A magyar Szent Koronával néhány Habsburgot, mint magyar királyt, megkoronáztak, ez nyilvánvaló. De a magyar szokásjog szerint ez a "birtoklás" tartott a koronázás időtartamában, normális esetnem. És ez az esemény, Magyarországon történt minden esetben. 

Az Osztrák Pénzverde új százeurós névértékű érmét bocsátott ki, mely a magyar Szent Koronát ábrázolja.
Az érme a "Habsburgok koronái" című sorozat egyik darabjaként jelent meg - csakhogy a magyar Szent Korona soha nem képezte az uralkodóház tulajdonát.

Az Osztrák Pénzverde új százeurós névértékű érmét bocsátott ki, mely a magyar Szent Koronát ábrázolja. A 16 grammos, nagy tisztaságú aranyból készült érme november 10-én került forgalomba Ausztria bankjaiban, érmeboltjaiban, üzleteiben, 615 eurós ajánlott áron. A Szent Koronás osztrák érmét hightech dombornyomással készítették, 30 ezer példányban maximálva kiadását.

A sorozat, amely a "Habsburgok koronái" néven kerül forgalomba - a Osztrák Pénzverde tervei szerint - öt darabból áll majd. Az első darabot 2008-ban adták ki, a Német-római Birodalom uralkodóinak koronáját, a 2009-ben kiadott érme az osztrák főhercegi fejdíszt ábrázolja. A továbbiakban cseh Szent Vencel-koronát, illetve az osztrák császári koronát kívánják kiadni.

Az érem egyik oldalán Szent Korona, másik felén pedig egy koronázási jelenet látható: 1741. június 25-én Pozsonyban koronázták meg Mária Teréziát, aki Szent István palástját és a Szent Koronát viselve, lóháton, karddal látható. A háttérben a pozsonyi vár és a koronázási templom szerepel.

Osztrák sógoraink igen komoly tévedésben leledzenek, ha a magyar Szent Koronát saját császáraik uralkodói fejékei közé sorolják. A Szent Korona ugyanis soha nem volt pusztán koronázási eszköz. Az ország testét és integritását megtestesítő önálló jogi személyiségként nem képezhette egyik, vagy másik királyi ház tulajdonát. Pusztán egyetlen uralkodónk kezelte így, II. József (1780-1790), aki meg sem koronáztatta magát (így bizonyos tekintetben illegitim módon kormányzott), és a Szent Koronát a bécsi császári kincstárba szállította. A lépés  országos felháborodást keltett, s a "kalapos király" halála után a korona-ékszereket diadalmenetben hozták vissza Magyarországra.

-
From: Plósz Sándor [mailto:Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.]
Sent: Wednesday, September 21, 2011 9:16 AM
To: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.'
Subject: Közérdekű felszólalás
Importance: High

Tisztelt Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, Hölgyem/Uram!

Avval a kérdéssel fordulok önökhöz, hogy a T. Külügy milyen lépéseket tett az osztrák történelem és jelképhamisitás ellen.
Tisztelettel felhivom a figyelmüket a kötelességükre!

Konkrét válaszukat az előirt időn belül elvárom!

Tisztelettel
              Plósz Sándor
              magyar állampolgár

----- Original Message -----
From: Hagymási Tünde Dr.
To: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.'
Sent: Wednesday, October 12, 2011 2:49 PM
Subject: KÜM válasz - 100 eurós aranyérme

Plósz Sándor úr
Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Tisztelt Plósz úr!

Hivatkozva „A Szent Korona, mint a Habsburgok koronája” témájában írt megkeresésére az Osztrák Pénzverde által kibocsátott a Szent Koronát ábrázoló száz euró névértékű aranyérme kapcsán az alábbi tényeket és információkat ajánljuk szíves figyelmébe:
Az Ön által hivatkozott pénzérmét az Osztrák Pénzverde öt érméből álló sorozata harmadik darabjaként bocsátotta ki 2010-ben. Az aranyérmét nyilvánosan a magyar Országgyűlés épületében - a Szent Korona őrzési helyén - mutatták be először 2010. november 2-án, november 9-én pedig a bécsi magyar nagykövetség épületében. Ez utóbbinak az apropója az volt, hogy az érme hátoldalán Mária Terézia királynő látható, aki a ma nagykövetségként funkcionáló épület, az egykori Magyar Udvari Kancellária belső kialakítását jelentős mértékben finanszírozta.

A sorozat „A Habsburgok koronái” nevet viseli. Az érme ismertetőjében az szerepel, hogy a korona 1551-1918 között az osztrákok „birtokában” volt. A megfogalmazás kétségtelenül pontatlan, mindesetre tulajdonlásról – amint azt Ön által hivatkozott írás állítja - nincs szó. Az ugyanakkor történelmi tény, hogy több évszázadon keresztül Magyarország királyai a Habsburg-család soraiból kerültek ki, akik egyúttal más országok államfői funkcióját is betöltötték. A monarchiák korában ezt a megkoronázás, illetve az adott ország koronajelvényeinek viselése fejezte ki, amire a „Habsburgok koronái” elnevezés tömören utal. Az üzleti életben, sajtóban nem ritkák az ilyesfajta félreértésre okot adó leegyszerűsítések, ebből azonban helytelen lenne levezetni azt a következtetést, hogy a hivatalos osztrák történetírás kétségbe vonná a Szent Korona magyar eredetét és mivoltát. Ezzel összefüggésben érdemes utalni arra: Ausztriában is használatos és bevett az a megfogalmazás, miszerint a Magyar Királyságot és a hozzá tartozó részeket a „magyar Szent Korona országai”-ként említik.

Az érme bemutatásának menetrendje, a helyszínek, a kölcsönös tájékoztatás és az együttműködés az Osztrák Pénzverde és a bécsi magyar diplomáciai képviselet között egyértelműen mutatja, hogy nem merült fel osztrák részről kisajátítási törekvés. Az érmével szimbolizált történelmi sorsközösség szerepeltetése nem csupán egy közös történelmi korszakot jelenít meg, de a közös európai kulturális gyökereket is.
Megköszönve levelét további történelem-feltáró és kutató munkájához jó egészséget kívánok.

Budapest, 2011. október 6.

Üdvözlettel:
Gergály-Lukács Éva
a Közkapcsolati Iroda vezetője

----- Original Message -----
From: Plósz Sándor
To: Hagymási Tünde Dr.
Sent: Sunday, October 16, 2011 9:01 PM
Subject: Re: KÜM válasz - 100 eurós aranyérme

Tisztelt Közkapcsolatok Iroda vezetője, Tisztelt Gergály-Lukács Éva!

A közkapcsolat-okat nem tartom értelmes kifejezésnek, de hát, mi vagyunk a köznép. Önök a kapcsolattartók. Ugye?
 
Válaszát, mint magyar ember nem tartom elfogadhatónak. Visszautasítom. Magyarázkodás.
 
Történelemből és a szavak értelméből, aminek ismerete a normális nemzeti diplomáciában nagyon fontos lenne, ha lenne. A magyar Szent Korona soha nem volt a Habsburgok "birtokában", legfeljebb amikor néha napján ellopták. Mátyás fizetett is érte. Azután amikor egy kicsit átbuherálták a Boldogasszony képét, Dukászra.
A magyar Szent Koronával néhány Habsburgot, mint magyar királyt, megkoronáztak, ez nyilvánvaló. De a magyar szokásjog szerint ez a "birtoklás" tartott a koronázás időtartamában, normális esetnem. És ez az esemény, Magyarországon történt minden esetben.
 
Az egész koronás pénzverés mögött, azért van más is, hisz a mai napig nem tehette, -talán ma már beteheti,- a Habsburg család a lábát Ausztriába.
 
Egyébként nagyon érdekes az önök szóhasználata, a belpolitikában kéne használni és helyére tenni!
Önöknek teljesen igazuk van amikor azt mondják, hogy a "birtoklás" nem "tulajdonlás", ezt itthon is tudatosítani kéne és a kisemmizett tulajdonosoknak visszaadni tulajdonát, mert azt többségében mások, tolvajok és orgazdák "birtokolják". Ez a totális orgazdatársadalom.
De tudom, erről jogszerűen csak január elseje után beszélhetünk.
 
Addig is kérem, tanulmányozzák a magyar történelmi szokásjogokat!
 
Üdvözlettel
Plósz Sándor

Most már csak azt kérdem a közkapcsolatoktól, hogy a spanyol és portugál korona, hol van a kollekcióból? Ott legalább annyi Habsburg házi király volt, mint nálunk.