Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

K2017May30

2011. Február 18., Péntek 05:01

Vállalkozások kezelése 3

Írta:  őszkatona
Értékelés:
(2 szavazat)
Vállalkozások kezelése...3 őszkatona Második rész Egy alakzat ajánlatosságát mindenkor a helyzetek és a körülmények szabják meg.   Most már hogy a célpont, célpont űzés, folyamat, folyamat működtetés elvei, példái, stb. már a könyökünkön jönnek ki, próbáljunk meg válaszolni Zoli kérdéseire.

Mihelyt megpróbáljuk gondolatait egy vállalkozásába foglalni, azonnal látjuk hogy mind az amit itt eddig csépeltünk csak az ott föltételezett értelemben érvényes. Ugyanaz a szó - néha kisebb-nagyobb változatban - különböző értelemben más fajta munkamenetet vagy munkamenet elemet címkéz. Tehát mielőtt válaszolni tudnánk, meg kell értenünk nem csak kérdéseit, de kérdéseit megalapozó tételeit is. Vállalkozás szempontból nézve, mit ért jelentős kifejezései alatt? Mit jelentenek azok a szavak melyek közlik gondolatait? Hadd kezdjem hozzászólásainak idevágó idézésével:

"A Magyar megmaradásért" céllal kitűzött folyamatot (ha igazam van ebben) mert ennek a folyamatnak az eredeti célja az, hogy egymás tudása segítségével népünk felvilágosodjon aminek a célja az igaz hitre való visszatérésünk és ennek alapján a Magyar Nemzet megmentése és felemelkedése. Ez cél vagy célpont?... A felvilágosodás célja a visszatérés... A visszatérés célja az összefogás... Az összefogás célja a megmentés!... a magyar nemzet megmentése hozná létre a felemelkedést is".

Lerövidítve, a megmaradás célja a fölvilágosodás, melynek célja a visszatérés, melynek célja az összefogás, melynek célja a megmentés és a fölemelkedés.

Itt a figyelemre méltó fogalmak:

  • Megmaradás
  • Fölvilágosodás
  • Visszatérés
  • Összefogás
  • Megmentés
  • Fölemelkedés

Nézzük meg miféle munkamenetekre vagy munkamenet elemekre utalhatnak - igaz, néha erőltetve - ezek a szavak:

Megmaradás:

  1. Folyamat ha egy jelenséget fenntart. Pl. gyógyászatban, a megmaradás az a folyamat mely lehetővé teszi az életben-maradást.
  2. "Megmaradtat" alakban, folyamat működtetés ha egy jelenség létben tartásának munkáit vezérli. Pl. gyógyászatban, a megmaradtat a vezérlése annak a folyamatnak mely lehetővé teszi valakinek vagy valaminek életben-maradását.
  3. Célpont ha meghatározza a derűlátó határt egy jelenség léte és nemléte közt. Pl. "a megmaradás határán libeg". Ha sérülésem életveszélyes, akkor a megmaradás az a pont melyen túl halott lennék. (Ugyanezt ezt a határt a borúlátó halálnak nevezi, pl. "a halál határán libeg".)
  4. "Megmaradtat" alakban, célpont űzés ha törekvés egy jelenség megszüntetésére törekvő erő elhárítására. Pl. ha még élek amikor a mentősök megérkeznek, akkor a megmaradtat az a célpont űzés mely a halált okozó tényező elhárítására összpontosít.

Itt vegyük észre a különbséget a vezérlés (2.) és a törekvés (4.) közt. A vezérlés is törekvés, de nem azonos a célpont felé törekvéssel. Az egyik törekvés a vezérlésre, a másik törekvés valaminek elhárítására. Szintén vegyük észre a különbséget az "út" egy állapot felé, és annak az útnak a "végállomása" között. Az egyik célja a (közvetett) létben-tartás, a másiké a nemlét állapotot okozó tényező (közvetlen) elhárítására. A kettő nem ugyanaz: Az életben-tartás sikeres akkor is hogy csak egy másodpercig élek miután a mentős elindította a "megmaradás" folyamatot. Az életet fenyegető tényező elhárítása viszont csak akkor sikeres ha a halál már nem fenyeget.

Fölvilágosodás:

  1. Folyamat ha fokozza a tudást. Pl. tanulásban, a fölvilágosodás az a folyamat mely növeli tudásomat.
  2. "Fölvilágosodok" alakban, folyamat működtetés ha tudásom növelését vezérli. Pl. amikor tanulok, akkor a fölvilágosodok a vezérlése annak a folyamatnak mely fokozza tudásomat.
  3. Célpont ha meghatározza a tudatlan szempontjából nézve a tudatlanság és a tudás közti határt . Pl. "elérte a fölvilágosodást". Ha valamit nem tudtam de most már tudom, akkor a fölvilágosodás az a pont mely egy tudását fokozó számára e két szellemi állapotot elválasztja egymástól. (Ugyanezt a célpontot ellenkező irányba haladáskor elsötétülésnek hívhatnánk.)
  4. "Fölvilágosodok" alakban, célpont űzés ha törekvés a tudatlanságban a tudatlanság és a tudás közti határ felé. Pl. amikor megakarok valamit tudni, akkor a fölvilágosodok az a célpont űzés mely annak megtudására összpontosít.

Itt is vegyük észre ugyanazokat a különbségeket a 2. és a 4. között. Az egyik célja a meghatározatlan tudás (közvetett) fokozása, a másiké egy meghatározott tudás (közvetlen) elérése.

Visszatérés:

  1. Folyamat ha haladás egy előbbi, korábbi hely, idő, állapot, helyzet, körülmény-készlet, lét, stb. felé. Pl. a gumi-kerék szelep visszatérése az a folyamat mely abba az irányba halad (pl. a kerék teteje felé) ahol már volt.
  2. "Visszatértet" alakban, folyamat működtetés ha valaki vagy valami előbbi, korábbi hely, stb. léte felé haladását vezérli. Pl. amikor Árpád fejedelem a törzsvezérekkel gyűlésezik, akkor a visszatértet a magyar nép haladásának vezérlése vissza a Kárpát-medence felé.
  3. Célpont ha meghatározza a távollét, és egy előbbi, korábbi hely, stb. lét közti határt. Pl. "az időseket sokszor a visszatérés gyermekkorukba veszélyezteti". Ha valahol voltam de most már újra ott vagyok ahol azelőtt voltam, akkor a visszatérés az a pont mely egy visszafelé vezető úton elválasztja e két helyet (stb.) egymástól. (Ugyanezt a célpontot ellenkező irányba haladáskor elhagyásnak hívhatnánk.)
  4. Célpont űzés ha egy meghatározott előbbi, korábbi pont elérésére összpontosít. Pl. amikor hazamegyek, akkor a visszatérek az a célpont űzés mely a hazaérésre összpontosít.

Ugyanazok a különbségek a 2. és a 4. között itt is lényegesek. Az egyik célja a vándorlás (közvetett) irányítása, a másiké a (közvetlen) hazajutás.

Összefogás:

  1. Folyamat ha haladás az együttműködés felé. Pl. csapatszellem értelemben, az összefogás az a folyamat mely egyesíti a csapat elemei egyéni erőit.
  2. "Összefogást serkentek"alakban, folyamat működtetés ha haladást vezérel az együttműködés felé. Pl. ha úgy hatok hatáskörömre hogy annak minden tagja annyira utál vagy szeret engem (mindegy), hogy egyéni érdekeit is félreteszi, nézeteltéréseit is félresöpri csak azért hogy kibánjon velem, illetve hogy velem tartson, akkor az összefogást serkentek a vezérlése annak a folyamatnak mely egyének együttműködését ösztönözi. (Az összefogást magát a közös cél jellege nem minősíti. A lényeges különbség a ki ellen, mi ellen és a kiért, miért közt az hogy az egyik romboló míg a másik alkotó.) (Itt meg kell említeni hogy az összefogás serkentés nem föltétlenül szándékos. Pl. a magyarok nyakába ültetett, az élősködők érdekeit szolgáló politikusok - egyik a másik után - olyan undort keltettek hatáskörükben maguk ellen, hogy minden magyar kész volt "egyéni érdekeit is félretenni, nézeteltéréseit is félresöpörni" csak azért hogy megszabaduljon ezektől a hazaárulóktól. Föltételezhető hogy élősködő főnökeik részben emiatt váltották le őket; ekként vonták ki a szelet a magyar összefogás vitorlájából.)
  3. Célpont ha meghatározza a csoportosulók egyéni akaratai és a közös egy-akarat közti határt. Pl. "a csapat elérte az összefogást". Ha eddig mindenki a saját feje után ment de most már egyként cselekszik, akkor az összefogás az a pont melytől kezdve a csoport közös érdeke elsőbbséget élvez. (Ugyanezt a célpontot ellenkező irányba haladáskor szétszakadásnak hívhatnánk.)
  4. "Összefogom"alakban, célpont űzés ha törekvés az egyéni akaratok felől az egyéni akaratok és a közös egy-akarat közti határ felé. Pl. ha úgy hatok hatáskörömre hogy annak minden tagja annyira megutálja vagy megszereti (mindegy) vesszőparipámat, hogy egyéni érdekeit is félreteszi, nézeteltéréseit is félresöpri csak azért hogy azt megsemmisítse, illetve támogassa, akkor az összefogom az a célpont űzés mely az egyének egybekovácsolására összpontosít.

Itt is figyeljünk ugyanazokra különbségekre a 2. és a 4. között. Az egyik célja a haladás vezérlése az együttműködés felé, a másiké az együttműködés létrehozása. A kettő itt sem ugyanaz: A haladás vezérlése az együttműködés felé bármilyen fokozatban sikert jelent, míg az együttműködés létrehozása csak akkor sikeres ha mindenki (vagy egy meghatározott csapat minden eleme) együttműködik.

Megmentés:

  1. Folyamat ha haladás valaki vagy valami megszabadítása felé egy veszélytől, bántalomtól, sérelemtől; fenyegető helyzettől, állapottól, körülménytől, stb. (vagy haladás a veszély, stb. elhárítása, hatástalanítása, megszüntetése, megsemmisítése, stb. felé). Pl. tűzoltó munkában a megmentés az a folyamat mely a lakókat menti.
  2. Folyamat működtetés ha vezérli valaki vagy valami megszabadítását egy veszélytől, (stb.). Pl. a tűzoltó munkák vezérlésében a megmentés a lakókat mentő tűzoltók tevékenységeinek irányítása.
  3. Célpont ha a biztonság felé törekvéskor meghatározza a veszély és a biztonság közti határt. Pl. "a lakók megmentéséig nem pihenünk" Ebben az értelemben a megmentés az a célpont mely megállítja a lakókat mentő tűzoltók munkáját és elindítja pihenésüket. (Ugyanezt a célpontot ellenkező irányba haladáskor veszélyeztetésnek hívhatnánk)
  4. "Megment" alakban, célpont űzés ha törekvés egy veszély-helyzetben lévő eljuttatására a veszély és a biztonság közti határig. Pl. amikor a tűzoltó menti a lakót, akkor a megment az a célpont űzés mely a lakó eljuttatására összpontosít egy biztonságos pontig.

Itt is vegyük észre ugyanazokat a különbségeket a 2. és a 4. között. Az egyik célja a megszabadítás folyamat vezérlése, a másiké a szenvedő eljuttatása egy meghatározott biztonságos pontig. A kettő itt sem ugyanaz: Az egyik már sikeres ha a folyamat bárhol, bármelyik pillanatban tervszerűen működik, a másik csak akkor sikeres ha a lakók el lettek juttatva a megadott pontig.

Fölemelkedés:

  1. Folyamat ha fölfelé haladás. Pl. művelődésben, a fölemelkedés az a folyamat mely fokozta műveltségemet.
  2. "Fölemelkedik" alakban, folyamat működtetés ha a fölfelé haladást vezéreli. Pl. amikor művelődik, akkor a fölemelkedik a vezérlése annak a folyamatnak mely fokozta műveltségét.
  3. Célpont ha meghatározza a jelen szint és a jelennél magasabb szint közti határt. Pl. "elérte a fölemelkedést". Ha üdvösségemet eddig az anyagi javak fogyasztásával vagy halmozásával próbáltam megvalósítani, de most már azt az anyagi világon túli értékekben keresem, akkor a fölemelkedés az a pont mely e két észjárást elválasztja egymástól. (Ugyanezt a célpontot az ellenkező irányba haladáskor lesüllyedésnek hívhatnánk.)
  4. "Fölemelkedek" alakban, célpont űzés ha törekvés a jelen szint és a jelennél magasabb szint közti határ felé. Pl. ha az anyagi világon túli értékekben látom üdvösségemet, akkor a fölemelkedek az a célpont űzés mely az anyagi lét fölötti világ határ elérésére összpontosít.

Itt is vegyük észre ugyanazokat a különbségeket a 2. és a 4. között. Az egyik célja a haladás vezérlése bárhova de magasabbra, a másiké egy meghatározott magasabb szint alsó határának elérése.

Ezek az értelmezési különbségek, habár néha pindurkák, óriási kudarcokért felelősek. Azok a sikeres erőfeszítések melyeknek csak a végén derül ki hogy ami sikerült nem az amit akartunk, a legleverőbb csalódások közé sorolhatók. Ezért fontos szóba foglalni és leírni célunkat mielőtt nekivágunk a munkának.

Rendezés

Ezután, érvényesítsük és hozzuk rendbe céljainkat. Ha semmi viszony sincs köztük, akkor 6 egymástól független cél felé törekszünk - valójában, 6 külön vállalkozásként -, például párhuzamosan. A párhuzamos alakzat előnye a többhatásosság. A többhatású művelet azért előnyös mert megosztásra kényszeríti az ellenálló erőt, és mert egy-egy művelet megbénulása vagy megbukása nem befolyásolja a többi siker-lehetőségét. Hátránya viszont az erő szétosztása, és vezérlésének nehézsége. Ezen alakzatban a törekvés mind a 6 célra egyszerre, mondhatni, vállvetve irányul.

Egy másik a soros alakzat. A soros alakzat hasonlít a párhuzamoshoz abban hogy nincs viszony a célok közt, hogy a célok egymástól függetlenek, és hogy 6 külön vállalkozást igényel, de eltér abban hogy egyben többhatású lenne. A soros alakzat előnye az ellenálló erő folyamatos lemorzsolása, és vezérlésének egyszerűsége. Hátránya szűk hatása, és az erő szétosztása. Ezen alakzatban a törekvés 6 célra irányul, egymás után, libasorban. (Ettől függetlenül, összpontosíthatnak ugyanarra a célpontra - ha célpont űzések.)

A harmadik a rang-rendezés. Ezen alakzatban a célok felsőbbségük szerint kerülnek föl egy ék alakú listára, melynek tetején (az ék hegye) az elsőbbséget élvező cél uralkodik. Minden más cél az elsőbbséget élvező célt szolgálja különböző rend-fokozatokban. Ezen fajta alakzat előnye az erő lehető legnagyobb összpontosítsa, és az aránylag könnyű vezérlés. Tehetséges kezekben, aránylag kevés de összpontosított erő bevetése az ellenálló erő gyenge pontja ellen csak kivételesen hatástalan. Hátránya viszont az hogy ha sikertelen, akkor az összes bevetett erő odaveszik, és hogy vezérlése lassú. Ezen alakzatban minden törekvés az elsőbbséget élvező célra irányul.

Egy negyedik változat a föntiek végtelen keveréke különböző arányokban. Például, 6 párhuzamos cél helyett 5 párhuzamos cél, melyeknek egyikét - mondjuk az összefogást - a visszatérés libasorban követ. Vagy 6 párhuzamos cél helyett 2 párhuzamos cél melyeket egy-egy elsőbbséget élvező cél összpontosít. Megfordítva, egy soros alakzat alá rendelt irányulás két vagy több párhuzamos célra.

Egy alakzat ajánlatosságát mindenkor a helyzetek és a körülmények szabják meg.

Ha Zoli céljait vesszük például (csak példaként), akkor mondhatnánk hogy rang-rendezés alakzatban a megmentés és a fölemelkedés élvez elsőbbséget, és minden más cél fokozatosan azt szolgálja.

A.

Megmentés és fölemelkedés

  • Összefogás
    • Visszatérés
      • Fölvilágosodás
        • Megmaradás

Kevert alakzatban (szintén csak példaként) mondhatnánk hogy két cél, a megmentés és a fölemelkedés, rendeli maga alá (például) a összefogást és a visszatérést, illetve az fölvilágosodást és a megmaradást.

B.

Megmentés

  • Összefogás
    • Visszatérés

Fölemelkedés

  • Fölvilágosodás
    • Megmaradás

Vagy mondjuk hogy a megmentés élvez elsőbbséget, melynek sikeréhez az összefogás nélkülözhetetlen, és az összefogást csak a párhuzamosan, egyszerre bevetett, visszatéréssel és fölvilágosodással lehet elérni, míg a fölvilágosodást a szintén párhuzamosan bevetett megmaradás és a fölemelkedés szolgálja (hozza létre).

C.

Megmentés

  • Összefogás
    • Visszatérés, Fölvilágosodás
      • --- Megmaradás, fölemelkedés

(A fönti, "A", "B", "C" tagolások a rang-szervezet alakzatát próbálják kifejezni, nem a munkameneteket.)

Most már hogy sikerült mindenkit teljesen megzavarnom - s emiatt repülnek is a gólok a hálónkba -, szedjük össze eddigi tudásunkat és próbáljuk meg megnyerni ezt a meccset.

Az elején azt mondtuk hogy célunkat mindenképp foglaljuk szavakba és írjuk le, mert a szóba foglalás és a leírás során derül ki mi világos, mi nem. Tehát térjünk vissza Zoli meghatározásaira.

"A Magyar megmaradásért" céllal kitűzött folyamatot (ha igazam van ebben) mert ennek a folyamatnak az eredeti célja az, hogy egymás tudása segítségével népünk felvilágosodjon aminek a célja az igaz hitre való visszatérésünk és ennek alapján a Magyar Nemzet megmentése és felemelkedése. Ez cél vagy célpont?... A felvilágosodás célja a visszatérés... A visszatérés célja az összefogás... Az összefogás célja a megmentés!... a magyar nemzet megmentése hozná létre a felemelkedést is"

A cél szóba foglalása arra kényszeríti Zolit hogy hozza rendbe céljait. Ezen munka megvilágítja a viszonyokat céljai közt, melyeket felsőbbségük szerint listázza. Az összefogást a visszatérés fölé és a megmentés alá helyezi, és egyben meghatározza az elsőbbséget élvező célt (végcélt), azaz, a megmentést. Ám, a fölfelé mutató "is" szó egy rang-rendezésben általában bajt jelent, mert két vagy több cél szolgálását jelzi. Egy rang-rendezésben két vagy több cél szolgálhat egy náluk magasabb szintű célt, de minden szint célja csak egyetlenegy magasabb szintű célt szolgálhat. Emiatt az "A" munkamenet hibás: Az "elsőbbség" fogalom kizárja az elsőbbség megosztását. Továbbá, lehet hogy a vállalkozás egyébként fölemelkedést is eredményez, de mellékes előnyöket, még ha nem is versenyeznek elsőbbségért, nagy "bűn" célok közé sorolni - habár sokan "vétkeznek" ekképp -, mert könnyűszerrel, észrevétlenül elvonhatják a célokra szánt erőt.

A "két mestert" szolgáló hibát háromféleképp lehet helyre hozni: Alárendeltetéssel, vagy a versenyző cél eltörlésével. Ha egyik megoldás sem elfogadható, akkor a vállalkozást föl kell bontani két, egymástól független vállalkozásra - pl. "B". Az efféle zűrzavart a méhek, például, úgy hozzák rendbe hogy vagy elpusztítják a frissen kikelt anyát, vagy az öreg anya a dolgozó méhek egy részével együtt elköltözik. (Egy anya alárendeltetését a méhek nem tekintik megoldásnak.)

Próbáljuk meg az "A" rang-szervezetet átírni különböző változatokban:

Alárendelt "fölemelkedés"

Megmentés

    • Fölemelkedés (a megmentést szolgálja)
      • Összefogás (a fölemelkedést szolgálja)
        • Visszatérés (az összefogást szolgálja)
          • Fölvilágosodás (a visszatérést szolgálja)
            • Megmaradás (a fölvilágosodást szolgálja)

Törölt "fölemelkedés"

Megmentés

  • Összefogás (a megmentést szolgálja)
    • Visszatérés (az összefogást szolgálja)
      • Fölvilágosodás (a visszatérést szolgálja)
        • Megmaradás (a fölvilágosodást szolgálja)

2 vállalkozásra bontva

Megmentés

  • Összefogás (a megmentést szolgálja)
    • Visszatérés (az összefogást szolgálja)
      • Fölvilágosodás (a visszatérést szolgálja)
        • Megmaradás (a fölvilágosodást szolgálja)

Fölemelkedés

  • Összefogás (a fölemelkedés szolgálja)
    • Visszatérés (az összefogást szolgálja)
      • Fölvilágosodás (a visszatérést szolgálja)
        • Megmaradás (a fölvilágosodást szolgálja)

A két vállalkozásra bontott rang-szervezet ugyanazokkal a munkamenetekkel szolgál két, különböző, elsőbbséget élvező célt, de egymástól függetlenül. Ez a bontás mindenképp erő megosztást (véges erő-forrás) vagy kétszer annyi erőt (végtelen erő-forrás) igényel.

* * *

Kétségtelen, hogy ezen kérdések megfontolása jelentős szellemi munkát igényel.
De ha ezt a munkát átugorjuk, erőfeszítéseink értékét kockáztatjuk.

Az egyszerűség kedvéért, mondjuk hogy a "fölemelkedés" egy külön vállalkozás, és töröljük ki innen.

A fönti meghatározás szerint a magyar megmaradás nem élvez elsőbbséget mert egy magánál magasabb célt szolgál, a felvilágosodást. Ám a felvilágosodás sem élvez elsőbbséget mert az is egy magánál magasabb célt szolgál, a visszatérést. Mivel hogy a visszatérés is csak megalapoz egy magánál magasabb célt, a megmentést, a visszatérés sem élvez elsőbbséget. Végül is az összefogás beillesztése átalakítja a felsőbbség listát úgy hogy a visszatérés az összefogást szolgálja, míg az összefogás a megmentést. Röviden, a megmaradás a fölvilágosodást szolgálja; a fölvilágosodás a visszatérést; a visszatérés az összefogást; az összefogás pedig a megmentést.

Tehát próbáljuk meg ezt mind szóba foglalni, és közben minden egyes lépést értelmezni.

A cél szóba foglalása

"Meg akarom menteni a magyar népet. Jelen vállalkozásom keretein belül, minden törekvésem erre a célra irányul." Ez a "mit akarok csinálni" meghatározása. De mit értek itt a "megmenteni" szó alatt? Folyamatot, azaz, haladást a magyar nép megszabadítása felé a jelen veszélyes helyzettől (vagy haladást a veszély, stb. elhárítása felé)? Folyamat működtetést, azaz, vezérelni - elindítani, fenntartani, fokozni, irányítani, stb. - ezt a folyamatot? Célpont kitűzést, azaz, megjelölni a jelen veszélyes helyzet és a biztonságos helyzet közti határt? Vagy célpont űzést, azaz, eljuttatni a magyar népet a jelen veszély és a biztonság közti határig?

Ezen kérdések fontolgatása során sokat segít ha egyben a siker mérését is latolgatjuk. Mi lesz a siker mércéje? Egyetlenegy lépés a magyar nép megszabadítása felé már haladásnak mondható, tehát ha tetteim egy lépést okoznak a magyar nép megszabadítása felé, akkor ez a folyamat működik és, ha csak részben is, vezérlem, azaz, működtetem ezt a folyamatot. De hogyan mérjük ezt a lépést? Ha bármennyire is fokozom, de még akkor is ha csak (részben) fenntartom, akkor ez a folyamat működtetés már sikeres. De itt is, miből állapítom meg hogy fokoztam-e vagy fenntartottam-e ezt a folyamatot? Ha csak célpontot akartam kitűzni, miből áll, hogyan néz ki, miről ismerhető föl ez a célpont? Végül is, ha egyetlenegy magyart eljuttattam a jelen veszély és a biztonság közti határig, akkor mondhatom-e hogy elértem célpontomat? Vagy csak akkor mondhatom hogy elértem célpontomat ha felét, vagy többjét, vagy mindenkit eljuttattam? Ezért fontos a célkitűzésekor pontosan meghatározni a célpontot.

Azt már tudjuk hogy célpont űzés lehetetlen az űzendő célpont meghatározása nélkül. Azt viszont nem tudjuk hogy Zoli meghatározta-e már máshol ezt a célpontot, de mivel hogy arra nem hivatkozik, föltételezhető hogy nem. Tehát a "megmentés" itt csak folyamat vagy folyamat működtetés lehet. Ha folyamat lenne, akkor Zolinak kellene fölfognia azon erőket melyek képesek a magyar népet megszabadítani a jelen veszélyes helyzettől. Emberi képességeket tekintetbe véve, ez sem valószínű. Tehát a "megmentés" itt csak folyamat működtetésként értelmezhető. Honlapja működtetésével (közvetve) vezérli - fenntartja, fokozza, irányítja - azt a folyamatot mely a magyar népet megszabadítja a jelen veszélyes helyzettől. (Hogy ez milyen mértékben sikeres, vagy hogy hogyan lehet a sikert mérni most lényegtelen, mert csak a "megmentés" szó értelmét keressük ebben az összefüggésben.)

Most már hogy tudom hogy mit akarok csinálni, eldöntöm, hogyan fogom csinálni. Például, "a magyar népet az összefogással fogom megmenteni." A fönti elemzést itt is végrehajtjuk: Mit értek itt az "összefogás" szó alatt? Törekvést az együttműködés felé, azaz, én próbálok honfitársaimmal együttműködni? Összefogásra serkentem honfitársaimat? Határt akarok megjelölni egyéni akaratok és a közös egy-akarat közt? Vagy honfitársaim együttműködését akarom létrehozni? Mivel hogy az "összefogás" folyamatának egyénileg csak egyetlenegy közeg-eleme vagyok, nem valószínű hogy magán törekvésem az együttműködés felé kielégítené a megmentéshez kellő "összefogás" folyamat közegének szükségét. Az sem valószínű hogy itt egy egyéni akaratok és a közös egy-akarat közti határ megjelöléséről lenne szó. Mivel hogy Zoli itt sem hivatkozik egy meghatározott célpontra - pl. összefogni 2, 10, 1000, vagy tizenöt millió magyart - föltételezhető hogy nem célpont űzést ért "összefogás" alatt. Tehát itt is csak folyamat működtetés, azaz, "összefogás serkentés" valószínű. Azaz, úgy próbál hatni hatáskörére hogy annak elemei félretegyék egyéni érdekeiket, félresöpörjék nézeteltéréseket, csak azért hogy vele tartsanak, vagy hogy tegyék magukévá vesszőparipáját. (Itt is, az hogy ez, vagy bármelyik törekvés, milyen mértékben sikeres vagy hogy hogyan mérjük a sikert jelentéktelen a célok értelmezésében.)

Ekképp haladunk célunk szóba foglalásával szintenként de mindig a "mit akarok csinálni" (fő)végcélra összpontosítva. Eddig 5 gólunk van:

Ha föltételezéseink helyesek, megtudtuk hogy Zoli vállalkozása:

  1. Egyetlenegy célra irányuló törekvés,
  2. (Fő)végcélja a magyar nép megmentése,
  3. Céljai rang-rendezés alakzatban vannak fölsorakoztatva,
  4. Célját a megmentés folyamat vezérlésével akarja megvalósítani,
  5. A megmentés folyamat vezérlése alatt az összefogás serkentését érti.

Átugorva a többi elemzést (melyek majd Zolit terhelik), elképzelhetjük a további gólokat is (még mindig csak példaként):

  1. Az összefogást a visszatéréssel vagy "visszatértetéssel" akarja serkenti,
  2. A visszatérést vagy "visszatértetést" a fölvilágosodással akarja elérni (ha célpontot űz), vagy vezérelni (ha folyamatot működtet),
  3. A fölvilágosodást a megmaradással akarja elérni (ha célpontot űz), vagy vezérelni (ha folyamatot működtet),
  4. És, föltehetően, a megmaradást - többek között - honlapja működtetésével akarja fenntartani.

Továbbá is csak példaként, próbáljuk meg mind ezt szoba foglalni:

"Célom azon folyamat vezérlése mely megszabadítja a magyar népet a jelen ártalmas helyzettől. Ezt a folyamatot az összefogás serkentésével vezérelem: Úgy hatok hatáskörömre hogy annak minden tagja félretegye egyéni érdekeit és nézeteltéréseit e cél érdekében. Az összefogást lelkesítéssel serkentem, buzdítással visszatérésre régi hitünkre. A "visszatértetést" régi hitünk hirdetésével vezérelem, mely fokozza a fölvilágosodáshoz szükséges hiedelem ismeretét. A fölvilágosodást a magyar lét fenntartásával valósítom meg; a magyar megmaradást pedig honlapom működtetésével tartom fenn."

Természetesen, egy célt végtelen változatokban szóba lehet foglalni. Az a fontos hogy a cél érthető, ésszerű és gyakorlatilag megvalósítható legyen. Ha a cél megfogalmazásában valami nem tiszta, vagy ésszerűtlen, vagy gyakorlatban valószerűtlen, akkor az a vállalkozás keresztülvitelében biztos hogy bajt okoz. Nézzük meg a fönti célokat egyenként ezekből a szempontokból:

Megmentés

  1. Értem-e amit akarok; eltudom-e képzelni azt a folyamatot mely a magyar nép megmentése, megszabadítása felé halad?
  2. Ha mások munkáját is igénylem, megértik-e leírásomból amit akarok?
  3. Létezik-e már vagy létrehozható-e egy ilyen folyamat?
  4. Ki, hol, mikor, milyen célból vezérelte már ezt a folyamatot? Milyen sikerrel? Mennyire hasonlít az a cél az én célomhoz, mennyiségben, minőségben (jellegben)?
  5. Elképzelésem szerint miből állna ennek a folyamatnak a közege?
  6. Létezik-e már vagy létrehozható-e ez a közeg?
  7. Milyen erőket kellene ennek a közegnek fölfognia - lelki, szellemi, testi?
  8. Képes vagyok-e megtalálni, létre hozni, vezérelni egy ilyen közeget?
  9. Képes vagyok-e vezérelni az erre a közegre ható erőket?
  10. Megtudom-e határozni és kitudom-e tűzni e folyamat vezérléséhez kellő célpontokat?
  11. Hogyan tudnám vezérelni ezt a közeget és a ráható erőket? miféle eszközökkel, mifajta munkával?

Összefogás

  1. Eltudom-e képzelni azt a folyamatot mely hatásköröm minden tagját egyéni érdekei és nézeteltérései félretételére serkenti célom érdekében?
  2. Megértik-e hatásköröm tagjai leírásomból mit értek összefogás alatt?
  3. A fönti 3.-11. pontok.

Visszatérés

  1. Ha folyamat működtetés, eltudom-e képzelni azt a folyamatot mely régi hitünket hirdeti és az által fokozza a fölvilágosodáshoz szükséges magyar hiedelem ismeretét? Ha célpont űzés, eltudom-e képzelni azt a tervet mely visszajuttat bennünket régi hitünkre?
  2. Megértik-e hatásköröm tagjai leírásomból mit értek visszatérés alatt?
  3. A fönti idevágó 3-11. pontok.

Fölvilágosodás

  1. Ha folyamat működtetés, eltudom-e képzelni azt a folyamatot mely régi hitünk hirdetésével fokozza a fölvilágosodást? Ha célpont űzés, eltudom-e képzelni azt a tervet melynek végállomása a fölvilágosodás?
  2. Megértik-e hatásköröm tagjai leírásomból mit értek fölvilágosodás alatt?
  3. A fönti idevágó 3-11. pontok.

Megmaradás

  1. Ha folyamat működtetés, eltudom-e képzelni azt a folyamatot mely a magyar lét fenntartásával a fölvilágosodás felé vezet? Ha célpont űzés, eltudom-e képzelni azt a tervet mely elhárítja azt az erőt amely a magyarság megszüntetésére törekszik, és abból fakadóan, a fölvilágosodását lehetetlenné akarja tenni?
  2. Megértik-e hatásköröm tagjai leírásomból mit értek megmaradás, a magyar lét fenntartása alatt?
  3. A fönti idevágó 3-11. pontok.

Honlap működtetés (a "működtetés" szó csak folyamat működtetésre utalhat)

  1. Eltudom-e képzelni azt a honlap működést és annak vezérlését mely fenntartja a magyar létet?
  2. Ha mások munkáját is igénylem, megértik-e leírásomból mit értek honlap működtetés alatt?
  3. A fönti idevágó 3-11. pontok.

Ezen föltételezett 6, rang-rendezés alakzatban fölsorakoztatott munkamenetek megvizsgálása kérdésbe vonhatja a célok érthetőségét, ésszerűségét és gyakorlati valószerűségét. Pl. valószerű-e fölvilágosodás a magyar lét fenntartásával? Ha belegondolunk, láthatjuk hogy a magyar lét fenntartása, önmagában, képtelen fölvilágosodást eredményezni. Eddig is megmaradtunk, de az elmúlt 1100 során inkább elsötétedtünk. Ezt az öngólt úgy tudjuk kivédeni hogy a munkamenetbe - és a cél szóba foglalásába - ehelyett, például, azt írjuk hogy "a fölvilágosodást régi hitünk megismerése valósítja meg, melynek a magyar lét fenntartásával adok lehetőséget". Most már mondhatjuk: valószerű hogy régi hitünk megismerése fölvilágosodást eredményez, és hogy ezt a fölvilágosodást a magyar lét fenntartása teszi lehetővé.

Szintén kérdéses az "összefogást lelkesítéssel serkentem, buzdítással visszatérésre régi hitünkre." Serkenti-e valójában a lelkesítés a visszatérésre az összefogást? Itt nem az kérdéses hogy ha már visszatértünk régi hitünkre akkor egyként gondolkodnánk-e, hanem az hogy a lelkesítés, a buzdítás a visszatérésre serkenti-e az összefogást? Valószerű-e hogy a visszatérés régi hitünkre egy olyan cél, mely érdekében népünk kész "egyéni érdekeit is félretenni, nézeteltéréseit is félresöpörni"? És még ha valószerű is általában, valószerű-e az adott közhangulatban? Természetesen, ha a közhangulat ismeretlen, akkor a valószerűség latolgatása értelmetlen. Ebben az esetben egy próbálkozás sikere a véletlen törvényszerűségén múlik - ha van ilyen -, és haszna csak a közhangulat föltárása. Pl. e honlapon tavaly meghirdetett sóút próbálkozás célja, egy egészséges sókóstoló létrehozása, érdekében a honlap olvasóközönségének még az általában valószerűnek tekinthető 1 százaléka sem volt kész "egyéni érdekeit félretenni, nézeteltéréseit félresöpörni". Ezen célpont űzés nem valósult meg - el sem indult - mert kezdeményezője - mármint jómagam - képtelen volt ezen cél érdeme meghirdetésével megdönteni azon erők egyensúlyát, melyek az annak megvalósításához szükséges folyamat közegére hatnak. A közeg állandósága győzött, ám a próbálkozás föltárta azon állandóságot fenntartó erő mennyiségét, ami a közhangulat minőségeként nyilvánult meg. (Fórum az egészséges tiszta sóért)

Az efféle kérdések fontolgatásának értéke nem egy esetleges válasz, hanem maga a fontolgatás, mely fölkészíti a folyamat működtetőt a folyamat közegére ható erőkhöz való alkalmazkodásra. Ha belegondolunk, ez az alkalmazkodás a folyamat működtető munkájának zöme. Kétségtelen hogy ezen kérdések megfontolása jelentős szellemi munkát igényel: De ha ezt a munkát átugorjuk, erőfeszítéseink értékét kockáztatjuk.

Na de hogy haladjunk, mondjuk hogy célunk szóba foglalása jó úgy ahogy van, és játsszuk tovább a mérkőzést. A rang-rendezésből magától értendő hogy a megmentéshez összefogás szükséges, összefogáshoz visszatérés, visszatéréshez fölvilágosodás, fölvilágosodáshoz megmaradás, megmaradáshoz pedig honlap működtetés. Tehát épp úgy mint ahogy a szerelősoron a "Csavarokat illesztgetsz pánt-lyukakba" előföltétele a még annál is alacsonyabb szintű, "csavar illesztés", itt is a megmaradás előföltétele az azt szolgáló honlap működtetés. (Itt emlékezzünk hogy egy magasabb szintű célt több munkamenet szolgálhat. Pl. honlapja működtetésen kívül, Zoli másképp is törekedhet - és törekszik is - a Magyar Megmaradásért.)

Ez azt jelenti hogy mindenek előtt, a (föltételezett) "honlap működtetés"-nek nevezett folyamat működtetést kell megértenünk. Azt már tudjuk hogy "működés" és "működtetés" nem azonos, és azt is hogy egy folyamat működtetés megértéséhez a folyamat működés megértése szükséges. Tehát kezdjük avval hogy megvizsgáljuk a "honlap működés" folyamatot.

Honlap működés

Amint azt már korábban megállapítottuk, minden folyamat közeg és erő. Tehát nézzük meg mi egy "honlap folyamat" közege és hogy miféle erők hatnak arra a közegre.

A világ könyvtárai, az emberek feje, tele vannak gondolatokkal. Mivel hogy ezek a gondolatok honlapokon is megjelennek, föltételezhetjük hogy egy "honlap folyamat" közege az emberiség kisebb-nagyobb mennyiségű és minőségű gondolat-tömege. Ezeket a gondolatokat a rájuk ható erők nyugvó állapotban tarják, mind addig amíg azon erők egyensúlyban vannak. De ha megdöntjük ezt az egyensúlyt, elindítunk egy gondolat-tömeg folyamatot. Az egyensúly megdöntését vagy az egyik erő fokozásával érjük el, vagy egy másik csökkentésével, vagy mind a két művelettel egyszerre. Amikor egy addig könyvtárakban és fejekben nyugvó gondolatot olvassuk egy honlapon, következtethetjük hogy az vagy egy gondolatokra ható erő fokozásának, vagy egy gondolatokat visszafogó erő csökkentésének, vagy mind a két műveletnek az eredménye. Tehát mondhatjuk hogy egy "honlap folyamat" közege, a gondolat-tömeg, képes olyan erőt fölfogni ami azt mozgásba hozza, azaz, folyamattá változtatja.

Miféle erőket képes az efféle gondolat-tömeg fölfogni? Egy erőt, a szellemi erőt, már korábban megtaláltunk a szorzás példában. De van egy másik erő is, a lelkierő. A lelkierő hatását a gondolatra egyéni tapasztalataink bizonyítják. Pl. tudatosan keressük vágyaink kielégítését. Ezt a hatást - többek között - Badiny Jós Ferenc (BJF) is és Grandpierre Attila (GA) is már szóba foglalta:

"...az érzés a legalapvetőbb valóság. A mágikus érzés a minden élőlényt átható hajtóerők révén a legmagasabb, legnemesebb lehetőségek megvalósítására irányul." (GA, Királyi mágusok ősnépe a magyar).

Ember számára pedig a lehetőségek megvalósítására irányulás gondolatra hatást jelent. Eszerint az érzés szabja meg a "mit", melynek "hogyan"-ját a gondolkozás dolgozza ki. Tehát a gondolat-tömeg nem csak szellemi erőt de lelkierőt is képes fölfogni. (Lélek, érzés, élet egy és ugyanaz a jelenség három szempontból nézve, BJF, GA és mások; "biológiai jelenségek", "biológiai törvények", "Életelv, (Bauer-elv)", GA szavait idézve.) Röviden, a működő honlap egy szellemi- és lelkierő által mozgásban tartott gondolat-tömeg. (Fizikai jelenségekkel itt nem érdemes foglalkozni. Elég ha megjegyezzük hogy ember képes fizikai erőket is fölfogni, és hogy mind a három erő - lelki, szellemi, testi - egybevetve szükséges földi léte fenntartásához.)

Honlap működtetés; a közeg vezérlése

Ezután nézzük meg miből áll egy honlap működtetés. Korábban azt mondtuk hogy a folyamat működtetés a folyamatot alkotó közeg és erők vezérlése. Tehát kezdjük a közeg, azaz, a gondolat-tömeg vezérlésével.

Épp úgy mint ahogy van tiszta forrásvíz is és van szennyvíz is, ember gondolata is vagy tiszta, vagy (inkább) többé-kevésbé szennyezett. Aki csak a fizikai világot látja, anyagi javak és - a szerinte fizikai világhoz tartozó - kezdetleges vágyai kielégítése után sóvárog. Ha honlapot működtet, keresi, tárolja és, sajátjaival egyben, közli a vele együttérző gondolatokat, és minden mást elvet. Ide sorolható az irigység, káröröm, kapzsiság, becstelenség, önzés, törekvés a környezet fölfalására, az anyagi javak halmozására; úgymint a gyűlölet, bosszú, gúnyolódás, gonoszság, kegyetlenség, rombolás; törekvés az emberiség elsötétítésére, lesüllyesztésére. Más szóval törekvés a világ bitorlása, s egyben annak ésszerűtlen elpusztítására. Ebből az élősködő-gondolkodásból ered az emberiség gondolat-szennycsatornája.

Aki túl lát a fizikai világon, a Világegyetemben keresi üdvösségét. Neki is vannak vágyai - testi (pl. éhség), szellemi (pl. kíváncsiság) és lelki (pl. boldogság). De ő, mint a Világegyetemet alkotó elemek egyike, ezeket az érzéseket a Világegyetemet átható egyetemes jelenségeknek tekinti, tehát vágyait ezen egység tökéletesítésével próbálja kielégíteni. Ha honlapot működtet, ő is keresi, tárolja és, sajátjaival egyben, közli a vele együttérző gondolatokat, és minden mást elvet. Ide tartozik az őszinteség, becsület, önzetlenség, igazságosság, törekvés az egyéni, Világegyetemet alkotó szerep megtalálására és vállalására, az anyagi javak igazságos megosztására; úgymint a szeretet, megbocsájtás, megértés, jóindulat, segítőkészség, kegyelem, törekvés az emberiség fölvilágosítására, fölemelésére. Más szóval törekvés a Világegyetem alkotására, fejlesztésére. Ebből a gazda-gondolkodásból ered az emberiség gondolat-("tisztavíz")forrása.

Ezen két, egymást kölcsönösen kizáró, ellenkező irányban haladó világnézet közt, az egyéni meglátás végtelen. Pl. aki nem foglal állást, semmit sem keres, azt tárolja és közli amire rátalál. Egybevéve, egy megadott korban, társadalomban, az emberiség gondolat-tömege egy többé-kevésbé szennyezett folyam közege, melyet az élősködő-gondolkodásból fakadó szennycsatornák folyamatosan szennyeznek, és a gazda-gondolkodásból fakadó források folyamatosan tisztítanak. Tehát mondhatjuk hogy az egyéni világnézetek vezérlik az emberiség gondolat-tömegét. Ha ezen vezérlés eszköze a honlap működtetés, akkor azt is mondhatjuk hogy az emberiség gondolat-tömegét a honlap működtetők világnézetei vezérlik - kisebb-nagyobb mértékben.

* * *

Őszkatona: Vállalkozások kezelése PDF

 

 

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 1830 alkalommal Utoljára frissítve: 2013. Március 01., Péntek 18:21

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 192 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Canada 1%
Romania 5.9%Serbia 0.8%
United States 5.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.7%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 227
This Week: 1126
Last Week: 6755
This Month: 22689
Last Month: 21472
Total: 1523725

Belépés