20240329
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2010 március 30, kedd

Piramisok a Képes Krónikában.

Szerző: egyenlöre ismeretlen

Létezik egy velencei fametszet a középkori Székesfehérvárról, ami több kutatót arra sarkallt, hogy a magyarok szakrális központját nem a mai Székesfehérváron, hanem a Pilisben keresse. A kutatások eredményeként egyre többen vallják, hogy Fehérvár koronázó városunk egykor valóban a Pilisben helyezkedett el, ami a korona-csakra, fehér és beavatás fogalmak érdekes találkozása. A pálosok központja, a Pilis, tehát pontosan az a hely, ahol a beavatás történhet.

Mint ahogy az emberi testben ez a hely a fejtető, ugyanúgy a Kárpát-medence "pilise" az, ami képes a fentről jött finom energiák befogadására. A korona- és a szív-csakra a Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes szakrális uralkodói programot képvisel. A Pilis Árpád-kori szakralitását oklevelek bizonyítják: mindvégig királyi központként működött, soha nem lehetett adni-venni benne földterületeket, csak királyi jóváhagyással.

Később, az Anjou-kortól Visegrádon, a fellegvárban őrizték a Szent Koronát és a Képes Krónika képein a koronázás helyeként a Pilis azonosítható. A Pilis körvonala (a Visegrádi-hegységgel együtt) egy hatalmas szívet formáz, amelynek a közepén található Dobogókő, a Kárpát-medence energetikai központja. Őseink nem véletlenül adták a terület középpontjában álló csúcsnak ezt a nevet, tudniuk kellett, hogy itt "dobog" a világ szíve. Az Árpád korban ezt a területe "Insula Pilis" (Pilis-sziget) néven nevezték.

Ha rápillantunk a térképre, és leszámítjuk az utóbbi 1500 év mintegy 400 földrengését, amelyek során például "az egyik hegy belezuhant a Dunába", és így nyilván megváltozott a környék képe, akkor tökéletes szívalakot látunk. A területet a ma itt élők is a Föld szíveként emlegetik.

A korona- és a szív-csakra így tehát a Pilisben egy helyen található, ezáltal teljes szakrális uralkodói programot képvisel. Az itt található pontokon keresztül átadhatóvá vált az isteni energia az arra alkalmas befogadó személynek. És valóban, a Pilis alagútrendszerében, a titkos barlangokban a pálosok beavatási rítusainak központi szerepe volt. Az egyiptomi piramisok az Oziriszt megszemélyesítő Orion csillagkép mintájára épültek. Tudjuk, hogy az Orion a magyar mitológiában Nimróddal azonos.

Középkori krónikáink a magyarság első őseként a legendás Nimródot jelölik meg. Nimród először Kézai Simon, Kún László udvari papja, 1282 körül írt Gesta Hungarorumában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után kétszázegy évvel az óriás Nimród egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, és ott felesége, Enéh két ikerfiút szült neki, HUNORT és MAGORT. Ettől a két fiútól és a szolgálatukban álló vitézektől származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz középkori magyar krónika megismétli.

Többek feltételezése szerint az Orionnak a pontos mása megtalálható a Pilisben: a csillagkép csillagait a pilisi hegyek rajzolják ki. A középső három csillag az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magashegy. Az elrendezés ugyanaz, amit az egyiptomi piramisoknál látunk: a leghalványabb csillagot a legkisebb piramis jelzi, a legerősebbet pedig a legnagyobb. A csillagkép további négy pontjának mindegyikénél pálos kolostorromok találhatók. A beavató koronázás tehát a Pilisben történt. Bizonyíték erre a Képes Krónikában található számos kép, melyeken a koronázási esemény hátterében a tájat is megjelenítik. Viszont van a Krónikában három rajz, ahol a távolban meglepő módon piramisok vannak.

III Istvan Koronazasa

III.István koronázása

ii laszlo

II.László

imrehercegkoronazasa

Imre koronázása

A képek önmagukért beszélnek. Egyértelmű hogy ezeken a rajzokon nem hegyek, dombok és sziklák, hanem piramisok láthatók. A szabályosan megrajzolt gúla az egyenes éleivel legalábbis erre utal. Az Imre koronázását ábrázoló képen ráadásul két piramis is van, melyeknek csúcsán talán életfát vagy energia-kisugárzást jelenített meg a rajz készítője. A kérdés az, ha a helyszín a Pilis és a képen valóban piramisok vannak, ma miért nem láthatjuk ezeket az építményeket? Lehetséges hogy ezeket is, mint számos épületet a Pilisben, lerombolták, elbontották és a földdel tették egyenlővé azért, hogy a magyar nemzet dicső múltját eltüntessék. Ha viszont még ott vannak és csak a növényzet vagy a föld rejti az építményeket, akkor a boszniai piramishoz hasonló kiemelkedést kell keresni. Lehet, hogy az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magashegy a Pilis piramisa?

bospir1

Boszniai piramis

Az 1940-es években bizonyos Sashegyi nevű régész kezdett ásatásokat a Holdvilág-árokban abból kiindulva, hogy Anonymus úgy írja le Árpád vezér nyughelyét, hogy ott nyugszik Árpád „ahol a víz kőmederben folyik alá Attila városába”. Ez a leírás pontosan ráillik a Holdvilág-árokra, amely a Pilisben van; ott, ahol a régi koronázóvárost, Fehérvárt, és Ősbudát, Attila nagykirályunk székhelyét is sejtik. Sashegyi emberi (női) csontvázat is talált ott a nehezen és életveszélyesen megközelíthető helyen, kőkoporsóban, amelynek génjei megegyeznek a honfoglaló magyarság genetikai állományával. Az ott található kövek emberi megmunkálásra utalnak, nem a természet formálta őket olyanra. Az egyik közeli bokorban Sashegyi embert ábrázoló kőszobrot is talált, amely egy belső-ázsiai türk, szittya, hun vonásokat mutató emberábrázolás volt. Két nap múlva két szakértővel visszatért a helyszínre, de a szobornak hűlt helye volt. Utánajárt a dolognak, és kiderült, hogy elvitték azt a kőfejtőbe, bezúzták. 2003 körül az ásatást végzők egy olyan kőtömböt találtak a hegyen tovább lejjebb fúrva, amely egy feltűnően éles, szabályosan egyenes peremmel rendelkezik. Ennek a peremnek a vonalában továbbmenve annak úgy lett vége, hogy az ásó szintén kőbe ütközött, amely szintén egy kocka- vagy téglaalakú kőtömb egyik szabályos pereme volt. Ennek végén szintén egy erre merőleges perem van, tehát az egész emberi alkotásra utal, lépcsőzetes kialakításra. Hogy ennek a lépcsőzetes folyamatnak hol van vége, nem tudni, de elvileg le a patakig (folyóig?) is tarthat. Ha pedig a párhuzamos oldalon ugyanezt a kialakítást találják meg a hegyen, mint szabályos tükörképét a lépcsőzetnek, akkor az csak piramis lehet, amelyet hegyből ástak ki, és utána hegyként be is temették, valamilyen okból kifolyólag.

Ha végre kiderülne az igazság, akkor a Pilis lenne a nemzet zarándokhelye, ami a mai helyzetben növelné a nemzet összetartó erejét. De sajnos az idegen szívűek mindent megtesznek, hogy ez ne jöhessen létre. Az ő idejük azonban hamarosan lejár úgy, mint a homokóra homokja, ha lassan is de lepereg.

Forrás: http://csaba-vezer.freeblog.hu/archives/2008/12/10/Piramisok_a_Kepes_Kronikaban/

Beküldte: Melczer Lajos

Eltárolt hozzászólások ⇒

Hozzászólás  

+3 #2 8000 székesfehérvár III béla király tér 4.siklosi gyula 2013-08-31 02:06
Kedves Szerző Úr!
Amennyiben ilyen hangsúlyozottan komoly témában, mint a magyarság múltja, megnyilvánul, kérem, tegye ezt tudományos alapossággal, bizonyítékokkal, hivatkozásokkal. Ebben a témakörben nem lehet mese, hazugság! Pl. hol van a "velencei fametszet"? Látni szeretném! Mi bizonyítja a 14. századi Bécsi Képes Kr. hitelességét? stb. Továbbá kérem, vesse már papírra annak tételes cáfolatát, mit is ástam és határoztam meg 35 éven át Fehérváron, több, mínt 100 írásomban,... Baráti üdvözlettel, Siklósi Gyula
+1 #1 Osvath Laszlo 2012-05-17 23:25
Sajnos sok minden eltuent/lett eltuentetve ami a magyaraok nagy multja'rol tanuskodott volna
de ami a kronika'kban le van rajzolva sok titkot rejteget !!

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások