Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

H2017Jun26

Szerzőkre utaló anyag

Szerzőkre utaló anyag (29)

A szerzők munkáira utaló írások, képek, filmek.

Tanulmány Dr. Torma Zsófiáról – az első tudományos módszerrel dolgozó magyar régésznőről, aki felfedezte és elsőnek kezdte kutatni a TORDOSI kulturát
2012. Február 18., Szombat 08:30

Wass Albert hagyatéka

Írta:
1998. február 17-én, tizennégy éve adta vissza lelkét a Teremtőnek Wass Albert, a magyar írófejedelem.
2012. Február 04., Szombat 04:04

Tomory Zsuzsáról

Írta:
Tomory ZsuzsaSilver Lake, WI. USA 1930, szeptember 11.-én születtem Budapesten. Gyermekkoromat Tolna megyében töltöttem, a Tamási közelében lévő Majsa-Miklósváron, majd Dombóváron. 1944. végén a szovjet megszállás elől Nyugat-Magyarországra, majd Bajorországba menekültünk, s 1945 őszén tértünk vissza. Érettségimet Dombóváron tettem le 1948-ban. Ekkori élményeim közé tartozott Kodály Zoltán Dombóvárra költözése, gimnáziumunkban való oktatása, s Mindszenthy bíboros úr látogatása.
2011. December 28., Szerda 09:13

Dr. Bánffy Ernő: Torma Zsófia

Írta:
Az 1880-as berlini kongresszuson Torma Zsófia találkozott a történelmi és "homéroszi" Trója felfedezőjével, Heinrich Schliemannal is. Schliemann meglepetéssel vette tudomásul, hogy Er­délyben egy hozzá hasonló státusú - dilettánsnak bélyegezett, de zseniális intuiciójú -régésznő az általa "homeroszi-nak hitt trójai leletekhez hasonló tárgyakat talált. A két felfedezés támo­gatta, kiegészítette egymást, úgyhogy Schliemann egyik legjelen­tősebb művében, az Illiosban, mely a trójai ásatásokat és ered­ményeiket tárgyalja, bőven hivatkozik is Torma Zsófia kutatása­ira s az általa talált tárgyakra.
2011. December 16., Péntek 00:58

Sumérok magyar földön

Írta:
Szerkesztő előjegyzete: A SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN Fehér Jenő Mátyás és Fehér Anna, a "MAGYAR ŐSKUTATÁS", Buenos Aires, 1972, "SUMÉR KÖNYVEK", három részből álló kiadása. A Bevezető és Előszó Fehér Anna fogalmazása; az I. rész, Jáki Gábor, TORMA ZSÓFIA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA, című dolgozata; a II. rész, Torma Zsófia, SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN - Foyta István fordítása; a III. rész, Jáki Gábor, SUMÉROK MAGYAR FÖLDÖN című dolgozata. * * * SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN HARMADIK RÉSZ SUMÉROK MAGYAR FÖLDÖN Jáki Gábor AMI AZÓTA TÖRTÉNT TORMA ZSÓFIA munkája halála után többet foglalkoztatta és foglalkoztatja a sumeológiát, mint életében. "Ami azután történt", hogy a nagy magyar jövőbelátó régésznő örökre elpihent, kidomborította munkája jelentőségét és főként gyűjteményének felmérhetetlen értékét.
2011. Október 17., Hétfő 04:16

Sumér nyomok Erdélyben, Bevezető és Előszó

Írta:
Szerkesztő előjegyzete: A SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN Fehér Jenő Mátyás és Fehér Anna, a "MAGYAR ŐSKUTATÁS", Buenos Aires, 1972, "SUMÉR KÖNYVEK", három részből álló kiadása. A Bevezető és Előszó Fehér Anna fogalmazása; az I. rész, Jáki Gábor, TORMA ZSÓFIA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA, című dolgozata; a II. rész, Torma Zsófia, SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN - Foyta István fordítása; a III. rész, Jáki Gábor, SUMÉROK MAGYAR FÖLDÖN című dolgozata. * * * SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN Bevezető és Előszó Fehér Anna BEVEZETŐ A "SUMIR KÖNYVEK" SOROZATHOZ "Megint egy újabb vállalkozás" - sóhajt az olvasó és "nem jósol neki hosszú életet. " Az életet Isten adja és nyújtja, néha arasznyira, néha századokra. Ez nem is a mi vállunkat nyomja. A lehetőséget sem mi teremtettük. Annyi kézirat, kiadatlan tanulmány okos és tudós fejek írásai erről a sokat vitatott kérdésről. NEM TUDUNK ELLENÁLLANI.
2011. Október 08., Szombat 03:16

Magyar Adorján életrajza és munkássága

Írta:
A nemzet múltjának szentségként való tisztelete az, amely egy nemzetközösséget megtartani képes. Ehhez feltétlenül szükséges e múltnak minél teljesebb ismerete s azok emlékezetének az ápolása, kik ennek érdekében munkálkodva nem egy esetben egész életüket e célra áldozták. Az elmúlt évtizedekben megjelent, könyvtárakat kitevő történeti irodalom éppen azokról feledkezett meg, kik a magyar múltat kutatva arra a következtetésre jutottak, hogy „egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók” s munkásságuk a magyar öntudat építéséhez kellékül szolgálhatott volna.
Ismertetés Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete című munkájáról I – III köt. Montreál, 1968, 1973, 1974 A szerző kiadása. Hary Györgyné Baráth Tibor “a magyar népek” kifejezést arra a legalább 10-12 ezer éves – létszámban sok-sok millióra tehető – ősi népcsoportra vonatkoztatja, amely a jelenleg magyarnak mondott nyelv ősi formáját használta, történelme folyamán pedig változatos szerepet játszott Ázsia, Afrika és Európa földrajzi tájain. A magyar nyelvemléknek egymástól igen távoli pontokon való feltűnése arra mutat, hogy jó néhány, ma élő nemzet történelme hajnalán eddig még ki nem derített módon ilyen “magyar” népcsoportokat olvasztott magába. A térképen egymástól messze lévő magyar foltokat nem kiinduló pontoknak, vagyis nem őshazáknak kell tekinteni, hanem végállomásoknak, ahova a magyar népek egy központi területről, a valódi őshazából a szélrózsa minden irányába kirajzottak. Elsősorban a Közel Keletről bizonyosodott be, hogy ott magyar fajú népek éltek, és részesei voltak az emberiség ősi magas kultúrájának /Mezopotámia, Egyiptom, a Földközi Tenger vidéke/.
2011. Szeptember 26., Hétfő 19:50

Baráth Tibor, történész

Írta:
Baráth Tibor Alsólendva, Lendva, 1906. aug. 16. - Montreal, Kanada, 1992. febr. 22. történész
2011. Szeptember 14., Szerda 05:43

Torma Zsófia élete és munkássága

Írta:
Szerkesztő előjegyzete: A SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN Fehér Jenő Mátyás és Fehér Anna, a "MAGYAR ŐSKUTATÁS", Buenos Aires, 1972, "SUMÉR KÖNYVEK", három részből álló kiadása. A Bevezető és Előszó Fehér Anna fogalmazása; az I. rész, Jáki Gábor, TORMA ZSÓFIA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA, című dolgozata; a II. rész, Torma Zsófia, SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN - Foyta István fordítása; a III. rész, Jáki Gábor, SUMÉROK MAGYAR FÖLDÖN című dolgozata. * * * SUMÉR NYOMOK ERDÉLYBEN ELSŐ RÉSZ TORMA ZSÓFIA ELETE ÉS MUNKÁSSÁGA Jáki Gábor TORMA ZSÓFIA ÉS ÉLETMŰVE Az első magyar régésznő és a kolozsvári Egyetem disz doktora, TORMA ZSÓFIA 1840-ben született Csicsókereszturon, nemesi, nagybirtokos TORMA JÓZSEF és DÁNIEL JOZEFA házasságából. A szülői ház három gyermek fészke volt és már korán a régészet varázsában élt, mert atyjuk szenvedélyes régészkedő lévén minden közeli rommal, barlanggal ismerős volt. ZSÓFIA írja rövid "Önéletrajzában", mint első gyermekkori élményt : "Midőn néhai atyám, Torma József, a csicsókereszturi birtokával szomszédos Ilosva község határán "Gorgiána-Zutor"római Castrum romjainak ásatásával foglalkozott, a kő- és cserépleletek halomszámra borították udvarunkat, azok törmelékei mint legkedvesebb játéktárgyak gyermekszobánk padlózatát, melynek akkori boldog lakói Károly fivérem és én valánk".
2011. Június 25., Szombat 02:28

Badiny Jós Ferenc szobor Losoncon

Írta:
Badiny Jós Ferenc szobor Losoncon Fuksz Sándor - MVSZ 2011. június 18. Az Urbán Aladár vezette felvidéki Palóc Társaság 2011. június 3-án, a tudós születésének 102. évfordulóján, Losoncon szobrot állított Badiny Jós Ferenc sumerológusnak, aki a közeli Gács faluban született, 1909-ben.
2010. Szeptember 29., Szerda 23:35

Torma Zsófia és a Sumér nyomok Erdélyben

Írta:
" Az akkori akadémiai címeket - mint a politikai hatalom nyomása alatt élő magyarság történetében annyiszor - , nem annyira a tudás, hanem a mindenkori hatalom tányérnyalói tehetség alapján osztogatták. Bár nem szándékom megsérteni és leértékelni a mindenkori Akadémiánk „nagyjait", hiszen valóban nagyon sok emberi érték volt és van közöttük, de soha nem szabad elfeledkezniök, hogy nem a cím teszi az embert, és hogy Caligula lova - bár szenátorrá avatták - mégis csak ló maradt örökre." 
2009. Július 24., Péntek 02:25

Tisztelgünk Badiny Jós Ferenc emlékének

Írta:
HIMNUSZUNK KERESZTJE...... -TISZTELGÜNK BADINY JOS FERENC EMLÉKÉNEK-
2009. Június 30., Kedd 21:46

Wass Albert mellszobrot avattak Újpesten.

Írta:
Újpest polgármesterének avató beszéde: Tisztelt Újpestiek, Hölgyeim és Uraim! A tolvaj mindig attól fél a legjobban, hogy az általa ellopott, elrabolt, elzabrált dolgot, annak jogos tulajdonosa visszaveszi tőle. Nem a lebukástól, nem a börtöntől fél. Wass Albert a meglopott, a megrabolt magyarság jajkiáltása. Wass Albert szavai Déva, Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Beszterce, Kassa, Beregszász, Ungvár, Munkács, Huszt, Székelyföld, Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Brassó, Hunyad, Temesvár, Szabadka, Újvidék, Eszék, Ruszt, Kismarton jajkiáltását hozza felénk.Élő lelkiismerete ma is mindazoknak, akik látják és siratják a lassan pusztuló kárpat-medencei magyarságot, akiknek lelki és fizikai fájdalmat okoz, a határainkon belüli és a határainkon kívüli kultúránk pusztulása. Wass Albert maga a magyar sors..
Badiny Jós Ferenc, ki életet adott múltnak és jövőnek Juhász László Az angyalok alászállottak az égből, és egy szombat délután szelíden magukkal vitték Feri bácsit. A nap is szelíden tekintett a földre, melyet a tavasz lehelete tölt be. Utoljára ezt vitte magával a jó öreg, mindannyiunk tanítómestere, ki életre keltette az elfelejtett múltat, és életet lehelt a jövőbe. Fáradt testét hagyták csak itt az angyalok, a föld jussát, lelkét a menybe vitték magukkal, de szelleme megsokszorozódva él közöttünk, az idők végezetéig, vagy azon is túl.
Isten áldja meg emlékét. Mi tudjuk, hogy csak félig volt tréfa mikor azt mondogattuk egy-egy gondolatát boncolgatva: bízzuk rá, ezt Ő jól tudja, hiszen Jézus Urunk barátja… Most már a fele sem tréfa. Ő ott ül mennyei barátja hajlékában, és helyettünk az angyalok hegyezik fülüket, ha megszólal.

Új írások

Jó honlapok

Oldalainkat 185 vendég és 0 tag böngészi

Látogatók

Hungary 68.3%Canada 1%
Romania 5.9%Serbia 0.8%
United States 4%Switzerland 0.4%
Russian Federation 3.1%Kuwait 0.3%
Germany 2.8%Australia 0.2%
Ukraine 2.7%Czech Republic 0.2%
Slovakia 2.2%France 0.2%
United Kingdom 1.8%Italy 0.2%
Austria 1.6%Netherlands 0.2%
Sweden 1.6%Greece 0.2%

Today: 18
This Week: 18
Last Week: 4884
This Month: 21800
Last Month: 23517
Total: 1546717

Belépés