Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017Aug22

Marton Veronika

Marton Veronika (48)

2017. Július 22., Szombat 14:41

A Vízözön után...

Írta:
A mai ismereteinkkel felvértezve hajlamosak vagyunk feltételezni, hogy a több világkorral ezelőtt élt emberek, emberi lények jóval alacsonyabb műveltségi szinten álltak, mint mi. A Vízözönt túlélő embercsoportok az előző világkorok, ha nem is egyetemes, de személyreszabott, magasszintű tudással rendelkeztek.
2017. Június 15., Csütörtök 08:20

Hogyan világítottak Noé bárkájában?

Írta:
Noé és a családja a vízözön előtti fejlett, tudományos ismeretekkel rendelkező, felhasználó társadalom tagja volt. A Bibliában e megállapításnak nincsenek közvetlen bizonyítékai, de a sorok közt olvasva számos, komoly problémára derül fény, amit feltehetően sikerrel oldottak meg, hiszen ellenkező esetben ember nem élne a földön.
Az emberiség egyetlen egyetemes történelmi emléke az sok-sok évezreddel ezelőtt a föld egészét sújtó Vízözön. 
2017. Április 12., Szerda 07:04

A világ első Vízözön története

Írta:
A Vízözönről a Föld minden népének több-kevesebb ismerete van. A judeo-keresztény világ vízözön-tudása a Biblián alapul. A népek emlékezetében és az ókori írok műveiben a vízözön pusztítása világkatasztrófaként rögzült. E közös mag nem véletlen egybeesés, hanem az emberi elme azonos körülmények közti történésekre adott azonos válasza.
2017. Március 09., Csütörtök 08:42

A Vízözön előtti emberiség műszaki fejlettsége

Írta:
Az akadémikus történelemtudomány azt tanítja, a mai ember fokozatos fejlődés eredményeképpen szellemileg és testileg az alacsonyabbrendű lényekből emelkedett ki. Ez elmélet évmilliókat ölel fel, bár a történészek hatezer évnél távolabbra nem tudnak megbízhatóan visszatekinteni. Arra, hogy mi volt azelőtt a Biblia, a népek emlékezete és az ókori írók adnak választ, alátámasztva a különleges, időben sehova be nem illeszthető régészeti leletekkel.
Nimród hatalmas birodalmat hozott létre. Területhódítása éket vert Sém és Jáfet népe közé, szétválasztotta őket. Noé átkát a visszájára fordította. „Uralmat nyert Noé valamennyi ivadéka fölött,... Sém fiait is a hatalma alá hajtotta", szolgálniuk kellett Nimródot és a népét. Ez egyrészt a nem sémita népek tiszteletét, másrészt Sém leszármazottjainak haragját váltotta ki.
Kr. e. 2000 táján Sumerban Sém leszármazottjai, a babiloniak és az asszírok kerültek uralomra. Eleinte a jobb élet reményében segítséget, szállást, munkát kértek, majd csalással és ámítással „nélkülözhetetlenné tették magukat", végül átvették az irányítást. Magyarán kitúrták hivatalaikból, házukból, javaikból a sumirokat, és bekebelezték az egész Folyamközt.
Mezopotámiában huszonöt helyen tártak fel kisebb-nagyobb zikkuratokat, többteraszos, toronyszerű építményeket. A Biblia, az arab népek hagyománya, a Talmud és az ókori szerzők legalább hármat vélnek Bábel tornyának. (Kézai Simon szerint a negyedik az afrikai Núbiában volt.)
A vallásszemlélet a Vízözön előtt és után a kora-mezopotámiai korban egy-egy uralkodó népességet, fajt különböztet meg. Epiphanius egyházatya a vízözön előtt a pátriárkák, vagyis az őskirályok, a vízözön után szittyák/káldok/kusiták[1] uralmát feltételezi.
2016. Augusztus 28., Vasárnap 21:49

A Pártus Birodalom vallása

Írta:
Az előadás rövid kivonata: - Az Iráni felföldön elterülő soknemzetiségű Pártus Birodalomnak a nomád életben gyökerező hitéletéről a források alig írnak. Pedig párthus királyok vallási türelmének köszönhetően a birodalom minden népe szabadon gyakorolhatta a vallását. Az ásatások szerint Kr. e. 1200-1000-től az Iráni felföld lakossága a temészetvallásnak hódolt, majd a méd mágus papok hatására elterjedt a megváltoztathatalan sorsba vetett hit, a zurvanizmus. Ez emberáldozatot követelő vallás a zoroasztrizmusban oldódott fel. Ezt követte a Mithrász, a földre született Napisten vallása. A Pártus Birodalom bukása után, a szasszanida perzsáknak a Zoroaszter hit kíméletlen térjesztésének ellensúlyozására lépett fel a manicheizmus. A rokonfajú pártus menekültekkel együtt a Duna-völgyébe tartó hun-magyarok is a manicheus vallásnak hódoltak.
A Biblia kurtán-furcsán elintézi Kusfia Nimródot, holott a származása messze túlmutat az Ószövetségen. A Vízözön előtti Kusita Birodalom uralkodóinak leszármazottjaként a Vízözön után a Birodalom ázsiai részének első uralkodója volt.
Minden nemzet létének alapja az eredetéig visszanyúló, vallásos kegyelettel őrzött és ápolt nemzeti öntudat. A hagyományok lekicsinylése és az intézményesen sugallt primitív gyökértelenség a nemzet pusztulásához vezet. Ennek egyik szomorú megnyilvánulása, hogy a hivatalosított történetírás a magyar krónikákat a mesék világába sorolja, a krónikaírók fantáziájának tudja be, hiszen nem egyezik nagyjából a kiegyezés óta tanított akadémista ismeretekkel.
Badiny Jós Ferenc, a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem professzorának a 11. születésnapja utáni napon, 1920. június 4-én délután fél háromkor lépett érvénybe az I. világháborút immár végérvényesen lezáró, Magyarország feldarabolását elrendelő békediktátum. Gács, Feri bácsi szülőfaluja Szlovákiához került. A faluhoz közeli Losoncon, a felvidéki és az anyaországi magyarok a korábbi évekhez hasonlóan az idén is összegyűlnek és könnyes szemmel, befelé fordulva emlékeznek meg Magyarország szétdarabolásáról, továbbá Feri bácsinak a magyarság érdekében végzett elévülhetetlen munkásságáról...
Számtalan régészeti és néprajzi bizonyítéka van az ötezer évvel ezelőtt Mezopotámiában élt KI.EN.GI (kangar), közismertebb nevén sumir és a magyar nép közti műveltségi kapcsolatnak, egyenesági leszármazásnak. A magyar nép és nyelv régiségének bizonyítékai a népművészetünkben megőrződött tárgyi és szellemi emlékek.
A föld egy-egy tájegységének jogos tulajdonosa az a nép, az a nemzet, amelyik bizonyítani, igazolni tudja az adott területen való ősiségét, folytonosságát. A Kárpát-medencét, e tökéletes földrajzi egységet ősidőktől fogva a magyarság elődei lakták. Időről-időre a jogfolytonosságot igazoló tárgyi emlékek, írások bukkannak elő a földből, melyeket hivatalosított történelemtudomány idegen érdekeket szolgáló képviselői minden igyekezetük ellenére sem képesek megmásítani, semmissé tenni.
Gyermekként mindenki képzeletét megmozgathatta, miként lehet, hogy a magyar népmesékben a kiskondás, a legkisebb királyfi a táltos paripáért, a királyi palástért három nap alatt szolgál ki egy esztendőt. Régi népek feljegyzései, mítoszai utalnak a néhány napos esztendőre. A csoda abban rejlik, hogy a magyar nép emlékezete megőrizte. - E titok feltárásához az özönvíz előtti időket kell felidézni...

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 276 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 3.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%France 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Czech Republic 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 109
This Week: 1179
Last Week: 4738
This Month: 14198
Last Month: 20941
Total: 1584663

Belépés