Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Apr28

2015. December 24., Csütörtök 09:23

Sumerológia - magyar előidők, őstörténet - ékírás

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(3 szavazat)
Karácsonyi üdvözlet, avagy egy sumir asszony áldozati csészéjén levő üzenet - Minden kedves olvasómnak és ismerősömnek áldott Karácsonyt és békés, boldog Új Évet kívánok.

Szenteste, midőn kigyúlnak fények, szívbéli imádsággal forduljunk a magyarok Istenéhez, áldja meg hazánkat, adjon bátor szívet, erős lelket minden magyarnak, nyugodalmat a jótevőnknek, megbékélést az ellenségünknek, élőknek és holtaknak.
Az éjféli misére menet a csendes fuvallatban régmúlt idők asszonyának halk imája hallik, aki születendő gyermekéért áldozatot helyezett az égi úrnő oltárára. Az évezredek viharát átvészelt áldozati csésze felirata intő jelként szól a magyarokhoz, kövessék példáját, és a megmaradás érdekében sok kis magyar világrajöveteléért fohászkodjanak.

Alabástrom áldozati csésze

Alabástrom áldozati csésze (Nippur, Inanna templom, 10,5 cm, Kr.e. 2600-2500 [sic?], Metropolitan Museum of Art, New York)[1]

A gyermeket váró előkelő asszony alabástrom csészéje/tálkája az amerikai Joint expedició 1960-61 évi nippuri ásatásakor került elő a sumir Inanna istenasszonynak szentelt templom romjai alól. Nippur, EN.LIL isten szent városa, sumirul EN.LILki vagy NI.IB.RUki a sumirok vallási központja volt. A romjai a mai Bagdadtól 180 km-re délkeletre fekszenek. Már a Kr. e. 5. évezredben lakott település templomát, az E-KUR-at, vagyis a „hegyházat" a sumir teremtő istennek, EN.LIL–nek szentelték.

Enlil isten nippuri temploma

Enlil isten nippuri temploma, az E.KUR a romjai (1903 évi. nippuri ásatás képe, Pennsylvania Museum, Nippur Gallery)[2]

Az „én-lélek" jelentésű EN.LIL név a magyar anyanyelvűek számára minden változtatás nélkül érthető. A külföldi szakirodalom levegőistennek nevezi. Képet, szobrot nem készítettek róla. Az vallották, nincs rá szükség, hiszen ő a láthatatlan, a mindenben és mindenkiben jelenlevő lélek-isten. Érdekes módon EN.LIL isten haragját a semita hódítók is félték; a tiszteleti helyét még akkor is megtartották, amikor országuk hivatalos istene a babiloni Marduk, vagy az asszír Assur lett, s az istenek rangsorában dEN.LIL lecsúszott a második helyre. Az igazsághoz hozzátartozik, midőn Kr. e. 2000 táján sorra elestek a sumir városok, a III. UR-i dinasztia utolsó uralkodója, IBI.SIN háta mögött a nippuri papság kiegyezett a sivatagból betörő barbár és kegyetlen semita hódítókkal, és a sorsára hagyta sumir népét.[3]

dInanna mint BA.BA istennő

dInanna mint BA.BA istennő (mészkő, 16,2x20x4,7 cm, Girsu, Kr. e. 2150-2000, Louvre, Paris)

EN.LIL isten teremtménye IN.NA.AN.NA (Inanna), az ég úrnője, az ég leánya. Minden sumir városban volt tiszteleti helye, temploma. A sumirok hite szerint ő volt az élet adója, védője, a termékenység, a növények és állatok szaporodásának, a várandós- és a gyermekágyas asszonyok, az újszülött csecsemők óvó védő istenasszonya. Az áldott állapotban levő asszonyok BA.BA néven foglalták imáikba, és egészséges magzatért, könnyű szülésért imádkoztak, a gyermektelenek gyermekáldásért fohászkodtak hozzá. Ő volt a nagy „bába". Mind a feladatköre, mind a neve pontosan megegyezik a magzatot világra segítő magyar bábáéval.
A lányok, asszonyok Imába foglalt kérésük meghallgatásáért, beteljesüléséért áldozati ételeket és italokat is vittek a templomba INANNA istennő, BA.BA oltárára.
A babiloniak, az asszírok és más semita népek, ki tudja miért, harcias tulajdonságokkal ruházták fel a sumirok szelíd, segítőkész, békés istenasszonyát, és „Istar" néven a harc és a háború istennőjeként tisztelték, s azt tartották róla, hogy ő a „nagy prostituált".

Istar, asszír-babiloni istennő

Istar, asszír-babiloni istennő, a "nagy prostituált" (óbabiloni agyag dombormű, 37x49,5 cm, Kr. e. 1800, British Museum)

Az Inanna istennőnek ajánlott alabástrom csészét hivatalosan Kr.e. 2600-2500-ból, a III. UR-i dinasztia korából valónak tartják. A jól olvasandó és értelmezhető felirat nem ékjelekkel, hanem tisztán vonalas jelekkel íródott. Az említett III. UR-i dinasztia korában már ékjeleket és nem vonalas jeleket használtak. Elvétve, ha előfordult egy-egy mutatóba . A Kr.e. 3200-2700-ig tartó archaikus sumir kor vonalas jeleit felváltotta az agyagba nyomott, kőbe vésett ékírás, bár az ékjelek még nem voltak oly kiforrottak, mint az asszír dinasztiák korában.[4]
A csészén levő tökéletesen formált vonalas jelek kiforrott íráskészségről tanúskodnak, ezért a készítés idejét a semita befolyás nélküli sumir korra, kb. Kr. e. 3000 tájára lehet tenni.

alabástrom szobor, Kr. e. 3900/2400, British Museum

Akár ő is lehetett volna az áldozati csésze tulajdonosa (alabástrom szobor, Kr. e. 3900/2400, British Museum)[5]

Ez időpontot alátámasztja, hogy az Iraki Nemzeti Múzeumban akkor még meglevő archaikus sumir agyagtáblák, kő- és alabástromtárgyak feliratainak „Régi uruki szövegek jellistája"[6] c. kiadvány; a felhasználásával sikerült a csésze jeleit megfejteni.

Falburkolathoz használt ékiratos agyagtű

Falburkolathoz használt ékiratos agyagtű – A III. UR-i dinasztia kora (16x4,5x6,9 cm, Tello, Kr. e. 2500/2100, Walters Museum of Art, Baltimore)

Számos régészeti lelet kormeghatározásánál feltűnő jelenség, hogy a külföldi, angol, német, francia, vagyis az indoeurópai szakemberek a sumir tárgyi emlékek korát nagy előszeretettel tolják a babiloni-asszír idők felé, sugallva, hogy a készítés idején már számottevő semita kultúrhatással lehet számolni.
E tálkán semmi efféle hatás nemigen fedezhető fel. Egyetlen ékjel sincs rajta. A csésze két oldalsó széle nem kerekded, hanem szögletesre formált, hogy könnyebben lehessen inni belőle. A képen nem látszik jól, de csésze felső része a sumir csészékre jellemzően nem köralakú, hanem „oválisra" lapított lehet.[7]

SU.BAD, sumir királyné ovális aranycsészéjé

SU.BAD, sumir királyné ovális aranycsészéjének felül- és alulnézete (UR, Irak, Kr. e. 2550-2450 ?)[8] A királyné „szabad" jelentésű nevét azóta PU.A.BI-ra módosították!

A jelek alábbi angol fordítása némileg eltér az eredetitől. A jobb oldalról olvasandó felirat 5 oszlopos. Mindegyik külön-külön értelmezhető szószerkezet. Az angol fordítás a 3-4 oszlopot összevonja. A fordító számozása szerint az ékiratos szöveg 4 oszlopos. Ez eléggé félrevezető megoldás.
A csésze angol nyelvű felirata: 1For Inanna, 2 Aka-Enlil the chief merchant, 3 son of Heti, 4 dedicated [this bowl].[9]
Magyarul: 1Inannának, 2Aka-Enlil kereskedő-főnök, 3Heti fia4 ajánlja [ezt a csészét].
A fordító ugyancsak nagyvonalúan kezeli a neveket. Egyetlen egyet sem fordít le. Pedig igazán hasznos lenne, hiszen az ókortól kezdődően mindmáig, mind a keleti, mind más népeknél az embereknek beszélő nevük volt. E nevek sok mindent elárultak a viselőjükről. Utaltak a szülők azon kívánságára, hogy a gyermekük a nevüknek megfelelően erős, okos, bátor stb. legyen. Utaltak a viselőjük küllemére, belső tulajdonságára; a ha neves, tisztelt vagy éppen gyűlölt személy volt, a neve visszatükrözte. Ugyancsak furcsa lenne, ha II. Béla királyunkat „vak" helyett „coecus"-nak említetenők, mivel a latin nyelvű forrásokban így szerepelt.
Az alábbiakban a csészén levő vonalas jele'kkel írt szöveg oszloponkénti fordítása következik. A visszakeresést megkönnyítendő a jelekhez hozzárendeltetett a megfelelő szótári, illetve az új-asszír ékjel.

A csészén levő vonalas írás

A csészén levő vonalas írású felirat jobbról balra, felülről lefelé olvasandó.

Az 1-3. oszlop megfejtése:
Sz. Sumir jel Új-asszír jel Olvasat Magyar jelentés

Az 1-3. oszlop megfejtése

Megjegyzés:
Az 1. jelcsoport, az istennő neve, vagyis megszólítás.
A 2. jelcsoport jelöletlen birtokviszony. Értelmezése a szövegkörnyezet alapján kétféle lehet:

„EN.LIL isten teremtménye", akkor INANNA istennőre vonatkozik, s a megszólításhoz tartozna.
„EN.LIL isten étke, étele, eledele".

Mivel áldozati edénykéről van szó, ez utóbbi a valószínűbb. A görög-római mitológiában is sok szó esik az istenek eledeléről, az ambróziáról (a nálunk manapság kiirtásra ítéltetett gyógynövényről, a parlagfűről). Tehát valószínű, hogy a sumir isteneknek, ha nem is az ambrózia, de lehetett valami, a görögökéhez hasonló kedves ételük.
A 3. jelcsoportban a DAM.KAR az ósumir ker. szövegekben „kereskedő"-t jelent (ld. angol fordítás), jelen esetben ez viszont egy fogadalmi csésze felirata. Tehát nem valószínű, hogy „kereskedő"-nek fordítandó.
A DAM jelentése: „asszony, előkelő nő, úrnő". A KAR jelentése „kötelék, lánc", jelentésbeli kapcsolatban van a magyar „kar, átkarol", vagyis „köteléket, testi kapcsolatot létesít" valakivel. A sumir korban, éppúgy, mint ma, ha valaki köteléket létesít egy asszonnyal, akkor az nem rabságot, hanem házastársi köteléket, vagyis házassági, hitvesi viszonyt jelent.
Minden bizonnyal a sumir szövegek megfejtői e „nő" jellel kezdődő kifejezést azért értelmezhették kereskedőnek, mert a vevő és az eladó közt ugyanolyan kötelék jött létre, mint a házastársak között; vagyis a menyasszonyért kötelezettséget kellett vállalni, fizetni kellett érte. Felsejlik ez a magyarban is, hiszen a „hajadon leány" nem más, mint „eladó lány".
A sumirok a tárgyat és a birtokviszonyt nem jelölték. E szószerkezetben a „herceg, előkelő" jelentésű GAL a birtokos, a „hitves" jelentésű DAM.KAR pedig a birtok.
A jelcsoport jelentése: „hercegi hitves v. előkelőség hitestársa v. hercegné".

A 4-5. oszlop megfejtése:

A 4-5. oszlop megfejtése:

Megjegyzés:
A 4. jelcsoport a DUMU.TI(L).HE szószerkezet az angol szövegben „Heti fia"-ként lett lefordítva. A Bizonyára azért, mert a DU, DUMU-val kezdődő kifejezést általában „vkinek a gyermeke" szerkezettel fordítják. Csakhogy e szövegben áldozati ajándékról van szó, tehát a felajánló az istennőtől vár valamit. Erre utal az 5. jelcsoport „ért, érte" jelentésű A jele. Így mindenképpen meg kell nevezni, mi volt, v. miért történt a felajánlás.

A csészén levő szöveg szószerinti jelentése:

A csészén levő szöveg szószerinti jelentése:

Mai magyarsággal:
INANNA istennő! EN.LIL isten eledelé(t), (én) a hercegi hitves, a világrajövő gyermekemért ajánlom.
Az áldott állapotban levő, magzatukat féltő mai édesanyák, ha nem is áldoznak, de születendő gyermekük épségéért, egészségért éppúgy fohászkodnak az Istenanyához, miként a sumir asszony tette, aki „istenek eledelével" teli alabástrom áldozati csészét ajánlott Inanna istennőnek, az isteni Bábának.

Ambrosia artemisiifolia, az istenek eledele

Ambrosia artemisiifolia, az istenek eledele (nhm.ac.uk)

[1] metmuseum.org
[2] Hilprecht, Hermann: V. Explorations in Bible Lands during the 19th Century. Philadelphia: A. J. Holman, 1903.
[3] Schmökel, Hartmut: Ur, Assur und Babylon, Europaeischer, Buchklub, Stuttgart, 1955. 66-67. p.
[4] Kb. Kr.e. 3400-2500 közti időszak a sumir kor. A semita akkád kor kb. 2500/2400 körül kb. 3 emberöltőig tartott, utána következett a III. Ur-i dinasztia kora. A babiloniak kb. 2000 táján, az asszírok Kr. e. 1700 táján hozták létre a birodalmukat. In: Enzyklopädie der Archäologie, Weltbild Verlag, Augsburg, 1990. 320-322. pp.
[5] pinterest.com
[6] Zeichenliste der archaischen Texte aus Uruk – Ausgrabungen der deutschen Forschungsgemeinschaft in Uruk-Warka, Gebr. Mann Verlag, Berlin, 1987.
[7] Megköszönném, ha az Amerikában élő valamelyik kedves olvasó, ha teheti, megtekintené a mózeumban (Metropolitan Museum of Art, New-York, Room 193, Level VIIIB), valóban így van-e? Metropolitan Museum of Art, New-York, Room 193, Level VIIIB

[8] penn.museum

[9] ipernitiy.com

Forrás: http://martonveronika.blog.hu/
Beküldte: Dobrova Éva

Megjelent: 680 alkalommal Utoljára frissítve: 2015. December 24., Csütörtök 10:00

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 268 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.2%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3%Switzerland 0.4%
Germany 2.6%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.3%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 246
This Week: 2944
Last Week: 5419
This Month: 19765
Last Month: 25519
Total: 1499186

Belépés