Print this page
2016 december 30, péntek

Hunok a tejúton

Szerző: Péterfai János István

A hunok magyar nyelvűségének bizonyítása, 28 fejezetben. A magyar krónikáknak van igaza, minden tekintetben, nem pedig a politikai szándékoktól vezérelt modern kori íróknak. A modern kori történelem hamisítók felkészültsége kicsi, arca pedig nagy. És nagy összegek vannak mögöttük az emberiség történetének összezavarására.

A hunok, amint látni fogjuk, europid népek, törzsek voltak, különböző magyar, szavárd, trák, kelta csoportokból tevődve össze. Nehéz a Kr.e-i 5-6.000 év emberföldrajzát feltárni, de valamennyire azért mégis sikerülhet a régészet, a genetika és a magyar rovásírás segítségével, amelyből minden más írás is kifejlődött. Nem teljesen ismeretlen utakon kell járnunk, és ha tiszta a szívünk, nem vezetnek előítéletek, akkor az igazság, vagy a valóság feltárását is elvégezhetjük.

Magán kiadás

TARTALOM

01. RÖVID RÉGÉSZETI ÁTTEKINTÉS
02. BEVEZETÉS A HUN KÉRDÉSBE
03. NYUGAT-EURÓPA HUNJAI
04. LATIN NYELVI HASONLÓSÁGOK
05. HUNOK EGYIPTOMBAN
06. HUNOK MEZOPOTÁMIÁBAN
07. ÁZSIAI HUNOK
08. EURÓPAI HUNOK
09. FEHÉR HUNOK
10. KIDARITA HUNOK
11. MAGYAR FÖLDRAJZI NEVEK
12. MAGYAR SZEMÉLYNEVEK
13. IRÁN MAGYAR HUNJAI
14. KÍNAI TUDÓSOÖK IGAZSÁGAI
15. MAYA ADATOK
16. A SHI JI 110. KÖTETE
17. A ZSUAN ZSUAN BIRODALOM
18. A TÖRÖKÖK
19. A MONGOLOK
20. A HUNZAKUTOK
21. A SVÁJCI HUNOK
22. NÉPEK ÉS TÖRZSEK
23. HUN JELLEMZŐK
24. UNUG URAK
25. HUN FÖLDRAJZI NEVEK
26. MAGYAROK HUN SZAVAI
27. HUN SZÓKINCS
28. BEFEJEZÉS KIRÁLY LISTÁKKAL


 I. FEJEZET: RÖVID RÉGÉSZETI ÁTTEKINTÉS

A hunok a magyarok egyik katonai alakzata, ezért teljesen azonosak a magyarokkal, mint néppel. Emiatt nem szükséges elkülöníteni a szövegekben a hunokat a magyaroktól, amit nem is teszek meg. A szövegekben, az írott anyagban, a hunok mindig azonosak a ma magyaroknak nevezett néppel, akiknek fontos neve volt a szkytha, a heta, a szavárd, a székely, a szárd, a pannon és más nevek. Azonban, ahol a szöveg feltétlenül szükségessé teszi, külön is említésre kerül a magyar nyelv, a hunok bemutatása során. Azt az ősnyelvet, amelyet ma magyar nyelvnek neveznek, „magyar nyelv” név alatt kell érteni, tehát a különböző magyar nyelvű népek és törzsek ugyan más neveket viselhetnek, de a nyelvüket, a mai meghatározás alapján, a kavarodás elkerülése végett, magyarnak érdemes nevezni. Így értendő a magyar nyelv, amely egykor az egész világra kiterjedt. A magyar nyelv a Biblia szerinti ősi nyelv, amelyen az összes ember beszélt egykoron. Még az ókor tudósai is, százas nagyságrendben, azt állítják, hogy egykor az emberek egyetlen nyelven beszéltek, és ez a nyelv a magyar nyelv volt. Ennek az állításnak sok száz tudója volt, de a tudókat manapság sokan igyekeznek meghamisítani, hogy az ősök helyébe ülhessenek. A magyar írás azonban útját állja a hazugságoknak.

Mivel a magyar írás pontosan ezt a teóriát igazolja, vagyis az emberiség magyar eredetét, azt kell belátnunk, hogy a magyar írás szerint behatárolt területek egykor olyan emberek által voltak lakottak, ahol a magyar írás, és ebből fakadóan a magyar nyelv létezett. A magyar írás és magyar nyelv 40.000, vagy még ennél az időnél is sokkal régebbi időkbe nyújt bepillantást, másként történészeti bizonyítékokat, amit a sok félig képzett nyugati történész képtelen felfogni. Gondoljunk egy olyan harcosra, aki száz évre képes visszavetíteni őseit, de tőle nem kívánhatjuk azt, hogy akár sok ezer évre is visszatekinthessen, mert a mai magyarokat megszállt utódok gondolkodásában az ősiség fogalma nem terjed messzebb, mint ötezer év. Ezek a leszármazott népek (indoeurópaiak) kétségtelenül mind magyar eredetűek, és az is igaz, hogy csupán alig 4-5.000 éve jelentek meg az emberiség színpadán. A magyarok azonban, a bizonyítékok alapján, minimálisan 40.000 évesek, teljes ábécével, magas rendű civilizációval, félelmetes mágusi tudással. A mai Nyugat butaságát nem kívánom bemutatni.

Az emberiség eredete szorosan összefügg a hunok megjelenésével a Földön. Úgy gondolom, hogy a magyar nyelv volt az a nyelv, amelyet azok az emberek, vagyis ősapáink beszéltek, akik szétterjedtek Európában, Ázsiában és Afrikában, de áthatoltak Amerikába is, még a kezdetek idején. A magyar nyelv tehát alapnyelv, olyan végtelenül szétágazó nyelv, amelyből számtalan nyelv származhatott. Ha valaki a magyar nyelvből akarná szétágaztatni az összes mai nyelvet, akkor ennek nincs semmi akadálya, mert a szétágaztatás működni fog. De más, idegen nyelvből nem fog működni a szétágaztatás, mert a fiatalabb, a magyar nyelvből eredő nyelvek, saját, belső fejlődésük hatására olyan jegyeket is felvettek, amelyek az alapnyelvből hiányoztak. Az új, fiatalabb jegyek viszont már nem általánosak, csak egyes csoportokra érvényesek. A fejlődés folyamatosan zajlott és zajlik, a mai nyelvek közül számtalan már olyan jegyekkel rendelkezik, ami az ősnyelvben még nem volt meg. Az eredetiség felismerése is fontos, a nyelveket illetően, mert ha a legegyszerűbb nyelvi rendszereket sem sikerül felismerni, pl. az indoeurópai tudósoknak, akkor ne beszéljünk nyelvészeti tudományokról.

Két elmélet harcol ma egymással az emberiség eredetét illetően. Az egyik az Afrikából származás, a másik az Ázsiából származás elmélete. Az Afrikából való eredet mellett főleg Amerika (USA), az Ázsiából való eredet mellett főleg Kína áll ki. Azt gondolom, végül Kína győz, de még messze vagyunk e fontos tudományos kérdés megválaszolásától.

A régészet gyorsan fejlődik, az őslénytannal együtt. Folyamatosan kerülnek elő új és új leletek, felfedezések, amelyek jelentősen megváltoztathatják eddigi nézeteinket.

Az emberfélék családja legalább 8 millió éves. A Rudapithecus 10 millió éve járta a Rudabánya környéki erdőket, tehát az emberfélék és a Rudapithecus között nincs leküzdhetetlennek vélt idő. A Homo nemzetség (genus) különböző fajai közötti viszony ma még nem kellően tisztázott. Továbbá sok régészeti lelőhelyről hiányoznak az emberi maradványok, ami miatt nem lehet a lelőhelyet megfelelően emberekhez kötni. Máskor az emberi maradványok mellől hiányoznak azok a leletek, amelyek segítségével pontosabban be lehetne határolni a maradványok milyenségét és idejét. A tudás gyarapodása azonban bizakodással tölt el mindenkit, aki szeretné megtudni, honnan jött az ember, és hova tart.

A genetika tudomány sorompóba lépésével ismereteink arról, hogy kik vagyunk, megsokszorozódtak. Hála a genetikának, tudásunk egyre pontosabb lesz. Azonban ellentámadást indított a nemtörődömség is, hogy összezavarja a tisztuló vizeket. Egyik legfőbb fegyvere, hogy a mai viszonyokat visszavetíti a régi időkbe, amivel hatalmas károkat sikerül előidéznie. Ha ma Amerikában egy emberről megállapítják, hogy génjei a mai Libanonba vezetnek, akkor automatikusan azt állítják, hogy az amerikai polgár libanoni eredetű. De ez nincs így, mert Libanonban sok nép élt, akiknek ma is élnek, élhetnek utódai Libanonban. Mivel ma Libanonban arabul beszélnek, ezért az amerikai polgárt is arab származásúnak minősíthetik. Ez lenne a teljes csőd, sajnos, a genetikai vizsgálatok nagyon is a teljes csőd felé haladnak.

Hunokról nem érdemes beszélni, amint magyarokról sem, 300.000 évnél régebbről. Nincs bizonyíték, ami igazolná a hunok ennél a meglehetősen régi kornál is régebbi létezését. Csak azt lehet igazolni, hogy az ember, a Homo sapiens, nagyjából 200.000 évvel ezelőtt jelent meg.

Nagyon kellemetlen a francia Francois Bordes által talált, 200.000 éves felirat, amit őstulok csontra karcoltak. A barlang a Dordogne környékén van, 1968-ban került elő. Ha nem hamisítvány, akkor a felirat Meseseb olvasatú. Ezt értelmezhetjük Mesés Királyságnak is, az Eb jelenthet Királyságot is (Maghreb – Magor Eb, Magor Királyság), amit a mai arabok Nyugati Királyságnak értelmeznek. Vagy olvashatjuk „Meseseb” értelemben is a feliratot. Mese Seb a Mesésen Sebes isten, a Ló, aminek háziasítása az embert nagy sebességhez juttatta. Seb isten másik neve Geb isten, ami a Geb-E (gebe) szóban egyértelműen a lóra utal. Ha a felirat valódi, akkor Franciaországban már 200.000 éve megjelentek azok az emberek, akik magyar írást használtak és magyarul beszéltek. Ez tény, a többi mesebeszéd.

A következő leletek csupán Kr.e. 35.500 körül jelennek meg Franciaországban, amelyek biztosan magyar nyelvű népességhez köthetőek. Egyszerűen azért, mert tudtak írni, az írásuk fennmaradt, az írásokat pedig el lehet olvasni egyszerű mai magyar nyelven. Őket nevezzük cro-magnoniaknak, akik Európa nagy területein is elterjedtek.

A cro-magnoniak után keletről a gravettiek érkeztek Nyugatra. A gravettiek Kr.e. 32.000 körül már átléptek a Rhone folyón, és biztosan találkoztak a cro-magnoni népességgel. A két nép azonban egyértelműen magyar írást alkalmazott, tehát magyarul beszélt, ami miatt nem lehet őket egymástól elválasztani. Nyelvileg biztosan nem. A gravettiek és cro.magnoniak eszerint egységesen magyarok voltak.

Európa közepén a Kárpát-medence feliratos lelőhelyei közül a legismertebb Viszoko, ahol Kr.e. 32.000 éves jelek vannak. Más adatok Kr.e. 36.000 évről beszélnek. A Tászok-tető feliratait 30.000 évesre becsülik, a románok sokat összetörtek közülük. Kr.e. 8.000 óta nagy számban kerülnek elő magyar ábécével írt és magyar nyelvű leletek a Kárpát-medencéből. Torma Zsófia, az emberiség legnagyobb régésznője kutatta és gyűjtötte össze a feliratokat. Sajnos, a nagy régésznő munkásságát a románok zárolják, a mai napig is.

Szavárdu, a bibliai Szubartu, vagy másként Transzkaukázia területén a legrégebbi magyar betűs feliratok 27.000 évesek.

Közép-Afrika Kr.e. 17.000 éves magyar betűkkel bír. A további lelőhelyek felsorolása is igen érdekes lenne, de most az a fontos, hogy a legrégebbi adatok alapján valamiféle következtetést le tudjunk vonni az emberiség eredete felől.

Az ősi írás meglehetősen egységes, tehát egyetlen nyelv hangjaihoz alkották meg a jeleket. Ez a nyelv a magyar nyelv, aminek archaikus formája az emberiség nyelveinek őse. Az ősi, tehát sok tízezer éves feliratokat ma is lehet olvasni magyar nyelven. A magyar nyelv eszerint legalább 40.000, vagy 200.000 éves, de újabb adatok szerint 350.000 éves írással rendelkező nyelv. Ezt a tényt a mai nyelvek tudósai képtelenek felfogni.

Azután úgy tűnik, mintha az írás Franciaországban alakult volna ki. Innen terjedt Kárpátia, majd Szavárdia felé. Hosszú idő után Közép-Afrikában is megjelent, majd ezután igen sok területre is kiterjedt. Egyesek igyekeznek meghamisítani a tényeket, összezavarni az emberiséget, azt állítván, hogy ugyan a rovás egyetlen néphez köthető kialakulását tekintve, de alkalmazását sok néphez, és sok nyelvhez kell kötni. De ez nem igaz!

Nyelvészeti kutatások igazolják, hogy a mai nyelvek közül nagyon sok, közvetlenül a magyar nyelvből ered. Ennek az alapigazságnak politikai ellenségei vannak, de valamikor a politikai hazugságok korának is meg kell szűnnie. Elvégre nem az analfabéták irányítják a világot, mert ha igen, akkor az ember világának eljött a vége.

Ki kell emelni a neandervölgyi kérdést is. A neandervölgyiek szoros rokonaink, ami azt is jelenti, hogy nem pusztultak ki, hanem bekeveredtek közénk. Észbeli képességeik magasak voltak, nem voltak butábbak a cro-magnoni és gravetti embernél. Talán ők találták fel az írást is, a számírásról nem is beszélve? Álláspontot nem lehet foglalni ebben a kérdésben sem, mivel kevés az adat.

Újabban fedezték fel a gyenyiszovai embert Szibériában. Nem tudni, kik ők, honnan jöttek, mikortól éltek. Megjelenésüket 1 millió évre taksálják. Annyit lehet tudni, hogy szintén bekeveredtek a modern ember közé, mint a neandervölgyiek. Különösen Ázsia keleti felében gyakoriak génjeik.

A kistermetű, hobbitoknak is nevezett Homo floresiensis eredete sincs tisztázva. A Palau ember szintén kicsi volt, alig tudunk róluk valamit. A törpe termetű emberek sok területen éltek, de keveset tudunk róluk. Egyes csoportjaik kipusztultak, de sok csoportjuk ma is él.

Az óriások népe még rejtélyesebb, mint a törpéké. Állítólag fél millió évig óriásnövés volt jellemző egyes afrikai fajokra, köztük emberekre is. Mintegy 280.000 éve tűnt le az óriások korszaka, amit földrajzi okok indukáltak. Az óriásnövés ma is jellemző az emberre, csak ritkán fordul elő. Génjeinkben őrizzük az óriások korszakát.

Ebből a rövid leírásból is láthatjuk, hogy az emberiség fejlődése felettébb érdekes és bonyolult volt.

Ahogy telik-múlik az idő, úgy sokasodnak meg a magyar jellegű leletek. A népesség a kezdetek idején rendkívül ritka volt. Az idő múltával, és a fejlődésnek köszönhetően, az emberek száma rohamosan növekedni kezdett. Amikor a nyelv fejlődése is elért bizonyos szinteket, a különválás és önálló út miatt, új nyelvek kezdtek kibontakozni az eredeti magyar nyelvből. Ennek az ideje 10-15 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett. A nyelvészet legnagyobb tudósai, kivétel nélkül, következtetnek egy ősnyelvre, amiből a mai nyelvek származnak. Az írásos dokumentumok mellett a magyar nyelv egyéb sajátosságai is azt bizonyítják, hogy ez az a nyelv, amiről szó van a Bibliában. A Biblia írói is tudtak az egyetlen nyelvről, és azt is tudták, hogy ebből az első nyelvből jöttek létre a többi nyelvek.

Több eszközzel is visszamehetünk az időben. Az egyik eszköz a genetika, a másik a régészet, de nem ezekre a roppant fontos eszközökre gondolok. Azért, mert nehezen bizonyítható segítségükkel egyértelműen a magyarok jelenléte az ősidőkben. Az írás és számírás a köveken már jobb bizonyíték, megdönthetetlen tényanyag. De a hagyományok, jelek, jelképek is jó bizonyítékok, ha lenne magyar kutatójuk. De amire igazán gondolok, az a csillagászat és a magyar nyelvből kiszűrhető bizonyítékok sokasága. Az írott források segítségével vissza tudunk menni akár 40.000 évre is. Nem magyar írások segítségével, hanem főleg szumer és egyiptomi írások alapján. Mivel a szumer és egyiptomi írás is igen fiatal, a nagyon ősi korokról nyert információit kizárólag a magyar írások alapján nyerhette. Ez is alaptény, ami meghatározta az emberiség fejlődését.

A cro-magnoni, aurignaci, gravetti emberek keletről érkeztek Franciaországba, ami felveti annak a lehetőségét, hogy az írást, számírást is keletről vitték be Franciaországba, Németországba. Erre egyelőre még nincs tökéletes bizonyítékunk. De a mai ember keletről nyugatra irányuló terjeszkedése Európában azt igazolja, hogy a keletről érkezők is magyarok voltak, ha nyugaton magyar írással magyar nyelvű feliratokat véstek a kövekbe, barlangok festményeire. De Délnyugat-Európa sem elhanyagolható a vizsgálatokat illetően, mivel Afrikával a Gibraltár környékén nagyon régóta összeköttetésben állt.

Nem áll szándékomban Európa vagy Ázsia régészetének felvázolása, mert a hunokról kell itt beszélni. Ezért csak a legfontosabb régészeti tényeket említem meg, amelyekről viszont teljes biztonsággal tudni lehet a magyarokhoz, vagyis a csapásmérő hunokhoz való tartozása.

Van olyan régészeti elmélet, ami szerint Európába a jégkor megszűntével, földművesek kezdenek beáramolni. Ez igaz is. Csak az a lényege, hogy a beáramló földművelők szintén magyarok. Magyar nyelven beszélő emberek, akik a magyar nyelven beszélő vadászokhoz érkeznek. A földműveléssel is csínján kell bánni. A „Termékeny Félhold” mítosza nem igaz, a földművelés sokkal régebben, és sokkal több helyen is megjelent. Ráadásul a „Termékeny Félhold” területe nem más, mint Szavárdu, a magyarok egyik központi területe. Ságvár földművesei Kr.e. 18.000 éve már magas szinten művelték a föld megmunkálását. Honnan ment a földművelés tudománya más területekre akkor? Talán Ságvár felől Szavárdia felé? A Peloponnészosz kemencéi kenyérsütésre készültek. Nagyjából Kr.e. 34.000 évtől 28.000 évig működtek, ami önmagában is hihetetlen számunkra. De kinek van joga megcáfolni a görög régészek állításait?

Az indoeurópaiak, mint más nagy nyelvi csoportok, közvetlenül a magyarokból fejlődtek ki, mégpedig alig 4.000 évvel ezelőtt. Különben honnan lenne az a mérhetetlenül nagy nyelvi rokonság (gyakran 100 %) az archaikus jellegektől a legmodernebb nyelvi jellegekig magyarok és a lerövidült magyar nyelveket beszélő indoeurópaiak között? Ezért elválasztani, egymással szembe állítani a magyar népeket az indoeurópai népekkel nem lehet. Amint a többi nagy népi, nyelvi egységgel sem lehet a magyar nyelvet szembe állítani, mert a mai nyelvi csoportok mind egyetlen nyelvi csoportból fejlődtek ki.

Teljesen más látásmód szükséges a pár ezer évvel alig régebbi emberek gondolkodásának megítéléséhez, felderítéséhez, mint amit ma megszoktunk, mert belénk nevelték korunk tudományának megfelelően a mai indoeurópai viszonyok ősi viszonyok közé helyezését. A ma embere, az indoeurópaiak, vagy az arabok, folyamatosan öldökölnek. Elsősorban egymást öldökölik, de másokat is. Ezért, ha valamilyen emberi csoport életben akart maradni az öldöklésre berendezkedett indoeurópaiak között, akkor magának is el kellett sajátítani a harcászat tudományát, különben vége volt. De a régebbi emberek nem űztek háborúkat, világképüktől távol állt a másik ember kifosztása. A háborúhoz szükséges eszközök csak öt-hat ezer éve jelentek meg, bár az is igaz, hogy a vadászathoz használt eszközökkel is lehetett háborút vívni.

A haszon, és a kasztosodás az indoeurópai felfogáshoz kapcsolódik. Itt rejlik az osztálytársadalom keletkezése, amihez a magyaroknak és rokonaiknak semmilyen közük nem volt. De ha fenn akartak maradni, el kellett sajátítani az utódaik gondolkodását, haszonlesését, mások kifosztását, mert ha nem tették volna, ma már nem is léteznének (magyarok, baszkok, finnségiek, kaukázusiak, kínai-thai népek, malájok, japán-koreai népek, dravidák, paleoázsiaiak, tibeto-burmaiak, hamiták, kusiták és mások).

Izraelben emelkedik a Karmel-hegy, amelynek barlangjaiban az izraeli régészek két emberfélét találtak. Az egyik a Homo sapiens, 120.000 éves jelenléttel, a másik a neandervölgyi, akiről tudjuk, hogy sokkal régebbi embertípus. Sokat beszélnek egy 74.000 évvel ezelőtti katasztrófáról, valamint arról, hogy az ember 70.000 éve hagyta el Afrikát. De akkor mit keres a Karmel-hegyen és környékén 120.000 éve a mai ember? Azt kell mondani, hogy nem jó a 74.000 évvel ezelőtti Afrikából való kirajzás elmélete, mert egyszerűen nem igaz. A Toba-vulkán kitörése igaz, de nem volt hatással Afrikára, különösen nem a Homo sapiens népességre. A mai emberiség rendkívüli közeli rokonságát a magyaroknál kell keresni, és nem vulkánkitöréseknél.

A Karmel-hegy embereit ráadásul magyaroknak gondolom. Temetkezéseknél a halottra szarvasfejet, kosfejet, kecskefejet helyeztek, de nem csak itt, hanem más helyeken is. A szarvas, kos, bak agancsa, szarva egyértelműen Tejút jelkép. Azt segíti elő, hogy a halott lelke a csillagokba távozzon, majd onnan újra megszülethessen a földön. A csavart szarvak az aranymetszés matematikáját tartalmazzák, amit őseink ismertek. Ha valaki azt hiszi, hogy 100.000 évvel ezelőtt a saját ősei nem tudtak számolni, akkor menjen pszichológushoz, aki majd megmagyarázza, hogy a számolást őseitől kapta, nem saját ensége találta fel. Még a hollók is jól tudnak számolni, akkor talán saját őseink is számolhattak valameddig.

Pavanaland-barlangnak nevezik Nagy-Britanniában azt a barlangot, ahol egy ifjú testét temették el 33.000 éve. A csontjai vörösek a rászórt okkertől. Ezt a temetkezést is magyarnak gondolom, mivel a magyar eszmerendszerben és nyelvben a vörös az élet jelképe. Az okkerrel beszórt halott fel fog támadni, ezt hivatott jelenteni az okker, a vér színe.

Angliában Sheffield környékén egy barlangban Kr.e. 14.000 és 13.000 év között, olyan temetkezés volt, ahol egy szarvast mintázó alkotást helyeztek el. Ebben az időben a jég visszahúzódott ezer évig, de utána újra előretört, az embereket déli irányba szorította vissza. A szarvas a Csudaszarvast jelképezte, ami a csillagos égbolt. Azt hivatott segíteni és biztosítani, hogy a halott lelke feljusson a csillagokba, majd megtisztulva, visszatérjen a földre. A halottkultusz már legalább 120.000 éve létrejött és elterjedt az Óvilágban.

Most Kr.e. 10.000 körülre ugrunk, Göbekli Tepe területére. Ez a terület Szubartu, vagyis Szavárdu, a magyarok egyik legősibb és legfőbb fészke. Göbekli Tepe „T” alakú oszlopain az állatvésetek mind halálos állatokat ábrázolnak. A halálkultusz jelenlétét olvassák ki a régészek az oszlopok ábrázolásaiból. Csak annyit kell hozzátenni, hogy a halál utáni feltámadás a régi művészek munkájának az oka. A csodálatos oszlopok feltárása még folyamatban van. Azt gondolhatjuk, hogy Göbekli Tepe népe magyar volt, a halálkultusz a hunokra vonatkoztatható, a harcos katonákra, akik a küzdelmekben eleshetnek.

További nagy népmozgást jelez Szavárdu népének nyugatra vonulása. Mintegy Kr.e. 8.000 környékén a hurrinak nevezett szavárdok átzúdultak Kis-Ázsián. Mivel a token-írás Solymos területén Kr.e. 9.500 táján jelent meg, biztosra vehetjük a terület népének magyar milyenségét. A szavárdok, vagyis magyarok, Sza név alatt, átkeltek a Balkánra, majd északra hatolva, megalapították a rejtélyes Kukutyin-Tripolje kultúrát. Később a trákok és géták (héták) a szavárdok utódai. Thesszália is hatókörükbe került, majd átkeltek a Kárpátok láncain, és más magyar törzsekkel is kapcsolatba léptek. Kukutyin Kr.e. 4.000 körül már létezett, mivel a város neve Kövek (Ku-Ku) Istene (Tin, Ten) értelmű. A város mellett nagy kőlerakatot találtak a régészek, ami a városnevet kétségtelenné teszi, magyar nyelvűségét igazolja.

Feltűnő, hogy Szvázi-föld aranybányái éppen Kr.e. 8.000 körül keletkeztek, és Kr.e. 2.000 körül szűntek meg. A Sza, vagyis magyar hajósok keresték mindenütt az aranyat, a Kr.e. 2.000 megfelel a magyar hatalom összeomlásának Mezopotámiában.

Kína hat területén váratlanul és hirtelen, egyszerre jelenik meg Kr.e. 8.000 körül a mezőgazdaság és kerámia. Úgy tűnik, magyar gyerekek, a 25 lány, 25 fiú elvnek megfelelően, ekkor gyarmatosították Kínát. A Gyarmat magyar szó nagyon régi hagyományra vet fényt. Gyakran 50 lány és 50 fiú volt a kiszemelt kivándorlók csapata, amire Aegiptosz ötven leánya is bizonyítást ad, de Magor és Hunor 50-50 vitéze sem beszél másról. Abban a korban az emberiség még nagyon kicsi létszámú volt. Bár a magyar és kínai kapcsolatok ennél a kornál sokkal régebbiek, de ez a kor feltétlenül kiemelkedő jelentőségű Kína történelmében. Kína történészei manapság nem megfelelő alapokról, és megfelelő intenzitással vizsgálják a magyar > kínai rokonságot. De ezt nem rovom fel számukra, mert mások sem járnak a helyes úton, de azért Kína mégis lehetne az első az emberiség helyes történelmének megírásában.

A vonaldíszes kerámia népét Unugnak nevezem, követve mozgásukat, ez a népnév illik talán rájuk a legjobban. Kétségtelenül kapcsolatban álltak a kukutyiniakkal. A Kárpát-medence északkeleti részén Kr.e. 5.700-tól tevékenykedtek, majd hatalmas tömegekben szétrajzottak. Nyugatra, azután az Al-Dunához, a Meótiszhoz (Majótiszhoz), a Volga-könyökhöz és a Kaukázusba. Régi lakhelyükön az Ung nevek, nyugaton az Unug nép, a Kaukázusban az Unug-Úr népnév jelzi, hogy a nevük valószínűleg Unug volt. Mezopotámiában Uruk város neve Unug és Urog is volt. Felettébb fontos nevek. A Hiung-nu kínai népnévben a Hi, másként Xi, Nyugat, az Ung az Unug magyarok neve. Hsziung-nu alakban is írták ezt a népnevet.

A Kárpát-medencében Kr.e. 4.000 körül is biztosan magyar nyelvű népesség élt. Egyik feltárt telephelyük Mágor, ahol megdöbbenve tapasztalhatjuk, milyen fejlett volt a közösség élete. Százhalombatta környékén, amint a város nevéből is látjuk, rengeteg halom keletkezett. Az itteni nép egy része Itáliába ment, ők az etruszkok. Az etruszk származás ennél bonyolultabb, de az biztos, hogy Kr.e. 2.500 körül magyar nyelvű emberek hatoltak Itáliába. Egy másik nagy csoport Spanyolországba vándorolt, megalapítva a Tartesszoszi királyságot. Európa őstörténete a magyar törzsek vándorlásától hangos. Maga „Európa” is magyar név.

A régészet segítségével még rengeteg adatot ismerhetünk meg, amelyeknek jelentős része a magyarokhoz, vagyis a hunokhoz köthető. A finnségi népek mintegy Kr.e. 6.000 éve jelentek meg, az indoeurópaiak Kr.e. 2.000 körül. Mindkét csoport a magyarokból keletkezett, ezért ismerhetünk fel mérhetetlenül nagy számú magyar szót nyelveikben.

Európa eredeti magyar lakosságának nyomait ezer és ezer földrajzi név igazolja. A legelső emberektől kezdve, akik Kr.e. 36.000 körül már Nyugat-Európában voltak, a Kr.e. 4.000 körüli időkig, Nyugat-Európában a magyar nyelvű törzsek számtalan nyomot hagytak maguk után. Elsődlegesen az utánuk következő emberek nyelveiben, amely nyelvek nagy valószínűséggel magyar eredetűek voltak. Tehát nyelvi evolúció zajlott az emberi közösségekben, amit a betörő idegen hódítók is megzavarhattak, színezhettek, természetesen.

Közép-Európa szintén a magyar nyelvű népek területe volt. Ma sok szláv nyelv foglalja el az eredeti magyar, vagyis hun nyelv területét, mivel nyelvi evolúción estek át a közép-európai népek. Aki viszont szereti az eredeti ősapját, ősanyját, az a közép-európai ember vizsgálja meg a megmaradt magyar nyelvet, mert ez a nyelv őrzi az összes titkot, ami által igazolni lehet a szláv nyelvek magyar eredetét.

Kelet-Európa színes nyelvi világa szintén csak egy, egyetlen nyelv fejlődéséből jött létre. A magyar nyelv volt Kelet-Európa nyelve, amiből sok finnségi és szláv nyelv, nyelvjárás is keletkezett.

Ha megyünk Keletre, ott is erőteljes a magyar nyelv jelenléte. A keleti nyelvek legtöbbjében magyar szókincsi alapokat láthatunk. A magyar nyelv sokkal régebbi, mint a török, mandzsu, mongol, koreai, japán nyelv. Az a feladat, hogy e nyelvekből ki lehessen mutatni a színtiszta magyar nyelvi alapot. De nem az Akadémia segítségével.

A hun, vagyis magyar nyelv, minden nyelvben benne van. Azért, mert minden nyelv a hun, vagyis magyar nyelvből keletkezett. Ennyire egyszerű a képlet. A rokonság és származás fogalmai a magyar > indoeurópai nyelvészeti kategóriákban a legjobban érthető fogalom. A Rokonság és Származás két magyar nyelvi kategória. Mindkettő rendkívül fontos, de mindkettő rendkívül rugalmas is.

Ezért a hun > indoeurópai leszármazás tagadása a teljes hamisítás felé visz, mivel a hun > indoeurópai nyelvészet az igazi alap. A hun nyelv az összes indoeurópai nyelv alapja. Ha egy indoeurópai nyelv szakembere tagadja a hun > indoeurópai leszármazás tényét, akkor meg lehetne kérdezni tőle, miért vezethető le ezer és ezer indoeurópai szó a magyar nyelvből, a hun nyelvből, hacsak nem akarnak hazudni a kedves nyelvész társak az Akadémiákon.

A hun nyelv ellen bekódoltak valamikor régen a rabszolgatartók hamis, és aljas fogalmakat. A bekódolt hamis és aljas fogalmakat a mai nyelvészet, média és a nyugati tudomány éppúgy harsogja, mint ezer évvel mai korunk előtt is harsogta. A rabszolgatartó ordít a szabadságharcosok ellen, nehogy elvegyék tőle a szegények lemarcangolásából eredő koncokat. Ennyire egyszerű a gondolatok mozgatásának rugója. Csalj, lopj, hazudj, így a markodat sok pénz üti.

A magyar, vagy hun, vagy bárhogy nevezzük őseinket, a 108 törzs jogán, a magyar nyelv szókincse adja meg az az alapját az indoeurópai nyelveknek. Meg sok más nyelvcsoportnak, mint a hámi-sémi nyelvcsoportnak is.

Blabla, a többi irka-firka.

II. FEJEZET: BEVEZETÉS A HUN KÉRDÉSBE

A HUNOK SAJÁTOSSÁGAI

Igen sajnálatos módon a magyarok és a világ is elfelejtette, kik voltak a hunok. Talán egyedül a kínaiak, és esetleg a japánok tudják az igazságot a hun kérdésben, de ők is csak felületesen, bár az igazság talaján állva. A legelkeserítőbb a magyarok feledékenysége, akik a legutolsó népcsoportját alkotják annak a hatalmas nemzetnek, amely egykor az Óvilág jelentős részére, de az Újvilágra, sőt Ausztráliára is kiterjesztette hatalmát. Még Új-Zélandra is, és ismerte az Antarktisz valódi körvonalait, a két kontinenst elválasztó nagy tengerszorossal együtt.

A hunok az őskor népe, azonosak a magyarokkal, mivel azon a nyelven beszéltek, amelyen ma a magyarok beszélnek. A két népet nem lehet elválasztani egymástól, mivel a két név, a magyar és a hun, ugyanannak a nagy népnek ifjabb és idősebb embereit jelöli.

A magyar népnevek száma nagyon nagy. Sokkal több, mint 108, bár még nem számoltam meg a magyar nyelvű népek és törzsek nevét. A 108 nemzetség fogalma csillagászati tartalom miatt alakult ki, amit a Bevezetés a magyar mitológiába III. Rész című munkában már bemutattam. A magyar népnevekkel egy külön könyvben foglalkozom. Ezért a népnevek felsorolásától tartózkodom, de a legfőbb csoportokat meg kell említeni. Ez azért is szükséges, hogy a hunokat behelyezhessük a rokon népek körébe. Sajnos, a nagyon régi, 40.000 éves, vagy annál is régebbi időkből egyelőre még nem sikerült kimutatni népnevet. Ellenben az ókort megelőző időkből többet is.

Először Nimrúd népét és birodalmát kell megemlíteni, aki talán Kr.e. 7-8.000 körül építette ki birodalmát. A birodalom a Fekete-tengertől az Indusig, déli irányban a Kék-Nílus és Fehér-Nílus összefolyásáig terjedt. Ninrúd a magyarok ősapja, ezért a népe is magyar volt. Más nagy birodalmak halvány nyoma is fennmaradt, amelyek őseinkhez köthetőek. Kiemelkedő közülük Memnon birodalma.

Atlantisz magyar népe Nyugaton élt, hatalmas kiterjedésű országot hozott létre, amelynek létét az Egyiptomba bevándorolt magyar atlantisziak hagyományozták ránk.

Murina nagy magyar királynő nevét a görögök, a magyar írások alapján Myrina formában adják meg. Murina hatalmas birodalmat alakított ki, véres harcokat folytatott az Atlasz területén is.

A szkythák népe a hattik és szumerok, másként kiengik, közvetlen rokonai. Mind a három népcsoport a magyarhoz nagyon hasonló nyelvet beszélt, illetve a szkythák magyarok voltak, a hattik viszont a szavárdok változataiként ismertek. A szkytha „csuda, csutha” olvasata egyszerűen arról szól, hogy a magyarok a csudák népe.

Ismertek a libek, akik Afrikában a libu (a lib többes száma) törzsek népét jelentik, Ázsiában meg a régi Lib.Nan, vagyis Lib-Hercegség népét. A Liba népe finnugor lehetett, a mai lív nép éppen a kihalás szélén áll. A kusok a Világfa népe, Afrikában és Ázsiában is élnek. Az etiópok (égett arcúak) szintén Ázsiában és Afrikában terjedtek el. A rusz magyar nép volt, igen nagy kiterjedtséget ért el. Ma a magyar származású oroszok viselik ezt a népnevünket.

A Naga törzsek neve a mai Nagy név őse. Na-Ga a Nagy-Ház, ami nem más, mint az égbolt, mivel az égbolt a legnagyobb ház. Meg kell értenünk őseink gondolkodását, mert másképpen nem juthatunk el szavakban megőrzött gondolataik jelentéséhez.

Csupán még néhány magyar népnevet említek meg, a teljesség igénye nélkül. hogy viszonylag bemérhessük a hunok roppant kiterjedtségét és ősiségét. Egyiptomiak, berberek, Nubia népe, hettiták, trójaiak, pelaszgok, kimmérek, türkények – türhének, paiónok – paeonok, etruszkok, thrákok, geták, dakák, masszageták, mayóták, neuroszok, amazonok, budinok, getorum és getulorum népek, az aboriginiszek, hurrik, és sokan mások adják ki a magyarok ősi népeit.

Nagyon sok a rokon népünk. A rokon népek nyelvét nem értjük, de egy kicsit alaposabban megvizsgálva e nyelveket azt látjuk, hogy magyar eredetűek. A magyar szavak, amelyeknek belső jelentése is van, már romlott fázisban jelennek meg a rokonoknál. Más szavaink tisztán felismerhetőek, de a nyelvészek az ilyen szavakat többségében a rokon nyelvekhez kapcsolják, mintha a rokon nyelvekből a magyarok vették volna át e szavakat. Ezzel az eljárással számos nyelvi szabályt súlyosan megsértenek, erőszakosságuk miatt. Mivel a magyar nyelv és írása 40.000 éves, illetve régebbi, lehetetlen, hogy a szavak a rokon nyelvek felől áramolnának a magyar nyelv felé, hanem az az egyetlen lehetséges magyarázat, hogy a rokon nyelvek magyar nyelvben is meglévő szavai magyar eredetűek. Ehhez nem férhet kétség.

Nagyon közeli rokon nyelvek a kelta, a germán, az italikusz, a baszk, a görög, az albán, a szláv, a finnugor, az iráni, az ind, a szemita, a hamita, a dravida, a kínai és rokonai, a tibeti és rokonai, a japán, a koreai, a polinéz, a kaukázusiak közül több, a szarmata, a török, a mandzsu, az indián nyelvek közül több, és sok olyan nyelv, bizonyára, amelyeket nem sikerült vizsgálat alá vetni. Ezekben a nyelvekben tömeges a magyar szavak jelenléte.

A hunok, vagyis a magyarok csapásmérő erői, több területen megtartották az emberiség eredeti legjobb szokásait, amiket törvényként alkalmaztak. A régi hagyományok közül, amelyek még a 40.000 évnél régebbi korokból eredtek, több nagyon sértette a fejlettebb, vagyis degenerálódott társadalmakat, elsősorban azoknak uralkodó osztályait. A hagyományok közül a legfontosabbakat ki kell emelni, hogy megérthessük a magyarok, vagyis hunok kiválóságát, és ellenségeink végtelen embertelenségét.

1. Az emberek a csillagokból erednek, csillagokból születünk, majd halálunk után csillaggá leszünk. Emiatt minden ember egyenlő, mert a csillagok is egyelőek. Ezért az egyik ember nem zsákmányolhatja ki a másik embert, mert ehhez nincs joga. Az egyenlőség életérzés és világfelfogás, ami nem illett bele a kínai és római birodalmak közfelfogásába, amit a kizsákmányolók irányítottak.

2. A rabszolgaság gyűlölete az egyenlőség zsigerből fakadó érzéséből eredt. Ezért a hunok, vagyis a magyarok, a csudák népe (szkythák), mérhetetlen utálattal néztek az egyik ember másik ember által való alávetettségére. A rabszolgaság elleni gyűlölet természetesen hadjáratokra indította seregeinket a rabszolgatartók ellen.

3. A szabadság végtelen szeretete, ami a csillagvallás tanításaiból ered. Mivel minden ember csillag, a Nap a törzsfő, ezért minden ember egyenlő. Az egyenlőség törvényét senki sem rúghatja fel, mert akkor magának a Világegyetemnek a rendje ellen vét. Aki felrúgja az isteni törvényt, azt meg kell ölni. Ez a szabály ma is érvényes.

4. A nők és férfiak egyenlősége szintén a csillagvallásból ered. Mivel minden ember csillag, a nők és férfiak is, min egyelőek. Ezért egy férfi mellé egy nő dukál. Aki ezt az alaptörvényt megszegi, az vét Isten Atya és a Világegyetem törvénye ellen. Aki pedig az Isten és a Világegyetem ellen vét, azt meg kell ölni.

5. A katonai demokráciának nevezett társadalmi formában minden férfi, és minden nő lehet harcos. Mivel gyakran megszegték az eredeti isteni alapelveket a különböző törzsek, népek, ezért gyakran hatalmas vereségeket szenvedtek katonai téren. Másokat akartak kirabolni, ami a csillagvallás szerint hatalmas bűnnek számított.

6. Mivel minden ember csillag, ezért minden ember egymásnak a testvére is egyben. Nem számít a nyelv, a bőrszín, a vallás, a testvériség örök. Ez az oka, hogy a magyarok, vagyis hunok, sok nyelvű, sok vallású, sok népből álló birodalmakat hoztak létre.

7. A csillagvallás visszakövethető legalább 40.000 évvel ezelőttre. Később a napvallás jött létre, ami a társadalomban már megosztottságot okozott, a király volt a Nap, a többiek őt követték. Az egyenlőség kora után az arisztokrácia uralma következett. Az arisztokrácia legfőbb vezetője magához ragadta a hatalmat, eljött a királyok kora. Majd a királyokat megdöntötték, a tőke uralma következett, az iparosok, kereskedők, gazdag burzsoázia uralkodott. A burzsoázia ellen lépett fel modern korunk számtalan szerveződése, amelyeket kivétel nélkül, haszonszerzők vezettek.

A csillagvallás már önmagában kereszténység volt. Az első ábrázolás Kr.e. 35.000 éves, ezért érdemes a Kr.e. 35.000 évtől Krisztus születéséig terjedő időszakot elő-kereszténységnek nevezni. Krisztus után a kereszténységet több korszakra tagolják. A hunok alapvetően keresztények voltak már sok ezer év óta, ezért a hun vezetőknek nem esett nehezére megérteni a különböző keresztény vezetők tanításait. Valójában a hunok, vagyis magyarok, alkották meg a kereszténység eszmerendszerét, aminek pusztulása végén Jézus Krisztus jött el, és vitte diadalra a hatalmas kozmikus eszmét, Isten és az ember kapcsolatát.

Még számtalan törvény szabályozta a hunok mindennapjait. Nem ehettek embert, mint a kannibálok. Ez a törvény azért volt fontos, mert az őskorban sok törzs vidáman felfalta a szomszéd törzs embereit. Tiltották a beltenyészetre vezető rokoni házasságot. A gyerekek és öregek feltétlen védelem alatt állottak. Az idősek tisztelete mindenek felett állt. Ha valakit sérelem ért, ha valakit valamilyen idegen kifosztott, akkor a teljes államhatalom megmozdult, és brutális csapást mért a sértőkre, fosztogatókra. Egyetlen ember miatt is háborúra kerülhetett sor, ha sérelmet akartak megtorolni.

A hunok, mint az Ég fiai, vagyis a magyarok, az Igazság Pajzsát alkották a rabló hajlamú királyok és katonáik ellen.

Más népek is a hunok eszmeiségén álltak. Sokáig nem voltunk egyedül, de ahogy haladt a tömegek szolgasorba való vetése, úgy csökkent az erőnk.

A HUNOK ELLENSÉGEI

Amint a rabszolgaság egyre nagyobb teret nyert, a magyarok, vagyis hunok, egyre nagyobb csapásokat voltak kénytelenek indítani a rabszolgatartók ellen. Általában hatalmas győzelmeket arattunk felettük, viszont az ellenünk való gyűlöletük megmaradt. Aki azt hiszi, hogy a rabszolgatartók eszmeisége kiveszett a modern korra, az nagyot téved. Szinte naponta lehet hallani a hírközlési eszközökben a rabszolgatartók híreszteléseit, csak fül kell hozzá.

A Kínai Birodalom rabszolgatartó volt. A kínai rabszolgák nem voltak azonosak a görög „beszélő szerszámokkal”, de azért súlyos alávetettségben éltek. Kína magyar alapokról fejlődött ki, a kínai nyelv (a mandarin, vagyis északi) tele van magyar szavakkal. Az egész kínai nép nyelve magyar eszmeiségű. A hun, vagyis magyar, és a kínai érdekek hamarosan szétváltak, talán már Kr.e. 4.000 táján. A harcok hamarosan kirobbantak köztünk és a kínaiak között.

India területére az indek nagyjából Kr.e. 1.200 körül érkeznek. Már ekkor erősen tagolt társadalmuk volt, kasztok közé szorították az embereket. Rendkívül emberellenes társadalom volt. A páriák alkották a legalsó kasztot, akikhez hozzá érni sem volt szabad, ezért voltak az érinthetetlenek. India ellen ezért sok támadó hadjáratot indítottunk, felszabadítani India népét. Persze, sem Kína, sem India nem köszönte meg sosem az ő népükért vívott felszabadító háborúinkat. Ilyet ne is várjunk, mert a hála ismeretlen fogalom az emberek között, kivéve a hunokat, vagyis magyarokat.

Nagy ellenség volt Irán is. Irán a haszonelvűség egyik ókori központja, akiktől még a görögök is, a legelvetemültebb rabszolgatartók is, sokat tanultak. Hogyan kell leigázni másokat, hogyan kell kirabolni és megölni, hogyan kell becsapni a tárgyaló partnert, hogy aztán a javaihoz hozzá lehessen férni. Irán rabszolgatartó állam, de Turán, vagyis a magyarok a testvére. Mivel az északi magyar Turán megmaradt a szabadság oldalán, de Irán lesüllyedt a rabszolgatartás mocsarában, ezért a két terület rengeteg harcot vívott egymással.

Irántól nyugatra a Római Birodalom terült el. Rabszolgatartó hatalom, ami két részre esett, egy nyugati, és egy keleti részre, de mindkettő megmaradt rabszolgatartónak. Amikor a hunok fő erői átkeltek a Volgán, ennek a két birodalomnak a végét akarták. Egészen egyszerűen azért, mert a csillagvallás nem tűri el az emberi alávetettséget. Ezért kezdődtek meg a nagy hun-római harcok, aminek a végén mindkét római birodalom megsemmisült.

A rabszolgatartók dühe és pénze sok szerzőt serkentett a hunok, vagyis magyarok, elleni írásokra. Mindent hamisan, hazug módon írtak le, ahogy a megrendelők megkövetelték. Az igazságot pedig igyekeztek elkendőzni és egy velejéig hamis világképet rajzoltattak fel a bűnöző írástudókkal.

Nem Iordanes volt az első, aki megkezdte a hunok elleni hamisításokat. Azt sem tudni, ki volt ez a bizonyos Iordanes, mivel olyan írásokat is olvashatunk, hogy kb. 1.500 körül írta könyvét, amit aztán visszadátumoztak valamikor a VI. századra. De az biztosnak látszik, hogy germán ügynök, akinek a feladata a csalás volt. Az ügy végére kellene járni, de úgy látszik, hogy a hivatalos tudomány erre képtelen. Aminek megvan a súlyos oka.

A nyugati gótok vezetői, folyamatosan gyártották a hunok elleni hamisításokat. A nyugati gót hagyományok képezik aztán a német és francia hamisítások alapját. A nyugati gót hatás ma is létezik, sok nyugati szerző járja a hamisságok útját.

A hazai, magyar szerzők közül a többség, ebből a szempontból, a nyugati gótok követője. Igaz, csak a legutóbbi időktől kezdve ütötték fel fejüket, de számuk elburjánzott, igen sokan lettek, mindenhova befurakodtak. Kétségtelenül osztrák, német és szovjet hatásra.

Németh Gyula vezetésével állították össze az Attila és hunjai című munkát, 1940-ben. Németh Gyula erősen törökös párti volt, ami teljesen tévútra vezette munkásságát.

Központi terepük a hamisítóknak ma Budapest, az Akadémia, az egyetemek és főiskolák. A magyar nyelvet nem szeretők tábora igen nagy. Talán azért, mert nem értik a magyar nyelvet.

A HUNOK BARÁTAI

Kétségtelenül többen vannak a hunok barátai, mint az ellenségei. Valójában minden embernek a hunok, vagyis a magyarok, a legjobb barátai, mivel mindig kiállunk a csillagvallás mellett. A rabszolgatartók azonban elpusztíthatnak bennünket, és akkor vége a szabadságnak. Erre odafigyelhetnének barátaink, de általában nem figyelnek oda, csak saját magukra. Saját bajaikkal foglalkoznak, de azok nem kozmikus problémák. Az emberiség sorsa mindig Magyarország sorsában dől el.

Sok magyar krónika foglakozik a magyar őstörténettel, a számuk 52, amennyit ma ismerünk. A krónikákat az ellenség össztűz alá vette, igyekezve hiteltelenné tenni a magyar krónikák szövegét. A magyar krónikák számtalanszor sértik a Biblia állításait, mivel teljesen más tényeket bizonyítanak. Emiatt néhány nem kellően felkészült kutató a magyar krónikákat támadja, ahelyett, hogy, a Biblia állításaival összevetné, és megoldásra igyekezne, hatalmas eredményeket besöpörve a zsebébe.

A Képes Krónika, azután Anonymus Gesta Hungarorum című műve, Thuróczy János Krónikája, és Mahmúd Terdzsüman A magyarok története alkotja a krónikák által közölt tények legfőbb vázát. Mind nagy hangsúlyt fektet a hunok és magyarok azonosságára. Nekem úgy tűnik, hogy a szerzők már nem tudják felfogni a nevek jelentését, a hun és magyar neveket sem értik. Emiatt már a krónikák írásának korában kételyek merülhettek fel a hun és magyar azonosságot illetően. Mi sokkal könnyebb helyzetben vagyunk, ismerve sok őskori és ókori nép nyelvét, legalább alapvetően, ami miatt a gyanús hamisítók nem járhatnak túl az eszünkön.

Szász Béla hatalmas alkotása, a Húnok története, grandiózus munka. Sajnálatos, de Szász Béla nem kellően ismerte a magyar nyelvet, amit nagyon sok újabb kutatóra is érvényesnek kell tekinteni. Ezért Szász Béla nem értette meg a hún neveket. Ettől függetlenül mégis barátunknak kell tekinteni őt, mert hatalmas munkában összegezte a húnok, ahogy ő írta, viselt dolgait. Szegény töröknek vélte a húnok nyelvét, ami nem igaz.

A hunok, vagyis magyarok barátai a Kínai Akadémia tagjai. Ők tudják, hogy a hun nyelv azonos a magyar nyelvvel. Hirdetik is az igazságot.

A Japán Akadémia állásfoglalásáról még nem hallottam ebben az ügyben.

Baráth Tibor, a legnagyobb magyar történész szerint, a hunok egyértelműen magyarok. Baráth Tibor képes áttekinteni az egész ókort, és az ókor előtti időket is. Véleménye, írásai megdönthetetlenek.

A hunokról Badiny Jós Ferenc is írt, többnyire jót.

Az olyan írások, mint Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember, Kovai Lőrinc: A Nagysámán, Fáy András: Attila, című regényei nem rosszak, de nem is perdöntők, nyelvi szempontból. Más regények is születtek, elsősorban Atilláról, amelyek nem voltak képesek bemutatni a hun nyelv magyarságát, de nem is ez volt a céljuk. Pedig a hunok magyarsága rendkívül fontos tény.

A Magyar Ház 2003-ban adta ki az „Attila nagy király” című művet, amit többen írtak. Csupán megjegyzem, egy ilyen könyvben, amiben Atilla nevét Attilára torzítják, nem jelentem volna meg, ha felkérnek, akkor sem. Szerencsére nem kértek fel, mert azt sem tudták, hogy létezem.

A szerzők neve: Bencsik András, Kiszely István, Mesterházy Zsolt, Badiny Jós Ferenc, Bíró Lajos, Szőcs István, Vass Krisztián, Jókuthy Zoltán, Friedrich Klára, Szörényi Levente. A könyvben sok adat van, kevés hatékonysággal, ami a szerzők a magyar nyelvvel való nagy gubancaira mutatnak rá.

Meg kell mondani, hogy a magyar szerzők, az utóbbi pár száz évben, olyan műveket alkottak, amelyekben a magyar és hun nyelv azonosságára még csak kísérletet sem sikerült tenniük. Hagyatkoztak a krónikák adataira, meg a külföldi szerzők írásaira. Ez a tény arra mutat rá, hogy a magyarok olyan mérhetetlenül nem ismerik saját nyelvüket, ami hátborzongtató. A többi rokon sem ismeri a nyelvét, a germán, latin, kelta, szláv, görög és a többi, de ez ne legyen nekünk diadal, hanem éppen a rettenet. Úgy belemenni egy nyelvi vitába, hogy egyik fél sem ismeri a saját nyelvét, az bizony maga a tudománytalanság. Így él ma a világ legtöbb népe, saját nyelvét illetően.

E. A. Thompson: A hunok című könyve sem ad megoldást semmire. De ne várjunk el egy jó írást Thompsontól, amikor a magyar akadémia különlegesen ellenséges és buta emberek kezében van. Nyugaton őket követik, mivel tudják, hogy a hunok magyarok. Thompson egész könyvében saját gyűlöletét mutatja be a hunok ellen, akiket nem ismer, nem tudja, hogy Trója harcosai, hanem számtalan hamis megállapítást gyárt a hunok ellen.

Atilla nevét a germán törzsek Attila alakban adják vissza, torzultan. Aki nem Atilla nevet használ, az valamilyen más, nem magyar nyelvű forrásból származó nevet erőltet elfogadásra. Atillát csak egy néven nevezték szülei, teljes rokonsága és a nép. Hiába van akár száznál is több variációja nevének, abból csak egy lehet az igazi.

Thierry Amadé sok történeti adatot gyűjtött össze. Keletre azonban nem tudott elérni, a keleti adatok nem jutottak el tudatához.

Iordanesz munkája, a Getica, erősen keveri a gótok és géták, vagyis héták történelmét. Mintha nem lenne tisztában a szerző a gótok, és a géták, vagyis magyarok, létezésével. Könyvében azonban a gótok, és a héta magyarok történetének is egy kis darabkáját leírja.

A Chronica Gallica, azután a Chronicon Dubnicense is foglalkozik a hunokkal, többnyire teljes tévedéssel. A Chronicon Paschale és a Chronicon Alexandrinum is közöl adatokat a hunokról.

Priszkosz rhétor járt Atilla udvarában. Feljegyzései elvesztek, de sok részlet fennmaradt belőlük. Priszkosz rhétor feljegyzéseit érdemes hitelesnek tekinteni.

Kánnai Zoltán három könyvet írt eddig a hunokról, vagyis magyarokról. Óriási érdeme, hogy a szír, örmény, perzsa forrásokat is megszólaltatja, ezáltal új ablakot nyit történelmünkre.

A hunok nyelvének meghatározására többen is kísérletet tettek. Eredményt nem értek el, mert nem értettek magyarul. Mivel az akadémia és az egyetemek vezetői igyekeznek a magyar nyelv minden szavát meghamisítani, ezért a nem magyar anyanyelvű kutatók természetszerűleg nem juthatnak a kérdés megoldásához. G. Doerfer és O. Pritsak igyekezett megfejteni a hun nyelvet.

Ucsiraltu professzor burját mongolnak határozta meg a hunok magyar nyelvét. Jellemző a mongol professzor álláspontja, mivel mongolnak nem tudta beállítani a hun nyelvet, ezért egy rokon mongol nyelvnek határozta meg. Sok kutatónak maga felé hajlik a keze, Ucsiraltu ezért jobb híján, kisajátította mongolnak ezt a keleti magyar nyelvet. Így működik a nyelvészet. Könyvének címe: A hun nyelv szavai.

Sima Qian A hunok legkorábbi története című munkája hiteles, a munka a Shi Ji 110. kötete. Zagd Batszajhan A hun népek története korszerű munka. Igen sok kínai szerző írt a hunokról. A hanok, vagyis az északi kínaiak, nagyon úgy tűnik, magyar eredetűek.

Ha valaki meg akarná oldani a hunok nyelvének milyenségét, akkor magyarul kellene vizsgálódnia és tanulnia. A kínai átírások megfejtése nagyon nehéz. De a többi név viszonylag könnyen érthető. Hozzá kell tenni, hogy a szumer és egyiptomi, hatti és szkytha nyelvek nélkül a hun nyelv nem érthető meg. A magyar, vagyis hun nyelv az alapja a szumernak, egyiptominak, hattinak, szkythának, tehát ezek a nyelvek azért szükségesek számunkra, mert a magyar nyelvből keletkeztek, és segítségükkel meg lehet akadályozni a tudatos megtévesztéseket, amelyek a hunok nyelvének esetében is elterjedtek. Tehát a felsorolt nyelvek a magyarból keletkeztek, és azért van szükség rájuk, mert segítségükkel bizonyítható a hun nyelv azonossága a magyar nyelvvel.

A hun nyelv természetesen magyar nyelv. Olyan tisztán magyar nyelv, mintha a pesti utca nyelvét hallanánk, vagy a somogyi nyelvjárást. Százával találunk tiszta magyar szavakat Keleten, de a nyelvünk alapjai megjelennek a polinéz, vagy a kínai hanok, vagy a japánok nyelveiben is.

A mai korban Németországban, nagy csoportok veszik fel a hun életmódot. Úgy hívják őket, hogy a hunkultusz követői. Ez a hunkultusz kétségtelenül az eredeti hun, vagyis magyar, eszmeiséghez vezet mindenkit.

Az angol és orosz népességtől is elvárható lenne a hunkultusz követése. Meg a többi hun származású nép esetében is. Mivel az oroszok és germánok magyar, vagyis hun származásúak.

III. FEJEZET: NYUGAT-EURÓPA HUNJAI

Nem tudni, a hunok hol jelentek meg először a Földön, de az teljesen biztos, hogy Nyugat-Európában nagyon régóta jelen vannak. Mivel azonosak a magyarokkal, a hun fogalmak is magyar nyelvűek, ezért a magyarok nyugati jelenlétét egyben hun jelenlétnek is fel lehet fogni. Fel is kell fogni. Elsősorban a rovásírásos tényanyagra, a régészeti leletekre, a régészeti leletekből kiolvasható hagyományokra, a számírásra, a genetikai bizonyítékokra, a germán névanyagra, valamint a mitológiára támaszkodom, de esetlegesen más források is a bizonyítékok közé kerülhetnek.

A mai Nyugat-Európa északon kelta és germán, délen újlatin jellegű. Azonban ez a terület Kr.e. 4.000 körül még egységesen magyar nyelvű népességgel bírt.

Nyugat-Európa őstörténete főbb vonalaiban megismerhető a régészet segítségével. A hagyományok, szokások magyar népességet jeleznek a területen, azóta, amióta megjelent a modern ember az Atlanti-óceán európai partjainál. Nyugat-Európa mai népessége kb. 80 %-ban az eredeti magyar népesség leszármazottja. Bár a mai népesség származásáról nagy vita zajlik ma is a kutatók körében, az teljesen egyértelmű, hogy a nyugat felé vándorló törzsek általában magyar törzsek voltak, ha különböző csoportokhoz tartoztak is.

Ma még nincs kellően tisztázva az emberiség eredete. Ezért a cro-magnoni ember, és a gravetti ember megjelenése sem kellően feltárt. Az viszont teljesen biztos, hogy mindkét csoport magyar rovásjelekkel írt, magyar nyelven, a mai magyar nyelvnek egy ősibbnek tűnő változatán. Mindkét csoport csontleleteinek genetikai vizsgálata azt erősíti meg, hogy a mai magyar népesség elődeit láthatjuk bennük. A tények makacs dolgok, amit meghamisítani ugyan lehet, de nem érdemes, mert végül a hamisítók úgyis vereséget szenvednek, és mehetnek a felejtés országába.

A germánok mintegy Kr.e. 1.500 táján jelentek meg Dánia környékén, az ősgermán korszakot Kr.e. 1.500 és 1.000 közé teszik mérvadó tudósok. Természetesen a Kr.e. 1.500-as évek előtt is éltek emberek Dániában is, a germánok pedig valahonnan jöttek, valahogy kialakultak, nyelvüket is valakiktől örökölték, amint a testüket is. Az elfogadott nézet szerint a germánok valamilyen rejtélyes indoeurópai ősnéptől származnak. Csak az a baj, hogy a rejtélyes indoeurópai ősnépet sehol sem találni a földteke felszínén, ellenben mindenhol, ahol a rejtélyes indoeurópai ősnépet sejtik, hamarosan kiderül, hogy ott magyar törzsneveket viselő emberek éltek. Itt jegyzem meg, magyarul nem tudni annyi, hogy régi neveket ne merészelj vizsgálni.

A magyarok 40.000 éve írnak, az indoeurópaiak kb. 4.000 éve vannak jelen a Földön. A tízszeres különbség azonban nem elég a helyzet valódi megértéséhez. Ugyanis egyrészt van 200.000 éves magyar nyelvű írásos emlék is, másrészt a modern ember 280.000 éves, de az is lehetséges, hogy a neandervölgyi ember is a mai magyar nyelvhez hasonló, de egyszerűbb hangállományú nyelven társalgott. A mai ember és a neandervölgyi ember az óriásoknak nevezett emberektől származik, vagyis rokon egymással, amit a mai emberben meglévő 4 % körüli neandervölgyi gén is bizonyít. Továbbá folyamatosan új felfedezésekről értesül az emberiség, amely felfedezések megváltoztatják az őseinkről eddig kialakult képet. Az egyik ilyen jelentős felfedezés a nyugati területeken feltárt számtalan magyar nyelvű felirat, amelyek közül a régebbiek 40.000 évesek, a 200.000 éves felirat felül áll a többi feliratnál.

Nyugat-Európa régészetének áttekintése könnyebb, mint a Kárpát-medence régészetének áttekintése, mivel a nyugati tudósok világosan és pontosan dolgoznak, ellenben a mi régészeink többsége ott ködösít, ahol tud. Persze nem mindenki. Ezért nálunk sokkal nehezebb kialakítani őseink életének megismerését, mint nyugaton, de nem lehetetlen. Különösen azért, mert a nyugati kutatók egész Európát is vizsgálják, ami miatt nehezebb a Kárpát-medence és környéke adatainak semmibe vétele, meghamisítása, amit a mai magyar ellenes elit szeret olyan nagyon véghez vinni..

Azt illene mindenki tudomására hozni, hogy Nyugat mai népességének döntő hányada hun, vagyis magyar eredetű. Nagyon sajnálatos, hogy sokan Nyugaton még mindig azt hiszik saját őseikről, hogy vad, barbár és eltipró emberek voltak, ami teljes tévedés. Azt sem tudják, hogy a hunoktól származnak, és azt sem tudják, hogy a hunok mindig a szabadság képviselői voltak.

Mivel a legrégebbi idők vizsgálata itt nem lehetséges, mert nem régészetről és íráselemzésekről van szó, hanem a hunokról, ezért elsősorban a hunok jelenléte Nyugaton képezi a vizsgálat tárgyát. Ráadásul a magyar tudomány általában meg sem említi a hunok nyugati jelenlétét, ezért teljesen új mezőkre hatolunk most be, olyan mezőkre, ahol kutatóink eddig nem jártak. Veszélyes olyan mezőkre betörni, ami nincs a köztudatban, mert sokan azt fogják gondolni, hogy a sorok írója nem helyes úton jár. De mindjárt meglátjuk, hogy a sorok írója jár a helyes úton, és az összes író, a mai tudatot meghatározó író és történész teljes tévedésben éli mindennapjait. A sok jóhiszemű, vagy rosszhiszemű gondolkodó egy politikai csapdába került, ahonnan nehéz a menekvés.

Az ősgermán Hun szó rendkívül fontos számunkra. Jelentése Óriás, ami azonnal a mítoszok és az égbolt felé irányítja tekintetünket, ha nem vagyunk teljesen elvágva az őskori csillagászattól és a magyar mitológiától. A Hun szó tehát rendkívülien fontos, de mintha sem a magyaroknál, sem a nyugatiaknál senki nem érti a szó rendkívüli jelentőségét. A nagyon gyengén képzett, elsősorban politikai megfontolásokból a magyarság nyakára ültetett vezető magyar történészektől ne is várjunk semmilyen eredményt, ha az igazságot akarjuk megtudni. A Nyugat tudósai viszont többnyire nem tudnak magyarul, ezért a magyar nyelvet képtelenek vizsgálni, hagyományainkat nem ismerik, gyakorlatilag semmit sem ismernek a magyar kultúrából. Sajnos, a saját nyelvüket sem ismerik kellően, indoeurópainak minősítenek magyar szavak ezreit, más szavakról meg nem tudják, honnan erednek. Sajnálatos, de saját nyelveik csapdájába vannak zárva, ahonnan nem tudnak kitörni, súlyos és hamis előítéleteik miatt. Néhány nagy nyugati tudós azonban már áttörte a korlátokat, de a többiek neheztelve akarják gátolni őket.

Már az ókorban is sok tudós megállapította, hogy a magyarok az ősök népe, akiktől származnak az emberek. Mi vagyunk a legrégebbi nép. Nem a magyar népnevet használják, hanem a szkythát, akik magyarok, illetve hunok, természetesen. Még a Biblia is az egy nyelvűségről beszél, a Vadászról, Nimródról, aki a magyarokat testesíti meg, mivel magyar nevük van. A Vadász az Orion, a csillagképnek tucatnyi nevét sikerült eddig összegyűjteni, amelyek rendkívülien érdekes eseményekről beszélnek.

A kelta névanyagból nincs elégséges szókincs a birtokomban a hunokkal kapcsolatban, ezért a vizsgálata is elmarad. A kelták a magyaroktól erednek, a kelták eredetének lényege a mítoszok hagyományaiból jól kivehető.

A germán Beowulf csodálatos történetében is megjelenik az Óriás, a mítosz nyelvén a magyar ősanya. Maguk a germán Ászok a magyar Ászoktól származnak, lásd pl. Vad-Ász, a Ván istenek a Van igével azonosak, mint a Vala istenek, akik a magyar Vala igéből erednek, de a Volt magyar ige is él, pl. Volta nagy tudós nevében. A kelta mitológia rétegződései is szabályosan írják le az őskort, köztük a Fomori Óriások egy csillagimádó magyar népcsoportról beszélnek.

Hun szavunk után a Hunter angol szó talán a legérdekesebb. Hun a hunokat jelenti, vagy az Óriást, a Ter magyarul több jelentésű, elsősorban Csillag, azután Terület, valamint a „Ter csillagok” közti Tér is hozzá tartozik. Mivel a Ter Csillag, ami egyben Lakhely, vagyis Terület, ezért a Tér is Hely és Csillag is egyszerre. Súlyosan megtámogatja a Ter Csillag jelentését a szumer Tir, ami ismét Csillagot jelent. De a Ter, Tér, Tir egy nagyobb csoport tagja a magyar nyelvben, amihez a Tar, Tár, a Der, Dér és más szavak is tartoznak. Ebből pedig az következik, hogy a Hun-Ter jelentése Hun-Csillag.

Vajon fenn van-e az égen a Hunter, ha már hun csillag? Fenn van, Vadász a neve. A magyar Vadász név a Vadak Ászát jelenti. Nimród a nagy Vadász az Úr előtt, nevét helyesebb Nim-Rúd-nak írni. Hunter tehát egyben Óriás is, ami megint csak az Orion csillagkép neve. Érdekes, de az angol Hunter két eleme, a Hun és a Ter, magyar eredetű. Tudják ezt az angolok? Ha nem, akkor ki a felelős az ismeretek hiányáért?

A Hound Vadászkutya, de mondják Vérebnek is. A név a Hun szóból ered. Ami fenn van, lenn is – mondja Thoth, vagyis Hermész Triszmegisztosz. Az egyiptomi Thoth istenről tudható, hogy magyar isten, a Teut – Tejút tudója, Platónnál a neve Theuth, ami döntő bizonyosságot ad Teuta – Tejuta nevünk jelenlétére a nagy tudós Thoth, Theuth isten nevében. Thoth a Tejút istene, ez világos minden magyar számára, hacsak nem teljesen képzetlen saját nyelvében. Hound az Óriás, vagyis Hun követője, az égen kettő is van belőlük. A Nagy Kutya és a Kis Kutya, a hűség jelképei. A kutyánál hűségesebb állat talán nincs is a bolygón, kitűnő segítő a vadászatokon, őrző és terelő, meg védő és nyomozó, nem is tudható, mennyi fontos szolgálatot tesz naponta az embereknek. Még van a Vadászebek csillagkép is, ne feledkezzünk meg róla sem, mert így három csillagkép is jelzi az emberek kutyák iránti szeretetét.

Hundred annyi, mint Száz. De valójában ebben az angol szóban is az égbolt ezernyi csillaga van benne. Hund-Red lehet Kutya-Vörös, ami szerint az égi csillagok kutyák és vörös színűek. De a Hun Óriás az ősgermánban, a Hund szóban speciális magyar nyelvű kicsinyítést láthatunk, ami Óriásocska, vagyis a nagyon magasban lévő Csillag. A csillag mindig kisebb, mint a csillagkép, vagy a Nap, őseink gondolkodása szerint.

De mi lehet a Hun-Dred, mert ne hagyjuk ki ezt az elemzési lehetőséget sem. A Hun az Óriás, a Vadász csillagkép, a Kilenc Vitéz, mert kilenc fő csillaga van. A Dred szót nem sikerült megtalálni, de van egy „Dredd bíró” című jó film, aminek a címében szereplő Dredd név hasonlít a Dred szóhoz. Ha a Dred „Bíró”, akkor biztosan a Vadász csillagképről van szó. Vezér a lélekvezető, aki a halál után a lelket a Vezér csillagkép elé vezeti, vagyis Ozirisz elé. Vadász, Vezér Ozirisz névváltozata is magyar eredetű, Osz-Iri az eredeti névforma, Sok-Szem (sok csillag) jelentéssel. Etruszk rokonaink mondják, hogy a halál után a lélek egy bíróság elé áll, amelynek Kilenc tagja van. Itt is megjelenik a Hun-Dred bírói szerepe. Kilenc Vitéz azonos a bírósággal, csak éppen hősi cselekedeteket hajt végre. Királylányokat ment, hősi barátokat segít nehéz küzdelmükben. A csillagkép kilenc fő csillagát, gondolom, mindenki ismeri, mivel az emberiség történelmének legfontosabb tényeihez tartozik nevük ismerete. A Hun-Dred értelmét nem sikerült abszolút biztosan felfedni, pedig lehet, hogy elsődleges a Hund-Red formával szemben. Meg kellene találni a Dred „bíró” jelentését, akkor lenne teljesen bizonyos, hogy a Hundred nem a csillagos égboltra, hanem a Vadász csillagképre vonatkozik.

A Hun névre az angolok a Barbár, Pusztító értelmet is ráaggatják. Mivel a Hunter a halál csillagképe, ahová a lelkek távoznak a halál után, talán innen vették a Barbár, Pusztító értelmet. Mert valójában az Építő, Városalapító a Hun, mint Óriás valódi jelentése is ez. Az Ogárok az építők, az Og a nevükben Óriást jelent. A Pusztító nem más, mint Gad népe, az akkádok, akik az A-Gad-E (Nagy-Pusztítók-Háza) névből kapták népnevüket. Zecharia Sitchin rendkívül fontos adatokat ad az Úr-Gad névről, de megjegyzendő, hogy a Gad szabályosan fejlődve ma Gaz formában ismert jobban. A Gaz a Pusztító valódi neve.

Hungarian a magyar ember és nyelv neve. Az angolok tehát a magyarokat hunoknak tartják. A Hun Óriás népe, Kilenc Vitéz, Vadász, Hunter, Orion, Nimrúd, Ozirisz népe, de Ozirisz Dionyzosz is, ezért Dionyzosz népe is. A magyarok Európa ősnépe, még felsorolni is hosszú, hány nép beszélte a ma magyarnak nevezett nyelvet.

A Hundredarmed Százkarú fogalma azért fontos, mert a Százkarúak a görög mitológiában is szerepelnek. Kétségtelenül csillagképek, és kétségtelenül a magyarok csillagászairól, csillagászatáról beszélnek a görögök, amikor gorgó létükre másokat akartak ijesztgetni, éppen velünk, a rabszolgaság gyűlölőivel.

Hunger az Éhség angol neve, ami rendkívül rejtélyes eredetű szó. Maga a magyar Éh a Hé fordítottja, és Hé a Napisten egyik neve. Áldozni tiszta gyomorral, a szent Éh tisztaságában lehet, még ma is. De az angol jelentések között a helyőrség kiéheztetése is szerepel, ami a hun hadműveletek fontos eszköze volt. De az Áhítozik, Sóvárog, Olthatatlan vágyat érez, Szertelenül kíván, nos, ezek a jelentések az Ég, Isten, a Csillagok, vagy a szerelem utáni vágyat jelentik. Hun-Ger a Csillag-Gyerekek neve is, akik vágyakoznak valamire. Erősen felsejlik az angol nyelvben a magyar, vagyis hun alapréteg.

Hunk a neve a nagy darab sajtnak, süteménynek, a nagy karéjnak, kenyérnek, vagy a nagy darab embernek és púpnak. A Púp fogalmával sok más angol szó is összefügg. A Sajt szép kerek és sárga, mint a Nap, a kenyér kerek és aranybarna, mint a Nap, tehát a Hunk névben a Hun a Napcsillag neve, a Hun-k „K” hangja speciális magyar kicsinyítés, lásd Vaj-k nevét.

Hunt a Vadászat, meg a Vadászok, sok jelentéssel.

Az a helyzet, hogy az angol nyelv tele van Hun formájú szavakkal, amelyek jelentős része nem keletkezhetett az európai hunok megjelenése idejéből, kb. 375 utánról, hanem teljes biztonsággal tudományos tényként kell elismerni, hogy már Kr.e. 1.500 körül is léteztek az ősgermán nyelvben, és biztosan hunokat, magyarokat jelentett. De nagyon sok más germán szóról is elmondható ugyanez.

Feltétlenül meg kell említeni, hogy Nyugaton is a Hun gyakran Han kiejtésű. Ha nem figyelünk a Han kiejtési formára, akkor igen sok névben nem fogjuk felismerni a magyar eredetet. A hanok ma a kínaiak, akik hun, vagyis magyar eredetűek. De a Han hunokat nyugaton is érdemes keresni.

Honey a Méz. A méztermelők ma is a magyarok. A Honey angol szó tehát a Honi, vagyis magyar népeket jelöli.

Un a magyarok egyik legfontosabb istennőjének a neve, aki az Ég Királynője. Un Ég Királynője megjelenik etruszk rokonainknál Itáliában, Uni név alatt, ami az Un szó speciális magyar nyelvű becézése. Uni istennő, aki Un Ég Királynőjével azonos, több fontos névben is felismerhető, ezek közül az Uni-Verzum, vagy az Unus-Una-Unum kiemelkedően fontos. A római istennők között Iuno a legnagyobb, aki nem más, mint a magyar, vagy hun Un Ég Királynőjének a latinos neve. Ezért Un magyar istennő nevét beágyazottnak kell tekinteni utódnyelveinkben. Nevének jelentésében van egy tagadó vonás is, ami az angol nyelvben, mint fosztó képző jelenik meg. A magyar nyelvben Un több szóban tagadó értelmű, mint az Unni, Undor, Unalom stb. szavakban, ami a régiségének bizonyítékai. Mint An isten, aki olyan régi, hogy a szumerok sem emlékeztek uralkodásának idejére. Un talán még An istennél is régebbi. Sok magyar szóban azonban Un az Ég Királynője.

Az angol nyelvben Un többnyire tagadó, fosztó értelmű, de nem mindig. Mivel rengeteg angol szó kezdődik Un istenanya nevével, ezt a jelenséget is a magyar > angol leszármazás számlájára kell írni. A Nu a szumerban is, amely egy magyar eredetű nyelv, létezik, és két fő jelentése a Nő, Növekvés, Növény, valamint az ellentmondás, a No, a Nem. A Nő és No olyan régi lehet, hogy akkoriban még szumerok sem léteztek.

Az Unman angol szó Férfiatlanná tesz, és még egy csomó értelme azt világítja meg, hogy az Un a Nu, vagyis a Nő szóval teljesen egyenértékű. A Nő mindig mindenben okosabb, ezt egy férfi soha ne felejtse el. Un-Man annyi, mint Nu-Man, Nő-Ember. A Nuna, vagy a Bura-Nuna – Eufrátesz nevekben is ott a Nu, vagyis az isteni Un istennő neve. A Nu a No, aki mindig visszabeszél, az Örök Nő, a tagadás és a keletkezés letéteményese. No – Nem. A Nem meg Ném, a Nő, aki mindig okosabb a férjénél. A kelta hagyományokban világosan látszik, hogy a kelta férfiak tudatában voltak a nemek közti különbségeknek. A nőknek úgyis mindig mindenben igaza van. Az Un szó sok-sok angol szóban van jelen.

A magyarok az Urak és Úrnők népe. Minden magyar úr és úrnő, így szólítjuk ma is egymást. Angollá lett rokonaink, sajnálatos módon, már nem értik az Úr jelentését. Mindenféle tömegből kiemelkedők az urak. Az Úr, mint isten, Felfelé való, továbbá Északra való, mert mind a két fogalom a „Felső” elképzeléséhez tartozott. Felfelé, az Ég irányába, és északra, ami felfelét jelentett régen és felfelét jelent ma is. De sok más szó is bizonyítja az Ur jelentését. Ami felfelé van, az a Hegy is, ami szintén Ur, lásd Ur-Al, Hegy-Magas, magyarul. Meg a városok is hegyek tetejére épültek gyakran, vagy a síkból kiemelkedő dombokra Szumerban, ahol sok Ur, Uruk nevű város jött létre.

Az Ég az Úristen lakhelye. Tehát az Úr az Ég, ahonnan esik az eső. De a vízcseppek is csillagok, sok ezer éves őseink szerint, mivel az égi csillag, és az eső csillaga, vízcseppje, nagyon hasonlatos egymáshoz. Ha nem látjuk a képeket a természetben, amit őseink nagyon jól láttak, akkor hogyan akarunk nyelveket vizsgálni? Az esőt megjelenítő Orion ezért kétségtelenül Urion is. Az Urológia a vizelet és vese tudománya. Sok olyan angol szó van, amit úgy hirdetnek, hogy más nyelvből vettek át, holott azok a szavak magyar eredetűek. Ilyen szó az Urán (Uránusz bolygó neve is), ami An Égisten Úr nevét adja ki, sok származékkal. Az Urban névben az Úr a Város, a Bán a Banda, néptömeg neve. E név változata az Orbán.

A csillagos ég fogalmából ered az angol Dear – Kedves, ami valójában csillagot jelent. A Deer angol szó Szarvas jelentése megerősíti a Dér magyar szó Csillag jelentését, amit megtámogat a szumer Tir – Csillag szó is. A magyar nyelvben nagyon gazdag ez a szócsoport is (Tér, Ter, Tir, Dér, Der, stb.), de a Csudaszarvas fogalmát most nem vizsgáljuk.

Folytathatnánk a nevek sorát, de ennyi is elégnek látszik azok meggyőzésére, akik elfogadják a magyarok európai elsődlegességét, és a mai európai népek magyarokból való leszármazását.

Mindössze a Hun, az Un és Úr nevek vizsgálandók most, mert ennyi is elégnek látszik, hogy bizonyítva legyen, nagyon rossz úton jár a nyelvészet az alapokat illetően.

A Han kiejtési forma a Hun változata, lásd Hunter – Hanter. Az egyik nagyon fontos név a Hand – Kéz, ami teljesen pontosan igazolja elképzeléseimet. A Hand, vagyis Kéz, valójában a Csillag neve. Nyissuk ki a kezünket, és látjuk a kéz központi, Napot megtestesítő részéből, a tenyérből kiáramló sugarakat, vagyis az ujjakat. Mivel a Hun Óriás, meg Csillag, Csillagkép, ezért teljesen világos a számunkra, hogy az angol, illetve germán magyarul beszél, amikor a Kézre Hand nevet ad. Han a csillag (Hun), a D speciális magyar kicsinyítő képző.

A svéd nyelvben igen gyakori a Hand előtagú szórész, ami az összes svéd szó magyar eredetét bizonyítja.

A Hund Kutya. Tehát a Vezért, Oziriszt követő két csillagkép a Kutya. A svéd nyelvben még sok olyan szó létezik, ami a hunok csillagokból jöttéről beszél. A Hundra Száz, a Hunger Éhezés, a Hundsa, Hunsa Gyötör, Nyúz, Kutyául bánik valakivel.

Az Under Csoda jelentése rávilágít Un Ég Királynője valódi természetére. A Der a magyarban Csillag, tehát Un-Der az Ég Királynőjének – Csillaga, ami azonos az égbolttal. Ha tudjuk, hogy a magyar Csu-Da Csillag-Föld, Csillag-Ország, akkor azonnal ráébredünk a svéd szó magyar eredetére, arra az ősi képre, amiből a magyar eredetű és tudatú svédek képezték az Under szót.

De van az Under szónak Alatt, Alá jelentése is. Ez a jelentés a Felső fogalomból, az égboltból keletkezett, mert az Alsó Világ is olyan, mint a Felső Világ, több vonatkozásban. Fekete, tüzes, pokoli, a halottak lelke azonban eredetileg felfelé szállt. Később a rossz lelkeket az Alvilágba is vihették a lélekrablók.

Az Under/bar Csodás, Mesés, Csodálatra méltó. Látjuk, hogy a Bar Ragyogás szó van összekapcsolva az Under összetett szóval. Mivel a Bar pl. a szumerban is megvan, pl. Bab-Bar, ne gondoljuk, hogy a szumer lenne az átadó, hiszen közel sem ér a magyar nyelvhez régiségét illetően. Arra viszont nagyon jó a szumer, amely közeli magyar rokon nyelv, hogy kiüsse a sok hamisítási kísérletet, amivel a magyar nyelv jelentős szókincsét a nála sokkal fiatalabb, pl. indoeurópai nyelvekből akarják származtatni.

Az Ur a svédben Óra, Minden időben és –ból, -ből, ki, el, le. Ez a gazdag jelentés igen sokrétű. A magyar Óra az Ó+Ra elemekből tevődik össze, amit az itáliai A-Úr-Ó-Ra (Aurora) név is pontosan megmutat. Az Úr önmagában is lehet az Idő is, hiszen minden hozzá kötődik. A svéd Ur név eredete ezért továbbra is rejtélyes, bár leginkább a magyar Úr a valószínű eredetije.

Harmadik germán nyelvként, az angol és svéd után, a német nyelv érdekességeit szükséges megnézni. A német nyelv szintén alapjaiban tartalmazza a hunok, vagyis magyarok nyelvét, amint az összes germán (és indoeurópai) nyelv is, mivel a magyar nyelvből születtek. Abból a mitikus ősmúltból, ahova egyetlen mai nyelvből sem lehet visszamenni, kivéve a magyar nyelvet, ami ott született, a csillagok népének ősmúltjában.

A németben az rHund Kutya, de Csille is. A Csille jelentés azt bizonyítja, hogy a hunok, vagyis magyarok, szumerok, egyiptomiak, kínaiak, stb., nagyon vágytak az aranyra, a tiszta fémre, és feltalálták a bányászatot. A magyarokra vonatkozó összes ellenkező állítás hamis, amit a magyar nyelv rengeteg szava fényesen bizonyít. A Hund tehát a németben olyan kutya és csillag, ami csilleként a föld alól csillogó fémeket, aranyat, ezüstöt, rezet hoz fel a felszínre. Ha a hunokat a németek kutyának tartják, akkor bizony a csillét is, a Hundot is a hunoktól vették át. Ezt mutatja a csille német neve.

A Kutyafülű név a tündéreket, a csillagok népét, illeti. Mivel a magyarok a tündérek népe, meg a hunok, megnyugtatom a Nyugat népét, a fülünk kerek és nem hegyes. Tehát rosszul ábrázolják a nyugatiak a tündéreket, amikor hegyes füllel ábrázolnak minket, rajzokon, festményeken, kitűnő filmekben. A kutyáink füle viszont valóban hegyes, de ők nem tündérek. Elöl megy a Vadász, utána a két kutya, meg a vadászebek, de ettől még a Vadász nem lesz kutya, és a füle is kerek marad.

A német nyelvben is a Hundert Száz, ami megint az égboltra irányítja tekintetünket. Az égbolton van a sok Hun, a sok csillag, amit a magyar nyelv olyan fényesen bizonyít. A Dert névben a Der is Csillag, a Ter szócsoportba tartozik. Tehát a német Hun-Dert az égbolt sok csillagának a leírója.

A Hundstage Kánikula. Ez a német szó a latin Canicula – Kutyácska irányába mutat, de a latin névben a Kan, Kani van jelen. A kánikula a nagy meleg, amikor a kutyácskák nyelve is ki van nyújtva, lihegés, vagyis hűtés céljából. A német szóban a Hund a Kutya.

Az sHuhn a Tyúk, aminek a magyar nyelvben Csillagocska az értelme, Tyú a Csillag, Utu Napisten nevével rokon, a K a speciális magyar becézés, kicsinyítés. Ennek a Tyú-K névnek felel meg a szinonima sHuhn, mert a Hun jelentése Csillag. Ha ezt képesek voltunk felfogni, akkor nagyon sok szóra a németben világos magyar értelmet nyerünk.

A német nyelvben is az Un hasonló, mint az angol nyelvben, jelentése Tagadó, de nem minden esetben. Un istenanya neve a német nyelvben is megvan, de jól látható, hogy a nyelvészek nem tudnak mit kezdeni vele. Nagyon sok német szóban benne van Un istenanya neve.

A német rUrahn Ősapa. Ebben a pillanatban le kell csapni a német szóra, mert az Ur az Úr nép, a magyarok népe, az ősapák népe, az rUrahn névben az Ahn név önálló, és az Ég, An isten neve, aki Egyiptomban Ehn, Ekn alakban fordul elő. Nem lehet játszadozni a szavakkal, és az emberiség szent és ősi nyelvével, hogy hamisítsunk, más megfelelést mondjunk az igazság ellenében. Az rUrahn Ősapa szó világosan azt üvölti a németek fülébe, hogy az urak és úrnők népe, a magyarok az ősnép, továbbá az Éghez, Ahn-hoz tartoznak, csillagászok, bizony. Meg az égbolt felfedezői, nevekkel ellátói, a csillagképek megalkotói.

A német Uralt Ősrégi és Vén. Ez a név is a magyar Úr névre vonatkozik. Világosan beszélnek a németek ősei, jó magyar világnézetben, nagy kár, hogy elfelejtették őseik szavainak jelentéseit. Az Alt jelentheti a régi fogalmát.

Az Ur szó sok német szóban Őst jelent. Az rUrbewohner Őslakó, az Ur jelenti a magyar ősöket, a Bewohner meg a lakókat. Tehát az Urak a nagyon régi múlt urai, akiktől erednek az európai népek.

Még százával lehetne a német nyelvből is kimutatni azokat a magyar eredetű alaprétegeket meghatározó szavakat, amelyek abszolút biztosan kimutatják a germán anyanyelv magyar eredetét.

A hun ősiség mellett még rengeteg adat szól a germán nyelvekben. Minél régebbre megyünk az időben, annál tisztábban jelennek meg a magyar nyelvű szórétegek a germán alapnyelvben. Nem igaz az, hogy a germán ősnyelv kétharmada indoeurópai alapszavakból áll, a többi meg ismeretlen. Egyetlen germán, vagy indoeurópai alapszót sem tudnak kimutatni, ami a magyar nyelvcsoportban ne lenne meg! Nincs sem indoeurópai, sem germán alapszókincs, hanem minden szavukat a magyar nyelvből vették, mivel mind magyar eredetűek.

Összességében tehát a germán nyelvek nem a közismert hun invázió alkalmával szerezték be mérhetetlenül nagy hun, vagyis magyar szókincsüket, hanem valójában akkor, amikor keletkeztek. Vagy annál is régebben, amikor még magyar nyelven társalogtak, de nyelvük elferdült és önálló útra tért.

Még lehetne vizsgálni a holland-flamand, a fríz, a dán, a norvég, az izlandi, a gót és más nyelveket, de legyen elég ennyi. A politikai érdekek megölik a tudományt, így van ez több ezer év óta. Nem hinném, hogy a Nyugat, a germán nyelvcsoport sok tudósa a továbbiakban majd áttér a helyes útra, és helyes alapokról kezdi meg történeti és nyelvészeti vizsgálatait. Ezért aztán maradnak a kegyetlen sötétségben.

A Hun kérdés tehát a nyugati nyelvekben nincs feltárva. Még csak meg sem sincs piszkálva. A világ legnehezebb, vagyis legrégebbi nyelvén kevesen tudnak Nyugaton, ezért aztán a feltornyosuló kérdések elől a nyugati nyelvészek menekülnek.

Mivel a hunok megverték a nyugati gótokat, és egész Európán végigkergették őket, nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a nyugati gótok nem szerették a hunokat. Hatáskörük alá tartozó írókat, vallási személyeket arra kényszerítettek, hogy a hunokról rosszakat írjanak. Ez az álságos elképzelés dívik ma is Nyugaton, aminek az alapja a nyugati gótok gyűlölete a hunok iránt. Pedig a hunok a szupercivilizáció népe, mérhetetlenül magas szintű civilizációval rendelkeztek, olyannal, amiről nem is álmodnak a nyugati kutatók. Itt lenne az ideje, hogy tegyék helyre a tényeket, mivel a nyugatiak saját őseikről beszélnek, amikor a hunokat becsmérelik. A gótok mellesleg elfoglalták Kelet-Európa magyar-hun népességét, a nagy hun támadás csupán a kínzók eltávolítására irányult.

A mai nyugati hun-kultusz azt mutatja, hogy bizony ébredeznek a kutatók, ébredeznek az emberek. A hunok a szabadság népe, a rabszolgatartók ellenségei, amit sokkal jobban meg kellene becsülni Nyugaton. A hun-kultusz elsősorban a németek között elterjedt. Azok az emberek, akik kedvelik a hunokat, valójában saját őseiket kedvelik, akik az ősgermán kor előtt éltek.

Azt a történeti adatot, ami szerint Kr.e. 700 körül a hunok és a dánok megütköztek Berlintől valahol nyugatra, mindenki semmibe veszi. Ez a jellemző a források tiszteletére. Jönnek az akárhogy felkészült, nagy arcot mutató történészek, nyelvészek, akik saját prekoncepciójuk alapján átszabják a történelmet. A forrásokat nem veszik figyelembe, rosszabb esetben elpusztítják, amire annyi rettenetes esetet ismerünk. Alapjában véve minden ilyen kísérlet mögött jól kivehető politikai erők rejtőzködnek, akik meg akarják hamisítani az emberiség történelmét.

Tehát a hunok és a dánok Kr.e. 700 körül megütköztek, és a dánok győztek. Dániától délre húzódott Unug területe. Valószínű, hogy Unug serege ütközött meg a dánokkal, és vereséget szenvedett.

Az olyan buta elképzelések, mint amelyek szerint a hunok buták lennének, a történelem szemétdombjára kerülnek. A hunok nem barbárok, nem pusztítók, hanem éppen ellenkezőleg, építők és a civilizáció legmagasabb szintű hordozói. Trója, Trákia, Etruria mai megjelenítői. Európa őslakói, akik régebben laktak Európában, mint a mai hunokat sanyargató szlávok, románok, germánok.

A dánok tehát megverték csapatainkat, Berlintől nyugatra, amire nem találok mentséget. Gratulálhatunk a győztes dánoknak. Nem tudjuk, mi volt a csata oka, nem tudjuk, miért csatáztak a magyar és dán harcosok. Csak azt tudjuk, hogy volt csata, és a dánok győztek. Remélem, ma már nem haragszunk egymásra.

IV. FEJEZET: LATIN NYELVI HASONLÓSÁGOK

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy a latin nyelv, az umberrel és oszkkal egyetemben, a magyar nyelvből keletkezett. Itália legfontosabb földrajzi nevei magyar nyelvűek. A római mitológia magyar istenekről beszél. A latin írás a magyar írásból keletkezett. Róma magyar alapítás. Itt jegyzem meg, hogy Európa, és a világ sok tájékán épült városok magyar eredetűek. Most azonban nem Itáliáról és Rómáról kell írni, hanem a hunokról, a hunok esetleges jelenlétéről a latin nyelvben. Olyan bizonyítékokat érdemes keresni, amelyek az európai hunok megjelenése előtti időkből származnak, bizonyítékot nyújtva a hunok nagyon ősi európai jelenlétének.

Már említettem, hogy az etruszk Uni istenanya nem más, mint a magyar Un istenanya, aki az Ég Királynője. Vigyázat, több Ég Királynője is van, de talán a legelsők közé sorolandó Un is, aki Boldogasszony Ég Királynőjének közvetlen belső köréhez tartozik. Un nevének magyar nyelvű becézése Uni, akiről már meg lett említve, hogy rendkívüli jelentőségű, igen sok névben jelen van. Maga az Uni-Verzum az Égi-Forgó, Uni istenanya verdája. Mivel Un és Uni az Ég Királynője, világos, hogy az Ég, ami forog, hozzájuk tartozik. Az egyetemisták a világon hol tudják, hogy ahol hallgatják az okosságokat, az bizony a magyar Un és Uni istennők házai. Univerzitas a nevük, Egyetemesség, Összesség, Világmindenség. Valójában Uni istennő Forgatása, vagyis az égbolt mozgatása és tudása a név jelentése.

Még néhány szó Uni istennőhöz kapcsolva: Uniformis – Egyforma, Unicornis – Egyszarvú, Unicolor – Egyszínű, Unigena – Egyszülött.

Iuno Iuppiter felesége, aki Un és Uni istennőkkel azonos. Mivel a csillagok tüzes helyek, nem lehet véletlen, hogy fia, Vulcanus, aki szintén magyar nevű, mert a Bul/Vul Tűz, a Kán pedig Király, és nem török szó, hanem magyar, szintén a tűzzel kapcsolatos isten. Ő a Tűz Kán, a tüzek királya. A Nagy Kan, vagyis a kán, amihez lásd még a latin Canis szót, meg a magyar Kani Kutya nevet, a canicula már említve volt.

Az Un szó a latinban igen terjedelmes, mint az angolban is. Azonban a latinban nem lehet felismerni fosztó képző jellegét, hanem inkább az Egy fogalma mellé szövődve, nagyon változatos alakokban jelenik meg. Unus, Una, Unum.

Az Unda – Hullám, Hab, az Unde Honnan?, Miből?, az Undo Ken, Megolajoz, Bemázol. Ezek a nevek kétségtelenül az Un és Hun magyar fogalmakból erednek.

Rendkívül fontos a latin nyelvben is meglévő Hum szó, ami a Hun szóval közvetlenül rokon lehet. A szumer Humbaba Hum része is kapcsolódhat a Hun (csillag) szóhoz.

A Humor „Nedvesség, Nyirkosság, Folyadék”, a holdi Mare Humorum az Esők Tengere. Tehát a Humor Eső. Az eső az égbolthoz tartozik, a magasból esik le a földre. Az esőcseppek kis csillagok, csillognak, gömbszerűek, freccsennek, sok-sok újabb kis csillagra hasadnak széjjel. Tehát itt a Hun Csillag, és a Hum Csillag jelentése.

A Humus (humusz) Föld, Talaj. A Hum tehát csillag, ami az emberen kívül a növényekre is vonatkozik. Az Usz szó a szumerban Halott, Halál, a magyarban még Us, Üs, Ős. Ebből következően a Humus a temetkező hely, ahová az ember testét teszik, de a lelke felszáll a csillagokba, innen a kettősség. A föld és eső fogalmát így kell a latinban összekapcsolni.

Még a Humánus Ember, Halandó név is ide kapcsolódik. A Hum egyben Hun, csillagokból születik és csillaggá lesz földi élete után, ezért Ember, akinek a fogalma szótanilag szoros összefüggésben van az Eső, mint Csillagcseppek, és a föld, mint a csillag temetkezés, nevével. A Humó Eltemet, Elhantol jelentésű.

De meg szükséges említeni a Humán szónak azt a lehetőségét, ami a Hu és Mán elemekre mutat. Szerencsére, a Hu szó már figyelmem terébe került, és sikerült megtalálni jelentését is Tokarev mitológiai könyve segítségével. Menny Fia a Hu, azonos a Sza, szintén magyarok nevében jelenlévő szó jelentésével. A Mán Ember, tehát a Hu-Mán Meny Fia-Ember. Ez a jelentés egyértelműen az égboltra mutat, a csillagokra, vagyis azt fejezi ki, hogy az ember, a halandó az égboltról született. A latin nyelvben tehát rendkívül erős hun, vagyis magyar hatások vannak, amelyek kétségkívül a latin nyelv keletkezésének gyökereihez kapcsolódnak.

A Hungaria Magyarország, a Hunni Hunok értelmű. A rómaiak és utódaik a magyar és hun népnevek közé egyenlőséget tettek. Sokan azt gondolják, hogy egész Európa összes embere félkegyelmű volt, hogy a magyarokat és hunokat azonos nyelvűnek vélték, bezzeg ők olyan nagyon tudják, hogy a két népnév mögött nem azonos nyelvű nép húzódik meg, hogy az mindenek felett való! Ezek a mai „tudósok” mindenkinél okosabbak, különösen a régieknél.

A Homo Ember. Úgy tűnik, hogy a Hom = Hun szóról nevezték el magukat a rómaiak. A csillagokból jöttek népéről.

Honor a Tisztesség, Becsület istene. Ő bizony azonos Hunor ősapánkkal és istenünkkel. Nagyon szép, hogy a tisztesség és becsület fogalma ragadt benn a rómaiak fejében, akik e szerint is magyar eredetűek.

Nem lehet véletlen az a monda, hogy Honória császárlány feleségül ment Atillához, és gyereket is szült. Az akkori emberek kétségtelenül ismerték Hunort és Honoria nevének jelentését, valamint a hun-magyarok elképesztő becsületességét. Emiatt adták férjhez Honóriát Atillához.

Sokan írnak ma is a magyarok, vagyis hunok érdekében, de honoráriumot nem kapnak. A Hon süket és béna, a fosztogatóknak milliárdokat fizet.

Még rengeteg Hun, Hum, Hon, Hom latin szó bizonyítja a hun és latin nyelv rokonságát, még a latin nyelv születése idejéből.

Az Un és Hun szavak után vessünk egy pillantást még az Úr szó képződményeire. Mivel a magyarok egyik fontos neve az Úr, talán találunk a latin nyelvben is olyan szavakat, amelyek azt bizonyítják, hogy a latin bizony magyar (hun, trójai, szumer, szkytha, stb.) eredetű nyelv. A latin nyelv magyar eredetét bizonyító elmélkedéseknek nincs itt a helye.

Urania a csillagászat múzsája. Nevében az Úr a magyarokat jelenti, akik csillagok, napok fiai, az Úristen gyermekei és követői, nagy csillagászok, az éjszakai égbolt csillagképeinek megnevezői. Az An magának az Égnek, Mennynek az istene. Úr-Án nem más, mint az Ég-Ura. Ismert a görögöknél is, Uranosz név alatt. Mellesleg Urania nevében az i-a végződés szintén magyar eredetű, Mészáros Gyula mutatta ki a hatti nyelvből. Onnan terjedt el szinte az egész világon.

Az Urbánus Városi, az Urbs Város, értve alatta főleg Rómát. Szumerban az Ur igen elterjedt, több város nevében is jelen van. Uruk és Ur köztük a legismertebb, de más városok nevében is szerepel. Az Úr több jelentésű, Magas értelméhez kapcsolódik az Úr isten, az Úr, mint a magyarok királya, az Úr, mint Hegy, továbbá a városok, amelyek nagyon gyakran hegyre épültek, éppen Mezopotámia síkságán is. Az Uru a síkból kiemelkedő, írja egy kitűnő magyar kutató. Az is fontos, hogy gyakran Or formában jelenik meg, de közvetlen rokona az Er/Ér és Ar is.

Az Urbánus Bán része is magyar eredetű, a Pán zöngés alakja. Ismert Bánk formában is, amiben a K speciális magyar becézés, kicsinyítés. Lugal-Banda király a Banda Lugálja, a banda a sok gyerek és sok harcos neve is, lásd Bandérium. De az angol banda és magyar banda is létezik, becézve Bandi, Bandó, továbbá a Bandita is a csoportba verődött harcosokat jelöli, akik talán eredetileg a régi szabadságét és vallásért harcoltak az új kizsákmányoló rendszer ellenében. Összességében az Urbánus névben két magyar elemet láthatunk, de természetesen az –us is magyar eredetű.

Az Úró ige a csillagok és égbolt tüzével kapcsolatos, Ég, Elég, Éget és további jelentései mind az Úr isten, az Ég ura fogalmának felel meg. Az Ég ige kapcsolódik az Úrhoz, aki az Égben lakik.

Az Ursus, Ursa a Medve. Ő az Úr és Szusz magyar szóelemeket tartalmazza. Igazi alapja azonban a Nagy Medve, Ursa Major, és Kis Medve, Ursa Minor a latin ursus szónak. Már több helyen is leírtam, hogy az Úr Su az Úr Kezét jelenti, mert a Su fontos jelentése a Kéz. Az Úr Keze forgatja a Földet, voltaképpen Taweret istennő nevének magyar eredetét felfedezve kellett ráébredni arra, hogy őseink a Föld forgatását a Sarkcsillaghoz kötik, ahonnan az Úr Su-ja, vagyis Keze kinyúlik, és pörgést ad a bolygónknak. Nem kell nevetni őseink elképzelésein, mert zseniálisan írták le a Föld pörgetésének egyik lehetséges módját. Tehát a latin Medve név csillagászati eredetű és a magyar nyelvből táplálkozik.

Ha az Urtica – Csalán nevet vesszük szemügyre, akkor azonnal a csalán Égető szúrása jusson az eszünkbe, az Uro így kapcsolódik az Égi Úrhoz.

Az Urna két magyar szó összetétele, az Úr és a Na – Ház szavaké. Különösen a Hamvveder, meg a Sorshúzó Edény jelentés mutat arra, hogy az Ur-Na két eleme valóban magyar eredetű, és kapcsolatos az Éggel. A hamvak az urnába, a lélek az égbe kerül, vagyis az Úr birodalmába.

Az Urina – Vizelet, Húgy. Mivel a magyar Párta-Hugya jelentése Párta-Csillag, láthatjuk, hogy a latin Urina Húgy neve a csillagok felé mutat. Így az Urina név kétségtelenül összefügg az Úr nevével, ahonnan csillogó csillag alakú vízcseppek hullanak alá a földre. Mármint az eső az égből.

Az Úr gyakran a Nap nevét viseli, és gyakran Or formát ölt. A holland focisták azért játszanak narancssárga mezben, mert a narancssárga a Nap színe. Oránia magyar név, az Or az Úr, az Án An Égisten neve, tehát Or-Án Úr az Égen értelmű. Ő a Nap. Az Orániai uralkodó család a hollandok uralkodó családja volt, de a nevüket a magyar nyelvből lehet csak helyesen értelmezni.

Maga a Narancs is az Orange változata. Úr-An-Ge a helyes eredeti magyar nyelvű forma. Azt természetesnek kellene venni, hogy a Bel-Ga nép egykoron Bél isten Háza nevet viselt és magyar nyelvű volt.

Auróra a Hajnal istennője, nevének minden eleme magyar nyelvű. A-Úr-Óra a helyes értelmezés. Az „A” több értelmű, lehet egyszerűen csak névelő is, de minden névelő voltaképpen Isten valamilyen nevét rejti. Az Úr a Nap, az Óra meg azt bizonyítja, hogy létezett ez a szavunk a latinok előtt is, különben is összetett szó. Auróra tehát valóban a Hajnal, az Isteni Úr Órája.

Még az El-D’Or-Ado (Eldorádó) nevet érdemes elővenni, amiben az Or ismét a Nap, és az Arany a Nap színével azonos. Ezért Eldorádó lehet Aranyország és Napország is.

Az Umber tartomány északra fekszik Latiumtól, az oszkok területe pedig délre. A görögöknél Ombrikosz volt a nevük. Az Umbella Napernyő, ami az Um felfelé mutató jelentését világosítja meg. Az Umber az Ember szó feltűnően közeli alakja. Az Umbráculum szintén Napernyő, és Lombsátor, Lugas, Tanterem. Valószínű, hogy az Um Magas értelmű, és kapcsolódik az Un és Hun magyar nevekhez, és a Hum elemekhez.

Mérhetetlenül nagy tömegben vannak jelen a magyar szavak a többi újlatin nyelvben is. Nem csupán a magyar szavak, hanem azon belül azok a szavak, amelyek egyértelműen hun jelenlétet mutatnak ki e nyelvekben. Könnyű azt mondani, hogy ez a szó egyiptomi, ez szumer, az hatti eredetű. Azt már nehezebb észrevenni, hogy e szavak mind magyar eredetűek? A magyar nyelv európai gyökerű, innen ágazott ki nagyon sok területre, Ázsiába, Afrikába, Amerikába, Polinéziába. Ha azonban nem érti valaki a magyar nyelvet, a szavak eredetét, akkor a történelemhez se szóljon hozzá.

V. FEJEZET: HUNOK EGYIPTOMBAN

Egyiptom kétségtelenül magyar alapítás. Ne gondoljunk arra, hogy a határai olyanok voltak, mint a vasfüggöny, se ki, se be, hanem inkább nem voltak határai, az ment be Egyiptomba, aki akart. A népek, törzsek ki-be jártak a Nílus mentén, a dús legelők vonzották az állattenyésztőket, a fekete földek (Ta Kem) meg dús termést ígértek.

Az első magyar megtelepedés, mai tudásunk szerint, nagyjából Kr.e. 11.500 körül történt a Delta nyugati vidékén. Fejlett mezőgazdaságot hoztak, de mintegy ezerötszáz év után elhagyták a területet. Atlantiszból érkezhettek, vagyis Nyugat-Európából, esetleg a Kárpát-medencéből. Ők faraghatták ki a természetes sziklából a Nagy Szfinxet, amit sokkal később esetleg részlegesen átfaragtak az újabb betelepülők. Azokról a magyarokról, akik Kr.e. 17.000 körül Közép-Afrikába érkeztek, nem tudunk semmit. A Namíbiába érkező magyarokat, már jobban azonosítani lehet, mivel csak Kr.e. 3.000 körül jelenhettek meg a területen, aminek genetikai nyomai is vannak.

A Nílus völgyét emberevők lakták, amiről mitikus elbeszélések szólnak. Várkonyi Nándor a „Sziriat oszlopai” című remekművében szól erről. Az emberevést az újabb betelepülők, mint Vezér és társai, megtiltották, és végül megsemmisítették.

Egyiptomba sok betelepülés történt. Közülük fontos a gigászok megjelenése, az amazonok átvonulása a Deltán Murina királynő idejéből, Vezér és társai nagy támadása, akik elfoglalták egész Egyiptomot. Bizonyára volt még más bevonulás is, amiről források szólnak. De sok kitelepülés is volt, egyes nemzetségek elmenekültek a Nílus mellől. A nubiai, libüai és elő-ázsiai betöréseket elég jól ismeri a régészet, kivéve a két hykszósz dinasztia milyenségét.

Az igazi magyar tudósok régóta kutatják Egyiptom történetét. Baráth Tibor, Cserép József, Németi Kálmán, legújabban a megdöbbentően tiszta központi magyar nyelvjárással dolgozó Borbola János említendő elsősorban. Természetesen még sok jó kutatónk van, akik nem jutnak könyvkiadási lehetőséghez Egyiptommal kapcsolatban.

Alsó-Egyiptom neve Hun. Bármely nyugati történeti atlaszt vizsgáljuk, mindegyikben megtaláljuk a Hun nevet a Delta területén. A Delta, Alsó-Egyiptom legfőbb területe, pár ezer éve sokkal mocsarasabb volt, mint ma. A tavak sokkal nagyobb területen hullámzottak, a folyó rengeteg iszapot hord magával, amivel folyamatosan feltölti a tavakat, mocsarakat, vizenyős területeket. Ennek a nagy területnek volt a neve Hun.

A névről az jut az eszünkbe, hogy itt hunok éltek. Nem is lehet vitás, a hunok valóban lakták ezt a területet. De kik voltak ők, hogyan jutottak ide, és mi lett a sorsuk? Mivel a Hun népnév Csillag értelmű, talán a csillagokból érkeztek ide? Megborzong a hátunk is a magyar nyelv szókincsének jelentéseitől. De azt gondolom, nem a csillagokból érkeztek ide, hanem a csillagvallás népe voltak. A magyar szupercivilizáció népe, ami már 40.000 éve igen magasra emelte az emberiség tudásszintjét.

Felső-Egyiptom neve Magaru, az U a többes szám, ami miatt Magarok országa a név jelentése. A magarok, vagyis magyarok, leigázták Alsó-Egyiptomot, a Hun királyságot. Magar neve igen elterjedt volt a Közel-Keleten, Wadi-Maghara a Magyarok-Vádija, a Szinai-félszigeten, vagy Ur-Magh az oroszlán szumerul, ami valójában Maghúr, Magor isten megtestesülése. A Nap, és a Nap jelképe, az oroszlán. A brit oroszlán természetesen Magúr (Magor), a Napisten. C. S. Lewis természetesen tudta, hogy az oroszlán a Napisten szimbóluma, amikor Narnia történeteiben szerepelteti. Mellesleg Narnia is magyar szó Etruriából. C. S. Lewis a Narnia nevet is a magyar történelemből vette.

Mivel Magar végül leigázta Hunt, bár nem teljesen érthető, hogy miért háborúztak, és a két név a háború előtt, vagy után keletkezett, el kellett volna tűnnie a két névnek. De nem tűnt el, hanem továbbra is létezett, a két eredeti ország megyei szervezete is fennmaradt. Az egyesítő Mén (Menész) volt, a Mennyei hős. Még a szegény gólyánknak is, akit megettek az arabok Egyiptomban, Ménes nevet adtak tudósaink, bizonyára konyítva valamit az igazsághoz.

A Hun egyik jelentése Huny, vagyis a halállal kapcsolatos szó. Ha a győztes déliek adták a nevet, akkor arra gondolhattak, hogy íme, elhunyt a Delta királya. De úgy lehet tudni, a Hun név régebbi, mint az egyesítés kora, mint Mén Felső-Egyiptom királyának a kora, tehát a Hun országnév nem a vesztes háború miatt keletkezett. De akkor mi volt az oka, hogy a Magar és a Hun Kr.e. 3.100 körül már két népnév alatt létezett, amikor teljes bizonyossággal tudni, hogy a Magyar az ifjú Nap, a Hun pedig az idősebb testvér, egy családban, aki megy a háborúba, ahol el is hunyhat. De nézzük tovább az adatokat.

Németi Kálmán fantasztikusan nagy tudású kutatónk, aki írt a hunokról is, nem is keveset. Most néhány nagyon fontos közlését vizsgáljuk meg.

Mózes, aki szerintem magyar hős, ami tény miatt a zsidók magyar eredetűek, mint az összes szemita-hamita nép, írásban közli a Bál Czefón nevet. A Bál és Bél alapvető jelentése Nagy és Ragyogó, ma is elterjedtek a magyar nyelvben. Első írott formáját a hurrikhoz lehet kötni, a Kr.e-i III. évezredhez, ahol Bala formában Nagy volt az értelme. Bál és Bél több helyzetben a Nap, aki Nagy és Ragyogó is egyben. A sémi Baál a magyar Bala és Bál származéka. A Bala szó „Bála” származéka Nagy teher. A Czefón név ismét magyar nyelvű, amire Németi Kálmán sem gondolt. Egy bizonyos kőfőről van szó, amit akkor építettek, amikor a héber, szír, kopt nyelvek még nem léteztek, tehát az említett nyelvekből nem szabad levezetni egy sokkal régebbi nevet. Czefón nevét Kefón formában kell ejteni, a Ke a Kő, a Fón a Fönn, vagy csak Fő, ami egy N végződést kapott, esetleg a görögöktől. Így tehát Bál Czefón nem más, mint Nagy Ke-Fó(n), vagy Ragyogó Kő-Fő. De az a baj, hogy érthető a név a Nagy Piramisra is, meg a Nagy Szfinxre is. Mind a három Nimrúd, (Vadász, Hunter, stb.) övét megjelenítő piramis tetején arannyal bevont piramidion ragyogott, ami a napsütést visszaverte, és messziről látszott. De a Szfinx is kőből van, és kő feje van! Melyik építményre vonatkozhatott akkor a Bál Czefón név? Talán mind a kettőre? Az biztos, hogy a Szfinx sokkal régebbi, mint Kufu piramisa.

A kopt nyelv szerint, ami a régi pannóniai magyar nyelvből keletkezett, a Hit Éjszak jelentésű. A Bál Czefón kopt neve Belhit, amit több arab szerző is megemlít. Németi szerint ezért a Bel Hit név jelentése Észak Bélje. Azonban a Hit a Hét változata, a Heta-Magor pedig nem más, mint a Hét Magyar nép. Ana-Hita istennő is Anya-Heta, aki a Heták Anyja. Másként pedig Észak-Anya. Az biztos, hogy a heták északra voltak Egyiptomtól, és az is biztos, hogy sok nevünk volt, pl. az Uri, ami az Úr népére vonatkozott, és a szumeroknál és akkádoknál Észak volt a jelentése. Bel Hit ezért a Heták Bélje jelentést is tartalmazza, ami azt fejezi ki, hogy a magyarok építették a Szfinxet és a Nagy Piramist. De ne feledjük a Hét számnév jelentését, ami a Vadász csillagkép hét legfőbb csillagának lemásolását is jelenti a Föld felszínére. A csillagkép gyakran hét, máskor kilenc fő csillagban jelenik meg.

A Czefón nevet héber írással még Czafón és Tifon formában is írták. E nevek jelentése 1. Elrejtett, Rejtély, 2. Őr, Felügyelő, Gondviselő, 3. Éjszak. Megjegyzem, ha a magyarok ismernék saját nyelvüket, akkor tudnák, hogy a Rejtély magyar szó a Rejt és az Éj szavakból áll. De mit rejt az éj? Az bizony nagy rejtély, lehet gondolkodni rajta. Az Erecz-Czefón nevet Éjszak-Országa értelemben adja vissza több nagy tudós, mint Zachariás, Jeremiás és Ézsaiás. Úgy vélem, elég jó úton jártak, mert Erecz nem más, mint „ország”, de az Éjszak-Országa egyrészt lehet északon, Európában, másrészt lehet az égbolton, mert az Éjszaka az égbolthoz kötődik. Mózes a Czéfón szónak Éjszak értelmet tulajdonított, írja Németi Kálmán. Összességében nagy tudósunk a Szfinxet nevezi Bál Czefónnak. Ezt értelmezhetjük magyar nyelven Bál Kőfőnek, ami természetesen lehet a Nagy Szfinx is.

Az Éjszak felfelé van, a térképen is felfelé, de kinn a szabadban felfelé az égbolt van. Ezért Bál Czefón lehet a Vadász is, amit hét piramis próbált megjeleníteni. Az égi úr, Hunor csillagait több helyen is kifaragták, vagy megépítették őseink. Egyiptomon kívül a Pilisben, Boszniában, Mayaföldön, Kínában, és bizonyára más helyeken is felfedezhetjük Hunort.

Igen fontos közlése Németi Kálmánnak, hogy a Szfinx neve szoborként Szesep, a Halottak Könyvében Ruti, azután a Nap földi képmásaként Hormachu volt, ami görögül Armachis formájú. De eredeti neve Hu.

De Németi Kálmán még azt is közli, hogy a Szfinx eredeti neve Hun, amit az Izisz szentélyben talált hieroglif tábláról olvastak le. A szöveget a IV. dinasztia idejében alkották. Elég nagy vita alakult ki azon kérdésben, hogy Hu, vagy Hun volt a Szfinx valódi neve? Arabul Abul Hun ma is, ami a Hun nevet vitán felül elismeri. Van még Abul-Hon és Abul-Hul neve is, az előbbi Fölszentelt király-Atyja, a második a Rém Atyja fogalmat tartalmazza. Azt is látnunk kell, hogy a Hon és Hol a magyar nyelvben a Helyre, földre vonatkoznak, és a Hun névvel is kapcsolatosak. Egy egyiptomi isten neve Hu, akit anyagistennek mondanak. Na igen, az „anyag” a Földanya. Abul-Hun értelme Hun-Atyja, Apuja, aki a Hunor csillagkép. Az egyiptomi Hu isten megfelel a magyar Hu neveknek.

Tifón állatja, az ureusz kígyó díszítette a Nagy Szfinx homlokát is. Még jó, hogy létezik a magyar nyelv, aminek segítségével megérthetjük, hogy a Kígyó (Ki-Jó) a Földet (Ki) átölelő Jó, vagyis a tenger csillogó képzete. A hullámok a pikkelyek, amelyeken csillog a fény. A germán mitológiában is jelen van a leírt képzet. De maga a Tejút (Teuta) is folyó, kígyó, néha gyík, de legfőképpen nyílás, fehér kuzu az Isten Atya éjszakai szövetén, ahonnan a túloldalról átömlik Teremtőnk fénye. Innen a folyó Nil (Nyílás) neve. A folyó éppúgy csillog, mint a Tejút, a hullámok jelképezik a csillagokat. Ami fenn van, lenn is.

Az Ureusz név pontos magyar értelme: Ur Háza Halál (Úr E Usz), ami a kígyó által képviselt Tejútra való kijutását jelenti a halott lelkének. A kígyót egy kobra is megjeleníti, aminek mérge megöli az embert, a lelkét a Tejútra repíti, gondoljunk Cleopatra halálára.

A hykszószokról tudjuk, hogy közeli magyar rokonok voltak. Apepi fáraó nevében az Ap Ház, az E-Pi Háza a Csillagoknak. Vitézei száma 240.000 fő volt, a hun magyaroknak 24 királya egyenként legalább egy töménnyel, vagyis tízezer harcossal rendelkezett, ami pedig 240.000 fő. A főváros Avarisz, az avarok pedig hunok. A magyarok a keltákat mindig testvérnek tekintették, ezért a galliai Avarisz nevében is hunokat kell keresni. Nemzeti istenük volt Tifon, amit magam a Hunor csillagképnek gondolok. A Tifont görög névnek mondják, holott abban az időben még nem léteztek görögök, de a magyar károk, vagy kérek igen. Maga a hykszósz név is magyar, mert a Hekau Haszut a Hékák Házai fogalmat jelentik, a hékások meg ma is mi vagyunk. A hykszósz és héber történések feltűnően egybe esnek. A hykszószok szemita eredete teljes tévedés, viszont Tifon imádása, valamint a szemiták Szettől való származása olyan perdöntő bizonyíték a zsidók és más szemita népek magyaroktól, hunoktól való eredetére, aminek hatálya alól nincs lehetőség kibújni.

Az akkádok és zsidók eredetére érdemes nagyobb figyelmet szentelni. Különösen a zsidók eredetére, mivel ők nagyobb mértékben magyar eredetűek, mint egyes sémi csoportok, bár a kérdés nincs kikutatva. Igaz, a férj-feleség rendszer isteni parancs egykor vonatkozhatott az arabokra is, tehát nem mérvadó az arab többnejűség az eredetet tekintve.

A Heka, vagyis Héka értelmét Varázslónak mondják. Valójában a He-Ka Nap-Házi ember, a Hé a Nap, a Ka Ház, mindkét szó a szumer nyelvben is előfordul. A Varázslók nem mások, mint a Mágusok, akik magyarokat jelentenek. A mágusok népe a magyar nép. A Mag-Usz név nem iráni, mint némelyek állítják, mivel tízezer évesnél régebbi kort jelöl, a nép európai, és a nép egy része Európából került át Egyiptomba. Egyiptom megalapítói Európából érkeztek, de a tudást magukkal vitték. Amikor a Halott Csillagok uralmáról beszélnek, akkor a mágusok uralmáról beszélnek az egyiptomi papiruszok. A részletes bizonyításra itt nincs módom.

Még nagyon sok érdekességet ír Németi Kálmán, de tovább kell lépnünk. Baráth Tibor egyenesen a csodák országába visz minket, amikor a hun és magyar őshazáról beszél. Középkori krónikáink némelyike szerint az őshaza a forró égövben van, egy Dankália nevű területen, ami mellett járhatatlan sivatagok vannak, azután szó van Etiopiáról, Nubiáról, Egyiptomról és Eiulath földjéről. Az őshazában otthonos volt a tigris, és unikornis, sok mérges kígyó volt, és sertés nagyságú békák éldegéltek. Baráth Tibor Dankáliát Szomália északi részére helyezi, a Danakil-föld tényleg itt van. Megemlíti Uxbondot, aki a békákat az óriás teknősökkel azonosította, és a területet Indiába helyezte. A tigris Ázsiában él, Afrikában nem őshonos. A sivatag is azonosítható, Eiulath meg Evilath várossal (ma Eilat) van összefüggésben, bár több Evilath is lehet. Baráth Tibor az őshazát Afrikába helyezi. De ismertek más eredet mítoszaink is, amelyek a dzsibuti, szomáliai, afar és issza eredetünknek ellentmondanak.

A hunok Iránból erednek és Mezopotámiából, írja sok történetíró. Mind a dankáliai, mind az iráni-mezopotámiai eredet teljes bizonyossággal téves. Viszont ezen közlések mögött mégis reális mag van, ami szerint ezekre a területekre magyarok érkeztek nagyon régen, az ókor előtti időkben. Ha Dankáliát 200.000 évre helyezzük vissza, akkor érthetővé válik a magyarok Etiópiából való eredete, mivel egyes adatok az emberiség őshazáját valóban ide helyezik. A Homo sapiensét, természetesen.

Huni fáraó nevét Baráth Tibor egyértelműen a hunokhoz kapcsolja. A nép neve is Uni, vagy Huni volt. Azonban tudjuk, hogy Un Ég Királynőjének a fiai és lányai a magyarok és sok más rokon nép, ő az etruszk Uni főistennő is, ezért az Uni nép a csillagok népe, amit a Huni is jelent. Huni a III. dinasztia királya, a rejtélyes Hun nevet viseli királyi nevében.

A Hu névre visszatérek többször is. Kufu piramisának Hun neve tovább erősíti azt a tényt, hogy a piramisokat magyar nyelvű uralkodók építették. Kufunak, a Kőfőnek van Hufu neve is, ami szó szerint Menny Fiainak a Fője értelmet tartalmaz. Tehát a Hu név Egyiptomban is előfordul. A Hu-Fu olyan név, mint a Lufu (Lu-Fu), a Ló-Fók, vagyis emberek főinek a neve.

Unasz fáraó neve, aki Kr.e. 2340 körül uralkodott, Un Ég Királynőjének nevéhez kapcsolódik. Un-Ász fáraó nem más, mint Un (Uni, Junó) Ég Királynőjének Ásza. Az Ász a magyarok neve, a legfőbb táltosok is Ász nevet kaptak. Igen sok nem germán területen is megtaláljuk a magyar Ász rangnevet, amelyek közül az egyik a germán Ász, ami isteneket is jelent. De a magyarok nem istenek, csupán az emberiség igazi ősei.

Vezér és Szét harcának mítoszában az jut kifejezésre, hogy a Dél, Felső-Egyiptom, Vezér (Oszirisz) uralma legyőzi Észak, Alsó-Egyiptom, Szét, a Sátán uralmát. A győzelmet Hor vívja ki, aki Vezér fia, segít neki Anpu (Anubisz) féltestvére, aki szintén Vezér fia. Hor győz, Szét elveszti hatalmát, de nem ölik meg. Arról van szó, hogy Szét eredetileg az Éjszaka, a csillagok istene, ezért sokáig lehet nagy hadvezér, de még fáraó is viseli a nevét. Szét lekerül az Alvilágba, mert a későbbi emberek nem értik meg, hogy valójában az égbolthoz tartozik. Az egyiptomi észak az Éjszak, Szét országa, amit elvett tőle Hor, a Délszak, a Napisten ragyogásának helye. Hor a felkelő, reggeli, ifjú Napisten. A Nap délen nagyobb szögben éri sugaraival a felszínt, mint a sarkok irányában. Vezér legendájában még rengeteg titok lappang

Le kell szögezni, hogy E. A. Wallis Budge szótára nagyon sok nevet másként ír le, mint más szótárak. Heliopolisz, a Napváros nála An, ami megfelel a szumer és magyar An Ég, Menny isten nevének. An város nevét On formában adják vissza szemita kutatók, továbbá a Iunu a legelterjedtebb névforma a térképeken. A Iunu valójában Hunu, ami azt jelenti, hogy a Napváros neve is Hunok volt, a Keopsz piramis, a Nagy Szfinx és Alsó-Egyiptom Hun neve mellett. Azt a kérdést is feltehetjük a témával kapcsolatban, hogy ki ferdít és kinek, annak érdekében, hogy eltüntessék Egyiptom régi magyar szakaszából a hun neveket?

Maghreb neve Baráth Tibornál összefügg a magyarok jelenlétével Észak-Afrikában. Maghr-Eb a helyes szóelválasztás. Maghr a Magor, Magar magyart jelentő népnév összevonódása. A Magor szónak sok jelentése van, amelyek közül kiemelkedő fontosságú a Nap, az Oroszlán, ami a Nap jelképe, a Csillagok Urai és a Csillag-Járók, a Varázslók fogalmat meg sem említve. Az Eb a Kutya nevével azonos másik szavunk. A kutya gyakran király, ezért az eb is lehet király. A Maghr-Eb tehát az araboktól, Mekkától, nyugatra fekvő királyság, a Magor-Eb, ez Egyiptom. Később a Magor-Eb átment egész Észak-Afrika nevére, az arab térhódítás után.

Az Ur szó nagy tömegben van jelen Egyiptomban, sok jelentéssel. Ez a sok Ur szó mégis mind magyar eredetű. Az Ur Flame – Láng, Fire – Tűz értelme az Úr Isten lángot és tüzet teremtő értelmével van összefüggésben, mivel az Úr a Fény teremtője. Ebben az esetben is az angol olyan tisztán beszéli a magyar ősnyelvet, hogy nincs kétség, az angol nyelv magyar eredetű nyelvekből és eszmeiségből ered.

Érdekes, hogy a Pig, Disznó is Úr nevű. Arról van szó, hogy a kedvenc háziállatokat, mint a kutyát, macskát, némely esetben a disznót is, úrnak nevezték őseink. Azért, mert egész nap henyélnek, uraságot játszanak, míg az emberek loholnak a munkáért, dolgoznak, az urak meg nem csinálnak semmit. Több név illette a háziállatokat, pl. a Nob is (Nap), vagy a királyt jelentő Kat (Cat) is, ami a macskák királyi dolgát bizonyítja. A Kat hatti szó, ami Angliában is elterjedt, de azt gondolhatjuk, nem az angol szó ment át a hattiba.

Az Úr a Nagy Isten is Egyiptomban. Kell-e ehhez a tételhez hozzáfűzni bármit is?

A Hu szó is sok formában van jelen Egyiptomban, Wallis Budge szerint. Egyik jelentése megdöbbentőbb a másiknál.

Egyiptom egyik magyar alapítását Kr.e. 4.000 tájára lehet tenni. Ez az évszám azonban nem zárja ki a régebbi magyar megjelenéseket sem a Nil folyó tájáról

Folytatás →

 


06. HUNOK MEZOPOTÁMIÁBAN
07. ÁZSIAI HUNOK
08. EURÓPAI HUNOK
09. FEHÉR HUNOK
10. KIDARITA HUNOK
11. MAGYAR FÖLDRAJZI NEVEK
12. MAGYAR SZEMÉLYNEVEK

VI. FEJEZET: HUNOK MEZOPOTÁMIÁBAN

Nagyon is azt gondolhatjuk, hogy Szumer városállamaiban ismert volt a hunok neve. Mivel a szumerok többsége magyar eredetű volt, ezért a Hun szó előfordulásán nem is kellene csudálkoznunk a mezopotámiai névanyagban. Természetesen van hun hősről szóló történet Mezopotámiában. Az a helyzet, hogy a terület történetét időben három nagy részre lehet tagolni. Az első rész a magyarok, vagyis szavárdok ideje, a második a szumerok ideje, ezt Kr.e. 3.500 és 2.000 közé lehet tenni, meg még utána kétezer évig beszélhetünk szumer nyelvről, a harmadik rész a szemiták ideje, akik ma is lakják a területet. Akik elpusztították a csudálatos kultúrát, és ma is a sivatagot terjesztik, gondoljunk csak az arabokra.

Valamikor régen, a mítoszok idejében, tehát még a szumerok korszakától is régebben, élt egy nagy hős, Lu-Hun-Ga. Ez a nagy hős mindhárom nevében magyar szavakat visel, tehát magyar eredetű és nyelvű hős volt. Az egyik legnagyobb dicsőségű hősünk, aki megmérkőzött még az istenek hatalmát képviselő Gilgamessel is.

Északról érkezett Unug (Urog – Ugor és Uruk) városába, mert az istenek meg akarták állítani a hatalmas Gilgames terjeszkedését. Az állati erőket képviselte, az ősembert, gyakran az is eszünkbe juthat, hogy neandervölgyi ember volt, egyike az utolsóknak, akik szabad életet éltek, és nem akartak földet művelni. Mivel északról érkezett, Uri területéről, így biztosan mondhatjuk, hogy a magyarokhoz (keltákhoz, germánokhoz, szlávokhoz, finnségiekhez) tartozott, mert abban az időben csak a magyarok léteztek, a felsorolt utódaik még magyarként küzdöttek az életben maradásért. Az Uri világ igen nagy volt, az összes északi területeket, Angliától Japánig húzódó földségeket jelentette. Maga Gilgames is Uri világából érkezett, ami miatt Gilgames és Enkidu, vagy Iz-Du-Bar és Lu-Hun-Ga, valójában testvér, a neveik alapján meg magyarok voltak. Az északi magyar nyelvű törzsek léte 40-70.000 évre nyúlik vissza, aminek bizonyítása egyrészt könnyű, másrészt nehéz. A könnyű bizonyítás a mai magyar szavakból lehetséges, és az írott rovásírásos feliratokból, a nehéz bizonyítás az elmúlt sok ezer év akadálya miatt vetődhet fel, továbbá az ellenség aknamunkája lehetetleníti el a felfedezéseket. Az aknamunkát pedig meg lehetne akadályozni, ha lenne hozzá politikai akarat.

Lu-Hun-Ga hősünk nevében valóban ott van a Hun név. A hős neve azt valószínűsíti, hogy a Hun név is közönségesen el volt terjedve Mezopotámiában, ha ilyen hatalmas hősök, mint Lu-Hun-Ga, viselhették ezt a nevet. Lu-Hun-Ga hősünk az Uri, vagyis észak hőse, ahol még abban a mitikus időben is a magyarok éltek majdnem minden területen, de már különböző nyelvjárásokat beszéltek. Kr.e. 6.000 körül a kaukázusiak, a finnségiek, és egyes szibériai népek már valószínűleg léteztek. Ha valaki nem ismeri a szumer szavakat, az ne kezdjen felülírni mindenféle képzelt nyelvi összefüggéseket a mai nyelvek alapján. A szumer szókincs dokumentált és régi. Ami ebből következik, nagyon súlyos tény, mégpedig az, hogy a szumer is csak egy sokkal régebbi nyelv következménye lehet, olyan régi nyelvé, mint amilyen a magyar nyelv. A szumer nyelv nem önálló, nem régi, nem tősgyökeres Mezopotámiában, nem is egységes, és nem kikutatott és feltárt nyelv. Tehát a szumer nyelv, és nyelvjárások a magyar nyelv származékai, de a magyar nyelvből eredhetnek a szemita nyelvek is, meg még más nagy nyelvcsoportok is, mint a hamita és kusita nyelvek. Az indoeurópaiak pedig magyar utódoknak minősíthetőek.

A hunok, vagyis magyarok népe olyan korokból származik, amely korokat a mai nyelvtudomány nem képes értelmezni. A magyar nyelv és hagyomány azonban képes visszamenni 40.000 évnél régebbre is. Ebből a két különböző nézőpontból konfliktus származik, a magyaroktól származó népek pedig óriási irigységgel tekintenek a magyarokra, holott saját anyanépükre vetnek baljós pillantásokat. Az anyákat és apákat a jobb érzésű emberek szeretik, és nem gyűlölködnek ellenük.

A hunok, vagyis magyarok népe Mezopotámia legősibb népe, amint Baráth Tibor is állítja. Nagyon nagy kérdés, hogy az első nép, amelyik a városokat alapította, és a második nép, akiket többnyire szumeroknak nevezünk, azonos nyelven beszélt-e? Ha igen, akkor a bejövő szumerok nem mások, mint egy magyar nyelvjárás népe. Ha nem, akkor a bejövő szumerok egy magyarokkal rokon nép nyelvjárását beszélték, akik rátelepedtek az őshonos magyarokra, de csak Közel-Kelet egyes területein.

A Sza nép, másként a szavárdok, Kr.e. 27.000 éve írással vannak jelen Transzkaukáziában. A szavárd terjeszkedés Mezopotámiában Kr.e. 6.000 körül kezdődött. Mintegy Kr.e. 3.500 körül a területre idegenek vándoroltak be, ahogy sok könyvben állítják, vagy Afrika, vagy Ázsia felől. A bevándorlók nyelve és kultúrája nem állt messze a szavárdok nyelvétől és kultúrájától, ezért háborús összecsapások nem történtek. A bevándorlók és a helyi lakosság összeolvadt. A harmadik nagy bevándorlás az akkádokhoz köthető. Az akkádok a III. évezredben jelentek meg, és hamarosan agresszív terjeszkedésbe és öldöklésbe fogtak. Ők a Pusztítók népe. Később a gutik, qutúk az akkádokat szétverik, de a szumerok a gutikat is kiverik Mezopotámiából, és a III. Ur-i dinasztia alatt nagy és virágzó birodalmat alapítanak. Ennek a birodalomnak bukása után Mezopotámiában a pusztulás veszi kezdetét, ami ma is tart. A föld sivataggá válik.

A Guti ma is létező magyar családnév. Változata, a Qutu esetleg jelentheti a Kutyák fogalmat, de a Kutak is elfogadható értelmezés. Az Égi Kutak természetesen a csillagok, amely kutakból, lukakból ömlik a fény világunkra. A guti törzsek nyelvéből nagyon kevés adat maradt fenn. Néhány név azonban magyar jelenlétet valószínűsít a gutik között. A Gutin hegység is tartozhat a Guti néphez. A guti, vagy qutu törzsek önállóak, vezetőik önálló főnökök, akik mindig szabadon cselekszenek és kötnek szövetséget.

A gutik támadását az akkádok hadjáratai váltották ki. Három nagy akkád támadásról beszélnek a források a gutik ellen, de mind a három akkád hadsereg megsemmisült keleten. Az akkád agresszió azután kiváltotta a gutik ellencsapását, ami megsemmisítette az akkád birodalmat.

A gutik, vagy qutuk, sok király alatt éltek. Talán Közép-Ázsiából és Belső-Ázsiából is kaptak erősítést, nevezték őket a hegyek sárkányainak is. Ez a név arra utal, hogy a hunok mellett hanok is szerepelhettek a támadó hadseregben. Az akkád vérengzések nagyon felbőszítették a gutikat, ezért pusztították el az akkád központokat. A guti-qutu sok királyi központ hun jellegzetesség. Nem volt alávetett törzs, a törzsfők, királyok közösen határoztak a legfontosabb cselekvésekről. Ez vonatkozik a keltákra is. A Qutu esetleges Kutyák értelmezése arra mutat, hogy a kutyák igen fontos szerepet töltöttek be az őseink világképében. A szemiták is kutyáknak tartották magukat, pl. Ebla városában. Ebla az Eb Helye. Eb-La városa fontos emberi telephely, mivel a neve magyar nyelvű. Az Eb, mint Kan, egyben Király is.

Ebla városa közel feküdt Arpad városához. Az Árpád név nem török eredetű, ahogy azt agresszívan állítják, hanem magyar ősiségű. A katolikus naptárakban Árpád nevéhez sok bibliai konkrét helyet fűznek. Ezekből is kiderül, hogy a hamisítók mesterkedése nem vezet semmire, amikor az Árpád nevet töröknek akarják kikiáltani. Eb-La a Királyság Helye. Az Eb éppúgy jelenthet királyt, mint a Kan, mindkettő fogalom a kutyákhoz tartozik. Igaz a vadkan disznó, a kandúr meg macska.

Az elámiakkal keveset foglalkoznak történészeink. Ismert a Nakhunte, vagy Nahhunte királyi név, amiben a Hun név jelen van. Kutir Nahhunte Kr.e. 1.730-1.700, Sutruk Nahhunte Kr.e. 1.185-1.155, Kudur Nahhunte Kr.e. 693-692 között uralkodott. E nevekben a Hun név jelentőségét jelenleg nem lehet meghatározni.

A Kan, latin Canis (kutya), Kán, szemita Kon, azután a Gan, ami a Kan változata, továbbá az Eb, mind „Király” is egyszersmind. Baráth Tibor szerint a Maghreb Magor-Királyság, amit úgy kell érteni, hogy Magor, a magyarok ősatyja királysága, mivel az Eb, mint kutya, Király is. Maghor-Eb lehet az eredeti név. A török Kan, Gan Vér értelme onnan eredhet, hogy a török népek számára csak a magyar, vagy hun káni családokból eredők lehettek királyok. A vérek a török értelmezésben a magyarok, talán a virek (latin), verek (finnségi) és wirok (indiai) nevek is ezt bizonyítják.

De a Kút szavunk jelentése is fontos mitológiai tényező. Az égi Kutak a csillagok, amelyek nyílások, szájadékok Isten Atya éjjeli fekete szövetén, amit ránk terít, hogy aludjunk és pihenjünk. A Kút a föld felszínén lévő száj, a Ku=Száj és Kő, amit illene mindenkinek ismerni. Emiatt Földanya kútjai is a szájnak adnak vizet, de nyílást adnak az Alvilágba is. Az égi kutakból eső esik, apró csillagok özönlenek fentről, a cseppek, amelyek nagyon hasonlítanak a csillagokra. Magyar őseink mindezt pontosan látták, és ahhoz alkották meg isteni nyelvünket, amit Isten Atya mutatott nekik. Ha nem őseink világképével gondolkodunk, sosem fogjuk megérteni a mai magyar nyelvet sem, de a magyarból eredő sok száz más nyelvet sem.

Így most eljutottunk Kuta szumer városhoz, amelynek lakói Kr.e. 700 körül Szamáriába vándoroltak, valamilyen ok miatt, és ott megalapították talán a legutolsó szumer (?) államot. Kuta neve a Ku és Ta elemekből áll. Onnan tudhatjuk ezt teljes bizonyossággal, hogy a város mellett volt egy lejárat az Alvilágba. A Ku, mint Száj, megfelel a Földanya testén lévő nyílásnak, kútnak, a Ta pedig mindig Ország, Táj, Hely értelmű, kivéve, amikor az ország ura, a Ta-Ta értelme kerül előtérbe. De a Tata is a Ta változata, ezen ne legyen köztünk vita. Kuta szumer város neve tehát nem a Kutya értelmével rokon, hanem egy alvilági lejárat nevével. Természetesen a Kutya neve is pontosan hasonló Kuta város nevéhez, csupán a jelentéstana mutat leghűségesebb szolgánk nevének irányába, akinek nagy szája van, harap is, ha kell, és ugatni is tud.

Uri országa a messzi Észak, vagyis a magyar urak területe. Erről beszél az Uri szó. Jobb lenne, ha a magyarok azt is értenék, hogy a Hit szó Észak jelentésű, amely fogalomból sok következtetést vonhatnak le, ha karnak. Szigorúan tudományos alapon.

Ninurta isten neve Nin-Úr-Ta elemekből áll, mind a három szó magyar nyelvű. Nin a Herceg, az Úr természetesen Úr, ami Isten is lehet, a Ta a Táj, Ország. Ninurta nevében is jól felismerhetjük a magyar Úr szót.

Meg kell jegyezni, hogy Mezopotámiában az Úr szót gyakran Ír formában is írták (magas hangrend).

Ur és Úr jelentése Hegy is, vagyis Város. Mivel a mezőn épült városokat elöntötte az áradás, az áradás után a házakat újjá kellett építeni, ezért a városok egyre magasabbra emelkedtek, a síksághoz képest. A házak agyagból voltak, az agyag elmállott, a málladék egyre magasabbra emelkedett. Sok város hordozza nevében az Ur nevet, amelyek közül a legismertebbek Uruk és Ur városa.

Mivel Uruk régebbi neve Unug volt, és az Unug név is több mezopotámiai város nevében szerepelt, kétségtelenné kell tenni, hogy itt Un Ég Királynőjének fiai és lányai alkottak városokat és államokat. A szumer nyelvben az Ug ugyanis Gyerek, ezért az Un-Ug név pontos jelentése Un Ég Királynőjének Gyerekei. Mivel a nyelvészet nem érti az Unug szót, ezért „közösség”, meg „letelepedett hely” értelemben akarják visszaadni, ami abszolút tévedés.

Unug, Uruk város neve még Urog. Az Urog név elemzése kapcsán vetült fel, hogy ez a név az Ugor variánsa. A görög Urgosz, Urogosz név több helyen is megjelenik, lásd a Lyk-Urgosz nevet Thrákiában és Spártában, ami Farkas-Ember jelentésű, vagyis teljes bizonyossággal bemutatja nekünk a hunokat Trákiában és Spártában. Urgosz és Ugrosz természetesen azonos nevek, csupán kis jelentéstani különbség van köztük.

Az Ogurok is az Ugorok, a mítoszokban Ogier, Ogár, és hasonló nevük van. Ők az Óriások, vagyis magyarok, a városépítők, vagyis magyarok, a tudósok népe, vagyis magyarok. Természetesen nem vagyunk óriások, csak az égbolt óriásait vizsgálták őseink, már sok tízezer év óta. Emiatt aztán ránk ragasztották a buták népei az óriás fogalmat.

Mezopotámia magyar népessége szerves összefüggésben állt az Óvilág többi magyar nyelvű birodalmával. A sok város és állam közti kapcsolat folyamatos volt.

Humbaba, vagy Huwawa ellen Gilgames és Enkidu nagy katonai támadást indított. Láthatjuk, hogy a cédruserdő királya, istene nevében tartalmazza a Hum és Hu neveket. A Baba alapvetően Tündér értelmű, míg a Wawa a finnben Tiszteletre Méltó Ember. Aki ismeri Edgar Sakson munkásságát, akiről Baráth Tibor is méltán emlékezik meg, az tudja, hogy Kr.e. 6.000 körül egész Európa magyar és finnségi népek által volt lakott. Indoeurópaiak még nem léteztek. Ezért Humbaba nevét a Hum – Hun név alapján érdemes értelmezni.

A kitűnő Zecharia Sitchin több könyvet is írt a szumerokról, vagyis egyik jelentős területünkről, ahol magas civilizációt hoztunk létre. Zecharia Sitchin orosz származású amerikai író, akiről feltételezhetjük, hogy nem tudott magyarul. Könyveiben azonban rengeteg nép, köztük a szumerok neveit is magyarul értelmezi. Nem tudni, miért tette ezt. A „Tizenkettedik bolygó” című könyvében Anu trónterméről beszél, amit isteni fegyverek őriztek. Tudjuk, hogy An a magyar isten, az Anu név az An akkádos változata. A tróntermet, ami az Égbolt lehet, két fegyver őrizte.

A két fegyver: Sar.Ur, a Királyi Vadász, és Sar.Gaz, a Királyi Pusztító. Zecharia Sitchin ért a szemita nyelvekhez, ezért ezeket a közléseit nincs értelme megkérdőjelezni. A Sar.Ur névben a Sar a Király. Valójában az akkád Sar a magyar Szárból ered, ami szintén Király. Az orosz Cár tehát egyenesen ered a magyar Szár – Király szóból. Az Ur akkád szó eszerint egyértelműen Vadászt jelent. A Vadász természetesen fenn van az égen, a Vadász csillagképet kell érteni alatta. Nimrud Vadász az Úr előtt! De az Úr magyar szó ám! A Vadász, vagyis Ur akkád név teljesen biztosan azt állítja, hogy a magyarok az ősnép, a vadászok népe, az égi Vadász népe, Nimrud népe, aki Vadász az Úr előtt. Az Úr nép a magyar, aki létrehozta a civilizációt. Ma is minden magyar úrnak, úrnőnek szólítja egymást.

A második fegyver neve Sar.Gaz, a Királyi Pusztító. A Sar ebben a szóban is Király, és magyar eredetű. A Ki-Sar és An-Sar nevek is ezt bizonyítják, e neveket Sitchin tévesen tolmácsolta. Nagyon fontos a Gaz – Pusztító jelentése, amit Sitchin tárt fel előttünk. A Gaz nem más, mint a Gazemberek névben is megjelenő szándék, ami a pusztításra vonatkozik. Továbbá a Gaz olyan növény, ami elpusztítja a kultúrnövényeket, ezért irtani kell. Régi filozófia. A Gaz szó a Gad szóból ered (A-Gad-E), de azt is meg kell mondani, hogy mindegyik szava magyar eredetű.

A Gad.Úr nevű város, amiről Bán János ír négy könyvet (Gadur kapui), nem más, mint Úr-Gad, vagyis az Úr-Gaz városa. Ha a magyaroknak olyan kiváló írói vannak, mint Bán János, akkor miért nincs nagyobb keletje a mitikus fantasy történeteknek, amelyek a magyar őskorról szólnak? Talán nem eléggé fejezik ki a magyarság ősiségét?

Ha tudjuk, hogy a Gaz a Gad szóból ered, akkor tudjuk, hogy az akkádok a pusztítók, mivel a palotájuk neve A-Gad-E, vagyis Akkád városa. Az akkádok leverésük után jobb útra tértek, tanultak hibáikból, ma aiszor néven a Közel-Kelet legfejlettebb népének tekinthetők. Az aiszorokkal, mint rokonainkkal, fel kellene venni a kapcsolatot. Keresztények, és nem érdemlik meg a pusztító nevet, mert a fiú és lány sosem felelős az apja, és anyja tetteiért.

Az arab invázió idejéből maradt fenn több folyónév az Urami-tó és Kaszpi-tenger közötti térségből. Az egyik a Gaihun, amit régebben Gíhonnak neveznek, a Bibliában is. A másik az Uizhun, amit a Biblia Pisónnak nevez. Nem szabad elfogadni ezt az értelmezést egyedüli igazságnak, mert az igazság ennél a levezetésnél és értelmezésnél is sokkal nagyobb. De azt elfogadhatjuk, hogy egy bizonyos korban, egy bizonyos magyar népességnél a megjelölt nevek ténylegesen igazak.

A Gaihun nevében a Hun értelem teljesen nyilvánvaló. Mivel ezt a folyót a Gihon édeni névvel is azonosítják, látni kell, a Gi-Hon és Gai-Hun nevek Hon és Hun neveinek azonosságát. Az arab támadók a Gaihun név alatt a hunok folyóját értették, amit az Araksz, Arasz folyóval azonosíthatunk. Az Arasz folyótól északra kezdődött a Hun fennhatóság, erről beszél az arab név.

Őshazáink egyikét kétségtelenül ide tehetjük, Kur-Tu név alatt. Erről a területről beszél Arany János is. A térségben rengeteg még ma is a magyar földrajzi név.

A másik folyó neve Uizhun, amit Pisón folyóval azonosítanak. Ismerjük a Biblia Édenének négy folyóját, amiből kettő a Buranuna és az Idiginna. Marad a másik kettő, a Gihon és a Pison. A Gihon egyik lehetséges helyét éppen most mutattam be, a másik folyó az Uizhun. Mivel az Uizhun név helyes írása Víz-Hun, minden kétség felett áll, hogy itt a magyarok Víz-Hun nevű folyóját láthatjuk. Másik neve a Pison, aminek a nevében a Pis kétségtelenül Víz értelmű, ami a pisa szóban is megjelenik. A Víz-Hun tehát a Hun-Víz, az a folyó, amelyik az arabok szerint határfolyó volt az ő idejükben, a hunok országa felé.

A Vadász, vagyis Ur, továbbá Un Ég Királynője, és a Hun, meg Hu név is megjelenik Mezopotámiában is. Irán lehet hun őshaza, ahogy Baráth Tibor állítja, de ezt a területet nem tudom megvizsgálni, elégtelen ismereteim miatt. Első látásra Irán nem hun őshaza, hanem csak egy fontos terület, ahol a hunok, vagyis a magyarok letelepedtek, és államokat hoztak létre. Az ősi államokból és népeikből azután, sok évezred alatt, irániak fejlődtek ki, akiknek nyelve kétségtelenül magyar eredetű, őrzi az ősök magyar nyelvét.

VII. FEJEZET: ÁZSIAI HUNOK

Mikor érkeztek magyarok, vagy egyik nevünkön, hunok Ázsiába, az Ászik, vagyis magyarok földrészére? Nem tudni, de valószínűleg 40.000 évvel ezelőtt már magyar ősi csoportok lakták a Léna-medencét is, több más fontos területtel együtt. A Léna-medence népe közvetlenül rokon a Don-medence népével, a két csoport közös központból származik. Tőlünk ered Ászia (Ázsia) neve, mert mi vagyunk az Ászok népe. Szibéria neve is magyar eredetű, mivel a Szavár magyarokról kapta nevét. Szibériától délre élnek a kínaiak, akik viszont magyar és egy keleti ősi nép keveredéséből jöttek létre. Ezért érdemes a hunokat és hanokat külön értelmezni, fenntartva azt a jogot, hogy a kínaiak többségükben magyar eredetűek.

Kon-Fu-Cse, másképp Konfuciusz nagy kínai tudós értesít bennünket arról, hogy Kína északi vidékein Hung törzsek laknak, amelyek délebbre vonultak Kína irányába, ezáltal összeütközésbe kerültek a kínaiakkal. A nagy kínai filozófus mintegy Kr.e. 850 körülre datálja az általa említett eseményeket. Szerinte ebben az időben jelennek meg a hunok a Sárga-folyó völgyében. Ebből a közlésből az következik, hogy a Hungok csak Kr.e. 850 körül tűnnének fel a kínaiak közvetlen közelében, ami egyszerűen képtelenség.

Konfuciusz tehát Hungoknak nevezi a hunokat. A Hung név jól megfelel a Hung-Ár névnek, ami a magyarok egyik nagyon fontos és közismert neve. A Hungárok a Nap, a Hold és a Csillagok fiai, ami miatt az Éj (csillagok) fogalma is hozzájuk tartozik. Van olyan közlés, ami szerint az Ár szó a finnugoroknál „nép” jelentésű. Ebből levonhatjuk a Hung-Ár szóösszetétel pontos jelentését.

Huang-ho a Sárga-folyó kínai neve, ami azonban összevethető a magyar szótani megfelelőkkel. Hu a magyarok neve, egy önálló nép is Hu nevű volt. Ang az Ank változata, ami Élet jelentésű Egyiptomban, valójában An isten nevének kicsinyítése, speciális magyar kicsinyítéssel. A Ho a Jo (Jó) magyar szónak kínai változata, aminek Folyó (Fő-Jó) értelme is van, amit Kárpátiában lévő megfelelők igazolnak (Si-Jo Sió, Berek-Jo (Berettgyó), Sa-Jó, stb.). Ezért a Hu-Ang-ho neve három magyar szóelemből épül fel. Ha ilyen rendkívül fontos kínai nevek minden részletükben magyar eredetűek, akkor a kínai nyelvben még további sok magyar szót is találhatunk, ha keresünk. Még azt is el lehet fogadni, hogy a Huang-ho a Hungok Jója, vagyis folyója. A Huang, mint Sárga, természetesen a Napot nevezi meg. Ezért a Huang-San – Sárga-Hegység, egyértelműen lehet Nap-Hegység értelmű is.

A hunok népnevét írták Hsziung-nu formában is. Ebben a névben is felismerhető az Ung, illetve Unug név, ami Un Ég Királynőjének Fiait jelenti. A kínaiak, sok keserű és haragos érzületük miatt, mivel sok támadást kaptak tőlünk, e neveknek Kutya és Rabszolga értelmet tulajdonítanak. A Hsziung két szó összetétele, a Hszi Nyugat a kínai nyelvben, a pinjin Xi alakot használ. Az Ung egyik hírneves népnevünk, lásd Ungvár, vagyis Un Ég Királynőjének Fiai. Hszi-Ung ezért Nyugati-Ungok értelmű. A Hsziung-nu név „nu” részének jelentését még nem sikerült közelebbről meghatározni. Ha magyar eredetű szó, akkor Nő, vagy tagadás, No, vagy pedig Úr lehet az értelme. An égisten nevét ismerjük On alakban is, ami No formában is él, pl. No-Ammon, No-Ah. A Hunok Háza (Ga) meg nem más, mint az égbolt. Ott van fenn a két kutya, amint Vezért követi.

A hunok, vagyis magyarok, és hanok, vagyis kínaiak, testvérek. Ezt mutatja a két név is. Azt is tudni kell, hogy Nyugaton a Hun Han kiejtésű, amint ezt már bemutattam egy fejezetben. A kínai kultúrát hat helyen egyszerre hoztuk létre, a régi magyar gyarmatosítás segítségével, Kr.e. 9-8.000 körül. Ekkor született meg a kínai nép, jelentős magyar beolvadással.

Azt is olvashatjuk, hogy a kínai nép nyugati irányból érkezett a Kínai-alföld irányába. Nagyjából Kr.e. 4.000 körül, a keleti irányba nyomuló törzsek elérik a Huang-ho felső folyását. Vajon az említett törzsek nem hunok voltak-e? Europid típusú hun emberek, akiket később trójai, trák, etruszk, szumer, egyiptomi nevekkel illettek. Az újkőkor magyarjait láthatjuk bennük. De említésre került, hogy már 40.000 éve megjelentek a magyarok a Léna-medencében. Onnan átvándoroltak őseink Amerikába is, de ezt az utat most nem lehet követni, mert nem ez a téma.

Az északi hunok szabad társadalomban éltek a déli hanokkal ellentétben, akiket szigorú rabszolgaságra vetettek uraik. A magyar eszmevilágban mindenki csillag, vagyis egyenlő értékű ember, a rabszolgaságot a magyarok, vagyis hunok, soha nem viselték el. A hun ember oda ment, ahova akart, déli kínai testvéreink azonban nem hagyhatták el a számukra kijelölt területet. A hunok lelkületétől messze állt a despotizmus, ami déli, kínai rokonainkat már legyűrte, szabadságvágyukat megtörte. A két társadalmi forma közötti összecsapások elkerülhetetlenek voltak.

Újabban a kínai kultúra keletkezését multicentrálisnak, sok központúnak értelmezik. Mivel azonban a mezőgazdaság nem alakulhat ki csak úgy magától, kétségtelennek kell látni, hogy a magyar gyarmatosok alapították meg Kína összes földművelő központját. A bejövő magyarok és a helyi lakosok keveredéséből jött létre a kínai nép. A kínaiak tehát magyar és őslakos eredetű nép.

Kína első hat magaskultúrája magyar alapokról építkezik. A mezőgazdálkodás ismerete Ságvár környékén Kr.e. 18.000 táján már kialakult, de más adatok ennél is régebbi időket jelölnek meg. A Peloponnészoszon kemencéket tártak fel, Kr.e. 34-28.000 közöttről, amely kemencékben bizonyára kenyeret sütöttek. A „Termékeny Félhold” eszmének bealkonyult, mivel a mezőgazdálkodás és kenyérsütés sokkal régebbi Európában, mint ahogy az a Termékeny Félhold területén megjelent. Ebből is következik, hogy Kína felemelkedését magyar csoportok indították el, európaiak, és nem mezopotámiaiak, akik akkor nem is léteztek, mint magasan fejlett népesség.

A Yang-Sao kultúra tárgyi emlékei magyar elemeket tartalmaznak. A kultúra hordozói nyugatról érkeztek, szavárd és Don-Tu magyar, továbbá kimmer és szumer művészi elemeket visznek be Kína területére. A Yang-Sao kultúra Kína alapja, aminek viszont az alapja a magyar szupercivilizáció. Így forr össze a magyar nép a kínaival.

A Yang-Sao kultúra számos lelete magyar jellegű. Párducok fekszenek bal irányban, fejük jobbra néz. Pontos megfelelőik Catal Hüyükből ismertek, ami egy magyar város volt Kis-Ázsiában.

Sokan megemlítik a Kenkoli kultúrát a hunokkal kapcsolatban, ami a Tien San északi előterében fejlődött ki. A Kenkoli kultúra fontos, de túl kicsi kiterjedésű. Esetleg egy hun törzs régészeti hagyatéka, de semmiképpen a hatalmas törzsszövetségé.

A hun és han harcok sok évezredig tartottak, váltakozó szerencsével. Az europid hunok közül sokan folyamatosan beolvadtak a hanok közé, ami miatt a hanok erős europid génkészlettel is rendelkeznek. Amikor a hunok nyugatra vonultak, a kínaiakra gyakorolt katonai és kulturális nyomás megszűnt, ami miatt Kína gyors fejlődése megtört. A hun, vagyis magyar beolvadásoknak nyelvi hagyatéka is van. A kínai mandarin szókincs alaposabb vizsgálata nem történt meg. A magyar nyelvet, a szótag-rendszert, kevesen értik, ezért a két nyelv összevetése fel sem vetődött. A magyar a világ legfejlettebb nyelve, a kínai a második legfejlettebb nyelv, ami miatt aztán nagyon kevés olyan kutató létezhetne, aki képes lenne a két nyelvet összevetni. Az teljesen biztos, hogy a ragozó nyelvekből alakult ki az összes többi nyelvtípus, mint az izoláló, flektáló és bekebelező is.

Ligeti Lajos azt állítja, hogy a Hiung-nu értelme Hiung szolga, a Hien-jün Hosszúorrú kutya, a Hiün-jü meg Bűzös kása, vagy Kásaevő. Eme elképesztő neveket vajon a magyargyűlölő Ligeti csak kitalálta, vagy valamilyen forrásból vette? Ezt nehéz megállapítani. A nevek nem értelmezhetőek, mert gyalázkodó nevek, amelyek valamilyen régebbi szóformákból és eredetileg más jelentésű szavakból alakulhattak ki.

Kiváló nagy tudósunk Szász Béla, akinek csak annyi a hiányossága, hogy képtelen volt meghatározni a hun nyelv magyarságát. Aki nem ismeri a szumer, etruszk, szkytha, egyiptomi és más régi magyar nyelveket, mint Szász Béla, nem is tudja meghatározni egy nyelv milyenségét. Elsősorban magyarul kell tudni minden kutatónak, a régi magyar szótagnyelven, mert akkor feltárul a 2-10.000 év közötti nyelvek tartalma, de simán eljuthatunk 40.000 évig visszafelé, amikor nagy számban keletkeztek a magyar írásos feliratok. Szász Béla tehát képtelen volt értelmezni a hun szavakat, de mi tudjuk, hogy a hunok magyar nyelven beszélgettek egymással. Szász Béla mérhetetlen nagy tudásanyagát kötelező követni, hiányosságai ellenére ő a legjobb magyar hun kutató szerző.

HUN CÍMEK

A hun főkirály címe Groot szerint T’ing-li ko-to tan-hu. A címben legalább három magyar név ismerhető fel. A tan-hu a főkirály címe, Shiratori szerint San-hu, Sen-hu, Sen-jü alakja is van. Shiratori szerint régebben Zhen-ku, vagy Zhen-gu volt e címek kiejtése. A főkirály címe magyar nyelvű, ami az ázsiai hunok magyarságát is megdönthetetlenné teszi. A szavakat egyenként kell megnézni, hogy pontos ismeretekhez jussunk.

Tan-hu tehát a Főkirály. A Tan magyar szó, igen elterjedt, a Tana már mitikus jelentéseket is tartalmaz. Tanya értelemben Hon (Hun), ahol lakik a nép. A Hu viszont Isten, pontosabban Menny Fia, amint a Sza szavunk is pontosan ezt jelenti. A Hu tehát Menny Fia, Tokarevtől eredeztethetjük ezt a jelentést, aki teljesen pontosan meghatározta a kínai hagyományokból eredő eme rendkívül fontos szavunkat. A Hu, mint Menny Fia, valójában a Csillagokat is jelenti, mert a menny fiai a csillagok, a magyarok népe. Ami fenn van, lenn is.

A Tan Hu tehát a Tan Csillaga, Menny Fia, Napja. A legnagyobb bölcselő, aki tanítja a népét. Eszerint a Tan Hu tanító is, főpap, a vallás meghatározója. Király és főpap egy személyben. A San-Hu a Hegyek-Csillaga. A Sen-Hu szóban a Sen Lélek, emiatt a Sen Hu a Lélek Isten, a Lélek Csillag. A Sen névhez kell kapcsolni a Tisza mellett felfedezett Sentes (s.nt.s) feliratú szobrot, Kr.e. 2.500-ból, amelyen szerepel a Sen név. A Sen-jü névvel nem tudok mit kezdeni, lélek-kása mégsem lehet a jelentése. A jü szóra egy kása jelentés ad magyarázatot, amit kétkedéssel kell fogadni.

Kétségtelen, hogy a Tan-hu rokona a Tan-ju is. A Ju a Hu és Jó közvetlen rokona. E nevek a szumer Szan-Gu nevekkel teljesen azonosak. Senki ne akarja a szumer-sumer kultúrát ráhúzni a hunokra, mert az irány fordított, a hatalmas hunok és magyarok hozták létre Szumert, meg a többi nagy kultúrát. Nevetséges az a sok erőlködés, hogy a szabad magyarokat Szumer, Egyiptom, Kína jármába hajtsák, holott e nagy kultúrákat éppen a szabad magyarok hozták létre. A Szan-Gu szumer rangnévben a Szan Úr, a Gu Fő, Fej. Ami miatt e rangnevek mind Úr-Fő, Fő-Úr értelmet tartalmaznak.

A Szan-Gu név változata a Szanju, továbbá a Sankó ma is létező magyar családnév. A Sankó inkább a Kó (Kő, Föld) Sanja, Ura, a San-Ju meg inkább a Folyó Ura, ha lehet hinni a szavak eredetiségének. Mindehhez járul még a Csangu, ferdítetten Csángó népnév is, ami nem a csángál kitalált szóból keletkezett. Csan Gu a San Gu fogalmával azonos, Fő Úr értelmében a főpap és a főkirály is benne van. Ezek a rangnevek magyar nyelvűek, megdönthetetlenül bizonyítják a magyar nyelv messzi keleti kiterjedtségét. A csangu nép talán Álmos nagykirály népe volt, akik nem keltek át a Kárpátokon nyugati irányban.

A Tan-ju előtagja, a Tan közvetlen párja a Ten, ami Isten jelentésű. Amennyiben a Ten-ju olvasat is létezne, akkor jobban megszilárdulhatna a Tan és Ten azonossága. Bár nem szükséges Tan-Ten kínai megjelenés, mert a magyar nyelv szabályai szerint a magas és mély hangrendű szavak a magyar nyelv belsejéből valók. Tehát eszerint a Tan azonos a Ten szóval, sok szövegkörnyezetben. A Ten (Tenni) sok nyelvben lévő rokonával azonos, a kínai Tien, a japán Tenno, Tien etruszk főisten, thai Ten, vagy a latin Ten>Tejsz/Dejsz>Deusz is ide tartozik. A Tenni rengeteg sok alakban létezik, bizonyítva, hogy a Föld nyelvei a magyar nyelvből keletkeztek.

A T’ing-li ko-to tan-hu cím Ko-To középső része több értelmű magyarul. Lehet a Kötő kínai változata. A Kötő az eget és földet összekötő király neve. A kun Köten (Köt-En) a Kötés Hercege, akit a félkegyelmű magyar urak megöltek a mongol invázió előtt. De a Ko-To lehet a Ku-Ta, vagyis a Kutya neve is. De lehet Kút is, Kuta alakban, idézve az égi kutak, a csillagok nevét. Feltétlenül tudni kell, hogy a Kút nem csupán a föld mélyébe jelent szájat, hanem az égbe is. Ha az ilyen legegyszerűbb fogalmakat sem értik a magyarok, akkor sehova sem tudnak jutni.

A T’ing-li szót Tinglinek kell kimondani. Egyes kutatók a Tingli nevet a Téngrivel azonosítják, nagy baklövést elkövetve. A Téngri török szó, a török nyelv Kr.u. 250 körül született, a déli hunok és a kínaiak keveredéséből. A törököknek nincs köze a régebbi történésekhez, amit sok kutató képtelen elviselni, saját önös elképzelései miatt. A törökök aztán nagy pusztítást végeztek a magyarok és finnségiek népei között, de ez a nagy pusztítás nem jelentheti azt, hogy bármi közük lenne a Kr.u. 250 előtti történésekhez. Persze, a turkászok az ilyen egyszerű tényeket képtelenek felfogni, és össze-vissza beszélnek mindenféle ősi törökökről, akik nem is léteztek sohasem. A Tingli tehát a magyar Tingli szóval azonos, és nem a török Tengri szóval, ami amúgy a Ten-Ger szóból keletkezett.

A Tingli és Tangli a Föld tengelyének műszava. A Föld tengelye ide-oda inog, a Tingli-Tangli is így mozog. A Tengely (Tengel) szó is Tengli alakba mehet át. A magyar szupercivilizáció sok szavát nehezen értjük meg, a sok évezredes távolság miatt.

Ezért aztán a rangnév, a T’ing-li ko-to tan-hu jelentése Tengely Kötő Tan Huja, mennyei uralkodója. Az ilyen viszonylag egyszerű magyar nevek, címek azért nem érthetőek többnyire magyar nyelven, mert a magyarokra zúdított idegenek kezében van a magyar nyelv, lassan 200 év óta, az idegenek meg nem tudják megfejteni a magyar neveket, mert még magyarul is alig tudnak beszélni. A Tin, Ten és Din, Den mindenképpen Isten nevei.

Szász Béla is rámutat arra, hogy a szumer „Dingira” „Ég, Isten” szó rokon hangzású a Téngri szóval. Pedig így nem helyes a szótan. Ten és Ger a Tenger szülője. Ennek a Ten-Ger szónak a rokona az í-ző szumer Din-Gir. A Tenger-Dingir szabályos alak, a Ten-Gri már nem, fiatal képződmény, amit a Ger/Gir Gri származéka mutat.

Ebből az is következik, hogy a Tingli nem a török Téngri változata, hanem azonos a magyar Tingli szóval. A Tingli-Tangli a Föld tengelye, de a rossz uralkodó neve is, aki úgy hajladozik, mint a Föld tengelye a bolygó keringése közben. Manapság minden személy lehet Tingli-Tangli, akinek a szándékai nem eléggé határozottak, kötöttek. A lakása sem állandó, ide-oda mászkál, egyik helyről a másikra.

A Tingli és Tangli, a Tengő és Lengő szavakkal is rokon. Elképzelhető még az is, hogy a Ting-Li a Ting Királya, a Ting viszont Gyűlés. Ting-Király Kötö Szent Úr, vagy a Tan Csillaga (Ura, Napja).

A főkirály első feleségének címe Tsuan-ku. Groot úgy gondolja, ez a név feleséget jelent. De a Tsuan-ku megfelel a Csan-gu (Csangó) alakjának, a San-Gu szumer főpap címének. Egy férfinak nem lehetett egyszerre több felesége, ezért nem érthető, miért ragasztanak a hunokra, de más magyar népre is egyes szerzők olyan bélyegeket, mint a többnejűség, amelyek sosem léteztek nálunk. Ha a Tsuan-ku mégis nő lenne, akkor a névben a Ku vagy Száj, vagy becézés lenne, és a Csu-An-kó forma felelne meg a feleségnek. Csu a Csillag (és Víz), An az Ég, Menny, a Ku > Kó, becézés. Csu Anikó, Csillag Anikó, bár az An-Ku nem feltétlenül Anikó.

Kit-tsu (Groot), vagy Kü-tsa (Shiratori) az uralkodóház férjhez ment nőtagja, férjezett húga, aki minimálisan hercegnő is egyben. Ezek a kínai átírásban fennmaradt nevek kétségtelenül magyar nyelvűek. Kit-tsu amolyan Macska-Csillag, vagy az Ország-Csillaga. A Tsu a Csu magyar (és szumer) szóval azonos, jelentése Csillag, lásd Csu-Da = Csillag-Föld, vagyis az égbolt. A „Helló Kitti” figurát sokan ismerik, a Kat és Kit a magyar nyelvben voltaképpen „királynő” jelentésűek, a szavárd-hatti Kat Király (Mészáros Gyula). Kit-tsu ezért Királynő-Csillag. A Kü-tsa névben a Tsa a Csa változata, Víz jelentése mellett más jelentései is vannak, pl. becézés. A Kü lehet Ország, Ki (Kü, Kő) formában, ami miatt a Kü-tsa az Ország-Vize jelentést is hordozhatja. Ha Kücsa lenne, akkor valóban gondolkodhatnánk a Kutya jelentésen, mivel a Ty hangot igen kevés nyelvben írják le, helyette gyakran Cs betűt alkalmaznak.

A T’o-ki királyok neve mai formában Töki. A Tök király a kártyában is szerepel, a Tökély és Tökéletes fogalmak is benne vannak. Thököly és Tököl, a szumer Tukul, és Tukulti-Ninurta is viseli a Tökihez közel álló nevet. Tu-Ki pedig nem más, mint Napja (Tu, Utu) az Országnak (Ki).

A kínai Hien értelme Kiváló, Szentséges, ami a magyar Ken, Kien névvel mutat hasonlóságot. Groot a török Doghri, Shiratori a török T’u-si névvel hozza kapcsolatba a T’o-ki (Töki) rangnevet. A török névformák jelentése „Hasonló, Egyenlő, Igazságos”, de semmi közük sincs a hun nevekhez. Nagyon vicces, hogy az akár tízezer évesnél is régebbi hun szavakat a Kr.u. 250 után képződő törököktől akarják származtatni. Legalább a legalapvetőbb szabályokat be kellene tartani a nyugati, különben jól képzett és becsületes tudósoknak, hogy ne keverjék össze még a legegyszerűbb szótani levezetéseket is. Törökből származtatni hun neveket akkora tévedés, mintha valaki a répaföldön narancstermést akar betakarítani. Egyszerűen lehetetlen. A Tu-si Bölcs, ám legyen, kiejtése Tuki, mint írják. De a bölcs miért király? Schlegel szerint a türk megfelelő a Doghri, helyes kiejtéssel Dogru. De a Dogru nem T’o-ki, annyi bizonyos.

Egy fontos monda arról beszél, hogy az ősi kínai uralkodóház tizenhetedik tagját, Kiét elűzték zsarnoksága miatt, akinek a fia Sun-ui a Hia nemzetség 500 tagjával elvonult Kína északi hegyeibe, és ott a hunok ősévé vált. Az esemény Kr.e. 1766-ban történt. Az esemény megtörténhetett, nem vonható kétségbe, de akkor a Hia nemzetségről magyar eredetet kell feltételezni. Nagyon sajnálatos, de a kínai jelentéseket nem ismerem, de mégis szükséges értelmezni a régi kínai neveket magyar szempontból, mert Kínában kétségtelenül sok magyar élt az utóbbi tízezer évben, meg előtte is.

Úgy tűnik, a Hia név Napot, Égi Napot jelent. Kie, akit elkergettek zsarnoksága miatt, feltűnően hasonlatos Kufuhoz, vagyis Kevéhez. Ki-E az Ország-Háza, vagy a Kő-Háza, ami Kufu nevével szoros összefüggésben van. A magyar Kei, az orosz Kij is arra mutat, hogy Kie valamiképpen, mitológiai alapon, rokonítható Kufuval, a nagy fáraóval. Mivel Kufu nevét keresve a nyelvekben sok helyen meg lehet találni, azt kell gondolni, hogy a név mindig népszerű volt a magyarok között, népszerű ma is, és elterjedt. De nem gondolok irodalmi toposzra a sok előfordulás miatt, hanem inkább minden esetben valódi uralkodókra. Ez az elképzelés megilleti Kie királyt is.

Sun-ui neve Új Sun is lehet. A Sun lehet Nap, aki mindig a Gyerek, a Fiú, amint az angol és skót Son név is ezt mutatja. Sun-ui a Nap Új, vagyis az Új Nap. Valóban egy új nemzetséget nevez meg a szó.

A kínai uralkodólista Kr.e. 2.852-től kezdődik, de ez a lista magyar uralkodókat is jelölhet. A hun őshaza messze nyugaton volt, ahonnan a magyar és kelta törzsek keletre mentek. De azt is szilárdan tudni kell, hogy a magyarok akár 60.000 éve is már belakták Kelet-Ázsiát.

A magyar szupercivilizációból származó hunok és kelták óriási hatással bírnak Kína népeinek fejlődésére. Nem csupán a növénytermesztést hoztuk el az itteni népeknek, hanem ezernyi más vívmányunkat is.

A királyi listákat teljességükben nem ismerjük. Tou-Man tan-hu erősen visszacsap a kínaiaknak, és visszaszerzi a Huang-ho partvidékének jelentős részét. Neve Nap-Embert jelent. Mivel a Tou a Tu = Nap szóval is azonos, és a Tó, eredetileg Ton szóval is, a Man pedig Ember a magyar nyelvben, ezért a neve egyszerűen és jól érthető. A Toma és Tomán mai magyar családnevek is ebből a szóból származnak. Tou-Man egy kínai származású felesége hatására elsőszülött fiát meg akarta öletni, de a fiú megmenekült, és végül a kínai nőt, annak gyerekét, akit helyette akartak a hun trónra emelni, és végül áruló apját is megölette. A történet bizonyítja a kínai erkölcstelenséget, a kínai nők hatását a magyar uralkodóházra, és a véres tragédiákat, amelyek bizonyára gyakoriak voltak abban az időben.

A fiú neve Mao-Tun, amely névben a Mao talán a Már magyar szóval azonos. Ugyanis a kínaiban nincs R hang, csak egyes szavak végén ejtenek egy rövid R hangot nagy ritkán. Ezért a Már-Ton nevünket egyszerűen Mao-Tun alakban írták le, mégpedig nagy korhűséggel. Később, Szaváriában Szent Márton is hun, vagyis magyar eredetű, ezért is valószínű a Mao-Tun Már-Ton eredeti kiejtése. Mao-Tun hatalmas király lesz.

Mao-Tun (Márton, az Ifjú Úr) először a Tung-hu népeket verte tönkre, akik meg akarták alázni az ifjú uralkodót. A Tung-Hu még magyar jelleget mutat, a Tung-Uz már esetleg az úzok török hatalmát mutatja be. Az viszont bizonyos, hogy eredetileg a tung-hu nép a magyarokkal, vagyis hunokkal volt nyelvi és vérrokonságban. Mao-Tun az óceánig elfoglalta a területet, Mandzsúriát is.

Ezután nyugatra fordult, és szétverte a jüe-csi, vagyis a viet-fiak birodalmát. Azért nem lehet vietnámiakat mondani a jüe-csi helyett, mert a vietnámiak délre mentek, amíg a jüe nép más törzsei meg nyugatra. Miután a viet népet többször megvertük, magyar-viet szövetségben elfoglaltuk Tibetet. Innen a nagy magyar-tibeti rokonság. Mao-Tun kivételes nagyságú uralkodó volt, aki képes volt összefogni 24 magyar törzset egységes birodalomba. De Kínát nem alázta meg soha, bár sokszor tönkre verte Kína hadait. A magyar-hun természetből nem adódik az ellenfél megsemmisítése, pláne akkor, ha tudjuk, az ellenfelünk valójában rokonunk is egyben.

Mao-Tun után Ki-Ok uralkodott, Kr.e. 175-160 között. Ki-Ok magyar név. A Ki az Ország, a Kő, a szumer Ki. Az Ok Csillag, ezért Nap is, meg Fiú. Ki-Ok az Ország-Napja, olyan uralkodónév, ami megfelel a magyar királyi névadó szokásoknak.

Ki-Ok után Kun-Sin (160-126) uralkodott. A Kun név önmagában is Napot jelent, viszont a Sin is Nap. Eszerint Kun-Sin királyunk neve Napok-Napja értelmű. Az ilyen fokozó nevek nem ritkák a magyar történelemben.

Utóda nem fia, U-tan, hanem testvére, I-ti-sa jobb kok-le király lett. Fia, U-Tan neve a Magasságos Isten fogalmat adja vissza, mert az U és Tan/Ten neveink ezt jelentik. De az Ut-An változat már Nap (Utu) az Égen értelmű.

I-Ti-Sa neve magyarul Háza az Élet Uralkodójának. A Sa a Menny Fia, később a rokonoknál Sah formát is felvett ez a fontos népnevünk.

I-ti-sa fia és utóda O-ui (114-105), akinek uralkodása alatt általában béke honolt a hun területeken. Az uralkodó neve talán Ó-Új? Utóda O-su-li (105-102), aki alatt a birodalom csak pusztult. O-su-li után O-ui öccse, Hu-li-ho következett a királyi trónon. Hu-li-ho nevében a Hu a Menny Fia, a Li Király, a Ho Folyó. A Folyó Menny Fia Királya esetleg a király nevének értelme magyarul.

Ezután Csu-t'e-ho következik a trónon (101-96), aki O-ui második öccse. Csu a Csillag, a T'e akár lehet Isten, a szumer Te és magyar Te Isten is, a Ho megint Folyó. Csu-t'e-ho neve lehet a Csillag-Istenek-Folyója értelmű, ami egyértelműen a Tejútra vonatkozik.

Ho-lok-ko lesz a főkirály (96-85), akinek a nevében a Ho a Folyó, a Lok Hely és a Ko Ország értelmű.

A hun nevek kínai feljegyzésekben olvashatók. El kell ismerni, hogy a kínaiak rendkívül pontosan jegyezték fel a neveket. Gyakran azonnal felismerhető a magyar név, néha azonban nem. Attól függően, milyen felkészültségű volt a kínai szakember, aki a neveket feljegyezte.

O-jen-t'e király alatt a hun hatalom gyorsan apadt.

Hi-li-kuan-ku király nevében a Hé-Li Nap-Király, és a kuang-hu, a Csang-hu (csangu) magyar neveket vélem felismerni.

Utána Ak-jen-ku-t'e király következik. Az ő neve Aki-en Kutye formában értelmezhető. Aki-En az Aki-Isten, a Kutye meg a Kutya változata. Ne feledjük, a hunok Isteni Kutyáknak is tartották magukat. A farkasoktól való származás is az égbolt csillagaihoz kötendő. Róma farkasai az etruszk magyar világképből származnak.

Ho-han-sa király testvére Csi-csi. Ho-han-sa behódolt a kínai uralkodónak, ezt fejezi ki a neve is. Ho a Folyó, a Han a kínaiak neve, a Sa a Sah, vagyis magyar eredete szerint Menny Fia. Ho-Han-Sa ezért a Folyó-Kínai-Ura. A folyó valószínűleg a Huang-ho, de vonatkozhat a név a többi folyóra is, mert a sivatagi környezetben élő hunoknak a folyó a túlélést biztosította. Ho-han-sa törzseivel délre vonult, de nem ők voltak az első magyarból lett kínaiak. A Déli Hunok népe már több évezrede a kínaiak fennhatósága alatt élt. Nyelvük is számtalan kínai jelleget vett fel, de megmaradt mindvégig magyar szerkezetűnek. A törökök ebből a népi közösségből keletkeztek, és törtek ki északra, az Altájba, 220 idején. Ebből azonban nem következik a hunok török nyelvűsége.

Csi-csi király neve magyar nyelvű, értelme Napok-Napja. A szabad hunok jelentős részével nyugatra vándorolt. Ekkor indult meg a hun invázió nyugati irányba. Csicsi sok magyar népet talál nyugaton, de ezt bizonyára tudta. Először az osunokat verte tönkre, akik Nagy Kun-Bi és Kis-Kun-Bi fejedelmeik alatt éltek. A Kun-Bi a Nap-Fi jelentést hordozza, mivel a Kun a Nap, a Bi a Pi-Fi változata. Ezután a az O-k'u-tokra került sor, akiket szintén szétvert Csicsi király. Az o-kutok nem az ogurok népe, hanem az ó-kutyák, vagy ó-kutak népe. A kin-kunok nem a kirgizek, hanem Nap-kunok. A kirgizek majd csak több évszázad után jutnak el erre a területre.

Eközben, amíg Csicsi élet-halál harcot folytat nyugaton, addig Ho-han-sa délről kitört, és elvonult északra az Orchon folyó vidékére, Kr.e. 44-ben. Ho-han-sa népe lehet akár a mongolok eredeti ősnépe is. De Ho-han-sa rengeteg kínai népcsoportot is felvett magához, akiknek nyelve erősen befolyásolta az eredeti hun magyar nyelvet.

Csicsi nagy király haláláról egyes kínai hadvezérek mítoszokat szőttek. Ugyanis Kínában divatos volt a hadvezér és családjának kiirtása, ha nem sikerült teljesítenie királya parancsát. Ezért aztán Csicsit legyőzték a kínaiak, és nyugodtan mehettek haza. Ezért sem lehet elhinni, hogy Csicsit legyőzték a kínaiak. Mert, ha le is győzték volna Csicsi királyt a kínaiak, akkor is a hunok nyugat felé roppant gyorsan terjeszkedtek.

Keleten a hunok, vagyis magyarok déli és északi részekre tagolódtak. Az északi hunok nyugati hunok lettek, a déliek meg keletiek. Ezután a keleti hunok maradtak keleten, a nyugati hunok azonban nyugatra vándoroltak, sok magyar néppel és törzzsel találkoztak hosszú útjukon. Így a hun nép négy részre szakadt, északi és déli, valamint keleti és nyugati részre. Azonban a nyugati rész nem azonos a magyarokkal, hanem csak a magyarok egy kis része.

Amikor Ho-han-sa meghalt Kr.e. 31-ben, nagy birodalmat hagyott közel húsz fiára, akik közül hatan 77 évig uralkodtak egymásután. Ho-han-sa utóda Hok-csu-lui, akinek a nevében a Lui a Lajos francia formája. So-kai (Kr.e. 20-12) és Ku-ga (Kr.e. 12-8) után O-csu-liu (Kr.e. 8 – Kr.u. 13) következett a trónon. A következő évtizedek hun uralkodóinak neveit ismerni lehet, elsősorban kínai feljegyzések alapján.

A hun hu-yen törzs nevében a Jenő törzsünk nevét láthatjuk. A Yen a Ken, vagyis Nap változata lehet, nem török név.

Még sok hun név ismert. A Helian dinasztia uralkodója Helian Bobo (407-425), a Bobó név ma is elterjedt kutyanév. Még ismeretes Helian Chang és Helian Ding neve. A Helian név a He-Li-An alapján Nap-Király-Égi értelmű. Heliosz Napsten neve valójában magyar eredetű, és Nap-Király a pontos jelentése.

Sok évszázadig tartanak még a hun és kínai harcok. Törökökről, mongolokról abban az időben még nincs szó, mert nem is léteztek.

VIII. FEJEZET: EURÓPAI HUNOK

Az európai hunok természetesen a nagy magyar népcsaládba tartoznak. Aki egy kicsit nagyobb látókörben vizsgálja a magyarok eredetét, mint a nagy magyar történészek és nyelvészek, abszolút biztonsággal tudja, hogy az európai hunok is magyarok. Azért érdemes leszögezni az európai hunok magyarságát, mert sok támadás érte az európai hunokat. Fizetett hamisítók, sok évszázad óta működve akarnak zavart kelteni a tiszta és világos emberi tudatban. A magyarság az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, valamint délre a Csád-tóig élt, de Amerikába, Ausztráliába és rengeteg szigetre is átjutott, nem beszélve Afrika déli feléről. Mivel ez a tény sokak tudatát zavarja, megtesznek mindent az igazság elhazudása érdekében. Az európai hunok egyértelműen azonosak az ázsiai hunokkal, mindkét népcsoport a magyarokhoz tartozik, nyelve szerint.

Orosius a hunok őshazájáról azt mondja, hogy magas hegyektől körülzárt terület. A szumerok őshazája is magas hegyektől körülzárt terület. A magyar őshaza szintén magas hegyektől körülzárt medenceként jöhet számításba. A magas hegyektől körülzárt medencék közül elsődleges a Kárpát-medence. Rengeteg adat bizonyítja ennek a területnek legalább 40.000 év óta a magyar nyelvű lakosságát. Az időpontot akár 400.000 évre is ki lehet tolni. Más nagy medencék is léteznek, ahol azonban a hun, magyar, szumer és más népek őshazájának a léte nem egyértelműen bizonyítható. Erdély, Irán, Svájc, Badahsán, Kasmir valóban medencék, de nincs annyi régészeti bizonyítékuk, mint a Kárpát-medence területének.

A magyar Ország szó egyik jelentése is Hegyi-Főség. Az Or és Ur egyaránt jelentenek Urat és Hegyet, mivel a hegy egyben úr is, lásd Ur és Uruk városát. A Szág Főség, igen elterjedt a magyar nyelvben, különböző variációi léteznek. Az Or-Szág tehát lehet egy Hegyi-Főség, valamint lehet egy Úr által kormányzott Főség is.

Priszkosz szerint a hun őshaza a Maeotisz keleti partján volt. Egy szarvasünő vezette át a mocsáron a hunokat, mutatva az utat nyugat felé. A mítosz teljes mértékben megegyezik a magyarok eredetmondájával, amit a Csudaszarvas mese őrzött meg. A Maeotisz keleti partján a Majóták éltek, Maya istennő is innen származik, mint a magyarok egyik ősanyja. A majóta törzsek egyértelműen magyarokat jelölnek. A Szarvas, amint megfejtettem, Arany-Ezüst értelmű, és az Égbolt egyik magyar neve. Az égen valóban volt Szarvas csillagkép is, amit nemrég töröltek el a csillagászok. Tehát a Szarvastól való eredésünk az Égtől való eredésünket igazolja.

Sozomenos is beszélt erről a hagyományról.

Ammianus Marcellinus azt írja, hogy a hunok a Maeotis mocsarai és az Északi Jeges tenger közötti földekről származnak. Meglehetősen jó megközelítése a valóságnak. A Heta (Geta) magyarok valóban ősidők (40.000 év) óta lakták ezt a területet is, ezért a mai földrajzi nevek többsége Kelet-Európában magyar nyelvű. A magyarokból keletkező sok finnségi, majd szintén a magyar eredetű szlávok lakták be ezt a területet.

Zosimos a hunokat a szkítákkal hozza kapcsolatba. A szkythák természetesen magyarok, ahogy a hunok is.

Zosimos tehát nagyon pontos közlést ad őseinkről.

Prokopiosz a cimmer néppel veszi egybe a hunokat. A cimmerek a kimmerekkel azonosak. A kimmerek egyértelműen magyarok, sok kelta vonással, a szumer kultúrkörhöz van sok rokonítható tényük. A szumerek, mint déliek Dél-sziget lakói, nagyjából Kr.e. 3.400 körül kapnak egy nem magyar bevándorlást, akik viszont, hozva nyelvüket, nem voltak ellenségesek a szumer magyarokkal, vagyis szavárdokkal. A cimmerek tehát magyar eredetű népek voltak.

Jordanesz azt mondja, hogy Filimer uralkodása alatt a germán haliurumnákat, a varázslónőket, keletre űzték. Vajon mi miatt? A haliurumnák a szkytha pusztákon „Vad Szellemekkel" párosodtak, amely párosodásból születtek a hunok. Ezek a hunok mocsarak lakói, beszédük nem emberi beszéd, külsejük ördögies, visszataszító. Jordanesz leírása nyitott fülekre talált sok nyugati szerző esetében, állításai ma is élőek a magyarokat illetően a nyugatakat illetően.

A hunok félig germánok, mert a haliurumnák germán varázslónők. Itt tévedés van, ami Jordanesz Getica című könyvében jól nyomon követhető. A szerző teljes mértékben összekeveri a gótokat a magyar gétaákkal, vagyis hunokkal. A Haliurumna névből a Haliu Királyi Házak, nagyon közeli a Helian hun királyi dinasztia nevéhez. A Rumna magyarul Rum Háza, Rum Ember. A névben az etruszk magyarokat ismerhetjük fel, Rum és Ruma városaink, valamint Ruma és Róma itáliai alapításunk őrzi ma is e neveket. Még a Getorum (Heto-Rum, és a Getuló-Rum (Hetu-Ló-Rum) törzsnevek is magyarul beszélnek. Ebből következik, hogy Jordanesz nem ismeretlen csacskaságokat, hanem létező dolgokat beszél. A szkytha puszták „Vad Szellemei" mögött a magyar csillagvallás ismerhető fel. Csillagokból leszünk, csillagokká leszünk, a lélek szabadon vándorol a Világegyetemben. Jordanesz munkájának elemzésére itt nincs mód.

Egyes történeti adatok arról szólnak, hogy Közép-Ázsiából az oszétek, jászok, alánok húzódnak át a Kaukázusok északi előterébe először. Ennek ellentmondanak azok az adatok, amelyek szerint hunok is vannak köztük, sőt, a hunok alkotják a haderő zömét. Az örmény történetírók erről sokat írnak. Felvetül a kérdés, vajon az alánokkal hol kötöttünk szövetséget? Az Aral-tó vidékén, vagy a Kaukázus északi előterében? Mivel a szövetség biztosan létrejött, amiről krónikáink is szólnak, a szövetségkötés helyszínét ki kellene deríteni.

Alánország a Don, a Volga és a Kaukázus alkotta háromszögben terült el, egy bizonyos időben. Ekkoriban Kelet-Európa a gótok uralma alatt állott. Ezt a hatalmas térséget érte a hun támadás.

Közép-Ázsiában Csicsi király uralkodása idején egyértelműen magyar uralom volt. A népnevek, uralkodói nevek, isten nevek azok a nevek közé tartoznak, amelyeket csak a pusztulásuk árán hagynak el az emberek. Csicsi tehát magyar király volt, akit egy kínai tábornok megölt. Az esemény meglehetősen hihetetlen, ami miatt nem kell elfogadni a kínai történetet. Csicsi neve Csi-Csi formában a Napok-Napja. Mivel a Csi Nap, a kisbaba is Nap, ezért mondjuk Csicsijja-Babujja kicsi gyerekünknek. A Baba Tündér, a tündér nép értelmezésében. A Csík az a hely, ahol a reggeli Napisten felkel. Egy vékony csík a horizonton, ahol Hor Izzást Ont. Ez a Csík szó a Csi Nap, és a speciális magyar becézés, a K összevonódása alapján jött létre. Ez a Vaj-K típusú kicsinyítés. Csík megye a legkeletebbi megye, azért is kapta Csík nevét.

Csicsi után a hunok megerősödtek az Aral-tó vidékén. A nyugatról érkező segélyhívásokra azután mindent elsöprő hun támadás indult Nyugatra. Az időpontról több adat ismert.

Az egyik szerint a hunok lerohanták Alánországot. A támadás valamikor 350 és 360 között történt. Alánország néhány nap alatt behódolt a támadóknak, akiknek vezére valószínűleg Balamber volt. Történeti adat nincs a harcokról, de az biztos, hogy az alánok hun, vagyis magyar fennhatóság alá jutottak. Az időpontnak megfelel 350. Több történész is hun-alán háborúról beszél, aminek nincs bizonyítéka. Az a legvalószínűbb, hogy dinasztikus házasságok révén kötöttek szövetséget a hunok és alánok.

Nagyjából Kr.u. 374-ben, esetleg 375-ben megindul a nagy hun támadás az Amál királyi házból származó Ermanrik keleti gót király birodalma ellen. A keleti gótok heta (magyar) törzseket is leigáznak, finnségi és más törzsekkel egyetemben.

Balamber nagykirály, Menny Fia a támadás vezetője. A hun király neve a Bál, vagyis Nagy és Ragyogó, valamint az Ember-Amber nevekből állt össze. Az Amber Sárga és Borostyán, a mai angol gyakran használja az Amber nevet. Nincs kellő hely e nevek bemutatására, de az Ama-Eme Anya, a Bar és Ber Férfi. Így Bál-Am-Ber nagykirály neve lehet Ragyogó-Sárga is, ami egyértelműen a Nap neve. Elvégre a Nap a Ragyogó-Sárga. A magyar királyok neve pedig többnyire a Nap számtalan nevéhez igazodik.

A Volga, Rha (Nap), Atil folyó keleti partjáról indul a támadás, három irányban. Egy északi hadsereg észak felé veszi az irányt, a középső hadsereg középen támad a mai Kijev irányában, a déli hadsereg az alánokkal egyesülve előbb a Krímbe tör be, majd onnan tovább haladva a középső hadsereg irányába siet. A hármas támadásnak, az átkaroló hadműveletnek a gótok nem tudnak ellenállni. Nagy tömegekben menekülnek nyugati irányban.

Később, 395-ben, Basik és Kursik vezetésével, hun csapatok törnek déli irányba, a Don vidékéről kiindulva. Előbb Arméniát, Szíriát, Kilikiát foglalták el, megverve a bizánci csapatokat. Ezután Kánaánt foglalták el. Egyiptom és Dél-Arábia retteg a várható inváziótól. De a hun támadás nem következett be, a lovasok a Nílustól visszafordulnak, látva Egyiptom lehanyatlott állapotát. Ezután Galatia tartományában kalandoznak, majd visszafordulnak északra. A két hadvezér neve magyar nyelvű.

Basik neve Bá-Szik értelmű, ami Nap-Bá valójában. A Bá a magyar nyelvben idősebb férfi, a Szik pedig Nap. A Szik és rokonai nagyon gazdagon elterjedtek, de minden variáció a magyar eredetiségét bizonyítja. A magyar nyelvben ugyanis hatalmas gazdagsággal fordulnak elő e szavak, ide értve pl. a szumer megfelelőket, ami egyértelműen ősiséget biztosít nekünk, mivel az indoeurópai nyelvek csupán a Kr.e-i II. évezredben kezdenek létrejönni, magyar nyelvjárásokból. Az egyiptomi Ba Lélek az idősebb harcosra utal, aki lassan eltávozik Evilágból, és lelke csillaggá lesz.

Kursik neve helyes olvasattal Kur-Szik. A Kur a magyarok egyik édeni országának a neve, jelentése Ország, Hegy és Kör. Kur-Tu Ger-Matu törzsünk nevében is szerepel, Arany János is ír róla. A Kura folyó neve Kur-A formában Kur ország-Vize jelentést ad ki. Ma is létező folyó Kur-Tu északi részén. A Szik természetesen Nap, tehát Kur-Szik nevének értelme az Ország-Napja. Ráadásul a név Kur országhoz kapcsolódik, amerre a hun csapatok támadása irányult. A Kur-Szik változata a Szik-Kur, ami Szumerban Szik-Kur-Atu formájú. Oroszországban a Kurszk név mögött a Kur-Szék magyar eredet rejlik. Itt az oroszok legyőzték a német páncélos seregeket. Arra nem tudok választ adni, hogy a kurszki csatában milyen támogatást adtak spirituálisan a magyar ősök.

Bal-Amber nagykirály a Dnyeszter-menti csatában megverte az egyesült keleti gót, és nyugati gót seregeket. A gótok tovább menekültek nyugati irányban. Sok rémséges tettet követtek el, ami miatt a helyi népesség a hunokat hívhatta segítségül.

Uldin a következő hun nagykirály. A hunoknál általában 24 király uralkodott, akik egy főkirályt választottak. A 24 misztikus szám, gondoljunk a nap 24 órájára, ami régebben 12 volt. A 12 kettős órából született meg a 24 órás nap, ami megint csak magyar találmány. Uldin nevének két eleme az Ul, és a Din. Az Ul Fiú, Fia értelmű, a szumerban is. Rokona a magyar nyelvben az Ül és Öl főnév, és az Öl ige, továbbá az Ölő (Ulu), Ülő, és más szavak. A Din szintén jelen van a szumer nyelvben, ami magyar eredetű. A Dingir Csillag és Isten, asztrális istenek neve, a Din és Gir szavakból épül fel. Nagyon fontos szó. A Din sok nyelvben ma is élő. Ul-Din neve ezért egyszerűen Fia Istennek, magyar nyelvű, és megfelel egy vezető magyar király nevének.

Írták a nevét Uldes formában is. A Des (Desz) a Tesz – Isten magyar szóval azonos, tehát az Ul-Desz forma megerősíti, hogy helyesen lett értelmezve Ul-Din névalakja. Ul-Desz tehát egyértelműen szintén Fia-Istennek jelentésű. Ha legalább a legegyszerűbb igéinkkel tisztában lenne a hivatalosság, akkor nem írnának annyi sületlenséget őseinkről. Uldin az egyik legnagyobb király volt, folyamatosan nyomult nyugati irányba, és rengeteg népet felszabadított.

Karaton nagykirály szerepe nem kellően tisztázott. Úgy látszik, Uldin után valóban ő a nagykirály. Neve természetesen magyar nyelvű név. Kr.u. 409 után lett főkirály, de uralkodása idején több más hun király is jelentős szerepet vitt. Van egy téves török nyelvű eredeztetése is nevének, ami tökéletesen elhibázott próbálkozás. Kara-Ton lenne a hibás értelmezés. A Kara török lenne, a Ton valamilyen más szó lenne, esetleg magyar. Az értelmezés szerint ez a név Fekete-Tó lenne. Vajon van-e a Világegyetemben olyan egyetemi hallgató, aki elhiszi ezt a világegyetemes nagy tévedést? Természetesen van, Budapesten gyűltek össze képviselői. A név azonban Kar-Aton értelmű, ami Aton Napisten Karját jelenti. Ez már jól megfelel egy magyar uralkodó nevének. A Kara szó is magyar eredetű, Háza a Feketének az értelme. Ha valaki megtalálja őseink szövegeiben az eredeti jelentést, akkor azt az Akadémia nem fogadja el, saját véleménye védelmében. Ha mégis, akkor valaki el akarja rabolni a felfedező pontos leírását. Ilyen ez az Akadémia.

Donat hun király neve Don-Atya értelmű. Donatus névformája meg Don Atyus.

Mundzuk nevében a Mund megjelenik a későbbi Mundo, vagy a latin Mundus névben. A Mun és Men a szumerban is jelen van, Menny értelemmel. A magyar Menny szó néhány évszázada még Men formájú volt, azután Meny írásos alakot vett fel. Egyiptomban Mén király, Kértán (Krétán) Min-osz király viselte e nevet. Mundzuk nevében a Munduzuk, Mondózók értelem rejlik. Nagy hadvezér, Nyugat-Európa felszabadítója. Nagy Mondózó, talán varázsló is. Munduz-Uk egyértelműen a Mondók Fia értelmet mutatja.

Mun-Du-Zu pontos jelentése Mennyei Udu, Nap Tudása. Du a Nap, a Zu Tudás. Ezt a nevet Mundzsuk alakban írni tilos, bár a mai névátírók igyekeznek megtéveszteni a magyar népet.

Mundo hun hadvezér neve a Mun-Do szavak alapján Mennyei-Nap értelmet képvisel. Még a mai Monda szavunk is a Menny-Helye értelmet tartalmazza, olyan mennyei hősök cselekményeit, amiket nem lehet elfelejteni, el kell mondani.

A török nem ismeri a személynevekben a szókezdő M hangot. Ez nyelvészeti alaptény, amit a magyar akadémiai kutatók folyamatosan megszegnek, kényük-kedvük szerint. Így jelzik, hogy nem veszik figyelembe a nemzetközi nyelvészet eredményeit. A maguk útján járnak, a hunokat az alig 1.800 éves törökök nyelvébe akarják belökdösni. De ez sosem fog sikerülni nekik, mivel a hunok magyar nyelvűek, és nem törökök.

Rua a következő hun nagykirály. A Ru jelentése Írás és Vörös, az A több jelentésű, közöttük az Isten, Nagy, Magas, Víz (Eső) és névelő-névutó a legfontosabbak. Ru-A ezért az Írás Nagyja. Ruga alakú neve jobban ismert, a Ru-Ga az Írás-Háza tartalmat hordozza. Az ő neve még a Roas, amit Ró-Ász formában kell ejteni. A rovás ásza, amely jelentés nagy tudósra utal. Ismert még a Róílas és Rugila névalakja is. A Roílas a Ró igének változata, a Rugila esetleg germán jellegű becéző név. Továbbá felmerülhet, hogy Rova neve is volt, ami a Rova Rof, vagyis Róva Rov királynévvel azonos. A Róva Rov magyar kifejezés. Egyesek, nem értvén Ruga neveit, még arra is vetemednek, hogy Rókának nevezzék nagy királyunkat. A Róka szó teljesen mást jelent.

Ruga, hasonlóan Uldinhoz, hatalmas hódításokat vitt végbe. Szinte teljesen bizonyos, hogy ő foglalta el Nyugat-Európát. Átkelt a szigetekre, az Angol-szigetről kiverte a rómaiakat. Ekkor szabadultak fel a szigetek a római elnyomás alól. Szinte teljesen bizonyos, hogy ő foglalta el Dániát, keleten Iránt, Perzsiát, így az Aral-tó és Írország között egy hatalmas birodalmat hozott létre. Az egyik leghatalmasabb magyar uralkodó volt, aki valaha is létezett.

Oktár király nevében az Ok és Tár magyar szavak ismerhetőek fel. De vigyázat, az Ok és Ék jelentése Csillag is, aminek a tárolása, tudása megfelel Ok-Tár nevének. De a Tár is jelent Csillagot, lásd Is-Tár (Isztár) nevünket, ami rövidülve Sztár formára Csillagot jelent. Amúgy a Tár-Tér-Tir egyértelműen Csillag, amit most nem mutatok be. Elég annyi, hogy a szumer Tir jelentése Csillag. Oktár talán csillagász volt, aki a csillagok, vagy az okok eseményeit tárolta. Uptár hun vezér talán azonos Oktárral, talán nem. Szerintem nem, de bben a kérdésben nagyon nehéz állást foglalni. Az Up talán Magas, a Hup változata, ami miatt Up-Tár neve Maga Csillagot jelent.

Oébarse, vagy Oibársz nevében az Ó-É jelentése Ó-Ház. A Bar több jelentésű, Nap, Magas, Ragyogó, a Se Fény. Az Ó-Ház-Ragyogó-Fénye lehet a név jelentése, a névelemek a szumer nyelvből valók. Egyesek törökösítik ezt a nevet is, mondván, hogy a Barsz Párduc, az Aj Hold, az Ai Erdő. Végül az Aj-Barsz összetételnél kötnek ki, ami Hold-Párduc jelentésű lenne. Ha a névben lenne Aj, de nincs. Csak Oi előtag van, ami nem Aj. Mellesleg a magyar Aj Ajak, Száj, ami a Holdra is vonatkozik, vagyis a török Aj – Hold név a magyar Aj – Ajak névből származik. Oebarse nevét lehet tovább elemezni, pl. Ó-Ébar-Sze formában.

A későbbi Barszilok a Volga mentén éltek, nevük a magyar Bar-Zil-Lu – Bar-Szél-Lu, vagyis Bronz névből ered. Az akkád Barszillaj is Bronz, az akkád név kétségtelenül a magyarokhoz köthető. A Bar Felső, Bőr, a Zil Csillogó, Szél, a Lu Ember és Fény. Mivel a magyarok a Fény emberei, akik a csillagokból jöttek. A Bercel törzsnév összevethető a Barszil törzsnévvel. De a Barsz nem kell, hogy török legyen, hiszen a Barsz-il magyar névben is szerepel. Mindebből az következik, hogy Oebarse neve magyar nyelvű, és nem török, nem Hold-Párduc. Amúgy a török Barsz nem más, mint a magyar Parthusz, Párduc szavak erős rontása, és rövidülése. A Parth megfelel a Parsz, majd ebből a Barsz név ősének.

Mundzuk, Ruga, Oktár és Oibarse testvérek. Munduzuk fia Rova Rof, Buda és Atilla.

Buda neve azonos Buddha nevével, amit Buda alakban kell kiejteni ma is. A név magyar eredetű, mivel a Bu jelentése Fej, Fő, a Da pedig Nap és Hely, a Földanya egyik neve. Ebből az következik, hogy Bu-Da nevének értelme Fő-Nap. Mindez vonatkozik a magyar eredetű Buddha nevére is.

A magyar főváros sok évszázadon keresztül Buda volt. Őrzi a hun nagykirály nevét, aki elsősorban vallási ügyekkel foglalkozott. Van-e utca név róla elnevezve? Priszkosz írja, Li-Po-Szo adta ezt tudtunkra, hogy Buda feleségének háza előtt egy sztúpa magasodott, ami jelezte Buda valódi Buddha mivoltát. A magyarok fővárosa tehát Buddha, a későbbi Buda nevét viseli. Emiatt is szent és szakrális hely.

Vidin bulgár város neve a Bödön alakon keresztül a Budin és Budan felé mutat nyelvi gyökereket. Ez azért lehetséges, mert a bulgárok nem törökök, hanem eredeti magyarok, a macedónokkal együtt. Vidin nevei rokonok Buda nevével.

A Buda név elterjedt volt a magyarok közt. A Honfoglalásnak nevezett időszak után is közönségesen elterjedt divatos név volt.

Buda nevét Bléda, Bléba, Uebla, Uerla, Blebla, Bleva lakban is írták.

Atilla nagykirály nevét ma germán módiban írják a magyarok is, Attila formában. Ha az Attila Atyácskát jelent, azt el lehet fogadni, de ettől még germán jellegű marad a név. A magyarok-hunok soha nem fogadtak el mások által rájuk erőszakolt nevet, ahogy ma sem fogadnak el, csak a magyar bőrbe bújt idegenek. Atilla nevét tehát ebben a formában kell értelmezni.

A-Til-La a helyes névfelbontás. Az A Nagy, Isteni, Magas, Víz, a Til Csillag, Csillogó, a La Hely. Az áramló hatalmas folyók képzete lenyűgözte őseinket, bármerre jártak a Földön. Az áradó folyó ereje mindent legyőz, ezért a magyarok sok nevében megjelenik a folyó, mint isteni elrendeltetés fogalma. A Til Csillag a magyarban és szumerban is, a La Hely, lásd Amott-La. Atilla nevének tehát minden eleme magyar nyelvű.

Fontos névalakja az Atila, Athila. Vajon van-e neveknek köze az Acél, Aszil névformákhoz? Az összes fémet a magyarok fedezték fel. A Bar-Szil, Bercel magyar törzstől kezdve a Pán-Szél névig, ami egy pán (pannon, egyiptomi) harcos széle, vagyis a testét borító vas. Ez a Pán-Cél, amit a Panzer névből értelmeznek, holott teljesen világos, hogy a magyar névnek pontos értelme van, a németnek pedig nincs. Ezért kizárólag csak a német lehet az átvevő, és a magyar az átadó. A Til szóhoz javaslom a Til-Mun (Dil-Mun) elemzését. A Mun-Dil, Mendöl, Möndölöcskék, Mundial sem akármilyen nevek.

Italia nevét is a magyarok adták. Az Ital a Víz, ami körbeveszi a félszigetet. Az Ital rokon az Atil névvel, ami szintén magyar eredetű. Az A-Til jelentése Víz-Csillogó, vagy a Csillagok népének Vize. Ez a Volga. De Italia neve I-Tal formában Háza- a Bölcsességnek. Ám Itáliát legalább 4.000 éve kezdtük meg belakni, az Atil nevet meg csak Kr.u. 350 táján kezdtük használni. Szó mi szó, Atilla ereje olyan, mint az áramló hatalmas folyóé.

Atilla egyik neve Atura. Ez a név egyrészt bizonyítja, hogy az angol Artur király nem más, mint Atilla, valamint azt is, hogy Atilla, a magyarok és hunok egyik fontos bázisa volt Atura, vagy Tura országa. Az Atura a későbbi Asszíria eredeti neve. Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy a Tigris felső folyásánál magyarok éltek még a Kr.e-i III. évezred végén is. Az asszír, vagyis szemita támadás Samshi-Adad nevéhez fűződik, aki elfoglalta a magyar nevű Asszur városát. Ez a város az Ász-Szur, vagyis az Ászok (magyarok) Bikája nevet viselte. Mivel minket a Lóval is összekötöttek, az Asz-Szúr jelenthet Ló-Bikát is. Mindez összefügg Atura nevünkkel, ami az egyiptomiaknál Szuri formájú lett. Szuri az eredeti magyar Atura neve, amit később elfoglaltak az asszírok.

Atilla születése talán mitikus erővel bírt. Születése helyét nem ismerjük, de van két fontos város, amelyeket megneveznek a korabeli szerzők. Az egyik Közép-Ázsia, a másik Mezopotámia északi részének városa. Nem lehet tudni, hogy valójában Atilla tényleges születési helyéről beszélnek-e a források, vagy misztikus térben gondolkodtak-e az ókori szerzők?

Mivel Attilának kutyafület rajzolnak sok nyugati ábrázoláson, el kell fogadnunk, hogy Atilla valódi kutyafülekkel bírt. A tündérek ugyanis nyújtott fülekkel bírnak ma is. Ez azt jelenti, hogy Atillát tündérként ábrázolták, vagyis félistenné nyilvánították Nyugaton. A nyugatiak elismerték Atilla isteni, vagyis tündéri, héroszi, hősi mivoltát a rajzolataikkal.

Atillának még szarvakat is rajzoltak, amiért köszönet jár. A Szarv a Szarvas jele, ami a Világegyetemre mutat. Maga a Szarvas név az éjszakai égbolt neve, ami a latinban Cervus nevű. Világos, hogy a Szár-Vas a Cervus őse. A szarvak az ősi magyar mitológiában a megistenülés jelképei. Szumerban például a legnagyobb isteneknek négy szarvkoronája, a legkisebbeknek meg egy szarvkoronája van. Az emberi hős, ha megistenül, akkor először egy szarvkoronát kap.

Mózes szarvkoronája tehát istenné válásának bizonyítéka. Mózes istenné, vagyis első fokon hőssé, tündérré vált, mert nagy tettet hajtott végre. Mózes természetesen magyar hős. Nagy Sándort is szarvval ábrázolják, ami az istenné válásnak fontos bizonyítéka. Igen sok király Kis-Ázsiában önmagát szarvval ábrázolta, azt kívánva elérni, hogy őt is istenné, tündérré nyilvánítsák.

Rengeteg olyan királyi ábrázolás létezik, amelyeken a király fején szarv látható. De a nyugati tudomány ezeket, a rendkívül fontos régészeti adatokat képtelen felfogni.

Etele névalakja szoros összefüggésben van az Étele és Itala fogalommal. Az istenné vált király teste az Étel és Ital. Nagyon közel járunk a név értelmezésével sok más isteni király sorsához. Az Etele név jelentése E-Tele, vagyis a Háza-Tele. De ennél az egy szerű megoldásnál is vannak bonyolultabb megoldások, amelyek igazak lehetnek. Étel-E is az Étel-Háza jelentéssel bír. Vajon akkor melyik az igazi név?

Az Atilla nevet a régi, mediterráneumi névanyagban is megtalálhatjuk, mivel a Földközi-tenger teljes térsége a magyarok területének ősi központi helye. Atilász nevével is illene elbirkóznunk.

Mamás nevét tökéletesen lehet érteni magyar nyelven. Talán a Mami, Mama neve is, amelyek létező nevek, az anyja szoknyája mögé elbújó ifjú neve.

Atakán és Atakám neve egyértelműen Ata, vagyis Atya Kán-Kám. Az Ata név eredetileg magyar szó, amit a Nagy-Atá-d városnévvel is lehet igazolni. Nem szabad az Ata nevet törökké nyilvánítani, amikor ennek a szónak az At az alapszava, ami a magyar nyelvben elterjedt.

Az Ata az Utu, vagyis a Nap, közvetlen rokona. A Kán és Kám a kutya Kan nevéből ered, király jelentése is a Kanság fogalmához köthető.

Mamást és Ata Kánt Atilla halálra ítélte, mivel árulókká váltak. A hun királyi családból származtak, de idegenek szolgálatába álltak, amit feltétlenül meg kellett torolni.

Atilla feleségének neve Arikán. Az Aran, Aranka nevek ma is Ari becézésűek a magyar nyelvben. Az Ari Kán annyit tesz, mint Aran Kán. A feleségek is bírták a Kán rangnevet, ez nem kétséges, mivel a kínaiak is átvették, sok ezer éve. Arikám egy becézési név, amit egy magyar nyelven beszélő úr a feleségének mondott, mármint: Arikám.

Mellesleg az Aran, Arany magyar név a hispániai Aran szóval azonosítható, ami az olaszban is létezik.

Atilla Réka nevű felesége neve Ré Háza értelmű, ő Arikán. Ré a Nap neve, akinek igen sok neve alakult ki utódaink nyelveiben. Ré és Rá Napisten neve olyan mérhetetlenül elterjedt név Nyugaton, Keleten és Délen, hogy nem is lehet pár szóban megbecsülni elterjedtségét. Ám ezek a nevek az ősnyelv elsődlegességét bizonyítják.

Réka nevét még írták Ríka, és Kerka formában is. A Kreka is Kerka, amit az az Erka és Rekan – Ré-Kán név is megszilárdít. Krk szigetének régi istennője Kirké, akinek neve megjelenik Réka nevében. A sok név Atilla feleségét jelöli. Kreka egyértelműen Köréka, a Kör pedig legtöbbször a Nap neve. Van egy Herkja formájú neve is, ami a Hősök Szülője fogalomra utal.

Ellak Atilla és Réka első fia. Ismert nevének Ilak és Elek formája is. Az Elek ma is élő magyar név. A név igazi, valódi jelentése El-Lak, ami egyértelműen Él isten Laka jelentésű. Ellak tehát szintén isteni név, amint a többi királynevünk is. Él isten az Élő isten, az Első, akinek nevét viselte Ellak, aki elsőszülött. Az Ilek névforma az Él-Ék, vagyis Él isten Fia jelentésre mutat rá. Az Ék és Ok mindig Csillag, a csillag viszont a gyerek neve is. A latinban, ami magyar eredetű nyelv, az Elementum szóban is megjelenik az El magyar alapszó. A Jelek név az Elek, Ilek változata. Maga a Jel szó az El, Él szóból jött létre, vagyis a Jel Isten figyelmeztetése, Isten akarata.

Dengizik Atilla második fia. A Dengizik magyar szó, mégpedig a Dengiz és az Ik szavaink összevonása. Dengiz az eredeti magyar Dengir szóból képződött. A Dengir természetesen azonos a szumer Dingir szóval, ami Isten-Gyereke értelmű. A Dingir csillag értelmezése úgy helyes, hogy a csillagok a magyarok gyerekei. Ez így volt akár 40.000 éve, és így van ma is. A Dengir, Tengir természetesen a Dingir és a mai Tenger rokona. Az R hang evolúciós fejlődési alakja a Z. Ezért a Dengir szabályos fejleménye a Dengiz, ami egyértelmű magyar nyelvűséget bizonyít, továbbá azokban a nyelvekben, amelyekben e szavaink megjelennek, egyértelmű e szavak magyar eredete.

A Ten, Den az Isten, de a szó sok más szavunkban is megjelenik. Erre példa a Den, Ten esetében a Víz, és az Úr fogalma. Szoros rokonok a Don, Ton – Tó, és más neveink. A Den-Tu, Don-Tu országnévben vajon az Isten, vagy a Víz neve jelenik meg? A mai Tengiz-tó helyesen Tengir-tó nevű. A Gir szabályos utóda a Giz, az R-Z hangfejlődés a szlávban, törökben, arabban, spanyolban, magyarban is megfigyelhető. Den-Giz-Ik neve tehát egyszerűen Isten-Fia, a Csillagok-Fia jelentést tartalmazza. Magyar név. Ten Köre a Nap, ami miatt Den-Giz-Ik a Nap-Fia jelentéstis tartalmazza nevében.

Atilla harmadik fia Ernák, akinek a nevét ismerjük Irnek, Hernák, Irnik, Irnák, Irmak alakban is. Vajon az Ernő, Ernye neveink rokonok a hun királyfi nevével? A névben az Er, Ir, Her nevek az Úr és Nap nevei, a Her egyértelműen Hős, Férfi. A név második eleme a Nák, Nek, Nik a magyar nyelvben raggá alakult, ami azt igazolja, hogy egykor nagyon fontos szerepet töltöttek be e szavak. A Na a szumerban Ember, Ház (város), ami miatt az Er-Nák egyszerűen csak az Úr-Háza. A K végződés többnyire kicsinyítés, becézés a magyar nyelven, meg többes szám. Az Er-Nák név tehát az Úr Házából való. Ennek a fogalomnak felel meg a többi névalak is.

Irmak neve azonban a harmadik, vagy a legkisebb fiúra utaló név. Irmak azonos a mai Irmag szavunkkal. Az Ír a Nap, aki írni is tud, a Mag Csillag, Gyerek. Ebből pedig az következik, hogy Irmak valóban Csabával azonos, a harmadik gyerekkel. Ugyanis fontos szokásunk volt, hogy a legkisebb gyerek nem mehetett háborúba, nehogy a család utolsó tagja is elessen, és magva szakadjon a családnak. Az írmag kifejezés ebből a korból ered, A Mag és Mak (Nagy, Hatalmas) természetesen szoros összefüggésben vannak. Már Usz-Iri nevében jelen van az Ir, Iri szó, amit Szemnek mondanak, de valójában az Égi Szemek a csillagok, a Személyek, a Szemek az Éjben.

Emnezár is Atilla fia, amint mondják. Em-Ne-Zár nevének elemei érthetők magyarul. Em a Keletkezés, a Ne a Né és tagadás, a Zár magyar ige. De a Zár névalak gyakran más ejtésű is lehetett, pl. a Cár is megfelel a Zár névnek. A Cár a régebbi magyar Szár – Király szó leszármazottja az oroszoknál. A név értelmét nem akarom megfejteni, mert sok változata lehet, aminek felírására nincs mód.

Atilla fia Uzendúr is. A névben az Úr könnyen felismerhető. Az Üzend-Úr fogalom könnyen jöhetne, ha nem lennénk gyanakvóak. Az U-Szent-Úr, vagyis U-Szend-Úr már jobban elképzelhető a herceg nevének valódi jelentéséül. A nevet még sok formában lehetne értelmezni.

Mundo talán Atilla fia, de ez nem bizonyos. A névben a Mundus latin név is felismerhető, azzal az ajánlással, hogy a hun, vagyis a magyar, sokkal régebbi a latinnál. A Mundus – Világ a latinban, a magyar Mun a Menny, a Da a Föld, a Mun-Da és variánsai a Menny és Föld, vagyis a Világegyetem fogalmát tartalmazzák.
A regék szerint Honoria bizánci császárlánytól született Csaba, akit Irmak királyfival lehet azonosítani. Csaba nevének jelentése Víz-Háza, vagy a Víz-Ura. A név megfelel Atilla fiának, mivel atyja hatalmas folyó volt, aki elárasztotta a földeket és népeket. Csa a magyar nyelvben Víz, Folyó, Ba a Bá, az Úr, aki Háza a folyónak. A Csoba szintén ezt jelenti, a Cso Víz, ami nagyon sok nevünkben megvan. A Cso Folyó, ami egyben Folyamat is, így a Folyton Folyvást, vagy a Cso-Cso játéknevet is pontosan lehet érteni. Csoba nem „Fiatal Fiútestvér", aki ezt írta, nem érti a magyar nyelvet. Sába nem rokona a Csaba névnek, bár a Sába is eredendően magyar nyelvű név.

Krimhildától született volna Aladár, a regék szerint. Krimhilda neve Krím-Hilda értelmű lehet. A Krím nagyon ősi magyar fészek, már 40.000 évnél régebben elfoglaltuk a területet. Krím Hildája esetlegesen egy Kimmer Hilda, Kimmer Ildikó nevét rejtheti. Tehát ez a feleség nem ölhette meg Atillát az esküvőn, mivel tőle született meg Aladár fia. A Krím és Kimmer fogalmak az ókor közepéig nyúlnak, szoros kapcsolatban a szkytha magyarokkal. Eszerint Krimhilda nem germán név, hanem éppen magyar, vagy kelta.

Aladár nevét is sikerült kikutatni. Meggyőzően merem állítani, hogy magyar nyelvű név. Ala-Dár a királyfi nevének két eleme. Ala jelentése Magas. Voltaképpen a latin is jólo őrzi e nevet, Al jelentése Magas, Alacsony és El. A manysi Ur-Ala (Ural) Hegy-Magas. Vajon eredhet-e a latin a manysi nyelvből, ha ilyen megdöbbentő egyezéseket ismerhetünk fel a két nyelv között? A Dár és Dér Csillag a magyar nyelvben. Vagyis Fiú, Gyerek, a gyerek lehet lány is, mert a lányok is nálunk csillagok eredetileg. Nem úgy, mint egyes népeknél.

Ala-Dár tehát Magas Csillag, magasan született fiú. Úgy tűnik, megverte a Nedao-menti ütközetben Csabát, a testvérét, amivel jelentősen hozzájárult a hun birodalom vesztéhez. Emr a cselekedete miatt mégsem nevezhetjük árulónak, mert nem ismerte, mire megy ki a játék.

Atillához kapcsolható női név még Micolt, és Ildico. Micolt és Ildico neve is magyar nyelvű. Micolt nevét így kell értelmezni: Mi a Fény, a Colt a Költ, Kelt ige neve. Szerencsére a szumer nyelvben is jelen van a Mi/Me és Mu, mint Fény, ezért nem szükséges sok helyre futkosni a név jelentését illetően. Mi-Kolt neve ezért Fényben-Kelt értelmű. A Kelt magyar szó Kolt alakja ma is élő, lásd a Koltai nevet.

Ildico neve már megjelenik Eriduban, ahol Ildi királynő, vagy hercegnő neve is ez. Il-Di jelentése az Isteni Di. Il, El, Él az Isten egyik neve a magyar nyelvben, több száz változata van, amelyeket itt képtelenség bemutatni. A Di nem más, mint Da Földanya nevének egyik változata, kettőzve is jól érthető. Ildi magyar női név, Eridu példája alapján már esetleg 7.000 éves. Az Ildikó forma valóban hun alakú, a magyarok Ildike, Ildika alakot mondanak, a hunok Ildikó formát. Mellesleg ennyi a magyar és hun nyelv közötti különbség is. A Hildegard germán névre, vagy az Ildikó „gyilkos" fogalmára ki sem térek, mert a magyarok népei nem vettek át sokáig, nagyjából II. Rákóczi Ferencig, senkitől sem neveket.

A Dalma és Zselyke is hun női nevek.

Atilla gyilkosság áldozata lett. Akkoriban, és sok évszázaddal utána is, rengeteg királyt eltettek láb alól. A királyok rettegtek az orgyilkosoktól. A rengeteg gyilkosság külön témát érdemel. Minden más nemzetnél is a király eltávolítása az új a hatalom útjából jól szervezett bűnbandák létezését bizonyítja. Kiváló terepe ez is a regényeket írók fantáziájának.

Atilla királyi udvarából is megmaradt néhány név.

Esla hun vezér nevében az Es a Ház, a La a Hely jelentést képviseli. Az Es jelenthet Ős, Űs, Is fogalmat is. Esla a királyi házat gondozhatta.

Eskám szintén a hun udvarhoz tartozott. Es-Kám formában az Es Ház, és esetleg Ős, a Kám a Kán változata lehet. De az is lehet, hogy ez nincs így. A Kám pontos jelentése még nincs felderítve.

Laudaricus valószínűleg az Aladaricus név változata. De ez nem biztos. Úgy tűnik, inkább önálló név. A Lau-Dar Ember-Csillag értelme közelebb vihetne a név helyes értelmezéséhez.

Edekon, vagy Edeko neve megjelenhet Edeka és Edika formában is a szövegekben. Az Ede magyar név, talán rokon az Édi Kán formával. Az biztos, hogy az Ede-Kán (Edekan) név megjelenik Edihun, vagyis Edi Hun nevében is. Édi Hun Itália ura lesz, Atilla halála után. Az Edeko változat az Ede becézése.

Edeko, vagyis Édi Hun fia Odoaker, akinek a neve színmagyar eredetű. Odo-A-Ker a név pontos értelme, ami Udu-A-Ker, vagy Udu A Kör fogalmat testesíti meg. Udu-A-Ker egy napkirály volt, magyar, vagyis hun eredetű, és a Turul házból származott. Neve tehát Nap-A-Kör. Őt is, mint számtalan nagy királyunkat el akarják ragadni tőlünk, mivel a jó érzésű kutatók sem értik a nevek jelentéseit.

Hun-Ulfus Edeko (Edi-Hun) másik gyermeke. A Hun Csillag, az Ul Fiú, a Fus Fős. Csillag-Fiú, aki Fő volt. Az Ulf germán törzsnév is.

Tulna Edeko unokája. A Tul sok szóban megjelenik, a Túl magyar ige azt jelzi, hogy mindenen túl lévő dolog. A Na magyar szó több jelentésű, Nagy, Kő, Ház, Ember, gyakran Nő és Igen. E jelentések közül Túl-Nagy (magas), vagy Túl-Ember lehet a név igazi jelentése. Tulln városa, és Tolna megye neve rokon lehet Tulna nevével.

Tulna neveként jöhet elő Oklán-Teklán neve, amit „kisgyerek" jelentéssel értelmeznek egyesek. Ez is tévedés. Ok Csillag, Lán az Oroszlán, Tek a Nap, Lán az Oroszlán. Ok-Lán-Tek-Lán neve tehát színmagyar nyelvű, és Csillag-Oroszlán-Nap-Oroszlán fogalmat képvisel. Az sem biztos, hogy azonos lenne Tulna vezérrel.

Berik vagy Berikh hun főúr. Ber a Férfi, Magas, (Em-Ber), Ik az Ék, Ok nevekkel azonos, ami szerint Ber-Ik egy Magas Ember-Fia (Csillaga).

Onogésius, vagy Onegésius neve magyar nyelvű. Az Onog-Észi nem más, mint az Unug (Un Ég Királynőjének Fia) Esze. A vezér nevében megjelenik Unug népnevünk (Un Fiai). A görögök nem tudták leírni az U hangot, helyette O jelet alkalmaztak. E név szerint a hunok Unugnak is tartották magukat. Valóban fővezér volt Atilla mellett.

Glones hun vezér neve a Gelones név rövidülése. A Gelónok népe egy ókori magyar nép.

Skotta szintén hun név, Onogesius öccse. A név nagyon hasonlít Szkottasz nevére, aki Egyiptom felől érkezett, és a skótok ősanyja. A hun Skotta neve tehát kapcsolatban lehet a keltákkal. De a Szkytha név is közeli a Szkotta névhez.

Chel-Chal vezér neve is magyar nyelvű. Két formában is értelmezhetjük jeles vezérünk nevét. A Kel-Kál alak azt jelenti, hogy Nap-Nagy. A Kel ige a Napra vonatkozik, a Kál Nagy értelmű, a Gál változata. Lu-Gal pl. Ember-Nagy értelmű királyi cím. De a Csel-Csal értelmezés is érdekes, ami egy cselvető és csalogató haditaktikát alkalmazó vezérre utal.

Réka királyné udvarmestere Adames. A név lehet a Ház – Es Ádámja, első embere. Ádám az Udum, Napom, ősatyám variánsa, magyar nyelven. Adamis alakja is van.

Buda (Buddha, egy a tökéletesek közül) udvari bolondja afrikai berber származású törpe volt, akinek a bőre sötét, beszéde pedig mulatságos volt. A berberek és magyarok közti rokonság nagyobb, mint azt képzelik. Zerkon volt a neve, amit görögösen Zerkon formában írtak. Kérdés, ki adta ezt a nevet a törpének? Ha a hunok, akkor a Zerko lehet Serkő, amely madár kormos, és sokat fecseg. De a Zerko közel áll a mai Cerkóf majomnévhez is.

Kuridák keleti hun király. Nevében a Kur Hegy, Ország, a Kuri Hegyi. Ha valóban a Dák név van a király nevében, akkor további bizonyítékot nyertünk a dákok magyarságát illetően. A nevet lehetne tovább elemezni.

Tuldila hun vezér nevében a Tul szó ismét megjelenik. A név becézés is lehet. Toldila formában Toldi nevének régebbi, hun megjelenése. Ugyanis Toldi a Tölgy eredeti neve, Told településünk neve is ezt igazolja.

Arnegiscolus bizánci hadvezér volt, de szkytha származású. Megtartotta eredeti székely nevét. Az Ár-nyéki-Szikulosz elég pontosan megfelel nevének. A szikulosz a székely és szkytha görög változata, tehát a vezér valóban magyar, és valóban szkytha eredetű, amit a nevében is visel. De az Arnegi szónak lehet más jelentése is, mint Ár-Nyéki.

Több más név is ismert, amelyek nem feltétlenül magyar nyelvűek.

Kandak, Candac alán király nevének értelme Kán Dák. A Dák a magyarok egyik népe, akiknek az ura, kánja volt Candac.

Hormidák alvezér volt. A nevében a Hor a reggeli felkelő Napisten neve. A Hor-Midák névben az utótag, a Midák jelentésére eddig nem sikerült rátalálni. Talán nem a Midász variánsa.

Szent Szeverin pápa hun származású volt. Nevében a Szever (Északi), Szavár nevek vannak jelen. Szubar- Ki szumer, Szubar-Tu akkád névforma, a Ki és Tu Ország jelentésű. A magyar szavárok, szibérek, orosz szeverjánok, itáliai szabinok, és sok más nép mind az ősi magyar Sza népből ered. Szent Szeverin pápa a második magyar pápa Jézus trónusán.

Busan vezér neve a Bu és San elemekből éül fel. Bu a Fő, Fej, lásd Buksi, a San az ázsiai hunoknál is Úr értelmű. Bu-San ezért magyar név, és Fő-Úr a jelentése.

Atilla halála után még léteznek a hunok, de később sok más név alatt. Egészen a magyarokig, és keltákig, sőt, a germánokig és szlávokig, irániakig és indekig. De mind eme népeknek a nyelve a magyar nyelvből ered.

Kattar, akit Kadarnak is neveztek őseink, fontos nagy király volt. Szerepel a Tarih-i-Üngürüsz krónikában is. Atilla őt küldte Hispánia felszabadítására. Átkelt a Pireneusokon, majd megverte a félsziget csapatait. Egy uralkodó, Katar jövetelének hírére, Afrikába menekült. Miramammona olyan király volt, akinek a nevét nem sikerült megérteni, de a harcot nem vállalta a hunokkal. Katar, Kattar, Kadar nem lehet azonos Karaton királlyal. A Kat-Ar, Kad-Ar értelme Háza a Fegyvereknek, ami beszélő név. Miramammona Csoda-Mammon esetleg, de nem ismeretes, milyen népet vezetett.

Orestes pannóniai származású volt, aki fontos szerepet töltött be a hun udvarban. A pannonok magyar nyelvet beszéltek. Orestes apja Tatulus, akinek a felesége hun nő volt, vagyis Orestes anyja hun volt. A Tatulus nevet több formában is értelmezhetjük, a Tatul lehet a kiindulási alap. Orestes fia Romulus Augustulus, az utolsó római császár.

Szent Márton Savariához, vagyis egy magyar pannóniai városhoz kötődik. Mivel a Márton nevet összekötöttem a Maotun névvel, számomra világos, hogy mind a Márton, mind a Maotun Ifjú-Úr jelentésű. Egyszerűen nehéz felfogni, hogy a szavak jelentését ismerő kitűnő kutatók hogyan nem képesek felfogni a Mar Ifjú, és a Ton/Don Úr jelentését? Ha pedig a kínai nyelv hangzóit is megnézzük, akkor világosnak kell lenni, hogy a Mao-Tun valójában Márton, mert a kínai nem használ R hangot, csak igen ritkán egyes szavak végén, egyszerűen nincs R hangja. Akkor egy kínai hogyan írhatta le a magyar Márton nevet? Valahogy így, Mao-Tun.

Odoaker király akár germán, akár magyar király volt, mindenképpen magyar anyától kapta a nevét. Udu-A-Ker nevének igazi jelentése, vagyis Udu, a Napisten, aki Kör alakú. Itália központi hegyeiben a magyar népművészet jelenik meg ma is. Az Appenninek hegyeiben lévő magyar motívumok azonban őseredetiek is lehetnek, hiszen mi népesítettük be Itáliát először.

Severus pápa a második magyar pápa Szent Péter után. Severus hun, vagyis magyar családból származik. Szent Péter és Severus után csak a harmadik magyar pápa következhet, igazából.

A hun vezérek többségének magyar, kisebb részének kelta neve van. A magyarok és kelták egy gyökérről erednek, pontosabban a kelták, hosszú fejlődés után a különböző magyar törzsek utódai. A kelták és szkythák, vagyis magyarok, gyakran egy településen laktak, amit régészeti leletek is bizonyítanak.

Gaál Mózes írásai alapján is sok adathoz juthatunk. Írásait átdolgozta Szántai Zsolt, egy olvasandó anyagot összeállított Dibás Gabriella. Eszerint Hadak Ura egy hatalmas ősi isten. Puszta az emberek ősatyja. Szerepelnek a Rif hegyek, amelyek esetleg messze keleten vannak. Ez nem így van, a Rif-hegyek az Atlaszban emelkednek az ég felé. Azon a vidéken az atlantiszi magyarok éltek.

Ménrót óriásnak volt két fia, Hunor és Magor. Amint látjuk, Mén-Rót a Mennyei-Rúd, a Vadász csillagkép, ezért óriás. Két fia is óriás, a hunok között a 220-240 cm-es harcosok nagyon gyakoriak voltak. Volt még egy bizonyos Dul király, akinek volt két lánya. Dul nevében a Du a Nap. A két fiú elveszi a két lányt, így jön létre a magyarok népe.

Hunor fia Bor, akinek a fia Tana. Tana két fia Érd és Keled. Érd fia Bendegúz (Bendekus), akinek három fia Rof, Buda és Atilla. Keled fia Keve. Atilla két fia Aladár és Csaba, akik nem tartottak össze.

Puszta fiai: Széptüzek Lángja, Jószél Fúvása és Szépmező Szárnya. Puszta a Világfa tövében telepedett le. Szépmező Szárnya fia Tana (Thana, Tanka, Danka), unokája Ménrót.

A hun nevek, a Turul dinasztia nevei, a magyar krónikákban folytatólagosan következnek egymás után. Abszolút biztosan igazolva, hogy az Első Korok népének uralkodói folyamatosan alkottak, új és új birodalmakat hoztak létre, amelyekben az emberek élete viszonylagos biztonságban volt. Sokaknak nem tetszik, hogy a magyarok, oroszosan matyerek az emberiség szülői. Ezért aztán mindent megtesznek, hogy az igazság, világosság és tisztaság területéről kivezessék az emberiséget a homály világába.

IX. FEJEZET: FEHÉR HUNOK

Az egyik legfontosabb hun, vagyis magyarul beszélő nemzet, a fehér hunok nemzete. A legtöbben azt hiszik, hogy a hunok ma már nem léteznek, holott ez nincs így. A magyarok ma is valódi és ősi (legalább 40.000 éves) hunok, de sok más nép génjeiben és nyelvében felismerhető a hun eredet. Az igaz, hogy az ősnyelv a sok évezredes fejlődés miatt, rengeteg változáson esett át. Viszont az is igaz, hogy a sok ezer éves nyelvi fejlődés ellenére, ma is rengeteg sok nyelvben felismerhető a magyar szókincs alapvető jelenléte. Az indoeurópainak minősített nyelvek Keleten is a magyar nyelvből származnak. Az oroszok, indek, irániak, továbbá a kínaiak, tibetiek, valamint a koreaiak, japánok is a magyar, vagyis hun alapnyelvből vették nyelvüket. Különböző irányokba fejlődött az ősi alapnyelv, amelynek létezési ideje csak tízezer évekkel mérhető, szemben a mai nagy nyelvekkel, amelyek csak néhány ezer esztendősek.

A fehér hunok, éppúgy, mint a többi hunok, a magyar nyelv egyik nyelvjárását beszélték. A magyar nyelv 40.000 éve foglalta el Európa, Ázsia és Észak-Afrika hatalmas térségeit, de behatolt Amerikába is, és a Föld nagyon sok zugába. Ez az oka annak, hogy olyan sok népnél találhatunk magyar szókincset ma is, e népek élő beszédében.

A kínai, vagyis han civilizáció magyar nyelvi és magyar írásos eredetű. Kína népe éppúgy az Édenből származik, vagyis az egyik magyar őshazából, mint bármely más népe a Földnek. Kína felemelkedése a hunoknak köszönhető, akik magas civilizációt hoztak Nyugatról Keletre. A Négy Világtáj Ura, a Menny Fia, Isten Fia, és sok cím mögött az Egyetlen Isten földi reinkarnációjának eszméje ismerhető fel.

Kr.e. 1.200 körül a Fehér és Vörös Ti törzsek a Huang-ho partvidékén tanyáztak. A színek azonosak Egyiptom színeivel, Alsó-Egyiptom, az észak, vörös, Felső-Egyiptom, a dél, fehér színű. A Ti szó Élet jelentésű. Szász Bélánál a Ti még Tik, vagyis Nap alakú és jelentésű volt.

A sok évezredes háború a hunok, vagyis magyarok, és a hanok, vagyis kínaiak között, rendkívül sok pusztításhoz vezetett. A sok harc azonban nem semmisíthette meg a magyarok és kínaiak közötti vérrokonságot. Mao-Tun, vagyis Márton uralkodása idején a hun-magyarok ismét a hatalom csúcsára kerültek, de később a hun birodalom összeomlott. A nyugatra húzódó hun, vagyis magyar törzsek, olyan testvéri magyar nyelvű közösségekbe ütköztek, mint a fehér hunok, kidarita hunok, és az európai hunok nyugatra vándorló csoportjai. A későbbi zsuan-zsuan törzsek voltak az utolsó igazi magyar populációk, akik elhagyták Keletet, hatalmas nyelvi, kultúrális és genetikai örökséget hagyva hátra. Főleg az emberi tudatban, ami szerint egy tőről származunk.

Valószínűleg a későbbi Kusánok, a szasszanida irániak, a Parthusok, és a közép-ázsiai birodalmak uralkodó családjainak nevei között rengeteg magyar nyelvű uralkodói nevet találunk. Ezek a vezető családok magyar eredetűek voltak, ami miatt igen sok magyar eredetű nevet használtak. A nevek felderítése ma sem történt meg.

A korban több magyar eredetű nép is tevékenykedett. Az Avarok (Abarok), mint ázsiai avarok, akik u-ar-ok, és chunniak voltak, de az európai avarok is vár és hunn törzsekre tagolódtak, azután a szakauraka (Szaka Urak) törzsek, a kunok, a besenyők-pacinakok, meg a Dzsungárok, akik a Hungároktól erednek. A sok népnévből abszolút biztonsággal leszűrhető a nevek magyar eredete.

A fehér hunok a közép-ázsiai hunok egyik része. Történetükhöz van néhány adat, amelyek hitelesek. Csakis a hiteles adatokhoz szabad ragaszkodnunk. Sajnálatos módon a nemzetközi nyelvészek többnyire nem értenek magyarul, és a magyarok helyébe saját rokonaiknak vélt nyelveket igyekeznek helyezni, meghamisítva a tényleges történéseket.

Kidari király nevében viselte a Vas szót. Ám a Vas a magyar nyelvben Fehér értelmet is visel. Vasz, vagy a Vas színe fehér, ahogy Felső-Egyiptom fővárosának, Vasz-nak a neve is fehér, mivel a Fehér Korona városa elvégre Vasz-et. Ebből pedig az következik, hogy a Vas-Hunok, a kidariták, szintén fehér hunok. A fehér hunok magyar nyelvű nemzetségeinek többsége Indiába került, ahol az ind nyelvcsoport hatása megváltoztatta nyelvüket. Ma a nyelvük, nyelveik az ind nyelvcsoportba tartoznak, mivel nyelvváltáson estek át, és beolvadtak India népei közé.

A Hefta görög szó, Hét jelentéssel. A Heftalita a fehér hunok közismert neve. Hefta a Hét, a Li Király, Mészáros Gyula hatti szószedetében, a Ta Táj, ország. Ezért a Hefta-Li-Ta népnév pontos jelentése Hét-Király (Királyság)-Tája. A Heta (Hét) egyértelműen a magyarokra utaló név, változata a Geta. A görög Hefta – Hét jelentésű szó Hef tagja a magyar Feh fordítottja. Azt is kell tudni, hogy a Feh-Ér magyar szó a Fej-Ér szó változata, ami Fő-Úr jelentésű. Fejér megye és Székes-Fehér-Vár kapcsolata világosan megmutatja a két variáns jelentését. A Fehér a Fej-Ér (Fej-Úr) színe. A Fejedelem szóban is a Fej tűnik elő, az Edel Tündér, az Em Hely, mint az Om. Az Edel tündérek jelenléte több más szavunkban is felismerhető. Az Ede, Edelény, az Ete, Etel-E nevekre is rámutat. Persze, e neveknek egyéb jelentése is lehet, a fejedelem szóval együtt.

A római chionita névben a Cyon – Kutya, Farkas nevet láthatjuk. A Cyon név ma is használatos. Lukia (Lykia) nevével is rokon, ami a Fény (Lu) Országa (Ki) fogalmat tartalmazza. Mivel a Fény Földje az éjszakai égbolt, a csillagok világa, Lykia nevét Farkasföldnek is értelmezik, ami nem teljesen helyes. Apolló, a Fény Ura, Lukiában pihente ki fáradalmait, amely térség már legalább 12.000 éve magyar terület. A Lykia görög név, ám a Lukka forma régebbi, és megmutatja a névben rejlő U hangot, amit a görög nem tudott leírni.

A farkasok közé soroljuk a vörös farkasokat (Cuon alpinus), amelyeket vörös kutyáknak is nevezünk. A hiénakutyák (Lycaon pictus) szintén félelmetes ragadozók. A vörös farkasok széttépik a tigrist, a hiénakutyák az oroszlánt, ha szükséges. A vadkutyák éppúgy őseink tiszteletét élvezték, mint a négy nagymacska, illetve a ma már kipusztult kardfogú tigrisek fajai. A sörényes farkas Chrysocyon brachiurus tudományos nevet visel. Kis-Ázsiában Sztrabon idején a lykian nyelvet beszélték, ami a szavárd nyelv egyik neve, és Lukia nevéből ered. A magyar őstörténet csak a jégkor alapján érthető meg, mivel a magyarok népe akár több százezer éves. A mai népek kutatói egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a magyarok írásával, nyelvével, ezért aztán mindkettőt semmibe veszik.

A Khéta, Géta, Heta, Hetu, Yeta mind a hét-magyarok neve.

Az indiai Puránák, a szent hagyományok könyve, Turuszka néven említi azt a népet, amelyre az India feletti hatalom szállani fog. A Turuszka név a magyarokat jelenti, a Trószokat, a trójai tarján magyarokat. A Turuszka, mint Trószka, egyértelműen a trósz magyarokat jelenti. Ősük Feridun turk-turáni király. A Turk a Türkhen etruszk, vagyis magyar névből ered, mint a Turán szó is, aki szépségistennő is Itáliában, Turan néven. Feri-Dun nevének jelentése pedig Tündér-Úr.

Indiában sok adat szól arról, hogy hunok vándoroltak be a szubkontinensre, jóval a fehér hunok megjelenése előtt. A Kathiak a khétákkal lennének azonosak, hetu-magorok, akik Katmandu város nevében is élnek, továbbá a Kathiawari névben. Ez a név Kátja-Vári formájú magyarul, a Káta magyar nevek tkp. Királyi táj értelműek. A Kathi nép Kis-Ázsiából ment Indiába, egyik vezértörzse a Komani, Khuman, akiknek fővárosa Karkemis volt. A komanok 20.000 lovast tudtak kiállítani. Ko-Man jelentése Kő-Ember. A Kathiawari nép katonai törzse a koman, khuman, Indiában a Gujárok közt elvegyülve, ma is léteznek.

A hunok egyik törzsének a neve Makvana, akik Indiában ma is ismeretesek. A Makvana a Kathi nép egyik alosztálya. A név jelentése Mak-Vána, vagyis Nagy-Vánok. A Mak és Mag a magyar nyelvben Nagy, Csillag a Vánok a Van igéből eredő név, "isteni, királyi, felsőbbség" a jelentése.

A Puránákban a hunok neve Mauna. Ez a szó rokon lehet a Mana, a Manó és talán a Mak-Vana nevekkel. De Ma-Una formában a Föld (Ma) Elsői (Una). A latin Una is a magyar Un Ég Királynője nevéből ered.

Jauvala a Kr.u. 5. század fehér hunjainak vezető törzse, illetve Toramana, Mihiragula uralkodók családi neve. A törzs neve Jau-Vala értelmű, a Jau a Jó magyar szó változata a Vala magyar ige, amiből a Valák istenségei keletkeztek. A Jau-Vala törzs tehát a Valák Jója. A törzsnév önmagában is elkötelezettséget hordoz a Jóisten oldalán, csak ezt sokan nehezen értik meg.

A fehér hunok népnevei közül a kínai Yeda, Yanda, kiejtése Jeptal, magyar nevek. A Yeda egyértelműen a Yeta, vagyis Heta magyarok neve. Hetu-Moger forma is ismert. A Mo-Ger a Fény-Gyereke jelentést tartalmazza. Yanda a Kanda kínai változata, ami a Kende rangnevünkkel azonos. Ez a név Egyiptomban is létezik. A Jeptal az Ep-Tal alapján Háza a Bölcseknek. A görög Hefta – Hét szó eredhet a Hep-Tal – Ep-Tal magyar szóból, ami Háza a Bölcseknek értelmű. A görögök a magyarokat (szkythákat, hunokat) tartották a bölcsek népének, vagyis a Heta magyarokat.

Prokopiosz szerint a királyságra a dinasztia Heftal, Eftal nevét alkalmazták. A lakók neve Heftalita volt. A nevek jelentését bemutattam.

Szanszkrit forrásokban a nevük Húna és Szvetahúna. A Húna névalak rendkívül fontos, mert a név két eleme jól érthető magyar nyelven. A Hu Menny Fia, ami Csillag is. A Na több jelentésű, Nagy, Kő, Ház, Ember, Nő, Igen a legfontosabb jelentései. A Hu-Na, mivel népnév, egyértelműen a Hu nemzet Háza értelmet jelenti. Vagyis a magyarokat. Mivel a Na a szumerban is jelen van, igen nehéz elvitatni tőlünk e szót. A szumer nyelv ugyanis a magyar nyelvből keletkezett.

Az Ep-Tal (Heftal) törzs 400 körül elfoglalta Transzoxaniát, 425-ben átkeltek a Yakszarteszen, a Szir-darján, megtámadták Perzsiát, ahol Bahrám Gur megverte csapatainkat.

Ezután 456-ban I. Khingila (430-490) megdöntötte a kidarita dinasztia uralmát. Egyesítette az Uar és Hun törzseket, amelyek Uarhun és Alkhon néven is szerepelnek. 483 és 485 között Khingila lerohanta Perzsiát. Khingila neve magyar név, a Khin a Király, a szumerban Kin a formája. A Gila a Gyila szóval vethető össze, ismert Ghilasz magyar név is. Gil-Ga-Mes nevében is szerepel a Gil szó. Gilgames nagy hősünk nevének mindhárom eleme természetesen magyar nyelvű. A Gila a Gyula szóval is összevethető. Khin-Gila tehát Király-Gyula jelentésű név.

Firdauszinál Khingila neve Sengil, a kínai szövegekben Cha Li. Sen-Gil előtagja, a Sen jelentése Lélek, Szent, a Tisza mellett feltárt Kr.e. 2.500 éves istenasszony Sentes nevében is szerepel. A görögben, latinban nincs S betű, illetve az S-t Sz-nek kell mondani, emiatt a Sentes név előrészét később Szent formában írták.

Khingila utóda Toramana (490-515), aki megtámadta Indiát, és a Gupta birodalmat szétverte. Tehát a fehér hun indiai behatolást Toramana kezdte meg. Nevében a Tor-A-Mana, vagy Tora-Mana összetétel figyelhető meg. A Torol, Torlás szavunkat ismerjük, a Mana olyan elvonatkoztatott lélek, ami mindenben benne van.

A türkök és perzsák szövetkeztek, majd 557-558 körül legyőzték a fehér hunokat. A fehér hunok egy része Indiába menekült, ahol ind típusú nyelvet vettek fel. Másik részük 567-ben a Kaukázus avarjaihoz csatlakozott.

A nyugatra vonuló magyar nyelvű törzsek közé tartoztak a kusánok, az európai hunok, a fehér hunok, a szasszanida irániak, az avarok és mások. De ne feledjük el, nyugaton szintén igen sok magyar nép és törzs élt, egészen az Atlanti-óceán partjáig. Az indoeurópainak nevezett magyar nyelvi fázis népei a Kr.e. II. Évezredben jöttek létre, nyelveik a magyar nyelv evolúciós alakjaiból származnak. Ezért az ind, iráni, örmény és sokkal később a szláv királyi családoknál rengeteg magyar uralkodó nevet fedezhetünk fel, mert az indoeurópai nyelvek a magyar nyelvből keletkeztek. A királyi nevek feltárása magyar szempontból nem történt meg. Ellenben számtalan magyar királynévre indoeurópai jelentést akasztottak a nyugati nyelvészek.

Indiában Rajastán neve Királyország értelmű. A Raja – Radzsa név magyar eredetű, a Ra a Nap, a Raj névben kicsinyítés ismerhető fel, tehát Napocska az értelme. A Rani a Királynő, amiben megint a Ra Nap jelentése mellett a Ni – Nő értelmét láthatjuk. Ha a Maha – Nagy indiai szót vizsgáljuk, akkor szintén magyar eredetet kell felismernünk. Ugyan a szumerban is a Mah Nagy értelmű, de a Mah elé kell helyezni a Mag, Maga, és Mak, Maka szóalakokat, amelyek szintén Nagy értelmet is tartalmaznak. A Mag Csillag, a Mag-As viszont Csillag-Ház, ami az égbolt, aminél nagyobb, magasabb fogalom csak nagyon kevés volt a régi időkben.

A kínai Ye-ta királyi clanja névben a Heta királyi klánja fogalmat láthatjuk. A hangtörvények legelemibb alkalmazásával is pontos jelentés vetül dinasztiáink neveire.

Az iráni Haithal és Hétal népnevek szintén magyarokat jelölnek.

Szír nyelven a fehér hunok neve Abdel volt. E név jelentése Háza Délnek, ami vonatkoztatható a déli helyzetű szumerokra, vagy még inkább az egyiptomiakra. A fehér hunok neveként jöhet elő az Abdelita népnév is.

A görögöknél az Epthalitai névalak mellett ismert a Nephthalitai forma is. A Nep-Ta a Nép Tája, ami szintén a magyarokat, a Népet igazolja a fehér hunok névanyagában.

A kínai Hoa is a fehér hunokat jelöli, mint az indiai Huna is.

A heftaliták, vagy fehtaliták írásukat arany és ezüst táblákra rótták. Az arany és ezüst lemezekre karcolt történetek még előjöhetnek, de általában az írástudatlanok a megtalált táblákat beolvasztották, nem ismerve fel rendkívüli értéküket. Priszkosz rétor is beszámolt létezésükről. Úgy tűnik, a magyar ábécé szent volt bizonyos időkben, ezért vésték aranyra, ezüstre a magyar ábécével írt szövegeket.

A Kagán névben a Király-Kán értelem van jelen. Uru-Kagina szumer király nevében is felismerhető a Kagán rangnév elődje.

Kunkha király idejében a fehér hunok Közép-Ázsia felöl Baktria, majd Kabul és Kandahar irányába törtek előre. Nagyjából 470-ben elfoglalják Kasmirt (Ka-Sumirt?), majd az Indus völgyében hatolnak előre, azután a Gangesz folyásának középső vidékéig, délen egészen Malwáig. Toramana tegin lesz az indiai birtokok teljhatalmú ura. A Tegin rangnév magyar nyelvű, a Teg a Kör, a Nap neve, az In Isten, amely szó már In-Anna nevében is Istent jelent. Kunkha egyszerűen Napka értelmű. Priszkosz Kunkha nevét Koncha formában írta le.

Krisztus után 500 körül a fehér hunok birodalma a Kaszpi-tengertől India közepéig terjedt. Az északi részek uralkodója a Kagán, a déli részek uralkodója a Tegin volt. Az uralkodói rangnevek egyértelműen magyar eredetű családot igazolnak a királyi házban.

Mihiragula a nagy Toramana fia, 515 után lesz király. Nevében a Mihi a Méhi szó változata, talán a Mike királyi név is a rokona. Egyiptomi fáraó neve is. Mihi-Ra-Gula nevében a Ra a Nap. A Gula a Gúla szóval azonos, ami a piramisok tetején arannyal volt bevonva, és amiből ered a Gyula magyar rangnév is, a Julius családnévvel együtt.

Ha a Caesar nem Cézár, hanem mégis Keszár, Kadar olvasatú lenne, akkor Caesar egyszerűen Hadúr, Kadar értelmű, vagyis Kaiser, Császár. De nem Caesar neve az elsődleges, hanem a sokkal régebbi magyar rangnevek. Mihály arkangyal Méhely, Méheli is. A Méh a Fény szorgos gyereke, az anyaméh a csillaggyermek szülőhelye. A hun ötvösök sok méhet alkottak aranyból. A római Julius nemzetség a magyar Gyula nemzetségből ered, Trója-Torja városából.

Ismeretes egy Lae-lih királynév is, amit egyes nyelvészek szerint a Tegin rangnévből rontottak. Ez nem igaz. Lae olvasata Lé, a lih olvasata Lik. Összeolvasva a neve, Lé-Lik alak jön ki, ami a Lélek egyszerű változata. Lae-lih tehát egy Lil, vagy Lél Ék király, aki Lil isten fiának tartotta magát.

Az indoszkythák királya Sahi néven nevezte magát. Nem nehéz felismerni e névben a Sza magyar népnevet, ami a szumeroknál Szág/Ság alakra változott, amiből a Sah rangnév is kialakult. A perzsa, és más indoeurópai nyelvek a magyar és magyar rokon nyelvekből alakultak ki.

A szakák és szakaurak éppúgy a szarvas népei, mint a hunok és magyarok. Az Égi Szarvas az egész égbolt, viszont a Szarvas csillagképet eltüntette a dilettáns csillagász társadalom. Pedig a Szarvas csillagkép olyan régi időkből ered, ami az indoeurópai népek idejénél sokkal régebbi.

Kasmir vidékéről ismert Lankhaba neve, aki Khikhila, vagy Kinkhila testvére. Lan az Oroszlán eredeti magyar neve, a Khaba viszont Sólyom, még a Kaba kő nevével is azonosnak látszik. A kabasólyom ma is közismert nevünk. Az Oroszlán-Sólyom, vagyis Lan-Khaba név nem ritka fogalom. Urartu művészi állatábrázolásai között sok a rejtélyes lény, Lan-Khaba neve is ilyen rejtélyes lényt nevez meg.

Kaniska indiai uralkodó szintén a fehér hunoktól származott. Neve, a Kaniska, pontosan és jól érthető ma is magyarul. Bár több variációs magyarázattal is szolgálhatunk e nevet illetően, de felesleges, minden magyar érti a nevet. Nem török név, hanem eredeti magyar név. Egy bizonyos Barha tegintől származott, akinek a neve szintén magyar nyelvű. Ha a Ház, a Bar több jelentést is visel, az egyik a Fekete Oroszlán.

A fehér hunok ellen harcolt Thaneswar királya. Tan-Es-Vár jelentése a Tan-Házának-Vára. A vár szakrális központ lehetett.

Azután Harcha Sziladitya csatázik a fehér hunokkal. A Harcha egyértelműen a magyar Harka rangnévvel azonos, a Sziladítja névvel nem kezdek semmit. Aki nem érti, magyar létére, az ne is értse.

Ismert még sok név. Prabhakara, és Radyavardhana királyok neveit érdemes még elemezni.

A törökök és perzsák, két rokon népünk, együttes támadása szétveri a fehér hun birodalmat. Phaganis hun király nem képes a támadást visszaverni. Nevében a Pha a Pa, Fa, Fő, a Ganis a Kanis, esetleg Kutya jelentést viseli. Pha-Kanis a Fő-Kutya, aki elveszti országát.

A fehér hunok beolvadtak India népeibe. Sok évszázad állt rendelkezésre, hogy a magyar nyelvű hunok nyelve ind nyelvvé váljon. De Gudzsara rádzsái a hunoktól, vagyis magyarokról származtatják magukat. Rajastan területén szintén sok hun utód él. Pandzsáb területe is a magyarok bázisa volt. Maradványaik ma is élnek Cilgitben, ahol a buriski nyelvet beszélik.

A Szikhek azt állítják, hogy nevük Oroszlánt jelent. A Szik magyar eredetű szó, Szumerban is Szik az alakja, értelme Nap. A Szik-Kur-At név lehetetlenné teszi, hogy a szlávok, vagy bárkik, elrabolják ezt a nevünket is. A Szik tehát Nap, igen sok magyar névvariánssal, a Nap jelképe pedig az Oroszlán. Valójában a Magor – Magyar is Napot és Oroszlánt jelent, bár van sok más jelentése is. A Székely népnév egyszerűen Nap-Hely értelmű.

A fehér hunok magyar nyelvűségét Indiában számtalan helynév hitelesíti. De India népei többszörösen magyar eredetűek. A földrajzi nevek, a munda, dravida, ind nyelvek, az indiai istenvilág nevei mind magyar eredetűek. Magam sem igazodom ki az időbeli viszonyokban, pedig azok a legfontosabbak. Az Idő segítségével tudnánk rendet tenni India nyelvei és népei közt.

A War és Wara nevek a magyar Vár és Vára nevek megjelenései Indiában. Különösen a Wara felel meg a Vára magyar névnek. A Vár ige is a magyar nyelvben, a Bar előzmények is igazolják a Vár magyar eredetét. E nevek az Ur, Uru szumer előzményekkel is közvetlenül rokonok. Az Uru Város, Kiemelkedés a síkon Az U-Ar – Vár – Város is egy szabályos fejlődési sorozat.

Sag-wara – Ság-vára, Bhil-wara – Bél-vára, Rani-wara – Ráni-vára, Pind-wara – Pind-vára, Til-wara – Til-Vára, Báns-wara – Báns-vára, Sar-war – Sár-vár, Al-war – Al-vár, Nathd-wara – Nathd, Nagy-vára, Nema-war – Néma-vár, Mana-war – Mana-vár, Mahesh-war – Mahes-vár (Nagy-Ház-vár), Badna-war – Badna-vár, Bhan-war – Bán-vár.

Továbbá Katchiawar, Rameshwar, Jhalawar, Marwar, Gohilwar.

A Vad és Vada települések nevei is magyar eredetűek. A magyar Vad, Vadász, Vadon és a hun Vatni azonos szavak. A Vad a Bad – Ház, Falu névvel is azonosak.

Vada – Vada. Luna-vada – Lunavada. Sana-vad – Sana-vad. Petla-wad – Pét-La-Vad. Chand-vad – Kánd-vad. Jhinjhu-vada – a Jhinjhu megoldása bizonytalan. Vadnagari – Vadna-Gari. A Gari a Garád magyar szó rokona.

Az indiai Pur – Város és Pörgés, azonos a szumer Pur szóval, lásd Nip-Pur, a Nép-Városa. A magyar nyelvben a Par, Per, Pur jelentése Ház, Város. A Pörgés a vár folytonos pörgésére utal, ami valamilyen csillag lehet, mikvel a csillagok is lakhelyek, őseink szerint. Ami teljesen igaz.

Raj-Pur – Rádzsa-Pur, vagyis Rá isten Háza. Mehid-Pur – Méhid-Pur. Sarang-Pur – a Sarang ismeretlen szó a számomra.

Sawai Madhopur, Kilchipur, Shajapur, Alirajpur, és sok más város nevének megoldása nem biztos a nevek nem kellő ismerete miatt. Barsal-Pur, Khan-Pur a Kán Háza, Karan-Pur, Ganga-Pur a Gangesz Városa, Padam-Pur, Jahaz-Pur és még sok település neve tartalmazza a Pur Város szót. De mégsem lehet megállapítani, hogy a szumer adta-e át e sok Pur nevet, mert nem ismerjük az időhöz kötöttséget. Nip-Pus neve egyértelműen a legrégebbi, ami a szumer Pur átadására mutat, az ind átadás helyett. Szingapur neve is ide tartozik.

Az Abad településnevek is magyar eredetűek. A magyarok sokkal régebbiek az irániaknál, minthogy az Abád iráni szó lehetne. Az Aba és Apa magyar szó, a D a szó végén speciális magyar nyelvi jelenség. A D jelöli a Helyet, Várost, ami miatt az Abád egyfajta Atyád, olyan hely, ahonnan kijöttél egy karavánal. A magyar Abád-Szalók város neve is ezt igazolja.

Ahmad-Abad város egy Ahmad nevű hódítóról kapta a nevét. Naszir-Abad neve megdöbbentő, mert a Naszir név a Magyar népnév variációja, még Jézus fogalmához is kapcsolódik. Fatah-Abad arab jellegű név.

Az ind Gar, Garh nevek a magyarból keletkeztek, város a jelentésük, amiket régen kör alakú védművekkel láttak el. A mai magyar Garád ezt bizonyítja.

A Nagar ellenben, Na-Gar olvasatban, Nagy-Ház, Nagy-Kar, amely települést védművek, karok védtek.

Nagar – Nagy Kar, Város, a finn Kar is Város, a kelta Kaer is innen ered. Visnagar, talán Magas Nagar.

Rai Singh Nagar – Királyi Oroszlán Város. Vagy Naporoszlán Város. Ebből is láthatjuk, hogy a Rai a Rá Napisten nevéből ered, a Singh az Oroszlán, ebben a névben a Szin a Nap, vagyis az Oroszlán, a Nagar, a Nagy-Garád a Vároös. Csak ezek a nevek régiek, 3-4.000 évesek.

A Barna-Gar nevet érdemes lenne alaposan kikutatni.

A Sar, Sahr szavak jelentése Hegy. A Szár-hegy magyar név is megfelel ennek a fogalomnak. A Szár magyar szónak több jelentése van, pl. Láb-Szár, de ezek a jelentések inkább a Király, Száraz irányba visznek. Szárban álló hegyek, kövek lehetnek az ind nevek ősei.

Kapurisar nevében a Kapu külön elemzést igényel, a Ri és Sar értelmezése lehetséges a magyar nyelvből.

Mivel az indiai nyelvek, a dravida és ind nyelvcsoportok is, tele vannak magyar szavakkal, nem lehet látni a magyar-indiai nyelvi rokonságot, csak úgy, egyszerű eljárások segítségével. Ezért szükséges lenne alaposabb nyelvi vizsgálódás, ami legalább az utolsó tízezer év lehetséges folyamatait követné. Erre ma nincs lehetőség.

Az indiai településnevek között százával fedezhetünk fel magyar neveket. Az ind nyelvek, mint az indoeurópai nyelvek, magyar eredetűek. Nem szükséges a Tamana vizsgálathoz csatlakozni, azonban meg kell érteni a szavak jelentését, amiből levonhatjuk a magyar rokonságot.

India földrajzi nevei közül a legtöbb magyar nyelvű és értelmű.

Ind, Himalaja, Karakorum, Ghátok, nyugati és keleti, Dekkán, Isztán, Szri Lanka, Kasmir, Nepál, Thar-sivatag, és még rengeteg földrajzi név e területen magyarok jelenlétét bizonyítja. Ez a jelenlét sokáig létezett, Buddha idejéig is, de inkább Buddha kora előtt volt jellemző. Azután a nyelvi evolúció sodrása a magyar nyelvet félig lefedte Indiában.

X. FEJEZET: KIDARITA HUNOK

A kidarita hunok valójában a fehér hunokkal azonosak. Sajnálatos, hogy a nemzetközi tudomány másként értelmezi a hunok névanyagát, ami természetesen magyar nyelvű névanyag. A magyar nyelv a sumer, egyiptomi, és sok más nyelveknek őse, ezért azok a kutatók, akik a legelemibb ismeretekkel sem rendelkeznek a magyar ősnyelvről, folyamatosan nem megfelelő tényeket fognak írni a magyar nyelvű népekről. Ez zajlik ma is a világban.

A Kidarita, illetve Szidarita népünk létezését amolyan gyenge lábakon álló tézisekkel akarják értelmezni. Sajnos, a magyar kutatók nagyon keveset foglalkoztak kidarita népcsoportunkkal. Pedig létezett egy magyar, vagyis hun eredetű királyság Közép-Ázsiában, akiknek uralkodói az egykori magyar, sok írás szerint szumer, néptől származtak.

Nevüket Kidari királytól kapták, aki Kunkha apja volt. Kidari nevét Szidari formában is írták, ami perdöntően magyar nyelvi eredetet biztosít a királyi névnek. A háttérben a magyar nyelv evolúciója zajlik, aminek a végén megjelennek az indoeurópai nyelvek. Mindkét nevet, a Kidari és Szidari formát is, érdemes elemezni.

A Kidari centum, a Szidari szatem formában írt magyar nevek. Mivel a centum és szatem indoeurópai nyelvjárás is magyar eredetű, nem lehet kétségünk a kétféle név magyar eredete felől. De egy kis jelentésbeli különbség mégis van a magyar nyelv szabályai alapján, a Kidari és Szidari nevek között. Ki-Dari az Ország-Csillaga (királya), Szi-Dari ellenben Nap-Csillag értelmű.

Egyes írók azt állítják, hogy Közép-Ázsia neve Tokharisztán volt, a 4. században. Súlyos tévedés, ami ellen nehéz védekezni, ha nagy számmal terjesztik a tévesztők a tévedésüket. A terület Turán nevet viselt, és a mai napig is Turán a neve, legalább 9.000 éve. A Közép-Ázsia csak modern kifejezés.

Ebben az időben új törzsek jelentek meg keletről, az Uarok, másként a Vár nevű nép. Mivel a magyar Akadémiát megszállt idegenek mindig a saját néhány ezer éves létük nyelvét akarják ráerőszakolni a magyarokra, a Vár szó indoeurópaivá minősítése is sérti az időt, a Vár igével már nem tudnak mit kezdeni, a Bar alakokkal meg annyit sem, mint a Vár szóval. Az Uarok lerohanták Közép-Ázsiát, és elűzték az iráni nyelvet beszélő alánokat. Az alánok a Kaukázus északi előterébe vonultak. Az Uar – Vár népnévből nem következik tehát ennek a hun népnek az iránisága, hogy jó indoeurópai váljon belőlük. Inkább magyar nyelvű nép voltak.

Azt is írják, hogy az Uar törzsek élén a Vörös Hunok dinasztiája állt. Ez a közlés azért fontos, mert a Déli hunok színe volt a vörös, a magyar színkulcs szerint. Az Uar törzsek egy része, eszerint déli hunok, vagyis elkínaiasodott magyarok, más szóval, törökök voltak. Mivel a déli hunok 220 körül törtek ki Kínából az Altáj (Magas-Táj) területére, az időpontok nem jelentenek akadályt, hogy az Uar magyarok között törökök is legyenek. Az Uarok kínai neve Hua, ami viszont kizárja a török jelenlétet az Uarok között. Ezért a Vörös Hun vezető törzset nem vélhetjük déli hunnak, a vörös szín máshonnan is eredhet. A vörös ti törzstől, akiknek a neve Vörös Élet, illetve Vörös Nap jelentésű lehet. A vörös ti és fehér ti kiadja a piros és fehér színt, ami Egyiptomban is létezett. Felső-Egyiptom a fehér, vagyis Vasz-Vác, Alsó-Egyiptom a piros szín birtokosa. Vaszet városa a Fehér város, Felső-Egyiptom fővárosa.

A 350-es évek végétől a Hjóno, igazi nevükön a Hunni törzsek is megjelentek, keleti irányból. Előbb a kidariták támadóiként, azután a szövetségeseiként léptek fel. Rá kell mutatni arra a dologra, hogy régi magyar törzseink állandóan egymásnak estek, és hatalmi harcot folytattak egymás ellen. A belső harcok folyamatosan a pusztuláshoz vezettek.

Turán, vagyis Közép-Ázsia népessége legalább 40.000 éve magyar törzsekből állt. Az andronovói kultúra népe szoros kapcsolatban állt Szavárdia és Szumer népeivel. Az akkádok elől menekülő szumerok tömegei Turán felé vándoroltak, ahol rokonaik, vagyis a magyarok éltek. Az andronovói kultúra erős népe legalább Kr.e. 2.000 és 1.700 között igen nagy területeket lakott Közép-Ázsiában. Az irániak talán Kr.e. 800 körül képződnek, magyar nyelvi alapokról, amire számtalan bizonyíték van. Az alánok valamikor a perzsák nagy terjeszkedése idején juthattak Turánba. Azonban Kr.u. 150 körül erős hun támadást kaptak kelet felől, amire nyugat felé menekültek, a Kaukázus északi térségébe. Csi-Csi király Turánba húzódik a kínaiak elől. Bal-Amber király 350-ben, vagy 374-ben indítja meg hatalmas támadását a keleti-gótok ellen. Ebben az időben tehát feltétlenül magyarok uralkodtak Közép-Ázsiában, aminek sok bizonyítéka van. A kidariták azonban a magyarokhoz köthetők, nem az indoeurópaiakhoz, a magyarok legfiatalabb fázisához.

Most vizsgáljuk meg a Kidarita népnevet. Kidari király neve, a Ki és Dar magyar szavakból áll. A Ki Kő, illetve a szumeroknál Ország, a Dar és Dér jelentése Csillag. Ki-Dar tehát az Ország Csillaga, meglehetősen jól érthető magyar névösszetétel. Változata a Szidar. Ez a név Szi-Dar, vagyis Nap-Csillag értelmű. A Szi-Si-Csi sorozat mind Napot jelent. Szi-Dar tehát Nap-Csillag, ami azt is jelenti, hogy valaminek a kezdete, a reggel, amikor a Nap keletkezik, de még kicsi, csillag, és csillogó is. Tényleg dinasztia alapító volt.

A görög szókincs java része magyar eredetű. A Vas Sziderosz, illetve Szidarosz, ami jól mutatja a Vas feltalálóinak magyarságát. Ismert a Sziderit nevű vasérc is, a vaspát neve, ami a Szidariták nevét hordozza. A vas csillogó fém, és a többi fémmel együtt a magyarok fedezték fel. A Szi a Nap, de a Der és Dar változatok már a magyar nyelv jellegzetességét bizonyítják (magas és mély hangred).

Mivel igen sok ókori nyelvben a fémek neve mindig a magyarokat jelöli, kétségtelennek kell elfogadni, hogy a görög szidarosz típusú nevek a magyar nyelvből erednek, ezért a Szidariták magyarsága kétségtelen. Emlékeztetőül, a Kassziterit neve is a Kasszi nép Tere, csillogója. A Kaszik a hetedik törzsünk, pontosabban népünk.

A Kidarita Királyság erősen támadta Perzsiát. A támadások mögött a perzsák elválása állhatott, mivel a perzsák éppúgy magyar eredetű nép, mint olyan sok másik nép az indoeurópaiak között. A perzsák Haithal néven illették a kidaritákat. Haj-Tal olvasatban a Haj, Hej mellett a Tal-Bölcs név sejlik fel a névben. Mivel a Haithal és Heftal egyaránt a hunokat jelölte a perzsáknál, nagyon úgy látszik, hogy a perzsák a két népet, a kidaritákat és a fehér hunokat, nem különböztette meg egymástól.

Amikor a hjóno, vagyis hiungnu törzs a kidaritákat 456-ban elűzte, a kidarita birodalom megszűnt létezni. Ez az idő Bál-Amber uralkodása után jó száz évvel történt, vagyis Atilla után. A kidariták egy része az avarokhoz menekült, más része beolvadt a hiungnu, vagyis hun törzsek közé.

Kidari király utóda Kunkha volt. Kunkha neve Kun-Kha értelmű. A Kun egyértelműen Nap, ami a Kundu, Kündü rangnevünkben is látszik. A Kha lehet becézés, vagy Király, esetleg Ház. Kunkha ezért elsősorban Nap-Király értelmű magyar nyelven. A Nap Házából való, vagy a Napocska jelentések lehetségesek, de nem valószínűek egy magára sokat adó napkirály esetében.

A kidariták 350-ben a szászanidák mellett harcoltak, II. Sápúr volt az iráni király. A kidarita király neve Grumbatesz, aki elesett a csatában. Kidari nagypapája lehetett. A Grumbatesz név magyar jellegű, valójában a kimmerekhez is közelít. A kimmereket szumer rokonságúnak kell tartani, és a velsziek is hozzájuk sorolhatók. Krum (Krom, Crom) a kimmer főisten, a Grum-Bá-Tesz megfelel a Krum-Bá-Tesz névalaknak. Grum a kimmer főisten, a Kor, Korom magyar szavak változata, a Bá tiszteletre méltó férfi, és Ba lélek, a Tesz Isten és fontos igéje neve. Grum-Ba-Tesz király neve tehát magyar nyelvű.

A kidariták után Turánban a fehér hunok dinasztiája uralkodott.

XI. FEJEZET: MAGYAR FÖLDRAJZI NEVEK

Hivatalos akadémiai tudományunk, amit inkább áltudománynak kellene nevezni, azt állítja, hogy a hunoknak nincs köze a magyarokhoz. Valaki pénzeli őket, azért mondanak ilyen égbekiáltó ostobaságokat. Sok földrajzi nevünk őrzi a hun királyok emlékét, amit letagadni lehetetlen. Mégis igyekeznek letagadni a tényeket. Olyan ez az eljárás, mintha valaki letagadná a csillagokat is az égről.

Buda fővárosunk Atilla testvére, Buda király nevét viseli. Mivel a Buddha név kiejtése Buda, kétségtelen, hogy Buda egyben Buddha volt. India nagy Buddhája magyar származású, hiszen Sakya volt, vagyis Szaka, ami a Menny Fiainak Háza jelentést tartalmazza. Atilla szeretete adta a városnak a Buda (Buddha) nevet, amit még ma is visel Budapest, vagyis Buddhapest.

A Bu-Da magyar szó jelentése Feje-Nap, amit Indiában „Megvilágosodott” alakban értelmeznek. Mivel a Búza is a Buda rokona, annyit kell fontos növényünk nevéről tudni, hogy felszívja a Nap fényét a magokba, és amikor megérik, akkor a feje, a kalásza fénnyel telődik, ehetővé válik, sok energiát tartalmaz. Őseink ezt a folyamatot pontosan ismerték, ezért adták a búzának a Budához hasonló nevet. Kétségtelen az is, hogy előbb volt a Buda és Búza név a Buddha indiai variánsnál.

De Buda király neve általánosan elterjedt a magyar nyelvben, tehát a nevet sokan használják. Budafa Zala megyében van, Budafapuszta a szintén zalai Kiscsehi mellett fekszik. Mikebuda Pest megyében jött létre, a névben két hun király, Mike és Buda neve is szerepel.

Egyes szlavisták odáig mennek, hogy Buda nevét szlávnak minősítik, persze nem értik a nevet, mert nem is érthetik. Nincsenek meg az ősnyelvi etymonjaik.

Bulgária magyarjai, mert a bulgárok magyar nyelvű nép volt, a Budin városnévben örökítették meg Buda nevét. Ez a város ma Vidin formájú nevet visel.

Buzsák településünk helyén régebben Akcs és Magyare (Magyar-Ház), Mogorey, Mogurdi nevű két település állott. Kiss Lajos szlávista a magyar település nevét szerbnek tartja, mivel a Budzák „sarok, szöglet, zug”, és az oszmán Bucak is ugyan az. De Bu-Szák jelentése Fej-Főség, a Bu-Sák alak a Bu-Zsák formához visz egyenesen. Vajon a magyarok miért adnának szerb neveket saját városaiknak? Buzsák nevünk a Buzák formával is rokon lehet, ami miatt Buda neve is szóba jöhet a név kialakulásánál.

Buziás régi magyar város neve a Buzjás – Bodzával benőtt hely – fogalmából keletkezett, Kiss Lajos szerint. Mi viszont mindig égi dolgokról neveztük el városainkat, tehát itt is a Budjás fogalom van jelen. Az elpusztult Magyar-Buzyas Zimony környékén szintén Budjás olvasatú.

Budvár Erdélyben kétségtelenül Buda-Vár értelmű. A Crna Gora területén lévő Budva szintén magyar eredetű, a Va/Ve kisebb isten, gyakran folyó, hegy, forrás, stb., a Bud előtag Buda nevének rövidülése.

Mike hun király nevét őrzi Mike Somogyban. Azután Pest megyében Mike-Buda községet kell ismerni, valamint Zalában Mikefa községet. Mikefa összeolvadt Karácsonyfa községgel, ma Mikekarácsonyfa a neve. Mike.Pércs Hajdú-Bihar megyében létezik. Mikes Erdélyben lévő település, a Mikó névhez kapcsolható Mikóháza, Mikófalva, Mikosszéplak. A Mike név Mingge alakban fordul elő a kínai írásokban. A név Mi-Ke formában Fény-Kő (Ország), amiből a Miklós és Mikael, Mihály nevek is erednek.

Miske hun király neve szintén megjelenik, Miske város nevében. A Mis-Ke névben a Ke hasonlatos nagyon sok rokonához, Kő, Föld értelemben. A Mis még több rokon formával azonos, „Ifjú Hős” jelentése női mivoltában Miss alakot vesz fel az angoloknál.

Sok variánsa van a Mis szónak is, a Mi Fény, a Si Nap, ami miatt a Mi-Si Fényes Nap értelmű. Így a Misina-tető színmagyar név, Mi-Si-Na a Fényes-Nap-Háza, ahová a Napisten szívesen leül pihenni égi útja járásakor. Ennek a mitológiai képnek még több magyar nyelvű kifejezése is van. Az ilyen nagyon ősi fogalmakat a mai emberiség kutatói nem ismerik fel, amivel óriási károkat okoznak. Őseinek kutatását minden ember szeretné, azt gondolom, ebben nincs vita egyetlen ember között sem.

Beszter hun király nevét a Kassától keletre lévő Beszter község is őrzi. Apaj felé terül el Bösztör-Puszta, aminek neve, engedelmükkel, szintén Beszter király nevét őrzi. Besz a háború istenkéje, Egyiptomban is létezik, tehát ősi fogalom, legalább 5.000 éves. A Besz a Basz magas hangrendű alakja. Ezt a tényt azért kellett kihangsúlyozni, mivel a szláv utódaink el akarják rabolni ezt a nevünket is, de így nehezebb lesz rabolgatni, a magas és mély hangrend, még nincs kidolgozva utódainknál. Besz-Ter a Háború-Területe, vagy Csillaga. Hatalmas nagy király volt, Bixtun alakban is ismert neve.

Becézve Beszter neve Beszter-Ce. Beszterce város Erdélyben fekszik, a nagy király nevét viseli. Van Beszterce megye is, amit később Beszterce-Naszód formában neveztek. A Beszterce több folyó neve is.

Besztercebánya jelentős városunk a Felvidéken, aminek neve a hatalmas Beszter király nevéből ered. A Bánya is magyar szó, a Ba’U-Na alvilágban is ismert istennő nevének változata, mivel mi találtuk fel a bányászatot is, tízezer évnél biztosan régebben. A szlávok időszámításunk után 500 táján képződtek, magyar és alán néptömegekből, de a fejünkre akarnak nőni, ami nem fog menni. A fiú ne legyen az apja apja, mert ezt tiltják az Egek!

Beszterce község ma Szabolcs-Szatmárban helyezkedik el. Állítólag valami Bisztró név alapján képződött a neve. Ez a Bisztró Gyors, Tiszta, Átlátszó, Büsztr6 formájú név lehetett, amiből a nyelvészetileg nagyon képzett magyar parasztok azt mondták, vegyünk fel a nyakunkra szláv nevet, mert az olyan jó. Na de hol van Beszterce község mellett egy gyors folyású folyó? Sehol, amiből az is következik, hogy a szláv nyelvészek nem ismerik az igazságot.

Torda városa a hun Torda vezér nevéről lett elnevezve.

Horka a fegyverek szállítója, Hor isten házából született. Aki Hor istent egyiptominak gondolja, nagyot téved. Hor nagyon ősi magyar, vagyis európai, ázsiai szó, sok tízezer évvel régebbi, mint Egyiptom felemelkedése. Hor-Ka tehát a Hegyek-Háza, a Reggeli Nap-Háza, aki a sereg után viszi a nehéz fegyvereket, faltörő eszközöket. Kraszna-Horka büszke vára tehát Horka vezérhez és társaihoz tartozott, mivel a neve tisztség név, sok Horka volt. A Kraszna névben a Kar-Asz-Na magyar név rejlik, ami elöl rövidült. Az Asz-Na az Ászok-Háza, ami mi vagyunk, magyarok (Asz-Falu), a Kar elsősorban az erődítményre és városra vonatkozik, mivel sok finnségi és kelta, de szemita nyelvben is a Kar Város.

Ám a Kraszna folyó neve lehet Kárász-Na is, ami a Kárász-halak – Háza értelmet tartalmazhatja eredetileg. A lengyel Krasna folyónév magyar eredetű lehet, mivel a lengyelek is magyar eredetűek.

Hunyad nevünk két nagyobb városunk nevében is létezik, úgy mint Bánffyhunyad és Vajdahunyad nevében. A Hunyadi család azért sem lehet román, mert őseik magyar neveket viselnek. Akkoriban a Havasalföld, vagy Havaselve még magyarok által lakott terület volt, ahonnan csak magyarok származhattak. A rumén nyelv csak később falta fel a magyar nyelvet a Havasalföld területén. Hunyad vármegye is volt, ahol a magyar nyelvet szintén felfalta a rumén nyelv. A Hun és Huny azonosságát remélhetőleg egyetlen magyar sem vitatja.

A Hunyadiak tehát tiszta magyarok, vagyis hunok voltak. Ezt a tényt is megtámadták a jeles magyarul nem értők.

Tanya nevünk nagyon elterjedt. E-Tana isten neve is viseli a hun, vagy magyar király nevét. Tana királyunk neve rengeteg mai névben is felismerhető. Fontos a Tanais név, ahol a magyaroknak központja lehetett valamikor, a mai Azovi-temger keleti részén. Ezt a tengert Maeotis néven is ismerjük, a Majóták tengere, ahonnan származtatom Maja istennő nevét. Messze a római kor előttről, hogy ne morogjanak a nyugati nyelvészek.

Azután a Tana-tó térsége is ősi magyar terület lehet, amiből visszamaradt a magyar név. Baráth Tibor sokat ír erről a területről, de nála pontosabb rajzot ad Oláh Imre. A mai földrajzi képből ne következtessünk vissza a 6-8.000 éves helyzetre, mert akkor biztosan tévútra jutunk. Pedig a mai nyelvészet egyik kedvelt módszere a „visszakövetkeztetés”. Ezzel a módszerrel azt lehet mondani, amit akarunk, de egyetlen visszakövetkeztetés sem tény, csak kitaláció, amit politikai megrendelésre millió számra lehet gyártani.

Baráth Tibor is felismerte a Tana, Tania és Tanya összefüggéseit. Azt is, hogy ezek a nevek rendkívül elterjedtek a Glóbusz felszínén. Vajon mi akadályozza meg az Akadémia embereit abban, hogy Baráth Tibor megfejtéseit tovább fejlesszék? Talán csak nem az, hogy minden igazságot el akarnak titkolni? A Tanya tehát nagyon sok területen létező név. A magyarokhoz, vagyis a hunokhoz kapcsolható minden esetben, mert a Ta-Na magyar összetett név.

Atilla városát a szövetséges germánok, akik eredetileg is magyar eredetűek, Etzilburgnak nevezték. Maga a Burg és Berg is magyar eredetű, de az Etzil valami olyasmit jelenthet, hogy Acél, vagy Háza-A Csillagoknak. E = Ház, Hajlék, Til = Csillag. A germánok többsége testvérként tekintett ránk, de egy kisebb rész ádáz gyűlöletet táplált irántunk. Atilla városa azonos Buda városával. Biztosan vannak olyan kutatók és névanyag, aminek segítségével sokkal jobb leírást lehetne adni Atilla földrajzi neveiről, mint amit itt láthatunk.

Kadarkút városa Kadar király nevét viseli. Hatalmas nagy király, Kadar, Katar, Kattar volt a neve. Ő volt az a nagy magyar király, aki a megvert nyugati gót seregeket üldözve Hispániába jutott. Hispániában megalapította a Katalán népet, több nagy csatában megverte az ellenséget. Neve fontos magyar krónikákban is fennmaradt. A Katarok vallási harcai Katar királytól is eredhettek, nem kell kitalálni valamilyen latin szót Katar király nevének meghamisítása érdekében. Atilla catalaunumi csatájának egyik nagy hadvezére Katar volt. A csata 451-ben zajlott le, óriási magyar győzelemmel, a beérkező hun hadseregek egyik vezére volt Katar. Amint tudjuk, egy hun hadsereg létszáma 100.000 fő volt, vagyis 10 tömény (tuman, Nap a Mennyben). Katar fontos szerepet tölt be a Tarih-i-Üngürüsz krónikában is.

Kattar, Kadar király nevét a Kadarka nevű szőlő és finom bor is viseli.

Az iszlám Mohamed próféta győzelme után kezd terjedni a Földön. A 622 utáni világban a magyarok, vagyis hunok, nagyon megverik az az arabokat a Tajo menti csatában. A régebbi hun, és a fiatalabb magyar történelmi adatok között azért van bonyolult helyzet, mert a történeti szerzők összekeverték a történeti adatokat, amelyek mindig is a magyarokról szóltak. Katar is magyar volt, Falics is magyar volt, aki 948 körül a Tajo folyó mellett megsemmisítette a támadó arab seregeket. Az arab invázió visszavetését a frank királyok is nagy győzelmekkel segítették, de Falics volt az, aki oloyan vereséget mért az arabokra, hogy többé nem tudtak nagy létszámú inváziós seregeket kiállítani Európa ellen.

Réka királynő nevét őrzi Ríka Erdeje és Ríka Pataka, ahol a hun királynőt eltemették. A közelben van Atilla Vára, ma Hegydomb a neve, ahol Réka királynő élt, vagy a kastélya állott.

A megfoghatatlan ellenség, aki el akarja ragadni tőlünk az emberiség eredeti népe rangot, mindent megtesz, hogy meghazudtolja a magyarság és hunság őshonosságát a Kárpát-medencében. Bizonyosan 70.000 éve vagyunk itt, de a további alapos kutatások ezt az időt még sok százezer évvel is megtoldhatják. A Terület megtartásához gyerekeket kell nemzeni és szülni, drága honfitársaim.

Fogalmam sincs arról, hogy egyes nagy magyar, vagyis hun királyok neve miért maradt fenn bizonyos területeken, más területeken meg miért tűntek el? De az biztos, hogy nagyon sok területen a nép megtartotta a magyarok, vagyis hunok nevét, imáiban, a szabadság utáni vágyakozásában, mítoszaiban. Az is igaz, hogy a szabadságot elhozó hunok ellen ezer hazugságot találtak ki a rabszolgatartók, hogy befeketítsék a hunok, és magyarok nevét. A szabadság minden ember születésétől eredő jog. De ezt az alaptörvényt nagy hatalmak támadják, akik a magyarokat és hunokat rendre befeketítik a világ előtt. Minél jobban aljaskodnak, végül annál nagyobb vereséget szenvednek.

XII. MAGYAR SZEMÉLYNEVEK KÖZTI HUN NEVEK

Ha valaki azt hiszi, hogy a magyar nyelvészetben és történetírásban idegen, a magyarsággal szemben ellenséges elemek alkotják a központi szerepet, akkor az a valaki jól hiszi. A magyarok az emberiség kultúrájának létrehozói, amit le kell tagadni. Ez az oka annak, hogy a személynevek között sem mutattak ki hun neveket a megjelenési joggal rendelkező kutatók, mivel a hun személynevek és a magyar személynevek közötti azonosságok perdöntő bizonyító erővel bírnának a magyarok és hunok közötti azonosságra, illetve rokonságra.

A magyar személynevek általános vizsgálata azt bizonyítja, hogy a magyar nyelvből erednek. Rengeteg személynevünket letörököznek, másokat finnugornak minősítenek, minden alap nélkül.

A magyar személynevek jelentése nincs feltárva. Ezért személyneveinkről azt beszélnek, amit akarnak. Pedig személyneveinknek is belső jelentése van, aminek kimutatása megakadályozza a hamisításokat, félrebeszéléseket. Ugyanez vonatkozik a teljes magyar nyelvre.

Fehértói Katalin „Árpád-kori kis személynévtár” című munkája 6.800 személynevet sorol fel a XII-XIII. századból. Kitűnő munka, amelyből most bemutatok néhány nevet.

Aba, Oba – Az Apa zöngés változata, magyar királyi nemzetség is, az arabok Abu formában becézik.

Abadi – Az Abád tömeges Indiában. A név speciálisan magyar jellegű, a D-vel való jelzés Hely értelmű, esetleg becézés. Abád-Szalók nevünkben is megjelenik.

Abareus – Az Abar az avarok neve. Tehát van összekötő kapocs az avarokkal, nem tűntek el nyomtalanul, mint ahogy állítják.

Acel – Magyar név, belső jelentése A-Szél. A harcos szélét, a bőr feletti részt borította az acél, ami speciális magyar találmány.

Aladarus, Olodar – Hun név is. Ala Magas, Dar Csillag, Fiú, ezért az Aladár speciális magyar név.

Almus – Al Magas, Mus Ifjú, az Álmos variánsa. A Volga-kanyarnál is volt Almus fejedelem, aki eszerint magyar nevet viselt.

Ambreus, Ombreus, Ombruus – Bál Amber második nevével rokon. Az Ambrus mai név is hun, vagy szumer eredetű, Ember jelentése is kétségtelen.

Atakur, Otoqur – Ata az At magyar alapszóból eredő név, becézve Atya, a Kur Ország. A név jelentése Atyja az Országnak, Körnek.

Athila – Atilla király neve.

Bal, Balad – Bál Amber nevének első része.

Banc, Bank – A Bán, Pán kicsinyítve. A kínaiban is megvan rangnévként, magyar eredetű szóként.

Bestur, Bester – Hun király is viselte a nevet, Bixtun nem feltétlenül azonos vele. Beszterce városaink és folyóink neve is Beszter hun királyhoz kapcsolódik.

Buda – Magyar név, Bu-Da jelentése Fő-Hely, és Feje-Nap. Atilla testvére is, a főváros neve is, Buda-Pest alakban, de Buddha is Buda, és magyar származású.

Cabadi – Csabádi, vagy Szabadi. Az első esetben Csaba neve van jelen a névben.

Donat – Hun király is viselte a nevet. Don-Atya jelentése lehet Úr-Atya, vagy Víz-Atya is.

Heta – Magyar név, keleten Yeta, a görögöknél Geta volt az írása.

Hunche – Hun-Fény.

Hunda – Hun Föld.

Huned – Hun Ed.

Hunoca, Vnoca – Hun-Csillag, Hun-Fia.

Kewe, Keue, Quewe – Keve, Kőfő, Kufu, Kevély hun király neve.

Koch – A Kocs hun és magyar törzsnevet viselő személy.

Reuka – Réka, Atilla felesége.

Ruga – Nagy hun király neve is. Ru-Ga a Rovás-Háza.

Ruos – Szintén Ruga neve. Ru-Ász a Rovás Ásza. A nevet önállóan is használták a magyarok.

A sok név között rengeteg érdekességet fedezhetünk fel. Érdemes bányászkodni Fehértói Katalin nagy gyűjtésében.

Folytatás: →


13. IRÁN MAGYAR HUNJAI
14. KÍNAI TUDÓSOÖK IGAZSÁGAI
15. MAYA ADATOK
16. A SHI JI 110. KÖTETE
17. A ZSUAN ZSUAN BIRODALOM
18. A TÖRÖKÖK
19. A MONGOLOK
20. A HUNZAKUTOK 

 XIII. FEJEZET: IRÁN MAGYAR HUNJAI

Gyakran beszélnek a nyelvészek, történészek Iránról, miközben nem térnek ki arra, kik laktak a perzsa és méd uralom előtt a területen. Az iráni fennsík két részre tagolódik, a medence jellegű fennsík keleten Afganisztán, nyugaton Irán nevet visel manapság. Afganisztán északi részén terül el az Amu-darja felső medencéje, amit Badahsan névvel illetnek. Ez a mai név a magyar Ba’U-Dag-San több ezer éves szóösszetételből ered, Ba’U-Dug istenasszony nevével is rokon. Nevezhetjük Boldog-országnak is. A mitikus János pap országához is köze lehet. Az iráni fennsíkot középen egy hegylánc választja két félre. Nyugaton a perzsák, keleten más népek alapítottak országokat.

Az ókor elején, nagyon úgy tűnik, a déli részen dravida törzsek éltek, az északi részen meg magyarok, vagy magyar rokonságú aziánusok. Az is valószínű, hogy az északi magyarok a déli dravidákkal szoros közösségekben éltek, emiatt a nyelveik között számtalan azonosságot lehet felfedezni. Az is lehetséges, hogy a magyar és dravida nyelvek egy tőről származtak. Azt viszont nem lehet megmondani, a kevés adat miatt, hogy a dravidák honnan jöttek, honnan ered a nyelvük. Csak az biztos, hogy a magyar nyelvvel a tamil rokon, rendkívül sok szó közös a két nyelvben. A dravidák eredete ma is nagy rejtély. Ausztralid és mongolid génjeiket, valamint magyar szókincsüket nem lehet ma még helyes elmélettel megmagyarázni.

Irán területén sok magyar törzs jött létre. A guti ma a Guti családnévben él tovább. Ennek a törzscsoportnak Qutu neve is volt. A Kassu csoport másik neve a Kasszita. Ők a Kaszi törzsünk, akiket gyakran ma Keszi alakban írnak. A Kaszpi-tenger névadói, de a Kassziterit érc is a nevükhöz fűződik. A rézkor népe, bronz feltalálói, Dunaújváros mellett Koszider-telep őrzi nevüket. Tőlük délre a Lullubi törzsek éltek, akik nevük alapján szintén magyarok. A bibliai Nod-földe érthető a mai Urami-tó környékére, bár a Nod lehet Nad, vagyis Nagy, ami Ázsiára is vonatkozhat, továbbá Ó-Nod (Ónod) híres hely a Kárpát-medencében terül el. Ónod neve azt mutatja, hogy területe az Ó Nod földje, vagyis régebbi, mint a bibliai Nod-földe. Édent is többen Irán északnyugati részére értik, de tudni való, hogy több is Éden volt. Kur-ország is létező hely, Kur-Tu Ger-Matu (Kürt-Gyarmat) törzsünk lakhelye volt. Gurgan környéke is fontos magyar telephely, a Kopet-Dag vidékével együtt. Itt terült el a híres Hyrkánia, aminek a neve Hur-Kán valójában. A Hur a Nap, lásd Csillag-Húr nevünket, meg a Húr szó jelentéseit, a Kán meg Királyság, a Kanság a kutya nevünk alapján képződött, nyugattól keletig. Gilán földjéről erednek a mai Gilányiak, de Teherán neve is magyar eredetű, rengeteg más perzsa szóval együtt. Délen Elam a dravidákhoz tartozott. Irán részletes őstörténete nincs kidolgozva.

Minket az indiai Puránák, az ősi szent hagyományok könyvei érdekelnek legjobban. Továbbá az Aveszta, és a Sahnáme írásai. Igaz, a felsorolt írások nem túlzottan régiek, 3-4 ezer évnél nem tekintenek messzebbre, de mégis fontosak, mert segítségükkel régebbi időkbe is visszapillanthatunk talán a magyar nyelv segítségével. Továbbá minden könyv fontos, mivel a könyvek kincsek. Ezekben a könyvekben azt írják, hogy a Turuska nép, vagyis a magyarok, behatoltak Indiába, és a hatalom rá fog szállni erre a népre. A Turuska az etruszk magyarok neve is. Indiába mellesleg többször behatoltunk, az indiai népek jelentős része magyar eredetű. Mivel a hatalom gyakran vallási jellegű, azt kell mondani, hogy a prófécia beteljesült, mert Buda (Buddha) valóban hatalmat gyakorol nagyon nagy területeken, ő pedig magyar volt.

A Turuska nép ősének Feridun királyt határozzák meg indiai iratok. Megjegyzendő, hogy az indiai írások rendkívül sok adatot tartalmaznak az őskorra, a népek eredetére nézve. De azt is meg kell jegyezni, hogy az adatokat nagyon sok szerző félreérti, a mai viszonyok alapján vezetnek le sok ezer éves viszonyokat, ami teljesen tilos. Zajti Ferenc kitűnő meglátásai mellett teljesen téves elképzeléseket is leír munkáiban, amivel nagy zavart okoz a kutatni vágyó utódok fejében.

Nagyon fontos, hogy a Turuska népet a magyarokkal azonosítsuk. A Turkok magyarok, a Tur-Kén, vagyis etruszk néppel azonosak, bár sokkal nagyobb a magyarok elterjedési területe, mint az etruszkoké. A törökök viszont Kr.u. 250 körül képződnek, hun-magyar és mandarin-kínai együttélés után. Tehát török népről és nyelvről tilos beszélni Kr.u. 250 előttről. A nyelvek megjelenési ideje rendkívül fontos az őstörténelem szempontjából, nem szabad felelőtlenül játszani az időpontokkal. Azt kell látni, hogy a mai történészek, nyelvészek nem ismerik az Idő fogalmát, és képtelenek levezetni a nevek keletkezési sorrendjét, gyakran tanult önhibájukon kívül. A nyelvek ugyanis egymásból születnek.

Feridun neve Feri-Dun, vagyis Tündér-Úr értelmű. Valamiképpen az égbolthoz tartozó név, azon kívül, hogy csakis a magyar nyelven érthető meg a neve. Feridun Szent Turán Sahja. Megjegyzem, hogy a Sah név a magyar Sza és Sa nevek származéka, Menny Fia értelemmel, ami az egész magyar nemzetre is vonatkozik. Elvégre a Sza-Vár-D nép az egyik legfontosabb magyar nép az őskorban. Feri mai magyar név is, a Fa-Iry a Fán, vagyis a Világfán lévő Szem = Iry neve, Fa-Iry, ami persze Tündér értelmű. Az Iri (Osz-Iri) meg egyiptomi magyar, Ozirisz értelmű, amit azért jegyzek meg, hogy a kegyelemben félig részesültek ne tudjanak indoeurópai hamisságokat irkálni. Bár, a bértollnokok…? Ők mindent meghamisítanak, de nem lesz bántódásuk, még akkor sem, ha egész népeket taszítanak a mocsokba. Ellenben valamikor csak eljön a büntetésük.

Ha igaz, Anahyta Szijavusz anyja. Anahyta magyar istennő, ami miatt a fia, Szijavusz is magyar herceg. Anahyta neve An-Áhíta is lehet, An természetesen a magyar Ég, Menny istene. De az Ana-Hűta lehet az Anya-Héták anyja is, a Hét mindig a magyarokat jelöli, mivel Nap a jelentése a Hét számnévnek. He-Ta a Nap-Ország. Mi vagyunk a Nap Népe.

Nimrúd is megjelenik az iráni és ind írásokban. További neve Azi-Dahaka és Bar-Kus.

Nimrúd nevei magyar nyelvűek, elvégre egyik ősapánk. Nim a Magas és Oroszlán, a Rúd a Nimrúd csillagképben lévő Rúd, az Öv, és alatta a csillagkép Rúdja. Talán nem kell pontosabban megmondani, mi ez a rúd a csillagképben.

Azi-Dahaka neve az Ászi-Daháka nevet rögzíti. Az Ászik, Ászok a magyarok népe, tőlünk kapta Ászia=Ázsia kontinense is a nevét. A Dahák a Dakák magyar népe, akik Közép-Ázsiából betörtek Erdélybe, és dákoknak nevezik őket manapság, bár magyar nyelvűségüktől igyekeznek megfosztani őket.

Bar-Kus szintén Nimrúd neve. Alapvetően a Bar Fiú, bár valójában Nap. A Kus viszont a Világfa, másrészt a kusiták népe. Ezért Bar-Kus lehet a Világfa-Fia, de lehet Napja a Kusitáknak, vagyis uralkodója. Sajnálatos, hogy a régi korokat nem értjük, és akik rendbe akarják tenni a népek mozgásait, őket megtámadják, és a mai helyzetet akarják ráhúzni sok ezer éves teljesen más helyzetekre. Ez a történelemtudomány legnagyobb megcsúfolását jelenti. A mai történettudomány ókori vizsgálatairól azt lehet mondani, hogy a pénz ügynökeinek hálójában fetreng. Itt lenne az ideje igazi történelmet írni.

Ismerjük Tur és Afraszijab turk királyokat, akik természetesen magyarok Turánban. Kr.e. 1.000 körül éltek, ekkor még törökök nem léteztek, akik tőlünk veszik át népnevüket is. Turk az etruszk Turkény népnévből származik, innen a turk népnév. Afraszijab neve meg a magyar A-Frászij-Áb szóösszetételből. De az A-Frász-Íj-Áb is lehetséges névösszetétel, mert a magyarok íjától sokakat kitört a frász. Az Ab meg Ház is, ezt mindenki tudja (Magyar-Ab = Magyar-Ház, vagy Törzs). Egyiptomban lévő testvéreink neve a Magyar-ab.

Tur király mitikus uralkodó lehetett, mert a neve igen elterjedt a magyar nyelvben. A Tur név előbbi a Turk névnél, ezért nem lehet ráfogni, hogy a Tur a Turk névből eredt volna. Az a valóság, hogy a Tur és Turk is magyar szóösszetételekből ered.

Csak későbbi tétel, hogy Turk és A-Frászi-Ab királyok turáni népe az ellentét népe volna, mert valójában az ellentét, vagyis a Sátán népe az iráni nép, meg a többi déli népesség, akik a Sátánnak kezdtek hódolni, a mai napig is. Az igazi szósorok és a megfordított szósorok akkor keletkezhettek, amikor az írás fejlett lett, a balról jobbra, és jobbról balra olvasatok kezdtek elterjedni. Az olvasatok eredeti iránya balról jobbra volt. Sokan ezt megkérdőjelezik, de eredményt így nem fognak elérni. Azt is lehet javasolni, hogy a sok ezer éves magyar írásokat először balról jobbra irányba olvassuk. Ha így nem jutunk eredményre, akkor kezdjünk hozzá a más irányú lehetséges olvasatokhoz.

Kei-Kobad Irán trónjára kerül, akit a hős iráni Rusztem tesz oda. Ő a Kejani dinasztia őse. Itt is meg kell állni. Rusztem neve magyar, mivel a Rusz a magyarokat jelöli. Persze, a Tem is magyar szó, Egyiptomban is létezik. A Rusz szót Baráth Tibor és Ipolyi Arnold is magyarnak minősítette, ezért aztán, mint kutató, megpróbáltam e nevek magyar eredetét felfedni. Nagyon sok szóra sikerült ráakadni, amelyek alapján a Rusz kétségtelenül magyarokat, vagyis hunokat jelent. Rusz-Tem tehát egy magyar király.

Kei-Kobad neve szintén magyar nyelvű. A Kei a Keve becézése, a Ke a Kő egyik magyar formája, az –i- speciális magyar nyelvű becézés. A mai Rác-Keve magyar város nevét a környéken élő magyar nép Kei néven is említi. Ez a Kei pedig perdöntő név, mert senki nem érti jelentését, csak a magyar nép, meg az olyan félnótások, mint akik a Keve szóból származtatják a Kei szót, mint e sorok szerzője. A Kei tehát színmagyar szó. A Kobad nagyjából Köb-Ád, ami Kovád formára is fejlődhet, mert fejlődik is. A név Kufu, illetve Hufu fáraó nevével is közvetlenül rokon. A Kejani dinasztia őse Kei-Kobad, de látjuk, hogy az ős neve magyar eredetű, ami miatt az utódok is magyarok.

Kei-Kobad, vagyis Kő-Köb-Ad utóda Kej-Kavusz lett. Kei-Kavusz két vezére, bizonyára jól megfontolt dinasztikus szándékból, vadászat alkalmával, egy gyönyörű turáni, vagyis magyar leányra bukkant. A két vezér a lányt Kei-Kavusz elé viszik, aki el is veszi feleségül, majd tőle születik Szijavusz. Szijavuszt Rusztem neveli fel.

A zsidóság tíz törzse Közép-Ázsiába került Kr.e. 722-ben, amikor az asszírok elfoglalják Szamáriát. Szamária magyar tartomány volt akkoriban. Néhány év múlva magyarok támadják meg az asszírokat, kiszabadítják a zsidó törzseket, akikkel északra mennek.

A Puránák beszéltek Manu isten népéről, akik a manavák. A manavák az árjákkal azonosak, tehát eredetileg magyarok. Azután szó van a Nagákról, akiknek a neve Na-Ga értelemben Nagy-Ház magyarul, ami az égboltra vonatkozik. A nagák szkythafélék, vagyis magyarok a csudaországból. Zászlajukon kígyó a jelkép, de mi tudjuk, hogy a kígyó a Tejút egyik jelképe. A cigányok itt kapcsolódnak hozzánk, mint a kígyó népe, vagyis nagyon régi koroktól kezdve vehetjük a testvérséget. Arról nem beszélek, hogy a mai magyar és cigány vezetőknek mennyi bepillantása van az ősi korokba. A Devákat kínaiaknak minősítik, holott lehetnek éppen hunok is Kínában. A Daityák a Kaszpi-tengertől keletre hoztak létre államot, amely az Indus folyóig nyúlott, ők éppen lehetnek a Fehér Hunok is. De ez nem valószínű, a Daityák sokkal régebbiek a Fehér Hunok népénél. Az ország neve Hyrkánia volt, és Hiranya-Kashyapa volt az első királya. A felsorolt népek közös őstől származnak, az árják északon, a nagák keleten és délen laktak Indiában. De az is bizonyos, hogy a nagák népvándorlása valahol messze nyugaton kezdődött el. A népek leírása, az árják szerepeltetése miatt, nem lehet túlzottan régi, esetleg a Kr.e. 1.200 évekre tehető.

A ceyloni Jaksha nép neve ma is él a magyar Jaksa családnévben. A Nagák, mint tipikus magyar nép, nyugatról indultak útnak, és keleten messze Japánig jutottak. Japán egyik magyar törzse, akik betelepítették a nagy szigeteket.

A Puránák azt is bizonyítják, hogy ismertük Amerikát, sok évezreddel ezelőtt is. Igaz, csak a keleti ismereteket bizonyítják, de mi tudjuk, hogy nyugaton is elértük Amerika hatalmas térségeit. Keleten tehát Patala volt Amerika neve. Ez a név Pata-La formában a Halál-Földje értelemmel bírt. A nevet csak a nyugati értelmezéssel lehetne megmagyarázni, ezért Patala földjének a nevét inkább nem szabad értelmezni.

Hyrkánia urának leszármazottja Bali fejedelem. Mivel a Ba-Li a magyar nyelv szerint Bá-Király, kétségtelenül érthető királynév. Bali-sziget nevével is rokonítható. Mellesleg a Bál-I név is értelmes a magyar nyelv szerint Bali neveként. Hadvezéreinek nevei: Szumali, Mali, Malayavan, Maya. Maya hadvezére nő volt, vagy férfiú? Maya áthajózott Patalába, vagyis a Csendes-óceán felől hatolt be Amerikába. Rendkívüli adatok.

A Maya nép nyelve mégis inkább magyar szókincset tartalmaz. Azt nem lehet vitatni, hogy a mayák Európa, meg Ázsia felől is kaptak nyelvi szókincset. Az viszont nem lehet kétséges, hogy mindkét irányból magyarok is érkeztek Amerikába.

Feridun fiai Szelm, Tur és Eraj. Szelm a Szalamon, a szemiták atyja, Tur a magyarok, szumerok, kelták neve, Eraj pedig az irániak jelképe. Feridun fiainak hármassága a felsorolt három népnek (szemiták, magyarok-szumerok-kelták, irániak) testvérségét bizonyítja. A Biblia rokonításával szemben áll ez a rokonítás?

Zohák a Dahák névből alakult ki, lásd a T-D-Z hangevolúciót. Ő maga Nimrúd-Ménrót, aki a magyarok őse. Zohák sok tudós szerint azonos Zarathustrával. Zohákot arábiainak tarja a Sahnáme hőseposz, de abból a korból lehet ez igaz, amikor a mai Arábiát is magyarok (szumerok) lakták, akikből lettek az arabok.

Feridun három fia közül Tur és Szelm Nimrúd lányától született, tehát igazi vértestvérek. A harmadik fiú, Eraj, akinek a nevét Ireda formában is írták, Iránból való feleségtől született. Tur lesz Turán, Iraj lesz Irán ura, Szelm, illetve Sharm a nyugati részeket kapja örökül.

A Dahák, Dákok neve rokon Zohák nevével, Sarm királyfi neve meg a Sarmi-Segethusa dák főváros nevével, vagy a Sauromata népnévvel.

Zajti Fernc közli: A szkytha erkölcsök díszeit Trogus nyomán Justinus gyűjti egybe, aki nyomán Bonfinius ezt mondja: „Mert legalább az Euthalan hunokat, a pacinákkal szomszédos szkythákat...”, nem rontotta meg a métely.

Az európai szkythák másképpen Géták, vagyis Héták, a Hét-Magyarok népe. A Géta, Héta, Yeta, Khéta nevek mindig magyarokat jelölnek.

A Turuszka nép a magyar nép, Trószka, a jóslatok szerint Indiára a magyarok hatalma fog szállani. Ezt úgy kell érteni, hogy a magyarok eredeti isteni világlátása Indiára száll, amely hatalmas szubkontinens erkölcsi magasrendűségében az egész világnak utat mutat.

Feridun neve magyar nyelvű. Feri-Dun jelentése Tündér Úr. Lehet még a nevet más formában is vizsgálni, mint Fer-Id-Un alakban, de most erre nem érdemes kitérni.

Macudi (Maszúdi), egyezően a pahlavi Dinkard adataival, a turáni Afrasiab családját Turke, Turk személyén át rokonítja Feridun királlyal. Afrasiab talán a Megsegítő értelmével bír, de ez nem biztos.

Az Ain-i Akbari hódító turáni fejedelmeket sorol fel: Husheng, Jemshid, turáni Mirtász fia, Zohák, más nevén Nimrúd. Ezen nevekből a Hu-Sheng azt jelenti, hogy Menny Fia (Hu) Shenng – Lélek, szent isteni lény. Jemshid, aki a turáni Mirtasz fia, a Yem ország Shidje, vagyis ura, tündére. De ez az ország Afrikában van, de a magyar hatalom akkor több földrészre is kiterjedt, amin ma ne csodálkozzunk. A harmadik fejedelem Zohák, aki a turáni Mirtász fia Nimrúd. Ez a fejedelmi lista is rendkívül fontos a magyarok számára, mivel az ő fejedelmeiről beszélünk. A Jam és Jem ország messze Afrikában létezett.

Arjaspa hun herceg lett kijelölve az első csapás megadására. Ez a hun, vagyis magyar herceg, valamilyen cselekvést volt kénytelen megtenni, amire azonban nem vitte rá a lélek. Árja-Spa neve jelentheti az Árják, vagyis magyarok Szemét is. De Árjás-Pa formában az Árják Fője a név értelme.

A szkytha Tahmuraf és az ind Krishna között jó barátság alakult ki. Tahmuraf Huseng unokája, Krishna meg egy indiai Napisten. A két barát a magyarok és indiaiak barátságát jelképezi, isteni színvonalon, és az öröklét viszonyában.

Keresasp nevű generális Indiába tört be, Feridun parancsára. A hadvezér neve Keresasp értelmű. Keres a név első része, az Asp Szem értelme az Asz-Pár szavaink összevonódásából ered. A Keres és az Asp nevek sok magyar eredetű névben felismerhetők. India szanszkrit írásai számtalan vonatkozásban vizsgálhatóak a magyar nyelv szempontjából.

Azt is le kellene szögezni, hogy az ind, iráni mitológia alapjaiban magyar eredetű, mivel minden ízében a magyar mitológiából keletkezett. Az eredeti magyar mitológiát meg sok alkalommal elferdítették a későbbi mitológusok, akár jó, akár rossz szándék miatt.

A Turk névről tudjuk, hogy a Tur becézése. A Túr magyar ige, a sumer túró istennő neve Dur-Tur. Dúrni és Túrni a magyar nyelvben lehet, de a sumer is ismeri Dur nevet, aminek Torony az értelme. Nagy tornyok jellemzik Sumert, de más területeket is, köztük Szardíniát. A Tarján, Tárkány, Trója (Torja), Trák, Tyrhén, Etruszk és egyéb nevek mind magyarokat jelölnek, egyik nagy águnkat. A törökök felvették ezt a nevünket, így lettek ők is turkok.

Mellesleg a Varkocs szavunkban a magyar Kocs törzs neve ismerhető fel. A kocsok egyik települése Kocs, aminek nevéből származik a Kocsi szó is, ami Nyugat-Európában is elterjedt.

Közép-Ázsia területén magas műveltség virágzott, ami szoros kapcsolatban állt Szubartuval és Mezopotámiával. Turán és Irán harcai a hegemóniáért zajlottak. Turan neve, mivel szépségistennő is, Tu-Ran formában Nap az Égen értelmű. Vagyis annyira szép istennőnk, mint Nap az égen. A sumer Dur-An-Ki Ég és Föld (Kő) közötti Torony jelentésű. Ebből eredhet a Tur-An Torony értelme. Torontál megye nevében a Toron és Tál szavaink ismerhetőek fel. A Toron a Turán változata, a Tál Bölcsesség, olyan tál, amit a bölcsek használtak, amikor ételt kértek. Vagyis a Tál medence is lehet, a németben ez a szavunk Taal formában jelenik meg. Irán neve I-Rán formában Háza az Égnek.

A hun Vaesaka és az iráni Tusa ceremóniák azonosak, amivel Ardvisura Anahytának áldoznak. Vaeszaka nevében a Va kisebb isten, az Eszaka az Éjszaka. Az iráni Tusa kapcsolatos lehet a Tűz szóval. Mindketten Anahytának, vagyis az Északi, vagy Heta Anyának száz paripát, ezer ökröt és tízezer juhot áldoznak.

Mihiragula (Méhi-Rá-Gyula) építette Mihiresvara templomát, és ő alapította Mihirapura városát. Mihiresvara nevében a Mi-Híres-Vára értelmet láthatjuk. A Mi a Fény, ma a személyes névmások Mi szavában láthatjuk. A Mi a Mé és Mu testvére, amelyek Sumerban is léteztek, Fény jelentéssel. A Híresvára már sokak számára érthető. Megjegyzendő, hogy Hirus Ajtu neve régebbi Egyiptomnál is, az ajtó, vagyis átjáró biztosította a közlekedést Afrika és Ázsia között. Mihirapura nevében a Mihi-Rá két szóelem mellett a várost jelentő Pura szerepel. A sumer Nippur város neve magyar, jelentése Níp Város. Tehát a Pur, és Par, Per eredeti magyar név. Ma elterjedt név, lásd Szinga-Pur, indiai Nag-Pur és mások.

Kajumars alapította Balkh városát. Bal jelentése Nagy és Ragyogó, a Kh speciális magyar kicsinyítő hang, lásd a Vaj-k nevet. Balkh alapítója más iratok szerint Ádám, Kajumars pedig azonos lenne Ádámmal.

Magyar dinasztiák sok helyen uralkodtak a Földön. Maga a Dinasztia név is magyar eredetű. Azok a magyarok, akik már 200.000 éve megalkották a betű ábécét, meglehetősen értelmesek voltak, nem szabadna az ősökről lekicsinylően nyilatkozni. Az a nyelv, amelyen beszéltek, a magyar nyelv egyszerűbb, ősibb változata volt. Az ősi, egyszerűbb magyar nyelv számtalan ágra vált, miközben folyamatosan fejlődött. Ez az alapvető oka annak, hogy nagyon sok területen találunk magyar neveket, ha keresünk.

Németi Kálmán írja, hogy Agathangelosz, Tiridat örmény király titkára Kr. u. 305-ben a Nisibi díszoszlop feliratán ezt mondja, amely szöveg olvasható Sebeosz örmény történetírónál:

„Ezek a pártosok fejedelmei, kik atyjuknak, Arszaknak halála után uralkodtak Bálban, a kusokon. Az első pártos királynak, Arszaknak, 4 fia volt, kik közt roppant birodalmát felosztotta.

Az elsőnek adta az Euthalitáknak – Hunnoknak – országát,

A másodiknak az Indusokét, a harmadiknak a Pártusokét – Perzsákét, negyediknek az Örményekét.

Arszak 130 évig élt és uralkodott 56 évig; halála után fia Arszak uralkodott a Partusokon, Kuson, Bál városában.”

A Pártus név a Párduc magyar név variánsa. Pár-Duc jelentése Háza a Csillagoknak, mivel a párducok bőrén kis csillagok láthatók. Az Örmény szintén magyar eredetű név, Ar-Mén, vagyis Mennyei-Hegyek a jelentése. Az Indus névben az In Isten, a D speciális magyar kicsinyítő. A név az Ind folyóra vonatkozott elsősorban, amely névből született az indiaiak neve. Az Indus latinos név, ezért az Ind, Hindu megbízhatóbb. Bál városának neve Nagy és Ragyogó jelentést visel. A Kusok Choreneinél Avarok, ami kétségtelenül igaz.

Arszák neve Hegyek-Fősége értelmű, az úrság és ország szavainkhoz hasonló szerkezetű. Sztrabón szerint Kr.e. 256-ban veri meg a görögöket, Chorenei Mózes szerint 31 évig uralkodott, utána fia, Ardaszesz 26 évig. Ez összesen 57 év. Mai magyar királylistákon Arszak 250-247 között volt király, ami 3 évet jelent. Még a görögöket sem ő veri meg. II. Arszak nevét Tiridatnak is írják.

I. Artabán neve Arta Bán, vagy Ar-Tabán lehet, valószínűbb az első forma. Priapati a Pir-Apáti forma szerint Nap-Apáti. Ismert még a Phraatész, Mithridatész, Gotarzész, Orodész királynév.

Szinatrukész, vagy Szanatruq a Trák Úr jelentést tartalmazza. Uralkodott még Vononész, Vardanész, Kinnamosz, Phraatak, Vologaiszész, Pakorosz, Oroszész, Artavaszdész, és Suren. Az örmény királyok hun származásúak. Az örmény királylista Kr.e. 188-tól kezdődik és Kr.e. 10-ig tart. Artavaszdész, Tigranész, Gurasz neveket ismerjük. A nevek erős görög hatás alá kerültek.

XIV. FEJEZET: KÍNAI TUDÓSOK IGAZSÁGAI

Kon-Fu-Cse mondta, hogy a hunok északról törtek be Kínába. Kétségtelenül igaza volt, mert igen nagy tudós volt, és a mondanivalóját óriási tudásanyagból összegezte. Konfuciusz (551-479) neve Kung Fu-ce, illetve Kong Fuzi volt a korabeli írások alapján. Az északiak hun mivolta számtalan régészeti lelet szerint is bizonyítható. Kína északi részén magyarok, vagyis hunok éltek, akik sok tízezer év óta voltak lakói a területnek. Amikor a magyar törzsek behatoltak Ázsia északi részébe, akkor a nevük nem magyar volt, de a kultúrájukat a „magyar” összefoglaló névvel lehet és kell illetni. Legalább 40.000 éve jöttek az első magyarok Szibériába, nyugati irányból, ami olyan nagy idő, hogy nem vagyunk képesek összekötni a genetikai és nyelvi hagyományokat a kínaiakkal, a nagy idő távolsága miatt.

Azonban ez nincs teljesen így. A kellő magyar nyelvi vizsgálatok pontosan megmutatják a magyar nyelv, és a kínai nyelv közötti genetikai rokonságot. A rokonság a magyar felől halad a kínai nyelv, nyelvjárások felé. A magyar nyelv az alapnyelv, amiből sok kínai nyelvjárás fejlődött ki. A bizonyítás iránya ebből az alaphelyzetből indulhat ki, bármilyen más koncepció csak késlelteti az igazság feltárását. A ragozó alapszerkezet az izoláló szerkezet felé fejlődött az évezredek múltával. A nyelvi szerkezetek kialakulására a társadalom felépítése hat rendkívüli erővel. De az is igaz, hogy kínai nyelv teljesen más felépítésű a ragozó nyelvekhez képest. Ezért a magyar és a kínai (mandarin) nyelvek rokonítása nagyon nehéz.

Még az is rendkívül fontos, hogy a magyar nyelv, valamikor az ősidőkben, két magánhangzó rendszert fejlesztett ki. A rövid magánhangzók mellett megjelentek a hosszú magánhangzók. Ez a két magánhangzó rendszer ment be Kínába, ahol további fejlődésen ment át. A kínai nyelvben négy magasságú magánhangzó jött létre, ami a két magyar magánhangzó rendszer megkettőződéséből eredhet. Déli irányban, a vietnámiaknál a rendszer már hat magasságú magánhangzóból állhat. Egy kínai szó ezért, a benne lévő magánhangzó magassága miatt, akár négy jelentéssel is bírhat. A kínai hangok is valamennyire különböznek a magyar hangoktól. A pinjin modern írás betűinek kiejtését külön meg kell tanulni, hogy kimondhassuk a kínai szavakat. Azután a kínai írás 3.500 éves legalább, a hosszú idő alatt a leírt jelek kiejtése változott, ezért a mai kiejtés más lehet, mint a régi kiejtés.

A kínai írás és nyelv rendkívül gazdag, értelmezni a szavait rendkívül kockázatos. Mivel a kínai szavak egy részét a magyar nyelvből kívánom eredeztetni, ezért nagyon ingoványos terepre merészkedem, olyan helyekre, ahol jó lenne vezető, aki jól ismeri a kínai nyelvet (a mandarint legalább). Mivel ilyen vezetőm nincs, a levezetések csak a mélységes meggyőződésemre alapulhatnak, ami szerint a magyarok, vagyis hunok, és a kínaiak rokon népek. Kon-Fu-Cse véleménye szilárd alapot ad a vizsgálatok természetéhez és szükségességéhez.

Kínában a modern, vagy mai ember nagyon régen megjelent. A kínai tudomány nem fogadja el az amerikaiak által erőltetett afrikai eredeztetést, hanem helyette ázsiai eredeztetést javasol. Az emberiség a kínai tudósok szerint Ázsiából ered. Ha engem valaki megkérdezne, mi a véleményem a két elméletről, én a kínaiaknak adnék igazat. De engem senki nem kérdez meg, ezért aztán be is fogom a szám.

A tupaják és a főemlősök ázsiai eredetűek, amint a méhlepényes emlősök döntő többsége is. A legújabb kutatások igen sok emberszabású fajt tártak fel Ázsiában. Az emberek közé sorolható leletek kora Afrikában és Ázsiában is igen régi.

A Pekingi ember Homo erectus lehet legalább 700.000 éves. Arcszerkezete nagyon hasonló a mai mongolidok arcszerkezetéhez, ami azt bizonyítja, hogy a mai kínai népesség és a Pekingi ember között genetikai leszármazás létezik. A Homo sapiens a Csou-kou-Tien barlangokban 50.000 és 35.000 között élt. A barlangok felső szintjei tartalmazzák a csontleleteket. Más adat szerint 60.000 éves az itteni bölcs ember (Homo sapiens). Ez a kor még belefér az Afrikából elméletileg kivándorló emberek idejébe, akik 74.000 éve hagyták el a nagy déli kontinenst. Természetesen a 74.000 évvel is problémák adódnak, mivel a Karmel-hegy Homo sapiens leletei 120.000 évesek. A Karmel-hegy Izraelben van, nem Afrikában. Nem tudni, mi akadályozhatta volna meg a mai embert a további terjeszkedésben, ha már túljutott a Sinai földszoroson, amit mi Hirus Ajtunak nevezünk. Az Avas kőbányászai 150.000 éve kezdték meg munkájukat, akik bizonyára szintén mai emberek voltak. A Pekingi ember és a mai kínaiak közötti kapcsolat súlyos gátat szab a Homo sapiens afrikai kivándorlásának elmélete elé. Kétségtelenül nem igaz a Homo sapiens afrikai eredete.

A Gyenyiszovai ember, a genetikai vizsgálatok szerint, legalább egymillió éves Ázsiában. De a neandervölgyiek is behatoltak Közép-Ázsiába, továbbá a Homo floresiensis is meglepően régi. Flores sziget hobbitjai 800.000 éve jelentek meg Indonéziában, a kezdetekben még talán Homo erectus fajként, vagy esetleg nem is a Homo nemzetségbe tartoztak. A Palau-szigetek titokzatos törpe embereiről szinte semmit nem tudunk. Rengeteg más embertani titok van még Ázsiában, amelyeknek vizsgálata sokkal pontosabb képet adhat majd a jövőben az eredet-kérdésekről, mint amilyeneket ma ismerünk.

A kínai őstörténet alig van feltárva, ami nem tér el a többi emberek lakta területek őstörténetétől. Azért, mert az őstörténet feltárása rendkívül nehéz. Ha a neolit kultúráktól számítjuk Kína létrejöttét, akkor a mezőgazdálkodás kezdeteitől kell Kína létezését számítani. Az első központok Kr.e. 9.000 és 8.000 táján jönnek létre. Azt kell feltételezni, hogy a növénytermesztés eszméjét máshonnan hozták be Kínába. Az olyan bonyolult gazdálkodási eljárások, mint a növények termesztése, csak rendkívül hosszú idő után jöhetnek létre. Az előzmények Pannóniában Kr.e. 19.000 táján már megvoltak, Ságvár környékén a kapák és ásók egyértelműen növénytermesztésre adnak bizonyítékot. A Peloponnészoszi kemencék Kr.e. 32.000 évesek, amelyekben már kenyeret sütöttek. Akkor még Pannónia és Hellász is a magyarokhoz tartozott.

Kínában manapság divatos a sokközpontú, vagy multicentrális civilizáció elmélete. Eszerint Kínában legalább hat központban, közel egy időben jött létre a neolitikus forradalom. Éppen ez a neolitikus forradalom köthető a magyarokhoz, pl. Göbekli Tepe népéhez, akik szétrajzottak a Földön, éppen a Kr.e. 9-8.000 évek táján. A Göbekli Tepe népe a szavárdokkal azonos. A sokközpontú elmélettel szemben áll a kínaiak nyugatról való származása. Ez az elmélet arról szól, hogy a kínaiak a nyugati magyaroktól származnak, az europid magyarok és helyi mongolid népesség keveredéséből jött létre a kínai nép.

Az északi tungid rassz magas termetű, a magyarok és őslakók keveredésből jött létre, a déli szinid rassz alacsonyabb termetű, eredetük talán az őslakókhoz köthető.

A Yang-Shao kultúra népe nyugatról érkezett Észak-Kínába. A kultúra idejét Kr.e. 5.000 és 3.000 közé helyezik, más adatok Kr.e. 4.000 – 2.500 közötti időről beszélnek. Ez a kultúra magyar eredetű. Képviselői nyugatról érkeztek, a múmiák számtalan lelete bizonyítja európai eredetüket. Az európai magyarok ebben a kultúrában keveredtek a mongolid kínaiakkal, így jött létre a han nép. Az europid népesség, amit a magyarok képviseltek keleten is, egészen Japánig hatolt. A magyarok szőke, vörös, világosbarna és fekete haja sok múmián látható Kínában. Egyes kínai, tehát han csoportok haja ma is szőke, ami a magyaroktól való eredés genetikai bizonyítéka. Ugyanis a régi korokban germán, kelta, szláv, finnségi népek nem is léteztek, ami kizárja a tőlük való eredetet. A több száz múmia, amit felfedeztek a kutatók Kína északi részén, egyértelműen europid, gyakran szőke hajú embereket bizonyít, akik a magyar írással érkeztek a területre. Ki tanította meg a kínaiakat az írásra? Csak nem a magyarok, akik minden más népességet is megtanítottak írni, gyakran úgy, hogy összekeveredve velük a saját magyar ábécéjüket fejlesztették tovább az adott kultúrában?

A Tarim-medencében felfedezett temetőt Small Rivernek nevezték el, egy kis folyó után. Itt a legidősebb múmia 3980 éves, a temetkezés Kr.e. 400-ig tartott. Victor Mair amerikai kutató szerint a tokhár nyelvet beszélték, amit nem tudni, honnan vett. Egészen biztos, hogy nem a tokhár nyelveket (kettő is van) beszélték, amire nincs semmilyen bizonyíték. Arra viszont van, hogy Kr.e. 2.000 idején is a magyar ábécé már el volt terjedve Belső-Ázsiában. Victor Mair bizonyára nem hallott a magyar írásról, mert ha hallott volna, talán nem tokhározza le a múmiákat. A tokhárok amúgy 2.000 éve jelennek meg, és mára már kihalt a nyelvük, nem volt közük a múmiákhoz. Victor H. Mair és J. P. Mallory 1994-ben jelentették be, hogy kaukazoid típusú múmiákra bukkantak a Tarim-medencében.

Khercheni embernek is nevezik a leleteket. A hajuk szőke és vörös, a szemük állítólag kék. Skótkockás gyapjúszövetük volt, csizmák, övek, a kerék ismerete, a bronz ismerete volt rájuk jellemző. Ezek az adatok megfelelnek a magyaroknak. Az is elképzelhető, hogy kelták is voltak köztük. Tudni kell, hogy a keltákat mindig testvéreknek tekintettük, egyes telephelyeken a magyarok és kelták bizonyítottan együtt éltek Európában. Minket gyakran szkytháknak neveznek. A fémeket és a bronzot a magyarok fedezték fel.

Loulan Szépe egy magyar vagy kelta hercegnő lehetett. Ő Kr.e. 2.000 körüli, a Kherkhan melletti Kaurigalban fedezték fel.

Egy ötvenöt éves fehér férfi mellett három nő volt eltemetve Kherkhan közelében. Ideje Kr.e. 1.000. A szőke hajú zagunluki múmia Kr.e. 1.000 körül élt. Egy csecsemő, talán három hónapos, szintén Zagunlukban lett eltemetve. Szemét kék lazurit kövekkel rakták ki. Továbbá kockás mintájú szőttesek is előkerültek, olyanok, mint amilyeneket a magyarok ma is használnak.

A temetkezések csónakok alá történtek. A magyarok egyes nemzetségei is csónakokba temetkeztek. A csónak magyar eredetű szó, a Csó Csillagot és Vizet is jelent. A halott lelke a csónakban szeli át az űróceánt, hogy eljusson Isten Mennyországába. A vikingek és mások csak tőlünk vették át a csónakkal való temetkezést.

A Longshan kultúra 2.500 – 1.700 közé tehető. Még a Hsziaotuni kultúra jelentős, de vannak kevert kultúrák is, és további fontos kultúrák, amelyekről nehéz kideríteni, mennyi közük van hozzánk, magyarokhoz, vagyis hunokhoz. Kína őstörténete nagyon bonyolult, de nem annyira, hogy lehetetlen lenne a nyugatról jövő magyarok, vagyis hunok, és a helyi ősnépesség keveredésének feltárása. Talán egy külön dolgozat kellene a magyar-kínai rokonság alaposabb megismeréséhez.

Rövid áttekintés szükséges ahhoz, hogy a hun történéseket jobban bekapcsolhassuk a kínai időrendi viszonyokba. Csupán a legfontosabb kínai dinasztiákat lehetséges megemlíteni, akik a hunoktól eredhetnek, vagy a magyarokkal vérségileg keveredtek. A kínai történelem és a dinasztiák időbeli felvázolása most nem lehet cél, mivel a hun magyarokról kell most beszélni.

Huang Ti, a Sárga Császár volt az első uralkodó, akit a kínaiak ismernek. Uralkodása Kr.e. 2.698 körül történt. Az időpont meglehetősen fiatal az egyiptomi, a mezopotámiai, de legfőképp a magyar őskirályok uralkodási idejéhez képest. Huang Ti a mitikus aranykorban ült a trónon, eredetileg isten volt, utána még négy aranykori király következett. Azonban fontos azt is tudni, hogy van egy hármas királyi rendszer is.

A Szan Huangról, a három mitikus uralkodóról is ismertek írott feljegyzések. Fu–hszi, Szuj-zsen és Sen-nung volt a három uralkodó neve.

Az öt mitikus uralkodóhoz tartozik a Közép magasságok ura, Huang-ti, Kelet ura, Taj-hao (Fu-hszi), Dél ura Jen-ti (Sen-nung), Nyugat istene Sao-hao, Észak ura Csuan-hszü. Mindegyik istenhez több segítő tartozik, saját jelképeik vannak saját templomokkal. Az aranykor királyait Kr.e. 2.205-ben Nagy Jü által alapított Hszia dinasztia követte. Ismert az öt király közül Jaó, aki a magyar Jó névvel azonos, ma is mondjuk a Jó szót Jaó formában. Nagy Jü volt az aranykor ötödik királya. Azt is kell látni, hogy az aranykor királyai többen voltak, mint öten, mert a 2.698 és 2.206 közötti időt nem tölthette ki csak öt uralkodó. A Huang Ti meg, mint Sárga Isten/Úr, magyar nevekből is táplálkozhatott. Ami Huang Ti nevének magyar nyelvű valószínűsítését is realizálhatja, az a következő. A Hu-Ang Mennyei-Élet, a Ti a kínaiban Isten, Úr is, de más jelentése is van. A Huang Sárga, ami a Napot, mint az Élet Mennyei adóját is megnevezheti. Lásd Huang-ho, Sárga-folyó. A Hu a magyarok népneve, pontosabban az idősebb magyar ember neve, az Ang pedig az Ank-hoz nagyon hasonló szó, ez utóbbinak Élet a jelentése. Ezért a Huang – Sárga szó levezethető a magyar nyelvből, a Ti pedig a magyarban Élet és Borda, a kínaiban Isten és Úr, de a két Ti nép, a hunok két népe valószínűleg a Napistent jelöli nevében. A Hu név alatt a kínaiak a barbárokat is értették, vagyis a magyarokat. Természetesen a kínaiak a barbárok, mert mindenre mi tanítottuk meg őket, de a kölcsönös becsmérlés elterjedt volt a régi időkben.

A Hszia dinasztia, mint Nyugat, mert a Hszi jelentése Nyugat, Kr.e. 1.765-ig állt fenn. A dinasztiához 17 király tartozik, a dinasztia biztosan létező volt, amit azért kell kimondani, mert sok kutató megkérdőjelezte létezésüket is. Mivel a magyar nyelvet rendkívül erősen keverik a kínaival a legrégebbi írásos adatok, ezért a Hszia (Xia, Hun) neveket nem merészelem kutatni. Az utolsó Hszia királyt zsarnoknak kiáltották ki.

A Hszia (Hun és Nyugat) dinasztia (2205-1765) után a Sang dinasztia következik. A San a Hegy, ami mutatja a Sang jelentését is, vagyis a magasságot. Ebből a fogalomból ered a Sang-ti – Császár, vagyis Menny Fia fogalom is. A „San-Ga” a Hegyi-Ház magyarul, amiből eredhet a San-G név. Hátsó rövidülés adja meg a név magyar eredetét. Az ilyen nevek tömegesek az angolban is, a kínaiban is, kettőjük között van a magyar, amely alig. hogy létezik manapság.

A Sang dinasztia, amely jelentős részben hun, vagyis magyar eredetű, alapozta meg Kínát. Kezdete Kr.e. 1.765-től számítódhat. A Sang dinasztia Kína legnagyobb dinasztiája, a kínaiak és magyar nyugatiak szövetségéből létrejött hatalom. A Sang dinasztia utolsó királya, Csou Hszin, szintén megkapta a zsarnok titulust.

A Hszia (Xia) kultúra az Erlitou kultúrával azonos. A Hszia helyes kiejtése valamikor Hun volt, emiatt a Hszia kultúra egyértelműen magyar eredetű. A kőházak megjelenése Kínában a hunokhoz köthető. A kínaiak fával építkeztek, csak az alapok készültek kőből. De tisztán kőből épült házak is létesültek, amelyek a hunok hatására készültek. A szövés és fonás is a magyarok adománya a kínaiaknak. A kerámiát is a magyarok találták fel, Dolni Vestonice leletei 25.000 évesek, ahol kerámia töredékek halmait tárták fel a régészek.

Mivel a kínaiaknál a Nyugat ma is Hszi, vagy Xí a pinjin írásban, kétségtelennek kell látnunk, hogy a Hszia (Hun) dinasztia Nyugati eredetű, és azonos az europid magyarokkal, akik Kínába érkeztek már sok-sok ezer év óta. Kr.e. 9.000 körül már biztosan ott voltunk Kínában, és keveredtünk a helyi lakosokkal.

A Sang dinassztia után a Csou dinasztia következik. Kétségtelenül árulók voltak, a Sangok megdöntése érdekében sok hamis dolgot találtak ki. Kína történelmét átjárja a rengeteg árulás. A Csou dinasztia eredete is a hunokhoz köthető. A Sang dinasztia a Szung dinasztiában élt tovább Dél-Kínában. A Csou dinasztia sok évszázadig uralkodott, de végül őket is leverték. A sok házasodási szövetség miatt szinte lehetetlen megmondani, melyik uralkodóház melyik másik uralkodóházzal van vérségi kapcsolatban, ami a politikai tetteket is erősen befolyásolta.

A Tavasz és Ősz időszaka a Csou dinasztia első szakasza, Kr.e. 722-től 481-ig tartott. Az is biztos, hogy a Csou uralkodók felmenői „herceg” címet viseltek, ami bizonyítja, hogy árulók voltak a központi Sang uralkodókkal szemben. A Csou uralkodási rendszer nem sokban változik a magyar uralkodói szokásokhoz képest. Annyi bizonyos, hogy a kínaiak folyamatosan fölényre tettek szert az europid magyarokkal szemben. Ennek fő oka a térség mongolid jellegű népessége volt, ami a keveredés folyamán fölénybe jutott az europid jellegekkel bíró, de kicsiny részarányú magyarokkal szemben. De a magyarok hozták a fejlettségi haladás titkait, ezért aztán a helyi kínai uralkodók teljes szeretettel fogadták be a nyugati magyar, hun betelepülőket a saját családjaikba.

A Csou királyok őse is nyugaton élt. Adatok bizonyítják, hogy a család vallási szertartásai a Zsung és Ti törzsek rítusait követték, amelyekről később leszoktak. A Zsungok a Hungok lehettek, a Ti népek meg magyarok, mivel a vörös és fehér ti törzsek a magyar és egyiptomi színeket viselték népnevükben. Vu király volt az első Csou uralkodó, aki legyőzte a Mu-síkságon a Sang seregeket. Mu-síkság, vagy felföld a neve miatt is érdekel minket. Mu jelentése Fény, a magyarban, szumerban elterjedt szó. A kínaiaknál a Mu Anya. Van egy király is, aki Mu nevű, és arról híres, hogy távoli területekre vezetett hadjáratokat. Tetteit a legendák sorába utalják sokan. Egy alakalommal a Hszi Vang Mu – Nyugati Királyi Anya – nevű uralkodónőt látogatta meg. Az uralkodónő nem legenda, szerintem, hanem létező nyugati királynő volt. Mu királyról kiderült, hogy ő is létezett, valódi király volt. Mu eredetét itt kell keresni. A szó „kelet”, vagyis Fény értelmű, létezését a magyarok (hunok) terjesztették el a földön. A Csendes-óceán régebbi neve is Mu volt.

Sosem gondoltam volna arra, hogy a kínai tartományok neveihez bármi közünk van. Azonban Hunan történetét felületesen megismerve, megdöbbenve a névtől, azt kellett látni, hogy Hunan neve Hun és An, az Égi Hunok területének bizonyult. Hunan a Jangce mellett van, a folyótól délre. Nem kínaiak lakták, hanem egy ismeretlen nép, szerintem a magyar hunok. Miután rájöttem, hogy a Szungok is lehetnek hunok, hiszen a Sangok délre vonult testvérei, akkor Hunan népe is lehet Hun, mert ezt mondja a tartomány neve. Hunan népe később keletre vonult, talán Kr.e. 1.200 környékén, először Tajvanon kötöttek ki, azután kihajóztak Polinéziába, Tahiti központra, ahova nagyjából Kr.u. 1.200 táján érkeztek meg. Innen vándoroltak szét Hawaii, Új-Zéland és a Húsvét-szigetek irányába, valamint még sok helyre. Mivel a polinézek nyelvében sok a magyar szórokonság, úgy tűnik, hogy Hunan volt az a kapcsolódási pont, ahonnan a testvérség eredhet. A polinéz írás 72 jele teljesen azonos az Indus-völgyi kultúra írásának 72 jelével.

Hunan fővárosa Cs’angsa, a Cs’u királyság fővárosa volt. A nép nem kínai volt, hanem más csoporthoz tartozott. Faszobrocskákat tártak fel, amelyek a polinéz, vagy a maori motívumokat viselik, pl. kiöltik nyelvüket.

Honan tartomány neve is a Hon és An magyar nevekből áll össze. Több más kínai tartomány neve is levezethető a magyar nyelvből, de ezeket a bemutatásokat akkor célszerű elvégezni, ha ismerjük a másik oldal, most jelesen a kínaiak értelmezését.

A „hegemón” korszakban a vezetők Pa nevet viseltek. A Pa megegyezik a magyar Pa szóval, a Pa-Fa-Fő-Fej sorozattal. A magyar Apa nagyjából A-Pa, vagyis Nagy Fő értelmű.

Azt kell megállapítani, hogy a dinasztiák neveinek többsége jól érthető magyar nyelven. A magyar, vagyis hun behatolás Kínába sok évezredig tartott. Számtalan régészeti lelet igazolja a nyugati magyar bejövetelt, Kínába, ha azonban a kínaiak nem akarják a magyar-kínai rokonságot, akkor szóljanak, és soha többé nem fogok a testvérségről beszélni. Ami úgyis az istenek szférájába tartozó fogalom, mármint a testvérség.<