20210730
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2009 december 03, csütörtök

Újabb szenzációs szkíta-hun lelet

Szerző: HunHír

A régészek ugyanis rábukkantak egy olyan kemencére, amelyről - a sütőfelület átvágása után - kiderült, hogy készítői kővel rakták ki a platni alatti felületet. "Ez a gyakorlat, mely a kemence hőmegtartó-képességét növelte, ugyan általánosan elterjedt volt a szarmatáknál, de a korábbi feltárások során szinte kizárólag összetört kerámiaréteget találtunk, míg itt malomkövek és nagyobb, járólapszerű kövek feküdtek szorosan egymás mellett" - mondta Wilhelm Gábor, a KÖSZ ásatásvezető régésze.

Újabb szenzációs szkíta-hun lelet

A Hun Birodalom egyik településének gazdagságát bizonyító leletekre bukkantak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) régészei a Kecskemét mellett épülő Mercedes-gyár területén.

Kecskemét határában, a Mercedes-gyár építéséhez kapcsolódó ásatások során már több szarmata és Árpád-kori települést feltártak a KÖSZ régészei. Az előkerült leletanyagok révén igen pontosan rekonstruálni lehet az itt élt népek életét, szokásait, most viszont az is kiderült, hogy a helyi közösség a korabeli viszonyok között meglehetősen gazdagnak számított.

Minderre egy késő szarmata-hun kori (IV-V. századi) település feltárásakor derült fény. A régészek ugyanis rábukkantak egy olyan kemencére, amelyről - a sütőfelület átvágása után - kiderült, hogy készítői kővel rakták ki a platni alatti felületet. "Ez a gyakorlat, mely a kemence hőmegtartó-képességét növelte, ugyan általánosan elterjedt volt a szarmatáknál, de a korábbi feltárások során szinte kizárólag összetört kerámiaréteget találtunk, míg itt malomkövek és nagyobb, járólapszerű kövek feküdtek szorosan egymás mellett" - mondta Wilhelm Gábor, a KÖSZ ásatásvezető régésze.

A kőben szegény Alföldön igen nagy értéket képviseltek a kőeszközök. A szarmaták mindennapi életében nélkülözhetetlenek voltak a kézimalmok, a két darabból álló gabonaőrlő alkalmatosságok. Beszerzésük a korabeli kereskedelem kiterjedtségét tükrözi, a szarmata településeken fellelhető példányok főként az Északi-középhegység területéről származnak.

A Kecskemét mellett feltárt szarmata település egy igen fontos, ősidők óta használatos kereskedelmi út mellett feküdt.

A kemence sütőfelülete alatt talált nagyobb mennyiségű kőzet ilyen célú felhasználása a település átlagon felüli gazdagságát jelzi, amit a további telepobjektumokból napvilágot látott számos késő római készítésű tárgy, átlagon felüli mennyiségű fémeszköz és jelentős számú késő szarmata kori díszkerámia is jelez. A település valószínűleg a 400-as évek első felében élte virágkorát, úgy tűnik, hogy a 420-as években a Duna–Tisza-közén ténylegesen is megjelenő Hun Birodalomnak az egyik gazdagabb, alávetett szarmata közössége lakhatta – összegezte a tapasztalatokat Wilhelm Gábor.

HunHír.Hu - múlt-kor

Megnyitva 8036 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások