Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Jun26

2011. Március 08., Kedd 02:49

06.08. Az emlékező magyar nyelv

Írta:  Kiss Dénes
Értékelés:
(0 szavazat)
Az emlékező magyar nyelv Kiss Dénes Kiss Dénes: Az emlékező magyar nyelv Sokszor állítottam, hogy nyelvünk csodálatos emlékezettel rendelkezik és ez az emlékezet működik!

Magyarok Világszövetsége — Magyarságtudományi Füzetek

Mégpedig alighanem hasonló módon, mint maga az emberi emlékezet. Vagyis minden emlékezet alapja a logika, de teljes joggal beszélhetünk gondolattársításról is. Mert lássuk csak, hogyan működhet az emberi agy, amikor emlékezünk? Megfogalmazódik bennünk valamilyen szó, kép, érzés stb. Például nevet olvasunk könyvben, újságban vagy valaki említi, s ha ahhoz a névhez olyan személy kapcsolódik, aki valaha fontos, kedves volt számunkra vagy most is az, máris elkezdi keresni az összefüggéseket az agyunk 20 milliárd neuronja. (Talán közérthetőbb, ha idegmagot, ideggyököt, idegcsírát stb. írok.) No, nem mondom, hogy valameny-nyi, de sokkal több, mint amit gondolnánk. Ezek számát nem hiszem, hogy százakban nevezhetnénk meg, sokkal inkább ezrekben! Miért is gondolom ezt? Mert az a logikus, hogy fogalmak, szavak több neuronhoz kötődnek. Ha csak a fogalom szavunkat vizsgáljuk, arra a következtetésre jutunk, hogy valamennyi, e szót alkotó hangzó külön-külön is kötődik idegrendszeri ponthoz, központhoz. De minden bizonnyal külön kötődik a „fog" s valószínű, hogy az „alom" is. Sőt, mivel a logikus nyelv önmagában is játékos, a „lom" szintén fő helyen üldögél valahol. Ám azt tudjuk, hogy a „fog", „foga" szintén külön fő kötődéssel rendelkezhet. És akkor a „fogam", „fogunk", „foghúzás", „fogfájás" és így tovább szintén fő elemként tárolódik. Sőt, elágazóként - fogadni mernék -, hogy ott van a „fogadás", „fogás", „fogoly", „fogda", „fogság" stb. sajátos, nem is rövid sorozat is. Vagyis ez a felsorolás nagyon hosszan folytatható lenne.

Változatlanul germanizmusnak tartjuk az „el fog menni", „fölfogja tenni", „befogja kötni", „megfogjuk találni", stb. féle nyelvi alakításokat. Ezek sutasága ilyen esetekben látszik jól: „fogadjunk, hogy el fogjuk fogni". Noha olykor a határesetek alig, nagyon finoman különböznek. Mert a megfogom vagy mondjuk a megfogadtam, nemcsak a kézzel foghatóság, hanem a fogadalomhoz köthető „fogva tartáshoz" kötődhet elvont formában is. Talán az egyik első az ősi „foggal-körömmel" való kifejezés, ami megjeleníti e fogalom fölfogható, akár megfogható lényegét. (A fog és köröm valódi tárgy.) Csak a „meg fogom fogni" nem fogadható el szép magyar beszédnek vagy írásnak!

De induljunk el más szavak nyomában is, hogy még többet érzékeltessünk az emlékezés rendszeréből, módjából. Keressünk „látható" szavakat. Itt van például a lábadozik, lábadozás szavunk. Mit jelent? Például azt, hogy valaki a betegségből gyógyulóban már nem ágyban fekszik, hanem szép lassan járkál. Vagy éppen botorkál. Különösen akkor, ha bottal jár. Tehát már nem elgyengülve fekszik, hanem mendegél, sétál, a lábát is tudja használni, ha még nem is a régi tempóban, de már jár-kel, megy. A lábadozik a gyógyulást jelzi, mondhatjuk, hogy állapotjelző szó. Méghozzá valóban látványos, ahogy a beteg lassan, de mutatósan járkál a kórház folyosóján vagy a kertben. És a bot pedig csak erősíti, hogy betegségből gyógyul, mert bottal jár, arra támaszkodik, holott azelőtt nem járt bottal. Különösen így áll a dolog, ha valaki eltörte a lábát, a bokáját, térdét vagy műtötték a combját, lábszárát stb. A bot segédeszköz a biztonságosabb járáshoz. Az ember pedig tíz meg tízezer évek óta használt, ha szükséges volt, botot, letör ágat a járáshoz, ha például fájt a lába és nem tudott rendesen ránehezedni. Később már - és ez jól mutatja a nyelv képességeiből fakadó késztetést is - tovább fejlődött, finomodott ugyancsak logikai szálon a szó jelentése. Ilyen például a kéz, a fül, a fej, a szem és sok-sok más szavunk.

A „kéz" ahogy másutt megállapítottuk, kéz közeli eszköz. Kéz, kezd, küzd, stb., szavaink jelzik a lehetőségeket. A kéz, azaz a kezünk közel van hozzánk. Használjuk is, mint kézzel fogható távolságot, illetve közelséget. A kis, szűk utcát, gyakran köznek nevezzük. (A „szűk" másirányban olvasva küsz, csaknem kis, de keskeny küszöb.) A kéz lényegéhez tartozik az is, hogy azzal készítünk valamit. (Kézzel kézült, azaz készült, ami legrégebben is kézi munka által jött létre!) A kéz tevékenységéhez hozzá tartozott az ügyesség. Ha tehát ügyesen bánunk valamivel, s tesszük azt akár a lábunkkal, akkor is a jó labdajátékos kitűnően kezeli a labdát. Ám, maga a sajátos „kezelés", például orvosi kezelés őse, a kézrátétellel való gyógyítás volt. S ha már gyógyítás, gyógymód, akkor, amit az orvos végez, akkor az orvosi kezelés. A nyelv logikusan használja föl a jelentéseket. Ekkor már lehet „kezelésre járni", valakit „elkezelni", stb. Tehát már nem a „kéz" szó alakítja a jelentéstartalmat, hanem az, amit kézzel csinálunk. A valódi fogalom elvont fogalommá lesz, és a következmény jelenik meg új szóként. És nem árt erről többször szólni.

Hasonló, de mégis más fejlemény a fej. Fejtsük ki ezt is a következő kis fejezetben.

Eleve rejtvényt fejtünk. Aztán kifejezzük érzésünket, ezzel megváltozik, még mielőtt bármit is mondanánk a fejünk, pontosabban kifejezve az arcunk, az arckifejezésünk. Tehát valami fontos történt, amit ki kell „fejeznünk", amit közölnünk kell a megfelelő kifejezésekkel, azaz szavakkal. Ám azelőtt az arcunkon már megjelenik, látható az arc-kifejezés, amiből már a szólás előtt látható, hogy öröm, düh, bánat, fájdalom stb., amiről szólni kívánunk. íme, a kifejezés miért jelenti a közlést, a dolog elmondását, azaz a szót! De vannak más „fejlemények" is, attól eltekintve, hogy a testen a fej van a legfölül, miként a társadalomban a fejedelem. Fölül van a fölség, felség, illetve a fönség, fenség vagy a főnők a fő. Ő a fontos, hiszen azt mondjuk: „az a fő", hogy stb. És azt értjük, hogy a fontos, lényeges. De hát a rejtvényt fejtő is a fejét használja, akár jó a megfejtés, akár nem. Lehetséges a „fejes", a szép ,,/ejes gól", de eljöhet hozzánk valamilyen „fejes", aki nem is olyan jó „fej" és így tovább.

ke06.0801

A gondolat születése

Ennyi egyező példa után, szinte lehetetlen, hogy van kivétel. Mégis, mintha lenne? Az a cselekedett, amikor valaki nemcsak jó „fej", hanem éppen tehenet vagy kecskét fej és az edénybe csorog a fehér tej. Mert az állat nőnemű, ahogy a fehérnép is nő. Tehát pillanatnyilag nincs válasz. Ha a pej ló is fehéres, akkor újabb titok vár ránk, no meg a logikára, hogy magyarázatot adjunk erre a kivételre. Lesz olyan fejezet, ahol megfejtődik ez a titok is. De hogy addig is hasznos legyen időtöltésünk, mert az idő drága és akár tönkre is mehetünk, lássuk ez utóbbi mondás példa megfejtését.

A „tönk" fatönk. Olyan, amire rátették valakinek a fejét és lecsapta a hóhér. így aztán szegény valóban és tökéletesen tönkre ment, mert a fejét tönkre tették és levágták, íme, a könyörtelen logika rendszere, mindössze néhány példával. Egyik dolog a másikhoz kapcsolódik, akár a való életben is. A nyelv a valóságot hűen utánozza. Ha majd fejlődünk és fejlettebb lesz a módszerünk a tej - fej érdekes kettősét is megfejtjük fejedelmi fejleményként. Mert ez a fajta jelentéstartalom, mint a „babrál", „babrálgat", „babra munka", rögtön logikusan magyarázza önmagát. A tiszta logika szüleménye. A bab apró, a vele való foglalatosság aprólékos. A képszerű jelentés tartalom így megy át egyik szóból a másikba, ám az eredeti szóban nem véletlenül jön létre. És ez az egész magyar nyelvi szórendszerre vonatkozik, sőt, látszik rajta világosan. Most nézzük találomra az utolsó három szót, illetve azok gyökét: lát, ra-re, vil(?). A logika segítségével építsük föl e szavakat. (A Kedves Olvasónak el kell hinnie, hogy magunk is találomra, hirtelen ötlet nyomán, választottuk ki e szavakat. Ez azzal is bizonyítható, hogy választhattunk volna könnyebben és látványosabban elemezhető szavakat.) És most következzen olyan vizsgálat, amit életünkben először próbálunk ki.

Tehát ez a mondatrész lesz a vizsgálatunk tárgya: látszik rajta világosan. Nem is a szavak együttesét nézzük, hanem az egyes szavakat, azok gyökét. Persze a dolgok nem végtelenül bizonyosak. Nem állandók semmilyen vonatkozásban sem. A „látszik" szavunk gyöke nagy valószínűséggel a „lát" és ebből lesz a láthat, látó, látvány, látszólag, de a belátás is. A logika törvénye értelmében - mert tényleg valóban így értelmes! - erre a „lát" alapra épül minden rag, képző stb., változtató hatása. Az alapjelentés nem sérül! Még a „belátja" szavunk is a látás, látvány lényegét tartalmazza. Azaz, az ember áttekinti, átlátja az összefüggéseket, okokat stb., és ezáltal alkot véleményt. Logika, logika! Mint ahogy az ok-okozat is kemény és következetes logika jelenlétét mutatja, igényli, követeli. Semmiféle nyelvi építkezés nem nélkülözheti a logikát, mert a logika jelenléte egyetemes törvényből fakad. De lássuk a két másik példát.

Ügy vélhetjük, hogy a „rajta" azt jelenti, hogy „valamin", ezen, azon, amazon, stb. A rajta tehát nem más, mint a ra-re (rá, rája együttese) jelenléte a szóban, annak elején. Rajta van a ruha. Rajta látható a legjobban. Azaz őrajta, hogy beteg, béna és így tovább. Persze, mint annyiszor, ez a szavunk más is jelent.

Egyrészt, a verseny indulásának helye, pontja a rajt. Aztán felszólítás valaminek a kezdésére: rajt! Vagy rajta! Hol található a logika, hol mutatható ki a jelenléte? A nyelvi működésben! A ra-re még csak lehetőség, az erre-arra már működés, ahogy a rá, rája és a rajta is. Valamin valami megjelenik és ezt a külszín is mutatja. A külszín a felszín. Például a rajta lévő ruházat. Ez változhat, hiszen „nem a ruha teszi az embert", ahogy a „rajtoláskor, amikor elrajtol a mezőny" jelentős változás történik, amit látunk, érzékelünk, fölfogunk. A képen, ami változik, rajta van a változás, illetve éppen az látható. Az maga a kép. Tehát rajta kell lennie a történésnek. A rajta a történés változása, ha úgy tetszik elindítója annak. Ha így van, akkor helye is van a változás kezdetének, ez pedig a rajtkő, rajthely, rajtvonal és így tovább. És ilyen logikával már ugyancsak fontos és erőteljes mozgást jelöl a rajtaütés szavunk. Tehát mindenütt logika! A rajtaütés jelentéstartalma valamilyen katonai vagy más csoportos és erőteljes moccanás, mozgás. Finomabb valamivel a rajtakapta kifejezés, ám azért drámai és erőteljes. S ne feledjük az „azon vagyunk", „azon leszünk" azt jelenti, hogy mindent megteszünk azért, hogy valamit elősegítsünk. Ezt néha így is mondják „rajta leszünk". Ezek és az ehhez hasonló leágazások bizonyítják a logika szüntelen jelenlétét.

Maradt a „világosan" szavunk. Nagy valószínűséggel a szó jelentésének alapja a „világos", a tovább ragozható, képezhető szótő pedig a „vil". Mert a villám villanás, azaz világos jelenség.

ke06.0802

Az emberi agy működése

S ha azt mondom, világosan beszéltem, azt értem alatta, hogy átlátható a dolog értelme, semmit se sötétítettem. Ahogy a világ is világos általában, - bár sötét is lehet! -, de a sötétben is lehet világosan beszélni. A „világos" szavunk gyöke a „vil". Miként a világosságé, a villámé. Székely nyelvjárásban a hajnalodik, azaz virrad, így hangzik villámodik. Ha pedig megnézzük a lehető p-b-v hangzóváltásokat, akkor ilyen szavakat kapunk, mint a pilla, pillanat, illetve pirkad, pirul, piros, aztán bor, bordó, berzseny-börzsöny forgács valamint vér, veres, és így tovább. A világosságra, éppen a virradatra, pirkadatra vonatkozó „színszavak" mutatják a rokoni és logikus összetartozást. De ahogy a „közbe lépő" villámban nemcsak a fénylés, villanás van jelen, hanem a rövid idő, ahogy mondjuk villámgyorsan, úgy a pilla - p-b-v - szavunkban is ott bujkál a gyorsaság, hiszen azt mondjuk: pillanat és jövök stb. A logika az az ősi késztetés és a rend alakítója, ami nélkül bábeli zűrzavar alakulna ki a nyelvben. Láthatjuk, hogy a nyelvekben már ki is alakult! Csupán azt kell magyaráznunk helyesen, hogy „Isten megzavarta az emberek nyelvét." Ez így igaz, ahogy több helyen utaltunk rá. Csakhogy nem a szakallás Öreg Úr valahol "fönt", hanem az Isten fogalmának értelmezése, magyarázata ITT LENT! Azaz az emberi er-telmezés általában ér-dek szerint történik! Nemde?! De mégsem a bankok adják a világ emberi lényegét! Már pedig sokan ezt akarnák.

Vannak, akik szerint ők kiválasztottak, úgy értik különbek a többieknél, gondoljuk csak meg mennyire kicsinyes, gyarló emberi fogalmazás ez. Tökéletes Istenről ilyen tökéletlenségest tételeznek föl. A magyar nyelv ezt sem fogadja el. Itt is fogalmazzuk meg, hogy a világban a tökéletest, a tökéletlen, tökéletesen elfedi. így működik az emberi társadalom. Szomorú!

Nem tudom eldönteni, mire jó az, hogy mindenkivel a tudás is meghal, elpusztul. Minden egyednek újra elölről kell kezdeni mindenféle tudás megszerzését. Az állatokban, a madarakban, sőt a rovarokban is, kódolódott az, amit ösztönnek nevezünk. Ki tanította meg a madarat arra, hogy kővel föl lehet törni a tojást? Ezt a madár tevékenységet magam is láttam Ausztráliában. Ki volt az első? A gének „tudása" szerint él és szaporodik a rovar is, lepke, kukac, termesz, méh és a tiszavirág is. Az is kérdés, mindez mind szükséges ehhez a világhoz? E világ finom és aprólékos működéséhez? Ha ezeket kivonjuk, mondjuk a hangyákat, egyszer csak „leáll", elromlik a világ szerkezete? Csak a bolygóé vagy a teljes egész - világ-EGYETEM világ-MIN-DENSÉG - izgése-mozgása, forgása-keringése, hősége, hidege és így tovább, átalakul?

Csaknem teljes nyugalommal válaszolhatom, sőt, felelhetem, hogy alighanem, ha lassan is, az egész világmindenség megérzi egyetlen porszem elmozdulását a sivatagban. És hogy így van, arra sok-sok tapasztalat utalt az elmúlt időkben, a nyelv is érzékelte ezt a használói közvetítésével és már be is épült emlékező és működő rendszerében. A magyar nyelvbe világosan és érzékelhető a figyelők számára az, hogy a rombolás eszközei szaporodnak, és ahogy több helyen utaltunk: Az ember javíthatatlan, de legalább rontható. Csak nem ezt az egyetlen lehetőséget kódolta belénk a teremtés, teremtődés!?

ke06.0803

Rodin: Gondolkodó

 

 

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 1668 alkalommal Utoljára frissítve: 2014. Május 24., Szombat 23:30

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 260 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.3%Canada 1%
Romania 5.9%Serbia 0.8%
United States 3.9%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.1%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%Czech Republic 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.8%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%

Today: 519
This Week: 519
Last Week: 4884
This Month: 22301
Last Month: 23517
Total: 1547218

Belépés