20210623
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2016 november 14, hétfő

Állatok a mitológiában / III. rész. III. fejezet

Szerző: Péterfai János István

 RAGADOZÓK

A Medvék neve magyar eredetű, Méz-Evő a jelentése. A Medvigy is mézevő. A hun Medos Mézös ital, amiben szintén benne van a Méd/Méz szó. De a szumer Me (és Mé, Mu) Fény, amely szó Da jelzőt kapva alakul ki a Méd – Méz szó. Ha valaki megtanul magyarul, akkor nem újdonság neki a sok meglepő tény, így a medve szó magyar eredete sem. A Medve név Ve része kisebb istent jelent, ami miatt a medvék a méz főnökei, őseink szerint. A finneknél a vasat a medve és a farkas találja fel.

            A Bocs viszont kerek jelentésű, éppen a bocsok gömbded alakja miatt. A Bocs a Becs változata, kerek, egész, hiánytalan jelentéssel, ami a Becsület szóban már jól látszik.

            A kutyák családjába sok állatot sorolnak. A Farkasok a kutyák ősei, ők a legfontosabbak. Azután a sakálok, a rókák és a hiénák alkotják a legismertebb csoportokat. A hiénák, amint tudjuk a modern genetikai vizsgálatok alapján, inkább a medvék őseinek bizonyultak, ami nem befolyásolhatja a régi emberek gondolkodását.

            A Kutya az ember első szolgája. Néhány évtizede azt állították a kutatók, hogy a juh és a kecske után a harmadik háziasított állatunk. Nagyjából Kr.e. 11.000 éve lett háziasítva, a juh és kecske után, amelyek Kr.e. 15.000 körül lettek az ember szolgálatába állítva. De sajnos, az adatok nem teljesen jók, bár az egyetemeken is ezt tanították. Megenni őt bűn, Isten ellen való vétek. Isten rendelte a kutyát az ember szolgálatába, amint a macskát és lovat is. Egy igaz ember nem eszi meg a szolgáit, a lovat sem.

            Egyes amerikai kutatók azt állítják, hogy a kutya 100.000 évvel ezelőtt lett háziasítva a Szaharában, és nem a Termékeny félhold területén csatlakozott az emberhez. Azt kell látni, hogy a különböző tudós csoportok gyakran gátlástalanul röppentenek fel híreket, megzavarva a valódi kutatásokat, valamint az emberek fejét.

            A Szaharában nem éltek farkasok, ami a kutyák Szaharából való származtatását lehetetlenné teszi. Afrikában egyes sakálokat farkasnak neveznek, teljesen tévesen, ami megzavarhatja az embereket. Az abesszin farkas valójában sakál, tőle a kutyák nem származhattak. Ebből a tényből is eredően a kutyák nem Afrikából származnak, hanem Eurázsiából, a farkasok közül.

            A Kutya szó eredeti magyar szóösszetétel, a Ku és Ta összevonásából keletkezett. A Ku Száj, a Ta a Hely, ami kicsinyítve Táj, majd Tja/Tya alakot vett föl. Kuta egy nagy szumer város neve is. Itt volt egy lejárat az Alvilágba, ahol a magyar hősök leereszkedtek, feladatukat elvégezni. A Ku-Ta rövidülése a Kút. A Kút egy száj a földben, többnyire lefelé vezet, és gyakran víz van benne. A Ku-Ta tehát a Táj (ország) Szája, nagy város, ahonnan Kr.e. 700 körül jelentős telepes csapat ment Galileába. A Szkytha nevet is némelyek összevetik a Kuta névvel. Az Uskuta talán egykor létező szó, biztosan magyarokat jelöl. Az Usz a szumerban Halál, Halott, a magyar Us, Üs, Ős megfelelője.

            A kutya legfontosabb jellemzői az ugatás, amivel riasztja a ház lakóit, és a harapás, amivel elbánik a rosszakaró támadóval. Mindkét tulajdonság, az ugatás és harapás, a szájhoz, a Ku szóhoz kapcsolódik.

            Az ind Kutta jelentése Kutya, az ind szó a magyar nyelv felől származhatott. Az ind Kalkutta nagyváros nevében is szerepel a Kutta, ami azt jelzi, hogy a Kal Nagy, a Kutta Száj-Helye, vagyis Kikötő. Aki nem tud képekben gondolkodni, hogyan akarja megérteni őseinket? A kikötők ugyanis a szárazföldek szájai is egyben, amikor a hajó a tengerről közelít a kikötő felé.

            A Kutya rokon formájú szavai a Kutakodni, ami Szaglászni, Kutatni, Kutyakodni értelmű is. A kutya kiváló nyomkereső, az is volt mindig. A Kutyálkodni a kutya szaporodási szokásaira utal, a kutya hímjének, a Kannak az erőszakosságát mutatja be. Ipolyinál olvasható, hogy a Kutyaarc a Kudarc szó őse.

            A kutya fontosságának a bizonyítéka sok jelképe. A Kan egyben Kán, vagyis király. Ebből is érthető, hogy a Kán szó magyar eredetű, a keleti népek csak pár évezrede vették fel királyaikra a nevet. A Kan az öt legfőbb magyar totemnévhez tartozik.

            Azt is tudjuk, hogy a Kan sok állatfajnál a vezető hímet jelenti. A magyar nyelv annyira régi, hogy a mai nyelvek döntő többsége nem vethető össze vele, ezért nehezen értik meg, hogy a magyar képzetek 40.000 évnél is régebbi korokban mozognak, ellenben a saját nyelveik, amelyek döntő többségükben magyar eredetűek, csupán 3-4.000 évre mehetnek vissza, ráadásul nagyon sok nyelv ennél az időnél is sokkal fiatalabb. Ezért a Kan és Kán szót sok nyelvben megtalálhatjuk, amelyek magyar eredetűek.

            A Vul-Kán egyértelműen magyar szó, Tűz-Kán (Tűz-Király) a jelentése. Vulkán és Volkány városunk is van. Volcano szigetén működő vulkán van ma is. Kánikula (Canikula) Kutyácska értelmű, a nagy meleg miatt a kutyák nyelve is kilóg. A Vatikán szóban is jelen lehet, ami eredeti etruszk (magyar) városka volt. Va-Ti-Kán értelemben Isten-Élet-Király a jelentése, vagyis az Élő-Isten-Királysága a szent hely nevének értelme. Akit érdekel a szavak eredete, a szumer, egyiptomi, hatti, etruszk, pelazg és más ókori nyelvek szótáraiban megtalálhatja mindet.

            Canis a kutyafélék tudományos neve, vagyis Kanis. Kaniska király nevében is felismerhető. A Kan a Ken igéhez is kapcsolódik, ami a Nap neve, így a Kan és Kán fogalmilag a Naphoz is kapcsolható. Igen nagy az elterjedtsége a szónak, több variánsa is van. A Konyec orosz szó Vége jelentésében a Farok van jelen, mivel a Kony Ló értelmű, aminek a vége a Konyec. A szó általában is király jelentésű, mint a Kan-Csó, Kan-Na, Kan-Tár, Kan-Táros (krétai magyar), vagy a latin Con szavakban.

            Eb a másik szavunk a kutyákra. Jelentése Rossz, Gyenge, Fekete és Király, pontosan úgy, mint a Kan Kán jelentése. A Veréb, Verebes (Vereb-Es), verdeső ebecske, mert eléggé rossz repülő madárka. Az Éb-Er egyszerűen Eb-Úr, aki éberen őrködik éjszaka a ház biztonságán. Az Ében a Fekete-Enség, fája királyi, akár sok ezer évig is tartósak az ébenből készült bútorok.

            De fekete kutyából készítették a dudát, mivel a duda az Alvilág hangszere, az ördöghöz tartozik. Szegény fekete kutyákat öltek meg a bundájuk miatt, hogy duda legyen belőlük.

            A kutya Füles, azután Bundás, azután Juhászkutya.

            Henrik a magyarokhoz kutyát küldött, adót követelve. Ez is kemény bizonyítéka a magyarok és hunok azonosságának, lásd a germán Hund és Hunt neveket. Henriknek a magyarok Kutyaarcot küldtek, ez lenne a Kudarc (Kuty-Arc) szó eredete. Nem is rossz. Henrik tehát nagy kudarcot szenvedett.

            A magyarok Istenre esküdtek mindig, az eskü megszegőjére halált mondtak, Kutya képében. Kétségtelenül az égi Kutya csillagzatokra gondoltak, mert Vezér, és kutya kísérői egyben a halál képviselői is voltak, hiszen az emberek lelkei Vezér csillagképbe távoztak.

            A Magreb szóban a Magor-Eb, vagyis a Magor Királyság értelem van, amit magam fedeztem fel, és a Csillagok Fiaiban, meg más írásaimban közöltem. Az arabokhoz képest Egyiptom nyugatra fekszik, ezért a Magor-Eb eredetileg nem más, mint Egyiptom, a magyarok egyik nagy alapítása. Ma már egész Észak-Afrika a Maghreb fogalmához tartozik.

            Ebla királysága is az Eb fogalmához tartozik. Tipikus magyar név, az Eb-La a Királyság-Helye jelentést viseli.

            Ebéd szavunkban az Eb a gyenge, rossz jelentést viseli. Az Éd (Eb-Éd) az Ét, az étkezés neve, amihez lásd még Ed-Ény szavunkat is. Az Ebéd ugyanis a meleg éghajlat alatt gyenge étkezés volt, amit Kutya Étkezésnek is értelmezhetünk. Az emberek reggel étkeztek valamit, délben alig, de este aztán megtömték a gyomrukat. Ezért az Eb Éd eb étkezés.

            Ebes község környékén mocsarak voltak, ami az eb hely jelentést indokolja.

            A Deneb és Denebola csillagnevekben a Den a Ten (isten) változata, az Eb lehet kutya, vagy király. A Denebola talán becézés, a Den Eb Óla bizonyára félrevezető. Az arab csillagnevekben igen jelentős a magyar eredetű névanyag.

            A Göreb így bontandó: Gör Eb, amiben a Gör a Kör.

            Még a Neheb városnevet nézhetnénk meg, aminek testvérvárosa Nehen volt. De nem nézzük meg, mert a Neh-Eb, mint a Nej Királysága, nehezen passzol a Neh-En, a Nej Istenséghez. Nem értem pontosan a két városnevet.

            Érdekes adatot közöl Halasy-Nagy Endre a Demokrata 2002/25-ös számában. Azt írja, hogy Asszarhaddon asszír király krónikái bizonyítják, hogy a sereg vezérét Kutyának nevezték. A szkytháknál, vagyis a csuda népnél, hunoknál, ismert egy király, aki Iszpaka nevű volt, a név Kutya értelmű. A névben az Isz a Fény, Izzás, a Páka egy eszköz.

            A kirgizek a vörös agár, a kyzil taylak utódainak tartják magukat. A Nogaj mongol népnév Kutya értelmű. A Kobek, Kobok, Kobjek, Kobjak több népnél, a tobolszki tatároknál, oguz-karlukoknál is Kutyát jelent.

            A szláv Kanisz, Knyáz rangnevek Kutya értelműek. A Knyáz szóhoz hozzáfűzném, hogy a Kend, Kened, Kende variánsa is, amiből ered a Kenéz rangnév.

            Szumu-Kán szumer isten, Kukul-Kán viszont mexikói. A mexikói nevekben azonban a Kán, vagy Rakán Láb értelmű.

            A tatárok kutyafejű nép. Ebben a képzetben a tatárok gonoszsága, alvilági természete van kódolva. Bár utódaink voltak, de rablásból éltek.

            A hunokat, vagyis a magyarok csapásmérő erejét a kínaiak Hsziungnu – Kutyaszülte néven illették. A Szíriusz, a Kutyacsillag, a legfényesebb csillag, Ízisz csillaga, aki az egyik ősanyánk. A magyarok általában megverték a kínai seregeket, ami után a kínaiak frusztráltak lettek. A magyarok egyik jelképe a Vezér csillagkép, amit Orionnak is neveznek. Mellette van a Nagy Kutya és a Kis Kutya, azután a lapuló Nyúl és a Bika. A kínaiak mérgükben találták ki a gyalázkodó jelzőt, de ma már biztosan tudják, hogy Vezér népe vagyunk. Elvégre ők is tőlünk erednek, tehát nem lehetnek Kutyaszülték.

            A kelta piros fülű kutyák, amelyek teste egyébként fehér színű, az Alvilág jelképei.

            A kutya hűséges az emberhez. Ez a tulajdonsága genetikailag kódolt, amit megváltoztatni nem tud. A kutyák megölése, verése ezért a gonosz emberek játszótere. Túltenyésztett kutyák is vannak, amelyeket emberek ellen tenyésztettek ki. Ha a kutyák veszélyességét alábecsüljük, akkor nagyot hibázunk.

            Gyakori kutyanevek a Tisza, Duna, Dráva, Száva, Maros, Sajó, Szamos, Rajna. A folyónevek biztosan a Tejútra utalnak, az Égi Folyóra, ahol két kutya csillagkép is van. Egy pogány eskü szerint az eskü megszegője úgy vesszen el, mint egy kutya, ha azt kettévágják. A kutya lehet szerencsétlenségre, vagy szerencsére vonatkozó jelkép.

            A Kan más állatoknál is szerepel. Kandúr a macskafélék főnöke, a Vadkan a vaddisznók veszedelmes harcosa. Amikor a vadkan megöl valakit, akkor gyanakodhatunk, hogy valójában a vadkán követte el a merényletet. A kutyák értelmesek, szeretik az embert, de néha halált is okoznak. A kutyák felett az irányítást mindig az embernek kell gyakorolnia.

            A Róka a tyúkólak nagy tolvaja. Nevében a Ró Vörös, a Ka vagy becézés, vagy Ház lehet. Vulpes latin nevében a Vul Vörös, Tűz, ami a bundájára vonatkozik.

            Ravaszdi neve a Rá és Vasz neveket tartalmazza, a Di becézés és helyképző. Rá a Nap, aki megfényesíti az Észt. Vasz a Fehér, a tiszta, ami miatt a Ra-Vasz igen okos, de elsősorban ember. Az emberi tulajdonság ment át a rókára, aki hírnevesen tényleg nagy vadász.

            A rókákhoz kapcsolódó történetek, mesék száma rendkívül nagy. Az emberek becsülik is ravaszságát, de néha megdühödnek, és akkor kíméletlen vadászatot rendeznek a rókákra.

            A Sakál neve szintén magyar. Sza-Kál formában a Száj és Nagy értelmet látjuk. Szája Nagy a sakálnak, az biztos. Rettenetesen tud üvöltözni, felzargatja még a halottak lelkeit is. A Sza alakból a Sa alak szabályos fejlemény. Toldi nádi farkasokat vert agyon, a nádi farkas valójában sakál. Ma is élnek a Duna-Tisza-közén, a Kiskunságban.

            A halottak lelkét is kísérik az égi mezőkre. An-Pu, vagyis Anubisz, segíti apját, Vezért, aki a halottak ura odafönn. Anpu ezért sakálfejű. An az Ég, Menny, Pu a Kapu és Üresség.

            A kutyafélék közé tartozik a hiénakutya, és a vörös farkas. Mindketten félelmetes vadászok, az oroszlánt és tigrist is széttépik, ha úgy adódik. A hiénakutyákról nem ismerek hagyományokat, magyar szempontból, pedig bizonyosan voltak. A vörös farkas azonban nem csupán a Dzsungel Könyvében szerepel, Rudyard Kipling örökbecsű művében. A neve Kyon is, ami viszont a régi magyar hagyományokkal függ össze. Ugyanis Lukia nevét a görögök Farkasnak értelmezik, bizonyára minket értve alatta. Az ország neve nem ez, hanem a Fény Országa (Ki – Kő, Föld, Ország), ahová Apolló magyar isten is megpihenni jár. De a Farkas valóban a jelképünk, a Szarvas mellett, ami azt feltételezi, hogy a kései görögök a farkast rángatták elő jelképeink közül. Így aztán csúnyán mellélőttek, de azért a céltáblába beletaláltak. A Kuon, Cyon tehát a farkas, mégpedig a vörös farkas neve.

            Kis-Ázsiában végül a 2.000 évvel ezelőtti nyelvet lukiánnak nevezték, ami magyar nyelvjárás volt. Lukiánosz nagy mesemondó tehát magát magyarnak tartotta, amit a neve is mutat. Azt a roppant fontos népnevet, ami minket jelöl Lykurgosz nevében, majd máshol mutatom be. Lyk-Urgosz értelme Farkas-Ember, nagy trák (magyar) király volt, a Trójai Háború előttről.

            Farkas volt az egyik legfontosabb totemünk. Sokáig próbáltam megfejteni a név jelentését, de mindig csak a Far és Kas fogalmakhoz jutottam. A Far is Ház (Fár-Aó), a Kas is Ház, hol lehet a rejtély kulcsa? A germán Wulfar szintén Farkas, de Róka is. Mivel a Wul Vörös, Tűz, a Far meg Ház, ebből megtudhatjuk, hogy a Wul-Far Vörös-Ház, vagyis vöröses bundát visel. Eredetileg a germánok a farkast és a rókát egy fajnak vették, de később szétválasztották őket, talán 3.000 évvel ezelőtt. A Wolf, Wolv a Wulfar változatai.

            Összeillesztve a három eredeti szót, a Wul-Far-Kas formához juthat bárki. De ezzel a formával sem lehet megérteni, mitől ilyen rendkívüli a farkasok neve és nemzetsége. Miért szerepelnek őseink között? A magyarok ősei között? Aztán rábukkantam a Forkus (Forcus) névváltozatra, ami természetesen Farkast jelent. Még mindig bizonytalan a feltevés, vajon teljesen igazam van-e? Mert a Forkus bizony mitikus név, megfelel a csillagős hagyományoknak.

            A For-Kus először Forgó Kus, vagyis a Forgó Világfa. A Mó-Kus névnél is említettem a Kus Fa jelentését, amit a szumerból is igazolni lehet, bár ott Gus és Gis a formája. A For-Og igében az Og az Óriás, ami megint az égboltra vonatkozik. A For jelenti a Forgást, mint a Per, Pör, vagy For-Tuna, Per-Dül nevekben. A Kus a Fa, a Világfa, vagyis a Tejút. For-Kus tehát a Forgó Tejút, a pörgő galaxis. Igen, ez lehet a megoldás, a Forkus nevének jelentése a Farkas dicsőségére. A Farkas tehát nem közönséges állat, hanem önmaga a Forgó Tejút jelképe.

            Bondor-Forkus király neve érthetővé válik, ha a Bondor szóban a Tejút bondorodását, számtalan csillagát, kiágazó csillogását látjuk. A király nevét Bondor-Farkasnak írva, valamilyen bondor szőrű farkasra gondolhatunk. De ismert egy táltos neve is, akit Furcus néven jegyeztek fel. A Furcus ismét Farkast jelenthet, de a Fúr ige már nem teljesen azonos a For(og) jelentésével. Igaz, a fúrás is pörgés, a fúró pörögve hatol előre az anyagban. A Fúró csillagok rendkívül jelentősek, mivel az egyiptomi magyarok is nagyra tartották őket. A két Fúró tartja azt a két kötelet, amivel az istennő pörgeti a Földet, mint bolygót.

            A farkasok, ha tehették, elragadták a gyerekeket, és felfalták őket. A pásztorok háziállatait is állandóan fenyegették, ami miatt a konfliktusok folyamatosak voltak. Ezért a szerencse, másrészt a végzet jelképeivé is válhattak. A kutyákat a megszelídített farkasokból nemesítettük ki, ami a farkasok jó oldalát testesítette meg.

            A farkasemberek a rettegő falusi nép kitalációi, sosem léteztek. A farkasőrület, vagy lycanthrópia olyan betegség volt, ami a sokat éhező embereket megőrjítette, akik aztán valóban széttéptek bármit, hogy megegyék. Ez a súlyos betegség sok tévhithez vezetett.

            Rómát az etruszk magyarok alapították, régebbi neve Ruma volt. A mitológia szerint Mars és Rheia Silvia ikrei voltak Romulus és Remus. Rheia Silvia apja Alba Longa királya Numitor volt, aki Numi Torem isten nevével függ össze. Numitort a bátyja, Amulius elűzte, a két gyereket pedig a Tiberis folyóra bízta. Egy nőstényfarkas azonban a Palatinus hegy tövében megmentette őket. A farkasról készült szobor etruszk művészeti remekmű, amit a későbbi latinok átplántáltak magukra. A nevek többsége is magyar nyelvű, ami kétségtelenné teszi az egész mítosz magyar eredetét. Romulus neve Ro Mul Us alakban bontandó, a Rovó Csillag Ős nevében a város népességének összeíróját láthatjuk.

            Felső-Egyiptom magar hódítói szerint egy farkasisten, Upuaut vezette őket, aki később Assziut városának lett a védnöke. Upuaut az Utak Megnyitója, de magyar nyelvű azonosítása pontosabb: Az Örök/Magas Ürességkapun át vezető Út. Vezér két társa két kutya, de elképzelhető, hogy messze Egyiptom születése előtt a két csillagkép két farkast jelölt.

            Apolló neve szintén magyar, a farkasokat az ő állatainak tekintették. Lehet látni, hogy a mitológusok mennyire tanácstalanok Apolló és a farkasok ügyében. A Lu magyarul Fény, aztán Ember és Ló. Lukia a Fény Országa, mert Lu Fény, és Ki Ország, Föld, Kő, a szumerban is. Ezért a Lukia ország nevét nem érdemes összetéveszteni a Lykia formával, mert az csak görög tévesztés, akiknek nem volt U jelük, hogy leírják a magyar neveket. Apolló Lükianosz hol a világosság, hol a farkasok északi istenét jelenti, pedig csak félreértelmezésről van szó. A helyes név Apolló Lukianosz.

            Hasonló a világosság gall istenének, aki Belen vagy Belenos, és a farkas gall Bleis nevének az összefüggése. Belen egyértelműen a Bél En magyar név változata. A Bél és Bál a magyarban Nagy és Ragyogás, az En isten, ezért Bel-En a gall isten nevének helyes felbontása. A Bleis – Farkas név pedig a magyar Bél-Isz – Ragyogó-Fény név rövidülése.

            A Valhallában Ódin lábainál két farkas feküdt, Nagybélű Geri, és Falánk Freki.

            Fenrir farkas Ódin nagy ellensége. Fenrir elnyelte Ódint, de Vídar, Ódin fia azon nyomban megölte Fenrirt.

            Az Egyszemű Farkas a Tündérhonba vezető út megmutatója. Vajon melyik csillag lehet?

            Toportyán Féreg név alatt is szerepelnek a farkasok. A Féreg, mint Farkas, megdöbbentő elnevezés első látásra, de azután eszünkbe véssük, a Fér Tündér, Fa-Iry angolul, Fa-Iri magyarul, amiből a Fér keletkezett, az Eg meg Ég. A farkas tehát tényleg totem, de olyan ősi, hogy abban a korban még nem voltak indoeurópaiak, a Féreg meg nem gilisztafélét jelentett, hanem Tejutat.

            További bizonyíték a zsuan-zsuanok neve, amit Tekergőző Féregnek értelmeznek kínai testvéreink. Ez a Tekergőző Féreg a Galaxis, a Féreg ebben az esetben is Tündér.

            Ordas a neve a farkasok vezetőjének, mai névvel alfa hímjének. Az Orda, és Horda második neve a Da, ami a Földanya neve, továbbá Hely. Az Or az Úr, míg a Hor a reggeli felkelő Napisten. Mivel az Or, mint Úr, hegyet is jelent, ezért a harcosok, a farkasok esetében a fogak fogalmát is tartalmazza. Az Ordas ezért az úr a farkasok között. De Ordosz, a hunok központi területe is az Ordas név közeli rokona. Az Ordosz magyar név, az Or az Úr, a Dosz a Tosz változata, ami a hunok etruszk rokonságának a bizonyítéka, mivel a Toszkok etruszkok. A görög Orthosz – Egyenes, szintén a magyarok-hunok egyenes jellemét tartalmazza, az Ordosz szó változataként.

            A Szuka a kutyák, farkasok nősténye. A Szu a Hold, máskor Víz, Folyó, a Ka a Ház, ezért a Szu-Ka a Hold-Háza. Alaposabb magyarázatot nem tudok adni a rejtélyre.

            Másik fontos állatcsoportunk a Macskák. Nevük a Makacs szóból származik, mivel makacsabb szolgánk, barátunk nincsen, mint a macska. Állandóan a saját feje után megy, ráadásul ő tekint minket szolgának, akik kötelesek vagyunk őt finom ételekkel ellátni, cirógatni, babusgatni. Ennek fejében kifejezi szeretetét irányunkban, továbbá leöli a sok káros és veszélyes rágcsálót a környezetünkben. Rendkívül kiváló vadász, de néha a hasznos madarakat is elkapja. Azt már sikerült elérni, hogy a tyúkokat, kacsákat, libákat nem tekinti zsákmánynak. Az embergyerekeket rendkívüli módon szereti. Sok mese hőse. A 7 vagy 12 éves macska boszorkánnyá vagy macskakirálynővé válhat. A macska második hű szolgánk.

            Csizmás Kandúr, Kandúr Bandi, Kacor Király és a többiek szeretett hőseink.

            Cat neve magyar eredetű, Kat valójában Király értelmű a hatti magyar nyelvben. Így Miska Kotovnyik is magyar eredetű nevet visel. Mivel a Kat (Cat) Király jelentésű eredetileg a magyar nyelvben, a Ka – Király név képzett formája, ezért a Katicára visszautalva jól látszik ennek a szép női névnek magyar eredete. A hét petty a katica bogáron szintén Király jelentésű (Hé – Nap, Ta – Táj, Hely, ez a Király), és megerősíti őseink képekben való gondolkodását.

            Az Oroszlán a Nap és a magyarok jelképe. A Fekete Oroszlán hatalmas ragadozó volt, nagyjából Kr.e. 8.000 körül pusztult ki, az emberi vadászok miatt. Másik neve barlangi oroszlán, négy remek festmény maradt fenn róla. Talán ő volt Nagyerős, meséink szereplője. Mivel a színe sötétbarna, azt gondolom, hogy a Bar-Na szavunk a Bar Háza, vagyis a Fekete Oroszlán bundájának a színéből ered, a Bar magának a barlangi oroszlánnak magyar neve volt.

            A Sárga Oroszlán a mai afrikai és indiai oroszlánok rokona, őt is az ember pusztította ki. Utolsó példányai a Rodope hegységben éltek, Kr.u. 300-ig. Az oroszlánok Közép-Ázsiát és Szibériát is lakták, Amerikában az amerikai oroszlán Kr.e. 8.000 táján pusztult ki, pedig Alaszkától Peruig élt, igen nagy területen. Láthatjuk, hogy az oroszlán hogyan szorult vissza Indiába és Afrikába, éppen az emberek terjeszkedése miatt.

            Az Oroszlán névben a Lán jelenti az oroszlánt, amit a Lány (pl. Jó-Lán – Jolán) is igazol. Amíg a magyar férfiak Bar és Ber, ember nevet viseltek, addig a nők, szintén nagy vadászok, Lán, Lány, Leány nevekkel illették magukat. Az oroszlánok Leon, Lion, Leo, továbbá a Lev, Lew és más alakok mind a magyar Lán szóból fejlődtek ki.

            Az Oroszlán napjelkép, ami a tüzet is jelenti. Ezért az angol Love – Szerelem egyértelműen a magyar Lán származéka, ugyanis a szerelem tüzes érzés, a tűz legfőbb megtestesítője a Nap. De a szerencsétlen szlávok nevében is a Láv magyar név. A szlávok azért szerencsétlenek, mert semmit nem tudnak, mindent elfelejtettek.

            A Tigris szintén napjelkép. Tig neve Napot jelent, a Risz a Rész, illetve Rés megfelelője. A tigris bundája fekete csíkos, a csíkok között a Napot jelképező narancssárga bunda látszik. Ezért is a Nap Része a tigris. Tiger neve Tig-Er, vagyis Nap-Úr egyszerűen. Hatalmas ereje megfelel a Nap erejének. A Tigrisz folyó neve is magyar, amint láthatjuk. A Tig szónak nagy rokonsága van nyelvünkben, elég a Tik és Szik nevekre utalni.

            Harmadik nagymacskánk a Párduc, aki szintén napjelkép. Neve természetesen magyar eredetű, a Pár Ház, a Duc Napocska. A Du (Udu) Nap, a c-vel jelzett kicsinyítés speciális magyar nyelvet bizonyít. Pár-Duc tehát a Napocska-Háza, ami a bundájára is vonatkozik. A párduc tele van pettyekkel, amelyek mind nap és csillagjelképek, ezért háza a napocskáknak, vagyis a csillagoknak. A szumer Nib név Párduc, valószínűleg a Nap rontása. Ugyanis a Níp, vagyis Nép gyakran azonos a Nap fogalmával. A Níp és Nib meg már nagyon közel állnak egymáshoz.

            A macskák Kandúrja a főnök. A név Kan Dúr és Kand Úr értelmezési lehetősége is nyilvánvaló. A Kand megfelel a Kend – Király szónak, ami miatt a Kand Úr egyszerűen Király Úr a macskák között.

MAJMOK

A Majmok neve, meglehetősen megdöbbentő tény, de az ősapákat jelenti. A svédeknél a Majom Apa jelentésű. De a Maj a Mak fejleménye, ami Nagy jelentésű is, a Mag közvetlen rokona. A Maki név még pontosabban kifejezi a majmok nevének származását. A jelentés az ősiségről is beszélhet, ami alapján a magyarok ősei felismerték a majmokkal való közeli rokonságot. Ezért a Magor, Mak istenanya és más neveink összevethetők a Majom, Maki, Makákó nevekkel. A másik összefüggés a Mak és Mag Magas jelentésével kapcsolatos. A majmok fajainak legnagyobb része fákon él, vagyis a magasban. A majmok rokonságának felismerése rendkívül nagy tudományos felkészültséget bizonyít őseinkkel kapcsolatban. De megjegyzendő, más állatcsoportokkal is rokonnak tartottuk magunkat, nem csupán a majmokkal.

            A Csimpánzok is ismertek voltak őseink előtt. A Csimpánz név a Chimpanze névvel rokon, a Csim a Csimpaszkodás neve, a Pán Úr. Chim-Pan-Ze a jó értelmezés. Csimpaszkodnak az ágakon a kezeikkel emberszabású rokonai azoknak, akik őket rokonnak tartják. A név azonban menthetetlenül magyar nyelvű, mert a Csimpaszkodást semillyen más nyelv sem írja le.

            A Gorillák neve szintén azt bizonyítja, hogy ősatyáink nagyon jól ismerték ezeket a lényeket, a nevüket is róluk formáztuk meg. Nem ám a görög, meg római időkből, hanem sok tízezer évvel tőlük régebben. Vajon képesek-e felfogni a nyelvkutatók a magasabb dimenziójú időszakaszokat? Egyelőre úgy tűnik, hogy nem. A Gor jelent Hegyet is, de itt a Hor név jelenik meg. Hor isten a reggeli felkelő Napisten, aki Óriás is. A Gorilla Óriás testű lény, senki nem tagadhatja. Nyugodt, nem agresszív, mint a csimpánzok. A Gor a Hegy nagyságú testét is jelenti.

            Szegény Gorilla nevünket az Illa teszi kicsinyítő formájúvá. Eszerint a Gor-Illa egyszerűen csak Hegy (Gor) Ecske (Illa). Valóban, a gorilla egy hegyecske, az emberhez képest. Nagy a teste mérete.

            Nem is kell arra utalni, hogy a gorillákat akár 40.000 év óta is ismertük. A gorillák alig 600.00 éve jelentek meg a Föld felszínén. Egyszerűen teljesen téves a mai nyelvészeti rendszer, ami az indoeurópai és szemita nyelvekből indul ki. Hatalmas tévedés, hogy modern nyelvekből akarjuk levezetni az ősnyelveket, mert az indoeurópai és szemita nyelvek nem régebbiek 5.000 évnél.

            A Gibbonok csoportja rendkívül különös. Több tulajdonságuk arra ad bizonyítékot, hogy az emberiség inkább a gibbon típusú fajoktól származik, mint a csimpánzoktól. Lar nevű fajuk jelentése ősapa, lásd a latin Lares nevet.

            A Magótok nevében ismét elénk kerül a Mag szó.

ÚJRA PATÁSOK

Az Elefántok nevében az Ele, és a Fán szóelemek jól kivehetők. Az Ele az Élő változata, Eleje valaminek. A Fán a Pán egyiptomi névvel rokon. Élő Fák azt jelentheti, hogy fa nagyságú állatokról van szó. Az Ele-Pán formában a Pán Úr, a Nap fordított szóalakja. Élő Napok eszerint az elefántok.

            Ló szavunk gazdag jelentésű, de a szó formája is sokféle. A Lu, Lao, Loa, Luó alakok mellett még más megfelelő formák is léteznek, pl. a magyar nyelvjárásokban is.  A Ló jelentéstanilag Fény, aztán Ember, meg Nagy, végül Paripa értelmű. Van, aki egyenesen Isten egyik neveként tartja számon.

            A Ló már közel 20.000 év óta háziállatunk, nemes nagyvadból engedelmes barátunkká vált. Harmadik szeretett szolgánk, akinek a húsát tilos megenni.

            Az Ötlábú ló kétségtelenül napjelkép. Az Öt magyar számnév Út, a Napisten nevével van közeli rokonságban. Nézzünk a tenyerünkre, és látjuk a Napot. A görög (?) Penta Öt, de magyar jelentése Nap-Táj, mert Pen = Nap, Ta = Táj, Ország. Ezért a görög Penta valójában magyar szó, és a Napra utal. Így aztán az Ötlábú ló egyértelműen napjelkép. A magyar hősöket viszi diadalra abban a korban, amikor semmilyen indoeurópai és afroázsia nyelv még nem létezett.

            A Hétlábú ló királyi ló. A Hét a Napkirály neve.

            A Nyolclábú ló a szerencse lova. Germán rokonainknál Slipnir a neve. Ezt a nevet Séllépő alakban bontottam fel, a Nir az Evező a szumeroknál, nálunk a Nyír igében testesül meg. Lehet, hogy a név teljesen mást jelent. A kínai testvéreinknél a Nyolc a szerencse száma.

            A Ló színe biztosan fontos volt harcászatunkban. Egyes korokban hadseregeinknek lovai különböző színűek voltak, de egyes hadseregeknél azonos volt a lovak színe.

            A lóval kapcsolatos szókincsünk igen nagy. Mi adtuk az emberiségnek a lovat.  Őseink csúcslovakon lovagoltak. A telivér fajtát is mi tenyésztettük ki, az egyik Hungáriában, amit ma Dzsungáriának neveznek utódaink. Az angol és arabs telivér a magyar, vagyis hun telivérektől származik.

            A Zabla egyrészt a Zab Helye, vicces név, mivel a ló szájába kell behelyezni legkedvesebb táplálékát. De a Szab-La a Szab Helye, a szabályozást valóban a gyeplővel, vagy szárral végezték őseink, vagyis irányították lovukat. A Gyeplő talán a Gyepálás neve, a Lő a Ló szóhoz tartozik, magas hangrendben. Tehát ismét az irányítás fogalmát tartalmazza ez a név is, mint a Szár. A Nyereg két eleme a Nyer és az Eg (Ég, Egy). A Nyereg ezért a nyerés fontos eszköze volt, mivel az ellenséges lovasságok nem ismerték a nyerget, amit szintén mi találtunk fel. A Kengyel egyszerűen Kend-Jel. A Kendék, vagyis a magyarok lovassága kengyelt viselt, míg az ellenség ezt a fontos harci eszközt nem ismerte. A kínai, perzsa, római és más hadseregeknek esélye sem volt a magyar lovasságok ellen, csak miután elsajátították harci találmányainkat.

            A Mén a lovak vezetője, a csődör a többi hím ló. Ő a ménes uralkodója. Nevének rokona a Meny és Menny, mindkettő modernebb változat. Különösen a Menny, ami 100 éves szó és kifejezetten a magyarok gondolkodását akarja megzavarni. A Mén Egyiptom első királyának is a neve, aki emiatt Mennyei értelmet is viselt nevében. A Csődör tenyészló, a csöve tör előre. A Csikó nevében a Csi a Nap, ami K-val becézve Napocska, amit a Csík szó is jelent. A Csikó, mint Lófi, megjelenik a spanyol nyelvben is, Chico formában, ami kétségtelenné teszi a spanyol Fiú szó magyar eredetét.

            A Kanca egyszerűen Kánocska. Ő vezeti a lovakat, ha a Mén máshol van elfoglalva. Ezért aztán a Kanca királyocska a lovaknál, amit őseink világosan láttak és meg is neveztek. A Paripa nevében a Par Ház, de lehet a Pergő ház is, ami csillag, mivel a csillagok mindig pörögnek. A Fehér Kanca királynői név (Leukippé). Par-Ipa az Ipa Háza, ahonnan kiváló lovak kerültek ki harcra, háborúra. A ló mérhetetlenül gazdag hagyományokkal bír a magyarok tudatában.

            Az Orrszarvúak sokáig szoros kapcsolatban voltak magyar őseinkkel. Európában a fehér szőrzetű gyapjas orrszarvúk adhatják a Monocerosz, vagy Egyszarvú, lovakhoz hasonló lényeknek az előképét. Feltűnő, hogy ebben az esetben is felismerték őseink a lovak és orrszarvúak rokonságát, a nagyobb testű gyapjas orrszarvút könnyen azonosították a fehér egyszarvúakkal. Az egy tülkű és két tülkű orrszarvúak közül is a modern őslénytan által meghatározott megfelelő fajokat találjuk Európában és Ázsiában.

            Az elterjedt Rhinocerosz név a régebbi Orrin-A-Kerasz magyar elemeket tartalmazza. Az Orrin-A-Kerasz/Cérosz rövidül Rhin-O-Cérosz formára. Így rövidül az eredeti és képekben beszélő magyar szókincs ezres nagyságrendben, a továbbiakban már nem érthető nevekre. Az indoeurópai szavaknak belső jelentésük már alig van, ezért az indoeurópai kutatók szeme előtt zárva marad nyelvileg az őskor. A Kerasz, Cerosz eredete a Szarvas szóból külön részletes levezetést igényelhetne, amit máshol elvégeztem.

            Az Egyszarvúak isteni jellegű állatok, sőt értelmes lények. Tudnak repülni, a hőst segítik küzdelmei során. A Fehér Ló fogalma kétségtelenül rokon az Egyszarvúakkal. Egyes patások orrán szarv nőtt, de ezek a kihalt állatok olyan régen éltek, hogy nagy merészség lenne azt állítani, hogy őseink róluk mintázták az Egyszarvúakat.

            A Tapír neve csupán azért érdekes, mert a Ta Ország, Pir a Nap, ami a névből azt igazolja, hogy a névadók tudták, hogy a tapír keleten, Hátsó-Indiában él. Mivel a név magyar nyelvű, ebből következik, hogy őseink ismerték a tapírokat.

            Furcsa állat a Zsiráf. A nevet, ha magyarok rótták az ősi, igazi ősi évezredeket, amely évezredek a mai népek tudatában felfoghatatlanul messze időkbe viszi gondolkodásunkat, akkor teljesen más értelemben kell felfogni a Zsiráf nevet is. A Gir-Áf forma megfelel az állat nevének. A Gir a Kör változata, az Áf az Ap megfelelője. Gir-Áp a Kör-Háza, ősi magyar nyelven. A zsiráfok testén lévő foltok a kör megfelelői, de a zsiráfbikák harca, amikor a fejüket összeverik, akkor a szörnyeket idézik elénk, aminek a lényege, hogy a nyakuk félkör alakban fonódik egybe. Ebből a formából azután őseink fontos következtetést vontak le. A Zsiráf a Kir/Kör háza, mivel a testén is foltok, körök vannak, de a nyakukat is kör formában vetik össze, amikor a zsiráfbikák harcolnak egymás ellen.

            A Teve nevű állat a tova, tevé magyar igékből kapta a nevét. A To alapszó sok szóban jelenik meg, a nyelvi evolúció folyamán. Nem csupán a magyar nyelvben.

            A Disznók neve rendkívül fontos, mert őseink egyik legkedveltebb zsákmánya volt a vaddisznó. A Disznók azonban keményen harcoltak a vadászok ellen. Ma is a vaddisznó harcos állat, a kan igyekszik megvédeni kicsinyeit élete árán is. Aztán a harcos vaddisznót feltálalják a vendégek asztalán.

            A disznó szóban a Disz a lényeg. Sok nyelvben is rá lehet bukkanni a Disz fontosságára. Ipolyi írja, hogy a Disznó név Dísz, Tisz tövénél fogva hasonló az Emős szóhoz. Az Emse azonban az Em – Emlő, és a Se – Fény nevek ötvözete, de nincs köze az Emese (Eme – Anya, Se – Fény) névhez. A Dísz, Tisz „isteni”, a Disznóisten hat-nyolc méter magas, hossza is nagyjából annyi, hatalmas agyarakkal. A kelta Moccus a magyar Makkos változata, tehát a vaddisznók hatalmas istenének a nevét is tudjuk.

            A disznó, sertés rút alakja az elátkozott királyfi (Ipolyi). Ismert a Szurtos sertés, a Zöld disznó és a Fene vad. Sokakat, köztük hőseinket, a Vad Kán (vadkan) ölt meg.

            Szarvas a legfontosabb állatunk, a farkasok és lovak mellett, amelyeket szintén az égbolthoz kell kapcsolnunk. A Szarvas neve két részből áll, a Szár és a Vas elemekből. Sok baj keletkezett a Szár és Vas szavak megértésének hiánya miatt. Ha nem értjük saját népünk szókincsét, gondolatvilágát, miért várjuk el, hogy a belőlünk keletkező népek majd nálunk jobban megértik a mi saját nyelvünket? Ez teljes képtelenség! Pedig a magyar nyelvészet ezt az utat járja. Ezért a magyar nyelvészet egyetlen szavát sem hiszem el, hanem mindennek magam járok utána. A Szár és Vas szónak is.

            Azonnal kiderül, hogy a Szár a király, a Sárga, másként Arany, és Vas az Ezüst, másként Fehér. A Szár-Vas ezért nem más, mint az éjszakai égbolt, amelyen arany és ezüst csillagok ragyognak. Ami fenn van, lenn is. Ezért az éjszakai égbolt földi, vagyis lenti jelképe lett a szarvas. Sok szarvas faj oldalán apró fehér foltok vannak, amelyek a csillagokat jelenítik meg. De nem szükséges feltétlenül olyan fajt keresni, ami megfelel a Szár-Vas követelményeinek, mert őseink tudtak elvonatkoztatni, amit ma sokan elfelejtettek.

            Egy hun monda Jordanesznél, két magyar monda pedig krónikáinkban maradt fenn a népvezető szarvasról. Arról van szó, hogy a népvezető szarvas a népnek utat mutat nyugati irányban, hazát keresni. A Föld nyugatról keletre forog, ami miatt a mozdulatlan éggömb látszólagosan keletről nyugat felé mozdul el. A Szarvas tehát az éggömb, a Tejúttal, amelyek mozgási irányát követték a régi törzsek. Már 40-50.000 éve lezajlottak az első nyugati irányba indult terjeszkedések, amit a Homo sapienshez kötünk. Nem beszélve a sok nem magyar törzsről, amelyek mind a magyar Teuta nevet használják, amikor nyugatra vándorolnak. Ez is magyar eszmeiséget bizonyít sok indoeurópainak mondott törzs esetében.

            A latin Cervus a Szarvas módosulata, sok más szóval együtt. Mi a bizonyíték? A magyar szóösszetételnek pontos jelentése van, a többi szónak csak az egyszerű jelentés maradt meg, minden kozmikus jelentést elvesztve.

            Bars vagy Baros vezérnek szarvas mutatja a helyet, ahol Bars várát emeli fel a vezér. A Baros nevet Ipolyi Arnold Borosnak értelmezi. A kimmeriai vadászokat is szarvas vezeti. Mi tudjuk, hogy a kimmeriaiak is a magyarok törzscsoportjába tartoznak. A frankoknak szarvas mutatja a Maina folyón Frankfurtnál az átkelés helyét. Grimm szerint a vadászokat szarvas vezérli, a pásztorokat bika, tehén, a hősöket farkas. Mind magyar totem állat.

            Ünő szavunkban egyértelműen felismerhetjük a Nő szót. Az Ünő ráadásul valóban női szarvas, szarvas anya. Az Ü szót is ismerjük, Isten a jelentése. Ezért aztán Ü-Nő nevünk jelentése Isten-Nő. De milyen istennő? Ha azt gondoljuk, hogy szarvas istennő, akkor már csak az igazság feléhez juthatunk. Mert az igazi istennő az égbolt istennője, akit a szarvas ünő is jelképez, de nem azonos vele.

            Őzeink neve szintén titkos talányokat rejteget. Magát az Őz szót is igen nehéz értelmezni, sokrétű jelentést takar. Kétségtelenül napállat, az éji égbolt megjelenítője, mivel a bak szarva és az őzek oldalán lévő fehér foltok csillagjelképek.

            A Szika nevében a Szi a Nap, de a Szik is Nap. Szi-Ka nem más, mint a Nap-Háza. De a Szik-A felbontás értelme talán más, talán Nap-Isteni, vagyis Isteni Nap jelentést visel. Annyi bizonyos, hogy ennek a szarvasnak a neve magyar eredetű, és az is, hogy kozmikus jelkép, amit a testén visel. Ma is.

            Gím a neve Anya, mint ősanya, mivel egyik mítoszunk szerint szarvastól születtünk. De a szarvas az égbolt jelképe, a Gím Díszest is jelent, lásd a Gím és Hím szavak szoros kapcsolatát. Ezért a mítosz azt állítja valójában, hogy a csillagoktól születtünk, és csillaggá is leszünk az életkör bejárása után. A szarvasborjú oldala pettyes, ami az égbolttal való kapcsolatát igazolja. Néhány hét után a pettyek eltűnnek, de ez már nem számít, mivel születése után pettyes volt.

            Nagyon fontos a gímszarvas agancsa. A szó az Ág és az Ancs szavak összetétele. Az Ancs nem más, mint An isten, vagyis az Ég, Menny istene nevének kicsinyítése. A kifejlett gím hímje a bika, az agancs hét ágú. A Hét, Heta, a magyar számok rendszerében a Király jelképe. Emiatt a gímszarvas bikája az Ég Királya, az Ünő viszont Magasságos Nő, Istennő. Az agancs 2x7 ágára csillagokat, máskor gyertyákat helyeztek, ezzel is igazolva, hogy a szarvas az égbolt jelképe.

            Homlokán a Hold, két agancsa közt a Nap ragyog, oldalán és az agancs csúcsain csillagok ontják a fényt. Az a nép, amelyik a szarvastól származik, valójában az égboltról származik. A csodálatos költői képeket sokaknak nagyon nehéz felfogni, ezért nem is értik őseink fantasztikusan gazdag gondolkodását.

            Szika szarvas a neve annak az indiai szarvasnak, amelyik pettyeket visel az oldalán, mint a dám szarvas is. A Szika magyar szó, a Szi Nap, a Ka itt valószínűleg Ház, ami a szarvas oldala miatt égboltot jelent, vagyis a Nap Házát. A Nap az égbolton utazik nappal, ami miatt az égboltot azonosíthatjuk a Nap Házával.

             A Dámvad, vagyis Dám szarvas pettyei csillagokat mintáznak. Kis-Ázsia területéről telepítettük be a Kárpát-medencébe, ahol egykor valószínűleg élt, aztán kipusztult, végül visszatelepítettük ezt a szép szarvas fajt.

            Nagyon nehéz volt megfejteni a Rén nevét. Természetesen magyar szó, de több utódnyelvünkben is megőrződött. A Rén a Rán közvetlen változata, magas és mély hangrend szerint, mindkettő Égbolt jelentésű. Bemutatni itt a szó igazi jelentésének felderítését nem tudom, de annyi bizonyos, hogy a Rénszarvas egyértelműen a csillagos égbolt jelképe. Ré Na alapvetően Ré napisten Háza, ez a szóösszetétel is rövidülhet Rén formára.


 

Tartalom

♦ Misztikus szányolcas / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. I. fejezet
♦ Növények a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. II. fejezet
♦ Állatok a mitológiában / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. III. fejezet
Meséink rejtélyei / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IV. fejezet
♦ Krónikáink igazságai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. V. fejezet
♦ Hősök és hősnők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VI. fejezet
♦ Tündérek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VII. fejezet
♦ Nimrud és társai / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. VIII. fejezet
♦ Óriások / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. IX. fejezet
♦ Teremtés / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. X. fejezet
♦ Ördög / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XI. fejezet
♦ Istenek / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XV. fejezet
♦ Magyar Istennők / Bevezetés a magyar mitológiába III. rész. XVI. fejezet

 


« Prev Next

Megnyitva 11831 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások