Magyar Megmaradásért

A „Kocsi szekér, kocsi szán... „ c. népdal első megközelítésben személyszállító járművek felsorolásának tűnik; nyáron szekér, télen szán. Kivétel a kocsi, bár manapság minden kerekes járművet így hívunk.

Hogyan él ma egy Széchenyi-leszármazott? Mivel tölti idejét? Miként látja a tiszteletet, a felelősséget, a családot és az örökségét napjaink Magyarországán? Egyebek mellett ezekről a kérdésekről beszélgettünk Széchenyi Tímeával.

Megmagyarázhatatlan az Árpád-házi uralkodósírok pusztulása. Még az elmúlt évszázadban is történt helyrehozhatatlan kár. Egy közelmúltban megjelent kötetben Buzás Gergely, a visegrádi Mátyás Király Múzeum régész igazgatója és Kovács Olivér történész-újságíró mutatja be a ma ismerhető adatokat Árpád utódainak sírjáról.

Földünk poláris élőlény, s a rajta található Élettel, köztük az Emberrel is, zárt Egységet képez. Ha mi szenvedve éljük az életünket, ez Föld - Anyánk számára is fájdalmat jelent, míg a Föld javainak általunk történő kifosztása és pusztítása újabb és újabb mérhetetlen szenvedések okozója.

Pályaavatóra ment, alapkőletétel lett belőle. A lovasíjászat felélesztője és világbajnoka, Kassai Lajos Keleten járt nemrégiben, és élményeit ezúttal is kerek történetté formálta. Ismét kiderült: vannak, akik jobban ismerik a magyarság gyökereit.

Magyarországon illetve a Kártápmedence és perem területén. Több száz éve több nemzetiségű népek lakják.

Az angyalok bármikor képesek szóba elegyedni az emberekkel. Fénylények ők, akik magasrendű isteni szándékok végrehajtói, ugyanakkor autonóm entitások. Karácsony környékén megesik, hogy az emberi szellem fogékonyabb az angyalok üzeneteire.

A magyarok már a római típusú kereszténység felvétele előtt is ünnepelték a karácsonyt, mivel ez egy napünnep volt, imigyen a Nap fordulópontjáról való megemlékezés része volt az ősvallásunknak. Később ez a néphitben élt tovább, amelynek sajátos formáival még manapság is találkozhatunk elvétve a különböző vidékeken.

"Csak a teste" – hirdeti Gárdonyi Géza sírfelirata, klasszikus tömörséggel megfogalmazva Mindenszentek és Halottak Napja mindenkori, de különösen is csak földi létünkre koncentráló korunkban létfontosságú üzenetét. Azt, hogy – mellesleg puszta emberi ésszel is – be kell látnunk lelkünk halhatatlanságát, amelynek tudata az emberi nem történelmével egyidős.

Tizenhat évvel ezelőtt jelent meg egy beszélgetés a Magyar Demokratában Szamosvölgyi Péterrel,  Sátoraljaújhely polgármesterével. Ő egy testületi ülésen – az uniós javaslattenger hatására – azt indítványozta, hogy „a felfokozott csatlakozási hevületben" kapjanak szerepet nemzeti értékeink, hagyományaink és ezen belül a rovásírás is.