Asztana, 2024. május 20. hétfő (MB)

     Oroszország kész Ukrajnával együtt részt venni egy nemzetközi békekonferencián – jelentette a Magyar Békekör tudósítója Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői közlésére hivatkozva.

       Vang Ji kínai külügyminiszterrel Asztanában folytatott tárgyalásán Lavrov méltatta Kína békekonferenciára irányuló kezdeményezését, melyet Hszi Csin-ping kínai elnök terjesztett Vlagyimir Putyin orosz elnök elé múlt heti pekingi látogatásán.

      Az orosz diplomácia vezetője leszögezte: a békekonferenciát Oroszország és Ukrajna egyenjogú részvételének feltételével kell megszervezni, figyelembe véve Moszkva jogos biztonsági érdekeit, és a kialakult helyzetet.

      A békekonferencia kínai terve lényegesen eltér annak az úgynevezett „békecsúcsnak” a céljától, amelyet Oroszország kizárásával tartanak június 15-16. között Svájcban. Az amerikai ihletésre rendezett berni konferencia célja, hogy kisebb módosításokkal megpróbálja Oroszországra kényszeríteni az úgynevezett Zelenszkij formulát: az orosz csapatok kivonását, és Ukrajna 2022. február 24. előtti határainak helyreállítását. Putyin orosz elnök kínai látogatásán ezzel kapcsolatban a következőt mondta: „Csak nem őrültünk meg, hogy feltételeket szabjanak nekünk, mi pedig elfogadjuk. Minket a helyszíni valóság vezérel”.

     Putyin azt is tudatta Pekingben, hogy Oroszország csak törvényes ukrán hatalmi szervekkel hajlandó tárgyalni. Utalt rá, hogy Zelenszkij elnöki megbízatása május 20-án lejár, s hogy az ukrán politikai vezetés egyébként is alkotmányellenes puccsal került hatalomra 2014-ben.+++

Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2024/04/11/oroszorszag-nelkul-szeretne-beket-teremteni-a-nyugat/

Kína és Oroszország stratégiai partneri viszonyáról – Tudósítás

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Morteza Moradian Úr

Iráni Iszlám Köztársaság magyarországi nagykövete

     Tisztelt Nagykövet Úr!

A Magyar Békekör nevében együttérzésemről és szolidaritásomról biztosítom Önt, az Iráni Iszlám Köztársaság kormányát és népét Ebrahim Raisi elnök és Hossein Amir-Abdollahian külügyminiszter tragikus halála miatt.

                Dr. Simó Endre, a Magyar Békekör elnöke

Budapest, 2024. május 20.

Mr. Morteza Moradian

Ambassador of the Islamic Republic of Iran to Hungary

Dear Ambassador!

On behalf of the Hungarian Community for Peace (Magyar Békekör), I assure you, the government and people of the Islamic Republic of Iran of my feelings and solidarity over the tragic death of President Ebrahim Raisi and Foreign Minister Hossein Amir-Abdollahian.

Dr. Endre Simó, president of the Hungarian Community for Peace

Budapest, May 20, 2024.

Moszkva, Peking, 2024. május 18. szombat (MB)

     Kína és Oroszország stratégiai partneri viszonya nem mások ellen irányul, hanem a két ország fejlődését szolgálja, és az államok egyenjogú együttműködésének világrendjét hivatott előmozdítani – írta jelentésében a Magyar Békekör tudósítója szombaton.

     Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken véget ért tárgyalásainak központi kérdése az volt, mit tegyenek, hogy világméretű konfliktus elkerülésével számolják fel az amerikai hegemóniát, és kényszerítsék rá a Nyugatot a kiegyezésre, a sokpólusú világrend tudomásul vételére és egy világméretű új biztonsági rendszer megteremtésére.

     Úgy ítélhették meg, hogy a türelmes építőmunka nem nélkülözheti az erőt, mert Amerikát és szövetségeseit nem lehet szép szavakkal jobb belátásra bírni. Ezért erősíteniük kell a kétoldalú, valamint a sokpólusú világrend megteremtésében érdekelt országokkal való katonai együttműködést.

      Az orosz-kínai stratégiai partneri viszony két alappillérre épül: a katonai és a gazdasági együttműködésre. Moszkva támogatja Kína területi egységének helyreállítását, Tajvan visszacsatolását, és elismeri a Paracel-szigetek Kínához tartozását, Kína pedig elismeri Oroszország Ukrajnához fűződő érdekét, és tartózkodik attól, hogy békét Oroszország kizárásával kössenek, mint arra a Nyugat Svájcban tesz kísérletet júniusban. (Lásd: https://bekekor.wordpress.com/2024/04/11/oroszorszag-nelkul-szeretne-beket-teremteni-a-nyugat/ A politikai rendezést sürgető Kína csak olyan békekonferenciát támogat, amelyet Ukrajna és Oroszország egyaránt elismer.

     Putyin közölte, hogy Moszkva kész tárgyalni, de nem tűri, hogy feltételeket szabjanak neki. A kérdés inkább az, hogy kivel tárgyaljon, hiszen Zelenszkij elnöki megbízatása május 20-án lejár, ráadásul elnöksége a 2014. évi majdani alkotmányellenes puccsból fakad. Az ukránoknak kell eldönteniük, mihez kezdenek az illegitim hatalommal. Hagyják-e, hogy tovább élősködjön rajtuk, és folytassa a háborút, vagy olyasvalakit bíznak meg, aki nem elzárkózik a tárgyalástól, mint Zelenszkij, hanem kész véget vetni a vérontásnak, és békét kötni – adta értésre Putyin – s hozzátette: „ilyen fontos okmányokat mi csak törvényes hatalmi szervekkel írunk alá”. Azt is tudatta, hogy Oroszország jelenleg nem tervezi Harkov elfoglalását, ukrajnai offenzívája egy „cordon sanitaire” megteremtésére irányul, hogy határ menti térségeit megvédje a tüzérségi lövésektől. 

     Szóba került egy esetleges tűzszünet lehetősége az olimpia idejére, csak az a gond vele, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság megsérti az olimpiai chartát, hiszen megtiltotta az orosz sportolóknak, hogy nemzeti színekben versenyezzenek.

     A francia elnök csapatküldési terveivel kapcsolatban az orosz elnök csak annyit mondott, hogy „várjuk ki a végét”.

     Fontos volt hallani, hogy az emberiség jövőjének alakítását nem akarják kisajátítani maguknak, hanem másokkal együtt akarják megvalósítani, a Nyugattal közösen, egy sokpólusú nemzetközi kapcsolatrendszer keretében.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Moszkva, 2024. május 15. szerda (MB)

     Oroszország átfogó, tartós és igazságos békerendezéssel akar véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, s kész az érdemi párbeszédre a globális stabilitásról, és a megbízható biztonsági garanciákról – jelentette ki az orosz elnök csütörtökön kezdődő kínai látogatása előtt az Új Kína hírügynökségnek adott nyilatkozatában.

     Oroszország nem csak magának követel biztonságot, hanem az ukrajnai konfliktusban vele szembenálló felek biztonságát is kész szavatolni – fűzte hozzá Putyin.

     Oroszország első embere, aki kínai látogatással avatja fel ötödik elnöki mandátumának idegenben tett első állomását, sajnálattal állapította meg, hogy a Nyugat nem kész a kölcsönös tiszteleten, az egymás érdekeinek figyelembevételén alapuló, egyenjogú, őszinte párbeszédre, hanem saját akaratát akarja rákényszeríteni a világra, mindenkori érdekei szerint alakítható „szabályokkal” helyettesítve a nemzetközi jogrendet.  

     „A nyugati elit makacsul Oroszország “megbüntetésén”, elszigetelésén és gyengítésén dolgozik, pénzzel és fegyverrel látja el a kijevi hatóságokat. Csaknem 16 ezer egyoldalú illegitim szankciót vezetett be országunk ellen. Hazánk feldarabolásával fenyegetőzik. Törvénytelenül megpróbálja kisajátítani külföldi vagyonunkat, szemet huny a nácizmus újjáéledése és az Ukrajna által támogatott terrortámadások felett” – jelentette ki.

      Emlékeztetett arra, hogy 2022. április 15-én az ukrán küldöttséggel közösen megállapodás tervezetet dolgoztak ki a békéről, benne az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Ezt a béketervet az ukrán küldöttség vezetője kézjegyével látta el. „A nyugati államok arról győzködtek minket, hogy a megállapodás véglegesítéséhez eleget kell tennünk bizonyos feltételeknek, köztük annak, hogy vonjuk ki csapatainkat Kijevből. Mi ezt megtettük, de ők ahelyett, hogy aláírták volna a béke megállapodást, nyomban véget vetettek a béketárgyalásnak, mert nem a békekötés volt a céljuk, hanem Oroszország stratégiai legyőzése” – idézte fel Putyin a történteket.

     „Mi soha nem utasítottuk el a tárgyalást” – szögezte le Putyin elnök.

      Kétnapos pekingi látogatásán Vlagyimir Putyin orosz, és Hszi Csin-ping kínai elnök átfogó stratégiai megállapodást köt, minden eddiginél szorosabbra fűzi a két ország viszonyát a stratégia fogalomkörébe tartozó minden téren. Moszkvában különösen fontosnak tartják azt a négyszemközti, nem hivatalos beszélgetést, amelynek fő témája az ukrajnai konfliktus lesz – jelentette a Magyar Békekör tudósítója.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Minszk, 2024. május 14. kedd (MB)

     Ukrajnában és a NATO egyik romániai támaszpontján képezték ki azokat az ukránokat, akik 2022. szeptember 26-án felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket – állítja Andrej Derkacs ukrán közéleti személyiség a Belta hírügynökség által kedden közzétett nyilatkozatában.

     Az Oroszországot Németországgal összekötő vezeték ellen elkövetett szabotázsakciót a CIA instrukciói alapján szervezték és hajtották végre. Név szerint Christopher Smith CIA ügynök, az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége második emberének felügyeletével. Ő jelenleg az amerikai külügyminisztérium Európai és Eurázsiai Ügyek Hivatalának Kelet-Európáért, valamint Politikai és Regionális Ügyekért (PRA) felelős külügyminiszter-helyettese.

     A szabotázsakciót végrehajtó csoport minden tagját azonosították – mondta Derkacs. Közülük nevén nevezte Roman Cservinszkijt, az ukrán különleges műveleteket végrehajtó szolgálat volt tagját, aki a robbantásokat koordinálta, akit a Washington Post is megemlített egy korábbi cikkében, valamint a mélytengeri műveletekben profi búvár Marina Sitalot.

     Kiképzésüket a következő stádiumokban kapták: először Zsitomirban (Ukrajna) készítették fel őket hosszabb ideig, majd Romániába vitték őket, és a NATO Mangalia közelében fekvő támaszpontján készítették fel a robbantásra. Edzéseiket a Fekete-tenger mélyén húzódó Déli Áramlat gázvezetéknél folytatták egy nagyobb jacht fedélzetéről. Ezt követően Lengyelországba kerültek, ahol egy Andromeda nevű kisebb jachtot bocsátottak rendelkezésükre a bevetésre. (Nyugati sajtóforrások is jelezték, hogy a robbantás előtt ez a jacht tartózkodott a Balti-tenger adott részén.)

     Derkacs szerint a szabotázsakciót a CIA és az MI6 tapasztalatai alapján szervezték meg.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Moszkva, 2024. május 13. hétfő (MB)

       Oroszország elektronikai eszközökkel zavarja a NATO globális helymeghatározó rendszerét (GPS) a Balti térségben – tudatta a lengyel hadsereg volt parancsnoka, Waldemar Skrzypczak tábornok hétfőn.

     „Tehetetlenek vagyunk, nem tudjuk, mit tegyünk” – mondta.

     A GPS zavarása miatt akadozik a légi közlekedés Észtországban, Lettországban, Litvániában és Finnországban.

     Május 8-án az észt külügyminisztériumba kérették Oroszország tallinni ügyvivőjét, és számon kérték a GPS zavarását. Mint tudatták, emiatt április 29-május 31. között kénytelenek szüneteltetni a légi forgalmat Helsinki és Tartu között.

      A semlegességét feladó, NATO-hoz csatlakozott Finnország, továbbá a Balti köztársaságok és Lengyelország rendkívül ellenségesen viszonyulnak Oroszországhoz, és minden rendelkezésükre álló eszközt bevetnek, hogy Ukrajna katonai vereséget mérhessen az oroszokra. Élharcosai annak, hogy a NATO adjon támadó fegyvereket, köztük repülőgépeket és nagy hatótávolságú rakétákat Kijevnek. Lengyelország legutóbb készségét nyilvánította az ukrajnai légtér védelmére, és atomfegyverek befogadására is. Noha Oroszország jelezte, hogy provokatív magatartásuk felett nem fog napirendre térni, eddig tartózkodott az ellenakciótól.

     Megfigyelők szerint az elektronikai zavarótechnika bevetése gondolkodóba ejtheti a NATO-t a nukleáris fegyverek hordozására is képes F-16 amerikai repülőgépek és GPS irányítású siklóbombák ukrajnai bevetését illetően.

     A GPS-t az amerikaiak fejlesztették ki elsődlegesen katonai célokra. A rendszer alapját a Föld körül kb. 20 ezer méter magasságban keringő 24 műhold képezi.

      Az orosz elektronikai zavarás bemutatását szakértők figyelmeztető megelőző akciónak tartják, és feltételezik, hogy az orosz elektronikai arzenálnak legfeljebb apró részét képezi.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Worpress

Budapest, Thursday, May 9, 2024 (MB)

A unique strategic partnership in the European Union has been established between Hungary and China in the spirit of cooperation based on equal rights and mutual interests – the Hungarian Community for Peace assessed the development as a result of the discussions in Budapest between Chinese President Xi Jinping and Hungarian Prime Minister Viktor Orbán.

The multitude of bilateral economic agreements free from ideology and aimed at promoting sovereign national development offer our country the opportunity to offset its unilateral trade dependence on the EU in the medium term, modernize its means of production by introducing leading Chinese techniques and technology, and create an important position for China in Western European integration through Hungary.

At the joint press conference, Xi stated that the relationship between the two countries has never been as good as it is today. China wants to strengthen Hungary in the European Union.

Xi informed Orbán that China is opening the door to Hungarian investments, and Orbán said that the Hungarian state is competing for further Chinese investments, especially in the fields of electronic means of transport, IT, telecommunications, and railways. He also raised the possibility of nuclear energy cooperation, given the knowledge accumulated in Hungary over the past half century, as well as the fact that Europe’s largest nuclear energy development is taking place in Hungary.

As is typical for the friendly relationship between the two countries, Orbán put his faith in the principle of one China and spoke positively of China’s peace plan for Ukraine.

Xi emphasized the importance of the multipolar world order, and Orbán said that since the collapse of the unipolar world order 20 years ago, Sino-Hungarian trade has quadrupled.

Both parties attached great importance to the development of human relations, tourism, the promotion of each other’s culture, and the teaching of the Chinese and Hungarian languages.

President Xi Jinping’s visit to Hungary was very useful and forward-looking for both countries. It proved that national development can be accelerated if cooperation is not hindered by ideological and political considerations, but based on mutual respect, the equality of states, and mutual interests – assessed the Hungarian Community for Peace.+++

Edited by Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

Budapest, 2024. május 9. csütörtök (MB)

       Az Európai Unióban egyedülálló stratégiai partneri viszony jött létre Magyarország és Kína között az egyenjogú és a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködés jegyében – értékelte a fejleményt a Magyar Békekör Hszi Csin-ping kínai elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök budapesti megbeszéléseinek eredményét.

       Az ideológiától mentes, a szuverén nemzeti fejlődés előmozdítására irányuló kétoldalú gazdasági megállapodások sokasága lehetőséget kínál hazánknak arra, hogy középtávon ellensúlyozza egyoldalú kereskedelmi függőségét az EU-tól, modernizálja termelőeszközeit az élenjáró kínai technika és technológia meghonosításával, Kínának pedig fontos pozíciót teremt a nyugat-európai integrációban Magyarországon keresztül.

       A közös sajtótájékoztatón Hszi kijelentette: a két ország kapcsolata még sohasem volt olyan jó, mint napjainkban. Kína erősíteni szeretné Magyarországot az Európai Unióban.

       Hszi tudatta Orbánnal, hogy Kína megnyitja a kaput a magyar beruházások előtt, Orbán pedig közölte, hogy a magyar állam további kínai beruházásokért versenyez, különös tekintettel az elektronikus közlekedési eszközök, az informatika, a távközlés, és a vasút területén. Felvetette a nukleáris energetikai együttműködés lehetőségét is, tekintettel az elmúlt fél évszázadban felhalmozott magyarországi ismeretekre, valamint arra, hogy Magyarországon valósul meg Európa legnagyobb nukleárisenergia-fejlesztése.

       A két ország közti baráti viszonyra jellemzően Orbán hitet tett az egy Kína elve mellett, és elismerően nyilatkozott Kína Ukrajnával kapcsolatos béketervéről.

       Hszi hangsúlyozta a sokpólusú világrend fontosságát, Orbán pedig elmondta, hogy a 20 évvel ezelőtti egypólusú világrend felbomlása óta a kínai-magyar kereskedelem a négyszeresére nőtt.

       Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított az emberi kapcsolatok fejlesztésének, a turizmusnak, egymás kultúrája népszerűsítésének, a kínai és a magyar nyelv oktatásának.

        Hszi Csin-ping elnök magyarországi látogatása mindkét ország számára nagyon hasznos és előremutató volt. Bizonyította, hogy a nemzeti fejlődés felgyorsítható, ha az együttműködésnek nem szabnak ideológiai és politikai korlátokat, hanem az egymás iránti tiszteletre, az államok egyenjogúságára, a kölcsönös érdekekre alapozzák – értékelte a Magyar Békekör.+++

Kiadta: Magyar Békekör

Facebook/VK/Wordpress

            

A Magyar Békekör az emberiséggel együtt ünnepel

A történelmi fotón szovjet katona kitűzi a Szovjetunió zászlaját a berlini Reichstagra 1945-ben.

Moszkva, Berlin, London, 2024. május 8. szerda (MB)

     A nyugati államok moszkvai nagykövetei nem vettek részt Vlagyimir Putyin elnöki beiktatási ünnepségén, a német kormány pedig megtiltotta a szovjet és az orosz zászló használatát a nácifasizmus felett aratott győzelem évfordulóján – jelentette a Magyar Békekör tudósítója szerdán.

     A nagykövetek távolmaradása az elnöki beiktatási ünnepségtől megkérdőjelezi oroszországi tartózkodásuk célszerűségét – jelentette ki az orosz külügyi szóvivő.

    Maria Zaharova kijelentette: „Érdemes megkérdezni azokat az országokat, azoknak az országoknak a népeit, amelyeknek a nagykövetei nem jöttek el, egyáltalán mit keresnek itt, ha figyelmen kívül hagyják alapvető kötelességüket, a hivatalos rendezvényeken való részvételt, a kapcsolatépítést, a kommunikációt? Mit tennének ezen országok új nagykövetei, amikor át kellene adniuk megbízólevelüket az elnöknek. Nem lesznek hajlandók eljönni a Kremlbe, vagy mi? Vagy valami új szertartást találnának ki? A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt nem törölték el, és nem is vizsgálták felül. Szóval nem értem, mit akarnak elérni.”

    Vlagyimir Putyint május 7-én ötödször iktatták be az elnöki tisztségbe. Az ünnepségre meghívták a világ minden országának Moszkvában akkreditált diplomáciai misszióvezetőjét, beleértve az Oroszországgal szemben barátságtalan államokét is.

     A nácifasizmus felett aratott győzelem évfordulóján Nagy-Britannia kormánya kiutasította az Oroszországi Föderáció londoni katonai attaséját.

     Mint ismeretes, Nagy-Britannia a II. világháborúban a Szovjetunió szövetségeseként vett részt a náci Németország ellen vívott háborúban.+++

Kiadta: Magyar Békekör

VK/Wordpress