A probléma eléggé összetett, azonban a legnagyobb figyelmet a talajok szervesanyag-tartalmára, illetve megfelelő mikrobiológiai állapotára kellene fordítanunk. A vízgazdálkodási problémák viszonylag könnyen orvosolhatóak, azonban a megfelelő mikrobiológiai állapot és a szerves anyagok visszapótlása lényegesen hosszabb folyamat.
Aktív talajélet régen és ma?
A műtrágyák és növényvédő szerek megjelenése előtt megfelelő volt a talajok mikrobiológiai állapota. A mikroorganizmusok számos folyamathoz nélkülözhetetlenek, bizonyos növények hiányukban el is pusztulnak. A talajképződési és átalakulási folyamatokban kiemelkedően fontos szerepe van a baktériumoknak, gombáknak. A szerves anyagok lebomlását is a baktériumok, gombák végzik, alakítják át a növények számára felvehető tápanyagokká.
Ma egyre szembetűnőbb a mikroorganizmusok hiánya. Nem kell mikrobiológiai vizsgálatokat végeznünk ahhoz, hogy ezt megállapítsuk. A visszaforgatott növényi maradványok gyakran egy év után sem bomlanak le a talajban.
Így komoly problémát jelent a talajmunkák elvégzésekor, a magágy elkészítésekor, palántázáskor. Illetve a szerves anyagok mennyisége folyamatosan csökken a talajban, és ha nincs utánpótlás, akkor teljesen megváltozik minden tulajdonsága a talajnak, illetve a tápanyagtartalom is csökken.
A szerves anyagokból képződő humusz kolloidok kiemelkedő jelentőségűek. A humusztartalom nem csak a tápanyagok miatt fontos, ennék sokkal összetettebb. A talajok pufferképességének nevezzük azt a tulajdonságot, hogy a talaj a külső káros környezeti tényezőket milyen mértékben képes tompítani. Ezek a káros környezeti tényezők lehetnek fizikai (pl. taposás, talajmunkák, erózió), illetve kémiai eredetűek (savanyodás, só felhalmozódás, kilúgzódás, vegyszermaradványok, túlzott műtrágyahasználat, a növények gyökérsavai). A szerves anyagok visszapótlásával a talaj pufferképességét növelhetjük, így a káros környezeti tényezők hatását is nagyobb mértékben képes csökkenteni. Vagyis sokkal kisebb az esélye a talajmunkák negatív következményeinek kialakulására.
A mikroorganizmusok a szerves anyagok lebontása mellett elősegítik a növények tápanyag- és vízfelvételét, emellett a talajlakó kártevők, kórokozók kiszorításában is kiemelkedő a jelentőségük. Számos növény a mikroorganizmusok hiányában el is pusztul, nagyon jó példa erre a fenyőfélék és a mikroorganizmusok szimbiózisa. Egyes Ázsiai országokban a mikrobiológiai készítményeket használják a szárazságtűrés fokozására.
Megkülönböztetünk aktivált és passzív mikrobiológiai készítményeket.
Az aktivált készítmények olyan készítmények, amelyek egy speciális táptalajon, egy adott technológiával felszaporítottak. Ezek a készítmények a már aktív mikroorganizmusokat tartalmazzák, vagyis kijuttatva "azonnal megkezdik működésüket". Ezzel szemben a passzív formában lévő készítmények kijuttatásakor a mikroorganizmusok számára több feltételnek teljesülnie kell: tápanyag, megfelelő nedvességtartalom, hőmérséklet, megfelelő pH. Ha bármely tényező nem megfelelő, akkor nem kezdik meg "élettevékenységüket".
Az Em-bio aktivált mikrobiológiai készítmény. Az előállítása egy cukornádmelasz és víz keverékéből álló táptalajon történik fermentációval. A nagy előnye abban rejlik, hogy egy készítményen belül megtalálhatóak anaerob és aerob mikroorganizmusok is, vagyis egy készítmény számtalan célra felhasználható: talajkezelésre, állománykezelésre, vízkezelésre, szennyvízkezelésre és komposztálásra.
A következő részben a felhasználás lehetőségeit, kijuttatásának módját, mennyiségét részletezzük.