Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017May22

2016. Július 20., Szerda 18:56

Nimród származása - Nimród, a hunok és a magyarok őse (II. rész)

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(16 szavazat)
A Biblia kurtán-furcsán elintézi Kusfia Nimródot, holott a származása messze túlmutat az Ószövetségen. A Vízözön előtti Kusita Birodalom uralkodóinak leszármazottjaként a Vízözön után a Birodalom ázsiai részének első uralkodója volt.

Számos nép hagyománya megemlékezik róla, és első királyának tartja. A krónikák szerint a magyarság is az ősapját tisztelheti benne. volt. Felidézvén az ókori írók Nimródról szóló feljegyzéseit, fény derülhet történelmünk mitológiába burkolt hajnalára.

Az ókori Egyiptom és Núbia

1.  Az ókori Egyiptom és Núbia (crowland.uw.hu)

Amon/Amun, a kusita kos-istenHésziodosz, a Kr.e. VII. században élt görög történetíró a Theogónia (Az istenek születése) c. munkájában a saját korát jóval megelőző, de görög mezbe burkolt mitológiai hagyományokat mutat be: Mikoron még „ember sem élt a földön" a titánok[1] és az istenek között rettenetes háború tört ki. Az istenek győzelmével végződő háborúság múltán Kronosz titán istenek feletti uralmát Zeuszé váltotta fel. Akkortájt már létezett a kusok földje, az etiópok országa. A lakói iránt az istenek oly nagy rokonszenvet éreztek, hogy egy asztalnál vigadtak velük. A kusiták (etiópok) az emberiség legelső népének tartották magukat. Ezt támasztja alá az Ószövetség, miszerint a kusok földje már akkor létezett, midőn Isten még nem teremtette az embert.

2.  Amon/Amun, a kusita kos-isten, a napégette Zeusz. Fején két stilizált szarv és a napkorong. (enkisfreedom.blogspot.com

A kusita hagyományban Ámont[2] a világ teremtőjeként, a lég és levegő isteneként tisztelték. Meroë városában hasonló isteni tisztelet csak a fiát, Dionüszoszt illette. A kosszarvval, a tudás egykori jelképével ábrázolt Ámon volt a nyugati kusok, vagyis az etiópok első királya. Barna bőre miatt a görögök napégette Zeusznak hívták.[3] Neve az egyiptomi napisten, Nap Amon-Ra nevében él tovább.

Amon/Amun, a kusita kos-isten, a napégette Zeusz. Fején két stilizált szarv és a napkorong. (enkisfreedom.blogspot.com)Ámon isten feladatköre teljes egészében megegyezik a sumirok EN.LIL istenével. A különbség csak a megjelenítésében van. EN.LIL-t sem képen, sem szobronA kékre festett Ámon-Ra nem ábrázolták, mondván ő a láthatatlan, a mindenben és mindenkiben jelen levő isten vagy isteni erő, az egyiptomiak szerint a világmindenséget összetartó erő.

3.   A kékre festett Ámon-Ra (dombormű, Abydos templom, Egyiptom, kb. Kr. e. 2000 (dreamstine.com)→ 

 Egyiptomban Ámont a lég istenét kékre festett emberalakban, kosszarvakkal, jelenítették meg. A fiát, Dionüszoszt Ozirisz néven tisztelték, s Nut, az égistennő és Geb, a földisten fiának tartották.[4] A kétféle eredeztetés csak látszólagos ellentmondás, hiszen Nut és Geb isten övezte teret Ámon, a levegő istene töltötte ki, így Dionüszosz/Ozirisz bármelyikhez tartozhatott, hiszen egyik a másik nélkül nem hozhatta volna létre a földi életet.

Kusita származása ellenére Ozirisz volt az egyiptomiak első istenkirálya. (Nem keverendő össze Menessel, az első ember-királlyal, Alsó- és Felső-Egyiptomot Kr. e. 3000 körül egyesítő fáraóval.

A Felső-Nílus menti Kus-földről származó Dionüszosz/Ozirisz, az istenek küldöttje Etiópiából kiindulva telepítette be Egyiptomot, és az ottani népnek civilizációt adott. kék égisten

4. Nut, a kék égisten ráborul Gebre, a zöld földistenre, az eget tartó alak Dionüszosz/Ozirisz lehet (papirusz, fiatclup.com)

Tutanhamon mint OsirisElterjesztette a földművelést, városokat alapított, törvényeket hozott stb.[5] (A mezopotámiai hitvilágban a szerepkörét tekintve Oannesnek[6] a emberiség tanítómesterének és jótevőjének felel meg.) Némely ókori történetíró szerint az őskusok vándorlási útvonala valóban nyugatról keletre, vagyis Núbia felől az Arab félsziget felé irányult.[7]

5. Tutanhamon mint Osiris, a a szájnyitási szertartást végző Eje viseli a párducbőrt (freskó-részletTutanhamon sírkamrájáből)[8]

„Dionüszoszt, Ámon fiát[9] és a seregét afrikai útjáról hazatértében a szomjhalál kerülgette, midőn hirtelen egy kos tűnt fel előttük. A megjelenését isteni jelnekA Kos csillagképgondolván utána mentek.

6. A Kos csillagkép (jedi-conssel.net) →

A kos egy oázis forrásához vezette őket. Dionüszosz úgy vélte, a kos maga Zeusz-Ámon, ezért a tiszteletére azon helyt templomot emeltetett; jelképét a kost a csillagok közé helyezte, s elrendelte, midőn a Nap a Kos csillagképben időzik, akkor (tavasszal) keljen új erőre a természet." A Kos/Aries csillagkép, Ámon isten jelképe a sumir csillagászati hagyományban a MUL-LU.HUNGA, vagyis a „hun ember csillaga".

A kusita/etiópokhoz hasonlóan minden egyiptomi fáraó a három megnyilvánulású kusita ős, Dionüszosz/Ozirisz isteni leszármazottjának tekintette magát.

Az égen ő a Nap, az emberiség bírája, a mindent látó Ámon isten szeme.
2. A földön ő a Bakus, az emberiség őse.
3. A Holtak birodalmában Seraphis, az alvilági istenek ura.

Nimródot, a Vízözön előtti kusita/etióp istenkirályok leszármazottját a mitikus hagyomány Kusnak hívta. A származását tisztázta a régészet: A Katolikus Bibliai Enciklopédia szerint az etiópiai Kah–Urban, a Maguar-hegy lábánál, a Bakk-patak partján[10] született. Tehát valós történelmi személy, az ékiratok és az Biblia szerint nagy király és hadvezér volt.

Etiópia Afrikában van, de létezik egy Kis-Ázsiai Etiópia is. A Vízözön előtt hatalmas volt Dionüszosz Kusita Birodalma. Afrikából átnyúlt Ázsiába. Hozzá tartozott, Arábia, Egyiptom, India, ezért a régiek Indiát, a vele határos Baktriát is Kis-Etiópiának hívták.[11] A Biblia az ázsiai és az afrikai kusokat nem különbözteti meg, de némely krónika igen. Kézai a magyarság elődeit az afrikai Etiópiából származtatja[12], amit Horvát István a Rajzolatai-ban is megerősit.[13] A mai történetírás mindkét megállapítást tévedésnek, illetve álmodozásnak tartja, mondván, a magyarságnak, ha lehetett volna is valami köze Etiópiához, akkor sem az afrikaihoz, hanem inkább a kis-ázsiaihoz.

Az ókorban etiópoknak nevezték Média és Elam hegyeiben, továbbá a Babilóniában is élt kassukat[14] vagy a kossaiakat, azaz a kusitákat. A kőemlékeken jól látszik, hogy a kassuk, Elam őslakói etióp típusúak. Az ábrázolásokon Nimród sem tűnik sémitának, származásra, kinézetre is kusita. Berossos szerint a kusita eredetű, arábiainak nevezett V. dinasztia[15] felségterülete megegyezett Nimródéval.

A kusok Kelet-Afrikából, az Eritreai (Vörös)-tengert érintve az Arab-félszigeten át érkeztek a Folyamköz vidékére. Ez útvonalon vezette ki Mózes a zsidó népet Egyiptomból az ígéret földjére! A zsidók egyiptomi fogságát és a kivonulását kétségessé teszi, hogy az egyiptomi források, pl. Manethón, a Kr. e. IV. században élt egyiptomi pap-író nem tud róla. Felmerül a gyanú, vajon nem Sesostris fáraó európai szkítákból toborzott hadi szövetségeseinek kis-ázsiai áttelepítéséről lenne szó.[16] Kr. e. 500 táján, a zsidók II. babiloni fogsága idején a tudós rabbik könnyedén hozzájutottak a káldeus királyok irattárában őrzött ékiratos táblákhoz, és az így talált történeteket a saját szájízük szerint beleszőtték a szent irataikba.[17] Ekképp kerülhetett Sesostris fáraó szkíta zsoldosainak (a későbbi pártusok) elbocsátásról szóló, un. kivonulási történet saját népüknek tulajdonítva, erősen átszínezve az Ószövetség[18] arámi és héber szövegébe.

A vándorló kusok az Arab-sivatagot megkerülve jutottak Kis-Ázsiába. E kerülőnek nyomós oka volt: Az Özönvíz két részre szakította az eladdig egységes Kusita Birodalmat. Az összeköttetést a szárazulat mélyebb részein napjainkig megmaradt jókora víztömeg a Vörös-tenger és a Perzsa-öböl akadályozta, nehezítette. Az anyaország természet által elszakított ázsiai részének is vezetőre, uralkodóra volt szüksége, így lett Nimród lett az ázsiai kusiták ura, első királya: "Az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád, és Kálnéh a Sineár földén. E földről ment aztán Assiriába, és építé Ninivét, Rekhoboth városát, és Kaláht. És Reszent Ninivé között és Kaláh között.[19] Kalneh azonos Nippurral[20], Enlil isten szent városával, a sumir városállamok vallási központjával.

A vízözönelőtti kusita Dionüszoszt és a vízözönutáni kusita Nimródot a párduc, illetve a párducbőrös viselet kapcsolja össze. Dionüszosz jelképe, szent állata a párduc, Nimród meg a nevében viseli.

Dionüszosz/Oziriszt a testvére, a trónjára ácsingózó Széth megölte, a testét szétdarabolta. Ízisz istennő, Ozirisz nővére és felesége egy másik istennővel összeszedte teste darabjait és új életet legyezett bele.[21] Az életre kelt Dionüszosz/Ozirisz párducbőrt öltött. Az egyiptomiak hite szerint az életre kelt isteni én feltámadásának és újraszületésének jelképét a párducbőrt öltötte magára. egyiptomi A párduc egyiptomi neve a nebrodesz" hasonlít a foltos párducnak az ékiratos szövegekben megmaradt névváltozatára, a NIB.UR-ra, és a NIM.RU-ra.

Nimród (?) szobrának feltárása

Nimród (?) szobrának feltárása (Nimrud vára, Sir Austen Henry Layard rajza, pinterest.com)

A „nimrud" kifejezés eredetileg a párducbőr viselőjének magasrangú istenkirályi, uralkodói tisztét jelölte, vagyis a jobbára ismeretlen saját névhez beszélő névként, méltóságnévként kapcsolódott. Idővel a foltosbőrű kacagány viselőjének valódi neve elmaradt, s a méltóságnév pl. Nimrud/Nimród esetében személynévként tovább.

Nimród/Nimrud neve három ékjelből tevődik össze. A hangzósítása elfogadottan Nimrud, mert az ékiratok megfejtéséhez használt nyelvekben, pl. az óhéberben nem volt ó hang, ezért a sumirból is száműzték. Holott minden arra mutat, hogy nemcsak ó, hanem ú, ű zöngéjük is létezett.

Az ékjelek olvasata NIM.RU.UD.

A szöveg jelentése: „A Napisten párducfia".
A kusita és az egyiptomi hagyományban Dionüszosz/Ozirisznak, az első istenkirálynak, Ámon teremtő szeme-napjának a párducbőrős viselettel jelképezett szent állata a párduc, ami visszaköszön Nimród nevében és viseletében. A magyarság hite szerint valami hasonlót jelképez a párducos Árpád kifejezés.

Megjegyzés: Dionüszosz a bor és a mámor isteneként tűnik fel Görögországban. Kusita, illetve egyiptomi eredetéről különös halála és életre kelése, továbbá szent állata a párduc árulkodik:

A görög mitológia szerint Zeusz és Perszephoné, az alvilág istennője fiaként született. Zeusz felesége, a féltékeny Héra istennő, felbérelte a titánokat, hogy a csecsemőt tépjék szét... E tetten az istenek is elszörnyedtek... Zeusz az anyja Rhea titán segítségével magzata széttépett és megfőzött darabjait összeillesztette, és életet lehelt bele... Zeusz a legyengült csecsemőt, hogy erőre kapjon, Szemelé, thébai hercegnő méhébe rejtette... Így lett Dionüszosz Zeusz és Szemelé fia.
Kusita eredetét jelzi, hogy görög földön is párducvontatta taligán közlekedett.


[1] A titánok, a görög mitológiában Gaia, a föld és Uranosz, az ég gyermekei, Kronosz titán testvérei.

[2] Azonos a görög Zeusz istennel, Ozirisz pedig Dionüszosszal.

[3] Hérodotosz, II. 29.

[4] Hérodotosz i. m. II. 42. (Az egyiptomi eredetű Dinonüszosz a görög istenkörben a bor és a mámor istene lett.)

[5] L.m.f. 36-37. pp.

[6] Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011, 78-80. pp.

[7] Afrika atlanti partvidéken túl virágzó plátoni (atlantiszi) civilizációnak lehettek az utódai

[8] Roth, Ann Macy: Opening of the Mouth, The Journal of Egyptian Archeology, Egyiptom, Vol. 79, 1993, 58. p.

[9] Diodorus Siculus: Bibliothéca Historica, Vol. III. 73.

[10] Catholic Biblical Encyclopedia, J. F. Wagner, New York, 1956, 786. p.

[11] Donelly, L. Ignatius: Atlantis : The Antediluvian World, New York, 1971.

[12] Kézai Simon mester magyar krónikája, kiadja Ráth Mór, Pest, 1862., 6. p.

[13] Horvát István: Rajzolatok a magyar nemzet legrégibb történeteiből, Pesten, Trattner Mátyás Betűivel, 1825 (Debrecen, 2001) 16-22. pp.

[14] Delitzsch, Friedrich: Wo lag das Paradies, Hinrichs'sche Buchhandlung, Leipzig, 1881. 127. p.

[15] Friedrich, Delitzsch: Die Sprache der Kossäer, Leipzig, 1884. 49. p.

[16] Marton Veronika: A pártusok, a sivatag lovagjai, Matrona, Győr, 2010, 20-22. pp.

[17] Haupt, Paul: Der keilschriftliche Sintflutbericht, Hinrich'sche Bucchandlung, Leipzig, 1881. 20. p.

[18] Hivatalos felfogás szerint az Ószövetséget Kr. e. 300 körül II. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó kérésére 70 (v. 72) zsidó tudós fordította görögre, ezért hívják a görög fordítást Septuagintának, azaz 70-nek. Valójában a különböző részek fordításai „több évszázad munkája egészen a Kr. u. 2. századig." A folyamatos átalakításokra Josephus Flavius és Origenés egyházatya hívta fel a figyelmet.

[19] Szent Biblia, Mózes I. könyve 10.8-12, Brit és Külföldi Biblia­társulat, Budapest, 1948. (A zsidóságot leszámítva az e területen élő mai népei pl. az arabok is az első királyuknak tekintik.)

[20] Delitzsch i. m. Wo lag das Paradies, 225. p.

[21] Ozirisz mítosz (wikipedia.org)

Forrás: http://martonveronika.blog.hu/

Megjelent: 554 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. Július 22., Péntek 15:44

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 311 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.8%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.7%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.1%

Today: 615
This Week: 615
Last Week: 4813
This Month: 15423
Last Month: 21973
Total: 1516459

Belépés