Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

Cs2017May25

2009. November 20., Péntek 05:01

Hol vagy, világom világa

Írta:  őszkatona
Értékelés:
(1 szavazat)
Ahogy a magyar nép ébredezik, ezrével fordit hátat az zsidókrisztián ideológiák hazugságainak. Az Egyházak dogmáiból kiábrándult magyarság végleg megundorodott a szakállas öreg rabbi képpel ábrázolt Jahve zsidóistentől és máshol keres magának, családjának élet és erkölcs irányt.

Vagy más vallásokban keres lelki üdvösséget, fölrúgja az Isten-fogalmat és a materialista világban próbál érvényesülni, vagy áldozatul esik egy új szolga-ideológia terjesztésnek. Ez az új tévhit a Karl Marx materializmusával egy időben kiagyalt Thomas Henry Huxley agnoszticizmusnak nevezett tudatlanság és tehetetlenség ideológia. Miközben a hosszú rabbi vérvonalból származó Marx megpróbálja Istent kirúgni az ember életéből, Huxley megpróbálja Istent elérhetetlenné tenni. Ezen ideológia szerint, fölösleges foglalkozni Isten-fogalommal vagy bármilyen ember fölötti lény kérdéssel mert azok mind bizonyíthatatlanok, tehát legjobb beletörődni egy szellemi, lelki sivatagban lezajló tudatlan életbe. Ez semmi más mint a judaizmus Tudás Fa gyümölcs tilalom, avval különbséggel hogy a mostani változat nem a dühös zsidóisten parancsa hanem önagymosás (önszuggeszció).

Aki az agnoszticizmusban keresi üdvösségét, ostobáknak szánt tévhitben keresgél. Tudniillik, Huxley állításait nagyon könnyű megcáfolni egy kis fegyelmezett gondolkodással. Ha megvizsgáljuk logikáját, csalásai azonnal kiderülnek. Az első "hiba" ott van becsúsztatva ahol elfogadhatónak tűnő de be nem bizonyított főtétellel indítja el érvelését. Tételében azt erőlteti hogy hitre, azaz, bizonyíték nélkül, semmit se fogadjunk el, de ugyanakkor elvárja hogy főtételét, amire álláspontját építi, bizonyíték nélkül, azaz, hitre elfogadjuk. Kizárólagosan érvényesíti az okfejtést anélkül hogy akár az okfejtés abszolút érvényességét akár a többi szellemi tehetségek, szerinte, megbízhatatlanságát bebizonyítaná. Aki azt erőlteti hogy logikával ki tudja mutatni hogy csak az okfejtésben bízhatunk, forgókerékszerűen gondolkozik mert vitáját arra a bizonyos szellemi tehetségre (okfejtésre) alapítja aminek megbízhatóságát próbálja bebizonyítani. Más szóval, főtételét egy nem létező alapra próbálja helyezni. Tehát, még az általa egyetlen megbízható szellemi eszközzel (okfejtéssel) is könnyen meg lehet cáfolni főtételét. Evvel a forgókerék logikával épp olyan könnyű (értsd, hibás) következtetni hogy csak a ráérzés megbízható mert úgy "érezzük" hogy csak abban bízhatunk.

Ezen kívül, az okfejtés kizárja a megmagyarázhatatlan de esetleg hiteles tényezők tekintetbe vételét. Ez az érvelésnek egy olyan akadálya amit csak az okfejtést túlszárnyaló szellemi tehetségek képesek átrepülni. Például, hitelesnek tekintjük öntudatunkat vagy anyánk, hazánk iránti szeretetünket, de érveléssel egyiket sem tudjuk bebizonyítani - vagy megcáfolni - indokolni vagy megmagyarázni. Tehát az okfejtés nem minden esetben megbízható, nem abszolút érvényes.

Az észlelést túlszárnyaló szellemi tehetségek "megbízhatatlanságára" sincs bizonyítéka Huxley-nak. Tapasztalatból tudjuk hogy a párhuzamos gondolkodással elért megérzés a gyenge, soros okfejtésnél sokszor sikeresebb. A nyomozó rendőr amikor körülnézi a bűntett helyszínét nem egy bizonyos, érvelésre alkalmas, nyomra vezető jelet keres hanem magába szívja a teljes helyszínt amiből, remélhetőleg, fölismeri a bűntett lefolyását. Azaz, nem néz, hanem lát, mert csak az efféle gestalt gondolkodásban bizik. Ugyanígy hat ránk minden más megérzés, melyeket az okfejtés képtelen legyőzni. Például, tisztában vagyok avval hogy ez a kocsi sokkal hasznosabb és gazdaságosabb, de mégis amazt veszem meg. Párhuzamos (vagy több-dimenziós) ráérzésből született döntésemet azért nem tudom érveléssel indokolni mert a soros (vagy egy dimenziós) okfejtés azt képtelen kezelni. Más szóval, a kis-képességű érvelés nem lát bele a megérzés bonyolult folyamatába. Tehát az okfejtést túlszárnyaló gondolkodást bizonyos körülmények között nem csak megbízhatónak tekintjük, de az érvelésnél megbízhatóbbnak, azaz, érvényesebbnek.

De Huxley még a szerinte egyetlen megbízható szellemi eszközzel sem képes megvédeni állításait. Amikor azt állítja hogy nem tudhatjuk hogy létezhet-e a fizikailag érzékelhető világon kívül egy vagy több jelenség (pl. Isten), tényként próbálja velünk elfogadtatni bizonyítatlan kitalálását. A gond evvel az állítással az hogy nem hogy csak tudhatjuk, de tudjuk is hogy a fizikai világ csak egy létrehozott része a Világegyetemnek. És ezt be is tudjuk bizonyítani, még hozzá okfejtéssel:

Azt tudjuk hogy a fizikai világ létezik, tehát valaki vagy valami létre hozta. Mivel hogy az egyetemes törvények szerint, semmi sem képes önmagát létrehozni, és az egyetemes törvények a fizikai világra is vonatkoznak, fizikai jelenség hiány képtelen létrehozni fizikai jelenséget, azaz, a fizikai világ nem hozhatta létre önmagát. Eszerint, a fizikai világ csak okozat lehet. Ugyanez a törvény szerint, egy okozat sem képes önmagát okozni, tehát egy okozatot csak ezen az okozaton kívül működő okozó hozhat létre. Azt pedig hogy egy fizikai világon kívül működő okozó létezik, azt maga annak fizikailag érzékelhető okozata, a fizikai világ valósága bizonyítja. Huxley állítása, tehát, tarthatatlan.

De ha már itt tarunk, tegyük föl a kérdést, miképp jött létre ez az okozó? Őseink erre azt válaszolják hogy egy téves föltételezésre alapított kérdésre a felelet is megtévesztő lenne. Szerintük, az eredeti okozó nem "jöhetett létre" mert a létrejövetel a lét működésének eredménye, és, eszerint, csak egy lét-okozott okozat lenne. Tehát az eredeti okozó csak maga a lét lehet. Ezt a (későbbi) hindu vallásbölcsészetben is ismert és "bráhman" szóval kifejezett, önmagában minden szempontból abszolút - azaz, nem lét-függő - jelenséget őseink Istennek hívták. Badiny Jós Ferenc szerint Isten nem "létezik", a szó szoros értelmében mert Isten maga a lét, egy élő, jóságos erő-komplexus aki emberbe és benne sugározza a szellemi jelenségeket (öntudat, gondolat), lelki jelenségeket (élet, érzés), és testi jelenségeket (anyag, idő-térhez kötött jelenségek). A magyar hiedelemben ezt a három különböző szempontból fogalmazott egybefont három erő összességet hívjuk "Hármas Hármasságnak" (Grandpierre Attila).

Mágusaink tanítása szerint, ez a három elképzelhetetlen de következtethető erő egymástól elválaszthatatlan - függetlenül attól hogy különböző távlatok megkülönbözést tesznek köztük a mindennapi szóhasználatban. Ez a magyar Egyisten fogalom alapja. Ahogy az élethez kellő víz forrásból ered és föltölti a kutat amiből az ember húz hogy éljen, a létezéshez kellő erő Istenből sugárzik és áthatja a Világegyetemet amiből minden teremtett lény "merit" hogy létezzen. Isten szerepét megszemélyesítve mondhatjuk hogy az Atyaisten, az örök lét, emberben Fiúistenként szerepel aki az embert az Anyaistenhez vezet inni az örök lét vízéből. A lét, a fizikai világ okozója, Teremtő, Atya, Igazság, Szűzanya, Boldogasszony, Fiú, Jézus, Világ Világa mind egy-és-ugyanaz az élő, jóságos jelenség akit Istennek hívunk.

Ezen erők megkülönböztetésre csak azért van szükségünk mert emberi ésszel képtelenek vagyunk fölfogni az Isten teljességét egyben. Mivel hogy az öntudat, gondolat, élet, érzés, stb. fogalmakat emberben is fölismerjük, ezeket az emberileg érzékelhető isteni hatásokat személyesítjük meg az emberi ésszel fölfogható emberi tulajdonságok és tevékenységek tükrében. Ez egy természetes és egészséges törekvés ami lehetővé teszi a közvetlen személyes viszony fönntartását ember és Istene között. A megszemélyesítés viszont csak akkor egészséges ha egyéni, személyes tapasztalatból alakul ki, esetleg egy vagy több bátor, önzetlen, jóságos, bölcs, családtag képmásából, és nem valaki más által kitalált szakállas vén zsidó, vagy lepedőkbe, rongyokba öltöztetett koldus zsidó siralmas kinézetéből.

A káldus mágusok szerint, En-Ki a szellem elosztója és gondviselője teremtett lényekben. Ana-Tu-Anki az örök élet adományozója és az ember lelki létének gondviselője. En-Lil pedig az örök szellem forrása (Badiny Jós Ferenc). Ezt a három, emberi ésszel fölfoghatatlan de egyben teremtő, gondviselő, adományozó erőforrást Atyaistennek hívjuk amikor a Világegyetemet átsugárzó öntudat-, gondolat-képességet fejtegetjük, Anyaistennek amikor a Világegyetemet átölelő élet-, érzés-képességet említjük, és Fiúistennek amikor az anyag-világbeli emberi észt próbáljuk megközelíteni. Tehát az Atya-Anyaisten, gondolat-érzés, szülöttje az ember tudatos és tudatalatti szellemi-lelki képességek összessége, azaz, Fiúisten. Ezért mondjuk hogy a Fiúisten emberben él, pontosan abban az értelemben amiben az etruszk Isten-lehelet, -lélek, -szellem, "ase, asi", ész, eszes (Tóth Alfréd) szó érthető, és ahogyan az ős-egyiptomiak élet-lélek, élet-lehelet, "Amen (vagy Amun)" nevű teremtőt, isteni bölcsességet (kopt Hor, görög Haru, Horus), "Igazság Fiának" tekintik és sólyomként (a magyar hiedelemben, Turul) jelképezik. Nem véletlen hogy a judaizmus és a zsidókrisztiánizmus tiltja, az agnoszticizmus pedig nevetségessé próbálja tenni a tudás felé való törekvést.

Tehát az élet-célt és erkölcsi támaszpontot kereső magyar kérdezze meg őseinket és nézzen tenmagába. Ott meg fogja találni a Világ Világát, a Magyarok Istenét.

Hazafias szeretettel,
őszkatona

 

 

Eltárolt hozzászólások

Megjelent: 2329 alkalommal Utoljára frissítve: 2012. Június 30., Szombat 11:01

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 319 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.7%Canada 1%
Romania 5.8%Serbia 0.8%
United States 5.1%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.1%Kuwait 0.3%
Germany 2.7%Czech Republic 0.2%
Ukraine 2.6%Australia 0.2%
Slovakia 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 1.7%France 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.5%Belgium 0.1%

Today: 668
This Week: 4259
Last Week: 4813
This Month: 19067
Last Month: 22041
Total: 1520103

Belépés