Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Sze2017Nov22

2011. Február 04., Péntek 05:00

Vállalkozások kezelése 1

Írta:  őszkatona
Értékelés:
(4 szavazat)
Vállalkozások kezelése őszkatona Bevezető Megyek a kocsmába vagy járok a kocsmába? Megtanulsz úszni vagy úszni tanulsz. Lead 10 kilót vagy diétázik? Ledolgozunk egy életet vagy húzzuk az igát? Mentek valahova vagy sétáltok? Mondanak valamit vagy beszélgetnek? Mi a különbség? Aki válaszolni tud ezekre a kérdésekre, érti a vállalkozások kezelésének lényegét. Aki viszont csak sejti, annak számára az alábbi fejtegetés hasznos lehet.

Mint máshol is ebben a sorozatban, a valódi érték a kedves olvasó saját gondolataiban van elrejtve, melyeket ez a néhány sor csak serkenteni próbál. Az itt leírt elvek a tantétel megalapozása érdekében szükségszerűen dogmatikus jellegűek, de nem dogmák és nem föltétlenül érvényesek - amint azt majd később látni fogjuk.

Ez a téma egy magánlevelezésből került föl e honlapra.(Magánlevelezésből nyílt levél.) Levelemben Zolinak kifejtettem hogy elképzelésem szerint más is irt már erről. Ám, úgy látszik azok nem találtak ide mert hozzászólásában Zoli barátom újra fölvetette idevágó kérdéseit. (Mikor szentesíti a cél az eszközt?)

A folytonosság érdekében, ideollózom válaszom kezdetét az említett kérdésekre.

Kedves Zoli barátom,

Köszönöm a megtisztelést, de attól tartok hogy nem tudom teljesíteni kívánságodat. Nehéz kérdéseket tettél föl; a válaszok még nehezebbek. Nem azért mert magas szellemi képességet igényelnek, hanem azért mert egy nehéz témát tehetség nélkül nehéz szóba foglalni. Ráadásul, az író - mármint jómagam - siralmas nyelv-tudása meg szegényes szókincse, nagyon is próbára teszi a szegény olvasó türelmét. (A rég megígért "ítélőképesség" cikket is emiatt hanyagolom már közel két éve.) Költői adottság nélkül, hogyan lehet szóba foglalni a Tiszaparti nád illatát, a honvágyat, vagy a hivatást? A legtöbb amit remélhetünk az az egyéni tapasztalatok előidézése. Ekképp nézek farkasszemet a célpont-folyamat viszony magyarázatával is. Tetejébe, ebben a témában az egyéni tapasztalatok még csak nem is általánosak, tehát lehet hogy nincs mit előidézni. Ritka kivétellel, mindenki hajlamosabb vagy a célpontok űzésére, vagy a folyamatok működtetésére. Ez az emberi adottság durván összehasonlítható a kezességgel meg a hajlamossággal: jobbkezes vagy balkezes? elemző vagy érzelmes? Aki hajlamos a célpontok űzésére, jó parancsnok "nyersanyag" de mindig küszködni fog a folyamatok működtetésével. Aki hajlamos a folyamatok működtetésére, abból lehet jó igazgató de számára a célpontok űzése örökre természetellenes marad.

Mindezek ellenére, megpróbálom a fönti elemzést továbbfejleszteni egy néhány alapelvvel és példával. Ha megértjük a célpont-folyamat viszonyt a legegyszerűbb vállalkozásokban, akkor a bonyolultabbakkal is könnyebb megbirkózni. Nosza, vágjunk bele...

* * *

vallalkoz1

Első rész

Egy munkamenet sohasem olyan amilyent akartunk;
legföljebb olyan amilyent megterveztünk.

Megyek a kocsmába vagy járok a kocsmába? Ha megyek, célpontot űzök. Ha járok, folyamatot működtetek. "Járok" nem létezik "megyek" nélkül; "megyek" megvalósíthatatlan "gyalogolás" (vagy másképp) nélkül; "gyalogolás" nem létezik "léptek" nélkül; stb. Célpont űzés, folyamat működtetés, egyik sem jobb, vagy előnyösebb a másiknál, egyik sem érvényesül a másik nélkül. Bal kéz-jobb kéz, szellem-lélek, apa-anya, jin-jang, ezek mind egymással szembeálló de mégis egymást kisegítő, kiegészítő egységek. Ezt a kozmikus páros-egység fogalmat ábrázolják őseink szoptató gímszarvas szobrocskái is. Kézmosásban a bal kéz mossa a jobb kezet, és a jobb kéz mossa a balt. Vállalkozásban a célpont űzés célszerűsít folyamatokat, és a folyamat működtetés szül célpontokat. Ez a kölcsönös alárendeltség váltás minden vállalkozásra jellemző. Folyamatokat célpontok indítják el, szabályozzák és állítják meg; célpontokat folyamatok határozzák meg. Folyamatokat célpontok űzésével működtetünk; célpontokat folyamatok működtetésével űzünk.

Mint minden munkát, a vállalkozások kezelését is kezdjük egy kis elmélkedéssel, és kérdezzük a legalapvetőbb kérdést legelőször: Mit akarok? Mit akarok, tulajdonképpen, elérni, létre hozni, működtetni, folytatni, megállítani, megsemmisíteni, stb.? Mi a célom? Minden más kérdés - miért? hogyan? mikor? hol? stb. - csak ezután ésszerű. A cél-kutatás éppúgy hat a gondolatokra mint ahogy a napsütés a ködre: Elpárologtatja a mellékest; fölfedi a lényeget. Célunkat mindenképp foglaljuk szavakba és írjuk le, mert a szóba foglalás és a leírás során derül ki mi világos és mi nem.

Megalapozó de hosszú, bonyolult és keserves magyarázgatás helyett, vágjunk neki csak egy-két alapvető példával és elvvel, meg néhány gyors, áttekintő meghatározással, s aztán ugorjunk egy fejest egyenest a hidegvízbe példákkal, elvekkel, kiegészítő jegyzetekkel. Aztán, az unalmasság úgymint a szellemi feszültség csökkentése érdekében, csak dobáljuk a labdát ide-oda. A vízipólózást is azt játszva tanuljuk meg.

Célpont-folyamat viszony példák

  • Fogamzás: célpont
  • Földi élet: folyamat
  • Halál: célpont
  • A földi élet egy folyamat melyet a fogamzás indít el és a halál állít meg.
  • Függő élet: folyamat
  • Megszületés: célpont
  • Független élet: folyamat
  • A megszületés az a célpont mely a függő és a független élet közös határán elválasztja ezt a két folyamatot egymástól; az egyiket megállítja, a másikat elindítja.

Egy néhány áttekintő meghatározás

  • Cél: az, amire egy törekvés irányul
  • Célpont: út, utazás, mozgás, térbeli célja
  • Folyamat: bizonyos eredményre vezető változások vagy események egységes folytonos és összefüggő sora
  • Célpont űzés: törekvés egy célpont felé
  • Folyamat működtetés: egy folyamat vezérlése

Egy néhány példa

Folyamat működtetés: Az atyafi adatokat olvas. Meglátja az aktát (elindító célpont). Olvassa az adatokat. Záróponthoz ér, vagy fölfedezi hogy "nem az ő hatásköre", vagy "már elintézett", vagy cseng a telefon, stb. (megállító célpont). Eredmény: Az atyafi adatokat olvasott, folyamatot működtetett.

Célpont űzés: Az atyafi kezeli az XY ügyet. Leveszi az íróasztalára pakolt aktahalom tetejéről az első aktát, kinyitja, átolvassa a benne lévő adatokat, döntéseket hoz, rájuk ír valamit, becsukja az aktát és átteszi az íróasztal másik oldalára. Eredmény: Az atyafi kezelte az XY ügyet, célpontot űzött.

Folyamat működtetés: Az atyafi ügyeket kezel. Reggel 8:00 óra (elindító célpont). Kezeli az első ügyet. Kezeli a másodikat. Stb. Közben új akták érkeznek íróasztalára, melyeket a titkárnő, segéd, stb. az aktahalom aljára helyez, és egyben elviszi a már kezelt aktákat. A munkanap végén az aktahalom ugyanakkora mint a munkanap kezdetén, de nem ugyanazokból az aktákból áll. 17:00 óra (megállító célpont). Eredmény: Az atyafi ügyeket kezelt, folyamatot működtetett.

Célpont űzés: Az atyafi ledolgozik egy munkanapot. Munkába megy. Munkahelyén ügyeket kezel. Hazamegy. Eredmény: Az atyafi ledolgozott egy munkanapot, célpontot űzött.

Folyamat működtetés: Az atyafi dolgozik. Reggel 8:00 óra, első munkanap (elindító célpont). Ledolgozik egy munkanapot. Ledolgozik még egy munkanapot. Stb. 17:00 óra, utolsó munkanap (megállító célpont). Eredmény: Az atyafi dolgozott, folyamatot működtetett.

Célpont űzés: Az atyafi ledolgozik egy életet. Munkába áll. Dolgozik. Nyugdíjba megy. Eredmény: Az atyafi ledolgozott egy életet, célpontot űzött.

Folyamat működtetés: Az atyafi él. Megszületik (elindító célpont). Él. Meghal (megállító célpont). Eredmény: Az atyafi élt, folyamatot működtetett.

Célpont űzés: Az atyafi megjárja az anyagi világot. Anyagi világba száll, megtestesül. Tapasztal, (lelkileg, szellemileg) fejlődik. Leadja testét. Eredmény: Az atyafi megjárta az anyagi világot, célpontot űzött.

Egy néhány elv

  • Minden vállalkozás munkamenetek sorozata. Ezek a munkamenetek célszerű törekvések egy meghatározott pont felé, "célpont űzés", vagy egy folytonosság szakadatlanságának fenntartására, "folyamat működtetés".
  • Az anyagi világban a munkameneteket az atomig (vagy lejjebb) lehet bontani. Minden munkamenet bontható kisebb elemekre: apróbb célpontok űzésére, részletesebb folyamatok működtetésére. Pl. a fogás bontható az ujjak behajlítására, az ujjak behajlítása bontható a tapintás-érzékelők jelzéseire.
  • Az anyagi világban a munkameneteket a fizikai világegyetem magasságáig lehet emelni. Minden munkamenetet belehet ágyazni egy magasabb szintű tevékenykedésbe: jelentősebb célpontok űzésébe, egybefoglalóbb folyamatok működtetésébe. Pl. a fogást belehet ágyazni a lapát megfogásába, a lapát megfogását belehet ágyazni a lapátolásba.

Egy néhány kiegészítő meghatározás

Célpont: Vállalkozásokban, a célpontok tájékoztató jelzőtáblák a tér-idő jelenségek, helyzetek, körülmények, gondolatok, érzelmek, stb. határai között. Létén kívül a célpont semmit sem jelez; léte jelzésén kívül semmi célt sem szolgál. Célpont példák: útkereszteződés, domb teteje, disznóól, reggel 6:00 óra, tizedik születésnap, egy ötlet megszületése, harmadik könyv, amikor eszembe jut, amikor megunom, győzelem, megszületés, halál, határkő, zászló.

Folyamat: A folyamat a vállalkozás "se füle se farka..." jószága. Minden munkát a folyamat végez, de képtelen önmagára hatni. A folyamat mozgás, egy kezdettelen és végtelen haladás. A folyamat önmagában egy mozgó de iránytalan és céltalan közeg-tömeg. Egy közeg-tömeg folyamattá változhat ha mozgáshoz kellő erőt képes fölfogni. Folyamatokat csak külső erők tudják szabályozni; tulajdonságaikat csak célpontok segítségével lehet megismerni. Folyamat példák: gyalogolás, kocsmába járás, tanulás, kalandozás, testedzés, étkezés, élet. A szekérkerék forgását egy megjelölt küllő követésével észleljük. A patak sebességét egy beledobott fadarab haladásával mérjük két célpont között.

Célpont űzés: A célpont űzések a vállalkozás munka-elemei; "dobozokba csomagolt" folyamat működtetések; önmagukban teljes, rekeszekbe zárt törekvések egyetlenegy, meghatározott célpont felé; a vállalkozás bontása független munka-szakaszokra. A célpont űzés irányított és célszerű; önindító önszabályzó és önmegállító; semmiféle külső vezérlésre sem szorul. Vállalkozásokban, a célpont űzést a kitűzött célpont indítja el, irányítja és állítja meg; de annak fölhagyása és a megbukás is megállíthatja a célpont űzést. A célpont űzés célja a célpont elérése. Célpont űzésben a megbénulás megbukást eredményez. Gyakorlatilag egy célpontot csak egy magasabb szintű folyamat működtetésén belül lehet űzni, mert az űzendő célpontot az a magasabb szintű folyamat működtetője tűzi ki. Célpont űzés példák: odaérni, megyek a kocsmába, levizsgázol, ledolgozik egy munkanapot, megírjuk a cikket, megmenekülnek, fölmennek a hegyre. Célpont űzést általában kilehet fejezni az űzést megvalósító folyamat működését kifejező ige igekötő módosításával. Pl. dől a fa - kidől a fa; harcolunk szabadságunkért - kiharcoljuk szabadságunkat; menekül - megmenekül.

Folyamat működtetés: A folyamat működtetés a vállalkozás munkáinak vezérlése; azoknak az közegeknek és erőknek a vezérlése, melyek alkotják a folyamatokat és hatnak a folyamatokat alkotó közegekre. Folyamatokat a folyamaton kívüli célpontok indítják el, irányítják, szabályozzák, állítják meg, stb. A folyamat működtetés célja a folyamat folytonossága. Folyamat működtetés nem bukhat meg, mert nem létezik a megbukás meghatározásához kellő viszonyítási pont. Folyamat működtetés csak megbénulhat. Gyakorlatilag egy folyamatot csak egy magasabb szintű célpont űzésen belül lehet működtetni, mert a működtetendő folyamatot az a magasabb szintű célpont űzője veti be. Folyamat működtetés példák: haladni, járok a kocsmába, vizsgázol, dolgozik, írunk, menekültök, kirándulnak. Egy folyamat működtetés folytonosságát általában hangsúlyozni lehet egy vagy több gyakorító képzővel. Pl. sír - sírdogál; ül - üldögél; dob - dobál - dobálgat.

Meghatározott meghatározó

A célpont egy meghatározás eredménye. Egy célpont akkor jön létre amikor valamit meghatározunk. Meghatározás nélkül nincs célpont. Pl. ha nincs hova, akkor csak "valahova" mehetünk. Minden célpont egy testileg, szellemileg vagy érzelmileg többé-kevésbé megfogható pont. Pl. zászló a domb tetején; város a térképen; Karácsony reggeli öröm.

A célpontok a munkamenet vezérlésének eszközei. Munkamenetet lehetetlen vezérelni célpontok nélkül. Pl. lehetetlen letenni valamit ha nincs hova.

Célpontok mozgást jeleznek. Mozgást lehetetlen jelezni célpontok nélkül. Pl. a vonat hátsó kocsijából a sínekre nézve a mozgást a talpfák soros megjelenése jelzi.

Célpontot akkor űzünk amikor törekszünk egy meghatározott pont felé. Pl. csodaszarvast akkor űzünk amikor azt elakarjuk érni. Csodaszarvas nélkül nem létezhet csodaszarvas űzés.

Célpont űzést avval indítunk el hogy megkeressük a célpontot. Miután megvan a célpont, a célponttól képzeletben hátrafelé lépkedünk az odajutás folyamatában annak elindításáig. A folyamat elindítását a célponttól visszafelé mért tér-idő (stb.) távolság és a folyamat elvárható teljesítménye határozza meg. Pl. ha reggel 6:00-ra kell munkába menni és 45 percbe tart a munkahelyre gyalogolni, akkor 6:00-tól visszafelé számolunk 45 percet és 5:15-kor elindulunk. (Itt érdemes megjegyezni, hogy célpont űzésben több szempontból is előnyösebb a tervezést a célpontnál kezdeni. Pl. elakarjuk érni a zászlót a domb tetején. A dombig egyenesen tudunk menni, de a domb tetejére csak a domb túloldaláról lehet följutni. Ezt a korlátozást - és a domb körbejárásának szükségét - a célpontnál kezdett terv már a tervezés elején "látja", és ésszerűsít egy közbeeső célpont kitűzését, mondjuk, a domb egyik oldalán. Ha elindulásunkkor egyenesen ezen közbeeső célpont felé megyünk, utunk rövidebb lesz azokénál akik egyenest a domb felé mennek, s csak odaérve kanyarodnak a domb egyik oldala felé.)

A célpont űzést az űzendő célpont szabályozza. Pl. ha reggel 6:00-ra kell munkába mennem de kések, elkezdek szaladni.

A célpont űzést az űzendő célpont állítja meg. Pl. ha munkába kell mennem, amikor munkába érek megállítom a munkába kell mennem célpont űzést.

A célpont űzést at űzendő célpont fölhagyása és a megbukás is megállíthatja. Pl. ha munkába gyalogolás közben SMS-ezik a főnököm hogy ne mennyek be mert a hóvihar miatt munkaszünetet jelentett ki, fölhagyom a munkába kell mennem célpont űzést. Vagy ha útközben elüt egy autó, megbukik és megáll a munkába kell mennem célpont űzésem.

Kiegészítve: A célpont űzés az űzendő célpont felé való törekvés elindítása, szabályozása és megállítása.

"...mégis olyan tarka"

Folyamat akkor létezik amikor valami valamit mozgat, abban változást okoz. Minden folyamat közegből és erőből áll. Közeg nélkül nincs folyamat. Minden közeg képes egy vagy több önmagán kívüli erőt fölfogni. Pl. a viz fölfogja a tömegvonzás-erőt; ekképp változik patakká. Közeg nélkül az erő fölfoghatatlan, nincs amire hasson. Pl. lehetetlen húzni, vagy tolni, vagy emelni a semmit.

A közeget erő változtatja folyamattá; erő nélkül nincs folyamat. Minden erő képes egy vagy több közegre hatni. Erő nélkül a közeg nyugvó, nincs ami hasson rá. Pl. tömlőből nem folyik a viz ha nem nyitjuk ki a csapot. Minden folyamat egy közegre ható erő vagy erők megnyilvánulása.

A közeg akkor is nyugvó ha több erő hat rá de azon erők egyensúlyban vannak. (Valójában, minden közeg emiatt nyugvó). Ebben az esetben folyamat csak akkor létezik ha megbomlik az erők egyensúlya. Pl. - más erőket most figyelmen kívül hagyva - a szél csak akkor fúj ha a légtömeget helyben tartó légnyomások aránytalanul csökkennek vagy emelkednek. Ahol több erő hat egy közegre, a folyamat azon erők egyensúlyozatlanságának megnyilvánulása.

A folyamat működtetés megértéséhez hasznos ha megértjük a "működés" és a "működtetés" közti különbséget.

Működik: Rendeltetése szerinti tevékenységét végezve fennáll; mozgását, munkáját végzi; föladatát teljesíti; hatását kifejti; dolgozik. Működtet: Működésre késztet; úgy cselekszik vagy hat hogy valaki vagy valami működjék; dolgoztat. Itt a lényeges különbség az hogy a "működik" egy vagy több erő hatására utal, míg a "működtet" egy vagy több erő vezérlésére.

Egy folyamat akkor működik amikor erő közeget mozgat, változtat. Pl. a csatornában a közeg a viz, az erő a tömegvonzás. Ha nem esik az eső vagy nincs tömegvonzás, nem folyik a viz a csatornában, nincs "működés". Egy folyamat akkor valósul meg amikor annak első közeg-eleme megmozdul. Egy patak akkor valósul meg amikor az első vízcsepp elkezd gurulni a patak-medencében.

Egy folyamatot akkor működtetünk amikor vezéreljük az erők hatását a közegre. Pl. a vizet akkor "folytatjuk" a patakban amikor szabályozzuk a zsilipet. Gondolkozásunkat akkor "folytatjuk" amikor szabályozzuk szellemi erőnket, mely gondolatainkat hajtja. Érzésünket akkor "folytatjuk" amikor szabályozzuk érzéseinket élénkítő lelkierőnket.

Egy folyamatot akkor is működtetünk amikor vezéreljük a közeget. Pl. a vizet akkor is "folytatjuk" a patakban amikor a már kinyitott zsilip felé irányítjuk az olvadó havat.

Egy folyamatot avval indítunk el hogy megdöntjük a közegre ható erők egyensúlyát. Pl. az elduzzasztott patakban a zsilip fölött áll a viz; a tömegvonzást a zsilip állandósága egyensúlyozza. Amikor kinyitjuk a zsilipet földöntjük az egyensúlyt és elindul a folyamat. Emlékezetünk tárolja tapasztalataink képmásait, melyek, vezérlés nélkül, a szellemi erő hatása alatt elárasztanák észlelő képességünket. Ám, a szellemi erőt az észlelés "szükség-szűrője" egyensúlyozza (visszatartja). Ha szorozni akarunk két számot, megnyitjuk az észlelés "szükség-szűrőjét", földöntjük az egyensúlyt és elindul a számtan nyelv szerinti gondolkozás folyamat. (Egyes nézetek szerint, a hasadásos elmezavar ezen "szükség-szűrő", hibás működésének eredménye.) Mivel hogy, a legmagasabb szinten, minden emberi tevékenykedést az érzés vezényeli, föltételezhető hogy érzés-téren hasonló folyamatot működtetünk, de nem tudatosan - kivéve azokat akik elérték az elmélkedés magasabb szintjeit.)

Egy folyamatot avval is eltudunk indítani hogy közeget helyezzük az erő hatása alá. Pl. új tapasztalatot szerzünk. Egy új tapasztalat észlelése elindítja a gondolkozást (ha a tudatos ész képes azt abban a pillanatban kezelni).

Egy folyamatot avval állítunk meg hogy egyensúlyba hozzunk a közegre ható erőket. Pl. lezárjuk a zsilipet. A folyamat akkor is megáll, ha a közegre ható erő vagy erők aránytalanul csökkennek vagy emelkednek, és ez a változás egyensúlyba hozza az erőket. Pl. a kerékpározás megáll ha nem tekerek vagy ha az ellenszél 50 km/h sebességre emelkedik.

És egy folyamat akkor is megáll ha a közeg megszakad vagy megszűnik. Pl. a kerékpározás megáll ha elszakad a lánc, vagy ha összetörik alattam a kerékpár. A patak nem folyik ha kifogy a víz.

Kiegészítve: A folyamat működtetés a folyamatot alkotó közeg és erők vezérlése.

* * *

A hibás munkamenet nem azért veszedelmes mert kudarcba fulladhat,
hanem azért mert sikerülhet.

Egy néhány elv

  • Egy célpont egyben több munkamenetet eltud indítani, szabályozni vagy megállítani. Pl. a kanyarodást is és a lassítást is az egyenes út vége indítja el, és az újra egyenes út kezdete állítja meg.
  • A célpont űzés egy célpont által önállósított folyamat működtetés. Pl. evezés a túloldalra.
  • A folyamat működtetés egy célpont űzés megvalósítója. Pl. szaladva odaérni 6:00-órára.
  • Több, egyenlő szintű célpont űzést belehet ágyazni egy magasabb szintű folyamat működtetésébe. Pl. a teherautó megrakását és a teherautó kiürítését belehet ágyazni a hófuvarozásba.
  • Több, egyenlő szintű folyamat működtetést belehet ágyazni egy magasabb szintű célpont űzésébe (célpontokkal elválasztva). Pl. a hólapátolást és a hófuvarozást belehet ágyazni a hó-eltakarításába.
  • A célpont űző folyamatot alkalmaz. Pl. a csónakot vitorlázással juttatja át a túloldalra.
  • A folyamat működtető folyamatot vezérel. Pl. a csónak vitorláját szabályozgatja.
  • A célpont űző a folyamatot beveti erők ellen. Pl. a molnár beveti a patak folyását a vízikerék ellen (megnyitja a zsilipet).
  • A folyamat működtető a folyamatot védi. Pl. a zsilip-őr védi a patak folyását a kiürüléstől.
  • A folyamat működtető kitűzi a célpontot melynek elérését az alacsonyabb szintű célpont űző saját folyamatai bevetésével biztosítja. Pl. a fejedelem megbízza a hadvezért az ellenség kiverésével az Alpokig. A hadvezér földerítéssel, tervezéssel, harcászattal, stb. kihajtja az ellenséget az Alpokig.
  • A célpont űző megszabja a folyamat irányát melynek tartását az alacsonyabb szintű folyamat működtető saját célpontjai kitűzésével biztosítja. Pl. a hadvezér megparancsolja az ellenség oldalbavágását. A törzskar kidolgoz egy tervet - melyet a hadvezér jóváhagy - és kitűzi a parancsnokoknak a tervben meghatározott célpontokat.

Például...

Képzeljünk el egy új munkás beállítását szerelősor munkába.

1.

  • Célpont: lyuk a pánt végén
  • Folyamat: csavar-illesztés
  • Eredmény: Egy csavart illesztettél a pánt végén lévő lyukba (célpontot űztél)

2.

  • Célpont: láda
  • Folyamat: pánt illesztés csavarokkal
  • Eredmény: A pántot csavarokkal a ládára illesztetted (célpontot űztél)

3.

  • Célpont: a csavar feje
  • Folyamat: kulcs helyezés
  • Eredmény: Kulcsot helyeztél a csavar fejére (célpontot űztél)

4.

  • Célpont: egy kör 360.-ik foka
  • Folyamat: kulcs jobbra csavarás
  • Eredmény: A kulcsot egy kört jobbra csavartad (célpontot űztél)

5.

  • Célpont: a csavar feje
  • Folyamat: kulcs levétel
  • Eredmény: Levetted a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űztél)

Célpont űzés

  • Egy csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik vége) (célpontot űzöl)
  • Egy csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik vége) (célpontot űzöl)
  • A pántot csavarokkal a ládára illeszted (célpontot űzöl)
  • A kulcsot a csavar fejére helyezed (egyik csavar) (célpontot űzöl)
  • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
  • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)
  • A kulcsot a csavar fejére helyezed (másik csavar) (célpontot űzöl)
  • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
  • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

Célpontokkal szabályozott folyamat működtetés

  • Amikor egy pántot akarsz szerelni egy ládára (célpont)
  • Csavart illesztgetsz lyukba (egyik lyuk) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a csavar a lyukban van (célpont)
  • Csavart illesztgetsz lyukba (másik lyuk) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a csavar a lyukban van (célpont)
  • Pántot csavarokkal illesztgetsz ládára (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a pánt a ládán van (célpont)
  • Kulcsot viszel csavar feje felé (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs a csavar fejére ér (célpont)
  • Kulcsot jobbra csavarsz (folyamatot működtetsz)
  • Amikor elérted a 360. fokot (célpont)
  • Kulcsot távolítasz csavartól (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs már nincs a csavar fején (célpont)
  • Kulcsot viszel csavar feje felé (másik csavar) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs a csavar fejére ér (célpont)
  • Kulcsot jobbra csavarsz (folyamatot működtetsz)
  • Amikor elérted a 360. fokot (célpont)
  • Kulcsot távolítasz csavartól (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs már nincs a csavar fején (célpont)

Kevert

  • Egy csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik vége) (célpontot űzöl)
  • Egy csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik vége) (célpontot űzöl)
  • Pántot csavarokkal illesztgetsz ládára (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a pánt a ládán van (célpont)
  • Kulcsot viszel csavar feje felé (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs a csavar fejére ér (célpont)
  • Kulcsot jobbra csavarsz (folyamatot működtetsz)
  • Amikor elérted a 360. fokot (célpont)
  • Kulcsot távolítasz csavartól (folyamatot működtetsz)
  • Amikor a kulcs már nincs a csavar fején (célpont)
  • A kulcsot a csavar fejére helyezed (másik csavar) (célpontot űzöl)
  • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
  • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

Ugyanaz a vállalkozás beágyazásokkal

Ágyazzunk be két (a pánt 2 vége) 1. célpont űzést egy magasabb szintű (6.) folyamat működtetésébe

6.

  • Csavarokat illesztgetsz pánt-lyukakba (folyamatot működtetsz)
    • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik lyuk) (célpontot űzöl)
    • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik lyuk) (célpontot űzöl)

Ágyazzuk be a 6. folyamat működtetését egy magasabb szintű (7.) célpont űzésbe

7.

  • Előkészíted a pántot (célpontot űzöl)
    • Csavarokat illesztgetsz pánt-lyukakba (folyamatot működtetsz)
      • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik lyuk) (célpontot űzöl)
      • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik lyuk) (célpontot űzöl)

Ágyazzuk be a 3., 4. és az 5. célpont űzést egy magasabb szintű (8.) folyamat működtetésébe

8.

  • Csavart húzol meg (folyamatot működtetsz)
    • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
    • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
    • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

Ágyazzunk be két (a pánt 2 vége) 8. folyamat működtetését egy magasabb szintű (9.) célpont űzésbe

9.

  • Meghúzod a csavarokat (célpontot űzöl)
    • Csavart húzol meg (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
      • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
      • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
      • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)
    • Csavart húzol meg (másik csavar) (folyamatot működtetsz)
      • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
      • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
      • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

Ágyazzuk be a 7., 2. és a 9. célpont űzést egy magasabb szintű (10.) folyamat működtetésbe

10.

  • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • Előkészíted a pántot (célpontot űzöl)
      • Csavarokat illesztgetsz pánt-lyukakba (folyamatot működtetsz)
        • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (egyik lyuk) (célpontot űzöl)
        • Csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba (másik lyuk) (célpontot űzöl)
    • A pántot csavarokkal a ládára illeszted (célpontot űzöl)
    • Meghúzod a csavarokat (célpontot űzöl)
      • Csavart húzol meg (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
        • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
        • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
        • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)
      • Csavart húzol meg (másik csavar) (folyamatot működtetsz)
        • Kulcsot helyezel a csavar fejére (célpontot űzöl)
        • A kulcsot egy kört jobbra csavarod (célpontot űzöl)
        • Leveszed a kulcsot a csavar fejéről (célpontot űzöl)

Habár a beágyazott részletes munkamenet hosszabb és bonyolultabb, a beágyazott munkamenet részletezésére semmi szükség sincs miután a részlet-munka már egyszer ki lett dolgozva. Tehát a részletezést fokozatosan (szintenként) vagy egyszerre mellőzhetjük.

Egy szint részletezés mellőzve:

10.a.

  • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • Előkészíted a pántot (célpontot űzöl)
      • Csavarokat illesztgetsz pánt-lyukakba (folyamatot működtetsz)
    • A pántot csavarokkal a ládára illeszted (célpontot űzöl)
    • Meghúzod a csavarokat (célpontot űzöl)
      • Csavart húzol meg (egyik csavar) (folyamatot működtetsz)
      • Csavart húzol meg (másik csavar) (folyamatot működtetsz)

Két szint részletezés mellőzve:

10.b.

  • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)
    • Előkészíted a pántot (célpontot űzöl)
    • A pántot csavarokkal a ládára illesztetted (célpontot űzöl)
    • Meghúzod a csavarokat (célpontot űzöl)

Minden részletezés mellőzve:

10.c.

  • Pántot szerelsz ládára (folyamatot működtetsz)

Célpontot űzzek vagy folyamatot működtessek?

Amint azt látjuk a fönti szerelősor munkamenet példában, ugyanazt a munkát elméletileg ellehet végezni akár célpont űzésekkel, akár folyamat működtetésekkel, de még e kettőt keverve is. Elméletileg. De szép álmainkból irgalmatlanul fölráz a valóság. És a valóság egy bizonytalan világról tanúskodik. Hogyan fog munkamenetünk kinézni ha, például, a lyuk a pánton túl szűk? Mivel hogy a "csavar illesztgetés" sohasem érne el a "csavar a lyukban van" célpontig - ami azt megállítaná - ez a folyamat a végtelenségig folytatódna, mert a folyamat önmagában végtelen: Egy folyamat képtelen megállni; képtelen önmagát megállítani.

Itt jön segítségünkre a célpont űzés. Minél bizonytalanabb a helyzet, annál előnyösebb a célpont űzés. Ha a lyuk túl szűk, akkor azt az akadályt a "csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba" célpontot űzés képes legyőzni mert, míg a folyamat működtetés eszközei végesek, a célpont űzés eszközei végtelenek - tiltott eszközök kivételével. Másképp mondva, a célpont űzés megengedi, sőt, megköveteli a találékonyságot, az akadályok legyőzéséhez kellő de nem-létező eszközök létrehozását beleértve. A "csavart illesztesz a pánt végén lévő lyukba" célpont űzés képes, ha kell, kitágítani a szűk lyukat de a "csavart illesztgetsz" folyamat működtetés nem.

A folyamat működtetés viszont előnyösebb egy bizonyosabb világban, mert képes hibátlan munkát végezni. A célpont űzés nem törődik magával a folyamattal, csak annak hatásával. Ha a folyamat hatástalan, a célpont űző azt leváltja és helyébe egy másik folyamatot vet be. A hatástalan folyamat bevetése viszont hibának tekinthető, s emiatt a célpont űzés hibákkal jár. Ezt jó észben tartani és ellensúlyozni. A folyamat működtetés viszont csak a folyamattal törődik, és ha a folyamat hibás, azt a folyamat működtető kijavítja - mert neki az a dolga - mielőtt vagy miközben azt dolgoztatja.

Célpont űzés vagy folyamat működtetés? Mindennapi életünkben a munkamenetek módszerét általában egyéni hajlamunk dönti el. Aki számára a tökéletesség fontos, folyamat működtetésre hajlamos. Aki számára a megfogató végeredmény fontos, inkább célpontokat űz. A fönti elemzésből azt is következtethetjük, hogy aránylag bizonyos helyzetek kezelésére a folyamatokban gondolkodók alkalmasabbak, míg az aránylag bizonytalanabb helyzeteket a célpont-hajszolók tudják leghatásosabban kezelni. Bármelyiket választjuk, sikert csak akkor remélhetünk ha e két, egymással ellentétben álló módszer egymást kiegészíti.

Célpont űző és folyamat működtető: Egy néhány különbség

  • Aki célpontot űz, az erdőt nézi, az egységekre ügyel, durván számol, számára a tényezők helyessége fontos, nagyjában gondolkozik, gyorsan halad. Aki folyamatot működtet, a fákat nézi, a részletekre ügyel, pontosan számol, számára a tényezők pontossága fontos, aprólékosan gondolkozik, hibátlanul halad.
  • Aki célpontot űz, megeszi az ebédet. Aki folyamatot működtet, ebédel.
  • Aki célpontot űz, folyamatokból válogat. Aki folyamatot működtet, célpontokból válogat.
  • Aki célpontoz űz, a megérkezéssel törődik. Aki folyamatot működtet, az utazással törődik.
  • Aki folyamatot működtet, a körülményeket, helyzeteket, erőket figyeli. Aki célpontoz űz, a körülmények, helyzetek, erők hatását figyeli.
  • Aki folyamatot működtet, a folyamatok természetét figyeli és ismeri. Aki célpontot űz, a folyamatok hatását figyeli és ismeri.
  • Aki folyamatot működtet, vizet és vízszintet lát. Aki célpontot űz, patakot lát.
  • Aki folyamatot működtet, erőt szabályoz. Aki célpontot űz, erőt alkalmaz.

* * *

Őszkatona: Vállalkozások kezelése PDF

 

 

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 2014 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. Március 25., Hétfő 17:44

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 183 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.4%Canada 1.1%
Romania 6.2%Serbia 0.8%
United States 4.1%Switzerland 0.4%
Germany 3%Australia 0.3%
Russian Federation 2.9%France 0.3%
Ukraine 2.8%Italy 0.2%
Slovakia 2.2%Kuwait 0.2%
United Kingdom 2%Netherlands 0.2%
Sweden 1.7%Greece 0.2%
Austria 1.5%Belgium 0.2%

Today: 138
This Week: 1867
Last Week: 5887
This Month: 17632
Last Month: 26328
Total: 1659994

Belépés