Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2017Oct19

2017. Szeptember 29., Péntek 08:34

Tordostól... - Részlet a "Nimród, a hun-magyarok őse".c. könyvből

Írta:  Marton Veronika
Értékelés:
(6 szavazat)
A XIX. században az erdélyi Szászvárosban élő Torma Zsófiának, Torma József régész leányának különös szokása volt. A környékbeli falusiaktól megvásárolta a Maros martján talált vízmosta cserépdarabokat, kövecskéket. 

A legtöbb lelet a lakhelyétől néhány km-re Tordos falucska közelében került elő.

A tordosi őskori telep ásatása

A tordosi őskori telep ásatása a XIX. században kezdődött, de még ma sem tárták fel teljesen. A háttérben az A1-es autópályán dolgozó munkagépek.[1]

1875-ben Torma Zsófia, az első magyar régésznő Rómer Flóris bíztatására kezdte a tordosi őskori telepet feltárni. Észrevette, hogy az edény- és szobrocskatöredék formája, kiképzése, vonalas jelei igencsak hasonlóak a mezopotámiai Djemdet-Nasr műveltség leletein levő jelekhez.
Időtálló felfedezése bejárta a világot: „Tordos leletein akkor felismerém Babylon-Chaldea kulturelemeiből keletkezett, s az egyiptomi művészettel együtt Syriában tovább fejlődött azon művelődést, a mely hasonló volt Trója thrákjainak kulturájával, s amelyet Dáciában meg nem előzött az eddigi, a régészek által ismert gall-kelta, pelásg-görög, etrusk-római kultúra... „Babylon ős népe – ékírásos feliratai szerint – a turáni fajhoz tartozó sumer-akkád nép volt."[2] A levelezéséből kiderült, e véleményével az amerikai Sayce, Haverfield, továbbá a német Schliemann, Trója feltárója is egyetértett.

Állatalakú edény← Állatalakú edény (Tordos)[3]

Nagy-Magyarország területén, azaz a mai Romániában feltárt tordosi őstelep jelentősége oly nagy, hogy nem lehetett teljes mértékben besuvasztani a Duna szerbiai oldalán 1908-ban felfedezett Vinca-műveltségbe; egyrészt azért, mert a tordosi őstelep feltárása 1875-ben kezdődött, másrészt egyenes folytatása a kis-Magyarországon feltárt kb. 8-9 ezer éves Körös-műveltségnek. Az egyöntetűség és az egymásba való átfolyás miatt az egész műveltségkört a magyar régészet szinte mindmáig Bánáti műveltségnek nevezi.
Ez elnevezést a nemzetközi szakma nem vette át, hanem Colin Renfrew szóhasználatát követve a romános-szerbes „Vinca-, illetve a Vinca-Tordos kultúra" megnevezést tette általánossá. Trianon ezúttal is éreztette a hatását. A brit akadémikus hangja hangosabbnak bizonyult, mint Magyarország összes régészéé. Így a Tisza, a Körös és a Bánáti, azaz minden Magyarországra utaló elnevezés belesüllyesztetett a Vinca-műveltségbe.Női idol

Női idol (Tordos, Múzeum, Szászváros/Orastea)[4] →

Torma Zsófia korabeli rajzain, néhány régi fényképen kívül és szószerint két-három mai felvételtől eltekintve a Tordos-i leletek a nemzetközi elnevezések útvesztőiben elsikkadtak. A Kárpát-medencében előkerült minden újkőkori lelethez a Vinca-Tordos megnevezést írják hozzá, ebből nem egyértelműsíthető, mely leletek kerültek elő Tordoson, melyek Vincán. Marija Gimbutas, a nemzetközileg elismert litván származású amerikai régész-tudós sem tesz köztük különbséget.

A tordosi újkőkori lelőhelyet félbevágó autópálya

← A tordosi újkőkori lelőhelyet félbevágó autópálya nyomvonalának légifelvétele - foto.cimec.ro]

Torma Zsófia megállapítását kikerülve a XX. században a műveltség terjedését, a népcsoportok vándorlását még Mezopotámia → Balkán irányba feltételezték: „A Kr.e. IV. évezred közepétől indultak meg Elő-Ázsiából a Balkán északi vidékeire, Erdélybe és a Tisza mentére."[6]
Ám kiderült, hogy a műveltség-áramlás nemcsak ellenkező irányú volt, hanem több, mint egy évezreddel korábban történt. Ez azt jelenti, hogy a Bánáti-műveltség népe Erdélyből kiindulva a Balkánon keresztül az Égei-szigetvilágot érintve jutott el Mezopotámiába, és vitte magával az írásbeliséget. A kőkorban az Égei-tenger szigetei a mainál nagyobb szárazulatokat alkottak, sőt földhidak is segíthették az átkelést Kis-Ázsiába. A sumirok e harmadik összetevőjét alkotó mezopotámiai Jemdet-Nasr népcsoportról szinte minden XX. századi szakember tudta, hogy a Kárpát-medencéből érkezett. Ezért a "szakma" főleg Magyarországon nem a Jemdet Nasr, hanem az ásatási réteg kevésbé kirívó Uruk IV. megnevezését igyekszik a népszerű-tudományos munkákban használni. S a Kárpát-medence, Erdéllyel és a Jemdet-Nasr megnevezéssel együtt beleveszik Uruk IV műveltsége.

 női agyagfigura

← Így kell ezt csinálni! - Aukcióra bocsátott női agyagfigura Magyarországról vagy Bulgáriából (!) Vinca-Tordos műveltség - icollector.comNőalak kordéban.

Nőalak kordéban. Mellén, derekán a svastika (8,8 cm, Vinca-kultúra, K.e. VI-V. évezred – projectavalon.net) →

A Vinca kőkori telep 1908-tól napjainkig folyó feltárásán számtalan karcolt jelű agyagtárgy-töredék került elő. E jelek egyértelműen írásjeleknek bizonyultak: „...Vinca és Tordos edényeinek számos különös bekarcolt jele megegyezik a predinasztikus és protodinasztikus Egyiptom vázáin látható jelekkel."

Emberformájú figura

← Emberformájú figura (elefántcsont faragás, 6,5x2,2x09 cm, Naquada II. műveltség, Kr. e. 3650-3450, Egyiptom, - metmuseum.org)

„Más jelek Krétán és a Kükládokon bukkannak fel, de a tordosi jelek és a trójai agyag orsógombokon látható bekarcol ábrák közötti kapcsolat különösen szoros."[7] Ám nemcsak a szobor- és edénykarcok, hanem a Bánáti műveltségtől Egyiptomig maguk a figurák is magukon viselnek valami hasonlóságot. Gordon Childe anélkül, hogy eljutott volna (e könyv I. részében vázolandó) egyiptomi és a Kárpát-medencei népesség vízözönelőtti (atlantiszi) eredetéhez, e kijelentésével a Régi Európa és a dinasztiák előtti Egyiptom művelődésbeli kapcsolatát támasztotta alá.


[1] adevaruldespredaci.ro
[2] Torma Zsófia: Hazánk népe ősmythosának maradványai, 1-11. pp. (aprónyomtatvány, XIX. sz., év nélkül) In: Marton Veronika: A napkeleti pecsétnyomók és pecséthengerek és az ókori mezopotámiai népek története, Matrona, Győr, 2004. 71. p.
[3] okazii.ro
[4] romanialibera.ro
[6] Childe, Gordon: Vorgeschichte der europäischen Kultur, Rowolt, Hamburg, 1960.
[7] Childe, Gordon: The Danube in Prehistory, Clarendon Press, 1929. 33. pp.

Forrás: http://martonveronika.blog.hu/

Megjelent: 157 alkalommal Utoljára frissítve: 2017. Szeptember 29., Péntek 09:24
Tovább a kategóriában: « A sumir és a magyar istenhit

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 305 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.8%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Germany 2.9%France 0.3%
Russian Federation 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 743
This Week: 4659
Last Week: 5414
This Month: 15547
Last Month: 23395
Total: 1631203

Belépés