Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2017Sep20

2014. Július 08., Kedd 04:03

22.01. Előszó

Írta:  Szilveszter Jenő
Értékelés:
(3 szavazat)
Ez az 1926-ban készült mű is, mint hasonlója, a századfordulón megjelent fiumei görögszakos magyar nyelvtanáré, ma már föllelhetetlen. Prof. Badiny Jós Ferenc nyílt levélben a Magyar Tudományos Akadémia idegenek hasznáért törekvő fajbiológiai misszionáriusait vádolja, akik többek között mind Körösi Csoma Sándor kutatási hagyatékát (pl. 300 szanszkrit-magyar szórokonítást), mind dr. Aczél Józsefnek - az alig 500 finn-magyar szótővel szemben - 3000 magyar-görög tőszóegyezést bemutató monumentális tanulmányát eltüntették.

Magyarok Világszövetsége — Magyarságtudományi Füzetek

Dr. Aczél József bebizonyította, hogy az európai kultúra bölcsőjének kitüntetett Görögországhoz a magyar-fajú turáni szittya népeknek szoros köze van a pre-hellén és görög-hellén nyelv és a magyar nyelv között fennálló nyelvtani és szókincsbeli egyezések alapján. A teljes ázsiai földrész, Észak- és Kelet-Afrika de még Európa is tele van ősi turáni: szittya, avar és magyar helyiségnevekkel: A Kárpát-medencén kívül zömében Tibet táján, Egyiptomban Avaris, Szittyapolis, Palesztinában Arad, Árpád, Tábor városok, és a nyolcezer éves, tizenhétszer újjáépített Nimród városa Jerikó, vagy Galliában Avaricum, melyet Julius Cézár hat hétig ostromol; és Hunnenburg ahonnan a legpompásabb archeológiai leletek kerülnek elő az ún. Hallstadti kultúra dicsőségére. Tur, Kus vagy Kos névvel számtalan helyen találkozunk, így a kis-ázsiai szigetvilágban Samos, Carpathos között. Ott találjuk még Karphi városát, és tudjuk, hogy Karpok lakták Felvidékünket is.

Bobula Ida történészünk írja: Az oknyomozó történetírás nagy fontosságot tulajdonít a nyelvészeti (filológiai) adatoknak és érveknek. A nyelv a lélek és szellem szóló megnyilvánulása, ami minden elnyomás és irtás dacára elvitte a néptörzsekkel az ősi haza alapvető értékeit. Akik ötezer évvel ezelőtt is azt mondták: Isten, Nap, suba, azok csak rokon népek lehetnek. Prof. Gordon Childe a The Danube in Prehistory c. könyvében állítja: "A Kr. e. harmadik évezredben az Eufrátesz melletti mezopotámiai műveltség Kis-Ázsián keresztül a Kárpát-medencébe hatolt. Az angol régészek általánosan elfogadott véleménye szerint is a késői szumér utódokat ős-szkítáknak nevezték, akik a pusztítások elől való menekülésükben tömegesen észak felé húzódtak.

Ezt erős¡ti az orosz történet¡ró J. P. Frencew is. A szumérok a Balkánon felhúzódtak a Kárpát-medencébe is, ahonnan a Kr. születése előtti évezred elején vándorolt ki egy részük a Kaukázus-Káspi tenger térségében is élő testvéreikhez. Magyarországon ebből az időből származó bronz s kora vaskori leletek, égetett csontmaradványok, temetésre szolgáló ember alakú edények kerülnek elő, s ehhez hasonlóak csak Trójában fordulnak elő. Trogus Pompeius azt mondta, hogy a szittyák minden más népet megelőzve, 1500 éven át bírták egész Elő-Ázsiát, s ezek a szittyák minden más népnél, még az egyiptomiaknál is régebbiek. Ezt az állítást magáévá tette Francois Lenormant "Histoire ancienne de l'Orient jusque aux guerres mediques" c. munkájában. Xenophon Kr. e. 431-ben megemlékezik az avarokról. Bölcs Leó bebizonyítja, hogy a magyar név használata előtt az egész nép neve avar volt. Histapes, Dárius történetírója (Kr.e. 520) már megemlékezik a hunokról, s a hun elnevezés a szittya helyett abban az időben kezd általánossá válni. Federic aquileai pátriárka az Aquileai krónikában írja: "Magna Hungarorum gens a Syria egressa". Eliseus, Pharbi Lázárral s általában az összes krónistákkal vallják, hogy a parthusok avarok voltak. Lukácsy Kristóf: A magyarok őselei, hajdankori nevei és lakhelyei c. művében örmény, arab és perzsa kútfőkre hivatkozva, azokat összevetve igazolja, hogy "a szittya népek egy-nyelvet beszélő népcsalád". E tényt Herodotos, Strabo, Plinius, Jordanes stb. is áll¡tják. A Közel-keleti, krétai. Égei-tengeri, trójai rovásírások szoros rokonsága kimutatható a magyar rovásírásokban. H.G. Wells írja: Az Ó-Görögországot (Archea Hellas) megelőzte egy másik, még régebbi Ó-Görögország, amelynek létezéséről az archeológusok csak az elmúlt száz évben szereztek és szereznek fokozatosan tudomást. Ez a civilizáció sok tekintetben annyira civilizált volt, mint az utána következő. A görögök nem teremtettek egy civilizációt, hanem leromboltak egyet és a romokra újat ép¡tettek...

A turáni népek világtörténelmi vándorútjukról, műveltségi viszonyairól ma hallgatnak az uralkodó elemek. Ezt bizonyította dr. Aczél József, ezért lett a tanulmány eltemetve, ezért hát támasszuk fel...

Szilveszter Jenő

*

Dr. Aczél József 1862-ben Kunszentmiklóson született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, 1885-től a beregszászi állami polgári iskola, 1887-től a kisújszállási református gimnázium tanára. Több írása jelent meg különböző pesti és vidéki lapokban. Két fő műve: Szittya-görög eredetünk (Budapest, 1926), illetve: Ősgörög eredetünk és a kun-szk¡ta nyelv (Veszprém, 1924, reprint kiadása Varga Csaba szerkesztésében jelent meg a Frig kiadónál.)

Megjelent: 1055 alkalommal Utoljára frissítve: 2014. Július 13., Vasárnap 19:59

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 437 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.9%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 3.9%Switzerland 0.4%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Germany 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Kuwait 0.3%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 549
This Week: 1960
Last Week: 5161
This Month: 15307
Last Month: 20225
Total: 1607163

Belépés