Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Jul24

2013. Január 14., Hétfő 13:40

Ibbi-szin, az utolsó sumir uralkodó siratója II. rész

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(6 szavazat)
A magyarság elődnépeinek történetében felsejlik a mai magyar sors. Tükörképként mutatja őseink útját a Kárpát-medencéből való 4-5 évezreddel ezelőtti talán az első kiáramlástól a Kr. u. 895 (!) évi hon-visszafoglalásig.[1] 

E vándorút egyáltalán nem volt diadalmenet. Reményteli öröm, és kilátástalannak tűnő balsors kísérte. Remény, hogy hazára, nyugalomra lelnek, balsors, mert az egyik hazából kiűzettek, a másikat maguk hagyták el. Nevezhették őket sumirnak (KI.EN.GI[2]-nek), pártusnak, hunnak, avarnak vagy magyarnak, a szemita árnyéknép idővel utánuk ment, rájuk lelt, s elűzte őket a szálláshelyükről, nehezen meglelt hazájukból és a helyükre telepedett. Így kellett elhagyniuk folyamközi hazájukat, Mezopotámiát.

Ibbi-szin pecsétjének elő- és hátlapjaa  Ibbi-szin pecsétjének elő- és hátlapja

Ibbi-szin pecsétjének elő- és hátlapja (Louvre, Paris)

A Kárpát-medencéből való kiindulás oka ismeretlen. Mondják túlnépesedés, zord időjárás stb. következménye volt. Ám a sors kegyéből a több évezredes viszontagságos vándorút után a magyarság visszatért eredeti hazájába. „Az Úr visszaadta a magyaroknak Pannóniát ..."[3].

A Folyamközben a Kárpát-medencei Djemdet-Nasr nép a korábban betelepült al-Ubaid-i és az Uruk-i népcsoporttal békében megfért. Az agyagtáblák semmiféle faji, „nemzetiségi" ellentétről nem szólnak. A baj kb. Kr. e. 3400-3200 táján a szemita-amoriták megjelenésével és sokasodásával kezdődött. Kiszorították KI.EN.GI (sumir) és KI.URI[4] (akkád) népét a verejtékkel megteremtett tündérkertjéből, vagyis beültek a készbe.

A négy emberöltőig tartó első szemita (akkád) uralmat a „hegyek sárkányaival", a gutikkal még meg lehetett törni, de az elamita és az amorita-szemita kettős támadást kivédeni nem tudták.

Karóba húzott várvédők, harci kocsi és nyilas szemiták

Karóba húzott várvédők, harci kocsi és nyilas szemiták (Ninive)

Az elamiták hamarosan visszatértek a hegyeikbe, de a támadásukkal szinte helyet csináltak a fegyveresen betörő nyugati szemitáknak. A belső áruló támogatás sem maradt el. A bevándorolt, a politikai vezetésbe becsusszant idegenek, illetve a leszármazottjaik megteremtették a belső feltételeket a szemita hatalomátvételre. (Megjegyzem, ugyanez történik ma Magyarországon.)

KI.EN.GI (Sumer), az ország belepusztult, eltűnt. A befogadó nép elmenekült, behódolt vagy meghalt.

Vad szélvihar, időt változtatandó,

Törvényt döntő, egetverő orkán tombolt.

Elsöpörte KI.EN.GI régi igaz rendjét,

A jó királyok kora immár odalett.[5]

ÚR.NAMMU

ÚR.NAMMU (?) (Kr. e. 2200, szobortöredék, 34,3 cm, Metropolitan Museum)

A zűrzavaros akkád és guti uralom után a III. ÚR-i dinasztia alapítója, ÚR.NAMMU a birodalom királya igazságosságáról és jó cselekedeteiről híres nagy hódító és nagy uralkodó volt.

UR-Nammu törvénykódexe 300 évvel megelőzte Hammurabiét

UR-Nammu törvénykódexe 300 évvel megelőzte Hammurabiét

Törvényeivel népének és országának rendet, biztonságot teremtett: Korlátozta az égbeszökött adókat, a csalásokat elkerülendő szabályozta mértékegységeket, biztonságossá tette a kikötőket stb. A nép szerette; dolgozott, adózott, de nyugalomban, biztonságban és elégedetten élt a keleti elamiák és a nyugati szemita-amorita hadak támadásáig.[6]

Romokban hevernek a hazai városok,

Puszta lett a karám, üres az istálló.

Az igavonó barmok hová levének?

A nyájat terelő pásztorok hova tűnének?

Az ország és a nép tönkrement. A nyugati-szemita támadók a biztos győzelem érdekében letarolták az országot, halomra gyilkolták a lakosságot. Kifosztották a jól működő templomi gazdaságokat. Az akkád uralom idején rommá lett, ám a III. ÚR-i dinasztia idején újjáépített városokat, épületeket, templomokat, zikkuratokat újra lerombolták.

Az UR-NAMMU építette zikkurat madártávlatból

Az UR-NAMMU építette zikkurat madártávlatból (helyreálíltva)

Ékiratos tábla emlékezik meg az Eufrátesz középső folyásánál levő határnál egy erődítmény építéséről.[7] Eszerint Ibbi-szin[8], az utolsó komoly erőfeszítéseket tett országa védelmére. Sikertelenül.

A hódítók, az országrablók azóta is pusztítanak, rombolnak. A Habsburg I. Lipót osztrák császár 1699. évi várrombolási rendelete értelmében kötelezték a magyarokat saját váraik lerombolására, nehogy a rebellió tanyát verjen bennük. A Rákóczi szabadságharc (1703-1711) után a várrombolás ádáz dühvel folytatódott. Egy-két osztrák tulajdonban levő vár (pl. Siklós) menekült csak meg.[9]

Poshadt immár a csatornák vize,

Satnya fű növi be a búzaföldeket,

A pusztán árvalányhaj lengedez...,

Sumerban ÚR város királyai számos csatornát ásattak. Egy oszlop-töredéken levő dombormű az imádkozó királyt mutatja, felette egy korsóból angyal önt vizet a földre. A király ekképp ad hálát istennek a víz termékenységet hozó áldásáért.[10]

Babilon környéki csatornahálózat

Babilon környéki csatornahálózat (Layard nyomán)

A szír sivatag felől támadó hódítók útját pusztulás és a halál kísérte. Nem volt, ki tisztítsa a csatornákat, művelje a földet. Vad fű nőtt mindenütt. Megállt az élet Sumerban.

Az anyák nem dédelgetnek gyermeket.

Az atya nem hívja gyengéden asszonyát,

Embere mellén kedvese nem repes,

Az anya nem ringatja ölbéli gyermekét.

...Elnémultak a dajkák altatódalai...

A támadóktól ÚR, a főváros szenvedett a legtöbbet. A városvédőket legyilkolták, aki tehette elmenekült, s visszasírták a jó királyok biztosította törvényes és igazságos rendet és a békés életet.

Várostrom

Várostrom (dombormű-töredék, Ninive)

Az ókori keleti népeknél nagy becsben állt a trónszék. A birodalom földjét jelképezte. Ha az ellenség elrabolta, ha „fogságba került" odalett a függetlenség, az önállóság, idegen kézre került a föld. Mintegy másfél évezreddel később a rómaiak elrabolták a Pártus Birodalom arany trónszékét.[11] A I. Oszroesz pártus nagykirálynak hosszas háborúság után sikerült Traianus császártól visszaszereznie. Az Árpádházi királyok korában a koronázási jelvények közt még számontartották a Magyarország földjét jelképező királyi trónust.[12] Azóta elveszett. Vele együtt elveszett, csonkult a haza földje.

A királyi trónszék idegen földre jutott.

Vajh, lesz-e még igazságos bírói ítélet?

Idegené lőn a királyi hatalom.

Görnyedt vállal szemléli a nép.

Úgy tűnik, e sirató a magyar nép béketűrésére is ad magyarázatot. A sumir nép, minden baját szerencsétlenségét az istenek haragjának tudta be. Ez hitet örökölték a kései utódok. A magyarok is minden időben hajlamosak voltak arra, hogy mind az országos, mind az egyéni sorscsapásokban isten ítéletét lássák, ezért el kell viselni Isten büntetését. Sok-sok évszázada ennek szellemében folyik a könnyenhívő, istenszerető magyarság behálózása. Az idegenek zsoldjában álló szószólók, álszent papok, csaló politikusok, hamis próféták e hitet kihasználva arra ösztökélték/ösztökélik a népet, hogy békén tűrje a sorscsapásokat, ne tegyen ellene semmit, mert különben isten rendelése ellen vét.

Istenítélet rúgta fel a törvényt,

Mert An haraggal tekintett földjére,

és ENLIL kegyesen az ellenségre...

Igen, Nin-tu megtagadta önnön művét.

EN.KI más irányba terelte a vizeket,

Ekképp határozott An és EN.LIL...

A III. ÚR-i dinasztia végnapjaira az istenek rangsora[13] megváltozott. EN.LIL-t, a teremtő lélekistent AN[14] váltotta fel. A neve egyszerűen „eget, magasat", az istenek lakhelyét jelenti. E név mindmáig megvan a magyarban, hisz számtalanszor elhangzik a fohász: Adná a magasságos! Adná az ég!

ÚR.NAMMU és EN.LIL isten, alattuk az építendő zikkurathoz igyekvő munkások

ÚR.NAMMU és EN.LIL isten, alattuk az építendő zikkurathoz igyekvő munkások (részlet UR-Nammu oszlopáról, mészkő, Univ. of Pennsylvania Museum)

E sirató szerint a III. ÚR-i dinasztia és a birodalom végét az istenek közös akarattal határozták el. A Babiloni Birodalom létrehozói, a szemita-amoriták istenköre megtette a magáét. An, a főisten megharagudott a földiekre, EN.LIL, a lég istene az ellenséget támogatta, Nin-tu, a babiloni termékenység-istennő visszatartotta a szaporodást, EN.KI[15], a „föld istene" elterelte a vizeket, a folyókat, betemette a csatornákat. Könnyű dolga volt, hiszen a parasztok már nem tisztították a vizesárkokat. A régi medrek kiszáradtak, az Eufrátesz új utat keresett, s messze került a korábban lakott területektől. A szántóföldeket, a romos városokat, az elhagyott tanyákat homokkal hordta be a szél.

Mert az istenek ekképp határoztak?!

(Folytatása következik.)


 

[1] Az 1892.II. tc. kimondja, hogy a magyar államalapítás 1000. évfordulóját 1895-ben méltón ünnepeljék meg. Ám a költségvetés tárgyalásakor kiderült, az előkészületek nem 3, hanem 4 évet vesznek igénybe. Ezért a millenniumot 1896-ra csúsztatták. In: Ponori T. Aurél: A magyar bejövetel és a csillagászat, Magyar Nemzet, 1982. nov. 17.
[2] Saját magát a nép nem sumirnak, hanem KI.EN.GI-nek (én a földre jött), más olvasat szerint „kengirnek/kingirnek" nevezte. In: Poebel, Arno: Grundzüge der Sumerischen Grammatik, Rostock, Selbsverlag..., 1923., 2.p. Megegyezik a magyarföldi besenyők „kangar" nevével. (MV)
[3] Thuróczy János: a magyarok krónikája. Európa, Bp. 1980. 76. p.
[4] E nevet az emigrációs magyar kutatók „urak földjé"-nek fordítják. Pontos jelentése: a „gyeplőtartó lovasok", vagyis a lovasszkíták földje. (MV)
[5] E versszakkal fejeződik be az I. rész. (MV)
[6] Schmökel, Hartmut: Úr, Assur und Babylon, Europäischer Buchklub, Stuttgart, 1955., 51-52. pp.
[7] L.m.f. 59. p.
[8] Nemcsak Ibbi-szin, az utolsó sumir uralkodó, hanem az atyja, Su-szin a nagyatyja, Amar-szin is szemita nevet viselt. In: Schmökel i. m. 58. p. A nevek szemita voltát a héberül kiválóan tudó asszirológusok állapították meg. (MV)
[9] A mai hivatalosított vélemény: Nem mindeniket az osztrákok romboltatták le „hanem a helyi lakosok hordták szét építőanyagnak". (In: toriblog.blog.hu). E megállapítás vitatható: ti. félig lerombolt várak köveit hordta szét a lakosság. A pilisi várak köveinek széthordásáért az osztrákok még fizettek is. Uszályok vitték a faragott köveket pl. Bajára, Győrbe, de még Bécsbe is. (MV)
[10] Woolley, Leonard C.: Vor 5000 Jahren, Franckh'sche Verlagshandlung, Stuttgart, 81-82. pp.
11] Marton Veronika: A pártusok, a sivatag lovagjai, Matrona, Győr, 2010., 102. p.
[12] Csomor Lajos: Magyarország Szent Koronája, Vay Ádám Múzeum Baráti Köre, Vaja (1986í9, 19. p.
[13]Jastrow, Morris: Die Religion Babyloniens und Assyriens, I., Ricker'sche Verlagsbuchhhandlung, 1905.; vö. a fentemlített istennév címszavakat.
[14]A szemita-babiloni és asszír korban Anu lett. (MV)
[15]EN.KI a sumir földisten. A szemita korban ugyanazon feladatkörrel Eá-nak nevezik. A nevének jelentése „vízház". (MV)


Az oldalon található valamennyi bejegyzés Marton Veronika szellemi tulajdona. Is licensed under a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 3.0 Unported License

Megjelent: 1603 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. Január 14., Hétfő 15:14

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 363 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Czech Republic 0.2%
United Kingdom 1.9%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 106
This Week: 106
Last Week: 4501
This Month: 16046
Last Month: 25853
Total: 1565796

Belépés