Print this page
2016 június 05, vasárnap

Badiny Jós Ferenc születésének 107. évfordulójára...

Szerző: Marton Veronika

Badiny Jós Ferenc, a Buenos Aires-i Jezsuita Egyetem professzorának a 11. születésnapja utáni napon, 1920. június 4-én délután fél háromkor lépett érvénybe az I. világháborút immár végérvényesen lezáró, Magyarország feldarabolását elrendelő békediktátum. Gács, Feri bácsi szülőfaluja Szlovákiához került. A faluhoz közeli Losoncon, a felvidéki és az anyaországi magyarok a korábbi évekhez hasonlóan az idén is összegyűlnek és könnyes szemmel, befelé fordulva emlékeznek meg Magyarország szétdarabolásáról, továbbá Feri bácsinak a magyarság érdekében végzett elévülhetetlen munkásságáról...

Badiny Jós Feri bácsi 11. születésnapja utáni napon, 1920. június 4-én délután fél háromkor lépett érvénybe az I. világháborút immár végérvényesen lezáró, Magyarország feldarabolását elrendelő békediktátum. Gács, Feri bácsi szülőfaluja Szlovákiához került. A faluhoz közeli Losoncon, a felvidéki és az anyaországi magyarok a korábbi évekhez hasonlóan az idén is összegyűlnek és könnyes szemmel, befelé fordulva emlékeznek meg Magyarország szétdarabolásáról. Feri bácsi születésének 107. évfordulóján felidézve a munkásságát, az emberi nagyságát 2016. június 5-én vasárnap délután fél háromkor megkoszorúzzák a 2011-ben a losonci Ráday u. 5. sz. ház kertjében felállított mellszobrát.

badiny1

Badiny Jós Ferenc 2011-ben felállított mellszobra (Oláh Szilveszter alkotása / (Losonc, Ráday u.5.)

Eskütétel a Ludovika Akadémián (1932-33)← Eskütétel a Ludovika Akadémián (1932-33)

Badiny Jós Ferenc repülőtiszt lévén a II. világháború után azon azon emigrációba kényszerült tudós magyarok egyike volt, aki a világ könyvtáraiban, levéltáraiban fáradhatatlanul gyűjtötte a magyarok őstörténetéről, eredetéről, a Kárpát-medencébe való visszatéréséről szóló írásokat.

A Buenos-Aires-i Jezsuita Egyetem tanáraként kiterjedt levelezést folytatott a világban szerteszét élő magyarokkal és az itthoniakkal. A szocializmus idején a hazaküldött levelei nem jutottak el a címzettekhez. Ezt kikerülendő megboldogult második felesége Kolarics Ilona nevében levelezett az itthoniakkal, többek között Oláh Bélával és a hozzá közelálló sumir baráti körrel. Írásai, tanításai az 1972-ben alapított Ősi Gyökér c. folyóirat révén terjedtek igazán. Levelező-barátai a hazakerült példányok cikkeit legépelve sokszorosították, és kézről kézre adták. Felidézte és vallotta Magyar Adorjánnak a Kárpát-medencei őshonosságra vonatkozó alaptételét, miszerint a magyarság elődei mindig itt éltek a Kárpát-medencében: „A magyar föld népe nem jött sehonnan, mindig itt élt. Évezredek folyamát kisebb-nagyobb csoportok elvándoroltak ugyan, eljutottak Mezopotámiába is, hogy aztán az utódaik Álmos magyarjaiként visszatérjenek."

Feri bácsi, a tanár

Feri bácsi, a tanár

Feri bácsi az életét tette fel arra, hogy a munkásságát folytató utódokat neveljen. Vallotta és tanította, „a magyar nemzet csak akkor marad fenn, ha ismeri a gyökereit, s egyetértően egységes lesz, mint hajdanán". Óva intett minden fiatalt az egyoldalúságtól. Az élettapasztalat mondatta vele: „Fiaim. Mindegy mi a végzettségetek, milyen diplomát szereztetek, csak szakma legyen a kezetekben! Értsetek a kétkezi munkához' soha nem lehet tudni, mit hoz a sors, mikor lesz rá szükségetek."

 

További részletek és képek elérhetők az eredeti helyen http://martonveronika.blog.hu/ →