2017. Március 06., Hétfő 08:24
Az ősi Boldogasszony tisztelet
Aki a magyarság régi múltjára kíváncsi, annak nagy szeretettel Erdélyt ajánlom. / Erdélyt nem az utolsó honvisszafoglaláskor vették birtokba a magyar nyelvű népek, ezért ott Árpádok bejövetele előtti magyar kultúra emlékei ma is megtalálhatók.
Kategória:
Hitünk
2017. Március 01., Szerda 19:12
Jézusi halszaporítások és a vízöntő-paradoxon ikon
Az Újszövetség történetei teli vannak asztrológiai szimbólumokkal, melyeket csak nagyon nehezen vagyunk hajlandóak észrevenni.
Kategória:
Olvasóink írják
2017. Február 05., Vasárnap 15:39
Csillagjáró betyárok
A magyar papi és tudós rendek nevei sincsenek feltárva, amint az egész magyar szupercivilizáció nevezéktana sincs felderítve. Legjobb gondolkodóink abba a csapdába estek, hogy egyenrangúnak vélték az ókortól ismert nagy civilizációkat a magyarral, ezzel kátyúba is jutottak, ahonnan nem volt menekvés. Másik súlyos hibájuk a magyar nyelv teljes és tökéletes félreértelmezése, konyhanyelv szintjén való ismerete.
Kategória:
Olvasóink írják
2016. Augusztus 28., Vasárnap 21:49
A Pártus Birodalom vallása
Az előadás rövid kivonata: - Az Iráni felföldön elterülő soknemzetiségű Pártus Birodalomnak a nomád életben gyökerező hitéletéről a források alig írnak. Pedig párthus királyok vallási türelmének köszönhetően a birodalom minden népe szabadon gyakorolhatta a vallását. Az ásatások szerint Kr. e. 1200-1000-től az Iráni felföld lakossága a temészetvallásnak hódolt, majd a méd mágus papok hatására elterjedt a megváltoztathatalan sorsba vetett hit, a zurvanizmus. Ez emberáldozatot követelő vallás a zoroasztrizmusban oldódott fel. Ezt követte a Mithrász, a földre született Napisten vallása. A Pártus Birodalom bukása után, a szasszanida perzsáknak a Zoroaszter hit kíméletlen térjesztésének ellensúlyozására lépett fel a manicheizmus. A rokonfajú pártus menekültekkel együtt a Duna-völgyébe tartó hun-magyarok is a manicheus vallásnak hódoltak.
Kategória:
Marton Veronika
2016. Május 08., Vasárnap 18:45
Vallási élet a Magyar Apostolkirályságban
Az ún. történeti magyarság a Kaukázus vonzásterében és attól nyugatabbra ötvöződött több ágból azzá a nemzetté, amilyennek az elmúlt legkevesebb 1200 év alatt ismerhettük, s melynek összetevői között az összekötő kapcsot a szkítasághoz, az íjfeszítő, őskultúrateremtő, ragozó nyelveket beszélő népek művelődéséhez való tartozás és vallási téren a szkíta kereszténység különböző fajtáinak képviselete képezte.
Kategória:
Lajdi Péter
2016. Április 21., Csütörtök 13:16
Néhány szó a manicheizmusról
A szkíta kereszténység kialakulásának tárgyalásával nagy lépést teszünk az első keresztény évezred vége felé végleges képet öltő magyarság hitvilága felé, annak a magyarságnak vallási hovatartozása témája felé, mely a magyarajkú őspannon és őserdélyi népesség maradványaiból, a rájuk két hullámban rátelepedő hun-avar betelepülőkből és a harmadik hullámként Álmos és Árpád nagykirályok által a Kárpáthazába haza- és visszavezetett magyari népek összeötvöződéséből létrejött visszatelepülőkből, majd végül a XII-XIII. században hozzánk csatlakozott jászok és a török kunok beolvadásából jött létre.
Kategória:
Lajdi Péter
2016. Január 18., Hétfő 14:21
Adjon Anya – Atya Isten minden Jót!
Az előzőekben már föltettem azt a „költői kérdést", miszerint: ha egy vallási szerveződés „Anyaszentegyház"-ként nevezteti magát, hol és miként szerepel a Szakrális, Szellemi Anya Isten a tanításaikban, és/vagy a Bibliában, amely hitrendszerük alapköve lassan kétezer éve?
Kategória:
Hitünk
2016. Január 03., Vasárnap 09:48
Tetten érhető csoda Szántón
Miután úgy jó tíz éve Ziribár felfedte előttünk gyönyörű tartalmú és rejtélyes eredetű, több ezer éven át szigorúan őrzött titkát, minden Téli Napfordulón, december 21-én több száz tisztelő várakozik a Boldogasszony kápolna előtt. A még sötét hajnalból lassan, csendben jönnek elő az árnyak, és megtöltik a kápolna körüli hegyoldat. Nesztelenek a léptek nehogy idő előtt ébresszük a Napot.
Kategória:
Figyelemre méltó írások
2015. Június 19., Péntek 05:46
Nyári napforduló és a Szentiván-éj
Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló). A napfordulat a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi. Mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől. Náluk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.
Kategória:
Hagyományunk, kultúránk
2015. Április 05., Vasárnap 21:58
Részlet Tomory Zsuzsa Kezdeteink című írásából a magyar Húsvét tiszteletére
Megmunkálásra alkalmas alapanyagok között nem említettem meg az ős-magyar törzs által használt legelső anyagot, az aranyat, mivel eddig — tudtommal —Aranykorszakunk arany emlékei ásatásaink során nem kerültek elő. Első társadalmunk — mint már említettem is — szelíd, dombos, gyümölcsfás vidéken, víz partján alakult ki. A csallóközi Duna homokjában keresetlenül is találtak aranyat, oly sokat, hogy „kosárral hozták, vékával mérték", nemzeti hagyományaink szerint. Szépsége miatt szerették is. Szerszámaik nem lévén, ezen lágy anyagot használták díszül. Kis aranymagocskákat gyúrhattak függőik számára, a meggy páros gyümölcsét utánozva, vékonyra nyújtva tárgyakat vonhattak be vele, s fákra aranylevélkéket akasztottak, melyek a szellők érintésére kedvesen csilingelő hangot adtak. Minderről bő néphagyományi emlékeink vannak.
Kategória:
Tomory Zsuzsa
