Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Mar31

2016. Október 31., Hétfő 08:09

Nimród és a bábeli torony - Nimród, a hunok és a magyarok őse (IV. rész)

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(6 szavazat)
Mezopotámiában huszonöt helyen tártak fel kisebb-nagyobb zikkuratokat, többteraszos, toronyszerű építményeket. A Biblia, az arab népek hagyománya, a Talmud és az ókori szerzők legalább hármat vélnek Bábel tornyának. (Kézai Simon szerint a negyedik az afrikai Núbiában volt.)

 

A mezopotámiai zikkuratok

A mezopotámiai zikkuratok[1]

Bagdadtól kb. 30 km-re nyugatra van az Agarquf-i, ismertebb nevén a Dur-Kurigalzu-i zikkurat. A Kr. e. XV. században I. Kurigalzu, kassita király alapította a róla elnevezett várost, a kassita királyok székhelyét. Az Enlil istennek szentelt zikkuratot az elamiták gyújtották fel, csak az 57 méteres agyagmagja maradt meg. Az első újkori utazók, meglátván a sivatagból kiemelkedő hatalmas építményt, úgy vélték, Bábel tornyát látják.

A Dur Kurigalzu-i zikkurat agyagmagja

A Dur Kurigalzu-i zikkurat agyagmagja[2]

A késő-talmudista írók Hérodotosz adatainak helytelen értelmezése alapján terjedt el, hogy a Babilontól 20 km-re délnyugatra levő Borsippa ókori városban lenne Bábel tornya, bár az arab hagyományok is Nimród várának (Birs Nimrud) tartják. Valójában ez építmény, a Nabu istennek szentelt zikkurat a babiloni testvértornya.

 Borsippa-i zikkurat romjai

A III. Úr-i dinasztia idejéből való Borsippa-i zikkurat romjai[3]

A régészeti feltárások igazolták, hogy az iraki Hillah falutól 9 kilométerre délre levő Babilonban, Babilónia királyi székelyen állt a torony. Babilon város sumir neve KĀ-DINGIR-RAki, isten kapujának földje,babiloni nyelven Bāb-ili(m), Bél isten kapuja, lakása.

Babilon látképe

Babilon látképe[4]

Az ókori források, Strabon, Hérdotosz[5] stb. pontosan leírják milyen volt Babilon és a bábeli torony. Az Eufrátesz menti Bábel az ókori Babilónia fővárosa. 480 stádiumnyi kerületét mély, széles vizesárok/csatorna övezte. A városfalakat és az épületeket a csatornaárokból kitermelt agyagból készített téglából építették, mivel az Eufrátesz közelében nincsenek hegyláncok, mint a Nílus árterülete mentén, amelyek a fáraók építkezéseihez a legszebb és legkeményebb köveket szolgáltatták. A téglákat kemencében égették ki, s Hit város környéki aszfaltrétegekből kitermelt felforrósított szurokkal illesztették össze. Minden harminc téglasor fölé nádfonadékot tömtek. Égetett téglával burkolták a csatorna partját, építették a házakat, a zikkuratokat, az öt vagy hétszintes mesterségesen létrehozott istentiszteleti helyeket. Némely építmény falát messze földről hozott alabástrom- és mészkőlapokkal, égetett agyaglapokkal (kerámia) fedték. A mezopotámiai agyagtégla törékenyebb volt az egyiptomiak gránitkockáinál, ennek ellenére a romjaikban is impozáns építmények falai mindmáig kitartottak, mígnem az iraki háborúban az amerikai hadsereg vandál módon le nem rombolta.

A bábeli torony légifelvétele

A bábeli torony légifelvétele (netivotolan.com)

A négyszögletes alapú torony mindenik oldala tizenötezer lépés volt. Magasságát az építők nem határozták meg, de egészen a Hold köréig kellett volna emelkednie. A felfelé karcsúsodó torony alapfala háromszáz lépés vastag volt, hogy az égbe nyúló épület terhét elbírja.
Hérodotosz Babilonról szóló leírásában említi Belus (Bél) isten érckapus szentélyét, a zikkuratot, melynek mindenik oldala 2-2 stádium (kb. 380-390 méter) hosszú volt. Ásatások igazolták a templomok, paloták, zikkuratok ilyetén kivitelezését, s nem kétséges, hogy az égigérőre tervezett Bábel tornyát is hasonlóképp építették.

Nincs okunk feltételezni, hogy Bábel tornya más lett volna, mint a Hérodotosz említette zikkurat. A szentély közepétől egy stádium magasságú kőtorony emelkedett. Ezen volt egy másik, egy harmadik, összesen nyolc. Az építmény külső falán körbefutó lépcsőzet vitt a legalsó szintről a legfelső toronyig. A lépcső felénél pihenőhelyet képeztek ki. Az utolsó szinten levő szentélyben, kápolnában magasra vetett aranyágy, mellette egy aranyasztal fogadta az „isten" által kijelölt nővendéget. A szentélyben istenkép nem volt.

a babiloni zikkurat

Ilyen lehetett a babiloni zikkurat (Jean Claude Colvin rajza, damals.de)

A Teremtő ábrázolásának hiánya sumir eredetre vall. A sumirok Enlilt, a teremtő istenüket semmiféle képzőművészeti alkotáson nem ábrázolták, hiszen láthatatlanul létezett, mindenütt és mindenben jelen volt.
Úgy beszélik a káldeus papok, hogy „éjjel ember nem léphetett a zikkurat legfelső szintjén levő szentélyébe, csak egy bennszülött asszony, kit az isten valamennyiők közül kiválasztott. Isten éjjelenként eljöve a templomba, az asszony mellé feküdt az ágyba. Az így fogant gyermeket „isten fiának" tekintették. [6] [Bizonyára valamelyik magasrangú pap tetszeleghetett a nemzőisten szerepében!]

A XIX. század óta folyó ásatások Mezopotámia ókori városaiban számtalan három, öt és hétszintes, peremesen kiképzett zikkuratot, toronytemplomot tártak fel. A legrégebbi építményeken festéknyomok maradtak. Így derült ki, hogy az egyes szintek burkolata más-más színű volt: A legalsó fehér volt, felette fekete, majd vörös, a következő kék, narancs és ezüst. A legfelső pedig arany. A zikkuratoknak az ég szintjeit, „menyországait" jelképező emeleteit különféle növényekkel, fákkal ültették be.[7] Messziről, a várost körülölelő sivatagból nézve a szivárvány színeiben ragyogó, buja növényzetű zikkurat lélegzetelállító látványa miatt az arrajáróknak valóban isten lakhelyének tűnhetett.

alabástrom korong

Enheduanna akkád herceg áldozata a zikkurat előtt (alabástrom korong, Ur,,Irak, Kr.e.2300-2275, Univ. of Pennsylv. Museum, Philadelphia)

A babiloniak a városukat főistenüknek, Bélnek szentelték.[8] A szerepköre, s aprócska módosítással az ékiratos neve megegyezik a sumir EN.LIL istenével, sőt a mai keresztény vallásos hit felettébb tisztelt teremtő Istenével is. dEN.LIL a mai keresztény vallásos hit felettébb tisztelt teremtő Istenével azonos. Az ókori szkíta népek javarésze, köztük a régi magyarság is a Teremtőt imádta, s a különféle természeti tüneményekben való megnyilvánulásait istenalakokként tisztelte.
ilBél és dEnlil ékiratos neve között a különbség, hogy az istent jelentő szócsoport meghatározó (d) jele ilBél esetében be van csúsztatva dEnlil nevének első, istent jelentő ékjelébe. Az isten jel sumir olvasata DINGIR, a rövidítése d, az asszír-babiloni olvasat ilu, a rövidítése il. E jelet, s minden ékiratos szöveget a népek a saját anyanyelvükön olvasták, és a saját felfogásuk szerint értelmezték.

isten benső

A kétféle olvasat kiválóan érzékelteti a sumir és a semita vallásfelfogás közti különbséget. A két, ill. három jelet a sumirok lélekistennek, vagyis a mindenütt, minden élőben és élettelenben jelenlevő isteni léleknek, a semita babiloniak belsőben/bensőben levő istennek értelmezték, vagyis a önös érdekeiknek megfelelően a saját körükre vonatkoztatták. Bél csak és kizárólag az ő istenük, más népeknek közük nem lehetett hozzá, (pedig minden, mi a földön van Isten teremtménye).
dEN.LIL mai keresztények felettébb tisztelt teremtő Iste

nével azonos. Az ókori szkíta népek javarésze, köztük a magyar is a Teremtőt imádta, s a különféle természeti tüneményekben való megnyilvánulásait istenalakokként tisztelte. Ez egyáltalán nem vall többistenhitre.

A magyar krónikák toronyépítési hagyománya kevéssé ismert, pedig a Kézai krónikája latinul íródott, s a latin évszázadokig használt és beszélt nyelv volt. Az érdektelenség oka az lehetett, hogy szöges ellentétben állt a Bibliával, másrészt a magyarság ősiségét emelte ki: „... e nagy és minden időkre emlékezetes torony építése Núbia és Egyiptom határán történt, és a romjait mind a mai napig láthatják azok, kik Memphiszből Alexandriába utaznak."[9] S valóban Núbia északi határterületén ma is látható a magyar krónikákban Bábel tornyaként említett hatalmas, toronyszerű építmény .

Núbiai piramisok

Núbiai piramisok (drittewelt.de)

A héber hagyomány is Nimródot tartja a bábeli birodalom, vagyis Babilónia alapítójának, és a torony építőjének.

Bábel tornyának építése← Bábel tornyának építése (A baloldalon levő nagyméretű alak Nimród – XIV. sz. Egerton Genesis Picture Book, British Library collections)

A vízözön után tehát Kus fia Nimród követte el az ég elleni lázadás, a toronyépítés bűnét. A Genezis említi, hogy hatalmas kezdett lenni a földön. Erőszakkal leigázott másokat, és kényszerítette őket a torony és Bábel városának építésére.

E felfogás kapcsolja össze Nimródot és a Gilgames eposz főhősét, Izdubárt, görögösen Gilgamest. Több XIX. századi forrás[10] a világ építőmestereként egyazon személynek tartotta őket.

Nimród az emberiség fizikai megmentésére kezdte építeni Bábel tornyát. A Biblia megjegyzése, „hogy ne szóródjanak szét a földön"[11] arra utal, hogy a Vízözön után nemcsak a toronyépítésben résztvevő ilyen-olyan szak- és mesterembereket kellett közös, összekötő nyelvvel együvé tartani, munkára fogni, hanem mindenkit, aki a vízözönelőtti műveltségből valamivel is rendelkezett.[12] Tehát a Nimród a vízözönelőtti magasműveltség és műszaki tudás maradványainak[13] megmentésére un. világközpontot épített. Gilgames meg Uruk város falait húzatta fel; erőszakkal kényszerítve az alattvalóikat, hogy mindent, mindenkit mellőzve építkezzenek, hordják az agyagot, vessenek téglát és emeljék a falakat.

Idősb Philón[14] bábeli torony leomlásának okáról és a körülményeiről így ír: „... az emberek mind egy nyelvet beszéltek és igen erősek voltak; hozzáfogtak egy szerfelett nagy torony építéséhez, hogy azon az égbe mehessenek. A torony már közel az égig volt felépítve, de ekkor az istenek a legerősebb szelet küldték, mellyel ledöntötte a tornyot, az embereket pedig szétszórta, és mindegyiknek külön nyelvet adtak. A torony romjait pedig a mondott zavarról Bábelnek nevezték el.

Jerikó ostroma

Jerikó ostroma (Bible Française Abrégée, XIII. sz., Bibliotheque de l' Arsenal, Paris, fol. 69v. – gallica.bnf.fr)

Az vízár levonulását követően néhányszáz évig óriási földrengések, viharok sújthatták a földet. Az építők isten haragjának tudták be a torony leomlását. Nimród a torony összeomlását okozó földrengést, természeti csapást nem tudta úgy a saját javára fordítani, mint tette Józsue Jerikó bevételekor. Midőn az izraelita seregével bevonult Kánaánba, az első útjába kerülő város Jerikó volt. A hagyomány szerint istenük, Jehova segítette őket, mert a zsidók kürtjeinek hangjára omlottak le Jerikó falai, holott földrengés döntötte romba: A föld dübörgése összefolyt az izraeliták kürtszavával. A zsidó Józsué óriási lélekjelenléttel a föld háborgását isten akarataként fogadtatta el a katonáival, majd az egész világgal. (E dogma mindmáig tartja magát!) A védmű nélkül maradt város megadta magát. Józsué katonái „betöltötték az átkot [Noé átkát] mindenkin, aki a városban csak volt, férfin és nőn, fiatalon és öregen, az ökörig, juhig, szamárig, a kardnak élével."[15] A várost tehát elfoglalták, kirabolták, szkítafajú lakosait legyilkolták. E sorsra jutott Kánaán földjének minden nem zsidók lakta városa.

Bármiért is építették Bábel tornyát, óriási forgószéllel (talán áradattal is) párosult földrengés pusztíthatta el, dönthette romba. Az emberek az elemek dühöngése miatti félelmükben a világ négy tája felé futhattak, és a legkülönfélébb helyeken kerestek maguknak menedéket, s települtek le, s élték saját különálló, különnyelvű életüket. . 

A bábeli torony

A bábeli torony Sém népeinek anyanyelvű felirataival (Athanasius Kircher: Turris Babel, Jansson-Waesberge, Amsterdam, 1679)

 


[1] Parrot, André: Zikkurats et Tour de Babel, Éd. Albin Michel, Paris, 1949. 53. p.
[2].Budge, E. A. Wallis: By Nile and Tigris, J. Murray, London 1920.
[3] Maspero, Gaston: History of Egypt Chaldea, Syria, Babylonia, And Assyria" Volume IV, Part A, Verl. Grolier Society, London,1901-1906.
[4] Athanasius Kircher: Turris Babel sive Archontologia. Amsterdam: Jansson-Waesberge 1679.
[5] Hérodotosz történeti könyvei, I-IX. A Magy.Tud. Ak. kiadványa, Bp, 1892-1893., I. kv.178-179. fej., 75-76.pp.
[6] Hérodotosz i. m. 1. kv. 181-183. fej., 77-78. pp.
[7] Hrouda, Barthel: Der alte Orient, Bertelsmann Verlag, 1991. Gütersloch, 159-161. pp.
[8] Jeremias, Alfred: Das Alte Testament im lichte des alten Orientsm Hinrichs'sche Buchhandlung, Leipzig, 1904. 172. p.
[9] Kézai Simon mester magyar krónikája, Kiadja Ráth Mór, Pest, 1862., 6.p.
[10] Jeremias, Alfred: Izdubar-Nimrod: Eine altbabylonische Heldensage, Teubner, Leipzig, 1891. 6.p.
[11] Szent Biblia, Szt. István Társulat, Bp. 2000. Ter. 11., 10. p.
[12] A Vízözön előtti magasműveltségek történetét ld. Marton Veronika: Világkatasztrófák, Matrona, Győr, 2011. c. kv. 35-61.oldalán.
[13] Michell, John: The View Over Atlantis , Ballantine Books, New York, 1972., 69, 129. pp.
[14] Philon der ältere (kb. Kr. e. 200, zsidó-görög költő): Der Turmbau zu Babel, In: Paul Rießler: Altjüdisches Schrifttum außerhalb der Bibel, Dr. Benno Filser Verlag, Augsburg, 1928., 743-747. pp.
[15] Szent Biblia i. m. Józsue könyve, 6., 225. p.

Forrás: http://martonveronika.blog.hu/

Megjelent: 292 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. November 01., Kedd 12:32

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 217 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 0.9%
Romania 5.7%Serbia 0.8%
United States 5.3%Kuwait 0.4%
Russian Federation 3.1%Switzerland 0.3%
Germany 2.6%Czech Republic 0.3%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.5%Netherlands 0.1%
Sweden 1.4%Belgium 0.1%

Today: 22
This Week: 2967
Last Week: 5814
This Month: 24700
Last Month: 22940
Total: 1478730

Belépés