Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017Aug22

2012. Augusztus 17., Péntek 19:28

Vértesszőlősi vagy a neandervölgyi...?

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(3 szavazat)
Vértes László 1965-ben a vértesszőlősi ősember koponyacsontját és pattintott kőszerszámait feltáró régész, továbbá László Gyula Gáboriné Csánk Vera , Gábori Miklós régész a hivatalostól eltérő véleménnyel voltak a kétlábon járó, gondolkodó ember kialakulásáról, elterjedéséről és földrajzi hovatartozásáról.

Melyik az igazi ősünk, a vértesszőlősi vagy a neandervölgyi...?

Véleményük olyannyira érdekes, figyelemreméltó, sőt megkockáztatom, büszkeséget keltő, hogy érdemes egy csokorba kötve ismételten az olvasóközönség tudomására hozni.

Az említett tudósok munkásságát évtizedek óta, ha nem is mélységes hallgatás, de illedelmes csend övezi. A múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a Gondolat kiadó megjelentette ugyan e cikk irodalomjegyzékében is közölt, a magyarországi, közelebbről a vértesszőlősi ősemberről írt munkáikat, de egyáltalán nem olyan hangsúllyal, mint ahogy megérdemeltek volna, ők és Samu, a magyarországi ősember.
1965-ben Vértesszőlősön Vértes László találta meg Kr.e. az őskőkor alsó szakaszában élt ősember (archantropus ) telephelyét, koponyacsontját, lábnyomát és kőszerszámait.

 A csontokat vizsgáló Thoma Andor megállapította, hogy valamennyi anatómiai jellegzetesség... a leletet az Archantropus körébe utalja: a varratok nagyon egyszerűek, a lamda varrat lefutása archaikus jellegű, erős tarkótaraj van a csonton stb. Összesen hat jellegzetességet sorol fel, amelyek Sámuelt ... az erectus körhöz csatolják... Agya nagyobb volt 1400 cm3-nél. Nem választható el a sapiens csoporttól, mivel a mai emberi agy átlaga 1450 cm3. E különös jelenséget úgy magyarázza, hogy a vértesszőlősi ember agyveleje hirtelen fejlődésen ment át, az agyvelő az agysejtek növekedését nem - az embernél megszokott módon - a barázdák növelésével érte el, hanem teljes agytömegének növekedésével.” Tehát az antropológiai jellegek a Homo erectus , a feltűnően nagy koponyatartalom viszont a Homo sapiens felé mutat.”

Tehát vértesszőlősi ősember már felegyenesedett, szerszámhasználó és gondolkodó lény volt. Vértes László szerint: kora, amit, –ha a csillagászati kronológiát használom kb. 400-450 ezer évre becsülhetek, ha a kálium/argon vizsgálatokat veszem számításba kb. 400-450 ezer évre datálhatok...” A legújabb meghatározás szerint kb. kétszázezer éves ; idősebb ugyan a neandervölgyinél, de a fejlődési vonala töretlen.

A kutatás mai állása szerint már teljes értékű [az az] ember, aki egyenes vonalon alakult ki a régibb Archantropusokból. A legújabb megállapítások szerint a neandervölgyi ember, a Homo neanderthalensis ennek csupán egy oldalága volt, amely kihalt, és az eddigi nézetektől eltérően egyáltalán nem is vett részt a további embertani fejlődésben.”
Eszerint a mai ember ősének tartott és sugallt neandervölgyi ősember már akkor kihalt, mielőtt továbbfejlődhetett volna. Ennek ellenére hozzá idomítják az emberi nem őseit, nem pedig a vértesszőlősihez.

A hazai olvasók körében alig ismert, hogy az őskőkor (kb. Kr. e. 1.200.000-200.000), alsó szakaszában, vagyis Kr. e. 400.000 körül élt, az egyik legrégibb felegyenesedett , már embernek mondható lény a Kárpát medencéből, Magyarország területéről származott szét a világba. –A rokonság behálózza szinte az egész világot... Vértesszőlős rokonsági köre nem körön, hanem gömbön van: az egész földgömbünkön.”

Ez azt jelenti, hogy a vértesszőlősi ősember utódai megszakítatlanul itt éltek a Kárpát medencében, és időről-időre innen rajzottak ki, és évszázadok múlva ide tértek vissza.
Felmerülhet a józan és logikus kérdés: Ha a vértesszőlősi, és nem a neandervölgyi típusú ember fejlődött tovább, akkor miért a neandervölgyihez viszonyítják az összes ősembert, azokat is, amelyeknek a fejlődése a vértesszőlősi típustól kezdődően töretlen és jelenléte kimutatható a nagy közel-keleti kultúrák kialakulásának kezdetén?

Az ember megjelenésével foglalkozó szakkönyvek az ősember szabványosított mértékének” miért a kihalt neandervölgyi típust tartják... ?
Ennek oka talán az, hogy a neandervölgyi ősember németországi” volt, nem pedig magyarországi”. A világhírű vértesszőlősi leletekről kevés szó esik, mintha nem illesztették volna bele a nagyközönségnek szánt ismeretterjesztő művekbe, s csak az e könyvben említett szerzők munkáiban lehet róluk olvasni.
A külföldi régészeti és őstörténeti kiadványok a vértesszőlősi ősembert nem vagy csak érintőlegesen említik. Pl. Renfrew, Colin és Bahn, Paul a magyarul is megjelent, igazán alapos és átfogó Régészet” c. munkájából kimaradt, s még csak azt sem lehet mondani, hogy a vértesszőlősi ősember leleteinek felfedezése előtt jelent volna meg.

Itt kell kihangsúlyozni, hogy nem közvetlenül a vértesszőlősi ősemberről van szó, hanem csak a típusáról. Pontosan ugyanolyan meggondolásból, mint ahogyan mai szakkönyvek a neandervölgyi esetében hivatkoznak a típusra...

A pattintott kőkorszak középső szakaszában, kb. Kr. e. 200.000-50.000 között élt az un. neandervölgyi ősember. Ha e korból bárhol a világon felbukkan valamely emberi maradvány, neandervölgyi típusúnak tartatik. Ez... a neandervölgyi ember kora... Bár... nem közvetlen ősünk. Több, mint száz lelőhelyről, köztük a hazai Subalyukból (Bükk) ismerjük világszerte a csont-vázát...” Az iraki Barda Barka lelőhelyről származó egyik 100.000 éves szerszámon talált emberi vér több, mint valószínű, hogy neandervölgyi [vagyis bükki] egyedé.” Irakban a kavicseszközöket használó neandervölgyi típusú ősember, ugyanolyan volt, mint a Bükk hegységben, de e típus elterjedésének dacára, valamely okból életképtelen volt, evolúciós zsákutcát jelentett” .

Tehát a vélemény ugyanaz. A neandervölgyi életképtelen volt, eltűnt..., de az emberréválás során a modern ember, saját alfajunk a Homo sapiens sapiens Afrikában már legalább 100.000 évvel ezelőtt megjelent” .
Az előzőekből következik, hogy ez csak a neandervölgyi típusú ősember utóda lehetett. Hogy csinálta? Ekkora távolságot bejárni, továbbfejlődni, sőt fennmaradni?! Nem kis dolog!

A vadak vándoroltak, s a vadászok a nyomukban. A jégkor nagyobb éghajlati ingadozásai szinte szüntelenül változtatták a klímát, tehát az éghajlat-megszabta állat- és növényvilág határai lassan, észrevétlenül, de állandóan fel-le vonultak észak-déli irányban, s lehetséges, hogy esetenként kelet-nyugati vonalon is. Az ősember akinek a megélhetését a megszokott élővilág biztosította, követte útjain a hazai faunát és flórát - ahogyan Kipling írja - de lehetséges, hogy az ő vándorlásai megfordíthatatlanok - irreverzibilisek voltak... Lehetséges, hogy miután az ember a hazai vadállományt valahova a messzeségbe követte, mert továbbra is megszokott zsákmányállatát akarta vadászni, egy újabb éghajlatváltozáskor - amikor a fauna egy része kipusztult, a másik része visszamenekült az eredeti környezetbe - az ember nem tért vissza velük s nem is pusztult ki az alkalmazkodni nem tudó fajokkal együtt, hanem átnyergelt” újfajta zsákmányállatokra és vadászati módszerekre.
Sok tíz-, sőt százezer év alatt több ezer kilométert járhattak be az ősemberek - hosszú generációk során - anélkül, hogy a vándorlás ténye tudatosult volna bennük...” S így könnyen elszármazhattak a kavics eszközt készítők Kr. e. 1,1 millió évvel ezelőtt Afrikából kiindulva, Indiába, Kínába vagy akár Kr. e. kb. 400.000 évvel Vértesszőlősre is...

Az utolsó eljegesedés előtti meleg korszak - a középső paleolitikum kezdete - a valódi ősember korszaka. 70.000 év körül már... értelmes, velünk egyenértékű emberek, szétszórtan élő vadásztörzsek járnak már Európában. A külsejük ugyan eltér a mai emberétől, de az életmódjuk, a civilizációjuk sokkal fejlettebb mint gondolnánk... egyszerűnek tűnő kőszerszámokat használnak..., kialakult az aktív, fegyveres vadászat... Az Archantropus időközben Paleoanthropusszá vált.”
A középső paleolitikum emberének túlnyomó többsége, szinte egésze a kifinomult alkatú, az embertanilag már specializált fajtához tartozott.... A korszak vége felé... különféle ...rassztípusok, tájtípusok kezdtek kialakulni. A mai emberfajták, tájfajták előfutárai.”

Az ősemberek, –a Paleoanthropusok ” kora 80 000-től 30 000 évig tartott. ...Az utolsó interglaciális meleg környezetében egy sereg új kultúra érlelődött, lappangott, majd hirtelen kivirágzott, mint egy üvegházban... A biológiai fejlődésben ismerünk ilyen lappangási állapotokat, amely után az evolució revolúciós szakasza következik. A nemzedékek hosszú során át változatlanul továbbadódó genotípusok robbanásszerűen új genotípust hoznak létre néhány nemzedék alatt... A fejlődés hirtelen, váratlanul szerteágazott. –Ezen ősemberi kultúrát nevezik neandervölgyi típusúnak vagy egy francia lelőhelyről moustierinek, bár inkább vértesszőlősi eredetűnek kellene tartani.

A pattintott kőkorszak felső szakasza (kb. Kr. e. 50 000-8000) az aurignaci , a szeletai , a solutréi a gravetti és a magdeléni műveltségek kora. Az aurignaci műveltség embere kisázsiai eredetű. Eszközei olyanok, mint a bükki Szeleta barlangban [Kr. e. 35.000 körül] élt, [helyi fejlődésű] ősemberé, hasított alapú lándzsa- és csont nyílhegyek. [Kr. e. 26.000 év körül] a dél-orosz síkságról indult el a gravettiek... terjeszkedése kelet felé, egészen a Bajkál-tóig és nyugati irányban Közép-Európa felé” . A Kárpát medence keleti kapcsolata már az őskőkorszakban megvolt!

A magyarországi ősember fejlettségét bizonyítja, hogy az istállóskői barlangban találták azt a háromlyukú furulyát, amelyen öt hangot lehet megszólaltatni, tehát nyilván nem egyszerű vadcsalogató síp volt, hanem hangszer!”
Vitatható, vajon a bükki ősember került-e Kisázsiába vagy a kisázsiai a Bükkbe. Kurdisztán iraki részén, a Sanidár barlangban Kr. e. 60.000-40.000 tájáról a neandervölgyi-típusú” [sic!] ember jelenléte mutatható ki , a csontváza is előkerült, azé az ősemberé, amelyről bebizonyosodott, hogy életképtelen, nem fejlődött tovább, és nem vett részt a mai ember kialakulásának folyamatában.

A hazai régészek, Gábori Miklós, Gáboriné Csánk Vera, László Gyula, Grover S. Krantz művei alapján többet foglalkoztam az őskőkorszakkal, mert az általam ismert más külföldi és magyar szakmunkák java része a hazai ősemberi maradványok korát érintőlegesen említik, és nemigen szólnak arról, hogy történelemelőtti Közel-Kelet és a Kárpát medence lakói között valamiféle közlekedés” lett volna, és a Kárpát medencét az Afganisztánból származó pásztorok népesítették be cca. 8500 évvel ezelőtt”

Győr, 2003. szeptember 25.

Forrás: http://martonveronika.freeblog.hu/ 

Megjelent: 2569 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. Augusztus 18., Szombat 06:12

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 234 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 3.8%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%France 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Czech Republic 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 106
This Week: 1176
Last Week: 4738
This Month: 14195
Last Month: 20941
Total: 1584660

Belépés