20240419
Last updateCs, 08 febr. 2024 7pm

rovas logo

2010 augusztus 31, kedd

Rejtélyes piramis Magyarországon

Szerző: Ismeretlen

Érdekes felfedezés a Pilisben - Piramisok a Pilisben? Hazánk egyik legszebb hegysége előbbieken túl is számos rejtélyt tár a kirándulók elé.

A Pilis a fővároshoz közeli túrák egyik legkedveltebb helyszíne, hiszen természeti szépségei mellett számos érdekes történet vagy épp misztikusabb felvetés teszi vonzóvá egyes területeit. Ha nemcsak friss levegőt akarsz szívni, de hazánk egyik legmágikusabb, legtitokzatosabb táját is alaposabban meg akarod ismerni, vedd célba te is!

A rejtélyes Pilis

A Dalai Láma néhány évvel ezelőtti látogatása óta tudjuk, van itt valami egészen rendkívüli, ami nem csupán kis hazánknak jelent sokat, hanem az egész Földnek: a bolygó szívcsakrája található itt, melyet a rendkívül erős energiamezők elhelyezkedése is igazol.

A furcsa, kozmikus hely a magyar nép történelmében is jelentős szerepet töltött be, egyes nézetek szerint az Árpád-kori Ős-Buda is ezen a területen helyezkedett el, és az egyetlen magyar - 1250-es - alapítású szerzetesrend tagjai is itt emeltek kolostort maguknak. Ezért újabbnál újabb romokat, maradványokat fedeznek fel, a legújabb feltételezések szerint pedig a hegyek három piramist rejtenek.

Egészen pontosan a Pilisnek létezik három gúla alakú, mesterségesnek tűnő csúcsa, az úgynevezett Pilis-hármas: az Árpád-vár, a Rám-hegy és a Magas-hegy. Elhelyezkedésük is különleges, hiszen az Orion csillagkép méretarányos leképezésének is tekinthetők, és ahogy az egyiptomi piramisok esetében, a legkisebb csúcs itt is a leghalványabb csillagot jelenti.

A piramisok nyomában

A Képes Krónika III. István és Imre királyok koronázását megörökítő rajzainak háttérében abszurd módon piramisok láthatók, holott azok a magyar néphez nem kapcsolható építmények. Ám miért pont a Pilisben kellene ezeket keresni? Amennyiben elfogadjuk azt az elméletet, miszerint az Árpád-ház Ős-Budán székelt, akkor a koronázási helyszínek egyértelműen itt lehettek.

A pálos rend a kolostorait kivétel nélkül a Dobogó nevű szakrális települések közelében építette fel - Dobogókő, Dobogó-tető, Dobogó-bérc -, a Pilis-hármas környékén pedig számos kolostormaradvány található, melyek közül négy mértani pontossággal megfelel az Orion többi csillagának. Az elmélet szerint a piramisok a terület alatt húzódó járatok által a kolostorokkal lehettek összeköttetésben.

A pálosok fő céljuknak a pogány értékek megőrzését tekintették, így pedig titok övezi a piramisok feladatát, hiszen egy csillagkép ilyen pontos leképezéséhez magas szintű csillagászati és mérnöki tudásra volt szükség. Vajon spirituális célokra használták az építményeket, vagy a pogány értékek őrzői voltak? Semir Osmanagić, a boszniai piramisok kutatója szerint a Balkán és a Kárpátok térsége olyan ősi kultúra hordozója, melynek ezen pontok is szerves részét képezhetik. Bár egyelőre csak önkéntes kutatók próbálják megfejteni a gúla alakú csúcsok rejtélyét, sokak szerint a jövőben komolyabb vizsgálatok kezdődhetnek meg.

Túrák a környéken

Bár a kirándulók egy része szerint a különleges építmények körvonalai ma is kivehetők, ez nem mindenki számára egyértelmű, ugyanakkor a Rám-hegyen rábukkanhatsz egy megdöbbentően szabályos, gúla alakú romra, mely a téma kutatói szerint alátámaszthatja a piramisok elméletét.

Ha pedig a Pilisben barangoltok, a gúlák kutatása mellett mást is érdemes megnézni, hiszen szebbnél szebb természeti kincseket rejtenek a túraútvonalak. Ha érdeklődsz az ezotéria iránt, a Dalai Láma által megszentelt Dobogókő biztos magával ragad, ha az aktívabb túrákat szereted, a Rám-szakadék állít megfelelő kihívás elé, a Holdvilág-árok pedig szokatlan természeti formáival gyönyörködtet.

Az ország egyik legszebb panorámája a legmagasabb csúcsról, a Prédikálószékről tárul eléd, melyet Dobogókőről is megközelíthetsz, vagy egy kalandosabb útvonalon, a Rám-szakadék felől. Innen ráláthatsz a Dunakanyarra, Visegrádra és a Börzsöny vonulataira is.

De akármelyik úti célt választod is, a Pilis mindenképpen változatos, gyönyörű látványt tár eléd, és tökéletes hely lehet ahhoz, hogy a monoton, szürke hétköznapokból és a zsibongó városból kiszakadj pár óra erejéig.

Képek: www.orszagalbum.hu, méGis; Miccer.

Forrás: http://www.femina.hu/utazas/rejtelyes_piramis_magyarorszagon_erdekes_felfedezes_a_pilisben

Eltárolt hozzászólások

Hozzászólás  

+2 #2 leszerelt 2012-03-29 09:01
Idézet - Forró Imre:
... a Zsidók vándorlásuk során olyan helyeket kerestek, ahol voltak természeti lehetőségek a szentély megépitésére.


Kedves Imre,

Sajnos, nem tudom követni következtetésedet. Tudtommal a ma Jeruzsálemi Szentélynek nevezett rom az ókorban épülhetett, jóval a zsidók megjelenése előtt azon a tájon. A Kr.e. 6. század előtt azon a környéken csak az Egyiptomból kikergetett héberek (Kr.e. 14. sz) leszármazottjai éltek, azok is csak a hegyvidékeken kóborló pásztorok voltak, kb. 5000 - még a zsidó tudósok szerint is (Yigael Siloh, Héber egyetem, 1970-80-as évek ásatásai). Továbbá, a zsidók meg a zsidókrisztiánok bibliájában a zsidóisten le akarja rombolni a hegyekre, dombokra, magaslatokra épített templomokat, mert azokban nem a zsidóistent imádják az ottani, a görögök által szkítáknak nevezett nem-sémi, nem-héber, nem-zsidó őslakósok (4 Mózes 33:52 Ezékiel 6:3-4, stb.). Tehát, még akkor is, ha a zsidók képesek is lettek volna templomokat - vagy bármi mást - építeni, azokat nem valószínű, hogy hegyekre, dombokra, magaslatokra emelték volna. Ajánlom Badiny Jós Ferenc munkáit, pl. JÉZUS KIRÁLY A PÁRTUS HERCEG
magyarmegmaradasert.hu/szerzok/badiny-jos-ferenc/item/1619. Szerencsés kutatást.
-1 #1 Forró Imre 2012-03-29 07:08
A magyar nemzet mult-járól oly keveset tudunk. Amit meg persze tudunk, az mind érdekből megirt történelem. Pl. a hármas halom az össze függ a Jeruzsálemi szentéllyel, mert az hármas halmon volt felépitve. Ebből arra lehet következtetni, hogy a Zsidók vándorlásuk során olyan helyeket kerestek, ahol voltak természeti lehetőségek a szentély megépitésére.

A hozzászólások lehetősége 2023.11.03-án megszűnt.

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások