Özönvíz (scripturosity.com)

A Biblia a szemtanú hitelességével számol be a Földet sújtó (legutóbbi) Vízözönről, a minden élőt és élettelent elsöprő katasztrófáról. Ám keveset szól az Özönvíz előtti történésekről. A Biblia Ádám megteremtésétől kezdődően az emberiség életkorát tíz pátriárkához köti. Az ősatyák magas életkorát, lett légyen az 969 (Matuzsálem) vagy 365 (Hénoch) stb. év, hívő ember nem vonja kétségbe, s azt sem, hogy a régészetileg és antropológiailag a bizonyítottan egymásra épülő fejlődési folyamat eredményeként a mai ember elődje, a felegyenesedett, szerszámkészítő, gondolkodó ember többszázezer éve jelent meg a földön. Az egyiket hiszik, a másikra rácsodálkoznak. Az ember agyában a hit és a tudományos bizonyosság akkor is jól megfér egymással, ha egymásnak ellentmondanak.

← Kőbe ágyazódott 400 millió éves kalapács (etalase-unik.blogspot.com)

Komoly fejtörést okoz, ha a régészeti leletek nem ott, nem azon műveltségi környezetből, földtani rétegből kerülnek elő, ahol lenniük kellene. Ráadásul messze túllépik korunk műszaki tudományos ismereteinek határát. Eredetük megmagyarázhatatlan, koruk meghatározhatatlan. Nincs tól-ig határ, ahova beilleszthetőek lennének. A tudomány mai állása szerint nem is létezhetnének. A felbukkanásuk aláássa az egymásra épülő folyamatos fejlődési folyamat, az evolúció elméletét.

PA-DI-IMEN sírjában talált madárformájú repülő-modell (platánfa, 39,12 g, Kr. e. 2200-200, Sakkara, Egyiptom, uh.edu/engines/epi328.htm) →

Ugyanekkora, ha nem nagyobb talányt jelentenek az ősi írások.
1922-ben Weld-Blundell angol régész a mezopotámiai Nippurban talált ékiratos királylistáin[1] levő az első tíz „király" egyenként több tízezer éves uralkodási ideje óriási feltűnést keltett, hiszen ezredévekkel meghaladta a bibliai életkorokat. Sajnos egyesek mesének, mások tévedésnek tartják. Kevesen hiszek el, hogy az életkorok valósak, csak a mai ember tud keveset. 

← A Vízözön előtti és utáni királyok ékiratos listája (Weld-Blundell Prisma)

Az alábbi táblázatban a vízözönelőtti királyok életkora évben, és 60-as, azaz szexageszimális számrendszerben van megadva. Az átszámítás kulcsa[2]: 1 sar = 3600 év, 1 ner = 600 év, 1 sos = 60 év

Az őskirályok és a bibliai pátriárkák vízözön előtti és utáni uralkodási idejének, illetve életkorának összehasonlítása:

... és ekkor bekövetkezett a Vízözön... Az áradat múltán a „királyság leszállt a mennyből, a magasztos Korona és a királyság trónja ismét leszállt a mennyből..."[4]

A vízözön után a túlélők és az utódaik életkora, illetve uralkodási ideje mind az ékiratos lista, mind a Biblia szerint folyamatosan csökkent. A zsidó apokrif iratok szerint Terah fia, Ábrahám 175 évig élt, Izsák 180, Jákob 147 évesen halt meg. Ezután az életkorok egyre inkább közeledtek 120 év[5] felé, ez pontosan annyi idő, amennyiben a Teremtő megszabta a vétkes ember életéveit. Ennyi ideig ösztökélte Noé az emberiséget, hogy jó útra térjen, s a bárka építéséhez is ennyi idő kellett.

← Noé állítólagos bárkájának maradványai az Araráton (arksearc.com)

Vajon mi okozhatta az ember életkorának csökkenését? Mondhatnók, az életmód, a táplálkozás, a kedvezőtlen éghajlat, de lehet csillagászati oka is.

William Herschel (1738-1822), német csillagász elsőként állapította meg, hogy a Naprendszer más csillagrendszerekkel együtt a Világűrben vándorol.

Nagy Orion köd
A Naprendszerünk kb 8 millió éve indult a nagy Orion ködből a Lant csillagkép Vega csillagához közeli pont felé[6] (en.wikipedia.org) ↓

Erre alapozva dolgozta ki Albert Vollmer, kortárs asztrofizikus figyelemreméltó elméletét, feltárva a Földet sújtó „legutolsó" Vízözön kiváltó okait: A Naprendszerrel együtt a Föld szabott útján különféle égitestek közelébe került, s nem egy kozmikus ködön is keresztülhaladt. A köd a Naprendszerbe hatolva fékezte a Föld és a többi bolygó tengelykörüli forgásának és a Nap körüli keringésének a sebességét. Ez még nem lenne baj, ezt a Földön túl lehetett élni, de „amint a Föld felső légköre a főleg hidrogénből és oxigénből álló nagy tömegű kozmikus köddel érintkezik, az örvénylő, háborgó (turbolens) súrlódás hatalmas elektromos kisüléseket kelt. A hatására az oxigén-hidrogén keverék kicsapódik, s hatalmas víztömeggé alakul. A Föld légköréből a felszínére lezúduló rengeteg víz óriási áradást okoz."[7]
Ez volt a Vízözön.
Az ékiratos királylisták, a Biblia és az emberiség emlékezete megőrizte, hogy a katasztrófát a Vízözön előtti emberiség néhány tagja élte csak túl. Az írott és az íratlan hagyomány nyolc, az ékiratok kilenc, a Földet újra benépesítő túlélőről tud.

← Ilyen lehetett a Gudea korában Noé bárkája (táblatöredék, Lagas, akkád kultúra?, harappaseries, wordpress.com)

A földi ember életéveinek száma minden időben a Föld Nap körüli keringési idejéhez igazodott. Ha e keringést valami, akár vízözönt okozó csillagközi köd lefékezte, a földi évek időtartama hosszabb lett, s az ember az özönvíz előtti időhöz képest, kevesebb, de hosszabb éveket számlált. Értelemszerűen a biológiai életkora nem, csak az éveinek száma változott. Az ember mai életkora nagyjából 1 precessziós fokra, 72, legfeljebb 120 évre állt be. (Az eltérést az éghajlat, a táplálkozási szokások és a jobb-rosszabb életkörülmények okozták.)

Neki már az élet sem fáj (114 éves asszony, Gustavia, Saint-Barthélemy, globo.com) → 

A Föld napkörüli keringési sebességének csökkenése maga után vonta a földi évek időtartamának megnövekedését, s az ember a korábbihoz képest kevesebb évet számlált, s az életkora látszólag rövidebb lett.

Ez az oka az ékiratos királylistákon levő, a maihoz képest több tízezer éves életkoroknak.
Kr. e. 550 táján, a zsidók II. babiloni fogsága idején a zsidó írástudók a jóságos káldeus királyok jóvoltából bejutottak az ékiratos levéltárakba. A talált sumir, akkád, babiloni-asszír történetek alapján állították össze szent könyvüket, a Tórát, a judeo-keresztény Ószövetség első öt könyvének alapját. (Noé hitelességéről csak annyit, hogy a neve először Ezekiel prófétánál és Isaias 54. fejezetében fordul elő. A fogság idején mindkét részt Deutero-Jasaiah nevű zsidó író szerkesztette !) A zsidó tudósok az ékiratos táblákon felsorolt vízözönelőtti őskirályok túl magas életkorait hitték is meg nem is, ezért szent könyvükben, a Tórában ezer év alá szorították.
Nemcsak csillagászati számítások, a bibliai történetek és a régi írások igazolják a naptári évek ilyetén változását, hosszabbodását, hanem a magyar népmesék állandó meseeleme, a „három nap" vagy az „egy nap egy esztendő".

A magyar népmesékben a szolgának szegődött mesehősnek egy, illetve három nap alatt telik ki egy esztendő. A nem átdolgozott, a nem átvett, hanem az eredeti magyar népmesékben az egy, illetve a három napos esztendő említése réges-régi rejteki tudást őriz.
„Volt a királynak három ezüsterdeje és három aranyerdeje és akkor minden esztendő csak egy napot szolgáltatott, és a három esztendő csak három napból állott."[8]
„Bátyáid... beszegődtek, kapnak is szép királyi ruhát, de te is kapsz, ha engem kiszolgálsz...! Csak reggel lesz dolgod, három nap lesz egy esztendő!"[9]
„Mindjárt meglett az alku, kezet fogtak. Az esztendő három napból állt."[10]
„De már betelt az esztendő, merthogy szót egybekeverjek, akkor csak három nap volt egy esztendő."[11]
A „három nap egy esztendő" népmesei elem arra utal, hogy az ősidőkben népünk elődei rövid esztendőket számláltak. Átélhettek legalább egy, az évek, s tán a napok időtartamát is megváltoztató kozmikus csapást, pl. a vízözönt.
Bár sokan állítják mégsem tudható be Kézai Simon középkori krónikaíró „nagyzási hóbortjának", hogy a magyarság eredetét Noé vízözön előtt született fiaitól, Kamtól vagy Jáfettől indítja.[12] Ezzel közli, hogy, a magyarság igen-igen régi nép, s az eredete a vízözönig, de akár előbbre is visszanyúlik. (Ezért akarják a magyarságot, a magyarok országát több évezredes ellenségeink, irigyeink mindenáron kiiktatni, elpusztítani. Az elsőbbséget és a tudást irigylik tőlünk.)
A magyar hagyományokban meglevő három-, illetve egynapos esztendők említése, ha sejtésszerűen is, de valamelyik előző világkorra utalhat.
Vajon mi összefüggés lehet a magyar népmesék „három/egy nap egy esztendő" kitétele és a vízözönelőtti ősapák tízezeréves uralkodási ideje közt?
3 napos esztendő:
Ahhoz, hogy megkapjuk, hogy egy-egy vízözönelőtti ősatya háromnapos év esetében hány évig uralkodott, a több tízezer éves uralkodási időket külön-külön át kell számítani napokra. s az eredményt, a kapott napok számát el kell osztani egy évnek megfelelő napok számával.
Kerek, áttekinthetőbb értékeket ad a régi 360-napos földi évvel való számlálás. Ti. az ókori források alátámasztják, hogy a mai, 365,25 napos földi évet megelőzően az év 360 napos volt, bár korábban kevesebb napból álló esztendő is lehetett.

* A hindu Védák szövege 360 napos évről beszél, és sehol nem említi azt az 5,25 napot, amennyivel mai évünk hosszabb, s azt is közli, a Hold tizenöt napig dagadt, utána ugyanannyi napig fogyott.[13]
Az ó-babiloni ékiratos szövegekben egy év 360 nap. Ez azt jelenti, hogy a Nap látszólagos égi útját 360 fokra, továbbá tizenkét 30o-os alrészre osztották. E részeket állatövi jegyekkel jelöltek.[14] Ez tükröződik vissza a teljes kör 360o-os beosztásán.

       * Rómában Romulus idején 360 napos évvel számoltak.[15]

← Napóra, (Qumran, kb. Kr.e. 200, pinterest.com)

A számítás menete:
Az uralkodási évek száma x 3 nap = az uralkodási idő napokban.
A kapott napok száma osztandó 360-nal, mivel régen 360 napos volt az év.
Az eredmény az uralkodási idő 3 napos években, illetve kaspuban.
A kaspuban azon ismeret rejlik, hogy minden nap két részből, egy éjszakából és egy nappalból, vagyis 2 x 12 órából áll. A sumiroknál, babiloniaknál, egy nap két kaspuból állt. Ez jelenik meg az óránk 12-es beosztásán, számlapján. Ezért mondjuk, hogy hajnali két óra, délután két óra. Az emberiség évezredeken keresztül ezt szokta meg, a vérében van; ezért nehezebb az idősebbeknek az idő 24 órában való számlálása.
Az ékiratokban rögzített vízözönelőtti uralkodási idő: 72000, 67200, 36000, 21600, 28800 év.

E táblázatból kitűnik, hogy pl. a 21.600 éves vízözönelőtti uralkodási idő vagy életkor a magyar népmesék háromnapos évére lebontva megegyezik a mai ember életkorának mondhatni végső határával, a 90 évvel.
A magyar népmesékben előfordul az egynapos esztendő is. A számításhoz az őskirályok uralkodási évét el kell osztani 360 nappal, hogy kiderüljön, hány egynapos évig uralkodtak.
A népmeséinkben fel-felbukkanó „egy-, illetve háromnapos esztendő" rég letűnt kort, talán valamelyik előző világkort idézi. Népünk ösztönös emlékezete őrizte meg a mai értékre való beállásáig a Föld keringésének fokozatos lassulását, s két-három szóba sűrítve rejtette a magyar népmesébe, és hagyományozta az utókorra.
Ezen írás Sanchoniathon föníciai történetíró, Bérosszosz babiloni pap és a Biblia történeteiből összeállított „Világkatasztrófák" c. könyv alapján készült.

[1] Reallexikon der Assyrologie und Vorderasiatischen Archäologie (Az asszirológia és az elő-ázsiai régészet reállexikona), De Gruyter, Berlin – New York, 1980-83. Weld-Blundell címszó.
[2] Schnabel, Paul: Berossos und die babylonisch-hellenistische Literatur (Bérosszosz és a babiloni-hellén irodalom), Verlag Teubner, Leipzig-Berlin, 1923. 261. p.
[3] Bérószosz nyomán Polyhistor adata: A vízözön után Noét a fentemlített káldeai uralkodók után 86 méd király követte. In: Schnabel i. m. 267. p.
[4] Poebel, Arno: Historical and Grammatical Texts, Vol.V. Publ. University Museum, Philadelphia, 1914. Pl. I.
[5] Szent Biblia, Teremtés, V.6.3.
[6] Vollmer, Albert: Sintflut und Eiszeit, Alvo-Verlag Obernburg, 1989. 7.p.
[7] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matróna, Győr, 2011., 75-76. pp.
[8]Hogyan nyerte el a szegény csobán a császár leányát? Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék Süss föl nap i.m. II. 189.p.
[9].A macskakisasszony, Berze Nagy János gyűjtése, Süss föl nap i. m. 91. p
[10].A vasfejű ember, Török Károly Csongrád-megyei gyűjtése. Süss föl nap i.m. I. 287. p
[11] Szép Palkó, Kriza János gyűjtése. Süss föl nap i.m. II. 232. p.
[12] Thuróczy i.m. 16. p.
[13] Thibaut i. m. 23, 25. pp.
[14] Jeremias i.m. 58-59. pp.
[15] Plutarkhosz (Numa) i. m. 152. p.

Forrás: http://martonveronika.blog.hu/