20211205
Last updateK, 23 nov. 2021 5pm

rovas logo

2013 február 17, vasárnap

Az ékírástól a rovásírásig - 2. kötet

Szerző: Fehérné, Walter Anna

ZÁRÓSZÓ

Közel tizenötéves aprólékos, de jól megszervezett gyűjtés eredménye sűrűsödik az "Ékírástól a rovásírásig" két kötetében. Kezdeti elgondolásom az volt,hogy az egy kötet terjedelmét nem haladja túl a gyűjtött anyag, de a szinte "világszervezeti" méretet öltő segítőszándék munkatársaim részéről két kötetnyire duzzasztotta a rovásemlékeket.

S még így sem teljes a munka. Befejezés után, sőt még ma is egyre-másra küldenek újabb rovásemlékeket. Ezekből talán egyszer pótkötet alakul. Így lenne szép. A könyv nem könnyű olvasmány. Nem is akar az lenni. Inkább egész könyvtárt pótol főleg azok számára, akik a Hazán kívül élve keresik múltunk kultúrát hordó írását.

A kétkötetes "Ékírástól a rovásírásig" egyik főbb célja - mint azt bizonyára észrevehették Olvasóim - a magyarság ősi bölcsőjének, régi hazájának keresése. Vékonyka, de erős fonál, végigvezetve összes rokonnépeinknél, egyetlen családba fonva az apró rovás-gyöngyszemeket. Könyvünk eme szándékát, - úgy hisszük - sikerült elérnünk,

S a rovásírás megbecsülésére nem mondhatunk magasztosabb ítéletet és egyben buzdító intelmet, mint BARANYAI DÉCSI JÁNOS 1598 március 5-én TELEGDI JÁNOSHOZ intézett levele:

"A magam részéről méltónak ítélem e betűket nemcsak arra, hogy valamennyi iskolánkban tanítsák, hanem arra is, hogy mindenrendű honfiaink, gyermekek, ifjak, öregek, asszonyok, nemesek, parasztok, egy szóval: a kik csak magyaroknak akarják magokat neveztetni, megtanulják..."

Ezért értékeljük nagyra a két kötet mecénását, a Los Angeles-i KÖRÖSI CSOMA TÁRSASÁG ROVÁRÍRÓ CSOPORTJÁT, mert ezt a nemes eszmét tűzte ki céljául: megtanulni és megtanítani ősi rovásírásunkat. S miután egy nép sem maradhat fenn a történelemben, amely múltját nem tiszteli, már valóban végszóként idézzük FISCHER ANTAL KÁROLY 1889-ben megjelent rovásírásos könyvének imádságos fohászát:

fa_er_2-343

ISTEN ÁLDÁSA LENGJEN A MAGYAR NEMZET FÖLÖTT!

Számkivetésünk 30. karácsonyán, 1975-ben
Buenos Airesben

Fehérné, Walter Anna


Megnyitva 94132 alkalommal

Hozzászólás   

#4 Rovásírás oktatás és festmény készítés (Csollár Nelli festőnő) - Esztergom/Zsarátnok Műhely - Csollár Nelli előadásMandala75 2021-11-04 16:06
Rovásírás oktatás és festmény készítés:

A magyar rovás a mindenséget, az ősi tudást jelöli szépen rendszerezve az élet értelmét. Ha a rovásjeleket újra használni kezdenénk a mindennapjainkban, az ősi rezgés és tudás feléledne és segítené az életünket.

Zsarátnok Műhely (Esztergom) 2021 okt 22., Csollár Nelli rovás festés, oktatás:

- első tíz percben bemutatja hogyan készítették az alap festményt.
- a 11. perctől kezdődik a rovásjelek fel-festése és tanulása.

Mindez megerősítő rövid mondatokkal, így könnyen szinte játszva megtanulható.
Akár ált.isk-szakköri foglalkozáson, vagy technika vagy rajz órán is.
1ó 22p az előadás hossza:
www.youtube.com/watch?v=sgY-As-XSBQ

Meghallgatni is érdemes, de lefesteni is :)


megjelent a könyve melynek címe: "A jelek játéka”.
www.facebook.com/csollarnelli/

www.facebook.com/search/top/?q=Csoll%C3%A1r%C2%A0Nelli%C2%A0
#3 még egy segítség:vándor 2013-12-30 13:37
#2 Belgium, Andenne/5300lajos 2013-12-30 00:18
csak kettot ;

- az Egyház sehol sem tiltotta meg azt, hogy amikor egy nép fölvéve a kereszténységet megtartsa saját írását

- a tudomásom szerint egyetlen tárgyi bizonyítékunk nincs (jelen pillanatban), hogy Arpádék használták volna a rovásjeleket. Pedig ezek használtak voltak a K-M -ben már a VII. sz. -tól (szarvasi csonttutartó; nagyszentmiklósi aranyedények ...). Az egyedüli rovásos szövegecske, melyet egy honfoglaló sírjában találtak, nem értheto magyarul ...
ezen elobbi alapján azt kell mondjuk, hogy Arpádék nem voltak magyarok (ugyanis nem magyarul beszéltek) és így a székelynek mondott rovás elé, nem szabad a magyar szót tennünk (tehát az egy "magyar rovás" helytelen, nem létezo) ...
vagy a magyarazonosságot kell áttennünk a befogadók javára ...

- egy harmadikat ráadásként; a IX. sz. végén bejött népség (hogy az honfoglalt, vagy sem) a maga 10-15 % -ával nem tarthatta fenn nyelvét. Ezért a nyelvünk, amelyet ma magyarnak nevezünk, nem
a magyaroknak nevezettektol jön, hanem az ezeket
befogadó, akkor avaroknak nevezett néptol ...
+1 #1 2440 SzázhalombattaPetrás Magda 2013-06-03 15:44
Tisztelt Címzett!

Az alsósófalvi számadóbot valóságát szeretném igazolni, ha szóban is.
Édesapámtól tudom, aki 82 éves, hogy dédapám testvére Petrás Mihály még az ő gyerekkorában is róvásbetűkkel írt, mert más betűket nem ismert, és mint major sok mindent számon kellett tartani az állatokkal és tulajdonosaikkal kapcsolatosan.
A cikkben szereplő Petrás János az én ükapám dédapja lehetett, aki 1910 halt meg és fejfája a sófalvi házunk közelében levő Lukács-féle temetőben ma is megtekinthető. A mesterség fiúról fiúra szállt, mert az én nagyapám is major volt, folytatva az ősi mesterséget.

Üdvözlettel:
Petrás Magda

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások