Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Szo2017Jul22

2011. Március 11., Péntek 05:01

Vállalkozások kezelése 4.

Írta:  őszkatona
Értékelés:
(2 szavazat)
Néha a kérdés forrása a választ a kérdés fölvetésében rejti el. Az erők vezérlése Végül is, nézzük meg a gondolatokra ható erők vezérlését. Hogyan döntsük meg a szellemi- és a lelkierő egyensúlyt, mely a gondolat-tömeget helyben tartja? Hogyan irányítsuk az "érzést" a "legmagasabb, legnemesebb lehetőségek megvalósítására"?

Ezen kérdés megválaszolására a vízipólózást bajnoki szintre kell emelnünk. Tehát vegyük elő a legelvontabb fogalmak kezelésére tartalékolt gondolkodásunkat. E téma latolgatáskor viszont tartsuk szem előtt hogy nem tudjuk - én legalábbis nem tudom - miképp hatnak ezen erők ember gondolataira. A fizikai erők hatását testekre többé-kevésbé értjük, de az anyagi világon túli erők hatását a szintén anyagi világon túli jelenségekre legföljebb csak észleljük, tapasztaljuk, de nem értjük. Ezen erők és hatásuk megértése rendkívüli tehetséget és képzettséget igényel, melyekkel kevesen rendelkeznek. Én biztos nem. Emiatt, a gondolatra ható erők fejtegetését vagy kihagyjuk és egy tátongó lyukat hagyunk a honlap működtetés megértésében, vagy megkíséreljük egy jó adag fenntartással. A józan ész azt mondja, hagyjuk ki; jobb egy lyukat hagyni mint az üres helyet találgatásokkal föltölteni. Ez a megoldás viszont kizárja azon részecskék közlését, melyek megmaradtak mágusaink tanításaiból és, megérzésünk szerint, serkentenék a földerítéshez kellő gondolkodást. Fejtegessük-e vagy ne? Melyik nyomás erősebb? a szellemi erő (józan ész) vagy a lelkierő (ráérzés)? Néha a kérdés forrása a választ a kérdés fölvetésében rejti el...

Minden emberi gondolat ember fejében tanyázik; vagy ott született, vagy be lett oda ültetve. Ha gondolatát ember nem közli, azaz, nem vet be erőt a gondolat állandóságának megdöntésére, gondolata örökre nyugvó marad fejében. Lehet, sőt valószínű, hogy belső mozgásban részesül, de az csak egy tó vizének hullámzásához, áramlásához hasonlítható. Bármennyire is mozog a víz, a tó-medencében marad. Ha viszont ember megnyitja a "zsilipet" avval hogy közzé teszi mondanivalóját, gondolat-tömege elkezd "folyni". Ha gondolatai erkölcsösek, tiszta forrásvízhez hasonlóan gyógyítják, éltetik, emelik a szomjazót. Ha erkölcstelenek, szennyvízhez hasonlóan fertőzik, pusztítják, süllyesztik az emberiséget. Így is, úgy is, az emberiség folyamatba hozott gondolatai valamiképp hatnak mindazokra akiket elérnek.

Amikor hallgatjuk vagy olvassuk mások gondolatait, ezeknek a folyamatoknak a hatása alá kerülünk, és a bennük tárolt szellemi erő saját gondolatainkat is mozgásba hozza, azaz, megdönti szellemi állapotunk egyensúlyát; és szellemi erő bevetést szükségel - az egyensúly visszaállítására. Ha az érkező gondolat érthetetlen vagy ésszerűtlennek tűnik, szellemi erőnket annak megértésére vagy esetleges ésszerűségének megtalálására vetjük be. Ha érthető és ésszerű, saját gondolat-tömegünk hiányosságát észleljük (pl. "erre nem is gondoltam" meglepetés), mely hiányt az érkező gondolat betessékelésével próbáljuk kielégíteni. A most már nyugvó közegből fölfogjuk az azt eddig hordó szellemi erőt, mely újra egyensúlyba hozza szellemi állapotunkat. Így is, úgy is, megpróbáljuk kielégíteni szellemi egyensúlyunk szükségét. Velősen, az érthetetlen vagy ésszerűtlen gondolatok folyamata csökkenti szellemi erőnket, míg az érthető és ésszerű gondolatok folyamata pótolja a tapasztalat (meghallgatás, olvasás) kezelésére bevetett szellemi erőnket, és egyben gazdagítja is gondolat-tömegünket. Tehát a saját szellemi állapotunk vezérlésére bevetett szellemi erő - továbbítója kilététől függetlenül - egyben vezérli (pl. elhárítja vagy betessékeli), azaz, "működteti" az emberiség gondolat-tömegének folyamatát is.

Ám, e tapasztalatok nem csak szellemi állapotunkra hatnak: Minden tapasztalat, még a legtárgyilagosabb is, valamiképp hat érzelmeinkre, azaz, megdönti lelki állapotunk egyensúlyát is, és lelkierő bevetést is szükségel - szintén az egyensúly visszaállítására. Ha a folyamat eltaszító, lelkierőnket annak elhárítására alkalmazzuk. Ha rokonszenves, jóhatását kívánjuk, mely kívánságot az érkező, gondolatokba csomagolt, érzelmek fölkarolásával próbáljuk kielégíteni. (Pl. a kisgyerek sokszor egy már ismert mesét akar újra hallani; mi is többször elolvasunk egy fölemelő könyvet.) A most már nyugvó közegből fölfogjuk az azt eddig hordó lelkierőt is, mely újra egyensúlyba hozza lelki állapotunkat. Így is, úgy is, megpróbáljuk kielégíteni lelki egyensúlyunk szükségét. Tömören, az eltaszító érzelmek folyamata csökkenti lelkierőnket, míg a rokonszenves érzelmek folyamata pótolja a tapasztalat kezelésére bevetett lelkierőnket, és egyben gazdagítja gondolat-tömegünk iker-testvérét, érzelem-tapasztalatunk tömegét is. Tehát a saját lelkiállapotunk vezérlésére bevetett lelkierő is egyben vezérli, azaz, "működteti" az emberiség gondolat-tömegének folyamatát is.

Csak a teljesség kedvéért, nézzük meg azt is hogy mi történik a mindenhonnan elhárított gondolat-folyamatokkal. A mindenhonnan elhárított viz folyamatát (melyet a tömegvonzás folytat) a legalacsonyabb pont ellenálló ereje megállítja. Az állóvizet a napsugár elpárologtatja, azaz, a föld fölé emeli, ahol az azt fölemelő hőerőt a légkör fölfogja, s a pára tisztavízként tér vissza a földre. Ha a közeg szennyvíz volt, a hátramaradt szenny a földbe süllyed. Hasonlóképp, a szellemi erő megállítja a mindenhonnan elhárított gondolat-folyamatot (pl. ésszerűtlen lesz folytatni annak közölését ami senkit sem érdekel). A most már álló gondolat-tömeget a lelkierő "elpárologtatja", azaz, az anyagi világ fölé emeli, ahol az azt fölemelő lelkierőt a Világegyetem fölfogja, s a szabad eszme "szűz" fölfedezésként tér vissza az azt fölfogó ember tudatába. Ha a gondolat-tömeg (a gondolkodás terméke és egyben irányadója) erkölcstelen volt, a hátramaradt szenny az anyagi világba süllyed.

Erre a megtisztulásra is találunk példát ha egy kicsit kitágítjuk az elvont gondolkodás határait: Pl. a valódi vagy vélt sérelem fájdalma a bosszúállóban elégtétel vágyként nyilvánul meg, melyet megtorlással elégít ki, nem tudván hogy pillanatnyi megkönnyebbülése után lelki állapota az eredeti sérelem-okozott állapotnál még mélyebbre fog süllyedni. De még ha tudja is, legtöbbször képtelen lemondani sérelme megbosszulásáról. Segítség nélkül, mint a kábítószer rabja, hamarosan már csak a bosszúban keresi üdvösségét. De ha látja hogy mások, annak ellenére hogy igazságtalanságot, bántalmat, szenvedtek, mégis boldogulnak, nem engedik meg hogy bárki is eltérítse őket útjukról, céljukról, hivatásukról, nem cserélik el szabad akaratukat egy haszontalan, másvalaki tette-szült vágy kielégítéséért, akkor esetleg - tudva, nem tudva -, kérdésbe vonja a bosszú értékét. Aki nem tér le útjáról megbosszulni sérelmét, lelkierő-dús szabat akaratot sugároz, melyre a bosszúálló - akinek akarata irányítását ártalmazója vette át - szomjazik, ha nem is tudja. S ha belekóstol a szabat akaratba, azaz, visszaveszi akarata irányítását - ha csak kíváncsiságból is -, rájön hogy ez a furcsa szabadság, habár nem elégíti ki pillanatnyi vágyát (a megtorlást), mégis oltja szomját. S ha semmi sem gátolja, továbbá kísérletezik hasonló "kóstolgatással". (A megtorlás maga nem föltétlenül erkölcstelen és ésszerűtlen: pl. egy hadászati célt szolgáló büntető hadjárat lehet erkölcsös és ésszerű. A megtorlás csak akkor erkölcstelen - és ostobaság - ha forrása a kezdetleges Hammurapi-féle romboló "szemet szemért, fogat fogért" zsidó bosszúideológia.)

Sajnos egyes álvallások (pl. judaizmus és szektái) megvetik, kigúnyolják, tiltják és büntetik az efféle "kóstolgatást", illetve terrorizálják az igazságot keresőt; pl. "De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz (1 Mózes 2:17). A szerencsétlen megrémült hívő gondolatait elárasztja az érzelmi feszültség, és "nem látom, nem hallom, nem veszek róla tudomást", stb. "önszuggeszcióval" próbálja elszigetelni magát a lelkierő sugárzásától, vagy a sugárzást önmagától. Továbbá, nehéz hátat fordítani a megszokott gondolkodásnak; kikeveredni egy mélyre taposott világnézet árkából. Ha ember szabad akaratát a csordaszellem, más forrásból eredő félelem, vagy egy rögeszme gátolja, akkor a megkönnyebbülés reményében beindít és működtet egy megszokott védelem szerkezetet - visszautasítás, ésszerűsítés (racionalizálás), lemondás (megadás), megbénulás (paralízis), pánik, átruházás, érzéstelenítés (intellektualizálás). (Lásd pl. Húzzuk ki a bizonytalanság mérgesfogát.)

Ha semmi sem gátolja szabad akaratát de képtelen azt megvalósítani, az általában azt jelenti hogy a felé sugárzott erő nem elég egy megrögzött erkölcstelen fölemeléséhez. Ezen utóbbi szerencsétlent csak egy erkölcsös környezet képes kiemelni a szennyből.

Erre a lélektani kitérésre azért volt szükség hogy méltányolni tudjuk a példa-gondolkodás hatását. Sokszor fogalmunk sincs, micsoda hatással vagyunk másokra - tudóra, tudatlanra, megelégedettre, elégedetlenre, elmélkedőre, érzékenyre, jótevőre, közömbösre, de gonoszra és ostobára is. Ne felejtsük el hogy ember is csak közeg, melyre mindenféle erők hatnak. Jelen témánkat illetően pedig a példa-gondolkodás hatását azért fontos tekintetbe venni mert az adja meg egy honlap hangulatát, irányzatát; az tűzi ki a folyamot vezérlő célpontokat.

Ekként vezéreljük a gondolatra ható erőket, ha nem is értjük hatásukat.

Gyakorlatban

Most pedig próbáljuk meg mind ezt egy honlap működtetésre fölhasználni. Kezdjük egy néhány visszapillantással. A fölkarolt, azaz, befogadott folyamatok közegét, mások gondolatait, saját fejünkben és (pl.) számítónkban tároljuk, azaz, az írást lementjük. A fölszabadult szellemi erőt mely a (most már nyugvó) közeget eddig "folytatta", saját gondolataink fogják föl. Pl. egy eddig ismeretlen nézet "folyamatba hozza" saját nézetünk fontolgatását. A küldő ekképp sugározza tovább a szellemi erőt. Továbbá, az eddig ismeretlen nézet érzelmeinkre is hat. Pl. avval hogy valaki megköszöni erőfeszítéseinket, közvetve (a gondolatba csomagolva) továbbsugározza a lelkierőt mely "lelkesít" bennünket további munkára.

Sajnos, ez a folyamat rossz hatással is lehet ránk: Érthetetlen vagy ésszerűtlen gondolatok megterhelik szellemi erőnket, a rosszindulatú gondolatok pedig lelkierőnket csapolják meg. Pl. ha elrejtett logikai megtévesztések leleplezésével kötjük le időnket, erőnket, nem tudunk hasznos teendőkkel foglalkozni. (Az úgynevezett "információ túlterhelés" hadjárat célja ez az idő- és szellemi-erő- rablás.) Erőfeszítéseink kigúnyolása pedig lelkierő bevetést - megértést, türelmet, önfegyelmet, stb. - igényel. Továbbá, ha nem ismerjük föl a szenny bűzét, vonzó de mérgező gondolatokat fogadunk be "szennycsatornákból", melyek megfertőzik értékrendünket. Pl. az anyagi javak korlátlan fogyasztása jólétként nyilvánul meg, s a jólét vonzó ereje minket is az anyagi javak korlátlan fogyasztására késztet. Az anyagi jólétért leszámítjuk vagy mindenestül elvetjük eddigi értékeinket, nem ismervén - vagy, inkább, nem akarván tudomásul venni - se a mulandó anyagi jólét fölszínességét, se az örökkévaló anyagi világon túli gyönyör valószerűségét.

Na, de haladjunk. Ezekhez a kívülről érkező gondolatokhoz hozzáadjuk saját kutatásaink eredményeit, meglátásainkat, fölfedezéseinket, stb. Ekképp alakul ki egy honlap közege. Ez a közeg nyugvó marad mindaddig amíg meg nem döntjük az arra ható erők egyensúlyát. Ezt a műveletet pedig pontosan úgy bonyolítjuk le ahogyan korábban a külső gondolat küldője megnyitotta a "zsilipet" avval hogy közzé tette mondanivalóját. Tehát nézzük meg hogyan nyitjuk meg a fejünkben és a számítóban tárolt gondolat-tömeget visszatartó "zsilipet".

Mivel hogy a gondolat szellemi- és lelkierőt fog föl - ha ez igaz -, föltételezhető hogy ez a két erő tartja helyben honlapunk közegét. Az egyik, a lelkierő, nyomást gyakorol erre a közegre: Népünk, Hazánk iránti szeretet hajtja tenni-akaró vágyunkat melyet, elképzelésünk szerint, a fejünkben és a számítónkban tárolt gondolatok közlése elégítené ki. Ezt a nyomást viszont visszatartja a szellemi erő, pl. a közlés következményének latolgatása. Föltesszük a kérdést: Hogyan fog ez vagy az a közzétett gondolat hatni az olvasóra? Mit fog sugalmazni? Mire fogja az olvasót késztetni? Ha amiatt vagy annak hatása alatt cselekszik, miféle veszélynek teszi ki magát is és mind azokat akiknek azt továbbítja?

Általában a fiatalokra jellemző az érzés-dús és elmélkedés-szegény állapot. Ez az élet- lélek-erőtől duzzadó, közeljövőbe néző, hatásokat kereső állapot ténykedésként, türelmetlenségként, bátorságként, nagy érzelmi kilengésekként nyilvánul meg. A fiatal aránylag vakmerő és felelőtlen. Vele ellentétben, az idősek a múltban kalandoznak, halogatják teendőiket, félnek, de megfontolják dolgaikat, a következményeket keresik, türelmesek, megértők, óvatosak, nyugodtabbak. Ebből azt láthatjuk hogy a szellemi- és a lelkierő egyensúlyát a kor-változás is megdöntheti. Továbbá, ezen általános jellegzetességeken és állapotokon belül, a mindennapi kisebb-nagyobb kilengések is vagy nyithatják vagy zárhatják a gondolat-tömeg "zsilipet". Tehát föltételezhetjük hogy ez a "zsilip" állandó mozgásban van. A lelkierőben gazdag vagy a szellemi erőben szegény állapot bőséges gondolat folyamatot eredményez. A lelkierőben szegény vagy a szellemi erőben gazdag állapot pedig éppen hogy csak fenntartja a folyamatot. Lelkierő, azaz, érzés nélkül nincs ami megvalósítsa "a legmagasabb, legnemesebb lehetőségeket". Hasonlóképp hat a gondolat-tömegre a gátlástalan szellemi erő, úgymint az általános erő hiány: Pl. a félelem tüneteiig túlzott óvatosság megbénítja a ténykedést, lezárja a zsilipet, megállítja a folyamatot; éppúgy mint a fásultság, a nemtörődömség, a kimerültség, a föladás, stb.

Amíg ez a két erő egyensúlyban marad, nincs honlap működés, tehát nincs mit működtetni. Itt áll szótlanul ez a rengeteg emberi gondolat, sehova sincs "kedve" menni, azaz, nem "folyik". "Pedig, hej, be jót tenne, ha ezt minden magyar elolvasná... De, hátha hazugság az egész és többet árt mint használ... Ráérzésem viszont azt sugallja hogy legjobb az igazság meglátását a magyar szemre bízni... De tudom hogy sokan nem is keresik az igazságot... Mégis fölteszem honlapomra mert nem nyugszom... Vagy törlöm mindenestül hogy ne kísértsen... De nem most, mert fáradt és álmos vagyok". Ebből a latolgatásból látjuk a szellemi- és a lelkierő közti harcot. Amíg ezen erők egyensúlyban maradnak a közeg nyugvó, nincs folyamat.

Ha viszont fölborítom az egyensúlyt, akkor vagy fölkerülnek a gondolatok a honlapra vagy a kukában kötnek ki. Egy folyamat mindenképp működni fog, egy folyamatot mindenképp működtettem. Ám, honlapot csak akkor működtettem ha a gondolatok fölkerülnek a honlapra. Tehát a gondolat-tömeg mozgása nem föltétlenül honlap működés, és a gondolat-tömeg mozgatása sem föltétlenül honlap működtetés. Más szóval, az erők vezérlésében az erők irányítása épp oly fontos mint az egyensúly kezelése.

Azt hogy jobb-e az erőket egy honlap működtetés felé irányítani és vállalni a vele járó kockázatot, vagy inkább mindent a kukába dobni, lelkiismeretünktől, hivatásunktól kell megkérdeznünk. Aki semmit sem tesz, biztos lehet hogy rosszat sem tesz. A semmittevés működési mód, viszont, az élet értelmét hozza kérdésbe. Erre itt most nem érdemes kitérni, maradjunk meg abban hogy aki cselekszik, hibákat fog elkövetni. A legtöbb amit remélhet, az hogy hibái nem okoznak gyógyíthatatlan sérelmet vagy kárpótolhatatlan veszteséget, és hogy akikre hat, tisztában vannak avval hogy ember nem tökéletes. Naponta imádkozzon útmutatásért; lelkiismeretesen gondolja át dolgát mielőtt cselekszik; mindig azt tegye ami miatt sohasem kell szégyellnie magát amikor tükrébe néz; és vállalja a felelősséget tetteiért. Ennél többet ember valószerűen nem remélhet.

Ki működteti?

Ezen állásfoglalásból kiindulva, mondjuk, hogy lelkierőnk győzött, közölni fogjuk a számítóban őgyelgő gondolat-tömeget, elindítjuk a honlap működését. Föltételezhetően, e honlap akkor kezdett el működni amikor Zoli megjelentette beköszöntő szövegét. Ez a szöveg volt akkor honlapjának közege, melyre a lelkierő a szellemi erőnél nagyobb mértékben hatott. Amikor ezt a szöveget az első látogató elolvasta, vagy erőt vetett be annak elhárítására, vagy befogadta. Ha befogadta - azon kívül hogy esetleg gazdagította saját gondolat-tömegét - fölfogta a gondolat-tömeget mozgató erők azon mennyiségét, mely azt Zolitól az olvasóig "folytatta". S amint azt korábban említettük, ezúttal az olvasó is vezérelte, azaz, működtette az emberiség gondolat-tömegének folyamatát.

Továbbá, azon honlapokon, melyek lehetővé teszik a hozzászólást, a hozzászóló táplálja is a honlap közegét. A hozzászólásként "befolyó" gondolatokat a hozzászóló magyar gondolkodása tartja "tisztán", de ha az nem elég, akkor azt a honlap szabályai "kisegítik". A "szennyvíz csatornából" beszivárgott hozzászólásokat a honlap szerkesztő törli, és ha az nem állítja meg a befolyást, gátat emel ellene, azaz, kitiltja a hozzászólót.

Hozzászólásokon kívül, az olvasó cikkek beküldésével és, például, hibák jelzésével is tud segíteni. S ha ezt mind számításba vesszük, rájövünk hogy e honlapot minden olvasó, ha mással nem idelátogatásával "folytatja" (vagy, ha az idelátogatók elidegenítésére törekszik, gátolni próbálja). Ha pedig "folytatja", akkor azt csak erővel teheti meg. Tehát itt a hozzászóló nem csak táplálja a honlap közegét gondolataival, hanem továbbítja is azokat az erőket melyek hozzászólását hordozzák. Más szóval, egy hozzászólás nem csak közegből áll: Egy hozzászólás a közeget hordó erőket is tovább adja az olvasóknak. Ebből a szempontból nézve, minden hozzászólás egy "honlap patakba" csatlakozó ér, mely csatlakozásától kezdve szolgálja a honlap működtetést. Ha ezt a szolgálatot most beágyaznánk a honlap működtetésébe, akkor az ott egy új, célszerű, a "megmentést" közvetve szolgáló, munkamenetként szerepelne.

Miért?

Mit kap ezért a szolgálatért a honlap tulajdonos, a munkatárs, a hozzászóló és az olvasó? Ha bármilyen ellenszolgáltatást is elvár, akkor gondolatai már fertőzöttek. Ha viszont az őszinte segítőkészség hajtja tevékenykedését, akkor olyan ajándékban részesül amilyenről az anyagi világ rabjai még csak nem is álmodoznak. Aki nem tudja hogy mi ez az ajándék, kérdezzen meg egy nincstelent. Mert, ugye, a szegény ember életében az a legnagyobb öröm ha adhat szeretteinek. S mivel hogy szívén, lelkén, életén kívül semmije sincs, azt adja.

Végül is, ne felejtsük el hogy az olvasók közül csak néhányan írják vagy küldik be mondanivalójukat. Ám, föltételezhető hogy minden idelátogató olvassa az itt közölt gondolatok valamelyikét. Az elolvasott és befogadott gondolatok pedig nem csak gazdagíthatják az olvasó saját gondolat- és érzés-tapasztalat- tömegét, de azon gondolatokból fölfogott erők meg is nyithatják az olvasó saját gondolat-tömegének "zsilipjét". Ekképp...

"Száll a madár ágról ágra,

Száll az ének szájról szájra"...

Három sípszó

..."Már a Nap is lemenőben,

Tűzet rakott a felhőben."

Ahogyan azt ez a gyönyörű alföldi népdal is "látja", már a Nap is lemenőben. Jó lesz ha mi is véget vetünk a zenének, és mi is rakunk tábor tüzet a "legmagasabb, legnemesebb lehetőségek" rónaságán, hogy aki világot keres sötét éjszakájában idetaláljon. Ezt a honlap működtetés kérdésekkel fölvetett témát korántsem merítettük ki: Például, nem tértünk ki párhuzamos munkamenetekre, mozgó célpontokra, vegyes közegekre, folyamat ritmusokra, erők tetterősségére, és sok minden más vállalkozás tényezőre. De ez a kis kóstoló talán elég ahhoz hogy elindítsa a szakszerű elmélkedés "folyamatát". A mérkőzés csak döntetlen lehetett, mert ez a folyamat, föltételezhetően, sokak számára csak most indult el. A döntő válaszokat a kedves olvasó saját maga fogja megtalálni.

Záróban, elnézést kérek az eddig kitartó kedves olvasótól ezért a szó és fogalom gyötrésért, az untig ismételt példákért, az önellentmondónak tűnő elvekért, és egy több évre kiterjedő anyag kíméletlen megnyirbálásáért. De ez van. Nem szívesen vágtam bele fejszémet ebbe a fába mert tudtam hogy írásom megfogja nyúzni a szegény olvasót. De idővel talán majd begyógyulnak a sebek, s ha ez a kis vízipólózás majd valamikor gyümölcsözik, ha, Isten ne adja, kigyullad a ház de családostól megmenekül, mert megértette a "mit tegyek?" kérdés mindenkori kétségtelen elsőbbségét, és mert már legalább egyszer átgondolta a vállalkozások kezelését, akkor talán majd megbocsájt. Köszönöm türelmeteket; Isten áldja becsületes vállalkozásaitokat.

vallalkoz2

Hazafias szeretettel,
őszkatona

Utóirat:

Fölszeretném hívni a magyarság figyelmét egy terjedő rosszindulatú irányzatra: Manapság nagyon aggasztó a folyamat működtetés rögeszme erőszakolása. A "menedzser"-nek nevezett - valójában, "komisszár" - kiképzések a mások által megírt folyamatok működtetésére összpontosítanak. A "menedzser" megtanul és begyakorol egy - vagy több - folyamatot melyet robotként működtet anélkül hogy tudná - vagy egyáltalán érdekelné - hogy az mire alkalmas, mire nem, mi a folyamat nyilvánvaló vagy rejtett célja, vagy hogy milyen célt szolgál - tisztelet a kivételnek. Más szóval, minden kihívásra elkezdi azt csinálni amit valaki, valamikor, valahol, valamiért előírt, anélkül hogy tudná hogy mit tesz. Ez a hozzáállás eltompítja az ember természetes - és életbevágó - célszerűségét, s lehúzza az élet szintről a lét szintre.

Ennél viszont sokkal fölháborítóbb ezen irányzat erkölcstelensége: A cél melyet több és több "menedzser" munkamenete szolgál nem egy véletlenül kifelejtett tervezési hiány: A "menedzser" legtöbbször azért nem tudja, nem tudhatja meg, miféle célt szolgál munkamenete, mert akkor lehet hogy megszüntetné annak szolgálását. Pl. amíg az APEH, a belügyi, a rendőr, az önkormányzat, a bank, stb. "menedzser" nem tudja hogy egy billentyű lenyomásával keserves és lassú halálra ítéli honfitársát családostul, addig azt a billentyűt annyiszor lenyomja ahányszor egy végrehajtandó ügy megjelenik számítója ernyőjén. Ekképp irtja a magyar a magyart, testvér a testvért, tudatlanul, gondtalanul. A becsületes munka megtanulása és begyakorlása igenis fontos. De, egy munka becsületességét annak hatása és következménye emeli az egekbe vagy tapossa a sárba.

Becsületes szolgálatban a munka célja nem csak nyílt, de még hangsúlyozott is. Minden vállalkozás - de főleg a célpont űzések - megvalósítása tele van váratlan tényezőkkel, melyek megbukást vagy megbénulást okozhatnak - és sokszor okoznak is - a magasabb szintű cél ismerete hiányában. Ezen váratlan tényezők hatásos kezelése megköveteli hogy a munkamenet lebonyolítója tisztában legyen nem csak saját céljával, de a nála közvetlenül magasabb szint céljával is, és legalább legyen fogalma az afölötti szint céljáról is. Más szóval, ha az alárendelt lelkiismeretes, megtudakolja mit kell tennie, mi az amit főnöke akar, és mi az amit főnöke akarata szolgál. Ha viszont azokat a célokat fölöttese titkolja vagy letagadja, akkor a munka erkölcsössége kérdéses. Ha a rákérdezésre látszólag össze-vissza hazudozik, földühödik vagy fenyegetőzik, akkor pedig a munka valószínűleg becstelen. Aki nem mer kérdezni efféle "érzékeny" kérdéseket mert félti állását, annak csak azt tudom tanácsolni hogy ne attól féljünk hogy a gonosz mit tehet velünk, hanem attól hogy mivé tehet.

* * *

Őszkatona: Vállalkozások kezelése PDF

 

 

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 2311 alkalommal Utoljára frissítve: 2015. Április 03., Péntek 05:35

Hozzászólások  

 
sound
#1 sound 2011-10-29 11:30
Az "Utóirat"-ban foglaltakra szeretnék egy példát felhozni. Álláshirdetésként indul, és mi is van mögötte:
pph.hu/hunor-reszvenytarsasag
utána nézve a dolgoknak és főleg a hsz-ek fontosak ennél a linknél:
www.atveresek.info/.../
És hogy milyenek lehetnek ezek az előadások, erre egy példa:
www.youtube.com/.../
Itt több is megtalálható a "lényegről", hogy mi is a "munka", amiből eredetileg elindultam, és szinte mindennap megtalálom valahol az ingyenes hirdetések között, de úgy, hogy utána másnapra mindig törölve van a hirdetésfelsorolásból, tehát már előre csak egy napra rakják fel a hirdetést, korlátozva. Nagggggyon érdekes.
Idézet
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 332 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.1%Canada 1%
Romania 6.1%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.8%France 0.2%
Slovakia 2.2%Czech Republic 0.2%
United Kingdom 1.9%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Greece 0.2%

Today: 586
This Week: 4486
Last Week: 5157
This Month: 15165
Last Month: 27154
Total: 1564915

Belépés