
This Month: 10999
Last Month: 19890
Total: 1938164

Belépés