Print this page
2010 július 15, csütörtök

A tudásfa, ne némely "hitfák", gyümölcséből együnk

Szerző: őszkatona

Kedves Mária!  Kérlek ne vedd rossz néven ha egyes állításaidat megkérdőjelezem. Szerintem mondanivalódon érdemes elgondolkodni, de kár hogy hiedelmedet - s nem tudásodat - közlöd.

Kútfő jelzés hiányában, egy állítás értékét általában általánosan elfogadott előtételekre alapozott érvelés és következtetés minősége szabja meg. Enélkül egy kijelentés csak (egyéni) véleménynek tekinthető. Ez nem azt jelenti hogy a vélemények értéktelenek, csak azt hogy értéküket nem mérhetjük ugyanavval a mércével vagy egyben (ellenőrizhető) tényekkel illetve (kiszámolható) valószínűségekkel. A vélemények értékét kizárólag a vélőbe helyezett (egyéni) bizalom szabja meg. Mivel hogy ez a bizalom tárgyilagosan mérhetetlen, szabványos vélemény-értékelés nem létezik.

Meggyőződéseink közlésének értéke viszont - a gyermeknevelésen kivűl - kérdéses. Itt nem magával a meggyőződéssel van gond hanem annak alanyiságával. Valahányszor szellemi érintkezést akarunk létrehozni, előzetesen elfogadjuk az eszmecsere korlátoltságát. Ezt a korlátoltságot elsősorban az egyéni tapasztalatok egyedisége okozza. Másodsorban, eszmecsere csak szavakba foglalható tapasztalatok közlésére alkalmas, de még ott is csak akkor ha azok kölcsönösek. Mivel hogy a tapasztalatok mindig egyediek, ez a kölcsönösség még a legjobb esetben is csak hasonló tapasztalatokat képes előidézni. Szavakkal kifejezhetetlen megérzéseket egyszerűen képtelenek vagyunk közölni evvel a közvetítő eszközzel. Emiatt némely állításaid, habár lehet hogy érvényesek, értékük mások számára határozatlanok. Tehát ha Te ezeket értékesnek tekinted - és közös célunk érdekében közölni akarod -, azt ajánlom hogy vagy jelezd kútfőidet, alapozd érveléseidet és következtetéseidet általában elfogadott előtételekre, vagy alkalmazz olyan eszközöket amelyek túlszárnyalják a szóbeli érintkezés akadályait (az utóbbi szükségképpen közvetlen személyes kapcsolatot igényel - ami viszont a világhálón lehetetlen).

Most pedig hadd írjak le egy néhány észrevételt egyes állításaidról:

"Nem vagyok vallásos, egyszerűen magyar vagyok".

Szerintem aki magyarnak érzi magát és azt kijelenti, azaz, "vallja" kilétét, az magától értetendően "vallásos". (Csak az nem vallásos aki semmit sem vall.) Akkor is az ha itt a "vallás" az ősmagyar hiedelemre utal, amelyet - a mágus-hitet vallók szerint - Jézus fölújított és András is tanított nálunk. Aki nem teszi magáévá az eredeti magyar műveltséget - erkölcsöt, hiedelmet beleértve - nehezen vallhatja magát magyarnak, függetlenül attól hogy hitelesnek tekinti-e ősei világnézetét. De lehet hogy itt a "vallás" szó a magyarságra is ráerőszakolt zsidókrisztián szolga-szektákra utal. Az ebben az értelemben alkalmazott "vallásos" melléknév (szerintem is) helyénvaló: Egyetlen, magyar értékrendhez hű hazafi, honleány sem lehet egyben ekképp "vallásos".

"tudom, hogy magyar ember nem helyez sem maga fölé, sem magán kívülre semmilyen istent, pusztán azért, mert átlátja, hogy az aféle isten nincs."

Itt sokat segítene "tudásod" forrása, pláne azért mert hiedelmünk kutatói ennek az állításnak az ellenkezőjét már elég jól kimutatták (pl. Badiny, Grandpierre, stb.)

"Isten (Istenek) nem más, mint ..."

Attól tartok hogy számodra az Isten fogalmat az ábrahámista (zsidó, zsidókrisztián, iszlám) ideológiák alkották. Ezeknek a (általában, és tévesen) "vallásnak" nevezett politikai kitalációknak semmi közük se a magyarok hiedelméhez se a világ többi valódi, azaz, egy emberfölötti Teremtőistent őszintén kereső vallásaihoz. Itt most nem az a lényeg hogy melyik vallás miként határozza meg Istent - habár erre is fontos lenne odafigyelni - hanem az hogy egy meggyőződött ateista szellemi terméke csak egy olyan "isten" lehet ami, ahogyan mondod, "kizárólag az emberi fejekben" létezik (pl. yahweh, jehova, fölkent, messiás, stb.). Ám ez a - kitalálója szerint is - "álisten", a rá hivatkozó és vonatkozó ideológiával együtt, a magyarok számára egy teljesen idegen, abszurd - és undorító - fogalom. (A magyar hiedelemben ősidők óta ismert Isten-fogalom itt (is) röviden le van írva. A cikk egy kicsit hosszúra sikerült, az idevágó bekezdés kb. félúton van: Lelki, szellemi védekezés)

"Jézus szavaira azért hivatkoztam, mert igazak és közismertek."

Én sajnos nem ismerem Jézus szavait, csak azt amit mások állítanak - bizonyíték nélkül(1). Te viszont Jézus szavait (gondolom szintén mások állításai szerint) igaznak tartod. Evvel semmi bajom nincs de akkor nem értem hogyan tudsz elhatárolódni egy halandó-fölötti lény és világ valóságától ami - a különböző írások szerint - Jézus szavainak lényege.

[Az ember] "minden cselekedetét terv és döntés előzi meg, így minden cselekedetére nézve belátása van..."

Itt is segítene egy tanulmány idézése vagy érvelés. Enélkül állításod sajnos csak dogmának tekinthető.

"haladhat az isteni kiteljesedés útján..."

Ezt az állítást nehéz értékelni mert minden tényezője elméleti. Képes-e ember az isteni kiteljesedésre? Létezik-e egy isteni kiteljesedés út ember számára? Haladhat-e az ember egy ilyen úton? Nem azt mondom hogy ez az állítás téves - mert nem tudom -, csak azt hogy alátámasztás nélkül, ez is dogmatikus jellemű. (Pedig kár érte mert, szerintem, egy meggyőző kifejtés fölemelő lehetne).

"lelket lehel beléd".

Ez a kifejezés az ábrahámista nyelvjárásra jellemző. A judaizmus előtti korokban vagy annak hatáskörén kívül efféle elképzelésekkel nem találkozunk. Az ötezer éves, Pennsylvania Egyetem Múzeumban tárolt N.I 1117, 2337, 2473, 2742 táblák kifejezetten azt írják hogy En-Lil "embert", tehát élőlényt - s nem port vagy agyagot - küldött a Földre (5. bekezdés). Továbbá, Tóth Alfréd elég jól bizonyítja hogy a magyar "ész", "eszes" szó azonos az etruszk "ase", "asi", lélegzet, szellő, szellem szóval, tehát - az ábrahámista "vallások" kivételével - az "élet lehelet" kifejezésnek semmi köze sincs se egy élettelen anyag életrehozásához, se semmiféle leheléshez. Az "élet lehelet" élettudatot jelent, azaz, azt a tudatosságot mely képes megkülönböztetni az élő jelenséget az élettelentől. Ugyanezt a fogalmat megtaláljuk Egyiptomban is ahol az "élet lehelet" magát a tökéletes tudást, bölcsességet, a Teremtő Amen-t (Amun-t) jelent akinek "Igazság Fia" nevű megnyilvánulását (kopt Hor, görög Haru, Horos) a nappal hozzák kapcsolatba, és sólyomként jelölik képírásban.

Amint látod, kedves Mária, a magyar (és egyiptomi) hiedelem szerint, ember tudata, pontosabban élettudata és öntudata - amit szellemnek hívunk - Istenből ered, azaz, isteni származású. Tehát amikor azt mondod hogy "haladhat az isteni kiteljesedés útján" gondolj erre a lehetséges örökségre állításod esetleges érvelésekor (amit, remélem, olvasni fogunk).

(1) Esetleges kivétel, Jézus egyetlen anyagilag is tapintható hagyatéka: Néhány kutató szerint, Jézus, V. Abgár királyhoz címzett levél-sorozatának egyikét saját kezével írta (a többit diktálta). Itt nagyon jól jönne további kutatás e szent ereklye hollétéről." (Lajdi Péter: Néhány szó Jézus Urunk származásáról... Hozzászólások, Őszkatona, 2009. 10. 04. 05:20)

Hazafias szeretettel,
őszkatona

 

 

Eltárolt hozzászólások