Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

V2017Apr30

2012. December 19., Szerda 17:32

Hamisítás, netán gyerekes tréfa?

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(3 szavazat)
Jónéhány hete kereng az interneten az alábbi figyelemreméltó kép: Szoknyás káld-sumir férfialak mintha egy-egy a számítógép félét kezelne. A felületes szemlélő felujjong: Minő felfedezés! A Kr. e. 3400-2400 táján Mezopotámiában élt káld-sumirok ismerték és használták a számítógépet!?

A mezopotámiai UR városának a Kr. e. 2500 tájára datált királysírjából előkerült, világhírű mozaikzászló 

1. kép: A mezopotámiai UR városának a Kr. e. 2500 tájára datált királysírjából előkerült, világhírű mozaikzászló (Standard of UR) részlete.[1]

"A sumerokhoz számos találmány köthető, de azt tudtad-e, hogy ők találták fel az első computert?"[2] – írja a képhez tartozó angol nyelvű magyarázó szöveg.

Nem, ezt bizony senki nem tudta.

Álló férfialak figyeli az 1. sz. képen a számítógép-félét kezelő szoknyás ülő férfialakot. Az ötlábú asztalkán levő „számítógép" ívelt formája szinte megszólalásig hasonlít az USA kereskedelmi forgalmában 1977-ben megjelent ADM-3A típusú[3] számítógéphez.

Vajon az amerikai formatervező ismerte a fenti képet, vagy más lappanghat a háttérben?

ADM-3A típusú számítógép oldal- és előlnézetben

2. kép: ADM-3A típusú számítógép oldal- és előlnézetben[4]

Látván a képeket eleinte jómagam is bedőltem; s mindent elsöprő heuréka-érzés kerített a hatalmába; miközben azon töprengtem, miként kerülhette el a figyelmemet e „számítógépes" ábrázolás, holott igazán jól ismerem az ÚR-i mozaikzászló minden részletét. Az alul-felül húzódó mozaik csík, a lazúrkő berakásos háttér, a kagylóberakásos alakok ugyancsak hasonlítanak egymáshoz. Tehát joggal vélhető, hogy a számítógépes kép a jelenetekben bővelkedő zászló egyik vagy másik oldaláról való.

A sumirok és a kortársaik, továbbá a jóval előttük és a jóval utánuk élt népek egyike-másika valóban fejlett műszaki ismeretekkel rendelkezett. Tanúsítják ezt „a különféle földtani rétegekből egyre-másra (előbukkanó) megmagyarázhatatlan eredetű és meghatározhatatlan korú leletek... A kivitelezésük... felülmúlja azon ősi népek tudását, amelyeknek az emlékei között rájuk találtak. A tudomány mai állása szerint nem is lehetnének ott. E korszakolhatatlan tárgyak készítői... eltűntek a föld színéről."[5] A megmaradt tárgyi emlékeiket a késői, az elődeik magasműveltségét feledő, alacsonyabb műveltségű népek szent ereklyeként tisztelték, és sok esetben tisztelik ma is.

A „Béke" jelenete UR város jelképén

3. A „Béke" jelenete UR város jelképén (British Museum, London)

E doboz-szerű, mind a négy oldalán mozaik-berakásos jelenetekkel borított királyi jelvényt ÚR városában jeles ünnepeken hordozták körbe-körbe. Pontosan úgy, mint manapság az egyházi körmeneteken a szent zászlókat, szent ereklyéket, pl. Szt. István király jobbját.

1927-28-ban a mezopotámiai ÚR városában feltárt királysírok egyikében Sir Leonard Woolley, angol régész fedezte fel a város felségjelvényét. A hosszas és aprólékos restaurálás teljes szépségében varázsolta elő a két négyszögletes 55 cm hosszú, 22,5 cm magas táblából és egy-egy trapézalakú oldaldarabból álló jelvényt. A tetejét egy keskeny, díszítetlen téglalap fogta össze. Az egészet tartórúdra szerelték, hogy a körmenetben hordozni lehessen.

Valóban hordozható lehetett, hiszen a jelvény egy férfi-csontváz válla mellett feküdt. Minden bizonnyal az uralkodó jelvény-hordozója volt ő. A mozaik itt-ott pirossal élénkített lazúrkő-lapocskákra erősített kagylóberakásos alakokból áll. A kivágott kagylóformákra rárótták a részleteket, az arcvonásokat, a ruhák cakkját stb, majd szurokkal ráragasztották a lazúrköves mozaikalapra.

Úr felségjelvényének oldallapjai

4. kép: Úr felségjelvényének oldallapjai és a kinagyított jobboldali középső kép.

A trapézalakú oldallapokat mitológiai állatjelentekkel díszítették. A baloldali középső képen bongyorhajú szemita pásztor és ágaskodó rackajuh jelenete, továbbá az öltözékéből ítélve egy sumir fiúcska látszik.

A nagy táblák a Háború, illetve a Béke jeleneteit mutatják.

A Béke-jelenet az ünneplő királyt és a családtagjait ábrázolja. A báránybőr szoknyás alakok széken ülnek. A felsőtestük csupasz. Álló alakok, talán a cselédek szolgálják ki őket. A kép jobbszélén egy zenész kis hárfáját pengeti, mellette egy fekete hajú szemita nő, kezét mellére téve talán énekel.

A hárfás és feketehaú szemita „énekeső"

5. A hárfás és feketehaú szemita „énekeső"

A második és a harmadik sorban a szolgaszemélyzet az ellenségtől elragadott zsákmányt cipeli, és az ízes falatokat hordja a lakomához. Az egyik kecskét hajt, a másik két halat cipel, a harmadik a hátára nehezedő teher alatt görnyed. A második sorban a rackajuhot noszogató férfialak, mind a haját, mind a viseletét tekintve szemita.

Tehát e korban (Kr. e. 3000 táján[6]) már beszivárogtak Sumerba a szemita nomádok, a feketefejűek, ám akkor még csak szolgasorig jutottak. Néhányszáz évvel később, amikor már kellőképp megsokasodtak, került sor a szemita-akkád hatalomátvételre.

A „Háború" jelenetei UR város felségjelvényén.

6. A „Háború" jelenetei UR város felségjelvényén.

A fenti táblán a felső sor közepén a magasabb termetű uralkodó, mögötte három szolga v. családtag, utánuk a király üres kocsija elé fogott lovakat vezető gyerek, a legvégén a hajtó. A jobb oldalon a katonák hátrakötött karú pucér foglyokat vezetnek a király elé. A második sor bal oldalán szigorú rendben, előretartott fokossal vonul a királyi falanx. A harcosok fején rézsisak. Általvetőjük olyan, mint a magyar pásztorok subája. Előttük a csuha nélküli könnyűgyalogság. Tapodnak az elesett ellenségen, és hajtják a menekülőket. A legalsó sorban kistermetű lovak húzzák a harci szekereket. Mindeniken egy fegyveres és egy kocsis áll. A baloldali hátvéd-kocsit húzó lovak még békésen baktatnak. Az előtte levő harci szekerek gyorsabban gázolnak át a holttesteken, az élenlevő lovak már olyannnyira vágtatnak, hogy a szekéren állók alig tudják tartani az egyensúlyukat.

E jelvény történelmi dokumentum. Rajta van a korabeli teljes királyi udvartartás, a szolgák és a pásztorok. Kiváló képet ad a korabeli mindennapokról és a szemmelláthatóan jól szervezett, a lakosságnak biztonságot nyújtó hadseregről.

Egyvalami hiányzik a képekről: a számítógép. Nincs és nem is volt.

Aki részletesen nem ismeri az ÚR-i felségjelvényt, jóhiszeműen bedől, s fennen hirdeti: „Lám, lám, már a sumirok is ismerték és használták a számítógépet!

Csakhogy a számítógép-formának se híre, se hamva. Valaki szórakozott és kihasználta a számítógép adta lehetőséget, hogy létrehozza a sokakat megtévesztő képsort, s az ÚR-i felségjelvény elemeiből összeállítson egy nemlétező számítógépes idillt.

Olyannyira sikerült neki, hogy e „hírlapi kacsa" szaporodásnak indult.

Felbukkant egy spanyol nyelvű portálon, továbbá angolul egy sumir irodalmi alkotásokat reklámozó hirdetés részeként.[7] Ezen már két férfialak nyomogatja nagy-nagy figyelemmel az ókori számítógépet (a billentyűzetet?).

A „kacsa" szaporodását megelőzendő érdemes egybevetni az ÚR-i felségjelvény eredeti képeit és a kreált számítógépes montázst.

Vajon kiderül-e, a hamisító mely elemeket használt fel?

Úgy tűnik, a „Háború" oldallapot el lehet vetni, mert a számítógépes jelenet ülő alako(ka)t ábrázol, s mindenik öltözéke olyan, mint a „Béke" táblán.

Az alábbi két képen zöld vonal jelzi a nyilvánvaló azonosságokat.

A „ Béke" és a kétszámítógépes kép alakjainak összehasonlítása.

7. kép: A „ Béke" és a kétszámítógépes kép alakjainak összehasonlítása.

A dupla számítógépes kép az 1. sz. kép tükrözése; még a baloldali első alak is, amelynek észrevehetően kicsit megformálták a fejét.

A három álló alak minden változtatás nélkül át lett másolva. Jobbról a második álló alak szoknyájának alsó részén a téglalap alakú feketés kopás, az eredeti tábla némely korábbi felvételén még megvan, a mostaniakon viszont ugyanolyan formájú fehér elszíneződésnek látszik. (Tán valami tisztítás nyoma lehet).

A „számítógépek" dobozát, házát könnyedén ki lehetett alakítani az eredeti kép valamelyik, bizonyára a középső ülő alak ülepéből, kissé több munkával esetleg valamelyik térdhajlatból.

Az ülőkék térd felöli oldala teljesen egyenes; bizonyára le lett vágva. Ti. az eredeti képen egyetlen olyan ülőke sincs, amelyiknek az állatlába után két lába lenne. Lehetett válogatni, hogy a hét ülőke közül melyik légyen e csonkításra a legalkalmasabb.

A „számítógép" tartóasztalkájához az uralkodó ülőkéjét kissé meg kellett bolygatni, s a lábak közti hézagokat pedig bebarnítani.

S az eredmény, egy „tökéletesnek" tűnő, szinte olyan kép lett, mintha az ÚR-i királysírokból előkerült uralkodói jelvényről, zászlóról származna, csak éppen az a baja, hogy nem igaz. Arra viszont jó, hogy sokakat megtévesszen, bolonddá tegyen, s közben az alkotója vidáman kuncoghat „tréfája" idétlen sikerén.


 

[1] www. ancienttimes.net/ikonboard/upload/sumercomputerA

[2] L.m.f.

[3] Gyártó: Lear-Siegler, Inc of Anaheim, California, USA.

[4] retrotechnology.com és siconoc.com

[5] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011., 1. p.

[6] Wolley adata. A mai hivatalos számítás szerint Kr. e. 2600-2400 között készülhetett. (MV)

[7] The Electronic Test Corpus of Sumerian Literature.

 

Az oldalon található valamennyi bejegyzés Marton Veronika szellemi tulajdona. Is licensed under a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 3.0 Unported License

Megjelent: 1749 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. December 17., Hétfő 16:23

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 240 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 678
This Week: 4616
Last Week: 5419
This Month: 21437
Last Month: 25391
Total: 1500858

Belépés