Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2017Oct20

2010. Április 02., Péntek 05:59

Mit tehetek én?

Írta:  őszkatona
Értékelés:
(7 szavazat)
Mit tehetek én? őszkatona Hunicillin honfitársam - és a többi hazafi - józan tanácsa, "cselekedni is kell"(1) fölveti a kérdést, "Mit tehetek én?" Sokan tenni akarnak, de nem tudják eldönteni hogy mit. Hajtja őket a hazaszeretet meg a jelen, tűrhetetlen állapot, de ahány a forrás annyi a "jó tanács". Ezen "jó tanácsok" skálája a békés eljárástól a fegyveres erőszakig terjed ki, mindegyik saját magát tekinti a legalkalmasabbnak. A "cselekedni akaró" hazafi azt sem tudja merre kapkodja a fejét: Minden irányból üldözik "jó tanáccsal". Ha kifogásolja a pillanatnyi javaslatot, lusta, gyáva, hazaáruló, ügynök; vagy pedig felelőtlen, fegyelmezetlen, forrófejű, hülye, stb., minősítéseknek teszi ki magát. Nem csoda hogy sok esetben egyszerűen hátat fordít a világnak, és elszigeteli magát honfitársaitól, esetleg tétlenül várja sorsa kialakulását.

Lehet hogy rosszul látom, de nekem úgy tűnik hogy a tanácsokat illető nézeteltérések, de főleg a személyes sértegetések döntő többségét - provokátorok tevékenységeit figyelmen kívül hagyva - két, egymástól különböző, néha összekevert, értékrend közti különbség, vagy pontosabban, e különbség ismeretének hiánya okozza.

Az értékelés minden esetben hibás lesz ha a rossz mércét használjuk. A civil értékrend nem azonos a katonai értékrendel. Habár egyes alapelvek mind a két értékrendben szerepelnek (pl. bátorság, felelősség vállalás, stb.), a két értékrend (mint készlet) mégsem fölcserélhető mert mind a kettőnek vannak sajátos alapelvei melyek sokszor kölcsönösen kizárják a másik értékrend sajátos alapelveit. Békésen éppúgy nem lehet harcolni mint ahogy erőszakkal sem lehet kibékülni. A különbséget a két értékrend között az efféle alapigazságok világítják meg:

Aki már megélte a fegyveres szolgálatot tisztában van avval hogy a katona dolga a parancs teljesítése. Parancsra pedig a katona válogatás nélkül minden bebizonyult vagy gyanús ellenfélt "harcképtelené tesz" és Istenre bízza hogy válogassa ki a jó lelkeket majd a halottak közül. Az erőszak és az ölés esetleges erkölcstelenségének fontolgatása és a válogatás a jó és a gonosz ellenfél közt nem a katona dolga (és nem tartozik egy polgári honlap témái közé). Számára az ellenfél ellenség, és az ellenséget kímélni vagy egyezkedni vele felelőtlenség, becstelenség és hazaárulás (lásd, pl. Dobó István parancsa). Nagyjából ez az idevágó katonai értékrend lényege.

Ezt az értékrendet az újonc kiképzése alatt teszi magáévá, de csak ütközetben fogja föl jelentőségét. Megrázkódtató események a csatatéren eltompítják az emberben az emberiességet és fölébresztik benne a mindenkiben lappangó gyűlöletet, bosszút és hasonló gonosztevő hajlamokat. A katonai értékrend csak csatatéri távlatban értékelhető.

A civil számára viszont ez az értékrend - vagy annak sajátos alapigazságai - olyan fölháborító és a gondolat maga olyan borzalmas hogy az ilyesmit inkább a katonára sózza, nem is akar hallani róla. Tudja hogy szüksége van egy fegyveres haderőre "ami" (mert személyteleníti a katonát) megvédi esetleges erőszak ellen, de mégsem képes jóváhagyni se a katonai értékrendet se a katona cselekedeteit. Legföljebb "megbocsájt" jótevőjének. Ekképp dúl a harc lelkiismeretében a szükség és az erkölcs között.

A civil értékrend viszont nem zárja ki az egyezkedést, sőt, csak a békés eljárásokat szentesíti. Az egyezkedésnek viszont nincs értelme ha annak várható eredménye nem a kölcsönös életképesség biztosítása. Mivel hogy minden élősködő életképessége eltartója életképességének kisebb-nagyobb fokozatú megcsapolásából fakad, élősködővel egyezkedni értelmetlen.

Az egyezkedés akkor is értelmetlen ha a két fél világnézete kölcsönösen kizárják egymást. Lehetetlen világítani sötétséggel, szeretni gyűlölködve, fehérre meszelni a falat fekete festékkel, vagy a Szent Korona értékrend szerint élni a talmud tanításait követve. Épp úgy nem létezik magyar zsidó vagy táltos rabbi mint ahogy őszinte hazug vagy jóságos gonosz sem. Mivel hogy a magyar és a zsidó világnézet kölcsönösen kizárják egymást, zsidóval emiatt is értelmetlen egyezkedni.

Az egyezkedésen kívül viszont a civil értékrend más, békés eljárást is foglal magában. Például a békés ellenállást. Ez a eljárás alapjában a lelkierők harca az anyagi erők ellen. A nagy-hatású lelkierő és a kis-hatású anyagi erő közti harcot az erők mennyisége dönti el. Egy megadott mennyiségű összpontosított lelkierő képes legyőzni egy nála sokkal nagyobb mennyiségű anyagi erőt (pl. Mahatma Gandhi a brit koronagyarmat ellen). Ez a képesség viszont egy minimális erő arányt és összefogást igényel. Ha túl kevés az egyesült - és rendületlen - hazafi, akkor az anyagi erő könnyűszerrel lehengerli őket. (Szerintem 5% - c. fél millió - elszánt hazafi egyként cselekedve meg tudja buktatni a mostani gyarmaturalmat jelentős veszteség nélkül.)

Tehát aki a civil értékrend szerint akarja orvosolni helyzetünket, ne az egyezkedés hanem a lelki gyógyulás és gyógyítás felé törekedjen. Imádkozzon, tanuljon, tanítson, mutasson példát, lelkesítsen, segítsen; ne táplálja a zsidót; s ha kell vállalja a polgári engedetlenséget. A civil értékrend szerint a zsidót csak lelki meggyógyulásunkkal tudjuk elhajtani vagy életképtelenné tenni Hazánkban.

A tetűfésű elindult, kétségbeesett tetvek ugrálnak össze-vissza. Az okos tetű időben elmenekül, a pajzsként idetolt ostobát pedig a fésű elkaparja. Ezt a folyamatot most már megállítani nem lehet, se ígéretekkel, se megvezetéssel, se fenyegetésekkel, se szavazásokkal; legkevésbé erőszakkal. Mindenki döntse el hogy melyik értékrend szerint akarja és képes szolgálni a Hazát és aszerint cselekedjen, egyénileg vagy, ha jónak látja, közösen egy hiteles mozgalomban (pl. EMM tag-szervezetek... lehet válogatni). Igenis, cselekedni kell. De a "cselekedni akaró" ne próbáljon civil értékekrend szerint katonáskodni vagy katonai értékrend szerint "civilkedni" mert abból születnek a sehova sem vezető viták, bomlasztó összecsapások, nemzeti életképtelenség vagy a tömeg-uralom. Minden eszközzel védje meg önmagát és családját ha kell, de a közös ügyekben válasszon magának egy értékrendet a vele járó felelősséggel és elismeréssel egyben. Ha pedig testvérei gondolkodását és cselekedeteit minősíti, legalább ügyeljen arra hogy a helyes mércét használja.

(1) Charles Sucsan: Figyelmeztetés !!!, Hozzászólások

Hazafias szeretettel,
őszkatona

 

 

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 2396 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. Augusztus 10., Szombat 18:20

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 274 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.8%Canada 1.1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Germany 2.9%France 0.3%
Russian Federation 2.9%Australia 0.3%
Ukraine 2.7%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 1.9%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 515
This Week: 4130
Last Week: 5472
This Month: 16072
Last Month: 23130
Total: 1631728

Belépés