Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2018Jun22

2009. Október 24., Szombat 07:11

„Októberi események”, a harmadik Köztársaság 20. évfordulóján

Írta:  Plósz Sándor
Értékelés:
(6 szavazat)
Az "eseményekbe" a mai libbolsi "értelmiségiek" már az 56-os, vagy legrosszabb esetben 57-ben lezajlott szabad választások eredményét és a nyertes, a szociáldemokrata-liberális-antimagyar párt intézkedéseit is bevizionálja. Ez történt meg a 89-90-es rendszerváltásban, mondta a harmadik Köztársaság  Elnöke, csak -, öszödön a böszmén eltorzult. Szerinte, ezt kell kiigazítani.

„Októberi események”, a harmadik Köztársaság 20. évfordulóján

Egy "eseménnyé" degradált Forradalom és Szabadságharc a mai torzult társadalmunk szlogenje. Fontosabb a 20 éves harmadik Köztársaság, mint egy dicsőséges Forradalom és Szabadságharc.
 
Az első Köztársaság a nyúlszájú baromhoz, Károlyi Miskához kötődik 1918 okt. 31-től 1919 április 18., ebből lett a leninfiúk Tanácsköztársasága, március 21-től augusztus 1.
A második Magyar Köztársaság az 1946 és 49. között volt szovjet irányítással, lett belőle a bolseviki Népköztársaság Rákosi Matyival meg Csermanek-Kádárral.
A harmadik Magyar Köztársaságot a bolsi-libsi diktatúra hozta létre , azt Szűrös Mátyás jelentette be azt, hogy Ők a demokrácia zászlóvivői, elérkezett az idő és így akarták,- Ők, - a népnek. Mert nekik, - a népnek ez így jó lesz.
Mind összesen mintegy alulról közelítően 23 év köztársaság, egy EZER éves királyságban, amelyet máig a Szent Korona őriz.
 
Az "eseményekbe" a mai libbolsi "értelmiségiek" már az 56-os, vagy legrosszabb esetben 57-ben lezajlott szabad választások eredményét és a nyertes, a szociáldemokrata-liberális-antimagyar párt intézkedéseit is bevizionálja. Ez történt meg a 89-90-es rendszerváltásban, mondta a harmadik Köztársaság  Elnöke, csak -, öszödön a böszmén eltorzult. Szerinte, ezt kell kiigazítani.
Ha exponenciális is a növekedése a három rosszemlékű köztársaságnak az időtartamoknak, már nem tart sokáig. Ez a remény, amely nem halt még meg.
Azután a bölcs nemzet (nem nép) majd dönt, mint 1920-ban.
 
Ezt a harmadiknak nevezett Magyar Köztársaságot egy illegitim döglődő bolsevik diktatúra parlamentnek nevezett gyülekezete, bandája, amelyben volt vagy 3 majdnem-szabadon választott "képviselő" deklarálta, amerikai engedélyre és szovjet bólintásra, mások akaratából. Úgy, ahogy azt Rózsadombon eldöntötték. Értéke, tehát az előzőekkel egyenlő. Ugyanez a banda kijelentette, hogy holnaptól kezdve demokrácia van, vegyük tudomásul, hogy ez nekünk jó, így kell lenni. A kerekasztal lovagjai is jóváhagyták.
A nemzettel,- ki törődik!
 
Lassan, eljut oda a nemzet, hogy már tudja, hogy ez neki nem jó és várja a csodaszarvast, a fehér lovat, amelyen megjön a Fővezér és rendet tesz. Had vizionáljak én is. Az évforduló is közeleg.
A beszéden nem sokat kell változtatni a dátumon kívül, és egy másik Polgármesternek szól már.
 
Budapest, 2009-10-24.
Plósz Sándor
 
Idézzük:
 

"Horthy fővezér beszéde, 1919. november 16.
 Horthy fővezér, a Magyar Nemzeti Hadsereg Budapestre való bevonulása alkalmából a polgármester üdvözlő szavaira következőképp válaszolt.
 Polgármester Úr!
Fogadja meleg szavaiért hálás köszönetemet a Magyar Nemzeti Hadsereg nevében. Nem vagyok abban a lelki állapotban, hogy a város küszöbénél megszokott frázisokat használjak. Igazságérzetem megköveteli, hogy minden kertelés nélkül azt mondjam el, amit e pillanatban érzek.
Mikor messze voltunk még innen, mikor csak halvány reménysugár pislogott bennünk, hogy valaha még fegyverrel a kezünkben viszontláthassuk ezt a megtévelyedett nagy várost, átkoztuk és gyűlöltük, mert a távolból természetesen csak a szennyet, a nagy piszkot láttuk, nem az üldözést és a mártíromságot szenvedő szegény magyar testvéreinket.
Szerettük és becéztük ezt a Budapestet, amely az utolsó években a magyar nemzet megrontója lett. Tetemre hívom itt a Duna partján a magyar fővárost. Ez a város megtagadta ezeréves történelmét, ez a város sárba tiporta a nemzet koronáját, sárba tiporta a nemzet színeit és vörös rongyokba öltözött. Börtönbe vetette és elűzte hazájukból a nemzet legjobbjait, azonkívül elprédálta összes javainkat.  
De minél jobban közeledtünk, annál jobban olvadt le a szívünkről a jég és mi készek vagyunk megbocsátani. Megbocsátunk akkor, ha ez a megtévelyedett város visszatér megint hazájához, ha szívéből, lelkéből szereti a rögöt, amelyben őseink csontjai porladnak, szereti azt a rögöt, amelyet verejtékes kezekkel munkálnak falusi testvéreink, szereti a koronát, a kettős keresztet, szereti a három hegyet és a négy folyót, szóval magyar hazáját és magyar faját.

Katonáim, miután betakarították a földekről az Isten áldását, fegyvert fogtak kezükbe hogy rendet teremtsenek a hazában. Ezek a kezek nyitva vannak testvéri kézszorításra, de büntetni, sújtani is tudnak, ha kell. Adja Isten, hogy erre ne kerüljön a sor, hanem azok is, akik vétkeztek vagy bűnösöknek érzik magukat, megtérjenek és hatványozott erővel segítsenek felépíteni a magyar nemzeti erényekben tündöklő Budapestet. A mártírokat, az itt sokat szenvedett, velünk érző testvéreinket meleg, tiszta szeretettel öleljük keblünkre."      
 


Aktuális cikk itt:  >Zoli< Elfeledett történelem: Csontok útja - Sztálin egyik leggyilkosabb agyszüleménye

Megjelent: 23266 alkalommal

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 144 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 67.6%Canada 1%
Romania 5.3%Serbia 1%
United States 4.7%Australia 0.4%
Russian Federation 3%France 0.4%
Germany 2.8%Switzerland 0.4%
Ukraine 2.7%Netherlands 0.2%
Sweden 2.2%Italy 0.2%
United Kingdom 2.1%Belgium 0.2%
Slovakia 2.1%Poland 0.1%
Austria 1.2%Spain 0.1%

Today: 134
This Week: 3277
Last Week: 7718
This Month: 19577
Last Month: 29921
Total: 1854447

Belépés