20240419
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2013 január 01, kedd

Ibbi-szin, az utolsó sumir uralkodó siratója (I. rész)

Szerző: Marton Veronika

Rendhagyó karácsonyi üdvözlet Ibbi-szin, az utolsó sumir uralkodó siratójával

(I. rész)


Szemita-amorita bevándorlók

1. Szemita-amorita bevándorlók (freskórészlet, Kr. e. 1700, Mari, Zimri Lim palota)

A szeretet ünnepét beárnyékolja a magyarság létét fenyegető gonosz, régi keletű ármány. Ki tudja miért, évezredek óta kitűzött cél népünk elveszejtése: Bárhova kerül, bárhol teremt hazát, a nyomába szegődnek, tovább űzik. A végrehajtó német, török, osztrák, orosz ököl immár tovatűnt. Ám a háttérben lapuló szemita felbujtó és a módszer ötezer valahány éve ugyanaz.

Az evilági keresztyéni szeretet és a túlvilági megbocsátás jegyében szőtte mindennapi imánkba a keresztény egyház: „Bocsásd meg a mi vétkeinket, s mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek!" E hamisan értelmezett, ám rendkívül rokonszenves (hit)tétel értelmében a sumirok, a pártusok, a hunok és a magyarok minden időben megbocsátó, befogadó, jóhiszemű nép volt. Ám a megbocsátást leginkább hirdetők hamis prófétáknak bizonyultak, idegennek, ellenségnek tekintették a magyarokat, bár a nyelvüket beszélték, és jól megéltek a körükben.

A megbocsátás azonos értékű a feledéssel. S aki feled, kitessékeli szívéből, lelkéből az öröklött, a tapasztalt és a tanult emlékeket. Megsoványodott, halódó nemzeti öntudattal nem veszi észre, alig érzi elődeinek az elveszített, elkótyavetyélt országrészek, a magyarság kisemmizése miatti fájdalmát. Nem hallja ki a sírokból a magyar hazáért elpusztítottak, meggyilkoltak némán vádló hangját. Sokan félelemből hallgatnak, s választják a megbocsátást.

Erdélyből a férjével Kis-Magyarországra települt román anyanyelvű ismerősöm gyorsan megtanult magyarul. Mesélte, a nagyanyja a rózsafüzért morzsolva érthetetlen nyelven imádkozott. Midőn észrevette, rászólt: Te román vagy, beszélj csak románul! Azóta tudja már, a nagymama magyarul imádkozott.

Idestova évezredek óta űzik, hajtják könnyenhívő népünk elődeit a nyomukba szegődött idegenek. Megvárják, míg a magyar berendezkedik, megveti a lábát, megműveli a földet, aztán bekérezkednek: Csak egy kis kenyeret, csak egy kis hálóhelyet a csűrben..., csak ezt, csak azt. Fiát, leányát megkörnyékezik, beférkőznek a házába. Megsokasodván kicsalják a földjét, kényszerítik, ha nem adja, erőszakkal veszik el. A gyermekeit idegenbe kényszerítik... Saját hazájában teszik földönfutóvá, szolgává. Megünnepeltetik vele saját kisemmizését. Ki ellenszegül, elpusztul...

Szemita-amorita harcos

2. Szemita-amorita harcos (pecséthenger nyomat, terrakotta, Kr.e. 2000-1700, Iszin-Larsza kor)

E régi, jól bevált szemita módszert átvették és sikerrel alkalmazták az un. indoeurópai népek: A Brit-szigeteken a pikteket a rómaiak és az angolszászok levadászták.[1] A Kr.e. 5-4. században az dél-itáliai ion (görög) törzsek az etruszkokat olvasztották be[2], így jött létre a latin. A szasszanida-perzsa hódítás elől a Pártus Birodalom északi tartományai lakosságának nagyrésze a szkítákhoz menekült...[3]

 Lachisi amorita rabok vagy menedéket kérő bevándorlók

3. Lachisi[4] amorita rabok (?) vagy menedéket kérő bevándorlók [5]

Csak találgatni lehet, hogy Kr.e. 5000-4000 táján a Kárpát-medencéből való kirajzást mi idézte elő. A mai Erdély területéről Jemdet-Nasr nép Mezopotámiába vándorolt, s csatlakozott az Aral-tó menti Chorezmből érkezett az Uruk-i népcsoporthoz és a Vízözönt túlélt al-Ubaid-i őslakosság maradékához. E szkítafajú népek együttese alkotta a műveltségteremtő sumir népet.[6]

A győztesek kegyetlensége

4. A győztesek kegyetlensége (győzelmi oszlop, Zimri-lim palota, Mari, Szíria)

Némi szemita-akkád megszakítással a sumirok két évezredig békében éltek. A baj a szemita feketefejűek megjelenésével kezdődött. Időről-időre befogadták a sivatagból tevén, szamáron vagy gyalogosan beszivárgó nomádokat. A bevándorolt népesség, könnyentanuló, látszólag alkalmazkodó, s rosszindulatúan behízelgő volt. Keveredtek, házasodtak a sumir lakossággal. Az utódaik semmiféle ellenérzést nem tanúsítottak velük szemben, sőt segítették az egyre-másra érkező szemita-amorita csoportokat. A sumirok apránként kiszorultak saját országuk irányításából.

KI.EN.GI és KI.URI (Sumer és Akkád) legnagyobb kiterjedése a III. UR-i dinasztia korában

5. KI.EN.GI és KI.URI (Sumer és Akkád) legnagyobb kiterjedése a III. UR-i dinasztia korában

Így esett, hogy Mezopotámiát mintegy száz évig uraló III. UR-i dinasztia (Kr.e. 2065-1955) első két uralkodója UR.NAMMU, SULGI még sumir nevet viselt, az utódaik, Bur.sin, Su-szin és Ibbi-szin pedig szemitát. Minden bizonnyal az anyjuk szemita származású lehetett.[7] Mivel az ókorban a zsidó származást az atya hovatartozása határozta meg, s a felmenőik sumirok voltak, e három király sumirnak tekintendő.[8]

A győztes és az esdeklő leigázott a félelmetes démonok körében

6. A győztes és az esdeklő leigázott a félelmetes démonok körében (Kr.e. 2000-2600, hematit pecséthenger nyomata, Iszin-Larsza kor)

UR.NAMMU-tól a törvényalkotásáról neves dinasztialapítótól kezdődően a III. UR-i dinasztia minden uralkodója a „Sumer és Akkád királya" címet viselte. A szakirodalomban e kifejezés honosodott meg, holott a „sumir" ország- és népnévként a III. ÚR-i dinasztia bukása után kb. 200-250 évvel a Babiloni Birodalomban tűnik fel. Elsőként a szemita-amorita Hammurabi oszlopán majd a fia, Samsuiluna feliratain olvasható. Az ékiratos feliratok szerint az utolsó sumir dinasztia uralkodóinak címe nem „Sumer – Akkád királya", hanem „KI.EN.GI - KI.URI királya" volt. Az „akkád" kifejezés „AGADE" formában az Akkád Birodalomban az I. Sargon vezetésével uralomra jutott feketefejű szolganép neve volt.

KI.EN.GI és KI.URI királya

7. KI.EN.GI és KI.URI királya (ajtó sarokkő részlet, British Museum)

sumeruralkodo8

 

A visszatért ősök földje (és a) gyeplőtartók (lovasok) földjének királya.

 

Magyarul: A visszatért ősök földje (és a) gyeplőtartók (lovasok) földjének királya.

A „Sumer és Akkád" elnevezést a szemita babiloniak vezették be, s ezt vette át a mai szakirodalom. Ehelyett célszerűbb lenne a Kiengi-t és a Kiuri-t használni. Már csak azért is, mert némely XIX. századi tudós a „kiengi" nevet bizonyítottan a magyarországi besenyők „kangar" nevéhez kapcsolja. Mások viszont a „kiuri" nevet a mai magyarral való egybecsengés alapján helytelenül az „urak földjé"-nek hívják.

Ibbi-szin, a III. ÚR-i dinasztia utolsó királya, szerencsétlen sorsú uralkodó volt. Nem csupán Elam, a hagyományos ellenség ellen kellett megvédenie a népét, az országát, hanem az országfoglaló nyugati szemiták, az un. amoriták ellen is. A hatalomátvétel, ha nem is könnyen, de gyorsan ment. A tömegével betelepedett szemita-amoriták, kitúrván, eltávolítván a honiakat ÚR városában nagy befolyásra tettek szert; s minden politikailag, közigazgatásilag fontos helyet elfoglaltak. Közben az országot fegyveres támadás fenyegette: Nyugaton a szemita-amoriták, keleten pedig Elam.

Ibbi-szin tisztában volt a kétfrontos háború veszélyével, ezért a nyugati szemiták ellen Elam szövetségét kereste. Sikertelenül. Elam, hogy megszerezze a jóltermő, öntözött síkvidéki területeket, továbbá a Felső-, azaz a Földközi-tengerhez vivő karavánutakat inkább a támadást választotta.

Ibbi-szin kénytelen volt más szövetséges után nézni, ám egy megmaradt ékiratos levél szerint vazallusa, Kazallu helytartója elutasította.[9]

A kétfrontos támadás megtette a magáét. Az fővárossal együtt az ország települései a rommá lettek. Ibbi-szin királyt az elamiták elfogták és kényszerű-önkéntes száműzetésbe küldték. Szerencséjére nem a szemita-amoriták, hanem az a szkítafajú elamiták kezére került, mert így csak a királyságát veszítette el, az élte megmaradt. A fogoly koronás fők legyilkolása minden időben szemita gyakorlat volt.

Kr. e. 1955-re az eladdig gazdag, virágzó ország kietlen, kopár, lakatlan pusztasággá vált. A nép menekült amerre látott. Azok jártak jól, kik a méd hegyek felé futottak, mert a Zagros hegyszorosainak oltalmában néhány évszázad alatt megerősödve méd szövetségben bosszút álItak hazájuk elpusztítóin. Visszafoglalták a régi területeiket megalapították az Új-Káldeus Birodalmat (Kr.e. 625-538)[10].

Sumer pusztulását ékiratos gyászdalok örökítette meg. Némelyik, mintha a mai magyarság sorsát beszélné el. Az Nippur-i templomkönyvtárból előkerült agyagtáblán megörökített költemény a szemita Iszin városállam uralkodóinak égisze alá tartozó írnokiskolában íródott. A sumir költő a szemtanú szomorú tárgyilagosságával mutatja be az eseményeket, s keserűen jajong hazája pusztulásán:

Vad szélvihar, időt változtatandó,

törvényt döntő, egetverő orkán tombolt.

Elsöpörte KI.EN.GI régi igaz rendjét,

A jó királyok kora immár odalett.

Nem csak manapság, hanem már évezredekkel ezelőtt is többször „kifordult sarkaiból a törvény". A sumirok tudván tudták, „ami megtörtént tegnap, megtörténik holnap is", ezért a magyar nép okulására a teljes vers bemutatását a II. rész tartalmazza.


 

[1] Enzyklopädie Archäologie, Weltbild Verlag, Augsburg, 1990., 382-383. pp.

[2] Antik Lexikon, Corvina, Bp., 1993., 157. p.

[3] Marton Veronika: A pártusok, a sivatag lovagjai – A magyarság nemzetalkotói, Matrona, Győr, 2010. 119. p.

[4] Lachis városát Josua két nap alatt vette be (Jos.10.10.32) Bibellexikon

[5] Eisler, Robert: Der bunte Rock Joseps, Orientalistische Literaturzeitung, 1908 . 368. p.

[6] Marton Veronika: A sumir kultúra története, Magánkiadás, Győr, 2000, 28-39. pp.

[7] Schmökel, Hartmut: Ur, Assur und Babylon, Europäischer Buchklub, Stuttgart, 1955., 58-59. pp.

[8] A rabbinikus zsidó vallási hagyomány szerint az egyén zsidó mivolta kizárólag anyai származással öröklődik. Az ókorban nemzetisége nem a személynek, hanem a férfi családfő által képviselt a családnak volt. Tehát a (zsidóság) apai leszármazást jelentett. (Forrás: wikipedia.org)

[9] Schmökel i. m. 60. ő.

[10] A jelenlegi kiadványokban Új-Babiloni Birodalom-ként szerepel. (MV)

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások