20210615
Last updateH, 19 ápr. 2021 6am

rovas logo

2009 június 18, csütörtök

A legnagyobb nemzeti kincs

Szerző: Farkas Tibor

A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták - hiszen csak földgázmezőket kerestek - hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is.

 Az évszázad magyar pere! 5000 milliárd eurós nemzeti kincs a tét!

Több az energiakészletünk, mint Kuvait összes olaja!
Vén István feltaláló 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t az ún. gádorosi NSZ.3 termálkút ügyében. A tározóból 5000 milliárd euró értékben 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértéknek megfelelő geotermikus energiát lehet kinyerni 25 év alatt.

Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben. 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét: egy 5000 KW-os villamos-erőművet az NSZ.3-as kútra.

Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja!

Tervéből bukás lett: a feltaláló börtönbe került és immár 15 év óta áll a geotermikus villamos-erőmű ügye. Most úgy tűnik, fordult a kocka, és bírósági per lesz szeptemberben. A 15 éve tartó huzavona a kút tulajdonjoga körül bonyolódik.

A legnagyobb nemzeti kincs

A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták - hiszen csak földgázmezőket kerestek - hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is.

A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt "forrást" még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerre arrébb fekvő Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már - a gádorosival ellentétben - 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal rendelkező kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte.

Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét. Egy valóságos "geológiai atomkazánnal" állunk szemben, amelyben az évmilliókkal ezelőtt bezáródott tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévő radioaktív anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel.

A 25 év alatt kitermelhető 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértékű energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el.

Nagy előnyünk Izlanddal szemben, amely ma geotermikus nagyhatalom, hogy ott a különböző helyeken felbukkanó kitöréseket kell befogni hasznosításra, míg hazánkban minden egyes fúrt kúton szabályozhatóan tör fel az elementáris energia. Mivel a víz oldott földgázt is tartalmaz, azt akár le is választhatjuk.

A nedves tározórendszer oldott földgázkészletét néhány százmillió tonnára becsülhetjük, ami több mint a ma sokat emlegetett makói gázmező vélelmezett készlete.

Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzők miatt 5000 KW-os villamos erőmű telepíthető.

Kié a kút tulajdonjoga?

A Kőolajkutató Vállalat bányaszolgalmi jogát 1984-ben jegyezték be az NSZ.3-as mélyfúrásra. Akkor a Magyar Állam volt a föld tulajdonosa.

Aztán jött a rendszerváltás, és az 1990. évi LXV. tv. 107.§. (2) alapján a termálkút és az ahhoz tartozó terület Gádoros Nagyközség Önkormányzatának tulajdonába került. A képviselő-testület tagjai már korábban is kezdeményezték az ingatlan "f" alrészletét képező termálkút hasznosítását. Ehhez azonban sem tőkéjük, sem erre szakosodott vállalkozójuk nem volt.

1993. október 14-én "Adásvételi előszerződés" keretében az önkormányzat eladta a 0106/7 hrsz. ingatlant Vén Istvánnak azzal a kötelezettséggel, hogy az apportálást követően, a vevő 94 százalékos többségi tulajdonában lévő Első Magyar Geotermikus Villamos-erőmő Kft..-jének 5 éven belül villamos- és hőerőművet, valamint desztillációs és frakcionáló üzemet kell létesítenie.

Vén István pechére a MOL-lal kezdett volna közös bizniszbe még 1992-ben, ám egy évvel később már 5 milliárd forint névértékű kárpótlási jeggyel akarta megcsinálni az évszázad üzletét. A vállalkozó ugyanis nagyszabású kárpótlásijegy-felvásárlási akciót hirdetett.

Annak érdekében, hogy felhívása kellő számú érdeklődőre találjon, néhány hónapos fizetési határidővel 120 százalékos árat ígért a jegyekért a vállalkozó. A felvásárlási akcióba - régi '56-os bajtársai segítségével - a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TŐB) és az Antall-kormány több politikusa is besegített.

Az akció olyan jól sikerült, hogy a geotermikus erőmű felépítéséhez több ezer ügyfél ajánlotta fel az egymilliárd forintot is meghaladó összértékű kárpótlási papírját.

Vén István állítja: tettével egyszerre több ellenséget is szerzett. A beruházás alapjául szolgáló gádorosi meddő olajkútra ugyanis nemcsak ő, hanem a MOL Rt. is
kidolgozott titokban egy geotermia-projektet. A nagyszabású felvásárlási akció pedig nem esett ínyére a jegyek alacsony árában érdekelt spekulánsoknak sem.

Geotermiai lottóötös

Nagy dobás volt, hogy 1981-ben eltalálták a Békés-Csongrád megyék alatti, több ezer köbkilométeres geotermikus tározót, amit a pannon rétegek alatt fekvő hatalmas töréstáblák, rétegek zártak közre. Lehet, hogy száz újabb fúrással sem érnénk célt, úgyhogy ezt az eredményt nevezhetjük "geotermiai lottóötösnek" is.

Sajnos a közeli fábiánsebestyéni fúrás környezeti katasztrófával fenyegetett, így a kb. 100 MW-os vadkitörést el kellett fojtani.

A két fúrás által eltalált tározó legalább 3000 méter mélyen van, a "felszínközeli" rétegekből 180-200 C fokos nedves gőz tör fel, a mélyebb - 8-10 km-re is lenyúló - törések átlagos hőmérséklete pedig a 250 C fokot is meghaladja.

A tározóval ma egyetlen kapcsolat az NSZ.3-as mélyfúrás. Ezért megy a harc. Meg az ország energiaellátásának nagy üzletéért.

Sokan inkább akarnak jó felárral orosz vagy közel-keleti energiát, mintsem, hogy kitermeljük az energiafüggőségünk enyhítésére és egy új iparág megalapozására alkalmas, nagyentalpiájú geotermikus tározóinkat.

Hazugságok és börtönévek

A történet további fejleményei mégis több kérdést vetnek fel: még negyedéves elmaradása sem volt a kifizetésekkel Vén Istvánnak, amikor csalás gyanújával 1994-ben a vállalkozót előzetes letartóztatásba helyezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói.

Az erre vonatkozó rendőri indoklás többek között idézte a MOL Rt. azon nyilatkozatát, miszerint a Vén által magáénak mondott mélyfúrás valójában nem az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft.-é, hanem az olajipari nagyvállalaté. A MOL arra hivatkozott, hogy mivel az 1993-as adásvételi szerződést a földhivatalok csak 1996. október 1-jén vezették át a tulajdoni lapra, így azok semmisnek tekinthetők.

A MOL Rt. a rendőri, majd bírósági eljárásban azt is kijelentette, hogy Vén István 1990-ben bejegyzett szabadalma működésképtelen és a terve "kivitelezhetetlen".

A vállalkozót - aki 56-os forradalmi tevékenysége miatt már korábban ült négy évet a kádári börtönökben - végül kilencévi börtönbüntetésre ítélték, ám a bíróság végül is az ítéletét hét év letöltendő börtönbüntetésre enyhítette.

Időközben a földhivatal - amely a vállalkozó szerint szándékosan késett a tulajdonjog bejegyzésével - Vén István nevére írta a kút tulajdonjogát.

A MOL új céget alapított a geotermikus energiára

Tavaly a MOL a Green Rock Energy ausztrál céggel közösen CEGE néven társaságot alapított azzal a céllal, hogy az Magyarország piacvezető energiatermelő társaságává váljon.

Időközben az NSZ.3 kút mélyfúrására a MOL bejegyzett bányaszolgalmi jogot szerzett. Vén István most a perújítást követő szeptemberi tárgyaláson azt kéri a bíróságtól, hogy az olajtársaság bányaszolgalmi jogát töröljék, hiszen a 0106/7 hrsz. alatti terület nem a MOL-é, hanem az övé. A 15 évvel ezelőtt kezdődött per és következményei a következő részben olvashatók. 

 gádorosi és az amerikai geopressured típusú, igen nagy hőmérsékletű és terrasztikus geotermális tárolók összehasonlítása
Tároló paraméterek USA (Texas, Louisiana) Magyarország (Nagyszénás-Fábiánsebestyén)
Települési mélység [m] 4 800 3165 – 4034
A tároló kőzetek típusa törmelékes kőzetek (homokkő) karbonátos kőzetek (dolomit) Kvarcporfir
Réteghőmérséklet [oC] 150 190
A tárolókőzet porozitása [%] 20 – 30 3 – 4
A tárolókőzet permeabilitása [mD]

20 – 120

11 – 120
A tárolt fluidum térfogata [Mm3] 10 a harmadikon 10 az ötödiken
A tároló nyomásgradiense [MPa/km] 13,5 – 18,1 20,0
Árpási Miklós A geotermikus energiahasznosítás Magyarországon – 2008

A gádorosi és az amerikai geopressured típusú, igen nagy hőmérsékletű és terrasztikus geotermális tárolók összehasonlítása
Tároló paraméterek USA (Texas, Louisiana) Magyarország (Nagyszénás-Fábiánsebestyén)
Települési mélység [m] 4 800 3165 – 4034
A tároló kőzetek típusa törmelékes kőzetek (homokkő) karbonátos kőzetek (dolomit) Kvarcporfir
Réteghőmérséklet [oC] 150 190
A tárolókőzet porozitása [%] 20 – 30 3 – 4
A tárolókőzet permeabilitása [mD]

20 – 120
11 – 120
A tárolt fluidum térfogata [Mm3] 10 a harmadikon 10 az ötödiken
A tároló nyomásgradiense [MPa/km] 13,5 – 18,1 20,0
Árpási Miklós A geotermikus energiahasznosítás Magyarországon – 2008


Prev Next »

Megnyitva 19357 alkalommal

Hozzászólás   

#1 Karakter 2012-05-03 23:49
Idézet:
Több energia van itt, mint Kuvait összes olaja! Az NSZ.3-as 0106/7 hrsz. termálkutat 1991-ben felújították, és próbatermelést végeztek rajta. Hőteljesítménye 20-30 MW-ra kalkulálható, amelyre a fent említett jellemzők miatt 5000 KW-os villamos erőmű telepíthető.
A számításban valami hiba van! Ugyanis, ha a nagynyomású forróvíz hőtartalma olyan jelentős, hogy a kőolaj hőtartalmát meghaladja, akkor a fűtőművekben, erőművekben a termelt forróvíz, illetve túlhevített gőz mennyiségénél jelentősen nagyobb mennyiségű kőolaj vagy földgáz eltüzelésére lenne szükség. Ez pedig nyilvánvaló képtelenség. A telepíthető 5 ezer kW-os erőmű jól jelzi a Kuvaittal való összehasonlítás sántaságát, ugyanis egy 5 MW teljesítményű erőmű legfeljebb egy cukorgyár energiaellátásának biztosítására lenne képes. Kuvait termeléséből pedig több száz MW összteljesítményű erőmű üzemel napjainkban.

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások