Print this page
2013 november 03, vasárnap

A választások elé - nincs „kettős beszéd”.

Szerző: dr. Halász József

A 2014-es magyarországi és EU parlamenti képviselőválasztások jelentősége minden eddiginél nagyobb. Az emberek politikába, politikusokba és a pénzügyi, gazdasági rendszerbe vetett bizalmukat elveszették. Ennek megfelelően azok felelőssége hatalmas, akik jelölteket állítanak, és azoké is, akik jelöltséget vállalnak.

Az - a pártok (nemcsak a FIDESZ) kampányai bizonyságaként - egyértelmű, hogy a bizalomvesztés visszafordítására mindegyikük „az EU bürokratáinak” nemzetek feletti, föderatív szemléletét bírája (akár így kimondva, akár önmagát „euszkeptikus” vagy „eurószkeptikus” jelzővel, vagy gondolatisággal jellemezve), és pártját úgy állítja be, mint ennek a veszélynek az elhárítására képes egyedüli erőt.

Így minden pártnak az az érdeke, hogy ne egy napon legyen a két választás, hiszen a „kettős beszéd” mindegyikük retorikájának lényege.[i]

Egyetlen megoldás van, ami a pártszemlélettől idegen: a pártérdeket alá kell rendelni a magyarság érdekeinek.

A nemzet érdekérvényesítése, a konföderatív szemlélet csak úgy válik hitelessé, ha a föderalizmus nemzetek fölötti érdekérvényesítését elvetjük és helyére a nemzetek összehangolt érdekérvényesítését, a konföderativizmust állítjuk, nincs „kettős beszéd”.

Ezzel a magyarországi választási program és az EU választási program szerves egységbe kerül, és teljesen mindegy, hogy egyszerre vagy külön-külön történik-e meg a két választás.

A 2014-es választásokon tehát

-    olyan Magyarországra vonatkozó programot lehet csak felelősséggel meghirdetni, amely a nemzet érdekérvényesítését állítja vissza, és

-    olyan EU-ra vonatkozó programot lehet csak felvállalni, amely a nemzetek fölötti, föderatív rendszernek az összehangolt nemzeti érdekérvényesítés konföderatív rendszerré történő átalakulását tűzi ki célul. 

Az a párt, amely ezt felvállalja, visszaadja a reményt és a jövőbe vetett bizalmat a magyarságnak és az európai embereknek, még akkor is, ha a titkos szuperhatalom a fősodratú médiával összeesküdve most még meggátolja a tényleges rendszerváltást.

Az a párt, amely nem tudja átlépni saját árnyékát, és a megbukott nemzetek feletti föderatív rendszert akarja továbbéltetni, becsapja a választókat, jövőtlenséget ígér nekik, bármilyen marketing-fogással adja is el gondolatait.

Aki ígéretlistát állít a választók elé programként, amely csak arra szolgál, hogy a párt vagy az egyén a parlamentbe jusson, ott viszont - visszaélve a szabad mandátummal - ígéretével szemben tevékenykedik (vagy nem tevékenykedik egyáltalán) növeli a választók bizalmatlanságát és a népharag ítéletére számíthat

A 2014-es választások tétje az, hogy a már anakronisztikussá, őskövületté dermedt nyugati civilizáció teljes válságba sodorja-e Magyarországot és Európát, vagy észrevesszük, hogy az ősi civilizáció soha nem volt anakronisztikus, csak erőszakkal megszüntették érvényesülési lehetőségét, és a válság legyőzésének egyetlen módja Magyarország és Európa újjáteremtése az ősi hagyományok tisztaságával.

A választók elvesztették bizalmukat a jelenleg hatalmon lévő rendszerben és azok képviselőiben. Magyarországon és Európában a választók alig több mint fele akar szavazni. Megnövekedett a „populista, radikális” erők népszerűsége (ahogyan azt Merkel asszony mondja), aminek előretörésétől fél a jelenlegi hatalom és mindent megtesz annak lejáratása érdekében, a befolyása alatt álló fősodratú média gátlástalan támogatásával. Ennek ellenére Európában (és így Magyarországon is) az EU-ellenesség a tagországok lakosságának több mint felében fogalmazódott meg.

A hatalmat gyakorlók félelme jogos, hiszen a népakarat megnyilvánulása egyre meghatározóbb az ő uralmukkal szemben. Ezt bizonyítják a szíriai és iráni események, amelyek a titkos szuperszervezet terrortámadásait meghiúsította[ii].

Nyilvánvalóan USA-ban zajló teljes bizalmi válság következménye, hogy a szíriai „megelőző csapás” terve mára teljesen dugába dőlt, azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államok visszavonta az oda rendelt hadihajóinak felét.

A lehallgatási botrány kihatása talán nem lett volna ilyen súlyos, ha nem akkor robban ki, amikor a szíriai események miatt az USA elnökének igazmondása megkérdőjeleződött, betetézve a korábbi elnökök leleplezett hazugságait. Mondhatni, ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Szánalmas, hogy már megint az amerikaiak védelmére hivatkoznak (éppúgy, mint legutóbb Szíria esetén), amivel minden gazemberséget minden USA-elnök igazolni akar!

Ezt a társtettessé alázást utasították vissza az amerikai állampolgárok, amikor tiltakoztak a Szíria elleni terrortámadás terve miatt.[iii]

Ha Snowden nem leplezi le a hírszerzés gaztetteit, tehát, ha ez titokban marad, akkor tovább folytatódnának a lehallgatások az ENSz-ben is?

Minden egyes mentegetőzéssel tetőzik a felháborodást és növelik a nemzetközi bizalomvesztést.[iv]

A kapkodás és a hatalom gőgjének sajátos keverékét tükrözi Obama viselkedése: az sincs rendjén, hogy azok között keres bűnbakot, akik parancsát hajtották végre, és az sem, hogy egyik legfontosabb szövetségesét lehallgattatja, de az már több mint felháborító, hogy erről az érintettnek, Merkel asszonynak szemébe is hazudik.

Az természetes, hogy ezek után német politikusok bocsánatkérést követelnek Obamától és USA elleni büntetőintézkedést a német kormánytól.[v]

Miután kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség lehallgatási célpontjai között Magyarország is szerepelt, Martonyi János is kénytelen volt „erélyeskedni”: bizony, bizony, helyre kell állítani a bizalmat, de elsősorban a helyzet NATO-val kapcsolatos kihatásai miatt. Ez után szerepelnek az emberi jogokkal kapcsolatos összefüggések, „amelyeket mindenképpen meg kell oldani”.

Az Európai Tanács is hasonló erélyességet mutatott a lehallgatási botránnyal kapcsolatban: „tisztázni kell ezt az ügyet”!

Ennek a teszetoszaságnak nyilván az az oka, hogy az USA mégiscsak a titkos szuperszervezet legfontosabb végrehajtó egysége.[vi]

 A németek és a franciák olyan írásos garanciát követelnek az USA-tól, amilyet még soha, senkinek nem adott. Most lehet, hogy meg kell tennie, mert a már-már fokozhatatlan Obama iránti ellenszenv nem szabad, hogy az amerikai népe is kivetítődjék.

Kérdéses, hogy a NATO-n belül milyen kihatása lesz az ügynek. Az is kérdéses, hogy milyen kihatása lesz a lehallgatási botránynak Európa és az USA kapcsolatára.[vii]

Felháborító az a cinizmus, amivel az USA volt zágrábi nagykövete kommentálja az ügyet. Szerinte nem az a baj, hogy lehallgatták a telefonokat, hanem az, ami miatt kiderült.

Ugyanez a cinizmus mutatkozik meg abban a kijelentésben is, hogy „A nagyon bizalmas információkat úgysem telefonon vagy e-mailben közli az ember.”

(Egyébként Orbán Viktornak az üggyel kapcsolatos első nyilatkozatában is megfogalmazódott ez az elbagatellizáló gondolat.)

A volt zágrábi nagykövet véleménye tükrözi azt a felsőbbrendűséget, amellyel az Amerikai Egyesült Államok igazolni akar minden olyan intézkedést, amely mindenki (így az amerikai nép) számára az elnyomás megnyilvánulása.

Ezért nem várható az USA szövetségesei részéről olyan erejű rendreutasítás, ami az okozott botrányokkal, önkényeskedések következményeivel egyenes arányban lenne.[viii]

Martonyi János is elismerte, hogy az emberi jogokat is sértik az USA-lehallgatások. Ez a megállapítás egy beismerése, az összes elleplezése érdekében. Ugyanis a lehallgatás és a fősodratú média hazudozása, lényegi kérdések eltitkolása a sajtószabadsággal megvalósuló közérdekű adatok megismerésétől fosztja meg az embereket, a titkos szuperszervezet nemzetek fölött álló, föderatív érdekeit a nemzetek összehangolt érdekei, vagyis a konföderativitás fölé helyezve.

Ez viszont azt jelenti, hogy a lehallgatással az amerikai kormány azt az eszmét gyalázza meg, aminek őrzőjeként tetszeleg: a demokráciát. [ix]

A lehallgatás része annak a digitális háborúnak, ami a hidegháború nyomdokain jár, de sokkal nagyobb hatású, és sokkal rombolóbb annál. Leghatékonyabb eszköze annak, hogy az ember teljesen elveszítse egyéniségét és a titkos szuperhatalom falanszterének fogaskerekeként saját érdekeit elfeledje és megalázva, emberi mivoltától megfosztva öntudatlan kiszolgálója legyen azoknak, akik őt elnyomják.

Az európai „egységes digitális tér” kialakítása – amelyről Orbán Viktor számolt be az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozása után - ennek az első lépése. Ezt a gazdasági növekedés feltételeként határozták meg, ami helyénvaló is, ha az informatikát a nemzeti érdekérvényesítésre használják, az összehangolás eszközeként. Ebben viszont nem hisznek, mert nem hihetnek a hazugságokkal bizalomvesztetté tett emberek, hanem joggal tételezik fel, hogy a digitális térben élés a teljes, orwelli kiszolgáltatottságot jelenti számukra.[x]

A digitális világháború egyik eleme annak rákényszerítése az emberekre, hogy az egységes digitális tér részeivé váljanak. Az okostelefonnal látszólag „kinyitották a világot”. Tulajdonképpen annak lehetőségét nyitották ki, hogy ellenállás nélkül elfogadják az emberek az egységes digitális tér többi részét, kizárólagosan az egyéni azonosító eszközhöz kötve a személyazonosítást, az egészségbiztosítást. Most még az okostelefon okoskártyáján keresztül van erre lehetőség, de ezzel felkészítenek a nyomkövetésre és a kommunikáció ellenőrzésére is alkalmas, „kényelmes”, az ember szervezetébe beültetett digitális eszköz használatára.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozása ezt az utat nyitotta meg.[xi]

Az emberek - kiszolgáltatottságuk felismerése következtében kialakuló - bizalomvesztése azt mutatja, hogy nem a nemzetek felettiség, a föderatív szemlélet jelenti a válságból kivezető utat.

A válságból kivezető út keresése – a nyugati civilizáció már őskövületté merevedett paradigmája (kiváltképp a liberális-kapitalista gazdaságszervezés) visszahúzó ereje ellenére -, természetes módon veti előre a nemzetek feletti érdekérvényesüléssel, a föderatív szemlélettel szemben az összehangolt nemzeti érdekérvényesítés konföderatív gondolkodási módjának elemeit.

Miközben a hatalom és annak hűséges szolgálója, a „fősodratú” média azt igyekszik hazugságaival, elhallgatásaival elhitetni velünk, hogy – bár kisebb problémák vannak, de – minden úgy történik, ahogyan történnie kell. Rá kell ébrednünk, hogy a valós helyzet az, hogy semmi sem történik úgy, ahogyan történnie kellene, és a problémák nem kicsik, hanem jövőnket meghatározó méretűek.

A Világbank volt vezető jogtanácsosa 2007 óta harcol a pénzhatalom ellen.

A vele készült riport[xii] a meghatározó problémákat veszi számba, jelezve a válság békés megoldását jelentő folyamatot, amely a föderatív gondolkodási mód felváltását jelenti konföderatív paradigmával. Ennek lépései:

- gazdasági összehangolás indult meg a BRICS államok között, pénz nélkül, eszközök cseréjével megvalósuló kereskedelemben,

- a világgyarmatosító „titkos szuperszervezet” pénzhatalmának megtörésére irányuló népi akarat kinyilvánítása,

- a fedezet nélküli és ezért értéktelen pénz felváltása érték-alapú fizetőeszközzel.

Jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a már elindult folyamat elemei az ősi civilizáció alapján álló Szent Korona Értékrend szerinti Gondoskodó Magyarország programban és az Európai Konföderáció szerződéstervezetében leírtakkal azonos, az alábbiak szerint:  

- a gazdasági összehangolás az összehangolt önellátásban valósul meg,

- az érték alapú fizetőeszköz fedezete az az érték, amit az egy államban élő emberek megteremtenek,

- az állam működését nem az adósság, hanem a megteremtett érték finanszírozza.

A hazugság, mint általánosan használt politikai fegyver, olyan szinten lepleződött le, ami már a titkos szuperszervezeten belüli bomlást is elindította a bizalomvesztéssel.

A titkos szuperszervezet tényeket elferdítő, ellentétes értelemben magyarázó, vagy eltitkoló hazugságai egyértelművé teszik, hogy félrevezető kényszerképzetkeltés azt mondani, hogy nem általános, hanem gazdasági világválság sújtja az emberiséget, mert az csak okozat. A világválságnak erkölcsi oka van: a bizalomvesztés. Ez eredményezi a viszályokat és az erőszak erőszakot szül.

Az ősi civilizáció békét jelentő tisztasága, a Jézus-követés jelenti azt az erkölcsi erőt, amely az egyetemes válság okát, és ezzel minden következményét megszünteti.

Jézus bennünk jön el, megmenteni a világot.[xiii]  

A 2014-es magyarországi és EU parlamenti választásoknak az a tétje, hogy a hatalomra jutó erő visszaállítja-e a válsággal elvesztett bizalmat a társadalomban, elindítva Magyarország, Európa országai és Európa újjászületését az ősi civilizáció nemzetek összehangolt érdekképviseletét jelentő konföderatív gondolkodási módjával, vagy kivárja, hogy az őskövületté dermedt nyugati civilizáció föderációs paradigmája szétrombolja erkölcsi, társadalmi és gazdasági értékeit.

Nagy a tét: Magyarország és Európa jövője.

Kelt Szegeden, 2013. Enyészet havának 2. napján.

Árpád sarja, Halász József