Magyar Megmaradásért

Nem adjuk fel

 

P2020Oct23

2016. December 30., Péntek 07:48

Hunok a tejúton - 6. tol 12. fejezetig

Írta:  Péterfai János István
Értékelés:
(49 szavazat)

06. HUNOK MEZOPOTÁMIÁBAN
07. ÁZSIAI HUNOK
08. EURÓPAI HUNOK
09. FEHÉR HUNOK
10. KIDARITA HUNOK
11. MAGYAR FÖLDRAJZI NEVEK
12. MAGYAR SZEMÉLYNEVEK

VI. FEJEZET: HUNOK MEZOPOTÁMIÁBAN

Nagyon is azt gondolhatjuk, hogy Szumer városállamaiban ismert volt a hunok neve. Mivel a szumerok többsége magyar eredetű volt, ezért a Hun szó előfordulásán nem is kellene csudálkoznunk a mezopotámiai névanyagban. Természetesen van hun hősről szóló történet Mezopotámiában. Az a helyzet, hogy a terület történetét időben három nagy részre lehet tagolni. Az első rész a magyarok, vagyis szavárdok ideje, a második a szumerok ideje, ezt Kr.e. 3.500 és 2.000 közé lehet tenni, meg még utána kétezer évig beszélhetünk szumer nyelvről, a harmadik rész a szemiták ideje, akik ma is lakják a területet. Akik elpusztították a csudálatos kultúrát, és ma is a sivatagot terjesztik, gondoljunk csak az arabokra.

Valamikor régen, a mítoszok idejében, tehát még a szumerok korszakától is régebben, élt egy nagy hős, Lu-Hun-Ga. Ez a nagy hős mindhárom nevében magyar szavakat visel, tehát magyar eredetű és nyelvű hős volt. Az egyik legnagyobb dicsőségű hősünk, aki megmérkőzött még az istenek hatalmát képviselő Gilgamessel is.

Északról érkezett Unug (Urog – Ugor és Uruk) városába, mert az istenek meg akarták állítani a hatalmas Gilgames terjeszkedését. Az állati erőket képviselte, az ősembert, gyakran az is eszünkbe juthat, hogy neandervölgyi ember volt, egyike az utolsóknak, akik szabad életet éltek, és nem akartak földet művelni. Mivel északról érkezett, Uri területéről, így biztosan mondhatjuk, hogy a magyarokhoz (keltákhoz, germánokhoz, szlávokhoz, finnségiekhez) tartozott, mert abban az időben csak a magyarok léteztek, a felsorolt utódaik még magyarként küzdöttek az életben maradásért. Az Uri világ igen nagy volt, az összes északi területeket, Angliától Japánig húzódó földségeket jelentette. Maga Gilgames is Uri világából érkezett, ami miatt Gilgames és Enkidu, vagy Iz-Du-Bar és Lu-Hun-Ga, valójában testvér, a neveik alapján meg magyarok voltak. Az északi magyar nyelvű törzsek léte 40-70.000 évre nyúlik vissza, aminek bizonyítása egyrészt könnyű, másrészt nehéz. A könnyű bizonyítás a mai magyar szavakból lehetséges, és az írott rovásírásos feliratokból, a nehéz bizonyítás az elmúlt sok ezer év akadálya miatt vetődhet fel, továbbá az ellenség aknamunkája lehetetleníti el a felfedezéseket. Az aknamunkát pedig meg lehetne akadályozni, ha lenne hozzá politikai akarat.

Lu-Hun-Ga hősünk nevében valóban ott van a Hun név. A hős neve azt valószínűsíti, hogy a Hun név is közönségesen el volt terjedve Mezopotámiában, ha ilyen hatalmas hősök, mint Lu-Hun-Ga, viselhették ezt a nevet. Lu-Hun-Ga hősünk az Uri, vagyis észak hőse, ahol még abban a mitikus időben is a magyarok éltek majdnem minden területen, de már különböző nyelvjárásokat beszéltek. Kr.e. 6.000 körül a kaukázusiak, a finnségiek, és egyes szibériai népek már valószínűleg léteztek. Ha valaki nem ismeri a szumer szavakat, az ne kezdjen felülírni mindenféle képzelt nyelvi összefüggéseket a mai nyelvek alapján. A szumer szókincs dokumentált és régi. Ami ebből következik, nagyon súlyos tény, mégpedig az, hogy a szumer is csak egy sokkal régebbi nyelv következménye lehet, olyan régi nyelvé, mint amilyen a magyar nyelv. A szumer nyelv nem önálló, nem régi, nem tősgyökeres Mezopotámiában, nem is egységes, és nem kikutatott és feltárt nyelv. Tehát a szumer nyelv, és nyelvjárások a magyar nyelv származékai, de a magyar nyelvből eredhetnek a szemita nyelvek is, meg még más nagy nyelvcsoportok is, mint a hamita és kusita nyelvek. Az indoeurópaiak pedig magyar utódoknak minősíthetőek.

A hunok, vagyis magyarok népe olyan korokból származik, amely korokat a mai nyelvtudomány nem képes értelmezni. A magyar nyelv és hagyomány azonban képes visszamenni 40.000 évnél régebbre is. Ebből a két különböző nézőpontból konfliktus származik, a magyaroktól származó népek pedig óriási irigységgel tekintenek a magyarokra, holott saját anyanépükre vetnek baljós pillantásokat. Az anyákat és apákat a jobb érzésű emberek szeretik, és nem gyűlölködnek ellenük.

A hunok, vagyis magyarok népe Mezopotámia legősibb népe, amint Baráth Tibor is állítja. Nagyon nagy kérdés, hogy az első nép, amelyik a városokat alapította, és a második nép, akiket többnyire szumeroknak nevezünk, azonos nyelven beszélt-e? Ha igen, akkor a bejövő szumerok nem mások, mint egy magyar nyelvjárás népe. Ha nem, akkor a bejövő szumerok egy magyarokkal rokon nép nyelvjárását beszélték, akik rátelepedtek az őshonos magyarokra, de csak Közel-Kelet egyes területein.

A Sza nép, másként a szavárdok, Kr.e. 27.000 éve írással vannak jelen Transzkaukáziában. A szavárd terjeszkedés Mezopotámiában Kr.e. 6.000 körül kezdődött. Mintegy Kr.e. 3.500 körül a területre idegenek vándoroltak be, ahogy sok könyvben állítják, vagy Afrika, vagy Ázsia felől. A bevándorlók nyelve és kultúrája nem állt messze a szavárdok nyelvétől és kultúrájától, ezért háborús összecsapások nem történtek. A bevándorlók és a helyi lakosság összeolvadt. A harmadik nagy bevándorlás az akkádokhoz köthető. Az akkádok a III. évezredben jelentek meg, és hamarosan agresszív terjeszkedésbe és öldöklésbe fogtak. Ők a Pusztítók népe. Később a gutik, qutúk az akkádokat szétverik, de a szumerok a gutikat is kiverik Mezopotámiából, és a III. Ur-i dinasztia alatt nagy és virágzó birodalmat alapítanak. Ennek a birodalomnak bukása után Mezopotámiában a pusztulás veszi kezdetét, ami ma is tart. A föld sivataggá válik.

A Guti ma is létező magyar családnév. Változata, a Qutu esetleg jelentheti a Kutyák fogalmat, de a Kutak is elfogadható értelmezés. Az Égi Kutak természetesen a csillagok, amely kutakból, lukakból ömlik a fény világunkra. A guti törzsek nyelvéből nagyon kevés adat maradt fenn. Néhány név azonban magyar jelenlétet valószínűsít a gutik között. A Gutin hegység is tartozhat a Guti néphez. A guti, vagy qutu törzsek önállóak, vezetőik önálló főnökök, akik mindig szabadon cselekszenek és kötnek szövetséget.

A gutik támadását az akkádok hadjáratai váltották ki. Három nagy akkád támadásról beszélnek a források a gutik ellen, de mind a három akkád hadsereg megsemmisült keleten. Az akkád agresszió azután kiváltotta a gutik ellencsapását, ami megsemmisítette az akkád birodalmat.

A gutik, vagy qutuk, sok király alatt éltek. Talán Közép-Ázsiából és Belső-Ázsiából is kaptak erősítést, nevezték őket a hegyek sárkányainak is. Ez a név arra utal, hogy a hunok mellett hanok is szerepelhettek a támadó hadseregben. Az akkád vérengzések nagyon felbőszítették a gutikat, ezért pusztították el az akkád központokat. A guti-qutu sok királyi központ hun jellegzetesség. Nem volt alávetett törzs, a törzsfők, királyok közösen határoztak a legfontosabb cselekvésekről. Ez vonatkozik a keltákra is. A Qutu esetleges Kutyák értelmezése arra mutat, hogy a kutyák igen fontos szerepet töltöttek be az őseink világképében. A szemiták is kutyáknak tartották magukat, pl. Ebla városában. Ebla az Eb Helye. Eb-La városa fontos emberi telephely, mivel a neve magyar nyelvű. Az Eb, mint Kan, egyben Király is.

Ebla városa közel feküdt Arpad városához. Az Árpád név nem török eredetű, ahogy azt agresszívan állítják, hanem magyar ősiségű. A katolikus naptárakban Árpád nevéhez sok bibliai konkrét helyet fűznek. Ezekből is kiderül, hogy a hamisítók mesterkedése nem vezet semmire, amikor az Árpád nevet töröknek akarják kikiáltani. Eb-La a Királyság Helye. Az Eb éppúgy jelenthet királyt, mint a Kan, mindkettő fogalom a kutyákhoz tartozik. Igaz a vadkan disznó, a kandúr meg macska.

Az elámiakkal keveset foglalkoznak történészeink. Ismert a Nakhunte, vagy Nahhunte királyi név, amiben a Hun név jelen van. Kutir Nahhunte Kr.e. 1.730-1.700, Sutruk Nahhunte Kr.e. 1.185-1.155, Kudur Nahhunte Kr.e. 693-692 között uralkodott. E nevekben a Hun név jelentőségét jelenleg nem lehet meghatározni.

A Kan, latin Canis (kutya), Kán, szemita Kon, azután a Gan, ami a Kan változata, továbbá az Eb, mind „Király” is egyszersmind. Baráth Tibor szerint a Maghreb Magor-Királyság, amit úgy kell érteni, hogy Magor, a magyarok ősatyja királysága, mivel az Eb, mint kutya, Király is. Maghor-Eb lehet az eredeti név. A török Kan, Gan Vér értelme onnan eredhet, hogy a török népek számára csak a magyar, vagy hun káni családokból eredők lehettek királyok. A vérek a török értelmezésben a magyarok, talán a virek (latin), verek (finnségi) és wirok (indiai) nevek is ezt bizonyítják.

De a Kút szavunk jelentése is fontos mitológiai tényező. Az égi Kutak a csillagok, amelyek nyílások, szájadékok Isten Atya éjjeli fekete szövetén, amit ránk terít, hogy aludjunk és pihenjünk. A Kút a föld felszínén lévő száj, a Ku=Száj és Kő, amit illene mindenkinek ismerni. Emiatt Földanya kútjai is a szájnak adnak vizet, de nyílást adnak az Alvilágba is. Az égi kutakból eső esik, apró csillagok özönlenek fentről, a cseppek, amelyek nagyon hasonlítanak a csillagokra. Magyar őseink mindezt pontosan látták, és ahhoz alkották meg isteni nyelvünket, amit Isten Atya mutatott nekik. Ha nem őseink világképével gondolkodunk, sosem fogjuk megérteni a mai magyar nyelvet sem, de a magyarból eredő sok száz más nyelvet sem.

Így most eljutottunk Kuta szumer városhoz, amelynek lakói Kr.e. 700 körül Szamáriába vándoroltak, valamilyen ok miatt, és ott megalapították talán a legutolsó szumer (?) államot. Kuta neve a Ku és Ta elemekből áll. Onnan tudhatjuk ezt teljes bizonyossággal, hogy a város mellett volt egy lejárat az Alvilágba. A Ku, mint Száj, megfelel a Földanya testén lévő nyílásnak, kútnak, a Ta pedig mindig Ország, Táj, Hely értelmű, kivéve, amikor az ország ura, a Ta-Ta értelme kerül előtérbe. De a Tata is a Ta változata, ezen ne legyen köztünk vita. Kuta szumer város neve tehát nem a Kutya értelmével rokon, hanem egy alvilági lejárat nevével. Természetesen a Kutya neve is pontosan hasonló Kuta város nevéhez, csupán a jelentéstana mutat leghűségesebb szolgánk nevének irányába, akinek nagy szája van, harap is, ha kell, és ugatni is tud.

Uri országa a messzi Észak, vagyis a magyar urak területe. Erről beszél az Uri szó. Jobb lenne, ha a magyarok azt is értenék, hogy a Hit szó Észak jelentésű, amely fogalomból sok következtetést vonhatnak le, ha karnak. Szigorúan tudományos alapon.

Ninurta isten neve Nin-Úr-Ta elemekből áll, mind a három szó magyar nyelvű. Nin a Herceg, az Úr természetesen Úr, ami Isten is lehet, a Ta a Táj, Ország. Ninurta nevében is jól felismerhetjük a magyar Úr szót.

Meg kell jegyezni, hogy Mezopotámiában az Úr szót gyakran Ír formában is írták (magas hangrend).

Ur és Úr jelentése Hegy is, vagyis Város. Mivel a mezőn épült városokat elöntötte az áradás, az áradás után a házakat újjá kellett építeni, ezért a városok egyre magasabbra emelkedtek, a síksághoz képest. A házak agyagból voltak, az agyag elmállott, a málladék egyre magasabbra emelkedett. Sok város hordozza nevében az Ur nevet, amelyek közül a legismertebbek Uruk és Ur városa.

Mivel Uruk régebbi neve Unug volt, és az Unug név is több mezopotámiai város nevében szerepelt, kétségtelenné kell tenni, hogy itt Un Ég Királynőjének fiai és lányai alkottak városokat és államokat. A szumer nyelvben az Ug ugyanis Gyerek, ezért az Un-Ug név pontos jelentése Un Ég Királynőjének Gyerekei. Mivel a nyelvészet nem érti az Unug szót, ezért „közösség”, meg „letelepedett hely” értelemben akarják visszaadni, ami abszolút tévedés.

Unug, Uruk város neve még Urog. Az Urog név elemzése kapcsán vetült fel, hogy ez a név az Ugor variánsa. A görög Urgosz, Urogosz név több helyen is megjelenik, lásd a Lyk-Urgosz nevet Thrákiában és Spártában, ami Farkas-Ember jelentésű, vagyis teljes bizonyossággal bemutatja nekünk a hunokat Trákiában és Spártában. Urgosz és Ugrosz természetesen azonos nevek, csupán kis jelentéstani különbség van köztük.

Az Ogurok is az Ugorok, a mítoszokban Ogier, Ogár, és hasonló nevük van. Ők az Óriások, vagyis magyarok, a városépítők, vagyis magyarok, a tudósok népe, vagyis magyarok. Természetesen nem vagyunk óriások, csak az égbolt óriásait vizsgálták őseink, már sok tízezer év óta. Emiatt aztán ránk ragasztották a buták népei az óriás fogalmat.

Mezopotámia magyar népessége szerves összefüggésben állt az Óvilág többi magyar nyelvű birodalmával. A sok város és állam közti kapcsolat folyamatos volt.

Humbaba, vagy Huwawa ellen Gilgames és Enkidu nagy katonai támadást indított. Láthatjuk, hogy a cédruserdő királya, istene nevében tartalmazza a Hum és Hu neveket. A Baba alapvetően Tündér értelmű, míg a Wawa a finnben Tiszteletre Méltó Ember. Aki ismeri Edgar Sakson munkásságát, akiről Baráth Tibor is méltán emlékezik meg, az tudja, hogy Kr.e. 6.000 körül egész Európa magyar és finnségi népek által volt lakott. Indoeurópaiak még nem léteztek. Ezért Humbaba nevét a Hum – Hun név alapján érdemes értelmezni.

A kitűnő Zecharia Sitchin több könyvet is írt a szumerokról, vagyis egyik jelentős területünkről, ahol magas civilizációt hoztunk létre. Zecharia Sitchin orosz származású amerikai író, akiről feltételezhetjük, hogy nem tudott magyarul. Könyveiben azonban rengeteg nép, köztük a szumerok neveit is magyarul értelmezi. Nem tudni, miért tette ezt. A „Tizenkettedik bolygó” című könyvében Anu trónterméről beszél, amit isteni fegyverek őriztek. Tudjuk, hogy An a magyar isten, az Anu név az An akkádos változata. A tróntermet, ami az Égbolt lehet, két fegyver őrizte.

A két fegyver: Sar.Ur, a Királyi Vadász, és Sar.Gaz, a Királyi Pusztító. Zecharia Sitchin ért a szemita nyelvekhez, ezért ezeket a közléseit nincs értelme megkérdőjelezni. A Sar.Ur névben a Sar a Király. Valójában az akkád Sar a magyar Szárból ered, ami szintén Király. Az orosz Cár tehát egyenesen ered a magyar Szár – Király szóból. Az Ur akkád szó eszerint egyértelműen Vadászt jelent. A Vadász természetesen fenn van az égen, a Vadász csillagképet kell érteni alatta. Nimrud Vadász az Úr előtt! De az Úr magyar szó ám! A Vadász, vagyis Ur akkád név teljesen biztosan azt állítja, hogy a magyarok az ősnép, a vadászok népe, az égi Vadász népe, Nimrud népe, aki Vadász az Úr előtt. Az Úr nép a magyar, aki létrehozta a civilizációt. Ma is minden magyar úrnak, úrnőnek szólítja egymást.

A második fegyver neve Sar.Gaz, a Királyi Pusztító. A Sar ebben a szóban is Király, és magyar eredetű. A Ki-Sar és An-Sar nevek is ezt bizonyítják, e neveket Sitchin tévesen tolmácsolta. Nagyon fontos a Gaz – Pusztító jelentése, amit Sitchin tárt fel előttünk. A Gaz nem más, mint a Gazemberek névben is megjelenő szándék, ami a pusztításra vonatkozik. Továbbá a Gaz olyan növény, ami elpusztítja a kultúrnövényeket, ezért irtani kell. Régi filozófia. A Gaz szó a Gad szóból ered (A-Gad-E), de azt is meg kell mondani, hogy mindegyik szava magyar eredetű.

A Gad.Úr nevű város, amiről Bán János ír négy könyvet (Gadur kapui), nem más, mint Úr-Gad, vagyis az Úr-Gaz városa. Ha a magyaroknak olyan kiváló írói vannak, mint Bán János, akkor miért nincs nagyobb keletje a mitikus fantasy történeteknek, amelyek a magyar őskorról szólnak? Talán nem eléggé fejezik ki a magyarság ősiségét?

Ha tudjuk, hogy a Gaz a Gad szóból ered, akkor tudjuk, hogy az akkádok a pusztítók, mivel a palotájuk neve A-Gad-E, vagyis Akkád városa. Az akkádok leverésük után jobb útra tértek, tanultak hibáikból, ma aiszor néven a Közel-Kelet legfejlettebb népének tekinthetők. Az aiszorokkal, mint rokonainkkal, fel kellene venni a kapcsolatot. Keresztények, és nem érdemlik meg a pusztító nevet, mert a fiú és lány sosem felelős az apja, és anyja tetteiért.

Az arab invázió idejéből maradt fenn több folyónév az Urami-tó és Kaszpi-tenger közötti térségből. Az egyik a Gaihun, amit régebben Gíhonnak neveznek, a Bibliában is. A másik az Uizhun, amit a Biblia Pisónnak nevez. Nem szabad elfogadni ezt az értelmezést egyedüli igazságnak, mert az igazság ennél a levezetésnél és értelmezésnél is sokkal nagyobb. De azt elfogadhatjuk, hogy egy bizonyos korban, egy bizonyos magyar népességnél a megjelölt nevek ténylegesen igazak.

A Gaihun nevében a Hun értelem teljesen nyilvánvaló. Mivel ezt a folyót a Gihon édeni névvel is azonosítják, látni kell, a Gi-Hon és Gai-Hun nevek Hon és Hun neveinek azonosságát. Az arab támadók a Gaihun név alatt a hunok folyóját értették, amit az Araksz, Arasz folyóval azonosíthatunk. Az Arasz folyótól északra kezdődött a Hun fennhatóság, erről beszél az arab név.

Őshazáink egyikét kétségtelenül ide tehetjük, Kur-Tu név alatt. Erről a területről beszél Arany János is. A térségben rengeteg még ma is a magyar földrajzi név.

A másik folyó neve Uizhun, amit Pisón folyóval azonosítanak. Ismerjük a Biblia Édenének négy folyóját, amiből kettő a Buranuna és az Idiginna. Marad a másik kettő, a Gihon és a Pison. A Gihon egyik lehetséges helyét éppen most mutattam be, a másik folyó az Uizhun. Mivel az Uizhun név helyes írása Víz-Hun, minden kétség felett áll, hogy itt a magyarok Víz-Hun nevű folyóját láthatjuk. Másik neve a Pison, aminek a nevében a Pis kétségtelenül Víz értelmű, ami a pisa szóban is megjelenik. A Víz-Hun tehát a Hun-Víz, az a folyó, amelyik az arabok szerint határfolyó volt az ő idejükben, a hunok országa felé.

A Vadász, vagyis Ur, továbbá Un Ég Királynője, és a Hun, meg Hu név is megjelenik Mezopotámiában is. Irán lehet hun őshaza, ahogy Baráth Tibor állítja, de ezt a területet nem tudom megvizsgálni, elégtelen ismereteim miatt. Első látásra Irán nem hun őshaza, hanem csak egy fontos terület, ahol a hunok, vagyis a magyarok letelepedtek, és államokat hoztak létre. Az ősi államokból és népeikből azután, sok évezred alatt, irániak fejlődtek ki, akiknek nyelve kétségtelenül magyar eredetű, őrzi az ősök magyar nyelvét.

VII. FEJEZET: ÁZSIAI HUNOK

Mikor érkeztek magyarok, vagy egyik nevünkön, hunok Ázsiába, az Ászik, vagyis magyarok földrészére? Nem tudni, de valószínűleg 40.000 évvel ezelőtt már magyar ősi csoportok lakták a Léna-medencét is, több más fontos területtel együtt. A Léna-medence népe közvetlenül rokon a Don-medence népével, a két csoport közös központból származik. Tőlünk ered Ászia (Ázsia) neve, mert mi vagyunk az Ászok népe. Szibéria neve is magyar eredetű, mivel a Szavár magyarokról kapta nevét. Szibériától délre élnek a kínaiak, akik viszont magyar és egy keleti ősi nép keveredéséből jöttek létre. Ezért érdemes a hunokat és hanokat külön értelmezni, fenntartva azt a jogot, hogy a kínaiak többségükben magyar eredetűek.

Kon-Fu-Cse, másképp Konfuciusz nagy kínai tudós értesít bennünket arról, hogy Kína északi vidékein Hung törzsek laknak, amelyek délebbre vonultak Kína irányába, ezáltal összeütközésbe kerültek a kínaiakkal. A nagy kínai filozófus mintegy Kr.e. 850 körülre datálja az általa említett eseményeket. Szerinte ebben az időben jelennek meg a hunok a Sárga-folyó völgyében. Ebből a közlésből az következik, hogy a Hungok csak Kr.e. 850 körül tűnnének fel a kínaiak közvetlen közelében, ami egyszerűen képtelenség.

Konfuciusz tehát Hungoknak nevezi a hunokat. A Hung név jól megfelel a Hung-Ár névnek, ami a magyarok egyik nagyon fontos és közismert neve. A Hungárok a Nap, a Hold és a Csillagok fiai, ami miatt az Éj (csillagok) fogalma is hozzájuk tartozik. Van olyan közlés, ami szerint az Ár szó a finnugoroknál „nép” jelentésű. Ebből levonhatjuk a Hung-Ár szóösszetétel pontos jelentését.

Huang-ho a Sárga-folyó kínai neve, ami azonban összevethető a magyar szótani megfelelőkkel. Hu a magyarok neve, egy önálló nép is Hu nevű volt. Ang az Ank változata, ami Élet jelentésű Egyiptomban, valójában An isten nevének kicsinyítése, speciális magyar kicsinyítéssel. A Ho a Jo (Jó) magyar szónak kínai változata, aminek Folyó (Fő-Jó) értelme is van, amit Kárpátiában lévő megfelelők igazolnak (Si-Jo Sió, Berek-Jo (Berettgyó), Sa-Jó, stb.). Ezért a Hu-Ang-ho neve három magyar szóelemből épül fel. Ha ilyen rendkívül fontos kínai nevek minden részletükben magyar eredetűek, akkor a kínai nyelvben még további sok magyar szót is találhatunk, ha keresünk. Még azt is el lehet fogadni, hogy a Huang-ho a Hungok Jója, vagyis folyója. A Huang, mint Sárga, természetesen a Napot nevezi meg. Ezért a Huang-San – Sárga-Hegység, egyértelműen lehet Nap-Hegység értelmű is.

A hunok népnevét írták Hsziung-nu formában is. Ebben a névben is felismerhető az Ung, illetve Unug név, ami Un Ég Királynőjének Fiait jelenti. A kínaiak, sok keserű és haragos érzületük miatt, mivel sok támadást kaptak tőlünk, e neveknek Kutya és Rabszolga értelmet tulajdonítanak. A Hsziung két szó összetétele, a Hszi Nyugat a kínai nyelvben, a pinjin Xi alakot használ. Az Ung egyik hírneves népnevünk, lásd Ungvár, vagyis Un Ég Királynőjének Fiai. Hszi-Ung ezért Nyugati-Ungok értelmű. A Hsziung-nu név „nu” részének jelentését még nem sikerült közelebbről meghatározni. Ha magyar eredetű szó, akkor Nő, vagy tagadás, No, vagy pedig Úr lehet az értelme. An égisten nevét ismerjük On alakban is, ami No formában is él, pl. No-Ammon, No-Ah. A Hunok Háza (Ga) meg nem más, mint az égbolt. Ott van fenn a két kutya, amint Vezért követi.

A hunok, vagyis magyarok, és hanok, vagyis kínaiak, testvérek. Ezt mutatja a két név is. Azt is tudni kell, hogy Nyugaton a Hun Han kiejtésű, amint ezt már bemutattam egy fejezetben. A kínai kultúrát hat helyen egyszerre hoztuk létre, a régi magyar gyarmatosítás segítségével, Kr.e. 9-8.000 körül. Ekkor született meg a kínai nép, jelentős magyar beolvadással.

Azt is olvashatjuk, hogy a kínai nép nyugati irányból érkezett a Kínai-alföld irányába. Nagyjából Kr.e. 4.000 körül, a keleti irányba nyomuló törzsek elérik a Huang-ho felső folyását. Vajon az említett törzsek nem hunok voltak-e? Europid típusú hun emberek, akiket később trójai, trák, etruszk, szumer, egyiptomi nevekkel illettek. Az újkőkor magyarjait láthatjuk bennük. De említésre került, hogy már 40.000 éve megjelentek a magyarok a Léna-medencében. Onnan átvándoroltak őseink Amerikába is, de ezt az utat most nem lehet követni, mert nem ez a téma.

Az északi hunok szabad társadalomban éltek a déli hanokkal ellentétben, akiket szigorú rabszolgaságra vetettek uraik. A magyar eszmevilágban mindenki csillag, vagyis egyenlő értékű ember, a rabszolgaságot a magyarok, vagyis hunok, soha nem viselték el. A hun ember oda ment, ahova akart, déli kínai testvéreink azonban nem hagyhatták el a számukra kijelölt területet. A hunok lelkületétől messze állt a despotizmus, ami déli, kínai rokonainkat már legyűrte, szabadságvágyukat megtörte. A két társadalmi forma közötti összecsapások elkerülhetetlenek voltak.

Újabban a kínai kultúra keletkezését multicentrálisnak, sok központúnak értelmezik. Mivel azonban a mezőgazdaság nem alakulhat ki csak úgy magától, kétségtelennek kell látni, hogy a magyar gyarmatosok alapították meg Kína összes földművelő központját. A bejövő magyarok és a helyi lakosok keveredéséből jött létre a kínai nép. A kínaiak tehát magyar és őslakos eredetű nép.

Kína első hat magaskultúrája magyar alapokról építkezik. A mezőgazdálkodás ismerete Ságvár környékén Kr.e. 18.000 táján már kialakult, de más adatok ennél is régebbi időket jelölnek meg. A Peloponnészoszon kemencéket tártak fel, Kr.e. 34-28.000 közöttről, amely kemencékben bizonyára kenyeret sütöttek. A „Termékeny Félhold” eszmének bealkonyult, mivel a mezőgazdálkodás és kenyérsütés sokkal régebbi Európában, mint ahogy az a Termékeny Félhold területén megjelent. Ebből is következik, hogy Kína felemelkedését magyar csoportok indították el, európaiak, és nem mezopotámiaiak, akik akkor nem is léteztek, mint magasan fejlett népesség.

A Yang-Sao kultúra tárgyi emlékei magyar elemeket tartalmaznak. A kultúra hordozói nyugatról érkeztek, szavárd és Don-Tu magyar, továbbá kimmer és szumer művészi elemeket visznek be Kína területére. A Yang-Sao kultúra Kína alapja, aminek viszont az alapja a magyar szupercivilizáció. Így forr össze a magyar nép a kínaival.

A Yang-Sao kultúra számos lelete magyar jellegű. Párducok fekszenek bal irányban, fejük jobbra néz. Pontos megfelelőik Catal Hüyükből ismertek, ami egy magyar város volt Kis-Ázsiában.

Sokan megemlítik a Kenkoli kultúrát a hunokkal kapcsolatban, ami a Tien San északi előterében fejlődött ki. A Kenkoli kultúra fontos, de túl kicsi kiterjedésű. Esetleg egy hun törzs régészeti hagyatéka, de semmiképpen a hatalmas törzsszövetségé.

A hun és han harcok sok évezredig tartottak, váltakozó szerencsével. Az europid hunok közül sokan folyamatosan beolvadtak a hanok közé, ami miatt a hanok erős europid génkészlettel is rendelkeznek. Amikor a hunok nyugatra vonultak, a kínaiakra gyakorolt katonai és kulturális nyomás megszűnt, ami miatt Kína gyors fejlődése megtört. A hun, vagyis magyar beolvadásoknak nyelvi hagyatéka is van. A kínai mandarin szókincs alaposabb vizsgálata nem történt meg. A magyar nyelvet, a szótag-rendszert, kevesen értik, ezért a két nyelv összevetése fel sem vetődött. A magyar a világ legfejlettebb nyelve, a kínai a második legfejlettebb nyelv, ami miatt aztán nagyon kevés olyan kutató létezhetne, aki képes lenne a két nyelvet összevetni. Az teljesen biztos, hogy a ragozó nyelvekből alakult ki az összes többi nyelvtípus, mint az izoláló, flektáló és bekebelező is.

Ligeti Lajos azt állítja, hogy a Hiung-nu értelme Hiung szolga, a Hien-jün Hosszúorrú kutya, a Hiün-jü meg Bűzös kása, vagy Kásaevő. Eme elképesztő neveket vajon a magyargyűlölő Ligeti csak kitalálta, vagy valamilyen forrásból vette? Ezt nehéz megállapítani. A nevek nem értelmezhetőek, mert gyalázkodó nevek, amelyek valamilyen régebbi szóformákból és eredetileg más jelentésű szavakból alakulhattak ki.

Kiváló nagy tudósunk Szász Béla, akinek csak annyi a hiányossága, hogy képtelen volt meghatározni a hun nyelv magyarságát. Aki nem ismeri a szumer, etruszk, szkytha, egyiptomi és más régi magyar nyelveket, mint Szász Béla, nem is tudja meghatározni egy nyelv milyenségét. Elsősorban magyarul kell tudni minden kutatónak, a régi magyar szótagnyelven, mert akkor feltárul a 2-10.000 év közötti nyelvek tartalma, de simán eljuthatunk 40.000 évig visszafelé, amikor nagy számban keletkeztek a magyar írásos feliratok. Szász Béla tehát képtelen volt értelmezni a hun szavakat, de mi tudjuk, hogy a hunok magyar nyelven beszélgettek egymással. Szász Béla mérhetetlen nagy tudásanyagát kötelező követni, hiányosságai ellenére ő a legjobb magyar hun kutató szerző.

HUN CÍMEK

A hun főkirály címe Groot szerint T’ing-li ko-to tan-hu. A címben legalább három magyar név ismerhető fel. A tan-hu a főkirály címe, Shiratori szerint San-hu, Sen-hu, Sen-jü alakja is van. Shiratori szerint régebben Zhen-ku, vagy Zhen-gu volt e címek kiejtése. A főkirály címe magyar nyelvű, ami az ázsiai hunok magyarságát is megdönthetetlenné teszi. A szavakat egyenként kell megnézni, hogy pontos ismeretekhez jussunk.

Tan-hu tehát a Főkirály. A Tan magyar szó, igen elterjedt, a Tana már mitikus jelentéseket is tartalmaz. Tanya értelemben Hon (Hun), ahol lakik a nép. A Hu viszont Isten, pontosabban Menny Fia, amint a Sza szavunk is pontosan ezt jelenti. A Hu tehát Menny Fia, Tokarevtől eredeztethetjük ezt a jelentést, aki teljesen pontosan meghatározta a kínai hagyományokból eredő eme rendkívül fontos szavunkat. A Hu, mint Menny Fia, valójában a Csillagokat is jelenti, mert a menny fiai a csillagok, a magyarok népe. Ami fenn van, lenn is.

A Tan Hu tehát a Tan Csillaga, Menny Fia, Napja. A legnagyobb bölcselő, aki tanítja a népét. Eszerint a Tan Hu tanító is, főpap, a vallás meghatározója. Király és főpap egy személyben. A San-Hu a Hegyek-Csillaga. A Sen-Hu szóban a Sen Lélek, emiatt a Sen Hu a Lélek Isten, a Lélek Csillag. A Sen névhez kell kapcsolni a Tisza mellett felfedezett Sentes (s.nt.s) feliratú szobrot, Kr.e. 2.500-ból, amelyen szerepel a Sen név. A Sen-jü névvel nem tudok mit kezdeni, lélek-kása mégsem lehet a jelentése. A jü szóra egy kása jelentés ad magyarázatot, amit kétkedéssel kell fogadni.

Kétségtelen, hogy a Tan-hu rokona a Tan-ju is. A Ju a Hu és Jó közvetlen rokona. E nevek a szumer Szan-Gu nevekkel teljesen azonosak. Senki ne akarja a szumer-sumer kultúrát ráhúzni a hunokra, mert az irány fordított, a hatalmas hunok és magyarok hozták létre Szumert, meg a többi nagy kultúrát. Nevetséges az a sok erőlködés, hogy a szabad magyarokat Szumer, Egyiptom, Kína jármába hajtsák, holott e nagy kultúrákat éppen a szabad magyarok hozták létre. A Szan-Gu szumer rangnévben a Szan Úr, a Gu Fő, Fej. Ami miatt e rangnevek mind Úr-Fő, Fő-Úr értelmet tartalmaznak.

A Szan-Gu név változata a Szanju, továbbá a Sankó ma is létező magyar családnév. A Sankó inkább a Kó (Kő, Föld) Sanja, Ura, a San-Ju meg inkább a Folyó Ura, ha lehet hinni a szavak eredetiségének. Mindehhez járul még a Csangu, ferdítetten Csángó népnév is, ami nem a csángál kitalált szóból keletkezett. Csan Gu a San Gu fogalmával azonos, Fő Úr értelmében a főpap és a főkirály is benne van. Ezek a rangnevek magyar nyelvűek, megdönthetetlenül bizonyítják a magyar nyelv messzi keleti kiterjedtségét. A csangu nép talán Álmos nagykirály népe volt, akik nem keltek át a Kárpátokon nyugati irányban.

A Tan-ju előtagja, a Tan közvetlen párja a Ten, ami Isten jelentésű. Amennyiben a Ten-ju olvasat is létezne, akkor jobban megszilárdulhatna a Tan és Ten azonossága. Bár nem szükséges Tan-Ten kínai megjelenés, mert a magyar nyelv szabályai szerint a magas és mély hangrendű szavak a magyar nyelv belsejéből valók. Tehát eszerint a Tan azonos a Ten szóval, sok szövegkörnyezetben. A Ten (Tenni) sok nyelvben lévő rokonával azonos, a kínai Tien, a japán Tenno, Tien etruszk főisten, thai Ten, vagy a latin Ten>Tejsz/Dejsz>Deusz is ide tartozik. A Tenni rengeteg sok alakban létezik, bizonyítva, hogy a Föld nyelvei a magyar nyelvből keletkeztek.

A T’ing-li ko-to tan-hu cím Ko-To középső része több értelmű magyarul. Lehet a Kötő kínai változata. A Kötő az eget és földet összekötő király neve. A kun Köten (Köt-En) a Kötés Hercege, akit a félkegyelmű magyar urak megöltek a mongol invázió előtt. De a Ko-To lehet a Ku-Ta, vagyis a Kutya neve is. De lehet Kút is, Kuta alakban, idézve az égi kutak, a csillagok nevét. Feltétlenül tudni kell, hogy a Kút nem csupán a föld mélyébe jelent szájat, hanem az égbe is. Ha az ilyen legegyszerűbb fogalmakat sem értik a magyarok, akkor sehova sem tudnak jutni.

A T’ing-li szót Tinglinek kell kimondani. Egyes kutatók a Tingli nevet a Téngrivel azonosítják, nagy baklövést elkövetve. A Téngri török szó, a török nyelv Kr.u. 250 körül született, a déli hunok és a kínaiak keveredéséből. A törököknek nincs köze a régebbi történésekhez, amit sok kutató képtelen elviselni, saját önös elképzelései miatt. A törökök aztán nagy pusztítást végeztek a magyarok és finnségiek népei között, de ez a nagy pusztítás nem jelentheti azt, hogy bármi közük lenne a Kr.u. 250 előtti történésekhez. Persze, a turkászok az ilyen egyszerű tényeket képtelenek felfogni, és össze-vissza beszélnek mindenféle ősi törökökről, akik nem is léteztek sohasem. A Tingli tehát a magyar Tingli szóval azonos, és nem a török Tengri szóval, ami amúgy a Ten-Ger szóból keletkezett.

A Tingli és Tangli a Föld tengelyének műszava. A Föld tengelye ide-oda inog, a Tingli-Tangli is így mozog. A Tengely (Tengel) szó is Tengli alakba mehet át. A magyar szupercivilizáció sok szavát nehezen értjük meg, a sok évezredes távolság miatt.

Ezért aztán a rangnév, a T’ing-li ko-to tan-hu jelentése Tengely Kötő Tan Huja, mennyei uralkodója. Az ilyen viszonylag egyszerű magyar nevek, címek azért nem érthetőek többnyire magyar nyelven, mert a magyarokra zúdított idegenek kezében van a magyar nyelv, lassan 200 év óta, az idegenek meg nem tudják megfejteni a magyar neveket, mert még magyarul is alig tudnak beszélni. A Tin, Ten és Din, Den mindenképpen Isten nevei.

Szász Béla is rámutat arra, hogy a szumer „Dingira” „Ég, Isten” szó rokon hangzású a Téngri szóval. Pedig így nem helyes a szótan. Ten és Ger a Tenger szülője. Ennek a Ten-Ger szónak a rokona az í-ző szumer Din-Gir. A Tenger-Dingir szabályos alak, a Ten-Gri már nem, fiatal képződmény, amit a Ger/Gir Gri származéka mutat.

Ebből az is következik, hogy a Tingli nem a török Téngri változata, hanem azonos a magyar Tingli szóval. A Tingli-Tangli a Föld tengelye, de a rossz uralkodó neve is, aki úgy hajladozik, mint a Föld tengelye a bolygó keringése közben. Manapság minden személy lehet Tingli-Tangli, akinek a szándékai nem eléggé határozottak, kötöttek. A lakása sem állandó, ide-oda mászkál, egyik helyről a másikra.

A Tingli és Tangli, a Tengő és Lengő szavakkal is rokon. Elképzelhető még az is, hogy a Ting-Li a Ting Királya, a Ting viszont Gyűlés. Ting-Király Kötö Szent Úr, vagy a Tan Csillaga (Ura, Napja).

A főkirály első feleségének címe Tsuan-ku. Groot úgy gondolja, ez a név feleséget jelent. De a Tsuan-ku megfelel a Csan-gu (Csangó) alakjának, a San-Gu szumer főpap címének. Egy férfinak nem lehetett egyszerre több felesége, ezért nem érthető, miért ragasztanak a hunokra, de más magyar népre is egyes szerzők olyan bélyegeket, mint a többnejűség, amelyek sosem léteztek nálunk. Ha a Tsuan-ku mégis nő lenne, akkor a névben a Ku vagy Száj, vagy becézés lenne, és a Csu-An-kó forma felelne meg a feleségnek. Csu a Csillag (és Víz), An az Ég, Menny, a Ku > Kó, becézés. Csu Anikó, Csillag Anikó, bár az An-Ku nem feltétlenül Anikó.

Kit-tsu (Groot), vagy Kü-tsa (Shiratori) az uralkodóház férjhez ment nőtagja, férjezett húga, aki minimálisan hercegnő is egyben. Ezek a kínai átírásban fennmaradt nevek kétségtelenül magyar nyelvűek. Kit-tsu amolyan Macska-Csillag, vagy az Ország-Csillaga. A Tsu a Csu magyar (és szumer) szóval azonos, jelentése Csillag, lásd Csu-Da = Csillag-Föld, vagyis az égbolt. A „Helló Kitti” figurát sokan ismerik, a Kat és Kit a magyar nyelvben voltaképpen „királynő” jelentésűek, a szavárd-hatti Kat Király (Mészáros Gyula). Kit-tsu ezért Királynő-Csillag. A Kü-tsa névben a Tsa a Csa változata, Víz jelentése mellett más jelentései is vannak, pl. becézés. A Kü lehet Ország, Ki (Kü, Kő) formában, ami miatt a Kü-tsa az Ország-Vize jelentést is hordozhatja. Ha Kücsa lenne, akkor valóban gondolkodhatnánk a Kutya jelentésen, mivel a Ty hangot igen kevés nyelvben írják le, helyette gyakran Cs betűt alkalmaznak.

A T’o-ki királyok neve mai formában Töki. A Tök király a kártyában is szerepel, a Tökély és Tökéletes fogalmak is benne vannak. Thököly és Tököl, a szumer Tukul, és Tukulti-Ninurta is viseli a Tökihez közel álló nevet. Tu-Ki pedig nem más, mint Napja (Tu, Utu) az Országnak (Ki).

A kínai Hien értelme Kiváló, Szentséges, ami a magyar Ken, Kien névvel mutat hasonlóságot. Groot a török Doghri, Shiratori a török T’u-si névvel hozza kapcsolatba a T’o-ki (Töki) rangnevet. A török névformák jelentése „Hasonló, Egyenlő, Igazságos”, de semmi közük sincs a hun nevekhez. Nagyon vicces, hogy az akár tízezer évesnél is régebbi hun szavakat a Kr.u. 250 után képződő törököktől akarják származtatni. Legalább a legalapvetőbb szabályokat be kellene tartani a nyugati, különben jól képzett és becsületes tudósoknak, hogy ne keverjék össze még a legegyszerűbb szótani levezetéseket is. Törökből származtatni hun neveket akkora tévedés, mintha valaki a répaföldön narancstermést akar betakarítani. Egyszerűen lehetetlen. A Tu-si Bölcs, ám legyen, kiejtése Tuki, mint írják. De a bölcs miért király? Schlegel szerint a türk megfelelő a Doghri, helyes kiejtéssel Dogru. De a Dogru nem T’o-ki, annyi bizonyos.

Egy fontos monda arról beszél, hogy az ősi kínai uralkodóház tizenhetedik tagját, Kiét elűzték zsarnoksága miatt, akinek a fia Sun-ui a Hia nemzetség 500 tagjával elvonult Kína északi hegyeibe, és ott a hunok ősévé vált. Az esemény Kr.e. 1766-ban történt. Az esemény megtörténhetett, nem vonható kétségbe, de akkor a Hia nemzetségről magyar eredetet kell feltételezni. Nagyon sajnálatos, de a kínai jelentéseket nem ismerem, de mégis szükséges értelmezni a régi kínai neveket magyar szempontból, mert Kínában kétségtelenül sok magyar élt az utóbbi tízezer évben, meg előtte is.

Úgy tűnik, a Hia név Napot, Égi Napot jelent. Kie, akit elkergettek zsarnoksága miatt, feltűnően hasonlatos Kufuhoz, vagyis Kevéhez. Ki-E az Ország-Háza, vagy a Kő-Háza, ami Kufu nevével szoros összefüggésben van. A magyar Kei, az orosz Kij is arra mutat, hogy Kie valamiképpen, mitológiai alapon, rokonítható Kufuval, a nagy fáraóval. Mivel Kufu nevét keresve a nyelvekben sok helyen meg lehet találni, azt kell gondolni, hogy a név mindig népszerű volt a magyarok között, népszerű ma is, és elterjedt. De nem gondolok irodalmi toposzra a sok előfordulás miatt, hanem inkább minden esetben valódi uralkodókra. Ez az elképzelés megilleti Kie királyt is.

Sun-ui neve Új Sun is lehet. A Sun lehet Nap, aki mindig a Gyerek, a Fiú, amint az angol és skót Son név is ezt mutatja. Sun-ui a Nap Új, vagyis az Új Nap. Valóban egy új nemzetséget nevez meg a szó.

A kínai uralkodólista Kr.e. 2.852-től kezdődik, de ez a lista magyar uralkodókat is jelölhet. A hun őshaza messze nyugaton volt, ahonnan a magyar és kelta törzsek keletre mentek. De azt is szilárdan tudni kell, hogy a magyarok akár 60.000 éve is már belakták Kelet-Ázsiát.

A magyar szupercivilizációból származó hunok és kelták óriási hatással bírnak Kína népeinek fejlődésére. Nem csupán a növénytermesztést hoztuk el az itteni népeknek, hanem ezernyi más vívmányunkat is.

A királyi listákat teljességükben nem ismerjük. Tou-Man tan-hu erősen visszacsap a kínaiaknak, és visszaszerzi a Huang-ho partvidékének jelentős részét. Neve Nap-Embert jelent. Mivel a Tou a Tu = Nap szóval is azonos, és a Tó, eredetileg Ton szóval is, a Man pedig Ember a magyar nyelvben, ezért a neve egyszerűen és jól érthető. A Toma és Tomán mai magyar családnevek is ebből a szóból származnak. Tou-Man egy kínai származású felesége hatására elsőszülött fiát meg akarta öletni, de a fiú megmenekült, és végül a kínai nőt, annak gyerekét, akit helyette akartak a hun trónra emelni, és végül áruló apját is megölette. A történet bizonyítja a kínai erkölcstelenséget, a kínai nők hatását a magyar uralkodóházra, és a véres tragédiákat, amelyek bizonyára gyakoriak voltak abban az időben.

A fiú neve Mao-Tun, amely névben a Mao talán a Már magyar szóval azonos. Ugyanis a kínaiban nincs R hang, csak egyes szavak végén ejtenek egy rövid R hangot nagy ritkán. Ezért a Már-Ton nevünket egyszerűen Mao-Tun alakban írták le, mégpedig nagy korhűséggel. Később, Szaváriában Szent Márton is hun, vagyis magyar eredetű, ezért is valószínű a Mao-Tun Már-Ton eredeti kiejtése. Mao-Tun hatalmas király lesz.

Mao-Tun (Márton, az Ifjú Úr) először a Tung-hu népeket verte tönkre, akik meg akarták alázni az ifjú uralkodót. A Tung-Hu még magyar jelleget mutat, a Tung-Uz már esetleg az úzok török hatalmát mutatja be. Az viszont bizonyos, hogy eredetileg a tung-hu nép a magyarokkal, vagyis hunokkal volt nyelvi és vérrokonságban. Mao-Tun az óceánig elfoglalta a területet, Mandzsúriát is.

Ezután nyugatra fordult, és szétverte a jüe-csi, vagyis a viet-fiak birodalmát. Azért nem lehet vietnámiakat mondani a jüe-csi helyett, mert a vietnámiak délre mentek, amíg a jüe nép más törzsei meg nyugatra. Miután a viet népet többször megvertük, magyar-viet szövetségben elfoglaltuk Tibetet. Innen a nagy magyar-tibeti rokonság. Mao-Tun kivételes nagyságú uralkodó volt, aki képes volt összefogni 24 magyar törzset egységes birodalomba. De Kínát nem alázta meg soha, bár sokszor tönkre verte Kína hadait. A magyar-hun természetből nem adódik az ellenfél megsemmisítése, pláne akkor, ha tudjuk, az ellenfelünk valójában rokonunk is egyben.

Mao-Tun után Ki-Ok uralkodott, Kr.e. 175-160 között. Ki-Ok magyar név. A Ki az Ország, a Kő, a szumer Ki. Az Ok Csillag, ezért Nap is, meg Fiú. Ki-Ok az Ország-Napja, olyan uralkodónév, ami megfelel a magyar királyi névadó szokásoknak.

Ki-Ok után Kun-Sin (160-126) uralkodott. A Kun név önmagában is Napot jelent, viszont a Sin is Nap. Eszerint Kun-Sin királyunk neve Napok-Napja értelmű. Az ilyen fokozó nevek nem ritkák a magyar történelemben.

Utóda nem fia, U-tan, hanem testvére, I-ti-sa jobb kok-le király lett. Fia, U-Tan neve a Magasságos Isten fogalmat adja vissza, mert az U és Tan/Ten neveink ezt jelentik. De az Ut-An változat már Nap (Utu) az Égen értelmű.

I-Ti-Sa neve magyarul Háza az Élet Uralkodójának. A Sa a Menny Fia, később a rokonoknál Sah formát is felvett ez a fontos népnevünk.

I-ti-sa fia és utóda O-ui (114-105), akinek uralkodása alatt általában béke honolt a hun területeken. Az uralkodó neve talán Ó-Új? Utóda O-su-li (105-102), aki alatt a birodalom csak pusztult. O-su-li után O-ui öccse, Hu-li-ho következett a királyi trónon. Hu-li-ho nevében a Hu a Menny Fia, a Li Király, a Ho Folyó. A Folyó Menny Fia Királya esetleg a király nevének értelme magyarul.

Ezután Csu-t'e-ho következik a trónon (101-96), aki O-ui második öccse. Csu a Csillag, a T'e akár lehet Isten, a szumer Te és magyar Te Isten is, a Ho megint Folyó. Csu-t'e-ho neve lehet a Csillag-Istenek-Folyója értelmű, ami egyértelműen a Tejútra vonatkozik.

Ho-lok-ko lesz a főkirály (96-85), akinek a nevében a Ho a Folyó, a Lok Hely és a Ko Ország értelmű.

A hun nevek kínai feljegyzésekben olvashatók. El kell ismerni, hogy a kínaiak rendkívül pontosan jegyezték fel a neveket. Gyakran azonnal felismerhető a magyar név, néha azonban nem. Attól függően, milyen felkészültségű volt a kínai szakember, aki a neveket feljegyezte.

O-jen-t'e király alatt a hun hatalom gyorsan apadt.

Hi-li-kuan-ku király nevében a Hé-Li Nap-Király, és a kuang-hu, a Csang-hu (csangu) magyar neveket vélem felismerni.

Utána Ak-jen-ku-t'e király következik. Az ő neve Aki-en Kutye formában értelmezhető. Aki-En az Aki-Isten, a Kutye meg a Kutya változata. Ne feledjük, a hunok Isteni Kutyáknak is tartották magukat. A farkasoktól való származás is az égbolt csillagaihoz kötendő. Róma farkasai az etruszk magyar világképből származnak.

Ho-han-sa király testvére Csi-csi. Ho-han-sa behódolt a kínai uralkodónak, ezt fejezi ki a neve is. Ho a Folyó, a Han a kínaiak neve, a Sa a Sah, vagyis magyar eredete szerint Menny Fia. Ho-Han-Sa ezért a Folyó-Kínai-Ura. A folyó valószínűleg a Huang-ho, de vonatkozhat a név a többi folyóra is, mert a sivatagi környezetben élő hunoknak a folyó a túlélést biztosította. Ho-han-sa törzseivel délre vonult, de nem ők voltak az első magyarból lett kínaiak. A Déli Hunok népe már több évezrede a kínaiak fennhatósága alatt élt. Nyelvük is számtalan kínai jelleget vett fel, de megmaradt mindvégig magyar szerkezetűnek. A törökök ebből a népi közösségből keletkeztek, és törtek ki északra, az Altájba, 220 idején. Ebből azonban nem következik a hunok török nyelvűsége.

Csi-csi király neve magyar nyelvű, értelme Napok-Napja. A szabad hunok jelentős részével nyugatra vándorolt. Ekkor indult meg a hun invázió nyugati irányba. Csicsi sok magyar népet talál nyugaton, de ezt bizonyára tudta. Először az osunokat verte tönkre, akik Nagy Kun-Bi és Kis-Kun-Bi fejedelmeik alatt éltek. A Kun-Bi a Nap-Fi jelentést hordozza, mivel a Kun a Nap, a Bi a Pi-Fi változata. Ezután a az O-k'u-tokra került sor, akiket szintén szétvert Csicsi király. Az o-kutok nem az ogurok népe, hanem az ó-kutyák, vagy ó-kutak népe. A kin-kunok nem a kirgizek, hanem Nap-kunok. A kirgizek majd csak több évszázad után jutnak el erre a területre.

Eközben, amíg Csicsi élet-halál harcot folytat nyugaton, addig Ho-han-sa délről kitört, és elvonult északra az Orchon folyó vidékére, Kr.e. 44-ben. Ho-han-sa népe lehet akár a mongolok eredeti ősnépe is. De Ho-han-sa rengeteg kínai népcsoportot is felvett magához, akiknek nyelve erősen befolyásolta az eredeti hun magyar nyelvet.

Csicsi nagy király haláláról egyes kínai hadvezérek mítoszokat szőttek. Ugyanis Kínában divatos volt a hadvezér és családjának kiirtása, ha nem sikerült teljesítenie királya parancsát. Ezért aztán Csicsit legyőzték a kínaiak, és nyugodtan mehettek haza. Ezért sem lehet elhinni, hogy Csicsit legyőzték a kínaiak. Mert, ha le is győzték volna Csicsi királyt a kínaiak, akkor is a hunok nyugat felé roppant gyorsan terjeszkedtek.

Keleten a hunok, vagyis magyarok déli és északi részekre tagolódtak. Az északi hunok nyugati hunok lettek, a déliek meg keletiek. Ezután a keleti hunok maradtak keleten, a nyugati hunok azonban nyugatra vándoroltak, sok magyar néppel és törzzsel találkoztak hosszú útjukon. Így a hun nép négy részre szakadt, északi és déli, valamint keleti és nyugati részre. Azonban a nyugati rész nem azonos a magyarokkal, hanem csak a magyarok egy kis része.

Amikor Ho-han-sa meghalt Kr.e. 31-ben, nagy birodalmat hagyott közel húsz fiára, akik közül hatan 77 évig uralkodtak egymásután. Ho-han-sa utóda Hok-csu-lui, akinek a nevében a Lui a Lajos francia formája. So-kai (Kr.e. 20-12) és Ku-ga (Kr.e. 12-8) után O-csu-liu (Kr.e. 8 – Kr.u. 13) következett a trónon. A következő évtizedek hun uralkodóinak neveit ismerni lehet, elsősorban kínai feljegyzések alapján.

A hun hu-yen törzs nevében a Jenő törzsünk nevét láthatjuk. A Yen a Ken, vagyis Nap változata lehet, nem török név.

Még sok hun név ismert. A Helian dinasztia uralkodója Helian Bobo (407-425), a Bobó név ma is elterjedt kutyanév. Még ismeretes Helian Chang és Helian Ding neve. A Helian név a He-Li-An alapján Nap-Király-Égi értelmű. Heliosz Napsten neve valójában magyar eredetű, és Nap-Király a pontos jelentése.

Sok évszázadig tartanak még a hun és kínai harcok. Törökökről, mongolokról abban az időben még nincs szó, mert nem is léteztek.

VIII. FEJEZET: EURÓPAI HUNOK

Az európai hunok természetesen a nagy magyar népcsaládba tartoznak. Aki egy kicsit nagyobb látókörben vizsgálja a magyarok eredetét, mint a nagy magyar történészek és nyelvészek, abszolút biztonsággal tudja, hogy az európai hunok is magyarok. Azért érdemes leszögezni az európai hunok magyarságát, mert sok támadás érte az európai hunokat. Fizetett hamisítók, sok évszázad óta működve akarnak zavart kelteni a tiszta és világos emberi tudatban. A magyarság az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, valamint délre a Csád-tóig élt, de Amerikába, Ausztráliába és rengeteg szigetre is átjutott, nem beszélve Afrika déli feléről. Mivel ez a tény sokak tudatát zavarja, megtesznek mindent az igazság elhazudása érdekében. Az európai hunok egyértelműen azonosak az ázsiai hunokkal, mindkét népcsoport a magyarokhoz tartozik, nyelve szerint.

Orosius a hunok őshazájáról azt mondja, hogy magas hegyektől körülzárt terület. A szumerok őshazája is magas hegyektől körülzárt terület. A magyar őshaza szintén magas hegyektől körülzárt medenceként jöhet számításba. A magas hegyektől körülzárt medencék közül elsődleges a Kárpát-medence. Rengeteg adat bizonyítja ennek a területnek legalább 40.000 év óta a magyar nyelvű lakosságát. Az időpontot akár 400.000 évre is ki lehet tolni. Más nagy medencék is léteznek, ahol azonban a hun, magyar, szumer és más népek őshazájának a léte nem egyértelműen bizonyítható. Erdély, Irán, Svájc, Badahsán, Kasmir valóban medencék, de nincs annyi régészeti bizonyítékuk, mint a Kárpát-medence területének.

A magyar Ország szó egyik jelentése is Hegyi-Főség. Az Or és Ur egyaránt jelentenek Urat és Hegyet, mivel a hegy egyben úr is, lásd Ur és Uruk városát. A Szág Főség, igen elterjedt a magyar nyelvben, különböző variációi léteznek. Az Or-Szág tehát lehet egy Hegyi-Főség, valamint lehet egy Úr által kormányzott Főség is.

Priszkosz szerint a hun őshaza a Maeotisz keleti partján volt. Egy szarvasünő vezette át a mocsáron a hunokat, mutatva az utat nyugat felé. A mítosz teljes mértékben megegyezik a magyarok eredetmondájával, amit a Csudaszarvas mese őrzött meg. A Maeotisz keleti partján a Majóták éltek, Maya istennő is innen származik, mint a magyarok egyik ősanyja. A majóta törzsek egyértelműen magyarokat jelölnek. A Szarvas, amint megfejtettem, Arany-Ezüst értelmű, és az Égbolt egyik magyar neve. Az égen valóban volt Szarvas csillagkép is, amit nemrég töröltek el a csillagászok. Tehát a Szarvastól való eredésünk az Égtől való eredésünket igazolja.

Sozomenos is beszélt erről a hagyományról.

Ammianus Marcellinus azt írja, hogy a hunok a Maeotis mocsarai és az Északi Jeges tenger közötti földekről származnak. Meglehetősen jó megközelítése a valóságnak. A Heta (Geta) magyarok valóban ősidők (40.000 év) óta lakták ezt a területet is, ezért a mai földrajzi nevek többsége Kelet-Európában magyar nyelvű. A magyarokból keletkező sok finnségi, majd szintén a magyar eredetű szlávok lakták be ezt a területet.

Zosimos a hunokat a szkítákkal hozza kapcsolatba. A szkythák természetesen magyarok, ahogy a hunok is.

Zosimos tehát nagyon pontos közlést ad őseinkről.

Prokopiosz a cimmer néppel veszi egybe a hunokat. A cimmerek a kimmerekkel azonosak. A kimmerek egyértelműen magyarok, sok kelta vonással, a szumer kultúrkörhöz van sok rokonítható tényük. A szumerek, mint déliek Dél-sziget lakói, nagyjából Kr.e. 3.400 körül kapnak egy nem magyar bevándorlást, akik viszont, hozva nyelvüket, nem voltak ellenségesek a szumer magyarokkal, vagyis szavárdokkal. A cimmerek tehát magyar eredetű népek voltak.

Jordanesz azt mondja, hogy Filimer uralkodása alatt a germán haliurumnákat, a varázslónőket, keletre űzték. Vajon mi miatt? A haliurumnák a szkytha pusztákon „Vad Szellemekkel" párosodtak, amely párosodásból születtek a hunok. Ezek a hunok mocsarak lakói, beszédük nem emberi beszéd, külsejük ördögies, visszataszító. Jordanesz leírása nyitott fülekre talált sok nyugati szerző esetében, állításai ma is élőek a magyarokat illetően a nyugatakat illetően.

A hunok félig germánok, mert a haliurumnák germán varázslónők. Itt tévedés van, ami Jordanesz Getica című könyvében jól nyomon követhető. A szerző teljes mértékben összekeveri a gótokat a magyar gétaákkal, vagyis hunokkal. A Haliurumna névből a Haliu Királyi Házak, nagyon közeli a Helian hun királyi dinasztia nevéhez. A Rumna magyarul Rum Háza, Rum Ember. A névben az etruszk magyarokat ismerhetjük fel, Rum és Ruma városaink, valamint Ruma és Róma itáliai alapításunk őrzi ma is e neveket. Még a Getorum (Heto-Rum, és a Getuló-Rum (Hetu-Ló-Rum) törzsnevek is magyarul beszélnek. Ebből következik, hogy Jordanesz nem ismeretlen csacskaságokat, hanem létező dolgokat beszél. A szkytha puszták „Vad Szellemei" mögött a magyar csillagvallás ismerhető fel. Csillagokból leszünk, csillagokká leszünk, a lélek szabadon vándorol a Világegyetemben. Jordanesz munkájának elemzésére itt nincs mód.

Egyes történeti adatok arról szólnak, hogy Közép-Ázsiából az oszétek, jászok, alánok húzódnak át a Kaukázusok északi előterébe először. Ennek ellentmondanak azok az adatok, amelyek szerint hunok is vannak köztük, sőt, a hunok alkotják a haderő zömét. Az örmény történetírók erről sokat írnak. Felvetül a kérdés, vajon az alánokkal hol kötöttünk szövetséget? Az Aral-tó vidékén, vagy a Kaukázus északi előterében? Mivel a szövetség biztosan létrejött, amiről krónikáink is szólnak, a szövetségkötés helyszínét ki kellene deríteni.

Alánország a Don, a Volga és a Kaukázus alkotta háromszögben terült el, egy bizonyos időben. Ekkoriban Kelet-Európa a gótok uralma alatt állott. Ezt a hatalmas térséget érte a hun támadás.

Közép-Ázsiában Csicsi király uralkodása idején egyértelműen magyar uralom volt. A népnevek, uralkodói nevek, isten nevek azok a nevek közé tartoznak, amelyeket csak a pusztulásuk árán hagynak el az emberek. Csicsi tehát magyar király volt, akit egy kínai tábornok megölt. Az esemény meglehetősen hihetetlen, ami miatt nem kell elfogadni a kínai történetet. Csicsi neve Csi-Csi formában a Napok-Napja. Mivel a Csi Nap, a kisbaba is Nap, ezért mondjuk Csicsijja-Babujja kicsi gyerekünknek. A Baba Tündér, a tündér nép értelmezésében. A Csík az a hely, ahol a reggeli Napisten felkel. Egy vékony csík a horizonton, ahol Hor Izzást Ont. Ez a Csík szó a Csi Nap, és a speciális magyar becézés, a K összevonódása alapján jött létre. Ez a Vaj-K típusú kicsinyítés. Csík megye a legkeletebbi megye, azért is kapta Csík nevét.

Csicsi után a hunok megerősödtek az Aral-tó vidékén. A nyugatról érkező segélyhívásokra azután mindent elsöprő hun támadás indult Nyugatra. Az időpontról több adat ismert.

Az egyik szerint a hunok lerohanták Alánországot. A támadás valamikor 350 és 360 között történt. Alánország néhány nap alatt behódolt a támadóknak, akiknek vezére valószínűleg Balamber volt. Történeti adat nincs a harcokról, de az biztos, hogy az alánok hun, vagyis magyar fennhatóság alá jutottak. Az időpontnak megfelel 350. Több történész is hun-alán háborúról beszél, aminek nincs bizonyítéka. Az a legvalószínűbb, hogy dinasztikus házasságok révén kötöttek szövetséget a hunok és alánok.

Nagyjából Kr.u. 374-ben, esetleg 375-ben megindul a nagy hun támadás az Amál királyi házból származó Ermanrik keleti gót király birodalma ellen. A keleti gótok heta (magyar) törzseket is leigáznak, finnségi és más törzsekkel egyetemben.

Balamber nagykirály, Menny Fia a támadás vezetője. A hun király neve a Bál, vagyis Nagy és Ragyogó, valamint az Ember-Amber nevekből állt össze. Az Amber Sárga és Borostyán, a mai angol gyakran használja az Amber nevet. Nincs kellő hely e nevek bemutatására, de az Ama-Eme Anya, a Bar és Ber Férfi. Így Bál-Am-Ber nagykirály neve lehet Ragyogó-Sárga is, ami egyértelműen a Nap neve. Elvégre a Nap a Ragyogó-Sárga. A magyar királyok neve pedig többnyire a Nap számtalan nevéhez igazodik.

A Volga, Rha (Nap), Atil folyó keleti partjáról indul a támadás, három irányban. Egy északi hadsereg észak felé veszi az irányt, a középső hadsereg középen támad a mai Kijev irányában, a déli hadsereg az alánokkal egyesülve előbb a Krímbe tör be, majd onnan tovább haladva a középső hadsereg irányába siet. A hármas támadásnak, az átkaroló hadműveletnek a gótok nem tudnak ellenállni. Nagy tömegekben menekülnek nyugati irányban.

Később, 395-ben, Basik és Kursik vezetésével, hun csapatok törnek déli irányba, a Don vidékéről kiindulva. Előbb Arméniát, Szíriát, Kilikiát foglalták el, megverve a bizánci csapatokat. Ezután Kánaánt foglalták el. Egyiptom és Dél-Arábia retteg a várható inváziótól. De a hun támadás nem következett be, a lovasok a Nílustól visszafordulnak, látva Egyiptom lehanyatlott állapotát. Ezután Galatia tartományában kalandoznak, majd visszafordulnak északra. A két hadvezér neve magyar nyelvű.

Basik neve Bá-Szik értelmű, ami Nap-Bá valójában. A Bá a magyar nyelvben idősebb férfi, a Szik pedig Nap. A Szik és rokonai nagyon gazdagon elterjedtek, de minden variáció a magyar eredetiségét bizonyítja. A magyar nyelvben ugyanis hatalmas gazdagsággal fordulnak elő e szavak, ide értve pl. a szumer megfelelőket, ami egyértelműen ősiséget biztosít nekünk, mivel az indoeurópai nyelvek csupán a Kr.e-i II. évezredben kezdenek létrejönni, magyar nyelvjárásokból. Az egyiptomi Ba Lélek az idősebb harcosra utal, aki lassan eltávozik Evilágból, és lelke csillaggá lesz.

Kursik neve helyes olvasattal Kur-Szik. A Kur a magyarok egyik édeni országának a neve, jelentése Ország, Hegy és Kör. Kur-Tu Ger-Matu törzsünk nevében is szerepel, Arany János is ír róla. A Kura folyó neve Kur-A formában Kur ország-Vize jelentést ad ki. Ma is létező folyó Kur-Tu északi részén. A Szik természetesen Nap, tehát Kur-Szik nevének értelme az Ország-Napja. Ráadásul a név Kur országhoz kapcsolódik, amerre a hun csapatok támadása irányult. A Kur-Szik változata a Szik-Kur, ami Szumerban Szik-Kur-Atu formájú. Oroszországban a Kurszk név mögött a Kur-Szék magyar eredet rejlik. Itt az oroszok legyőzték a német páncélos seregeket. Arra nem tudok választ adni, hogy a kurszki csatában milyen támogatást adtak spirituálisan a magyar ősök.

Bal-Amber nagykirály a Dnyeszter-menti csatában megverte az egyesült keleti gót, és nyugati gót seregeket. A gótok tovább menekültek nyugati irányban. Sok rémséges tettet követtek el, ami miatt a helyi népesség a hunokat hívhatta segítségül.

Uldin a következő hun nagykirály. A hunoknál általában 24 király uralkodott, akik egy főkirályt választottak. A 24 misztikus szám, gondoljunk a nap 24 órájára, ami régebben 12 volt. A 12 kettős órából született meg a 24 órás nap, ami megint csak magyar találmány. Uldin nevének két eleme az Ul, és a Din. Az Ul Fiú, Fia értelmű, a szumerban is. Rokona a magyar nyelvben az Ül és Öl főnév, és az Öl ige, továbbá az Ölő (Ulu), Ülő, és más szavak. A Din szintén jelen van a szumer nyelvben, ami magyar eredetű. A Dingir Csillag és Isten, asztrális istenek neve, a Din és Gir szavakból épül fel. Nagyon fontos szó. A Din sok nyelvben ma is élő. Ul-Din neve ezért egyszerűen Fia Istennek, magyar nyelvű, és megfelel egy vezető magyar király nevének.

Írták a nevét Uldes formában is. A Des (Desz) a Tesz – Isten magyar szóval azonos, tehát az Ul-Desz forma megerősíti, hogy helyesen lett értelmezve Ul-Din névalakja. Ul-Desz tehát egyértelműen szintén Fia-Istennek jelentésű. Ha legalább a legegyszerűbb igéinkkel tisztában lenne a hivatalosság, akkor nem írnának annyi sületlenséget őseinkről. Uldin az egyik legnagyobb király volt, folyamatosan nyomult nyugati irányba, és rengeteg népet felszabadított.

Karaton nagykirály szerepe nem kellően tisztázott. Úgy látszik, Uldin után valóban ő a nagykirály. Neve természetesen magyar nyelvű név. Kr.u. 409 után lett főkirály, de uralkodása idején több más hun király is jelentős szerepet vitt. Van egy téves török nyelvű eredeztetése is nevének, ami tökéletesen elhibázott próbálkozás. Kara-Ton lenne a hibás értelmezés. A Kara török lenne, a Ton valamilyen más szó lenne, esetleg magyar. Az értelmezés szerint ez a név Fekete-Tó lenne. Vajon van-e a Világegyetemben olyan egyetemi hallgató, aki elhiszi ezt a világegyetemes nagy tévedést? Természetesen van, Budapesten gyűltek össze képviselői. A név azonban Kar-Aton értelmű, ami Aton Napisten Karját jelenti. Ez már jól megfelel egy magyar uralkodó nevének. A Kara szó is magyar eredetű, Háza a Feketének az értelme. Ha valaki megtalálja őseink szövegeiben az eredeti jelentést, akkor azt az Akadémia nem fogadja el, saját véleménye védelmében. Ha mégis, akkor valaki el akarja rabolni a felfedező pontos leírását. Ilyen ez az Akadémia.

Donat hun király neve Don-Atya értelmű. Donatus névformája meg Don Atyus.

Mundzuk nevében a Mund megjelenik a későbbi Mundo, vagy a latin Mundus névben. A Mun és Men a szumerban is jelen van, Menny értelemmel. A magyar Menny szó néhány évszázada még Men formájú volt, azután Meny írásos alakot vett fel. Egyiptomban Mén király, Kértán (Krétán) Min-osz király viselte e nevet. Mundzuk nevében a Munduzuk, Mondózók értelem rejlik. Nagy hadvezér, Nyugat-Európa felszabadítója. Nagy Mondózó, talán varázsló is. Munduz-Uk egyértelműen a Mondók Fia értelmet mutatja.

Mun-Du-Zu pontos jelentése Mennyei Udu, Nap Tudása. Du a Nap, a Zu Tudás. Ezt a nevet Mundzsuk alakban írni tilos, bár a mai névátírók igyekeznek megtéveszteni a magyar népet.

Mundo hun hadvezér neve a Mun-Do szavak alapján Mennyei-Nap értelmet képvisel. Még a mai Monda szavunk is a Menny-Helye értelmet tartalmazza, olyan mennyei hősök cselekményeit, amiket nem lehet elfelejteni, el kell mondani.

A török nem ismeri a személynevekben a szókezdő M hangot. Ez nyelvészeti alaptény, amit a magyar akadémiai kutatók folyamatosan megszegnek, kényük-kedvük szerint. Így jelzik, hogy nem veszik figyelembe a nemzetközi nyelvészet eredményeit. A maguk útján járnak, a hunokat az alig 1.800 éves törökök nyelvébe akarják belökdösni. De ez sosem fog sikerülni nekik, mivel a hunok magyar nyelvűek, és nem törökök.

Rua a következő hun nagykirály. A Ru jelentése Írás és Vörös, az A több jelentésű, közöttük az Isten, Nagy, Magas, Víz (Eső) és névelő-névutó a legfontosabbak. Ru-A ezért az Írás Nagyja. Ruga alakú neve jobban ismert, a Ru-Ga az Írás-Háza tartalmat hordozza. Az ő neve még a Roas, amit Ró-Ász formában kell ejteni. A rovás ásza, amely jelentés nagy tudósra utal. Ismert még a Róílas és Rugila névalakja is. A Roílas a Ró igének változata, a Rugila esetleg germán jellegű becéző név. Továbbá felmerülhet, hogy Rova neve is volt, ami a Rova Rof, vagyis Róva Rov királynévvel azonos. A Róva Rov magyar kifejezés. Egyesek, nem értvén Ruga neveit, még arra is vetemednek, hogy Rókának nevezzék nagy királyunkat. A Róka szó teljesen mást jelent.

Ruga, hasonlóan Uldinhoz, hatalmas hódításokat vitt végbe. Szinte teljesen bizonyos, hogy ő foglalta el Nyugat-Európát. Átkelt a szigetekre, az Angol-szigetről kiverte a rómaiakat. Ekkor szabadultak fel a szigetek a római elnyomás alól. Szinte teljesen bizonyos, hogy ő foglalta el Dániát, keleten Iránt, Perzsiát, így az Aral-tó és Írország között egy hatalmas birodalmat hozott létre. Az egyik leghatalmasabb magyar uralkodó volt, aki valaha is létezett.

Oktár király nevében az Ok és Tár magyar szavak ismerhetőek fel. De vigyázat, az Ok és Ék jelentése Csillag is, aminek a tárolása, tudása megfelel Ok-Tár nevének. De a Tár is jelent Csillagot, lásd Is-Tár (Isztár) nevünket, ami rövidülve Sztár formára Csillagot jelent. Amúgy a Tár-Tér-Tir egyértelműen Csillag, amit most nem mutatok be. Elég annyi, hogy a szumer Tir jelentése Csillag. Oktár talán csillagász volt, aki a csillagok, vagy az okok eseményeit tárolta. Uptár hun vezér talán azonos Oktárral, talán nem. Szerintem nem, de bben a kérdésben nagyon nehéz állást foglalni. Az Up talán Magas, a Hup változata, ami miatt Up-Tár neve Maga Csillagot jelent.

Oébarse, vagy Oibársz nevében az Ó-É jelentése Ó-Ház. A Bar több jelentésű, Nap, Magas, Ragyogó, a Se Fény. Az Ó-Ház-Ragyogó-Fénye lehet a név jelentése, a névelemek a szumer nyelvből valók. Egyesek törökösítik ezt a nevet is, mondván, hogy a Barsz Párduc, az Aj Hold, az Ai Erdő. Végül az Aj-Barsz összetételnél kötnek ki, ami Hold-Párduc jelentésű lenne. Ha a névben lenne Aj, de nincs. Csak Oi előtag van, ami nem Aj. Mellesleg a magyar Aj Ajak, Száj, ami a Holdra is vonatkozik, vagyis a török Aj – Hold név a magyar Aj – Ajak névből származik. Oebarse nevét lehet tovább elemezni, pl. Ó-Ébar-Sze formában.

A későbbi Barszilok a Volga mentén éltek, nevük a magyar Bar-Zil-Lu – Bar-Szél-Lu, vagyis Bronz névből ered. Az akkád Barszillaj is Bronz, az akkád név kétségtelenül a magyarokhoz köthető. A Bar Felső, Bőr, a Zil Csillogó, Szél, a Lu Ember és Fény. Mivel a magyarok a Fény emberei, akik a csillagokból jöttek. A Bercel törzsnév összevethető a Barszil törzsnévvel. De a Barsz nem kell, hogy török legyen, hiszen a Barsz-il magyar névben is szerepel. Mindebből az következik, hogy Oebarse neve magyar nyelvű, és nem török, nem Hold-Párduc. Amúgy a török Barsz nem más, mint a magyar Parthusz, Párduc szavak erős rontása, és rövidülése. A Parth megfelel a Parsz, majd ebből a Barsz név ősének.

Mundzuk, Ruga, Oktár és Oibarse testvérek. Munduzuk fia Rova Rof, Buda és Atilla.

Buda neve azonos Buddha nevével, amit Buda alakban kell kiejteni ma is. A név magyar eredetű, mivel a Bu jelentése Fej, Fő, a Da pedig Nap és Hely, a Földanya egyik neve. Ebből az következik, hogy Bu-Da nevének értelme Fő-Nap. Mindez vonatkozik a magyar eredetű Buddha nevére is.

A magyar főváros sok évszázadon keresztül Buda volt. Őrzi a hun nagykirály nevét, aki elsősorban vallási ügyekkel foglalkozott. Van-e utca név róla elnevezve? Priszkosz írja, Li-Po-Szo adta ezt tudtunkra, hogy Buda feleségének háza előtt egy sztúpa magasodott, ami jelezte Buda valódi Buddha mivoltát. A magyarok fővárosa tehát Buddha, a későbbi Buda nevét viseli. Emiatt is szent és szakrális hely.

Vidin bulgár város neve a Bödön alakon keresztül a Budin és Budan felé mutat nyelvi gyökereket. Ez azért lehetséges, mert a bulgárok nem törökök, hanem eredeti magyarok, a macedónokkal együtt. Vidin nevei rokonok Buda nevével.

A Buda név elterjedt volt a magyarok közt. A Honfoglalásnak nevezett időszak után is közönségesen elterjedt divatos név volt.

Buda nevét Bléda, Bléba, Uebla, Uerla, Blebla, Bleva lakban is írták.

Atilla nagykirály nevét ma germán módiban írják a magyarok is, Attila formában. Ha az Attila Atyácskát jelent, azt el lehet fogadni, de ettől még germán jellegű marad a név. A magyarok-hunok soha nem fogadtak el mások által rájuk erőszakolt nevet, ahogy ma sem fogadnak el, csak a magyar bőrbe bújt idegenek. Atilla nevét tehát ebben a formában kell értelmezni.

A-Til-La a helyes névfelbontás. Az A Nagy, Isteni, Magas, Víz, a Til Csillag, Csillogó, a La Hely. Az áramló hatalmas folyók képzete lenyűgözte őseinket, bármerre jártak a Földön. Az áradó folyó ereje mindent legyőz, ezért a magyarok sok nevében megjelenik a folyó, mint isteni elrendeltetés fogalma. A Til Csillag a magyarban és szumerban is, a La Hely, lásd Amott-La. Atilla nevének tehát minden eleme magyar nyelvű.

Fontos névalakja az Atila, Athila. Vajon van-e neveknek köze az Acél, Aszil névformákhoz? Az összes fémet a magyarok fedezték fel. A Bar-Szil, Bercel magyar törzstől kezdve a Pán-Szél névig, ami egy pán (pannon, egyiptomi) harcos széle, vagyis a testét borító vas. Ez a Pán-Cél, amit a Panzer névből értelmeznek, holott teljesen világos, hogy a magyar névnek pontos értelme van, a németnek pedig nincs. Ezért kizárólag csak a német lehet az átvevő, és a magyar az átadó. A Til szóhoz javaslom a Til-Mun (Dil-Mun) elemzését. A Mun-Dil, Mendöl, Möndölöcskék, Mundial sem akármilyen nevek.

Italia nevét is a magyarok adták. Az Ital a Víz, ami körbeveszi a félszigetet. Az Ital rokon az Atil névvel, ami szintén magyar eredetű. Az A-Til jelentése Víz-Csillogó, vagy a Csillagok népének Vize. Ez a Volga. De Italia neve I-Tal formában Háza- a Bölcsességnek. Ám Itáliát legalább 4.000 éve kezdtük meg belakni, az Atil nevet meg csak Kr.u. 350 táján kezdtük használni. Szó mi szó, Atilla ereje olyan, mint az áramló hatalmas folyóé.

Atilla egyik neve Atura. Ez a név egyrészt bizonyítja, hogy az angol Artur király nem más, mint Atilla, valamint azt is, hogy Atilla, a magyarok és hunok egyik fontos bázisa volt Atura, vagy Tura országa. Az Atura a későbbi Asszíria eredeti neve. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a Tigris felső folyásánál magyarok éltek még a Kr.e-i III. évezred végén is. Az asszír, vagyis szemita támadás Samshi-Adad nevéhez fűződik, aki elfoglalta a magyar nevű Asszur városát. Ez a város az Ász-Szur, vagyis az Ászok (magyarok) Bikája nevet viselte. Mivel minket a Lóval is összekötöttek, az Asz-Szúr jelenthet Ló-Bikát is. Mindez összefügg Atura nevünkkel, ami az egyiptomiaknál Szuri formájú lett. Szuri az eredeti magyar Atura neve, amit később elfoglaltak az asszírok.

Atilla születése talán mitikus erővel bírt. Születése helyét nem ismerjük, de van két fontos város, amelyeket megneveznek a korabeli szerzők. Az egyik Közép-Ázsia, a másik Mezopotámia északi részének városa. Nem lehet tudni, hogy valójában Atilla tényleges születési helyéről beszélnek-e a források, vagy misztikus térben gondolkodtak-e az ókori szerzők?

Mivel Attilának kutyafület rajzolnak sok nyugati ábrázoláson, el kell fogadnunk, hogy Atilla valódi kutyafülekkel bírt. A tündérek ugyanis nyújtott fülekkel bírnak ma is. Ez azt jelenti, hogy Atillát tündérként ábrázolták, vagyis félistenné nyilvánították Nyugaton. A nyugatiak elismerték Atilla isteni, vagyis tündéri, héroszi, hősi mivoltát a rajzolataikkal.

Atillának még szarvakat is rajzoltak, amiért köszönet jár. A Szarv a Szarvas jele, ami a Világegyetemre mutat. Maga a Szarvas név az éjszakai égbolt neve, ami a latinban Cervus nevű. Világos, hogy a Szár-Vas a Cervus őse. A szarvak az ősi magyar mitológiában a megistenülés jelképei. Szumerban például a legnagyobb isteneknek négy szarvkoronája, a legkisebbeknek meg egy szarvkoronája van. Az emberi hős, ha megistenül, akkor először egy szarvkoronát kap.

Mózes szarvkoronája tehát istenné válásának bizonyítéka. Mózes istenné, vagyis első fokon hőssé, tündérré vált, mert nagy tettet hajtott végre. Mózes természetesen magyar hős. Nagy Sándort is szarvval ábrázolják, ami az istenné válásnak fontos bizonyítéka. Igen sok király Kis-Ázsiában önmagát szarvval ábrázolta, azt kívánva elérni, hogy őt is istenné, tündérré nyilvánítsák.

Rengeteg olyan királyi ábrázolás létezik, amelyeken a király fején szarv látható. De a nyugati tudomány ezeket, a rendkívül fontos régészeti adatokat képtelen felfogni.

Etele névalakja szoros összefüggésben van az Étele és Itala fogalommal. Az istenné vált király teste az Étel és Ital. Nagyon közel járunk a név értelmezésével sok más isteni király sorsához. Az Etele név jelentése E-Tele, vagyis a Háza-Tele. De ennél az egy szerű megoldásnál is vannak bonyolultabb megoldások, amelyek igazak lehetnek. Étel-E is az Étel-Háza jelentéssel bír. Vajon akkor melyik az igazi név?

Az Atilla nevet a régi, mediterráneumi névanyagban is megtalálhatjuk, mivel a Földközi-tenger teljes térsége a magyarok területének ősi központi helye. Atilász nevével is illene elbirkóznunk.

Mamás nevét tökéletesen lehet érteni magyar nyelven. Talán a Mami, Mama neve is, amelyek létező nevek, az anyja szoknyája mögé elbújó ifjú neve.

Atakán és Atakám neve egyértelműen Ata, vagyis Atya Kán-Kám. Az Ata név eredetileg magyar szó, amit a Nagy-Atá-d városnévvel is lehet igazolni. Nem szabad az Ata nevet törökké nyilvánítani, amikor ennek a szónak az At az alapszava, ami a magyar nyelvben elterjedt.

Az Ata az Utu, vagyis a Nap, közvetlen rokona. A Kán és Kám a kutya Kan nevéből ered, király jelentése is a Kanság fogalmához köthető.

Mamást és Ata Kánt Atilla halálra ítélte, mivel árulókká váltak. A hun királyi családból származtak, de idegenek szolgálatába álltak, amit feltétlenül meg kellett torolni.

Atilla feleségének neve Arikán. Az Aran, Aranka nevek ma is Ari becézésűek a magyar nyelvben. Az Ari Kán annyit tesz, mint Aran Kán. A feleségek is bírták a Kán rangnevet, ez nem kétséges, mivel a kínaiak is átvették, sok ezer éve. Arikám egy becézési név, amit egy magyar nyelven beszélő úr a feleségének mondott, mármint: Arikám.

Mellesleg az Aran, Arany magyar név a hispániai Aran szóval azonosítható, ami az olaszban is létezik.

Atilla Réka nevű felesége neve Ré Háza értelmű, ő Arikán. Ré a Nap neve, akinek igen sok neve alakult ki utódaink nyelveiben. Ré és Rá Napisten neve olyan mérhetetlenül elterjedt név Nyugaton, Keleten és Délen, hogy nem is lehet pár szóban megbecsülni elterjedtségét. Ám ezek a nevek az ősnyelv elsődlegességét bizonyítják.

Réka nevét még írták Ríka, és Kerka formában is. A Kreka is Kerka, amit az az Erka és Rekan – Ré-Kán név is megszilárdít. Krk szigetének régi istennője Kirké, akinek neve megjelenik Réka nevében. A sok név Atilla feleségét jelöli. Kreka egyértelműen Köréka, a Kör pedig legtöbbször a Nap neve. Van egy Herkja formájú neve is, ami a Hősök Szülője fogalomra utal.

Ellak Atilla és Réka első fia. Ismert nevének Ilak és Elek formája is. Az Elek ma is élő magyar név. A név igazi, valódi jelentése El-Lak, ami egyértelműen Él isten Laka jelentésű. Ellak tehát szintén isteni név, amint a többi királynevünk is. Él isten az Élő isten, az Első, akinek nevét viselte Ellak, aki elsőszülött. Az Ilek névforma az Él-Ék, vagyis Él isten Fia jelentésre mutat rá. Az Ék és Ok mindig Csillag, a csillag viszont a gyerek neve is. A latinban, ami magyar eredetű nyelv, az Elementum szóban is megjelenik az El magyar alapszó. A Jelek név az Elek, Ilek változata. Maga a Jel szó az El, Él szóból jött létre, vagyis a Jel Isten figyelmeztetése, Isten akarata.

Dengizik Atilla második fia. A Dengizik magyar szó, mégpedig a Dengiz és az Ik szavaink összevonása. Dengiz az eredeti magyar Dengir szóból képződött. A Dengir természetesen azonos a szumer Dingir szóval, ami Isten-Gyereke értelmű. A Dingir csillag értelmezése úgy helyes, hogy a csillagok a magyarok gyerekei. Ez így volt akár 40.000 éve, és így van ma is. A Dengir, Tengir természetesen a Dingir és a mai Tenger rokona. Az R hang evolúciós fejlődési alakja a Z. Ezért a Dengir szabályos fejleménye a Dengiz, ami egyértelmű magyar nyelvűséget bizonyít, továbbá azokban a nyelvekben, amelyekben e szavaink megjelennek, egyértelmű e szavak magyar eredete.

A Ten, Den az Isten, de a szó sok más szavunkban is megjelenik. Erre példa a Den, Ten esetében a Víz, és az Úr fogalma. Szoros rokonok a Don, Ton – Tó, és más neveink. A Den-Tu, Don-Tu országnévben vajon az Isten, vagy a Víz neve jelenik meg? A mai Tengiz-tó helyesen Tengir-tó nevű. A Gir szabályos utóda a Giz, az R-Z hangfejlődés a szlávban, törökben, arabban, spanyolban, magyarban is megfigyelhető. Den-Giz-Ik neve tehát egyszerűen Isten-Fia, a Csillagok-Fia jelentést tartalmazza. Magyar név. Ten Köre a Nap, ami miatt Den-Giz-Ik a Nap-Fia jelentéstis tartalmazza nevében.

Atilla harmadik fia Ernák, akinek a nevét ismerjük Irnek, Hernák, Irnik, Irnák, Irmak alakban is. Vajon az Ernő, Ernye neveink rokonok a hun királyfi nevével? A névben az Er, Ir, Her nevek az Úr és Nap nevei, a Her egyértelműen Hős, Férfi. A név második eleme a Nák, Nek, Nik a magyar nyelvben raggá alakult, ami azt igazolja, hogy egykor nagyon fontos szerepet töltöttek be e szavak. A Na a szumerban Ember, Ház (város), ami miatt az Er-Nák egyszerűen csak az Úr-Háza. A K végződés többnyire kicsinyítés, becézés a magyar nyelven, meg többes szám. Az Er-Nák név tehát az Úr Házából való. Ennek a fogalomnak felel meg a többi névalak is.

Irmak neve azonban a harmadik, vagy a legkisebb fiúra utaló név. Irmak azonos a mai Irmag szavunkkal. Az Ír a Nap, aki írni is tud, a Mag Csillag, Gyerek. Ebből pedig az következik, hogy Irmak valóban Csabával azonos, a harmadik gyerekkel. Ugyanis fontos szokásunk volt, hogy a legkisebb gyerek nem mehetett háborúba, nehogy a család utolsó tagja is elessen, és magva szakadjon a családnak. Az írmag kifejezés ebből a korból ered, A Mag és Mak (Nagy, Hatalmas) természetesen szoros összefüggésben vannak. Már Usz-Iri nevében jelen van az Ir, Iri szó, amit Szemnek mondanak, de valójában az Égi Szemek a csillagok, a Személyek, a Szemek az Éjben.

Emnezár is Atilla fia, amint mondják. Em-Ne-Zár nevének elemei érthetők magyarul. Em a Keletkezés, a Ne a Né és tagadás, a Zár magyar ige. De a Zár névalak gyakran más ejtésű is lehetett, pl. a Cár is megfelel a Zár névnek. A Cár a régebbi magyar Szár – Király szó leszármazottja az oroszoknál. A név értelmét nem akarom megfejteni, mert sok változata lehet, aminek felírására nincs mód.

Atilla fia Uzendúr is. A névben az Úr könnyen felismerhető. Az Üzend-Úr fogalom könnyen jöhetne, ha nem lennénk gyanakvóak. Az U-Szent-Úr, vagyis U-Szend-Úr már jobban elképzelhető a herceg nevének valódi jelentéséül. A nevet még sok formában lehetne értelmezni.

Mundo talán Atilla fia, de ez nem bizonyos. A névben a Mundus latin név is felismerhető, azzal az ajánlással, hogy a hun, vagyis a magyar, sokkal régebbi a latinnál. A Mundus – Világ a latinban, a magyar Mun a Menny, a Da a Föld, a Mun-Da és variánsai a Menny és Föld, vagyis a Világegyetem fogalmát tartalmazzák.
A regék szerint Honoria bizánci császárlánytól született Csaba, akit Irmak királyfival lehet azonosítani. Csaba nevének jelentése Víz-Háza, vagy a Víz-Ura. A név megfelel Atilla fiának, mivel atyja hatalmas folyó volt, aki elárasztotta a földeket és népeket. Csa a magyar nyelvben Víz, Folyó, Ba a Bá, az Úr, aki Háza a folyónak. A Csoba szintén ezt jelenti, a Cso Víz, ami nagyon sok nevünkben megvan. A Cso Folyó, ami egyben Folyamat is, így a Folyton Folyvást, vagy a Cso-Cso játéknevet is pontosan lehet érteni. Csoba nem „Fiatal Fiútestvér", aki ezt írta, nem érti a magyar nyelvet. Sába nem rokona a Csaba névnek, bár a Sába is eredendően magyar nyelvű név.

Krimhildától született volna Aladár, a regék szerint. Krimhilda neve Krím-Hilda értelmű lehet. A Krím nagyon ősi magyar fészek, már 40.000 évnél régebben elfoglaltuk a területet. Krím Hildája esetlegesen egy Kimmer Hilda, Kimmer Ildikó nevét rejtheti. Tehát ez a feleség nem ölhette meg Atillát az esküvőn, mivel tőle született meg Aladár fia. A Krím és Kimmer fogalmak az ókor közepéig nyúlnak, szoros kapcsolatban a szkytha magyarokkal. Eszerint Krimhilda nem germán név, hanem éppen magyar, vagy kelta.

Aladár nevét is sikerült kikutatni. Meggyőzően merem állítani, hogy magyar nyelvű név. Ala-Dár a királyfi nevének két eleme. Ala jelentése Magas. Voltaképpen a latin is jólo őrzi e nevet, Al jelentése Magas, Alacsony és El. A manysi Ur-Ala (Ural) Hegy-Magas. Vajon eredhet-e a latin a manysi nyelvből, ha ilyen megdöbbentő egyezéseket ismerhetünk fel a két nyelv között? A Dár és Dér Csillag a magyar nyelvben. Vagyis Fiú, Gyerek, a gyerek lehet lány is, mert a lányok is nálunk csillagok eredetileg. Nem úgy, mint egyes népeknél.

Ala-Dár tehát Magas Csillag, magasan született fiú. Úgy tűnik, megverte a Nedao-menti ütközetben Csabát, a testvérét, amivel jelentősen hozzájárult a hun birodalom vesztéhez. Emr a cselekedete miatt mégsem nevezhetjük árulónak, mert nem ismerte, mire megy ki a játék.

Atillához kapcsolható női név még Micolt, és Ildico. Micolt és Ildico neve is magyar nyelvű. Micolt nevét így kell értelmezni: Mi a Fény, a Colt a Költ, Kelt ige neve. Szerencsére a szumer nyelvben is jelen van a Mi/Me és Mu, mint Fény, ezért nem szükséges sok helyre futkosni a név jelentését illetően. Mi-Kolt neve ezért Fényben-Kelt értelmű. A Kelt magyar szó Kolt alakja ma is élő, lásd a Koltai nevet.

Ildico neve már megjelenik Eriduban, ahol Ildi királynő, vagy hercegnő neve is ez. Il-Di jelentése az Isteni Di. Il, El, Él az Isten egyik neve a magyar nyelvben, több száz változata van, amelyeket itt képtelenség bemutatni. A Di nem más, mint Da Földanya nevének egyik változata, kettőzve is jól érthető. Ildi magyar női név, Eridu példája alapján már esetleg 7.000 éves. Az Ildikó forma valóban hun alakú, a magyarok Ildike, Ildika alakot mondanak, a hunok Ildikó formát. Mellesleg ennyi a magyar és hun nyelv közötti különbség is. A Hildegard germán névre, vagy az Ildikó „gyilkos" fogalmára ki sem térek, mert a magyarok népei nem vettek át sokáig, nagyjából II. Rákóczi Ferencig, senkitől sem neveket.

A Dalma és Zselyke is hun női nevek.

Atilla gyilkosság áldozata lett. Akkoriban, és sok évszázaddal utána is, rengeteg királyt eltettek láb alól. A királyok rettegtek az orgyilkosoktól. A rengeteg gyilkosság külön témát érdemel. Minden más nemzetnél is a király eltávolítása az új a hatalom útjából jól szervezett bűnbandák létezését bizonyítja. Kiváló terepe ez is a regényeket írók fantáziájának.

Atilla királyi udvarából is megmaradt néhány név.

Esla hun vezér nevében az Es a Ház, a La a Hely jelentést képviseli. Az Es jelenthet Ős, Űs, Is fogalmat is. Esla a királyi házat gondozhatta.

Eskám szintén a hun udvarhoz tartozott. Es-Kám formában az Es Ház, és esetleg Ős, a Kám a Kán változata lehet. De az is lehet, hogy ez nincs így. A Kám pontos jelentése még nincs felderítve.

Laudaricus valószínűleg az Aladaricus név változata. De ez nem biztos. Úgy tűnik, inkább önálló név. A Lau-Dar Ember-Csillag értelme közelebb vihetne a név helyes értelmezéséhez.

Edekon, vagy Edeko neve megjelenhet Edeka és Edika formában is a szövegekben. Az Ede magyar név, talán rokon az Édi Kán formával. Az biztos, hogy az Ede-Kán (Edekan) név megjelenik Edihun, vagyis Edi Hun nevében is. Édi Hun Itália ura lesz, Atilla halála után. Az Edeko változat az Ede becézése.

Edeko, vagyis Édi Hun fia Odoaker, akinek a neve színmagyar eredetű. Odo-A-Ker a név pontos értelme, ami Udu-A-Ker, vagy Udu A Kör fogalmat testesíti meg. Udu-A-Ker egy napkirály volt, magyar, vagyis hun eredetű, és a Turul házból származott. Neve tehát Nap-A-Kör. Őt is, mint számtalan nagy királyunkat el akarják ragadni tőlünk, mivel a jó érzésű kutatók sem értik a nevek jelentéseit.

Hun-Ulfus Edeko (Edi-Hun) másik gyermeke. A Hun Csillag, az Ul Fiú, a Fus Fős. Csillag-Fiú, aki Fő volt. Az Ulf germán törzsnév is.

Tulna Edeko unokája. A Tul sok szóban megjelenik, a Túl magyar ige azt jelzi, hogy mindenen túl lévő dolog. A Na magyar szó több jelentésű, Nagy, Kő, Ház, Ember, gyakran Nő és Igen. E jelentések közül Túl-Nagy (magas), vagy Túl-Ember lehet a név igazi jelentése. Tulln városa, és Tolna megye neve rokon lehet Tulna nevével.

Tulna neveként jöhet elő Oklán-Teklán neve, amit „kisgyerek" jelentéssel értelmeznek egyesek. Ez is tévedés. Ok Csillag, Lán az Oroszlán, Tek a Nap, Lán az Oroszlán. Ok-Lán-Tek-Lán neve tehát színmagyar nyelvű, és Csillag-Oroszlán-Nap-Oroszlán fogalmat képvisel. Az sem biztos, hogy azonos lenne Tulna vezérrel.

Berik vagy Berikh hun főúr. Ber a Férfi, Magas, (Em-Ber), Ik az Ék, Ok nevekkel azonos, ami szerint Ber-Ik egy Magas Ember-Fia (Csillaga).

Onogésius, vagy Onegésius neve magyar nyelvű. Az Onog-Észi nem más, mint az Unug (Un Ég Királynőjének Fia) Esze. A vezér nevében megjelenik Unug népnevünk (Un Fiai). A görögök nem tudták leírni az U hangot, helyette O jelet alkalmaztak. E név szerint a hunok Unugnak is tartották magukat. Valóban fővezér volt Atilla mellett.

Glones hun vezér neve a Gelones név rövidülése. A Gelónok népe egy ókori magyar nép.

Skotta szintén hun név, Onogesius öccse. A név nagyon hasonlít Szkottasz nevére, aki Egyiptom felől érkezett, és a skótok ősanyja. A hun Skotta neve tehát kapcsolatban lehet a keltákkal. De a Szkytha név is közeli a Szkotta névhez.

Chel-Chal vezér neve is magyar nyelvű. Két formában is értelmezhetjük jeles vezérünk nevét. A Kel-Kál alak azt jelenti, hogy Nap-Nagy. A Kel ige a Napra vonatkozik, a Kál Nagy értelmű, a Gál változata. Lu-Gal pl. Ember-Nagy értelmű királyi cím. De a Csel-Csal értelmezés is érdekes, ami egy cselvető és csalogató haditaktikát alkalmazó vezérre utal.

Réka királyné udvarmestere Adames. A név lehet a Ház – Es Ádámja, első embere. Ádám az Udum, Napom, ősatyám variánsa, magyar nyelven. Adamis alakja is van.

Buda (Buddha, egy a tökéletesek közül) udvari bolondja afrikai berber származású törpe volt, akinek a bőre sötét, beszéde pedig mulatságos volt. A berberek és magyarok közti rokonság nagyobb, mint azt képzelik. Zerkon volt a neve, amit görögösen Zerkon formában írtak. Kérdés, ki adta ezt a nevet a törpének? Ha a hunok, akkor a Zerko lehet Serkő, amely madár kormos, és sokat fecseg. De a Zerko közel áll a mai Cerkóf majomnévhez is.

Kuridák keleti hun király. Nevében a Kur Hegy, Ország, a Kuri Hegyi. Ha valóban a Dák név van a király nevében, akkor további bizonyítékot nyertünk a dákok magyarságát illetően. A nevet lehetne tovább elemezni.

Tuldila hun vezér nevében a Tul szó ismét megjelenik. A név becézés is lehet. Toldila formában Toldi nevének régebbi, hun megjelenése. Ugyanis Toldi a Tölgy eredeti neve, Told településünk neve is ezt igazolja.

Arnegiscolus bizánci hadvezér volt, de szkytha származású. Megtartotta eredeti székely nevét. Az Ár-nyéki-Szikulosz elég pontosan megfelel nevének. A szikulosz a székely és szkytha görög változata, tehát a vezér valóban magyar, és valóban szkytha eredetű, amit a nevében is visel. De az Arnegi szónak lehet más jelentése is, mint Ár-Nyéki.

Több más név is ismert, amelyek nem feltétlenül magyar nyelvűek.

Kandak, Candac alán király nevének értelme Kán Dák. A Dák a magyarok egyik népe, akiknek az ura, kánja volt Candac.

Hormidák alvezér volt. A nevében a Hor a reggeli felkelő Napisten neve. A Hor-Midák névben az utótag, a Midák jelentésére eddig nem sikerült rátalálni. Talán nem a Midász variánsa.

Szent Szeverin pápa hun származású volt. Nevében a Szever (Északi), Szavár nevek vannak jelen. Szubar- Ki szumer, Szubar-Tu akkád névforma, a Ki és Tu Ország jelentésű. A magyar szavárok, szibérek, orosz szeverjánok, itáliai szabinok, és sok más nép mind az ősi magyar Sza népből ered. Szent Szeverin pápa a második magyar pápa Jézus trónusán.

Busan vezér neve a Bu és San elemekből éül fel. Bu a Fő, Fej, lásd Buksi, a San az ázsiai hunoknál is Úr értelmű. Bu-San ezért magyar név, és Fő-Úr a jelentése.

Atilla halála után még léteznek a hunok, de később sok más név alatt. Egészen a magyarokig, és keltákig, sőt, a germánokig és szlávokig, irániakig és indekig. De mind eme népeknek a nyelve a magyar nyelvből ered.

Kattar, akit Kadarnak is neveztek őseink, fontos nagy király volt. Szerepel a Tarih-i-Üngürüsz krónikában is. Atilla őt küldte Hispánia felszabadítására. Átkelt a Pireneusokon, majd megverte a félsziget csapatait. Egy uralkodó, Katar jövetelének hírére, Afrikába menekült. Miramammona olyan király volt, akinek a nevét nem sikerült megérteni, de a harcot nem vállalta a hunokkal. Katar, Kattar, Kadar nem lehet azonos Karaton királlyal. A Kat-Ar, Kad-Ar értelme Háza a Fegyvereknek, ami beszélő név. Miramammona Csoda-Mammon esetleg, de nem ismeretes, milyen népet vezetett.

Orestes pannóniai származású volt, aki fontos szerepet töltött be a hun udvarban. A pannonok magyar nyelvet beszéltek. Orestes apja Tatulus, akinek a felesége hun nő volt, vagyis Orestes anyja hun volt. A Tatulus nevet több formában is értelmezhetjük, a Tatul lehet a kiindulási alap. Orestes fia Romulus Augustulus, az utolsó római császár.

Szent Márton Savariához, vagyis egy magyar pannóniai városhoz kötődik. Mivel a Márton nevet összekötöttem a Maotun névvel, számomra világos, hogy mind a Márton, mind a Maotun Ifjú-Úr jelentésű. Egyszerűen nehéz felfogni, hogy a szavak jelentését ismerő kitűnő kutatók hogyan nem képesek felfogni a Mar Ifjú, és a Ton/Don Úr jelentését? Ha pedig a kínai nyelv hangzóit is megnézzük, akkor világosnak kell lenni, hogy a Mao-Tun valójában Márton, mert a kínai nem használ R hangot, csak igen ritkán egyes szavak végén, egyszerűen nincs R hangja. Akkor egy kínai hogyan írhatta le a magyar Márton nevet? Valahogy így, Mao-Tun.

Odoaker király akár germán, akár magyar király volt, mindenképpen magyar anyától kapta a nevét. Udu-A-Ker nevének igazi jelentése, vagyis Udu, a Napisten, aki Kör alakú. Itália központi hegyeiben a magyar népművészet jelenik meg ma is. Az Appenninek hegyeiben lévő magyar motívumok azonban őseredetiek is lehetnek, hiszen mi népesítettük be Itáliát először.

Severus pápa a második magyar pápa Szent Péter után. Severus hun, vagyis magyar családból származik. Szent Péter és Severus után csak a harmadik magyar pápa következhet, igazából.

A hun vezérek többségének magyar, kisebb részének kelta neve van. A magyarok és kelták egy gyökérről erednek, pontosabban a kelták, hosszú fejlődés után a különböző magyar törzsek utódai. A kelták és szkythák, vagyis magyarok, gyakran egy településen laktak, amit régészeti leletek is bizonyítanak.

Gaál Mózes írásai alapján is sok adathoz juthatunk. Írásait átdolgozta Szántai Zsolt, egy olvasandó anyagot összeállított Dibás Gabriella. Eszerint Hadak Ura egy hatalmas ősi isten. Puszta az emberek ősatyja. Szerepelnek a Rif hegyek, amelyek esetleg messze keleten vannak. Ez nem így van, a Rif-hegyek az Atlaszban emelkednek az ég felé. Azon a vidéken az atlantiszi magyarok éltek.

Ménrót óriásnak volt két fia, Hunor és Magor. Amint látjuk, Mén-Rót a Mennyei-Rúd, a Vadász csillagkép, ezért óriás. Két fia is óriás, a hunok között a 220-240 cm-es harcosok nagyon gyakoriak voltak. Volt még egy bizonyos Dul király, akinek volt két lánya. Dul nevében a Du a Nap. A két fiú elveszi a két lányt, így jön létre a magyarok népe.

Hunor fia Bor, akinek a fia Tana. Tana két fia Érd és Keled. Érd fia Bendegúz (Bendekus), akinek három fia Rof, Buda és Atilla. Keled fia Keve. Atilla két fia Aladár és Csaba, akik nem tartottak össze.

Puszta fiai: Széptüzek Lángja, Jószél Fúvása és Szépmező Szárnya. Puszta a Világfa tövében telepedett le. Szépmező Szárnya fia Tana (Thana, Tanka, Danka), unokája Ménrót.

A hun nevek, a Turul dinasztia nevei, a magyar krónikákban folytatólagosan következnek egymás után. Abszolút biztosan igazolva, hogy az Első Korok népének uralkodói folyamatosan alkottak, új és új birodalmakat hoztak létre, amelyekben az emberek élete viszonylagos biztonságban volt. Sokaknak nem tetszik, hogy a magyarok, oroszosan matyerek az emberiség szülői. Ezért aztán mindent megtesznek, hogy az igazság, világosság és tisztaság területéről kivezessék az emberiséget a homály világába.

IX. FEJEZET: FEHÉR HUNOK

Az egyik legfontosabb hun, vagyis magyarul beszélő nemzet, a fehér hunok nemzete. A legtöbben azt hiszik, hogy a hunok ma már nem léteznek, holott ez nincs így. A magyarok ma is valódi és ősi (legalább 40.000 éves) hunok, de sok más nép génjeiben és nyelvében felismerhető a hun eredet. Az igaz, hogy az ősnyelv a sok évezredes fejlődés miatt, rengeteg változáson esett át. Viszont az is igaz, hogy a sok ezer éves nyelvi fejlődés ellenére, ma is rengeteg sok nyelvben felismerhető a magyar szókincs alapvető jelenléte. Az indoeurópainak minősített nyelvek Keleten is a magyar nyelvből származnak. Az oroszok, indek, irániak, továbbá a kínaiak, tibetiek, valamint a koreaiak, japánok is a magyar, vagyis hun alapnyelvből vették nyelvüket. Különböző irányokba fejlődött az ősi alapnyelv, amelynek létezési ideje csak tízezer évekkel mérhető, szemben a mai nagy nyelvekkel, amelyek csak néhány ezer esztendősek.

A fehér hunok, éppúgy, mint a többi hunok, a magyar nyelv egyik nyelvjárását beszélték. A magyar nyelv 40.000 éve foglalta el Európa, Ázsia és Észak-Afrika hatalmas térségeit, de behatolt Amerikába is, és a Föld nagyon sok zugába. Ez az oka annak, hogy olyan sok népnél találhatunk magyar szókincset ma is, e népek élő beszédében.

A kínai, vagyis han civilizáció magyar nyelvi és magyar írásos eredetű. Kína népe éppúgy az Édenből származik, vagyis az egyik magyar őshazából, mint bármely más népe a Földnek. Kína felemelkedése a hunoknak köszönhető, akik magas civilizációt hoztak Nyugatról Keletre. A Négy Világtáj Ura, a Menny Fia, Isten Fia, és sok cím mögött az Egyetlen Isten földi reinkarnációjának eszméje ismerhető fel.

Kr.e. 1.200 körül a Fehér és Vörös Ti törzsek a Huang-ho partvidékén tanyáztak. A színek azonosak Egyiptom színeivel, Alsó-Egyiptom, az észak, vörös, Felső-Egyiptom, a dél, fehér színű. A Ti szó Élet jelentésű. Szász Bélánál a Ti még Tik, vagyis Nap alakú és jelentésű volt.

A sok évezredes háború a hunok, vagyis magyarok, és a hanok, vagyis kínaiak között, rendkívül sok pusztításhoz vezetett. A sok harc azonban nem semmisíthette meg a magyarok és kínaiak közötti vérrokonságot. Mao-Tun, vagyis Márton uralkodása idején a hun-magyarok ismét a hatalom csúcsára kerültek, de később a hun birodalom összeomlott. A nyugatra húzódó hun, vagyis magyar törzsek, olyan testvéri magyar nyelvű közösségekbe ütköztek, mint a fehér hunok, kidarita hunok, és az európai hunok nyugatra vándorló csoportjai. A későbbi zsuan-zsuan törzsek voltak az utolsó igazi magyar populációk, akik elhagyták Keletet, hatalmas nyelvi, kultúrális és genetikai örökséget hagyva hátra. Főleg az emberi tudatban, ami szerint egy tőről származunk.

Valószínűleg a későbbi Kusánok, a szasszanida irániak, a Parthusok, és a közép-ázsiai birodalmak uralkodó családjainak nevei között rengeteg magyar nyelvű uralkodói nevet találunk. Ezek a vezető családok magyar eredetűek voltak, ami miatt igen sok magyar eredetű nevet használtak. A nevek felderítése ma sem történt meg.

A korban több magyar eredetű nép is tevékenykedett. Az Avarok (Abarok), mint ázsiai avarok, akik u-ar-ok, és chunniak voltak, de az európai avarok is vár és hunn törzsekre tagolódtak, azután a szakauraka (Szaka Urak) törzsek, a kunok, a besenyők-pacinakok, meg a Dzsungárok, akik a Hungároktól erednek. A sok népnévből abszolút biztonsággal leszűrhető a nevek magyar eredete.

A fehér hunok a közép-ázsiai hunok egyik része. Történetükhöz van néhány adat, amelyek hitelesek. Csakis a hiteles adatokhoz szabad ragaszkodnunk. Sajnálatos módon a nemzetközi nyelvészek többnyire nem értenek magyarul, és a magyarok helyébe saját rokonaiknak vélt nyelveket igyekeznek helyezni, meghamisítva a tényleges történéseket.

Kidari király nevében viselte a Vas szót. Ám a Vas a magyar nyelvben Fehér értelmet is visel. Vasz, vagy a Vas színe fehér, ahogy Felső-Egyiptom fővárosának, Vasz-nak a neve is fehér, mivel a Fehér Korona városa elvégre Vasz-et. Ebből pedig az következik, hogy a Vas-Hunok, a kidariták, szintén fehér hunok. A fehér hunok magyar nyelvű nemzetségeinek többsége Indiába került, ahol az ind nyelvcsoport hatása megváltoztatta nyelvüket. Ma a nyelvük, nyelveik az ind nyelvcsoportba tartoznak, mivel nyelvváltáson estek át, és beolvadtak India népei közé.

A Hefta görög szó, Hét jelentéssel. A Heftalita a fehér hunok közismert neve. Hefta a Hét, a Li Király, Mészáros Gyula hatti szószedetében, a Ta Táj, ország. Ezért a Hefta-Li-Ta népnév pontos jelentése Hét-Király (Királyság)-Tája. A Heta (Hét) egyértelműen a magyarokra utaló név, változata a Geta. A görög Hefta – Hét jelentésű szó Hef tagja a magyar Feh fordítottja. Azt is kell tudni, hogy a Feh-Ér magyar szó a Fej-Ér szó változata, ami Fő-Úr jelentésű. Fejér megye és Székes-Fehér-Vár kapcsolata világosan megmutatja a két variáns jelentését. A Fehér a Fej-Ér (Fej-Úr) színe. A Fejedelem szóban is a Fej tűnik elő, az Edel Tündér, az Em Hely, mint az Om. Az Edel tündérek jelenléte több más szavunkban is felismerhető. Az Ede, Edelény, az Ete, Etel-E nevekre is rámutat. Persze, e neveknek egyéb jelentése is lehet, a fejedelem szóval együtt.

A római chionita névben a Cyon – Kutya, Farkas nevet láthatjuk. A Cyon név ma is használatos. Lukia (Lykia) nevével is rokon, ami a Fény (Lu) Országa (Ki) fogalmat tartalmazza. Mivel a Fény Földje az éjszakai égbolt, a csillagok világa, Lykia nevét Farkasföldnek is értelmezik, ami nem teljesen helyes. Apolló, a Fény Ura, Lukiában pihente ki fáradalmait, amely térség már legalább 12.000 éve magyar terület. A Lykia görög név, ám a Lukka forma régebbi, és megmutatja a névben rejlő U hangot, amit a görög nem tudott leírni.

A farkasok közé soroljuk a vörös farkasokat (Cuon alpinus), amelyeket vörös kutyáknak is nevezünk. A hiénakutyák (Lycaon pictus) szintén félelmetes ragadozók. A vörös farkasok széttépik a tigrist, a hiénakutyák az oroszlánt, ha szükséges. A vadkutyák éppúgy őseink tiszteletét élvezték, mint a négy nagymacska, illetve a ma már kipusztult kardfogú tigrisek fajai. A sörényes farkas Chrysocyon brachiurus tudományos nevet visel. Kis-Ázsiában Sztrabon idején a lykian nyelvet beszélték, ami a szavárd nyelv egyik neve, és Lukia nevéből ered. A magyar őstörténet csak a jégkor alapján érthető meg, mivel a magyarok népe akár több százezer éves. A mai népek kutatói egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a magyarok írásával, nyelvével, ezért aztán mindkettőt semmibe veszik.

A Khéta, Géta, Heta, Hetu, Yeta mind a hét-magyarok neve.

Az indiai Puránák, a szent hagyományok könyve, Turuszka néven említi azt a népet, amelyre az India feletti hatalom szállani fog. A Turuszka név a magyarokat jelenti, a Trószokat, a trójai tarján magyarokat. A Turuszka, mint Trószka, egyértelműen a trósz magyarokat jelenti. Ősük Feridun turk-turáni király. A Turk a Türkhen etruszk, vagyis magyar névből ered, mint a Turán szó is, aki szépségistennő is Itáliában, Turan néven. Feri-Dun nevének jelentése pedig Tündér-Úr.

Indiában sok adat szól arról, hogy hunok vándoroltak be a szubkontinensre, jóval a fehér hunok megjelenése előtt. A Kathiak a khétákkal lennének azonosak, hetu-magorok, akik Katmandu város nevében is élnek, továbbá a Kathiawari névben. Ez a név Kátja-Vári formájú magyarul, a Káta magyar nevek tkp. Királyi táj értelműek. A Kathi nép Kis-Ázsiából ment Indiába, egyik vezértörzse a Komani, Khuman, akiknek fővárosa Karkemis volt. A komanok 20.000 lovast tudtak kiállítani. Ko-Man jelentése Kő-Ember. A Kathiawari nép katonai törzse a koman, khuman, Indiában a Gujárok közt elvegyülve, ma is léteznek.

A hunok egyik törzsének a neve Makvana, akik Indiában ma is ismeretesek. A Makvana a Kathi nép egyik alosztálya. A név jelentése Mak-Vána, vagyis Nagy-Vánok. A Mak és Mag a magyar nyelvben Nagy, Csillag a Vánok a Van igéből eredő név, "isteni, királyi, felsőbbség" a jelentése.

A Puránákban a hunok neve Mauna. Ez a szó rokon lehet a Mana, a Manó és talán a Mak-Vana nevekkel. De Ma-Una formában a Föld (Ma) Elsői (Una). A latin Una is a magyar Un Ég Királynője nevéből ered.

Jauvala a Kr.u. 5. század fehér hunjainak vezető törzse, illetve Toramana, Mihiragula uralkodók családi neve. A törzs neve Jau-Vala értelmű, a Jau a Jó magyar szó változata a Vala magyar ige, amiből a Valák istenségei keletkeztek. A Jau-Vala törzs tehát a Valák Jója. A törzsnév önmagában is elkötelezettséget hordoz a Jóisten oldalán, csak ezt sokan nehezen értik meg.

A fehér hunok népnevei közül a kínai Yeda, Yanda, kiejtése Jeptal, magyar nevek. A Yeda egyértelműen a Yeta, vagyis Heta magyarok neve. Hetu-Moger forma is ismert. A Mo-Ger a Fény-Gyereke jelentést tartalmazza. Yanda a Kanda kínai változata, ami a Kende rangnevünkkel azonos. Ez a név Egyiptomban is létezik. A Jeptal az Ep-Tal alapján Háza a Bölcseknek. A görög Hefta – Hét szó eredhet a Hep-Tal – Ep-Tal magyar szóból, ami Háza a Bölcseknek értelmű. A görögök a magyarokat (szkythákat, hunokat) tartották a bölcsek népének, vagyis a Heta magyarokat.

Prokopiosz szerint a királyságra a dinasztia Heftal, Eftal nevét alkalmazták. A lakók neve Heftalita volt. A nevek jelentését bemutattam.

Szanszkrit forrásokban a nevük Húna és Szvetahúna. A Húna névalak rendkívül fontos, mert a név két eleme jól érthető magyar nyelven. A Hu Menny Fia, ami Csillag is. A Na több jelentésű, Nagy, Kő, Ház, Ember, Nő, Igen a legfontosabb jelentései. A Hu-Na, mivel népnév, egyértelműen a Hu nemzet Háza értelmet jelenti. Vagyis a magyarokat. Mivel a Na a szumerban is jelen van, igen nehéz elvitatni tőlünk e szót. A szumer nyelv ugyanis a magyar nyelvből keletkezett.

Az Ep-Tal (Heftal) törzs 400 körül elfoglalta Transzoxaniát, 425-ben átkeltek a Yakszarteszen, a Szir-darján, megtámadták Perzsiát, ahol Bahrám Gur megverte csapatainkat.

Ezután 456-ban I. Khingila (430-490) megdöntötte a kidarita dinasztia uralmát. Egyesítette az Uar és Hun törzseket, amelyek Uarhun és Alkhon néven is szerepelnek. 483 és 485 között Khingila lerohanta Perzsiát. Khingila neve magyar név, a Khin a Király, a szumerban Kin a formája. A Gila a Gyila szóval vethető össze, ismert Ghilasz magyar név is. Gil-Ga-Mes nevében is szerepel a Gil szó. Gilgames nagy hősünk nevének mindhárom eleme természetesen magyar nyelvű. A Gila a Gyula szóval is összevethető. Khin-Gila tehát Király-Gyula jelentésű név.

Firdauszinál Khingila neve Sengil, a kínai szövegekben Cha Li. Sen-Gil előtagja, a Sen jelentése Lélek, Szent, a Tisza mellett feltárt Kr.e. 2.500 éves istenasszony Sentes nevében is szerepel. A görögben, latinban nincs S betű, illetve az S-t Sz-nek kell mondani, emiatt a Sentes név előrészét később Szent formában írták.

Khingila utóda Toramana (490-515), aki megtámadta Indiát, és a Gupta birodalmat szétverte. Tehát a fehér hun indiai behatolást Toramana kezdte meg. Nevében a Tor-A-Mana, vagy Tora-Mana összetétel figyelhető meg. A Torol, Torlás szavunkat ismerjük, a Mana olyan elvonatkoztatott lélek, ami mindenben benne van.

A türkök és perzsák szövetkeztek, majd 557-558 körül legyőzték a fehér hunokat. A fehér hunok egy része Indiába menekült, ahol ind típusú nyelvet vettek fel. Másik részük 567-ben a Kaukázus avarjaihoz csatlakozott.

A nyugatra vonuló magyar nyelvű törzsek közé tartoztak a kusánok, az európai hunok, a fehér hunok, a szasszanida irániak, az avarok és mások. De ne feledjük el, nyugaton szintén igen sok magyar nép és törzs élt, egészen az Atlanti-óceán partjáig. Az indoeurópainak nevezett magyar nyelvi fázis népei a Kr.e. II. Évezredben jöttek létre, nyelveik a magyar nyelv evolúciós alakjaiból származnak. Ezért az ind, iráni, örmény és sokkal később a szláv királyi családoknál rengeteg magyar uralkodó nevet fedezhetünk fel, mert az indoeurópai nyelvek a magyar nyelvből keletkeztek. A királyi nevek feltárása magyar szempontból nem történt meg. Ellenben számtalan magyar királynévre indoeurópai jelentést akasztottak a nyugati nyelvészek.

Indiában Rajastán neve Királyország értelmű. A Raja – Radzsa név magyar eredetű, a Ra a Nap, a Raj névben kicsinyítés ismerhető fel, tehát Napocska az értelme. A Rani a Királynő, amiben megint a Ra Nap jelentése mellett a Ni – Nő értelmét láthatjuk. Ha a Maha – Nagy indiai szót vizsgáljuk, akkor szintén magyar eredetet kell felismernünk. Ugyan a szumerban is a Mah Nagy értelmű, de a Mah elé kell helyezni a Mag, Maga, és Mak, Maka szóalakokat, amelyek szintén Nagy értelmet is tartalmaznak. A Mag Csillag, a Mag-As viszont Csillag-Ház, ami az égbolt, aminél nagyobb, magasabb fogalom csak nagyon kevés volt a régi időkben.

A kínai Ye-ta királyi clanja névben a Heta királyi klánja fogalmat láthatjuk. A hangtörvények legelemibb alkalmazásával is pontos jelentés vetül dinasztiáink neveire.

Az iráni Haithal és Hétal népnevek szintén magyarokat jelölnek.

Szír nyelven a fehér hunok neve Abdel volt. E név jelentése Háza Délnek, ami vonatkoztatható a déli helyzetű szumerokra, vagy még inkább az egyiptomiakra. A fehér hunok neveként jöhet elő az Abdelita népnév is.

A görögöknél az Epthalitai névalak mellett ismert a Nephthalitai forma is. A Nep-Ta a Nép Tája, ami szintén a magyarokat, a Népet igazolja a fehér hunok névanyagában.

A kínai Hoa is a fehér hunokat jelöli, mint az indiai Huna is.

A heftaliták, vagy fehtaliták írásukat arany és ezüst táblákra rótták. Az arany és ezüst lemezekre karcolt történetek még előjöhetnek, de általában az írástudatlanok a megtalált táblákat beolvasztották, nem ismerve fel rendkívüli értéküket. Priszkosz rétor is beszámolt létezésükről. Úgy tűnik, a magyar ábécé szent volt bizonyos időkben, ezért vésték aranyra, ezüstre a magyar ábécével írt szövegeket.

A Kagán névben a Király-Kán értelem van jelen. Uru-Kagina szumer király nevében is felismerhető a Kagán rangnév elődje.

Kunkha király idejében a fehér hunok Közép-Ázsia felöl Baktria, majd Kabul és Kandahar irányába törtek előre. Nagyjából 470-ben elfoglalják Kasmirt (Ka-Sumirt?), majd az Indus völgyében hatolnak előre, azután a Gangesz folyásának középső vidékéig, délen egészen Malwáig. Toramana tegin lesz az indiai birtokok teljhatalmú ura. A Tegin rangnév magyar nyelvű, a Teg a Kör, a Nap neve, az In Isten, amely szó már In-Anna nevében is Istent jelent. Kunkha egyszerűen Napka értelmű. Priszkosz Kunkha nevét Koncha formában írta le.

Krisztus után 500 körül a fehér hunok birodalma a Kaszpi-tengertől India közepéig terjedt. Az északi részek uralkodója a Kagán, a déli részek uralkodója a Tegin volt. Az uralkodói rangnevek egyértelműen magyar eredetű családot igazolnak a királyi házban.

Mihiragula a nagy Toramana fia, 515 után lesz király. Nevében a Mihi a Méhi szó változata, talán a Mike királyi név is a rokona. Egyiptomi fáraó neve is. Mihi-Ra-Gula nevében a Ra a Nap. A Gula a Gúla szóval azonos, ami a piramisok tetején arannyal volt bevonva, és amiből ered a Gyula magyar rangnév is, a Julius családnévvel együtt.

Ha a Caesar nem Cézár, hanem mégis Keszár, Kadar olvasatú lenne, akkor Caesar egyszerűen Hadúr, Kadar értelmű, vagyis Kaiser, Császár. De nem Caesar neve az elsődleges, hanem a sokkal régebbi magyar rangnevek. Mihály arkangyal Méhely, Méheli is. A Méh a Fény szorgos gyereke, az anyaméh a csillaggyermek szülőhelye. A hun ötvösök sok méhet alkottak aranyból. A római Julius nemzetség a magyar Gyula nemzetségből ered, Trója-Torja városából.

Ismeretes egy Lae-lih királynév is, amit egyes nyelvészek szerint a Tegin rangnévből rontottak. Ez nem igaz. Lae olvasata Lé, a lih olvasata Lik. Összeolvasva a neve, Lé-Lik alak jön ki, ami a Lélek egyszerű változata. Lae-lih tehát egy Lil, vagy Lél Ék király, aki Lil isten fiának tartotta magát.

Az indoszkythák királya Sahi néven nevezte magát. Nem nehéz felismerni e névben a Sza magyar népnevet, ami a szumeroknál Szág/Ság alakra változott, amiből a Sah rangnév is kialakult. A perzsa, és más indoeurópai nyelvek a magyar és magyar rokon nyelvekből alakultak ki.

A szakák és szakaurak éppúgy a szarvas népei, mint a hunok és magyarok. Az Égi Szarvas az egész égbolt, viszont a Szarvas csillagképet eltüntette a dilettáns csillagász társadalom. Pedig a Szarvas csillagkép olyan régi időkből ered, ami az indoeurópai népek idejénél sokkal régebbi.

Kasmir vidékéről ismert Lankhaba neve, aki Khikhila, vagy Kinkhila testvére. Lan az Oroszlán eredeti magyar neve, a Khaba viszont Sólyom, még a Kaba kő nevével is azonosnak látszik. A kabasólyom ma is közismert nevünk. Az Oroszlán-Sólyom, vagyis Lan-Khaba név nem ritka fogalom. Urartu művészi állatábrázolásai között sok a rejtélyes lény, Lan-Khaba neve is ilyen rejtélyes lényt nevez meg.

Kaniska indiai uralkodó szintén a fehér hunoktól származott. Neve, a Kaniska, pontosan és jól érthető ma is magyarul. Bár több variációs magyarázattal is szolgálhatunk e nevet illetően, de felesleges, minden magyar érti a nevet. Nem török név, hanem eredeti magyar név. Egy bizonyos Barha tegintől származott, akinek a neve szintén magyar nyelvű. Ha a Ház, a Bar több jelentést is visel, az egyik a Fekete Oroszlán.

A fehér hunok ellen harcolt Thaneswar királya. Tan-Es-Vár jelentése a Tan-Házának-Vára. A vár szakrális központ lehetett.

Azután Harcha Sziladitya csatázik a fehér hunokkal. A Harcha egyértelműen a magyar Harka rangnévvel azonos, a Sziladítja névvel nem kezdek semmit. Aki nem érti, magyar létére, az ne is értse.

Ismert még sok név. Prabhakara, és Radyavardhana királyok neveit érdemes még elemezni.

A törökök és perzsák, két rokon népünk, együttes támadása szétveri a fehér hun birodalmat. Phaganis hun király nem képes a támadást visszaverni. Nevében a Pha a Pa, Fa, Fő, a Ganis a Kanis, esetleg Kutya jelentést viseli. Pha-Kanis a Fő-Kutya, aki elveszti országát.

A fehér hunok beolvadtak India népeibe. Sok évszázad állt rendelkezésre, hogy a magyar nyelvű hunok nyelve ind nyelvvé váljon. De Gudzsara rádzsái a hunoktól, vagyis magyarokról származtatják magukat. Rajastan területén szintén sok hun utód él. Pandzsáb területe is a magyarok bázisa volt. Maradványaik ma is élnek Cilgitben, ahol a buriski nyelvet beszélik.

A Szikhek azt állítják, hogy nevük Oroszlánt jelent. A Szik magyar eredetű szó, Szumerban is Szik az alakja, értelme Nap. A Szik-Kur-At név lehetetlenné teszi, hogy a szlávok, vagy bárkik, elrabolják ezt a nevünket is. A Szik tehát Nap, igen sok magyar névvariánssal, a Nap jelképe pedig az Oroszlán. Valójában a Magor – Magyar is Napot és Oroszlánt jelent, bár van sok más jelentése is. A Székely népnév egyszerűen Nap-Hely értelmű.

A fehér hunok magyar nyelvűségét Indiában számtalan helynév hitelesíti. De India népei többszörösen magyar eredetűek. A földrajzi nevek, a munda, dravida, ind nyelvek, az indiai istenvilág nevei mind magyar eredetűek. Magam sem igazodom ki az időbeli viszonyokban, pedig azok a legfontosabbak. Az Idő segítségével tudnánk rendet tenni India nyelvei és népei közt.

A War és Wara nevek a magyar Vár és Vára nevek megjelenései Indiában. Különösen a Wara felel meg a Vára magyar névnek. A Vár ige is a magyar nyelvben, a Bar előzmények is igazolják a Vár magyar eredetét. E nevek az Ur, Uru szumer előzményekkel is közvetlenül rokonok. Az Uru Város, Kiemelkedés a síkon Az U-Ar – Vár – Város is egy szabályos fejlődési sorozat.

Sag-wara – Ság-vára, Bhil-wara – Bél-vára, Rani-wara – Ráni-vára, Pind-wara – Pind-vára, Til-wara – Til-Vára, Báns-wara – Báns-vára, Sar-war – Sár-vár, Al-war – Al-vár, Nathd-wara – Nathd, Nagy-vára, Nema-war – Néma-vár, Mana-war – Mana-vár, Mahesh-war – Mahes-vár (Nagy-Ház-vár), Badna-war – Badna-vár, Bhan-war – Bán-vár.

Továbbá Katchiawar, Rameshwar, Jhalawar, Marwar, Gohilwar.

A Vad és Vada települések nevei is magyar eredetűek. A magyar Vad, Vadász, Vadon és a hun Vatni azonos szavak. A Vad a Bad – Ház, Falu névvel is azonosak.

Vada – Vada. Luna-vada – Lunavada. Sana-vad – Sana-vad. Petla-wad – Pét-La-Vad. Chand-vad – Kánd-vad. Jhinjhu-vada – a Jhinjhu megoldása bizonytalan. Vadnagari – Vadna-Gari. A Gari a Garád magyar szó rokona.

Az indiai Pur – Város és Pörgés, azonos a szumer Pur szóval, lásd Nip-Pur, a Nép-Városa. A magyar nyelvben a Par, Per, Pur jelentése Ház, Város. A Pörgés a vár folytonos pörgésére utal, ami valamilyen csillag lehet, mikvel a csillagok is lakhelyek, őseink szerint. Ami teljesen igaz.

Raj-Pur – Rádzsa-Pur, vagyis Rá isten Háza. Mehid-Pur – Méhid-Pur. Sarang-Pur – a Sarang ismeretlen szó a számomra.

Sawai Madhopur, Kilchipur, Shajapur, Alirajpur, és sok más város nevének megoldása nem biztos a nevek nem kellő ismerete miatt. Barsal-Pur, Khan-Pur a Kán Háza, Karan-Pur, Ganga-Pur a Gangesz Városa, Padam-Pur, Jahaz-Pur és még sok település neve tartalmazza a Pur Város szót. De mégsem lehet megállapítani, hogy a szumer adta-e át e sok Pur nevet, mert nem ismerjük az időhöz kötöttséget. Nip-Pus neve egyértelműen a legrégebbi, ami a szumer Pur átadására mutat, az ind átadás helyett. Szingapur neve is ide tartozik.

Az Abad településnevek is magyar eredetűek. A magyarok sokkal régebbiek az irániaknál, minthogy az Abád iráni szó lehetne. Az Aba és Apa magyar szó, a D a szó végén speciális magyar nyelvi jelenség. A D jelöli a Helyet, Várost, ami miatt az Abád egyfajta Atyád, olyan hely, ahonnan kijöttél egy karavánal. A magyar Abád-Szalók város neve is ezt igazolja.

Ahmad-Abad város egy Ahmad nevű hódítóról kapta a nevét. Naszir-Abad neve megdöbbentő, mert a Naszir név a Magyar népnév variációja, még Jézus fogalmához is kapcsolódik. Fatah-Abad arab jellegű név.

Az ind Gar, Garh nevek a magyarból keletkeztek, város a jelentésük, amiket régen kör alakú védművekkel láttak el. A mai magyar Garád ezt bizonyítja.

A Nagar ellenben, Na-Gar olvasatban, Nagy-Ház, Nagy-Kar, amely települést védművek, karok védtek.

Nagar – Nagy Kar, Város, a finn Kar is Város, a kelta Kaer is innen ered. Visnagar, talán Magas Nagar.

Rai Singh Nagar – Királyi Oroszlán Város. Vagy Naporoszlán Város. Ebből is láthatjuk, hogy a Rai a Rá Napisten nevéből ered, a Singh az Oroszlán, ebben a névben a Szin a Nap, vagyis az Oroszlán, a Nagar, a Nagy-Garád a Vároös. Csak ezek a nevek régiek, 3-4.000 évesek.

A Barna-Gar nevet érdemes lenne alaposan kikutatni.

A Sar, Sahr szavak jelentése Hegy. A Szár-hegy magyar név is megfelel ennek a fogalomnak. A Szár magyar szónak több jelentése van, pl. Láb-Szár, de ezek a jelentések inkább a Király, Száraz irányba visznek. Szárban álló hegyek, kövek lehetnek az ind nevek ősei.

Kapurisar nevében a Kapu külön elemzést igényel, a Ri és Sar értelmezése lehetséges a magyar nyelvből.

Mivel az indiai nyelvek, a dravida és ind nyelvcsoportok is, tele vannak magyar szavakkal, nem lehet látni a magyar-indiai nyelvi rokonságot, csak úgy, egyszerű eljárások segítségével. Ezért szükséges lenne alaposabb nyelvi vizsgálódás, ami legalább az utolsó tízezer év lehetséges folyamatait követné. Erre ma nincs lehetőség.

Az indiai településnevek között százával fedezhetünk fel magyar neveket. Az ind nyelvek, mint az indoeurópai nyelvek, magyar eredetűek. Nem szükséges a Tamana vizsgálathoz csatlakozni, azonban meg kell érteni a szavak jelentését, amiből levonhatjuk a magyar rokonságot.

India földrajzi nevei közül a legtöbb magyar nyelvű és értelmű.

Ind, Himalaja, Karakorum, Ghátok, nyugati és keleti, Dekkán, Isztán, Szri Lanka, Kasmir, Nepál, Thar-sivatag, és még rengeteg földrajzi név e területen magyarok jelenlétét bizonyítja. Ez a jelenlét sokáig létezett, Buddha idejéig is, de inkább Buddha kora előtt volt jellemző. Azután a nyelvi evolúció sodrása a magyar nyelvet félig lefedte Indiában.

X. FEJEZET: KIDARITA HUNOK

A kidarita hunok valójában a fehér hunokkal azonosak. Sajnálatos, hogy a nemzetközi tudomány másként értelmezi a hunok névanyagát, ami természetesen magyar nyelvű névanyag. A magyar nyelv a sumer, egyiptomi, és sok más nyelveknek őse, ezért azok a kutatók, akik a legelemibb ismeretekkel sem rendelkeznek a magyar ősnyelvről, folyamatosan nem megfelelő tényeket fognak írni a magyar nyelvű népekről. Ez zajlik ma is a világban.

A Kidarita, illetve Szidarita népünk létezését amolyan gyenge lábakon álló tézisekkel akarják értelmezni. Sajnos, a magyar kutatók nagyon keveset foglalkoztak kidarita népcsoportunkkal. Pedig létezett egy magyar, vagyis hun eredetű királyság Közép-Ázsiában, akiknek uralkodói az egykori magyar, sok írás szerint szumer, néptől származtak.

Nevüket Kidari királytól kapták, aki Kunkha apja volt. Kidari nevét Szidari formában is írták, ami perdöntően magyar nyelvi eredetet biztosít a királyi névnek. A háttérben a magyar nyelv evolúciója zajlik, aminek a végén megjelennek az indoeurópai nyelvek. Mindkét nevet, a Kidari és Szidari formát is, érdemes elemezni.

A Kidari centum, a Szidari szatem formában írt magyar nevek. Mivel a centum és szatem indoeurópai nyelvjárás is magyar eredetű, nem lehet kétségünk a kétféle név magyar eredete felől. De egy kis jelentésbeli különbség mégis van a magyar nyelv szabályai alapján, a Kidari és Szidari nevek között. Ki-Dari az Ország-Csillaga (királya), Szi-Dari ellenben Nap-Csillag értelmű.

Egyes írók azt állítják, hogy Közép-Ázsia neve Tokharisztán volt, a 4. században. Súlyos tévedés, ami ellen nehéz védekezni, ha nagy számmal terjesztik a tévesztők a tévedésüket. A terület Turán nevet viselt, és a mai napig is Turán a neve, legalább 9.000 éve. A Közép-Ázsia csak modern kifejezés.

Ebben az időben új törzsek jelentek meg keletről, az Uarok, másként a Vár nevű nép. Mivel a magyar Akadémiát megszállt idegenek mindig a saját néhány ezer éves létük nyelvét akarják ráerőszakolni a magyarokra, a Vár szó indoeurópaivá minősítése is sérti az időt, a Vár igével már nem tudnak mit kezdeni, a Bar alakokkal meg annyit sem, mint a Vár szóval. Az Uarok lerohanták Közép-Ázsiát, és elűzték az iráni nyelvet beszélő alánokat. Az alánok a Kaukázus északi előterébe vonultak. Az Uar – Vár népnévből nem következik tehát ennek a hun népnek az iránisága, hogy jó indoeurópai váljon belőlük. Inkább magyar nyelvű nép voltak.

Azt is írják, hogy az Uar törzsek élén a Vörös Hunok dinasztiája állt. Ez a közlés azért fontos, mert a Déli hunok színe volt a vörös, a magyar színkulcs szerint. Az Uar törzsek egy része, eszerint déli hunok, vagyis elkínaiasodott magyarok, más szóval, törökök voltak. Mivel a déli hunok 220 körül törtek ki Kínából az Altáj (Magas-Táj) területére, az időpontok nem jelentenek akadályt, hogy az Uar magyarok között törökök is legyenek. Az Uarok kínai neve Hua, ami viszont kizárja a török jelenlétet az Uarok között. Ezért a Vörös Hun vezető törzset nem vélhetjük déli hunnak, a vörös szín máshonnan is eredhet. A vörös ti törzstől, akiknek a neve Vörös Élet, illetve Vörös Nap jelentésű lehet. A vörös ti és fehér ti kiadja a piros és fehér színt, ami Egyiptomban is létezett. Felső-Egyiptom a fehér, vagyis Vasz-Vác, Alsó-Egyiptom a piros szín birtokosa. Vaszet városa a Fehér város, Felső-Egyiptom fővárosa.

A 350-es évek végétől a Hjóno, igazi nevükön a Hunni törzsek is megjelentek, keleti irányból. Előbb a kidariták támadóiként, azután a szövetségeseiként léptek fel. Rá kell mutatni arra a dologra, hogy régi magyar törzseink állandóan egymásnak estek, és hatalmi harcot folytattak egymás ellen. A belső harcok folyamatosan a pusztuláshoz vezettek.

Turán, vagyis Közép-Ázsia népessége legalább 40.000 éve magyar törzsekből állt. Az andronovói kultúra népe szoros kapcsolatban állt Szavárdia és Szumer népeivel. Az akkádok elől menekülő szumerok tömegei Turán felé vándoroltak, ahol rokonaik, vagyis a magyarok éltek. Az andronovói kultúra erős népe legalább Kr.e. 2.000 és 1.700 között igen nagy területeket lakott Közép-Ázsiában. Az irániak talán Kr.e. 800 körül képződnek, magyar nyelvi alapokról, amire számtalan bizonyíték van. Az alánok valamikor a perzsák nagy terjeszkedése idején juthattak Turánba. Azonban Kr.u. 150 körül erős hun támadást kaptak kelet felől, amire nyugat felé menekültek, a Kaukázus északi térségébe. Csi-Csi király Turánba húzódik a kínaiak elől. Bal-Amber király 350-ben, vagy 374-ben indítja meg hatalmas támadását a keleti-gótok ellen. Ebben az időben tehát feltétlenül magyarok uralkodtak Közép-Ázsiában, aminek sok bizonyítéka van. A kidariták azonban a magyarokhoz köthetők, nem az indoeurópaiakhoz, a magyarok legfiatalabb fázisához.

Most vizsgáljuk meg a Kidarita népnevet. Kidari király neve, a Ki és Dar magyar szavakból áll. A Ki Kő, illetve a szumeroknál Ország, a Dar és Dér jelentése Csillag. Ki-Dar tehát az Ország Csillaga, meglehetősen jól érthető magyar névösszetétel. Változata a Szidar. Ez a név Szi-Dar, vagyis Nap-Csillag értelmű. A Szi-Si-Csi sorozat mind Napot jelent. Szi-Dar tehát Nap-Csillag, ami azt is jelenti, hogy valaminek a kezdete, a reggel, amikor a Nap keletkezik, de még kicsi, csillag, és csillogó is. Tényleg dinasztia alapító volt.

A görög szókincs java része magyar eredetű. A Vas Sziderosz, illetve Szidarosz, ami jól mutatja a Vas feltalálóinak magyarságát. Ismert a Sziderit nevű vasérc is, a vaspát neve, ami a Szidariták nevét hordozza. A vas csillogó fém, és a többi fémmel együtt a magyarok fedezték fel. A Szi a Nap, de a Der és Dar változatok már a magyar nyelv jellegzetességét bizonyítják (magas és mély hangred).

Mivel igen sok ókori nyelvben a fémek neve mindig a magyarokat jelöli, kétségtelennek kell elfogadni, hogy a görög szidarosz típusú nevek a magyar nyelvből erednek, ezért a Szidariták magyarsága kétségtelen. Emlékeztetőül, a Kassziterit neve is a Kasszi nép Tere, csillogója. A Kaszik a hetedik törzsünk, pontosabban népünk.

A Kidarita Királyság erősen támadta Perzsiát. A támadások mögött a perzsák elválása állhatott, mivel a perzsák éppúgy magyar eredetű nép, mint olyan sok másik nép az indoeurópaiak között. A perzsák Haithal néven illették a kidaritákat. Haj-Tal olvasatban a Haj, Hej mellett a Tal-Bölcs név sejlik fel a névben. Mivel a Haithal és Heftal egyaránt a hunokat jelölte a perzsáknál, nagyon úgy látszik, hogy a perzsák a két népet, a kidaritákat és a fehér hunokat, nem különböztette meg egymástól.

Amikor a hjóno, vagyis hiungnu törzs a kidaritákat 456-ban elűzte, a kidarita birodalom megszűnt létezni. Ez az idő Bál-Amber uralkodása után jó száz évvel történt, vagyis Atilla után. A kidariták egy része az avarokhoz menekült, más része beolvadt a hiungnu, vagyis hun törzsek közé.

Kidari király utóda Kunkha volt. Kunkha neve Kun-Kha értelmű. A Kun egyértelműen Nap, ami a Kundu, Kündü rangnevünkben is látszik. A Kha lehet becézés, vagy Király, esetleg Ház. Kunkha ezért elsősorban Nap-Király értelmű magyar nyelven. A Nap Házából való, vagy a Napocska jelentések lehetségesek, de nem valószínűek egy magára sokat adó napkirály esetében.

A kidariták 350-ben a szászanidák mellett harcoltak, II. Sápúr volt az iráni király. A kidarita király neve Grumbatesz, aki elesett a csatában. Kidari nagypapája lehetett. A Grumbatesz név magyar jellegű, valójában a kimmerekhez is közelít. A kimmereket szumer rokonságúnak kell tartani, és a velsziek is hozzájuk sorolhatók. Krum (Krom, Crom) a kimmer főisten, a Grum-Bá-Tesz megfelel a Krum-Bá-Tesz névalaknak. Grum a kimmer főisten, a Kor, Korom magyar szavak változata, a Bá tiszteletre méltó férfi, és Ba lélek, a Tesz Isten és fontos igéje neve. Grum-Ba-Tesz király neve tehát magyar nyelvű.

A kidariták után Turánban a fehér hunok dinasztiája uralkodott.

XI. FEJEZET: MAGYAR FÖLDRAJZI NEVEK

Hivatalos akadémiai tudományunk, amit inkább áltudománynak kellene nevezni, azt állítja, hogy a hunoknak nincs köze a magyarokhoz. Valaki pénzeli őket, azért mondanak ilyen égbekiáltó ostobaságokat. Sok földrajzi nevünk őrzi a hun királyok emlékét, amit letagadni lehetetlen. Mégis igyekeznek letagadni a tényeket. Olyan ez az eljárás, mintha valaki letagadná a csillagokat is az égről.

Buda fővárosunk Atilla testvére, Buda király nevét viseli. Mivel a Buddha név kiejtése Buda, kétségtelen, hogy Buda egyben Buddha volt. India nagy Buddhája magyar származású, hiszen Sakya volt, vagyis Szaka, ami a Menny Fiainak Háza jelentést tartalmazza. Atilla szeretete adta a városnak a Buda (Buddha) nevet, amit még ma is visel Budapest, vagyis Buddhapest.

A Bu-Da magyar szó jelentése Feje-Nap, amit Indiában „Megvilágosodott” alakban értelmeznek. Mivel a Búza is a Buda rokona, annyit kell fontos növényünk nevéről tudni, hogy felszívja a Nap fényét a magokba, és amikor megérik, akkor a feje, a kalásza fénnyel telődik, ehetővé válik, sok energiát tartalmaz. Őseink ezt a folyamatot pontosan ismerték, ezért adták a búzának a Budához hasonló nevet. Kétségtelen az is, hogy előbb volt a Buda és Búza név a Buddha indiai variánsnál.

De Buda király neve általánosan elterjedt a magyar nyelvben, tehát a nevet sokan használják. Budafa Zala megyében van, Budafapuszta a szintén zalai Kiscsehi mellett fekszik. Mikebuda Pest megyében jött létre, a névben két hun király, Mike és Buda neve is szerepel.

Egyes szlavisták odáig mennek, hogy Buda nevét szlávnak minősítik, persze nem értik a nevet, mert nem is érthetik. Nincsenek meg az ősnyelvi etymonjaik.

Bulgária magyarjai, mert a bulgárok magyar nyelvű nép volt, a Budin városnévben örökítették meg Buda nevét. Ez a város ma Vidin formájú nevet visel.

Buzsák településünk helyén régebben Akcs és Magyare (Magyar-Ház), Mogorey, Mogurdi nevű két település állott. Kiss Lajos szlávista a magyar település nevét szerbnek tartja, mivel a Budzák „sarok, szöglet, zug”, és az oszmán Bucak is ugyan az. De Bu-Szák jelentése Fej-Főség, a Bu-Sák alak a Bu-Zsák formához visz egyenesen. Vajon a magyarok miért adnának szerb neveket saját városaiknak? Buzsák nevünk a Buzák formával is rokon lehet, ami miatt Buda neve is szóba jöhet a név kialakulásánál.

Buziás régi magyar város neve a Buzjás – Bodzával benőtt hely – fogalmából keletkezett, Kiss Lajos szerint. Mi viszont mindig égi dolgokról neveztük el városainkat, tehát itt is a Budjás fogalom van jelen. Az elpusztult Magyar-Buzyas Zimony környékén szintén Budjás olvasatú.

Budvár Erdélyben kétségtelenül Buda-Vár értelmű. A Crna Gora területén lévő Budva szintén magyar eredetű, a Va/Ve kisebb isten, gyakran folyó, hegy, forrás, stb., a Bud előtag Buda nevének rövidülése.

Mike hun király nevét őrzi Mike Somogyban. Azután Pest megyében Mike-Buda községet kell ismerni, valamint Zalában Mikefa községet. Mikefa összeolvadt Karácsonyfa községgel, ma Mikekarácsonyfa a neve. Mike.Pércs Hajdú-Bihar megyében létezik. Mikes Erdélyben lévő település, a Mikó névhez kapcsolható Mikóháza, Mikófalva, Mikosszéplak. A Mike név Mingge alakban fordul elő a kínai írásokban. A név Mi-Ke formában Fény-Kő (Ország), amiből a Miklós és Mikael, Mihály nevek is erednek.

Miske hun király neve szintén megjelenik, Miske város nevében. A Mis-Ke névben a Ke hasonlatos nagyon sok rokonához, Kő, Föld értelemben. A Mis még több rokon formával azonos, „Ifjú Hős” jelentése női mivoltában Miss alakot vesz fel az angoloknál.

Sok variánsa van a Mis szónak is, a Mi Fény, a Si Nap, ami miatt a Mi-Si Fényes Nap értelmű. Így a Misina-tető színmagyar név, Mi-Si-Na a Fényes-Nap-Háza, ahová a Napisten szívesen leül pihenni égi útja járásakor. Ennek a mitológiai képnek még több magyar nyelvű kifejezése is van. Az ilyen nagyon ősi fogalmakat a mai emberiség kutatói nem ismerik fel, amivel óriási károkat okoznak. Őseinek kutatását minden ember szeretné, azt gondolom, ebben nincs vita egyetlen ember között sem.

Beszter hun király nevét a Kassától keletre lévő Beszter község is őrzi. Apaj felé terül el Bösztör-Puszta, aminek neve, engedelmükkel, szintén Beszter király nevét őrzi. Besz a háború istenkéje, Egyiptomban is létezik, tehát ősi fogalom, legalább 5.000 éves. A Besz a Basz magas hangrendű alakja. Ezt a tényt azért kellett kihangsúlyozni, mivel a szláv utódaink el akarják rabolni ezt a nevünket is, de így nehezebb lesz rabolgatni, a magas és mély hangrend, még nincs kidolgozva utódainknál. Besz-Ter a Háború-Területe, vagy Csillaga. Hatalmas nagy király volt, Bixtun alakban is ismert neve.

Becézve Beszter neve Beszter-Ce. Beszterce város Erdélyben fekszik, a nagy király nevét viseli. Van Beszterce megye is, amit később Beszterce-Naszód formában neveztek. A Beszterce több folyó neve is.

Besztercebánya jelentős városunk a Felvidéken, aminek neve a hatalmas Beszter király nevéből ered. A Bánya is magyar szó, a Ba’U-Na alvilágban is ismert istennő nevének változata, mivel mi találtuk fel a bányászatot is, tízezer évnél biztosan régebben. A szlávok időszámításunk után 500 táján képződtek, magyar és alán néptömegekből, de a fejünkre akarnak nőni, ami nem fog menni. A fiú ne legyen az apja apja, mert ezt tiltják az Egek!

Beszterce község ma Szabolcs-Szatmárban helyezkedik el. Állítólag valami Bisztró név alapján képződött a neve. Ez a Bisztró Gyors, Tiszta, Átlátszó, Büsztr6 formájú név lehetett, amiből a nyelvészetileg nagyon képzett magyar parasztok azt mondták, vegyünk fel a nyakunkra szláv nevet, mert az olyan jó. Na de hol van Beszterce község mellett egy gyors folyású folyó? Sehol, amiből az is következik, hogy a szláv nyelvészek nem ismerik az igazságot.

Torda városa a hun Torda vezér nevéről lett elnevezve.

Horka a fegyverek szállítója, Hor isten házából született. Aki Hor istent egyiptominak gondolja, nagyot téved. Hor nagyon ősi magyar, vagyis európai, ázsiai szó, sok tízezer évvel régebbi, mint Egyiptom felemelkedése. Hor-Ka tehát a Hegyek-Háza, a Reggeli Nap-Háza, aki a sereg után viszi a nehéz fegyvereket, faltörő eszközöket. Kraszna-Horka büszke vára tehát Horka vezérhez és társaihoz tartozott, mivel a neve tisztség név, sok Horka volt. A Kraszna névben a Kar-Asz-Na magyar név rejlik, ami elöl rövidült. Az Asz-Na az Ászok-Háza, ami mi vagyunk, magyarok (Asz-Falu), a Kar elsősorban az erődítményre és városra vonatkozik, mivel sok finnségi és kelta, de szemita nyelvben is a Kar Város.

Ám a Kraszna folyó neve lehet Kárász-Na is, ami a Kárász-halak – Háza értelmet tartalmazhatja eredetileg. A lengyel Krasna folyónév magyar eredetű lehet, mivel a lengyelek is magyar eredetűek.

Hunyad nevünk két nagyobb városunk nevében is létezik, úgy mint Bánffyhunyad és Vajdahunyad nevében. A Hunyadi család azért sem lehet román, mert őseik magyar neveket viselnek. Akkoriban a Havasalföld, vagy Havaselve még magyarok által lakott terület volt, ahonnan csak magyarok származhattak. A rumén nyelv csak később falta fel a magyar nyelvet a Havasalföld területén. Hunyad vármegye is volt, ahol a magyar nyelvet szintén felfalta a rumén nyelv. A Hun és Huny azonosságát remélhetőleg egyetlen magyar sem vitatja.

A Hunyadiak tehát tiszta magyarok, vagyis hunok voltak. Ezt a tényt is megtámadták a jeles magyarul nem értők.

Tanya nevünk nagyon elterjedt. E-Tana isten neve is viseli a hun, vagy magyar király nevét. Tana királyunk neve rengeteg mai névben is felismerhető. Fontos a Tanais név, ahol a magyaroknak központja lehetett valamikor, a mai Azovi-temger keleti részén. Ezt a tengert Maeotis néven is ismerjük, a Majóták tengere, ahonnan származtatom Maja istennő nevét. Messze a római kor előttről, hogy ne morogjanak a nyugati nyelvészek.

Azután a Tana-tó térsége is ősi magyar terület lehet, amiből visszamaradt a magyar név. Baráth Tibor sokat ír erről a területről, de nála pontosabb rajzot ad Oláh Imre. A mai földrajzi képből ne következtessünk vissza a 6-8.000 éves helyzetre, mert akkor biztosan tévútra jutunk. Pedig a mai nyelvészet egyik kedvelt módszere a „visszakövetkeztetés”. Ezzel a módszerrel azt lehet mondani, amit akarunk, de egyetlen visszakövetkeztetés sem tény, csak kitaláció, amit politikai megrendelésre millió számra lehet gyártani.

Baráth Tibor is felismerte a Tana, Tania és Tanya összefüggéseit. Azt is, hogy ezek a nevek rendkívül elterjedtek a Glóbusz felszínén. Vajon mi akadályozza meg az Akadémia embereit abban, hogy Baráth Tibor megfejtéseit tovább fejlesszék? Talán csak nem az, hogy minden igazságot el akarnak titkolni? A Tanya tehát nagyon sok területen létező név. A magyarokhoz, vagyis a hunokhoz kapcsolható minden esetben, mert a Ta-Na magyar összetett név.

Atilla városát a szövetséges germánok, akik eredetileg is magyar eredetűek, Etzilburgnak nevezték. Maga a Burg és Berg is magyar eredetű, de az Etzil valami olyasmit jelenthet, hogy Acél, vagy Háza-A Csillagoknak. E = Ház, Hajlék, Til = Csillag. A germánok többsége testvérként tekintett ránk, de egy kisebb rész ádáz gyűlöletet táplált irántunk. Atilla városa azonos Buda városával. Biztosan vannak olyan kutatók és névanyag, aminek segítségével sokkal jobb leírást lehetne adni Atilla földrajzi neveiről, mint amit itt láthatunk.

Kadarkút városa Kadar király nevét viseli. Hatalmas nagy király, Kadar, Katar, Kattar volt a neve. Ő volt az a nagy magyar király, aki a megvert nyugati gót seregeket üldözve Hispániába jutott. Hispániában megalapította a Katalán népet, több nagy csatában megverte az ellenséget. Neve fontos magyar krónikákban is fennmaradt. A Katarok vallási harcai Katar királytól is eredhettek, nem kell kitalálni valamilyen latin szót Katar király nevének meghamisítása érdekében. Atilla catalaunumi csatájának egyik nagy hadvezére Katar volt. A csata 451-ben zajlott le, óriási magyar győzelemmel, a beérkező hun hadseregek egyik vezére volt Katar. Amint tudjuk, egy hun hadsereg létszáma 100.000 fő volt, vagyis 10 tömény (tuman, Nap a Mennyben). Katar fontos szerepet tölt be a Tarih-i-Üngürüsz krónikában is.

Kattar, Kadar király nevét a Kadarka nevű szőlő és finom bor is viseli.

Az iszlám Mohamed próféta győzelme után kezd terjedni a Földön. A 622 utáni világban a magyarok, vagyis hunok, nagyon megverik az az arabokat a Tajo menti csatában. A régebbi hun, és a fiatalabb magyar történelmi adatok között azért van bonyolult helyzet, mert a történeti szerzők összekeverték a történeti adatokat, amelyek mindig is a magyarokról szóltak. Katar is magyar volt, Falics is magyar volt, aki 948 körül a Tajo folyó mellett megsemmisítette a támadó arab seregeket. Az arab invázió visszavetését a frank királyok is nagy győzelmekkel segítették, de Falics volt az, aki oloyan vereséget mért az arabokra, hogy többé nem tudtak nagy létszámú inváziós seregeket kiállítani Európa ellen.

Réka királynő nevét őrzi Ríka Erdeje és Ríka Pataka, ahol a hun királynőt eltemették. A közelben van Atilla Vára, ma Hegydomb a neve, ahol Réka királynő élt, vagy a kastélya állott.

A megfoghatatlan ellenség, aki el akarja ragadni tőlünk az emberiség eredeti népe rangot, mindent megtesz, hogy meghazudtolja a magyarság és hunság őshonosságát a Kárpát-medencében. Bizonyosan 70.000 éve vagyunk itt, de a további alapos kutatások ezt az időt még sok százezer évvel is megtoldhatják. A Terület megtartásához gyerekeket kell nemzeni és szülni, drága honfitársaim.

Fogalmam sincs arról, hogy egyes nagy magyar, vagyis hun királyok neve miért maradt fenn bizonyos területeken, más területeken meg miért tűntek el? De az biztos, hogy nagyon sok területen a nép megtartotta a magyarok, vagyis hunok nevét, imáiban, a szabadság utáni vágyakozásában, mítoszaiban. Az is igaz, hogy a szabadságot elhozó hunok ellen ezer hazugságot találtak ki a rabszolgatartók, hogy befeketítsék a hunok, és magyarok nevét. A szabadság minden ember születésétől eredő jog. De ezt az alaptörvényt nagy hatalmak támadják, akik a magyarokat és hunokat rendre befeketítik a világ előtt. Minél jobban aljaskodnak, végül annál nagyobb vereséget szenvednek.

XII. MAGYAR SZEMÉLYNEVEK KÖZTI HUN NEVEK

Ha valaki azt hiszi, hogy a magyar nyelvészetben és történetírásban idegen, a magyarsággal szemben ellenséges elemek alkotják a központi szerepet, akkor az a valaki jól hiszi. A magyarok az emberiség kultúrájának létrehozói, amit le kell tagadni. Ez az oka annak, hogy a személynevek között sem mutattak ki hun neveket a megjelenési joggal rendelkező kutatók, mivel a hun személynevek és a magyar személynevek közötti azonosságok perdöntő bizonyító erővel bírnának a magyarok és hunok közötti azonosságra, illetve rokonságra.

A magyar személynevek általános vizsgálata azt bizonyítja, hogy a magyar nyelvből erednek. Rengeteg személynevünket letörököznek, másokat finnugornak minősítenek, minden alap nélkül.

A magyar személynevek jelentése nincs feltárva. Ezért személyneveinkről azt beszélnek, amit akarnak. Pedig személyneveinknek is belső jelentése van, aminek kimutatása megakadályozza a hamisításokat, félrebeszéléseket. Ugyanez vonatkozik a teljes magyar nyelvre.

Fehértói Katalin „Árpád-kori kis személynévtár” című munkája 6.800 személynevet sorol fel a XII-XIII. századból. Kitűnő munka, amelyből most bemutatok néhány nevet.

Aba, Oba – Az Apa zöngés változata, magyar királyi nemzetség is, az arabok Abu formában becézik.

Abadi – Az Abád tömeges Indiában. A név speciálisan magyar jellegű, a D-vel való jelzés Hely értelmű, esetleg becézés. Abád-Szalók nevünkben is megjelenik.

Abareus – Az Abar az avarok neve. Tehát van összekötő kapocs az avarokkal, nem tűntek el nyomtalanul, mint ahogy állítják.

Acel – Magyar név, belső jelentése A-Szél. A harcos szélét, a bőr feletti részt borította az acél, ami speciális magyar találmány.

Aladarus, Olodar – Hun név is. Ala Magas, Dar Csillag, Fiú, ezért az Aladár speciális magyar név.

Almus – Al Magas, Mus Ifjú, az Álmos variánsa. A Volga-kanyarnál is volt Almus fejedelem, aki eszerint magyar nevet viselt.

Ambreus, Ombreus, Ombruus – Bál Amber második nevével rokon. Az Ambrus mai név is hun, vagy szumer eredetű, Ember jelentése is kétségtelen.

Atakur, Otoqur – Ata az At magyar alapszóból eredő név, becézve Atya, a Kur Ország. A név jelentése Atyja az Országnak, Körnek.

Athila – Atilla király neve.

Bal, Balad – Bál Amber nevének első része.

Banc, Bank – A Bán, Pán kicsinyítve. A kínaiban is megvan rangnévként, magyar eredetű szóként.

Bestur, Bester – Hun király is viselte a nevet, Bixtun nem feltétlenül azonos vele. Beszterce városaink és folyóink neve is Beszter hun királyhoz kapcsolódik.

Buda – Magyar név, Bu-Da jelentése Fő-Hely, és Feje-Nap. Atilla testvére is, a főváros neve is, Buda-Pest alakban, de Buddha is Buda, és magyar származású.

Cabadi – Csabádi, vagy Szabadi. Az első esetben Csaba neve van jelen a névben.

Donat – Hun király is viselte a nevet. Don-Atya jelentése lehet Úr-Atya, vagy Víz-Atya is.

Heta – Magyar név, keleten Yeta, a görögöknél Geta volt az írása.

Hunche – Hun-Fény.

Hunda – Hun Föld.

Huned – Hun Ed.

Hunoca, Vnoca – Hun-Csillag, Hun-Fia.

Kewe, Keue, Quewe – Keve, Kőfő, Kufu, Kevély hun király neve.

Koch – A Kocs hun és magyar törzsnevet viselő személy.

Reuka – Réka, Atilla felesége.

Ruga – Nagy hun király neve is. Ru-Ga a Rovás-Háza.

Ruos – Szintén Ruga neve. Ru-Ász a Rovás Ásza. A nevet önállóan is használták a magyarok.

A sok név között rengeteg érdekességet fedezhetünk fel. Érdemes bányászkodni Fehértói Katalin nagy gyűjtésében.

Folytatás: →

Megjelent: 127115 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. December 30., Péntek 11:59

Hozzászólások  

 
PáLoS TReND
#3 A Q13 Kft. és a VÉGREHAJTÓ-MAFFIA LEFEJEZÉSE!!!PáLoS TReND 2020-08-13 22:53
Q13 STAUDER GYÖRGY (0630/578-5516) MILLIÁRDOS KETTŐS ÁLLAMPOLGÁR AZ APARTHEID ÉS NÉPIRTÓ ORBÁN REZSIM VÉGREHAJTÓ-LAKÁSMAFFIÁJÁNAK EGYIK HÍRHEDT FENEVADJA, AKI NER-es POLITIKUS BŰNÖZŐKKEL RABOLTA/RABOLJA KI A MAGYAROKAT ÉS KERGETTE/KERGETI HALÁLBA ÁRTATLANOK EZREIT!!!
EDDIG BÜNTETLENÜL (vimeo.com/236994257)!!!
TOP 10-es listája nettó árbevételük alapján: 615 766 000 Ft - dr. Schadl és társa, Budaörs 435 998 000 Ft - dr. Farkas József, Szekszárd 427 226 000 Ft - Némethyné dr. Erdősi Krisztina, Budapest 373 986 000 Ft - Kovács István, Kazincbarcika 363 861 000 Ft - Ádám Zoltán, Gyöngyös 363 861 000 Ft - dr. Ádám Krisztián, Gyöngyös 337 766 000 Ft - dr. Zoltán Levente, Budapest 336 013 000 Ft - dr. Schmidt Zoltán, Budapest 332 031 000 Ft - dr. Pataki Márta, Székesfehérvár 332 031 000 Ft - dr. Fülöp Szabolcs, Székesfehérvár Mint látható, több mint 600 milliós bevétellel az a Schadl György vezeti a listát, aki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is egyben.
NEM MESE: ORBÁN ELLEN #ORBÁNCFŰ‼️‼️‼️
Idézet
 
 
ipupira
#2 Could reassure subsequently, subcostal served dependence.ipupira 2020-08-02 13:57
Amoxicillin Online Amoxicillin 500mg Capsules hxb.cxdb.magyarmegmaradasert.h u.sbn.an mewkid.net/when-is-xuxlya/
Idézet
 
 
#1 D ammoniaproducing slightest vascularity speeding photodistribution.Guest 2020-08-02 13:18
Az adminisztrátor törölte a hozzászólást
 

Szóljon hozzá!

Biztonsági kód
Frissítés

Jó honlapok

Látogatók

Hungary 68.3%Austria 1.3%
Romania 5.1%Canada 1.1%
United States 4.5%France 0.9%
Ukraine 3.4%Sweden 0.8%
Russian Federation 2.8%Switzerland 0.4%
Germany 2.4%Netherlands 0.2%
Slovakia 2%Australia 0.2%
United Kingdom 1.9%Kuwait 0.1%
Norway 1.4%Italy 0.1%
Serbia 1.4%Poland 0.1%

Today: 607
This Week: 4438
Last Week: 4835
This Month: 15835
Last Month: 18087
Total: 2495228

Belépés