Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017May30

2012. December 22., Szombat 18:03

Hol vannak a magyar táltosok?

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(19 szavazat)
Nyáridőben a határban, az erdőben a magányos sétálgatón, vagy a hóval befútt ligetben a buckák közt botladózón (ha egyáltalán valaki észreveszi) sajnálkoznak az emberek: Bizonyára valami baja van! Kutyát nem sétáltat, zenét sem hallgat, sietős dolga sincs. Mily egyedül lehet!

Álmaink táltosa

Álmaink táltosa

(Hazátlan–őrvidéki-magyarok honlapjáról)

Pedig nincs egyedül. Hallgatja a szellővel, a szállingózó hópihékkel, a csillagok fényével üzenő Teremtő szavát. A kerek tisztáson feltekint az égre, nézi a futó felhőket, az éji homályában a csillagos éget. A magányosnak tűnő embert megcsapja, magával ragadja a végeláthatatlan Mindenség. Keveseknek adatik meg manapság a beszédes csöndben való elmélkedés. Az ember óvakodik a csendtől, mintha félne szembenézni a gondolataival. A környezet, a társadalom arra törekszik, hogy zajjal, harsány zenével, ostoba filmekkel, vetélkedőkkel stb. elvegye az embertől a gondolkodás, az elmélkedés, a Teremtőhöz való fordulásnak még a lehetőségét is. Nehogy véletlenül ráébredjen, lehetne másképp, szebben, jobban, boldogabban élni.

A magyar ember mindig keményen dolgozott. Ám a köztes időben, szép gondolatai voltak. Betartotta az atyái hagyományozta szokásokat. Ügyelte a csillagok járását, figyelte a vizeket, a szél fordulását, fegyelmezett a teremtőnek a természeti jelenségekben megnyilvánuló üzeneteire. Eszerint rendezte az életét, végezte a munkáját, igazította az ünnepnapokat.

Magyar paraszt

Magyar paraszt

(XVIII. századi rézmetszet, OSZK)

Valamikor a XVIII. században Bécsben esett meg: Csizmás, szűrös, nagybajuszú, magyar parasztember egyre csak az eget nézvén bandukolt urához a Batthyányi palotába. Bámész nép, szájtáti utcagyerekek, cselédlányok csődültek kíváncsian a nyomába: Vajh', mit néz a háztetőkön? Mivégre tekintget az égre? Az ura kérdésére, „mit csudált, kelmed, a nagy házakon(?)", azt válaszolta: „Csak azt, miképp élhet meg ennyi ember anélkül, hogy ne látná Isten napocskáját felkelni és lenyugodni."

Eleink az egyetlen, az örökkévaló, a mindenható Istent hitték és imádták. Tisztelték a Napban és a többi égitestben, a földön meg a tűz lángjában. Azt tartották, magyar népét különösen szereti. Tőle kértek áldást a jóakaróikra, s nem a saját, hanem az Isten bosszúállásával fenyegették meg az ellenségeiket; mondván: „Megemlegeted a Magyarok Istenét!"

A nyakas magyarok a láthatatlan, a természet dolgaiba rejtezett Isten tiszteletére hegyek, kősziklák tetején, tisztásokon gyűltek össze, ott hol az Atyaistenhez közelebb érezték magukat. Az erőszakos kereszténytérítés után, évszázadokig titokban hódoltak az ősi szokásoknak. Jól látta Madách Imre: „Hitünk külföldi növény, mely népünk regényes gyermekkorával nincs összefűzve". Voltak „olyan megtévelyedettek, akik a halottaikat nem a templom mellé, a cinterembe temették, hanem „ligetekbe és berkekbe, hogy a temetés után ott lakomázzanak és énekeljenek."[1] Azért van Magyarországban annyi Ördögszikla, Bolondhegy, sőt Ördögszántotta hegy is van, mert a XI. századi nyugati papok, hogy a nép előtt utálatossá tegyék, keményen kiprédikálták a korábbi szent helyeket.

Kalaposkő

Kalaposkő (Kőszegi-hegység)

Népünktől a bálványimádás távol állt. Isten festett, faragott képét a tiszteleti helyeken soha nem ábrázolták. Senki nem tudja, hogyan nézhet ki, ám mindenben és mindenütt jelen van. Templomokra sem volt szüksége. A régi magyaroknak nem is voltak templomaik. Sőt amikor I. István, Aba Sámuel, Péter, I. András és I. László király korában a nyugati kereszténység erőszakos terjesztésének ellenhatásaként a régi vallásukra igyekeztek visszatérni, elsőként a templomokat rontották le, a püspököket és a papokat pusztították el. A keresztyén vallást Péter király térítőinek kegyetlenkedésén túl azért vették be oly nehezen, mert a kereszt, a Boldogságos Szűz Mária, a megholt szentek képei előtti „tisztelgés" kívántatott meg tőlük.

Európa is elismerte: „A magyarok pogányok voltak, imádták Istent, a fölöttébb lévő lényt, ...a papjaikat Táltosnak hívták.[2]

A nép a táltosaival együtt „a forrásokhoz, fákhoz, kövekhez járt áldozni"[3]. Az Isten tiszteletére „...kövér lovat ölvén meg, a pogányok szokása szerént, nagy áldomást tettek."[4] Ki-ki a kupáját[5] borral töltötte, s mielőtt kiitta volna, az ég felé emelte, áldásokat kívánt nemzetére, barátaira és atyafiaira; magának nem tartotta illendőnek, hogy jót kívánjon, mert ha az Isten az egész nemzetet megáldja, akkor ő is a többi között áldott lészen. Azért nevezték e szent vendégséget áldozásnak, az ivást áldomásnak, vagy mások megáldásának. A táltosok ölték meg az áldozati állatokat, feldarabolták, és nyersen széjjelosztották az áldozók között, vagy pedig megfőzték; tetszésök szerint kivévén a maguk részét.[6]

Az Isten szolgálatára rendelt nagy tekintélyű táltosok atyáik évezredes tapasztalatai, szokásai szerint igazították el a hozzájuk fordulókat. Tanácsadással, füvek ismeretével, orvoslással, jövendöléssel foglalkoztak Testet-lelket gyógyítottak. A szavaikban nyoma sem volt az ezerév alatt elburjánzott hamisságnak, álságos számításnak. Kötelességük volt a néppel együtt fohászkodni az Istenhez, a népet megáldani, a vallási szokásokban útmutatást adni. A mai önjelölt, kicicomázott, elmebeteg módjára rángatózó táltos nem táltos. A magyar táltos nem hivalkodó, hanem csendes, szerény, segítőkész.

táltosnak tartott öreg Pista

Tiszafüred környékén táltosnak tartott öreg Pista

(mek.oszk.hu)

Minden napkeleti nép, csakúgy, mint a magyar az ősi törvény és a szokásjog értelmében az embereket a foglalatosságuk szerint csoportokra, rendekre osztotta. A legelső volt a papi rend; a kezükben volt a tudományok mívelése. Különféle áldozatok, imádságok által ők voltak az emberek és az istenek közti közbenjárók, összekötők. Efféle feladatuk volt a Pártus Birodalom kebelében, Margianában, Bactriában és Sogdianában és Hürkániában élt magyar elődök[7] papjainak. Párthiai hazájában a magyarok kusita népcsoportja[8] Zarathusztra zend vallását követte[9], s a Kárpát-medencei hazába való érkezéséig jónéhány, a maicheius vallással ötvözödött elemet őrzött meg belőle.

Zoroaszter

Zoroaszter

(Freskó-részlet, Dura Europos, Szíria)

Ezek egyike a karvalycsőrös szörnyből vasorrú bábává szelídült népmesei alak[10], a másik maga a táltos és a paripája, a tátos.

Orros/kontyos pince

Orros/kontyos pince (Kőszeg-Hegyalja, cáki pincesor)

A zend vallásos irodalom gazdag és terjedelmes lévén, a táltosoknak művelt, írástudó embereknek kellett lenniük. Nagy buzgalommal gyakorolták a népnevelést, a férfiak javarészét, de a nőket is megtanították a (rovás)írásra-olvasásra.[11]

Táltosnak születni kell, kiképeztetés által táltos senki nem lehet. Az Isten az anyja méhében formálja táltosnak a hatujjú gyermekecskéket. Manapság egyre gyakrabban. Ám a kórházban az orvosok észrevéve az újszülöttön a hatodik ujjacskát, a táltosságot megelőzendő, kötelezően lecsípik. Könnyen gyógyul a seb, nagyobb korra nyoma sem marad.

A magyar néphit szerint minden anya hetedik gyermeke, ha az fiú, és a születésekor rendkívüli testi tulajdonságokkal bír, foggal jön a világra, esetleg serteszerű szőr látszik a hátgerincén, táltos lesz. Az ilyen gyermek felnőve meglátja a földben elrejtett kincseket.[12] Ha a születésekor a bába kikottyintja, hogy táltosként született, 7 éves korában eltűnik, elviszik a táltosok.

„Göncöl táltos, ki a kocsit feltalálta, igen tudákos ember volt, mindennemű dolgokról tudott, beszélt a madarakkal, fákkal, növényekkel, értette a csillagok jelentését, sok csudákat tett, halálát nem látták, úgy vélték, hogy az égbe tűnt el; valamint a földön mindig görbe rúdu kocsin járt, úgy most az égen utaz éjenként a csillagzatban."[13]

Öreg csillagok

Öreg csillagok (Toroczkai Wigand Ede)

Köztudott, hogy a magyar vezérek, s szinte mindenik Árpádházi király táltos volt. Szentséges királyok voltak. Az Isten megjelölte őket. A vállukon, a lapockájuk felett aprócska, tölgyfalevélet formázó anyajegy leledzett. Könyves Kálmán[14] soha el nem ismert fiának, Borisznak/Boricsnak ez anyajegy okozta a halálát. Elvegyülvén a katonái között trónkövetelőként törekedett Magyarországra. Nándorfehérvár környékén, a bizánci-magyar határon katonai csetepatéban vesztette életét.[15] Mondják, hogy hűsítse magát levetkezett, s megmártózott egy patakban. Az utána küldött orgyilkos a jegyéről ismerte fel, s leszúrta.

Aba Sámuel, a szent király

Aba Sámuel, a szent király

(Nádasdy Mausoleum)

A krónikáink elmarasztalólag említik, hogy a Vazulfiak, Levente, András és Béla édesanyja Tátony nembéli (de genere Tatun) asszony volt. Lehetséges, hogy „Tatun" elnevezés a táltos szót rejti, s ez ifjak nemcsak az édesatyjuk, de az édesanyjuk révén is főtáltosi családból származtak; s azért hívattak haza Kievből, hogy álljanak a nemzeti szabadságharc élére. A magyarság jellemző tulajdonsága, hogy minden elégedetlensége, elkeseredettsége dacára, csak akkor vett részt igazán a[16] nemzeti felkelésben, szabadságharcban, ha megfelelő, királyi, fejedelmi vérből való lett a vezér. (Rákóczi zászlaja alá akkor sereglett a nép, a nemesség, miután Tarpán Esze Tamás felkérésére a szabadságharc vezérévé lőn.)

Anyanyelvünk mindmáig megőrizte a régi magyarok bölcseinek, papjainak taltos, táltos vagy tátos elnevezését. A XIX. században a szót „taltos"-nak ejtették (vö. Kresznerics). A népnyelv a l hangkivetéses (elisio) változatot „tátos"-t is használta, miként a koldus-kódus esetében. A nyelvérzék a kiesett „l" mássalhangzót pótlandó az első szótagot az á magánhangzóval megnyújtotta: „tátos". E változatot kapcsolták össze a „tát, tátog" kifejezéssel, mondván a szibériai sámán az ajzószerek okozta révülése közepette erősen tátog. (A magyar táltos soha nem használt ajzószert!) Mások szerint a „taltos/tátos" szóban a tudás, a tudákosság alapfogalma rejlik benne, ami fogalmi rokonságban áll a „tud, tan, tana" kifejezésekkel, s így kapcsolatban állhat a bölcsesség és tudomány egyiptomi istene Thaut/Taut!Thot nevével.[17]

Az ibiszfejű egyiptomi Thot isten

Az ibiszfejű egyiptomi Thot isten (Halottak könyve)

A szerepkörüket tekintve mind a középkori, mind az újkori források a táltosokat azonosítják a tudós kelta papokkal, a druidákkal, illetve a pártus, az óperzsa, a méd bölcsekkel, a mágusokkal.[18]Időben visszafelé haladva a Kr.e. IV-III. évezredben virágzó káld-sumir nyelv ismert szókészlete alapján a magyar „táltos/taltos" szó a tudással, a bölcsességgel mutat jelentésbeli kapcsolatot.

A mai hivatalosított nyelvtudomány a magyar nyelv legősibb nyelvi rétegét a finnugor alapnyelvhez sorolja. Bármelyik mai magyar történelmi nyelvészeti szakkönyvből kiderül, hogy a vizsgálandó finnugor ⃰alapszó előtt levő csillag a hipotetikus, a mai finnugor nyelvek alapján következtetett változatot jelzi. Tehát a finnugor alapszó nem létezik, semmilyen nyelvemlékben nem fordul elő. Ezzel szemben a magyar alapszókincs szavainak tömkelegét lehet az írásos emlékekkel rendelkező 5-6 ezer éves káld-sumir nyelvből levezetni.

Ilyen a „táltos" szavunk is.

A toldalékoló káld-sumir nyelvben a TAL és a TAS szónak megvan a maga jelentése.[19] A nagy időbeli távolság miatt a mai magyar nyelvérzék a „tal-tas" összetevőit szótagnak érzi. S a két szó jelentése érdekes módon egybevág a középkori magyar szótárak „mágus, tudós, bölcs" meghatározásával.

A káld-sumir ékiratos szövegekből a TAL.TAS összeforrott összetételként eddig nem került elő, de külön-külön igen.

Összeolvasva: TAL.TAS = ~ bölcs ember, vagyis bölcs úr.

Összeolvasva: TAL.TAS = ~ bölcs ember, vagyis bölcs úr.

A TAL alapjelentése „állati fül". További jelentései: „tud, tudás, bölcs, bölcsesség. A TAS a „kutya, ember, hős" jelentésű, UR olvasató káld-sumir szó óbabiloni változata.

Az óbabiloni korban, vagyis az Ó-babiloni Birodalomban a káld-sumir nép együtt élt a szemita babiloniakkal, de már kiszorult az irányító, vezető helyekről. A későbbi egyre erősödő szemita-asszír fenyegetettség, üldözés hatására a műveltségteremtő káld-sumrok megindultak a méd hegyek felé, s létrehozták I. és II. Rúzsa nevű uralkodóik irányításával a kaukázusi URARTU országot. Az óperzsa, majd az arab terjeszkedés átszorította őket a Kaukázuson Dentumagyariába; majd a hun-magyarokkal együtt őseik földjére, mai hazájukba, a Kárpát-medencébe tértek meg. Ez évszázados vándorlások alatt forrhatott össze a TAL és a TAS kifejezés állandó összetétellé, s lett belőle a régi magyarok papjainak a neve, a táltos.

Eszerint a honfoglaló TAS vezér, Lehel nagyatyja nevének jelentése „úr, hős". E nevet általában a török „tas=kő" jelentésű szóból származtatják, ami az „hős, ember" szó jelzője lehet: „kő ember ~ kőkemény ember ". Ám még jelentésátvitelt sem kell feltételezni, hiszen a káld-sumir NA = „kő" alapjelentésű szónak átvitt értelmű jelentése „ember".

A magyar táltosok igaz irányítók, vallási vezetők voltak. Becsületüket, de a mai magyar nép becsületét sem szabad másoknak átengedni! Ez azon magyarok ellen szól, akik szívesebben mozdítják elő mások ügyét, semmint a sajátjukat, s szívesebben emelnek a tisztségekbe idegeneket, semmint magyarokat.

Vajon Isten rendelhet-e népünknek idegenszívű pásztort, vezetőt, akinek a rábízott bárányok nem ismerik, nem értik eszejárását, nem fogadhatják el szavát?


[1]Endlicher, Stephanus Ladislaus: Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana, Ladislai Regis Decretum, Scheitlin & Zollikofer, Sangalli, 1849., I. 329.p.
[2] Dussieux, Louis: Essai historique sur les invasions des Hongrois en Europa et specialement en France, Imprimerie de Ducessois, 1839. 17. p.
[3] Endlicher i. m. Ladislai regis Decretum, I. 330.p.
[4] Anonymus Gesta Hungarorum, Magyar Helikon, Bp. 1875., 94. p.
[5] Hasonló lehetett a székelyek féltve őrzött serlege. Csíki Székely Krónika, 1695. 27., 29., In: Csíki Székely Krónika. Magyar Ház, Budapest, 2000., 23-24. pp.
[6] Strabón: Géographika, Gondolat, Bp. 1977., 758. p.
[7] Marton Veronika: A pártusok, a sivatag lovagjai, Matrona, Győr, 2010., 15-16. p.
[8] Ők a honfoglaló magyarok un. déli ága (MV)
[9] Pálfi Károly: A magyar nemzet ősvallása, Vargyasi Máté Ernő könyvnyomdája, Budapest, 1941., 29. p.
[10] Pálfi i.m. 26-27. pp.
[11] Pálfi i. m. 32-33. pp. és Marton Veronika: A somogyi rovásírásos kövek, Matrona, Győr, 2008., 6. p., 161. p.
[12] E kikötés bizton azt célozta, hogy a táltos rendnek ne kelljen minden 7. gyermeket átvenni, hanem kiválogathassa a tehetségeseket és a szépeket, 7 évesen nem volt nehéz rákölteni, hogy foggal jöttek a világra (Pálfi nyomán MV).
[13] Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia, Kiadja Heckenast Gusztáv, Pest 1854., 450. p.
[14] Thuróczy János: A magyarok krónikája, Európa Kvk., Bp. 1980., 170. p. és
[15] Révai Nagy Lexikona, Révai Testvérek Irod. Int. Rt., Budapest, 1911. III. köt. 552. p.
[16] Képes Krónika, Szépirodalmi Kvk., Bp. 1978.,89. p., Horvát István: Magyarország gyökeres régi nemzetségeiről, Trattner, Pest, 1820, 61. p. és Marton Veronika: I. András király korabeli imák, Matrona, Győr, 2006. 51. p.
[17] A magyar nyelv szótára (Czuczor-Fogarasi) I-VI., Atheneum, Bp. 1874. III.köt. 146-147.
[18] Kresznerics Ferencz: Magyar szótár, I-II., Budán a Magyar Királyi Tudom. Egyetem'...[1832], II. 241. p.
[19] Sumerische Lexikon, I-IV., Sumptibus Pontifici Instituti Biblici, Roma, 1933. és a Manuel d'Épigraphie Akkadienne, Imprimerie National, Paris, 1948. alapján.


 Az oldalon található valamennyi bejegyzés Marton Veronika szellemi tulajdona. Is licensed under a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 3.0 Unported License

Megjelent: 6991 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. December 18., Kedd 08:38

Hozzászólások  

 
Merkurius
#2 A mai magyarság szakrális jövőjeMerkurius 2013-01-02 21:05
www.youtube.com/.../

A szellem ideje - Világvége helyett, felelőséggel a jövőért. .
www.youtube.com/.../
Idézet
 
 
Syabó Gyula
#1 ygyulaSyabó Gyula 2013-01-02 12:00
megjeyések: a falusi, paraszt, földműves, ma sem beszél szívesen a halottairól, ha lehet kerüli ezt; a „kontyos” ház, mint apró jellemző fellelhető a csángóföldtől kalotaszegen át felvidékig (lehet továbbis, csak azt már nem ismerem), mint egységes építészeti elem; a most gyakorlott vallás alapjaiban a kutya mint megvetendő fogalom szerepel, örömmel olvasom, a hős ember mellett, jelentését, ámbár manapság túl sok az egyméteres láncon tengődő eb; a nyelv és az eszejárás összefonódott, ahol ennek hibája esik, ott valami baj van.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 293 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Canada 1%
Romania 5.9%Serbia 0.8%
United States 5%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.7%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 43
This Week: 942
Last Week: 6755
This Month: 22505
Last Month: 21472
Total: 1523541

Belépés