Print this page
2020 október 18, vasárnap

Pasteur vagy Béchamp?

Written by

Vagyis, miért nem található ezen írás íródásának időpontjában egyetlen magyar nyelvű írás sem az Interneten Antoine Béchampról és Claude Bernardról?

Antoine Béchamp és Claude Bernard, avagy "Ami a biológia könyvekből kimaradt"

Pasteur vagy Béchamp?

A modern egészségügy egyik alappillére és az Egészségipar uralma megtartásának egyik legfontosabb eszköze a XIX. századi tudós, Pasteur elgondolásán alapuló baktérium-elmélet. Pasteur azt mondta - ami nagyon is megfelelt azok igényeinek, akiket szolgált - hogy külső természeti erők okozzák a betegségeket, és fenyegetik az egészségünket.
Ezeket a természeti erőket kórokozóknak nyilvánította. Minden egyes mikroba (mikroszkóppal vagy úgy sem látható parányi élőlény - a szerk.) fajta egy bizonyos alaknak felel meg, úgyhogy ezt monomorfózisnak, egyformájúságnak nevezzük. Hogy megszabadulhassunk a betegségtől, hadieszközökkel meg kell semmisítenünk ezeket a kórokozókat. Ezek lehetnek orvosságok, műtétek és egyéb kezelések. Mindent bele a külső ellenségek elleni háborúba!

Fontos megértenünk, hogy Pasteur a korabeli elit hatalmak cinkosa volt, akiknek az volt a szándékuk, hogy a népet magatehetetlenségben és félelemben tartsák. Amikor az emberek fölvállalják a teremtés felelősségét saját sorsuk felett, és ebből fakadóan teljes természetességgel rálépnek az öngyógyulás útjára, ezen semennyi pénzt sem lehet keresni, és oda a mások fölötti hatalom mámorító érzése. Nem lehetséges uralkodni az emberek felett, hacsak nem hisznek a külső kórokozókban és a külső megoldásokban. Ma Pasteurt az emberiség egyik legnagyobb jótevőjeként istenítik. Elméletét még mindig szentírásként fogadja el a modern orvostudomány, s ez a habarcs, ami összetartja az Egészségügyi Maffia egész építményét. Ne feledjük: minden fejben dől el, vagyis az elme automatikusan megteremti azt, amit hisz!

Pasteur és követői számára a mikrobák külső ellenségek:

"A MIKROBÁK OKOZZÁK A BETEGSÉGET"

E korszak másik tudósa, Béchamp - akit Pasteur plagizált (idegen szellemi alkotást részben vagy egészben eltulajdonít, saját nevén közöl - a szerk.) - korábban fedezte fel a mikrobákat, és egy másik következtetésre jutott. Szerinte maga a test hozza létre a különböző mikrobákat, hogy visszaállítsa a sejteken és a szerveken belüli belső egyensúlyt. Megfigyelte, hogy a mikrobák - a külső környezetüktől függően - több formát is felvettek, és hogy úgy tűnik, egy közös őstől származnak, amit ő mikrozymának nevezett el. Béchamp azt találta, hogy minden állati vagy növényi sejtben is vannak mikrozymák, olyan parányi élet-részecskék, amik nem pusztulnak el, amikor a gazdaszervezet meghal, hanem élnek tovább. Azt mondta, ők az erjedés forrásai, és hogy mikroorganizmusok tudnak kikelni belőlük. Béchamp arra is rájött, hogy a sejtek állapota, így az ember teste hozza létre a sajátságos mikroorganizmus-formák megjelenését. Ezt a jelenséget polimorfizmusnak, sok formájúságnak nevezte, magyarázata pedig sejtelméletként vált ismertté, sajnos csak igen szűk körben.

Béchamp és követői számára a mikrobák belső szövetségesek:

"A BETEGSÉG OKOZZA A MIKROBÁKAT"

antoine bechampBéchamp elméletének következményeit más tudósok számos alkalommal bebizonyították.

Például napjainkban:

Ellenség kórokozók a testünkben - avagy a patogén mikrobiom (orvosi cikkek alapján)

Az oltásokat csakis kívülről érkező ellenségek, rendkívül és kevésbé veszélyes "kórokozók", "fertőző" (=elburjánzásra hajlamos) mikrobák (főleg vírusok, baktériumok) ellen kapjuk. Mert pánikolós, kóros és megváltoztathatatlan módon félünk tőlük, hogy ha "elkapjuk" (= begyűjtjük) őket, akkor mindmeghalunk vagy mindmegnyomorodunk, és az emberiség történetének vége lesz.
Mint azoknak, akikkel régen ez történt - habár nem sokat tudunk arról, hogy milyen körülmények között éltek, vagy hogy hogyan kezelték őket - de ez nem is számít, oltás nélkül mind meghaltak, megnyomorodtak. Más lehetőség nincs, csak az oltás. Ha beoltották volna őket, egészen biztosan megmaradtak, meggyógyultak volna... (vagy mégsem?)

Eddig azt tanították nekünk, hogy a veszélyes mikroorganizmusok alattomos módon, csakis kívülről támadhatnak meg és gyűrhetnek le minket. Mint a háborúban az ellenségek. (Milyen jó, hogy vannak az oltások, és ezt a félelmünket orvosolják... És az antibiotikumok is... Ebből kifolyólag az oltás és az antibiotikum is erőteljes nyugtató hatású placebó, főleg a mikroorganizmusoktól kórosan pánikoló, hipochonder oltásrajongókra nézve!)

De: mit találunk valójában, ha magunkba nézünk?

Már amikor Luis Pasteur felfedezte a baktériumokat, élt egy nála szélesebb látókörű tudós: Antoine Béchamp. Ő azt vette észre, hogy egy "fertőző" (=elburjánzásra hajlamos) betegséghez nem elég a külső "kórokozó", feltétlenül szükséges a táptalaj. Ez pedig az általánosan legyengült, egyensúlyából kiesett, testidegen toxinokkal teli, fogékony emberi szervezet! (Ezt már tudták, gyanították évezredekkel ezelőtt a keleti, holisztikus egészségkultúrában is... A dendritikus sejtekkel szóló tudásukkal együtt.)

A belső normál flóra, a mikrobiom: barátok és ellenségek együtt!

Immár materialista tudományosan is kimutatták, hogy:

Mindenkinek teljesen EGYEDI belső mikroorganizmus flórája van. A normál flóránkban élnek számunkra jótékony és kártékony mikroorganizmusok is, egymással egyensúlyban, a jótékonyak kordában tartják a kártékonyakat. Több tízezer féle apró lény (baktérium, vírus, gomba) élhet bennünk, két nagyságrenddel több gént hordozva, mint amennyi saját génünk nekünk van. És ez a flóra folyamatosan változik az aktuális körülmények függvényében. Rendkívül fontos szerepe van a gyerekek fejlődésében

A testünkben élő mikroorganizmusoknak saját információs rendszerük van, amin keresztül kommunikálnak egymással, de az agyunk is tudja őket vezérelni.

Mire lehet ebből következtetni? Orvosi kontárság

Mi van akkor, ha valakinek a szervezetében, a mikrobiom alkotói között már megtalálható például a kanyaró vírusa? Például védett is vele szemben - hivatalosan ez nem számít, mint tudjuk, akkor is erőszakkal beoltják!

• Vajon az egyéni mikrobiom sajátosságokat teljesen figyelmen kívül hagyva, mindenkit mindig ugyanúgy kezelni, például ugyanazzal a kémiai oltóanyaggal ugyanakkor beoltani milyen cselekedetnek minősül, ha mindenkinek egyéni elbánásra van (lenne) szüksége az egyéni belső normál flórája alapján?

Vajon mikor fog rájönni a materialista tudomány, hogy erről nemcsak publikálni kellene, hanem a gyakorlatban is alkalmazni?
Mikor veszik észre, hogy a nyugati orvostudomány naaaagy magasztos, testidegen vegyszeres vívmányát, az oltásokat a gyakorlatban milyen kontár módon használja?
Vajon mi akadályozza őket ebben? Az oltásokkal nyerhető biztos megaprofit?
De az egészség nem üzlet!

Ajánlott olvasmány: Dr Guseo András: A mikrobiom-bél-agy tengely

Készült Magyar Megmaradásért szerkesztőségben az oltásreform cikkei alapján.
Egyes kiemelések a Magyar Megmaradásért szerkesztőtől is

 

Megnyitva 5254 alkalommal