Nevezzük őket egyszerűen magyaroknak, amire igen sok bizonyíték áll rendelkezésre.Egyszerűen azért, mert Európa ősi népessége tudott írni, a magyar rovásírást alkalmazta a magyar számírás mellett, az írást magyar nyelven lehet olvasni. Manapság a szkíta nevet alkalmazzuk, a görögök szkytha alakban írták ezt a népnevünket.

Nagyon ősi nép a szkíták népe, amit ismertet Hérodotosz is. A szkíták annak az Európába bevándorló népességnek az utódai, akik valamikor 40.000 éve tűntek fel Kelet-Európa síkságain. Illetve néhány tízezer évvel előbb, akik a Homo sapiens fajhoz tartoznak. Nevezzük őket egyszerűen magyaroknak, amire igen sok bizonyíték áll rendelkezésre. Egyszerűen azért, mert Európa ősi népessége tudott írni, a magyar rovásírást alkalmazta a magyar számírás mellett, az írást magyar nyelven lehet olvasni. Manapság a szkíta nevet alakalmazzuk, a görögök szkytha alakban írták ezt a népnevünket.

        A szkítákat minden magyar krónika, egyéb régi írott forrás, továbbá számtalan magyar szerző a magyarok ősei közé sorolja. Se vége, se hossza a bizonyítékoknak. Van egy másik csoportosulás, akik viszont tagadják a szkíták magyarságát. Egy harmadik szerzői tábor azt állítja, hogy sokféle szkíta nép élt, akik nem egy nyelvet beszéltek, de a pusztai népekre általánosan a szkíta nevet ragasztották, mint a görögök. E sorok írója azt állítja, hogy a krónikáknak, a magyar hagyományoknak van igaza.

Mintegy Kr.e. 5.500 körül a Dnyepertől nyugatra déli eredetű népesség élt. Ez a népesség Kis-Ázsián keresztül érkezett az Égeikumba és Thesszáliába, majd innen a Balkánon keresztül Erdélybe és Nyugat-Ukrajnába. Már a Kr.e. VI. évezredben akcióban voltak, és sok közük van a mükénéi, atlantiszi és trójai magyarokhoz. Göbekli Tepe e nép indulási körzete Kr.e. 8.000 körül, de azt kell gondolni, hogy ez a rendkívül fejlett nép más területeken is élt, amire régészeti bizonyítékok vannak.

A Dnyepertől keletre a Kaukázusig, Kr.e. 5.000 körül kezdetleges törzsek éltek, a földművelést nem ismerték. Ebbe az övezetbe Kr.e. 5.500 körül, tehát viszonylag igen régen, törnek be a területszerző magyar jellegű csoportok, nyugati irányból. Az ősibb lakosságot hamarosan kiszorítják, de kelet felé terjeszkedve a Dnyeper mentén megállnak. A régészet a Kukutyin-Tripoljei kultúra népeként ismeri a terjeszkedőket.

Blagoje Govedarica (Hamburgi Egyetem) a Zeptertrager-Herrscher der Steppen – 2004, a Jogarhordozók – A puszták urai című művében azt írja, hogy Kr.e. 5.100 körül Erdélyből indultak vándorlásra, igen nagy lélekszámú népesség volt, és öt központtal álltak kapcsolatban. Az öt központ a Kárpát-medence, a Duna torkolatvidéke, Etelköz, a Volga-Kaszpi körzet, és az Észak-Kaukázus. Polgár-Csőszhalom lelőhelynél, Kr.e. 4.800-ban, zsugorított, guggoló testhelyzetben való temetkezés történt.

A Cucuteni-tripolje kultúrában a tripoljei gyékény ábrázolása az életfával, rendkívül hasonlatos a magyar hasonló ábrázolásokra, ezért a legjobb magyar népművészeti szerzők magyarnak mondják az ábrázolást. Kukutyin magyar várostól keletre a Kukutyin-Tripolje kultúrában Kr.e. 4.000 táján 4.000 települést szándékosan felégettek. Ez a mozzanat nagyon hasonlatos a Göbekli Tepe népének viselkedéséhez, akik a kőépítményeiket nagyjából egy precessziós fok idejének, vagyis 72 évnek megfelelően, szintén betemették. Kukutyin neve magyar nyelvű, a Ku Kő, Ku-Ku Kövek, a Tin Isten neve. Tin az etruszk főisten, amely név a magyar Ten névvel közvetlenül rokon. Még megemlítendő, hogy a térségből éppen Kr.e. 4.000 körül messze keleti irányba jelentős népmozgás történt.

Közép-Ázsia felé déli emberek expanziója már legalább a VI. évezred óta tart, de ez nem biztos. Lehet, hogy a szumer centrális övezet lakossága esetleg éppen Közép-Ázsia felől, vagy más tájról érkezett Szumerba, több hullámban. Götz László ír a szumerok terjeszkedéséről Közép-Ázsia irányába. Az andronovói kultúra kb. 1800 körül fejlődik ki, szumer alapokról, de ennek a hatalmas és egységes kultúrának az alapjai már nagyon régóta szumeri törzsek által lakott területeken szilárdult meg. Annyi bizonyosnak vehető, hogy az andronovói kultúra megalakulásában szumer csoportok is részt vehettek.

Az ukrán és közép-ázsiai síkságok lakói Szaka nevűek, ami egységes eredetüket bizonyítja. A Szakák nem mások, mint az ide vándorló magyarok. Általában azt tartják, hogy „szaka” név alatt az irániak nevezték a szkítákat.

A régészet bizonyítékai megdönthetetlenek és végtelen számban bizonyítják a Szaka nép  szkítákkal való azonosságát.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy a Szakák indoeurópai népesség, bár ezt bizonyítani nem tudják. Mások azt képzelik, hogy a Szakák valamiféle kaukázusiak, de ők sem tudják bizonyítani elképzelésüket. A Szakák, és persze a Szkíták iránisága is elterjedt hipotézis, de ezek a kutatók sem tudják bizonyítani igazukat.

Manapság könyvekben és nagy tudáshordozó eszközökön, mint az interneten, általánosan elterjedt vélemény, a Szkíták és Szakák iráni beállítása. A Szkíták és Szakák nem irániak természetesen, hanem magyarok, a szumérokkal is kapcsolatban álltak.

A Wikipedia azt írja a szkítákról, hogy indoeurópaiak. Az arimaszpu szó Egy-Szemű értelmű, a Szpu pedig indoeurópai szó. Bár a Pu kapu, az akkádban is, a Pupilla szóban is szerepel, ami a Fény Kapuja jelentést tartalmazza.

Grandpierre Atilla: A Kárpát-medence hamisított történelme című előadásában a Kárpát-medence lakóit, mint magyarokat sorolja fel. A következő népneveket említi: Székelyek, Szkoloták, Szkíták, Hunok, Avarok, Ungarok, Hungárok, Magyarok, Ugrok, Utigurok, Kutrigurok, Kazárok, Alánok.

     A Kr.e-i I. évezredben Szkíták, Agatürszok, Szikanok, Szikamberek és Sziginnák, az I.u. I. évezeredben Jászok, Szarmaták, Szkíták, Hunok, Magyarok, Ugrok, Avarok lakják a Kárpát-medencét.

Táncsics Mihály írja, hogy Sesotris Kr.e. 1485-ben hunmagyarokkal szövetkezik. Mivel több Szeszosztrisz fáraó volt, az adatot igaznak kell elfogadni. Szintén Táncsics Mihály írja, hogy Ninus Kr.e. 1232-ben a szkítákat szűk határok közé szorítja.

Száraz György „Hun nemzetiség” című írásában sok adatot közöl, ami az interneten elérhető. Regino prümi apát Chronicon-jában írja 889-ben: A királyi szkíták a legrégebbi nép.

Nicolas Mysticos (852-925) ír a királyi szkítákról. Anonymus a szkítákról, II. Szilveszter pápa 10-11. sz. szintén a szkítákról értekezik. VI. Leo pápa azt állítja, hogy a magyarok és bulgárok szkíták, amiben tökéletesen igaza van. Anna Komnene (1083-1153) szerint a dákok magyarok. Dio Cassius és Zosimus szerint a Basztarna nép szkíta.

A Magyarok Világszövetsége történeti füzetek sorozatában a 3. címe: Letagadott eleink a szkíták. A 9. számú Grandpierre K. Endre emlékezete című. Grandpierre K. Endre egyik legnagyobb történészünk, aki sokat foglalkozik a szkítákkal, és bizonyítja könyveiben magyar nyelvűségüket.

A Szaka szóban a Szák, Szág is benne van, ami magyar szó, de a szumer nyelvben is jelen van, és Főség az értelme mindkét nyelvben. Továbbá rokon a Sák, Ság formákkal, amelyek csak az előbbiek változatai. Sőt, a Szék, Szég, Sék, Ség és egyéb formák is csak alaki módosulások. A Sák, Szág egyben jelent Északot is, ami a Dél Országától északra esik. Az Éj-Szak és É-Szak, Éj-Szaka, továbbá a Dél-Szak nevekben is felismerhető a Szak szó, ami a Szaka rokona.

Főség értelmű a Csákó is, ami a fejet védő eszköz, és Ságó lehetett a formája régebben, de az S - Cs evolúció miatt átalakult Csákóra. A Csák nemzetség is Sák volt régebben, a név jelentése Fő, Főség. Ehhez társul a Sakk, mint Fők, Királyok játéka, és a Sah rangnév, ami a Sák szumer szó származéka. Tokarev nagy orosz mitológus a Sah és Sakk neveket indoeurópainak véli, amit azonban cáfolnak a magyar és szumer szavak. A Sakk-Matt jelentése a Király-Halála.

A Sisak értelme Si és Sak, a Si tkp. Aranyos, a Sak a Főség ősi magyar neve. A földrajzi neveken kívül közneveinkben is tömeges ez a névcsoport. Van is sisak, amely aranyból készült, Mezopotámiában fedezték fel. A Szi a Nap neve is lehet, ami pl. a Szi-Bar-isz városnevekben is előfordul.

Szakasz, Szakos, Szák, Szakad és még több magyar szóban is jelen van. Régebben nyelvészeink a Szak szót két jelentésre tagolták, az egyik „rész, darab”, a másik a szakmányból származó szakma fogalmára.

Valójában az alapszó a Sza, jelentése Menny Fia és Száj. A Menny Fia fogalomból vezette le Tokarev a Sah és Sakk szavakat, ami helyes, csak éppen magyar eredetűek. Az Orr-Sza > Orca > Arc világosan bemutatja, hogy a Sza szónak van Száj jelentése is. Maga a Száj a Sza j-vel való kicsinyítése, de a Szák halászeszköz is Száj, csak itt a kicsinyítés a k-val valósul meg. A király beszélhet először, ezért a Sza két jelentése szorosan összefügg. De eredetileg a Sza népet jelölt, tehát a nép minden tagja Menny Fia volt.

A Sza-Ka jelentése Menny Fiainak a Háza. A Sza-Várd, Sza-Bin és Sza-Beus népek mind viselik a Sza jelentését. A Sza-Ud arab királyi nemzetség szintén viseli Menny Fia népnevünket. A Szabeusok Jemenben éltek, ahol sok magyar felirat van, Sába királysága szintén viseli Sza nevünket. A Sza külön magyar nép volt, Sza-La a Sza nép Helye, ma Zala megye a neve. Földrajzi neveinkben elterjedt a Sza népnév.

De a Szaka szónak belső jelentése is van, mivel a Sza Arany-Fény, a Ka Kapu és Főség, Király értelmű is. A Sza-Ka ezért Arany-Fő is egyben, ami a Szarvas fogalmát idézi, akinek Arany Főség a feje. A Szika szarvasnév szintén ezt támasztja alá. A Szarvas az éjszakai égbolt, vagyis a Világegyetem megtestesítője. A Világegyetem képe és neve ment át a Szarvas állatokra, és nem fordítva történt az elnevezés, amint azt gondolják egyes kutatók. Ka „kapu” a szumerban, Ka Ka lélek, Király és Bika az egyiptomiban.

Szkíta nevünk görögös alak, állítja sok kutató. A helyes forma lehetne Szikta, ami nem népnév, hanem országnév. A Szik értelme a Nap, a Ta Táj, ezért a Szik-Ta értelme Nap-Táj, Nap-Ország. Az a terület, amelyet a Napot követők birtokolnak, és ellenségei a sötétség imádóinak, ha vannak ilyen emberek. Ismert egy etymológia, ami arra épül, hogy a Szaka görög többese Szakat, értsd Szakák, és ez a Szakat alakult át Szkata, majd Szkíta alakra. Ez a levezetés nem megbízható, mert nem magyarázza a hangugrást, és az A - Í változást. A görög nyelv hajlamos a szó eleji mássalhangzó dúsulásra, de eszerint a Szaka nem görög, nem is indoeurópai szó. Ez azonban így nem teljes, mert a görögök, mint az összes indoeurópaiak, mind a magyarokból származnak, ilyen értelemben a Szaka lehet magyar eredetű indoeurópai szó.

A Sza és rokona, az Ász népnévről több magyar kutató is ír. Baráth Tibor és Dr. Nagy Sándor említhető meg. Az Ász nép is eredetileg magyar, talán éppen azonos a Sza néppel. Igen sok a bizonyíték, ami kifejezetten nem indoeurópai nevekre vonatkozik, de a germán Ászok is egyértelműen az Ász nevet viselik, és az istenek egyik csoportját alkotják.

Szelényi Imre közli, hogy Hérodotosz a IV. kötet, 6. fejezet utolsó sorában írja: „SKUTAS dé Hellénes énémason”, ami azt jelenti, a „Skutasz nevet a görögök adták ennek a népnek”. Szelényi Imre szerint a Skutaszok Pannoniában éltek, és Dárius őket támadta meg. Lehet, hogy Pannoniában is éltek szkythák, mivel Pannonia lakói magyar nyelvűek voltak, azonban Dárius nagy támadása a Fekete-tenger északi partjait érte. A Skutas névforma a Kutasok fogalmat is felvetik, az Ász-Kuta név az Isten-Kutatók jelentést is tartalmazhatja.

Ismert a héber Askenáz népnév, a szkíták neveként. E névben az As az Ász, a Kenáz a Kenéz lehet. A Kenéz a Kende, Kened magyar uralkodói névből ered, tehát magyar rangnévből alakult ki pl. az oroszoknál. Más nyelvekben is szerepelnek a szkíták, amely névalakok segítenek meghatározni a népnév jelentését. Minden névnek pontos jelentése van, csak elfelejtettük a jelentéseket az idő múlásával.

Ha az Szk hangcsoportot Csé-nek minősítjük, akkor a Szkytha helyett a Csuta, vagyis Csuda szót kapjuk. Csu a Csillag és Víz, a Tha és Da az Ország, Föld. Így a szkytha népnévben a Csudák népe fogalmat ismerhetjük fel. Ez a Csu-Da a Csillagok Földje, vagyis az égbolt. Az égboltról származás az ősöknél erőteljes képzet volt. Ez a csillagvallás alapja. Az Szk-Cs rokonságra mutat pl. a Szkarabeus-Cserebüj szópár.

A Szaka-Szkíta népesség hatalmas tömegei több új államot hoztak létre, ezeknek az államoknak a nyelvei ma már elég messze állnak egymástól, de a közös eredet, a magyar nyelv felismerhető bennük. A nyelvek fejlődése elválasztja őket egymástól, de az alapszókincsben megdöbbentően nagy magyar szókincs ismerhető fel nagyon sok nyelvben.

Földünk legősibb népe a szkíta, az egyiptomi mellett, de a két nép közös származásáról már alig szólnak adatok. Az ókorban vita folyt, hogy a szkíták, vagy az egyiptomiak-e a legrégebbi nép? A szkítáknak ítélték oda a legrégebbi nép kitüntetést. Az egyiptomiak legnagyobb bevándorlása Kr.e. 4.000 körül történt, vagyis nem is a Nílus mellett laktak eredetileg.

            A szkíták Eurázsiában vándorló, az egyiptomiak déli irányban mozgó magyarok, tehát bizony nagyon közeli rokonok egymással. Ezt a görögök nem tudhatták, továbbá azt sem, hogy ők maguk is attól a néptől származnak, mint amelyből az egyiptomiak, vagy a szkíták.

Származástanilag érdemes főbb vonalaiban felvázolni a magyarok szétvándorlását és elterjedését a Földön. Ebből a nagy radiációból azután elkülöníthetjük azt a csoportot, amelyet szkítának vélhetünk, és bizonyos sajátos jegyei alapján felismerhetjük őket a régészeti anyagban és a nyelvi tényezőkben.

Álláspontunk lényege, hogy a magyarok populációja sok tízezer éves, talán a százezer évnél is régebbi. Nyelve ennek megfelelően hasonlóan igen régi. Mintegy 19.000 évvel ezelőtt tetőzött a jégkorszak, amikor a magyarok népe a nagy hegységektől, az Alpoktól, Kárpátoktól, Pontusztól, Taurusztól, Kaukázustól, Örmény-felvidéktől, Kopet-dagtól, Zagrosztól stb. északra és délre élt. Itt alakult ki az őskultúra, amely élelemtermelő alapokon nyugodott.

A X. évezredben, tehát közel 12000 évvel ezelőtt Lukiában megjelent a token írás. Innen Kilikia felé haladt a terjedése, ahonnan Szíriába került át, majd a Transzkaukázusba és a Zagrosz területére. Ez egy magyar birodalom szíve, ahonnan egy-két évezred múlva az Indus és a Kék-Nílus mellett is megjelent a magyar ősi írás. Ebből azt láthatjuk, hogy a magyar területek kb. tízezer éve már óriási kiterjedésűek, de azt nem állítjuk, hogy ezen a hatalmas földségen csakis a magyar népesség élt, mégpedig homogén elterjedtséggel. A birodalmat Nimrúd országának vélhetjük.

Feltétlenül ki kell emelni, hogy a felvázolt írásféleség a Token-írás, amely félig kiégetett agyagfigurákat használt jelkészletnek. Ez az írás szótagírás, és mintegy 500-600 jelet használt. Ebből a Token-írásból alakult ki a képírás, majd belőle az ékírás, állítják a nemzetközi nyelvészek. Csak azt felejtik el hozzátenni, hogy ezek az írások magyar szövegeket rögzítettek a kezdetekben.

Újabb tudományos eredmények azt igazolják, hogy az írás 30.000 évesnél régebbi, és a magyar rovásírással azonos. Varga Csaba jeles kutatónk a dél-francia és észak-spanyol barlangok rajzain rengeteg magyar írásjelet és szöveget fedezett fel. Az egyik szöveget magam is elolvastam, egy ló oldalán az Igyes Paciii felirat látható. Igyes Paci az Isteni Paci, ez kétségtelen. Egy másik ló orránál a magyar 17-es szám látható, a számozás az ősi Pont, Pont, Vesszőcske technikával készült, amit Varga Csaba íráskutató bemutat egyik könyvében.

Rengeteg újabb felfedezés ledöntötte a Termékeny Félholdról kialakult mítoszt, azt az elképzelést, hogy a kultúra legfőbb központja Transzkaukázia lett volna. Kiderült, hogy Európában szintén volt magaskultúra, aminek a központja a Kárpát-medence volt. Ráadásul sokkal régebbi, mint a Közel-Kelet kultúrái.

Ezek a tények alapján az európai, és valószínűleg ázsiai területek népét Északi Magyar, az Eurázsiai-hegységrendszertől délre élő magyar típusú népeket Déli Magyar névvel kellene ellátni. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a két népcsoport valójában egységes volt, egymással folyamatosan kapcsolatot tartott és cserélődött. Az elkülönítést azért érdemes ma még elvégezni, mert a két terület élelemtermelő gazdasága nem volt teljesen azonos. A Déliek valamikor régen, de legalább Kr.e. 15.000 körül, növénytermesztéssel kezdtek foglalkozni. Az Északiak fejlett hústermelést fejlesztettek ki, a húst télre gödrökben fagyasztották le, majd a tavasz jövetelével bevezették a húsmentes napokat, aminek emléke a mai Húsvét ünnepe, a húsevés tilalmának megszűnése. Fel kell hívni a Hús és Hűs szavak rokonságára is a figyelmet, ami azt jelzi, hogy őseink a két fogalmat hasonló szóval jelölték, ami nem lehet véletlen eredménye. A hústermelő gazdaság igen nagy létszámú népességet tudott eltartani, a jégkorszak elmúltával azonban nagy mennyiségű húst befagyasztani többé nem lehetett, csak a magas hegyekben, ami nem lehetett megoldás a jelentős lélekszámú népesség ellátására. A hústermelő gazdaság összeomlott, helyét a pásztorkodás és növénytermesztés vette át. (K. 4000 körül). Az Északiak növénytermesztése régebbi a délieknél. Ságváron Kr.e. 18.000 táján már kapás földművelés volt, a kemencék, amelyek a kenyérsütéshez szükségesek, már 30.000 évnél régebben megjelentek Európában, pl. a Peloponnészoszon.

A magyarok terjeszkedését és vándorlásait legjobban a magyar írás elterjedésének rögzítése írná le a legjobban. Rengeteg az adat, de ez a nagyon fontos munka még nem készült el.

A fenti tények új megvilágításba helyezik a magyar történelmet.

A magyar kivándorlás fő irányai: l. Európa, 2. Észak-Ázsia, 3. Dél-Ázsia, 4. Afrika, 5. Atlanti-óceánon túlra, 6. Csendes-óceánon túlra. A felsoroltakon kívül több kisebb jelentőségű kivándorlási irány is létezett, amelyekkel itt nem foglalkozunk.

Az afrikai fő irány a Nil (Égi Nyílás) - folyó völgye, errefelé ősi szkítákat nem találunk. Azok a szkíták, akik behatoltak Alsó-Egyiptomba, kétségtelenül északról érkeztek. Az egyiptomi Scythio Regio neve nem régi, az asszírok bukásának idejéhez köthető.

Európa és Ázsia kivándorlási irányait érdemes kicsit részletesebben is figyelembe venni.

Ezeken a területeken döntő többségben ma olyan nyelveken beszélő népek élnek, akiknek a nyelve a magyar nyelv szétterjedéséből, szétbontakozásából keletkezett.

Nagyon sajnálatos, hogy sok hazafias szemléletű magyar kutató sem volt képes megérteni azt az egyszerű tényt, hogy Eurázsia népeinek zöme rokon egymással, mégpedig nyelvileg is, és ezeknek a népeknek jelentős része közvetlenül magyar származású. Pedig Varga Csaba, Magyar Adorján, Baráth Tibor, Táncsics Mihály és még sokan erről írnak. A nagy folyómelléki civilizációk közül kettő, Mezopotámia és Egyiptom, közvetlenül magyar, kettő pedig, az Indus-völgyi és Kína, magyar szellemi ösztönzésre jött létre. Ez utóbbi kettőben is jelentős a magyar etnikum jelenléte a kezdeteknél.

A szkíta, szaka, szarmata, masszageta, hun, avar, kelta, magyar nevek egy népességet jelölnek, mégpedig a magyarokat. Ezek a nevek gyakran nem is népnevek, amit most azonnal megérthetünk. Magyarokat jelölő népnévből, törzsnévből nagyon sok van.

A Szkíta név lehet országnév, mert helyesen Szik-Ta, Nap-Táj a jelentése. Ezt jelenti a Székely név is, ami Szik-El, Nap-Hely értelmű. Szik-Ul viszont a Nap-Fia, ami az emberre vonatkozik, és nem az országra. Itália Szikuljai ezért székelyek, akik Szicília nevét is adták, de Székelyek, vagy Szkíták a Tengeri Népek közé tartozó Szekelesek is.

A Szaka valójában Sza-Ka, Ég Fiainak a Háza, Arany-Fej, ez a Csuda-Szarvas neve. A Szár-Vas értelme Arany-Ezüst, ami az éjszakai égbolt neve, amit a Csuda-Szarvas testesít meg. Ezt az éji égboltra vonatkozó Szár-Vas nevet hoztuk a pettyes szarvasokra, mint amilyen a Dám szarvas, vagy a Szika szarvas, de később minden szarvas felvette a Csuda-Szarvas fogalmát.

A Szarmata, vagy Szármada névből ered a Származa fogalma. A Szár Fehér és Király, a Mata a Mada változata, és a magyarok egyik saját neve. Ezért a Szár- Maták a Királyi, vagy Fehér Magyarok.

A Masszageta helyesen Nagy-Géta, Mada-Géta, vagyis Héta-Magyar.

Géta nevünk a Heta változata, amihez jön a hunok Yeta neve is. Ahol ezt a nevet megtaláljuk, ott Hetu Mogerokról beszélhetünk. A Hetita, Hettita, Hatti, Geta, Getu-Lórum, Hetu, Thyssza-Geta, Massza-Geta, Yeta, Khéta, Kéta, stb. mind Hetukat jelöl. Lásd pl. Ra-Kéta a Khéták, Heták Rája, ősi magyar hadieszköz. A rakétákat mi találtuk fel, amit aztán a kínaiak is átvettek.

Hun nevünk értelme Csillag, tehát nem népnév. Un-Ug nagyvárosunk Un előtagja a Hun szó őse. Un magyar istennő az Ég Királynője, az etruszkoknál Uni a neve, akitől ered a későbbi római Junó. Hun a neve a Szfinxnek, Kufu piramisa tetején lévő Kúpnak, és Alsó-Egyiptomnak, no meg Ka-Sumirnak (Kasmirnak), továbbá sok más helynek. A hunok magyar nyelvűek, ami megerősíti a szkíták magyar nyelvűségét.

Az Avar régibb alakja Abar, ami az Apar zöngés változata. Nyelvük nem ismeretes, az akadémiás kutatók törököknek mondják őket, holott a törökök nem régebbiek Kr.u. 220-nál. Mivel egyik águk Hun valószínűleg, ezért egyik részük bizonyosan magyar. Ráadásul Abarisz szkíta bölcs messze Krisztus előtt élt, ezért aztán az abarok, avarok törökök semmiképpen nem lehetnek. Azt kell gondolni, hogy az avarok magyar nyelvűek voltak, és egykor igen nagy nép volt. A törökök létrejöttét sok nagy akadémia tárgyalja, de maguk a török népek is a 220-as évet említik létrejöttük időpontjául. Az abar név az arab népnévvel közeli rokonságban van.

A Kelták, Gallok sok törzsből álltak, mint a magyarok. Több kelta törzs is magyar jellegű nyelvet beszélt.

Magyar nevünk értelme Nap, Fény. Magor alakban Nap, Magyarázni annyit tesz, hogy  Megérteni. A Magor, Magur Oroszlán is, ami Isten Napja jelentésű. A Magyar név arra utal, hogy ez a nép Isten népe. Szintén látjuk, hogy nem népnév. A Mag csillagot jelent, a csillagok ura a Nap, a legnagyobb csillag, tehát Mag-Ur, Magor a Nap.

Érdekes, de Jézus, Buddha, Mohamed, Zarathusztra, Mani és még sokan, akiknek közük van Istenhez, magyar neveket viselnek. Buddha ejtése Buda, a hun Buda és Buddha között természetesen azonos népiség és nyelviség van, mivel Buddha valóban Szaka, édesanyja pedig Maja, ami magyar név, éppen Magyar Nő a jelentése, vagyis Istenasszony.

A Teukroszok, vagy a Taurosz nép Trójai értelmű. A Tükrös név jelenik meg az ősi szumer Tukris ország nevében is, Teukrosz is lehetne Tükrös, mert a Tükör királyi, sőt isteni jelkép, az Alvilág felett is uralmat jelképez. Trója megtámadása után a Teukroszok jogosan bánnak el a hellénekkel, akik emiatt aztán mindenféle csúnyaságot szórnak a Teukroszokra. A Taurosz névben a Ta-Úr, a Táj/Ország-Ura fogalmat láthatjuk. Jelképei közül fontos a Bika, ami Taurusz nevet visel, és uralkodói jelkép. Ez az eszmeiség Catal Hüyük idejéből származik, amely nagyon ősi  város volt. Mellesleg a Teukrosz névben a Te Ukrosz variánsban az Ukrosz az Ugor név változata, és magyarokat jelöl. Van Teukrosz nép Itália északi részén is.

A Sziginnák népe is magyar, a Szik Nap értelmű, Szig alakban is. De a Szigony is rokon a Sziginna névvel, mert Cipruson a Szigony Sziginna, az isztriaiaknál a Sziginna Kereskedő.

Hatalmas és egységes nép a szkíta-hun-magyar nép, ma elsősorban indoeurópai és ural-altáji besorolást kapnak.

A törökökről azt kell megjegyezni, hogy számtalan esetben a török vezértörzsek magyar törzsek voltak. Rengeteg magyar szó van a török nyelvekben, amely szavakat megpróbálnak töröknek minősíteni, és azt állítani, hogy a törököktől vették át e szavakat a magyarok.

II. Európa szkítái →

 II. Európa szkítái

Dél-Európában valamiféle kaukázusi nyelvekről beszél a nyelvészet, amely nyelvek a Kaukázus felől érkezhettek az említett térségbe. Ezek a kaukázusinak minősített nyelvek nem mindegyike kaukázusi, hanem egy része magyar eredetű.

Elfogadható, hogy a Baszk, Gaszk (Gaszkogne), Euszkár nyelv rokon a mai kaukázusi nyelvcsaláddal. A Baszk közvetlen testvére lehet az Ibér, és talán még néhány hispániai nyelv. De ibérek laktak a Kaukázusban is.

Itáliában kaukázusi nyelvek létezhettek, nyomaikat talán ma is ki lehetne mutatni. A félszigeten az Auson, Szicíliában a Szikan nyelv lehet kaukázusi, bár erre nincs semmi bizonyítékunk. Ha volt kaukázusi vándorlás Hispánia felé, akkor elképzelhető, hogy a vándorlók több területre is eljutottak.

Görögországban nem található a kaukázusiak nyoma, Kis-Ázsiában több kaukázusinak vélt nyelvet fedeztek fel, amelyek kétségtelenül magyar nyelvjárások. Ilyen magyar nyelv a lukiai a lüdiai és káriai. A két utóbbi akár lehetne finnugor is, de semmi esetre sem kaukázusi, gondoljunk a Lüdo-Kár ókori népre, és a mai Lüd-Karél finnségi populációra.

Azonban van néhány olyan népnév is Kis-Ázsiában, amely népnév által jelölt népesség valószínűleg kaukázusi nyelvet beszélt, mint pl. a Kaskai nép, vagy törzs.

Európa ősnépessége igen összetett lehetett, de létszáma kicsi volt. Az embertan adatai alapján az ősnépesség egyszerűen eltűnt az előre hatoló telepesek hódításai miatt, állítják kutatók. Némely népcsoportok kitérhettek észak felé, de a telepesek elfoglalták a területeket. Ez a felvázolt kép ismét a Termékeny Félhold igézetéből eredhet, aminek sokan áldozatul eshetnek. A hústermelő gazdálkodás felfedezése azonban megkérdőjelezi a növénytermesztők felsőbbrendűségét a hústermelőkkel szemben, különösen akkor, ha a növénytermesztés is Európában jött létre. Inkább arról van szó, hogy mind Európában, mind Közel-Keleten fejlett gazdálkodás volt, vegyes-gazdálkodással, amibe a növénytermesztés és hústermelés is beletartozik.

Zalában Kr.e. 7500-ból találtak városokat, ami teljesen felborítja az eddig kialakult képet, ami a Közel-Kelet városait helyezte a városias élet kezdeteinek elejére. Az ismeretek bővülése folyamatosan változtatja őstörténetünket, ami tegnap még igaz volt, az mára nem igaz. A hivatásos történészet - érdemes megfigyelni - azonban egyáltalán nem követi a felfedezések által kialakított új helyzetet, nem von le konzekvenciákat, hanem inkább hallgat, nagyon nehezen változtat állásfelfogásán. Vajon miért?

Kis-Ázsiából az emberek átvándoroltak Thesszáliába, továbbá Dél-Kelet-Európába, mégpedig Kr.e. 7000 körül. Ez a dátum kardinális fontosságú, mert ebben az időben már birodalmak alakulhattak ki, de nem mondjuk azt, hogy az ősibb európai népesség nyelve nem volt rokon a magyar nyelvvel, csupán azt jelenthetjük ki egyelőre, hogy az ősibb népesség nyelve, a rovások alapján, a magyar volt, amiről egyre több az adatunk.

A földműves csoportok Kr.e. 4600 körül elérték az Atlanti-óceán partjait, Angliába Kr.e. 4350 körül hatoltak be. Az adatokat Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása című munkájából lehet meríteni. Ő írt a kaukázusiak dél-európai vándorlásáról is.

A földművesek Dánia felé is terjeszkedtek, a dán szigeteket Kr.e. 4600 körül érték el. Néhány évszázad múlva Svédország és Norvégia déli része is hatalmuk alá került. A Skandináv-félszigeten észak felé haladtak, ahogy az éghajlat engedte.

Európa földművesei egy hatalmas nagy sávban északkelet felé is terjeszkedtek. Egyik águk a Balti-tenger partjai közelében hatolt észak felé, a másik Moszkva irányába haladt, persze Moszkva abban az időben még nem létezett. Ez a földművelő népesség civilizálta Európa nyugati többségi részét.

A földművesekről sokat tudunk, pl. sok a régészeti hagyaték, de neveiket nem is- merjük. Ellenben sok népnevet ismerünk már a Kr.e. III. és II. évezredből, továbbá az I. évezredből, amelyek elemzése kétségtelenné teszi e népesség magyar származását.

Van egy elmélet, ami sok kárt okozott eddig is az európaiak szemléletében. Ennek az a lényege, hogy valamiféle pre-indeurópai népesség élt egykoron Európában, akik elsősorban földművesek voltak. Erre a földműves népességre azután kelet felől lovas indoeurópai népesség telepedett, általában hatalmas győzelmeket is emlegetnek a kutatók. A lovas és pásztor indoeurópaiak alaposan elverték a szántó-vető pre-indoeurópaiakat, de azután rendszerint kibékültek, és a két népesség összeolvadt.

Mitológiai alapon ezzel az elmélettel kapcsolatban emlegetik a Vánok és Ászok istencsoportjait, a Vánok lennének a földművesek, az Ászok a lovasok istenei. Csak az a bökkenő, hogy mindkét istencsoport magyar, mivel a magyar Van ige önmaga Isten, nem beszélve a sok Van képzőről és szóról, továbbá arról, hogy a Van/Ván a Bán evolúciós fiatalabb alakja is lehet, a Bán király jelentésű. Azt tudjuk, hol a Van-tó, és azt is, mit jelent a magyar Bán rang, meg azt is, hogy a Pán zöngés alakja a Napot jelképezi. Káli-Bá és Kali-Bán szumer uralkodó azonban olyan régen viseli e névalakot, hogy kétség sem férhet a szó magyar eredetéhez. Ez a helyzet az Ász szóval is, ami az Az variánsa, és Isten a jelentése a magyar nyelvben. Ehhez lásd pl. a Vörös-tenger eredeti nevét, ami éppen Az-Úr-tenger, vagyis Kék-tenger, továbbá Az-Úr-i tenger, ami az Úr város felé vezető utat írja le Egyiptom felől nézve.

A lótenyésztés éppen a magyaroktól ered, ami miatt a földműves emberek és lótenyésztő emberek szembeállítása egymással egyszerűen képtelenség. Ezért aztán semmiféle ősi lovas indoeurópaiak soha nem tiporták el az ősi, de azért alávetett sorsú pre-indeurópai földművelőket. A megoldásokat máshol kell keresni.

A megmaradt nevek jellegzetes magyar nyelvű népességről árulkodnak Európában. A lappok igen jelentős nép volt egykor, amit a sok millió főnyi lapponid típusú ember elterjedése jelez ma is. A lappida típusú emberek a Balti-tenger déli partjain is élnek nagy számban, jelenleg is.

A Szká népesség talán a germánok őseinek a neve, de ez nem bizonyítható. Annyi azonban bizonyos, hogy a Szkák a Szakák nagy népének egyik ága. Ska-Gerrak, Ska-Ne, Skan-Din-Áv-ia és egyéb nevekben is megmaradt emlékük. A Skan-Din-Áv-ia jellegzetes magyar név, amihez csatolható a Norvég szó, még a Norway alakban is. A Norvég szó a Nor-Vég ötvözete, a Nor a No-Ur, No-Úr egyesülése. A No-Úr kb. Nem-Nap, Nem-Isten, No-Nap értelmű, ami az Éjszak (Észak) variánsa, a Vég és a Way a földségek végét jelentik. A Way kiválóan levezethető a magyar Vég szóból, esetleg Út jelentésű is. A Fin, Fine, Finn, Fenn, Fönn, és hasonlók jelzik a Fény Végét, mivel Fin, Fine Vég, ami a Finnek országa felé esik, ami viszont Fenn van a földségeket és térképeket nézve, meg az ősrégi magyar világlátás szerint.

A Szká népesség mellett a Skótok is magyar nevet viselnek, vagyis Szaka Szkíta nevet. A Skót szó ugyanis a Szkat, Szakat variánsa, ahol a "T" a többes szám jelzője. Ezért a Szakat valódi magyar megfelelője Szakai és Szakák, bár a "T" is gyakorta többes számot jelöl a magyar nyelvben (T végződésű igék).

A Ger-Mán pontos jelentése Ger-Man, ami Kör-Ember, Nap-Ember értelmű. De lehet, hogy Gyerek-Ember, ami a magyar Ger-Matu, vagyis Gyarmat nevéből vezethető le. A gyerekek azok az emberek lehetnek, akik Kr.e. 5.000 körül a Kárpát-medence északkeleti részéről vándoroltak északnyugatra. Mintegy tíz-húsz nő volt egy csoportban, de sok hasonló csoport vándorolt Dánia irányába. A különböző germán törzsnevek közül néhány jól érthető magyarul, ami magyar-germán származást bizonyít. Az An-Gol jelentése Mennyei-Nagyok, illetve An isten Nagyjai (An-Gal).

Magyar származásúak a Kelták is, összes törzsükkel egyetemben. A Kimmer név a Szimmer (Szummer, Szum-Er) kentumos alakja, ami a lényegen nem változtat, vagyis a Kimmerek magyarok, szumer eredetűek. A Cymri a velsek neve, akik rokonok a magyarokkal.  A Kelta név is a Kel és Ta magyar nevekből ötvöződik, és Nap-Táj, Kelő-Táj az értelme. A sok kelta törzs mind magyar eredetű, pl. a Haeduus értelme Hétus, Hétu-us, vagyis Hét-magyar. Természetesen az összes kelta törzsnév magyar nyelvű.

Hispániában a Lusi-Tánok (Luzitánok) magyarok, Lusitánia értelme Lusi-Tanya. Számtalan magyar név van erre felé, a portugál és spanyol nyelv magas arányban hordoz magyar szókincset. Persze erről nem beszél senki, mert nem is kutatja a lehetőséget senki. Andalúzia pl. An-Da-Lúsia é1telmű. Az Anda magyar családnév, An-Da az Égi-Nap, továbbá az Ég-Helye, a Lúsia név az embereket nevezi meg, mert a Lu értelme Ember, a Fény és Ló mellett. An-Da-Lúsia értelme: az Égi Nap Embereinek országa. Ez a név is magyar szóösszetétel. Anda a Tojás a szanszkritban, a tojás az ég és föld, a fehérje és sárgája szimbóluma. A Vandalúzia értelmezés téves germanizmus.

Itália népeinek zöme, népneveik alapján, magyar származású. Az Ital-i-a, Szik-Ul, É-Li-Ma-Isz, Szárd, Tür-Kén, (Tar-Quin), Umber, Latin, Etruszk, Rasenna, Szabin, Szabell, Faliszkus és rengeteg egyéb név mind magyar eredetű.

Ez vonatkozik Hellászra is, amely a szigetekkel együtt a magyar népesség felvonulási területe kb. tízezer éven keresztül, de az ősi korok, tehát kb. százezer évvel ezelőtti vagy egymillió évvel ezelőtti emberi vándorlások fontos hídfője is egyben. Görögország népe magyar eredetű a nyelvével együtt. A Kentaur népesség pl. Kenta Úr értelmű, a Ló fogalma pedig Lu = Ember fogalmából ered. Ezek a Kende Urak valamikor Kr.e. a II. évezredben uralták a görög félszigetet, és a hozzájuk kapcsolódó Ló alak csakis a magyar nyelvből eredhet. A Ken ige és Nap, a Ta Táj értelmű.

Közép-Európa a szkíták fontos célterülete volt. Sok ősi név jelez magyar népességet. A Trák népnév a Trójai névvel rokon, a Trójai viszont a Torjai magyar névvel azonos, ami egyrészt Etruszk, másrészt Tarján, Turk, Turkény értelmű. A Turkok ezért nem valamiféle törökök, hanem etruszkok, trójaiak, a Tur Kényei, ami annyit tesz, hogy a Torony Királyai.

A Géták nem mások, mint a Khéták, Héták, a Hétmagyarok rokonai. Ismert a Getulórum név is, ami Hetu-Ló-Úr-um értelmű a magyar nyelv szerint. A Hét, Hetu törzsek Emberei ezek a Getulórumok, vagy a Hetu nép Fény-Ura ezeknek a törzseknek az istene. Sok alkalommal egyes népeket saját istenükről neveztek el, ami általános szokás volt az ókorban.

Pannón népünk magyarul beszélt, a népnév Pan-Nón értelmű. A Pan a Nap tükre, az égi Nap a földön Pan. A Nón a Nun és Nán változata, ami viszont szumer-magyar ősi szó, és kb. Herceg a jelentése. Ezek a nevek utódnyelveinkben is előfordulnak, lásd a római Nun-cius nevet, ami küldöttet jelent. Pan-Nón ezért Nap-Hercegek értelmű népnév, ami a nép vezetőinek neve lehetett csak. A Pan a szlovákban Úr, viszont a latinban Kenyér, ami a Nap szimbóluma. Pan isten Egyiptomban Vezér (Ozirisz) barátja, de ismertek pánok Arkadiában, mint kecske pásztorok.

A szkíták, vagy más magyar eredetű lovasnépek Kr.e. 1900 körül már behatoltak a Kárpát-medencébe, illetve az Alföld területére. Ezeket a lovasokat magyaroknak kell tartanunk, mert egyszerűen nincs más alternatíva. Ugyanis az Alföldön is sok a magyar rovásírásos lelet.

Kelet-Európa a szkíták valódi hazája. Sok történeti adat bizonyítja, hogy ezek a szkíták magyar származékok, és a nyelvük is magyar nyelv. A déli területeken, a Dnyeper vidékén van a szkíta hatalom centruma, de sok más területen is szkíták éltek Kelet-Európában.

Egy elmélet szerint a finnugorok a szkíták, amit el lehet fogadni tudományos szempontból. Egy más elmélet szerint a szkíták iráni nyelvet beszéltek, amit nem lehet elfogadni, mert az iráni nyelvek is magyar eredetűek. A finnugor nyelvek kétségtelenül magyar származású nyelvek, a magyar alapnyelvből váltak ki, mintegy hat-nyolc ezer évvel ezelőtt. A finnugor nyelvekben is van szumer szókincs.

Európa szkítái tehát magyar eredetűek, nyelvük magyar, régészeti hagyományuk kétségtelenül igen ősi magyar jellegű és eredetű. Ezt a hagyományt Mezopotámia népeinél is kereshetjük, mint fontos alaphelyzetű tényeket.

Rengeteg görög adat bizonyítja a szkíták jelenlétét Kelet-Európában. Az adatok helyes é1telmezése körül sok a vita és küzdelem, de azt senki nem vonhatja kétségbe, hogy a viták a magyar nyelv szavainak jelentései körül dúlnak.

Kelet-Európa szkíta népessége Mezopotámia és az ősi, magyarok lakta keleti területek felől érkezett, magával hozva nyelvét, hiedelmeit, kultúrájának összességét. Emiatt Kelet-Európa földrajzi nevei jelentős arányban magyar eredetűek, akkor is, ha sok a vita a földrajzi nevek körül.

A Kaukázusok hatalmas gátat képez a népvándorlások elé. A hatalmas hegyeket a különböző magyar csoportok sem voltak képesek sokáig áttörni, de aztán a Kr. e. III. évezred második felében délről érkezett törzsek hatoltak észak felé, és megalapították Majkop városát. Ez egy magyar város nevében ma is, a Maj a Magy változata, a Kop a Főség neve. Maj-Kop tehát a Magyarok-Fősége, magyar főváros kb. Kr.e. 2.200 körül. A földrajzi nevek gyakran több évezreden keresztül azonosak maradnak, amire ezernyi bizonyítékunk van.

Kelet-Európa ezért kb. Kr.e. 2.200 körül déli invázió alá esik,ahelyi lakókat egy délről jött népáradat egyszerűen hátrébb söpri.

Kelet-Európa ezért egy nyugatról jövő, és egy keletről jövő erőteljes népi inváziónak a céltáblája lesz, sok hosszú évezreden keresztül. De azt ne feledjük, hogy az északi területek népei is magyar eredetűek.

III. Hérodotosz és a szkíták →

III. Hérodotosz és a szkíták

A történelemírás atyja, Hérodotosz görög tudós, valóban járt a szkítáknál, ami miatt értesülései különlegesen fontosak az utókor számára. Hérodotosz állításai tehát hitelesek, amit különösen hangsúlyoznunk kell. Sok állítás ismert ugyanis a szkítákról, amelyeknek a zöme kitaláció, és amelyek súlyosan akadályozzák az igazság feltárását. A hitelesség dolgában elsősorban a nevekre gondolhatunk, mert a mesés történeteket még Hérodotosztól sem kell mindig elhinni.

Először foglalkozzunk a kimmerekkel, akik Dél-Oroszországot lakták. Ez a név kentum alakú, szatem alakban lenne Szimmer a formája. A görög nyelvet újabban a szatem csoportba sorolják. Mivel a magyar nyelv alapvető sajátossága, a flektálás a ragozás mellett, a Szim név ebből következően a Szum, Szom, Szam, Szöm, Szem, Szüm testvére. Láthatjuk, hogy a Kimmerek azonosak lehetnek a Szumerokkal, a név Szem-ur jelentésű, és a Mag-ur egyszerű szinonimája. A Szem és Mag magyarul azonos jelentésű, de mindkettőnek van más jelentése is. Igaz, a szumer nevet akkádnak írják sok helyen, dél jelentéssel, de magyarul is érthető a szumer, akkád sumer név. Az is lehet, hogy a kimmerek és szumerek között kevés a kapcsolat, bár sok szumer menekült el hazájából a III. Ur-i dinasztia bukása után.

Angliában a welshek neve Cymri, ami a Szumer, Szüm-Ré fogalmának és formájának felel meg. Ebből is az következik, mint sok más adatból, hogy a Kimmerek a Keltákkal azonosak, vagy rokonok, a kelták viszont a magyarok rendkívül közeli nyelvrokonai.

Megjegyzendő, hogy a Szumer szó igen elterjedt a magyar és az indoeurópai nyelvekben ma is, tehát nem véletlenül állítható az indoeurópaiak szumer és magyar eredete.

Hérodotosz írja, hogy Szküthiában ma is vannak (i.e. 440 körül) kimmer falvak, kimmer kikötők, van egy Kimmeria nevű vidék és egy Kimmer-tengerszoros.

Hispánia ősi népe az ismeretlen eredetű luzitánok, akik a Lúsi-Tanya (Lusi-Tania) fogalomból vették talán magyar eredetű nevüket. A Lu Fény és Ember elsősorban. Hispániába Kr.e. 4.000 körül bronzművesek érkeztek a Kárpát-medencéből.

Említsük meg a Krím nevet, ami a Kimmerből származik, valamint a Krém szót. A Krém utal a kimmer konyha elsőrendűségére, amit a mai magyar konyha ma is őriz, mivel a magyar konyhaművészet ma is világhírű. A Címer szó utal nemzetségeink jelzéseire, amely szokás sok ezer évvel ezelőtt alakult ki, és „szumer” nevünket idézi. A Nyár Királysága is Szumer fogalmából ered.

Ismert egy hagyomány, ami szerint az Ázsiában lakó nomád szkíták összezördültek a masszagétákkal, ennek folytán kénytelenek voltak átkelni az Araxész folyón, és a kimmerek földjére vonultak. A kimmerek a támadás hírére haditanácsot tartottak, de nem tudtak megegyezni. Az egyik fél a királyok, a másik fél a nép voltak. A nép úgy gondolta, hogy el kell vonulni, nem szabad kockáztatni a harcot a túlerővel szemben. A királyok harcolni akartak, nem akarták feladni a földet, ahol apáik nyugodtak.

Láthatjuk, hogy Gilgames történetének egyik érdekes mozzanata köszönt vissza ránk irodalmi toposz formájában. Az irodalmi toposzt csak rokon népek veszik át, véleményem szerint, nem pedig csak úgy szétterjed a formula, mindenféle érzelmi kötődés nélkül. Gilgames tanácskozásra hívja az embereket, mert Kis királya, Agga (Akka) megtámadta Unugot (Urukot, Urogot). Az a kérdés, hogy harcoljanak-e, vagy hódoljanak be, és kerüljék a vérontást. A vének azt javasolják, hogy hódoljanak be, a legények, a Gurusok (Kurucok) a harc mellett szállnak síkra. Gilgames dönt, és Irtó szemével megsemmisíti Kis hadseregét, de Aggának megkegyelmez, aki tanítómestere volt régebben.

Kétségtelen, a szumer irodalmi toposz köszön vissza Hérodotosz meséjében. A toposz megjelenik a magyarok kivonulása tárgyalásakor még két ízben. Egyszer Uru-Solymát hagyjuk ott a királyi ház agresszív pénzhabzsolása miatt, és északra, Szamáriába, (Szumeriába?) költözünk. Másodszor a római nép vonul ki a városból, tehát a magyar alapítók, a plebs, a nemesség mérhetetlen haszonvágya és sanyargatásai miatt. Természetesen ezek az esetek a magyar történelem szerves részei. A kimmerek, mondja Hérodotosz, nem tudtak megegyezni egymással, harcolni kezdtek, és elhullottak egymás kezétől. A többi kimmer a Türasz folyó mellett temette el az elesetteket, a sírdomb ma is látható. Ezek után a kimmerek kivonultak az országból. Szinopé városa volt az egyik letelepedési területük, a Fekete-tenger túlsó, déli oldalán.

Hérodotosz arról mesél, hogy a kimmerek dél felé menekültek a szkíták elől, de nem beszél ütközetről. A szkíták üldözték a kimmereket, és azért hatoltak be Médiába, mert elvesztették az utat. A kimmerek mindig a tenger mellett menekültek, a szkíták pedig úgy üldözték őket, hogy mindig jobbra essék tőlük a Kaukázus. A kimmerek úgy jutottak el méd földre, hogy a szárazföld belseje felé fordultak.

Mindezekből világosan kitűnik, hogy az ázsiai szkíták egy jelentős csoportja a Kaszpi-tengert dél felől megkerülve a Don felé vonult. A kimmerek között lehetett valamikor valamilyen ellentét, de ez sem biztos. Inkább arról van szó, hogy a későbbi emberek, így Hérodotosz is, sok mesét hallott a szkütháktól, amelyeket hűen feljegyzett. Még a kurgánok egy részét is éppen kimmerek építhették. Az angliai Tor hegy kialakítása arról beszél, hogy a kurgán építők és a cymrik között lehetett valamilyen kapcsolat.

A szkíták és kimmerek szövetséget kötöttek, ez a véleményem, és egy nagy hadjáratra indultak. A kimmerek a Fekete-tenger partjai mentén haladtak dél felé, a szkíták a Kaukázust mindig jobb felől látva a Kaszpi-tenger partjaira lovagoltak, és ott törtek dél felé.

A gigantikus támadás oka Szamária és Galilea feldúlása volt, amit az asszírok vittek végbe. Szamária és Galilea magyar lakossága kért segítséget északi testvéreitől, amit meg is kaptak.

Asszur, Ninive és az asszír területek hódoltatói a szkíta és kimmer csapatok voltak. Ezt a tényt egyes történészek nem írják le világosan, és méd-babilóni győzelemnek kiáltják ki az asszírok leverését. Asszíria azonban a médek és babilóniak csapataitól nem tartott, mert sokszor megverte őket, de a szkíta-kimmér támadással nem tudott mit kezdeni. A két lovas hadsereg az asszír lovasságot megbénította, a gyalogos babiloni és méd csapatok bevették az asszírok legfőbb városait. Ez lett Asszíria végzete, Szamária elpusztítása saját magának is a végét jelentette.

Hérodotosz tehát a szkítákat Közép-Ázsiából eredezteti, akik az Araxosz folyó felől érkeztek Dél-Kelet-Európába. De becsülettel felsorolja a többi eredetmondát is, amiről tud, és ezzel felbecsülhetetlenül értékes szolgálatokat tesz a kései utódoknak.

Azt is mondják, hogy a Szaka név is Hérodotosztól ered, illetve ő jegyezte fel ezt a fontos szót. A Szaka, Szkíta név etymológia kétségtelenné teszi, hogy Hérodotosz igaz utakon járt, közléseinek zöme igazi kincs.

IV. Hérodotosz világképe

A prokonnészoszi Ariszteasz, Kausztrobiosz fia epikus költeményt írt arról, hogy Phoibosztól megragadottan eljutott az isszédonok földjére. Ez a költemény Arimaszpea nevet visel. Az isszédonok valamerre keleten éltek, Ariszteasz viszont egy óriási hazudozó volt, akinek egyetlen állítását sem szabad elhinni, állították már az ókorban. Ettől függetlenül Ariszteasz érték is lehet, mint Háry János is érték, holott mindenki tudja, hogy nagyotmondó volt.

A szkíták földje északon terül el, Ariszteasz szerint is. Az isszédonok messze keleten élnek, rajtuk túl laknak az egyszemű arimaszposzok, azokon túl az aranyat őrző griffek, azokon túl meg, a tengerig, a hüperboreoszok. Ezek a népek, a hüperboreoszok kivételével, az arimaszposzok kezdeményezésére állandó háborúban élnek a szomszédjaikkal.

Az arimaszposzok elűzték földjeikről az isszédonokat, az isszédonok a szküthákat, a szküthák meg a déli tengernél lakó kimmereket. Ezt Ariszteasz beszéli, de a szkíták saját hagyományai ezzel nem egyeznek meg.

A felsorolt népnevek mögött nem kell feltétlenül valódi népek nevét sejtenünk.

Hérodotosz a Borüsztheneitészeket teszi a szkíta partvonal közepére, ahol ezeknek a szkítáknak egy városuk van. A Borüsztheneitészek kétségtelenül magyar nevet viselnek, mivel a Bor Üszthen nem más, mint Bor Üsten, értsd Víz Isten. Az Isten szót ma is ejtjük Östen és Üsten formában.

Mellettük laknak a Kallippidák, akik hellénné lett szkíták. Ezek az emberek a Kal-Lu, Kálló nevet viselik, ami szumer rangnév, a Lu-Gál, Lu-Gál-Lu, Kálló, Kál-la variánsa. A Kallippidák vetnek és gabonát fogyasztanak. Megjegyzendő, hogy a Gallu név is a Lu-Gál variánsa, Nagy-Ember az értelme, és a Gallok neve. Miért lettek a Kallippidák hellénné? Ezt nem tudjuk meg, hacsak nem azért, hogy a gabona mellett vöröshagymát, foghagymát, lencsét és kölest is fogyasszanak.

Az Alizónok a Kallippidákon túl laknak. Talán az A-Lid-on formát rejti ez a név, ami tehát Lüd-Karél jelentétet feltételez. De valójában nem ismert az alizón név jelentése.

Az Alizónokon túl szkíta földművesek laknak, akik nem a fogyasztás, hanem a kereskedés céljából termelnek gabonát. Itt Hérodotosz téved, ezek a szkíták kenyeret is esznek, de magyar szokás szerint a gabonatöbbletet elcserélik, eladják.

Rajtuk túl laknak a Neuroszok. Ez a népnév a Né és Ur neveket ötvözi, és Né-Úr az értelme. Hasonlatos az Em-Ber (Ember, Nő és Férfi) és Né-Pi (Nép, Né és Férfi) ötvözetekhez, amelyek szintén magyar eredetűek, és elterjedtek a rokonoknál is. Nepi egy etruszk város, az Ember változata az Umber, Hombre, Humber, Amber, Szik-Amberia (Szikambria) stb. A Ne-Urak értelmileg az Amazonok fogalmával azonosak, Nő Urak, mint az Amazonok is.

Ezek a népek a Hüpanisz folyó mellékén laknak, a Neuroszokon túl sivár pusztaság húzódik.

 Bor-Üszthenész túlsó, vagyis keleti partján a tengerhez közel van Hülaiai. Ez a föld talán Hü-Laka nevü. A Laia Laka formájú eredetileg, de K - J evolúció miatt lehet a Laka szóból Laia. Lásd ehhez a Hi-Ma-Laja nevet, ami Hó-Föld/Ma-Laka értelmű helyesen, és magyar eredetű név. A Hi és Hó etymológiáját itt most nem tudom kifejteni. Ellenben a Hülaia név értelme Erdőség, amit Hérodotosz ad meg. A magyar nyelvű lehetőség érdekességként szerepel a szövegben.

Ezeken a Börüsztheneitész nevű szkítákon túl északra androphagoszok, emberevők élnek, akik semmiképpen sem szkíták.

Kelet felé nomád szkíták laknak, a vidék fátlan, kietlen. Területük tizennégy nap alatt járható be kelet felé.

A Gerrhosz folyón túl terül el a Királyi Föld, ahol Királyi Szkíták laknak. Ők a többi szkítát szolgájuknak tekintik.

A Királyi Szkytáktól északra egy nem szkíta nép él, ők a Melankhlaiszok. A név értelme Fekete Köpenyesek, ami tehát valójában nem népnév. A Melankhlaiszokon túl a vidék mocsár és pusztaság. Vaslószínűleg a mordvinokról van szó.

A Tanaisz folyón túl laknak a Szauromaták, akik a Maiétisz-tótól tizenöt napi járásnyira laknak észak felé. Ezek a Szauro-Maták magyarok, mert a Mada-Mata a magyarok egyik saját neve, és közeli rokon a Magyar névvel, de a mai magyarok is használják e szavakat. A Szaurusz kígyó, de a Sza Menny Fiai és Urak népe valójában a Tejút nevét viseli, aminek kígyó, folyó, tehát kanyargó formája van. A szauromaták szkíták.

A Budinoszok a vidék másik urai, az ő földjük erdős, a Szauro-Maták földje sivár fátlan puszta. A Budinosz név a Buda rokona, a Bu-Din szó szerint Fő-Isten, a Bu-Da (Buddha) Fő-Nap, a variánsok közé tartozik a Vidin, Budin, Bödön. A Din szó szerepel a Dingir névben.

Budinoszokon túl hét napi járóföldre keleti irányban él a Thüsszageták nagy lélekszámú népe, akik vadásznak, és ebből tartják fenn magukat. A névben a Geta a Heta variánsa, a heta-magyarok egyik neve, a hunok Yeta neve is a Hét, Heta módosulata. A Thüssza névrész talán a Tűz variánsa. Ez a népnév lehet az oka a magyarok tűzimádó jelzőire, ami viszont valójában nem Tűzimádó vallást jelez, hanem a Napvallást.

A Thüsszageták mellett laknak az Iurkák. Ezek vadászatból élnek, mint a Thüsszageták is. A vadász felmászik a fára, és onnan figyel. Ott van készenlétben a lova, amelyet megtanított hason feküdni, és a kutyája. Ha jön a vad, a vadász a nyilával rálő, lemászik a fáról, és a lovára pattan, üldözni kezdi a vadat, a kutyája pedig követi öt.

Ezektől keletebbre olyan Királyi Szkíták laknak, akik kiváltak a Királyi Szkítákból, és így jutottak el erre a vidékre.

Az Iurkák talán a Hürkák, Hürkánok népével azonosak, akik a Kászpi-tenger délkeleti partjai mentén éltek. Egyes csoportjaik élhettek máshol is, mint pl. a sztyeppén. De a Jurák népnév is Jurka alakban megfelel a Iurkák népnevének. A Iurkák tehát valószínűleg szamojédek.

A keleti Királyi Szkíták nyilvánvalóan egy olyan csoport, akik valamilyen ok miatt északra vándoroltak.

Keleti irányban élnek a Kopaszok, akiknek az orruk lapos, és az álluk nagy. Szkíta ruhában járnak, de saját külön nyelvükön beszélnek. A fák gyümölcsein élnek, ami mögött a tejtermékek gyümölcsökkel való ízesítésének szakása áll. Egy pontikon nevű fa, amely táplálja őket, akár lehet a Világfa is. Gyümölcse hasonló a Babhoz, lásd az Égig Érő Pa-Szuly mondáját. Ez a mag sűrű és fekete folyadékot ad, Aszkhü a neve, ami kb. Isteni-Száj értelmű, vagyis Ász-Ku. Tejjel keverve isszák, gyümölcsízt is készítenek belőle. Szentnek tartják őket, a nevük Argippaiosz. A pontikon névben a fönti név van benne.

A kopaszokon túli területeket áthághatatlan hatalmas hegyek zárják el. A kopaszok meséi szerint a hegyekben kecskelábú emberek laknak, ezek a magyar mesék miatt ördögök lehetnek. A kecskék nagyon ügyesen ugrálnak a sziklákon, amire utalhat a kecskelábú emberek neve.

Távolabb olyan emberek élnek, akik hat hónapot alszanak. Ők a sarki emberek lehetnek, azon területek lakói, ahol hat hónapig éjszaka van. Lenyűgöző, hogy erről Hérodotosz hallott a szkíták között. Az ősi magyar világkép hasonló volt a maihoz, a magyarok ismerték a Föld földrajzát, az északi sarkvidékkel egyetemben. Ezt a világképet a szkíták is őrizték, és magukénak tartották.

A kopaszoktól keletre az Isszédonok laknak. Az Isszédonok nevét nem lehet azonosítani, a szokásaik meg igen borzasztóak. Az asszonyoknak a férfiakéval egyenlő jogaik vannak, de a halottat földarabolják, sok juhot is feldarabolnak, a húst összekeverik, megfőzik, és feltálalják lakomának. Különböző kutatók az Isszédonokat Tibetieknek, illetve Mordvinoknak tartják. Van olyan írás is, amelynek szerzője a szamojédokat látja bennük.

Az Isszédonokon túl laknak az egyszemű emberek, és az aranyat őrző griffek. Az egyszemű emberek neve a szkíták után Arimaszposz. Szkíta nyelven az Arima Egy, a Szpu pedig Szem értelmű.

Az Egy szóra az Arima túl bonyolult. Az Egy fogalmát a legegyszerűbben kell kifejezni, mivel az Egy nagyon ősi fogalom. Az Arima elfogadhatatlan Egynek. De akkor mit jelent? AriMa pontos jelentése Mari-Föld, Cseremisz-ország. A Marik egyik neve az Ari, a Ma meg egyszerűen valóban Föld, Ország. Az egyszeműek istene a Nap lehetett, innen ered a nevük.

A Szpu lenne a Szem. Hérodotosz nem beszélt egyetlen szkíta bölccsel sem, hanem kiállt a kikötőbe és az utakra és ott kérdezősködött a hajóskapitányoktól és kereskedőktől. Bizonyára sok és jó információt szerzett, de olykor a tájékoztatók a mesék talajára tévedtek, amin Hérodotosz nem igazodott el tökéletesen. A Szpu kb. az Isz-Pu, Fény-Kapuja fogalommal lehet azonos, és kétségtelenül magyar szó. Lásd hozzá a Pupilla jelentését.

A Kimmér Boszporuszon lehet átjutni a Szindószokhoz. Ezek a Szindoszok valószínűleg a Szin-Udusok, a Hold-Naposok. Az Udu szabályos fejleménye az Ud és Du is, tehát a Szin-Du-szok, vagy Szin-Dusz-ok magyar nevet viselnek.

A Griff szó a Gir-Fő, Kör-Fő változata lehet, ami miatt ezek a madarak a Nap földi mesebeli jelképei. A svéd Grippen is griff értelmű.Az Arany meg éppenséggel An Árja, a Fény, ami a földön megkövesül, és Ar-An-ná válik, az emberek örömére. Vajon van-e köze az Argippaiosz népnévhez?

Rejtélyes nép a Hüperboreusz, ami Észak Fölötti jelentésű. Nagy nép és civilizált.

A Gelónoszok nevében a Ge-Ló értelme Föld-Embere, de a Kelő is rokon ezzel a névvel. Esetleg a Gelónoszok is kelták, de az biztos, hogy szkíta rokonok.

Keletre a Maiétisz-tó partjától laknak a Majóták. Ez a név a Matyóták variánsa, a J - Gy evolúció miatt. Talán tényleg magyarok ők is. Törzseik az Iazamaták, Psessosok, Tarpeták és valószínűleg a Kerketák is.

A hérodotoszi földrajzi kép zömmel Európára esik, de egyes adatai bizonyára Ázsia földjére vonatkoznak. A kelet felé eső tenger kétségtelenül a Csendes-óceán, de ezt az értelmezést sokan cáfolják, és a Kaszpi-tengerrel azonosítják Hérodotosz keleti tengerét.

Észak felé is tudott az akkori világ a Jeges-tengerről, az ókori emberek képzeletében a földségek tengerek által voltak körülvéve.

Érdemes felemlíteni, hogy Pazar-Lik területén hatalmas és gazdag sírokat tárnak fel, ahol egyiptomi stílusban eltemetett magyar vezetők hagyatékára leltek. A Pazar szó magyar eredetű, Pádár, Árpád, Parád változata. A Parád utal a Parád-Iseumra, a Paradicsomra, a Pazar Likokban nagyon gazdag sírok vannak. A Lik szó magyar szó a Luk variánsa, lásd magas és mély hangrend!

Ezt a Pazar-Lik nevet változtatják manapság Pazyryk alakra, ami Pazar-Ék értelmű magyarul. A régi perzsa a Pazar-Gadai városnévben használja a magyar Pazar és Gádok neveket, ez azonban nem teszi a szavakat perzsákká, mert ezek a szavak magyar eredetűek!

Pazar-Lik fejedelmi halottjai europidok, magyar, tehát indoeurópai eredetűek. Nem mongolidok, hiszen a magyarok nem mongolidok, hanem Európa ősnépe.

Diodórosz közlése szerint Szkytész népe két fő törzsre ágazott el. Az egyik törzs a Palos, a másik törzs a Napus.

Ezek a nevek magyar nyelvűek. A Palos egy hatalmas magyar őstörzs neve, de a Napus is magyar név, Napos az értelme. A Palos a Palóc, Palosz változata!

Itt kell értekezni egy kicsit a Pa-Lu elemek jelentéséről. A Pa a Fő, a Lu az Ember, aki Ragyog. A Pa-Lu magyar név, Fő-Ember, Fő-Ló a jelentése. A Pa és Lu elemek nagyon gyakoriak, magyar népet jeleznek.

Véleményem szerint a Paloszok Palócok, a Napusok Naposak. Diodórosz közlése nagyon igaz és nagyon jelentős. Az ókori görög auktor sok esetben helyesen ismerteti a valóságot.

Babilonban a szkítákat Umman-Mandának nevezik. Talán Umma neve van benne a névben. Az is igaz, hogy Umman-Manda annak a szkíta királynak a neve, aki szétveri az asszír hadsereget. A méd és babiloni seregek mellett Asszíria megdöntésében szkíta és kimmér egységek is szerepelnek, akikről gyakran hallgatnak a történeti közlemények. Umman-Mada tehát lehet királynév, aki után a népét is hasonlóan nevezték. A Manda a Mundo hun királynévre hasonlít, kb. Mennyei Nap, a Menny-Helye az értelme.

 V. Földrajzi nevek Szkítiában →

 V. Földrajzi nevek Szkítiában

Hérodotosz elmondja, hogy nem tudja, miért nevezik a három földrészt külön névvel, mikor a három földrész valójában egységes, és azt sem tudta kideríteni, kik húzták meg a határokat, és éppen ott, ahol meghúzták. Elbeszéléséből kiderül, hogy se neki, se a görögöknek nincs fogalma a határok miértjéről, és a földrajzi nevek eredetéről.

Teljesen világos számunkra, hogy a három kontinens fogalmát mi, magyarok vezettük be az emberiség tudatába, amikor feltérképeztük a Földet. Ez nagyon régen történt, valószínűleg kb. az utolsó jégkorszak végekor, kb. Kr.e. 12 OOO éve.

Mi Afrikát Mag-An névvel illettük, Mennyei-Magnak neveztük, mert valamiképpen tudták őseink, hogy az emberiség Maganból származik. Libia lett a földség neve a Libu törzsek inváziója után, akik Libanon felől keltek át Afrikába. Afrika neve az Afer szóból származik, ami Vadkan jelentésű, vagyis Disznó, és a punokat értették alatta a rómaiak és görögök.

Ázsia egyértelműen az Aszi-A névből ered. Az Asz a Napisten, aki felkél reggel keletről. Erről a fogalomról kapta a nevét a földrész. Hérodotosz azt mondja, hogy Pro-Métheusz nejének a neve is Aszia, ami megfelel a név keletkezésének. Pro-Métheusz ugyanis nem más, mint a magyarok őse, amit a neve is bizonyít. Előre-Gondolkodó nevének jelentése. A lüdek egy bizonyos Asziaszt emlegetnek, aki Azsia nevét adta.

Európa neve rokon a mesés türoszi Európé nevével, ami egy tanmese, ilyen női név soha nem létezett. Hérodotosz is azt mondja, hogy nem ismeri Európa nevének eredetét. Pedig a név könnyű, Eu-Ró-Pa a helyes jelentés, ami kb. Igazi-Ró-Pa, Jú-Ró-Főség értelmű. A magyar gyarmatosítás neve, abból az időből, amikor a magyarok bevitték a rovást Európába, 30.000 évnél régebben.

Duna név magyar eredetű, Nap-Háza, Du-Na az értelme. Nagy Udu folyó, a Du azonban ige is, az ln-Du-L igéje. Görögösen Isz-Trósz , ami fekete-fehéren a Trószok Fénye jelentést tartalmazza. A Trószok természetesen magyarok, amit a bizánciak Turk formában írtak. A Tor Kényei a Tor Királyai, ezek a magyarok, a rómaiak lsz-Ter neve kb. Fény-Terület, de az Ivás-Helye is. A rómaiak által feljegyzett név ls-Tár magyar istenasszony nevét jelzi Európában. lsz-Tár természetesen nem akkád, hanem magyar név. Du a Nap és Indulás, Na a Ház, ez a Du-Na jelentése.

A Duna neve Isz-Trósz, mellékfolyói a Porata szkítául, ami görögül Pürétosz, azután a Tiarantosz, az Ararosz, a Naparisz, és Ordésszosz.

A Porata szkíta név kétségtelenül magyar név, mert a nyelve ennek a névnek magyar. Por-Ata a helyes felbontás, a név egy ősi magyar folyónevet idéz elénk. És ez a Bura-Nuna, a Nuna-Bora, amiből később Pur-Atta lett. A Borok-Nunája után a Borok-Atája lett az Eufrátesz ősi neve. Ez a folyónév jött át Európába, vagy ment át Mezopotámiába.

Ma Prut ennek a magyar nevű folyónak a neve, és román utódaink lakják főleg a partjait. A Prut a Pur-Ata, Por-Ata név rövidülése. A Bor a magyar nyelvben Víz értelmű is, lásd Bor-Víz, Bor-Szék. Rába-Por-Dány nevében a Por szintén Bor értelmű, vagyis Víz, tehát azonos a Por-Ata, értsd Víz-Atya fogalommal, ami Bor-Atya értelmű. A női matriarchális Bura/Bora Nuna névből ered a patriarchális Por-Ata, Vizek-Atyja értelem.

A Prut, szkíta Porata Por/Bor-Ata név kétségtelenül magyar nyelvű, és szkíta eredetű névadást bizonyít ezen a helyen. A Pur-Ata, Por-Ata nevének sok más változata is van, de mind a magyar Bor-Ata, Bor-Atya, esetleg Por-Ata fogalmát viselik. Ez a folyónév tehát összeköttetést bizonyít a mezopotámiai és ukrajnai magyarok nyelvei között.

A Tiarantrosz névben a Ti és Arantos nevek bukkannak fel. Az Arantosz a szíriai Arantesz változata, a Ti ősmagyarul Élet. Ma Beszterce-Aranyos is ide köthető, a Ti-Arantosz elsősorban a Beszterce-Aranyos nevének felelhet meg. Az Aran egyenlő az Arany szóval, Aran-Tu az Arany-Hely régi magyar neve. A szíriai Aran-tesz kb. Arany-Tesz értelmű, ami a folyóból nyerhető aranyra vonatkozó magyar név, de görög alakja Orontesz.

Az Ararosz kb. Ar-Ar értelmű, a Naparisz kb. Nap-Ar, az Ordésszosz valamilyen Úr Tésszosza, Désszosza.

Az Isz-Trószba ömlik az Agathürszoszok földjén eredő Marisz, ami a Maros folyóval lehet azonos. Az Atlasz, az Aurasz és Tibiszisz délről folyik a Dunába.

Az Isz-Trósz a kelták földjén ered, a kelták a Künésziosz nép után Európa legnyugatibb részén laknak. A Kelták és Kimmerek azonosítása kézenfekvő, mindkettő magyar eredetű nép.

Az Isz-Trósztól keletre folyik a Türasz. Ez a folyó határt alkot Szkítia és Neurisz között. A folyó torkolatánál a Türaszi nevű hellének laknak. A Türasz név a Dürasz változata, a Dürasz-Ter meglehet, hogy a Dnyeszter őse.

Kelet felé a harmadik folyó a Hüpanisz. Ez a név Hu-Pan-Isz formájú lehet. A Hüpanisz forrása a határ a földművelő szkíták és az alizónok között.

Van egy Exampaiosz nevű szkíta folyó, ami hellén nyelven Szent Utak értelmű. Az Exampaiosz névben az Ég-Szam-Pa-Jo érte rejlik. A Pa-Jo a Fő-Jó, vagyis Fo-Lyó variánsa, a Folyó valójában Fő Jója a törzsnek és a népnek. Ha nincs Folyó, Fő-Jó, nincs élet sem, amely tudat délről eredhet, ahol sok volt a sivatag és az élettelen terület. Ég-Szem-Pályás a Szent-Utak, ami Exam Szent, és Pálya Út szavakból áll.

         Ez a név jellegzetesen magyar név, és a görög Szent Utak fogalomnak is megfelel. Az Ég Szeme a Nap, aki Szent. Ex-Am-Pa-Ios az Ég-Szem-Pályás magyar név görögös változata.

Negyedik folyó kelet felé a Borüszthenész. A magyar Bor-Üszthen neve rejlik benne, ami a Borok, vagyis Vizek Istene jelentéssel bír. A Bor a Por rokona, ősi magyar alakja Bura, ami Bura-Nuna, vagyis Nuna-Bora folyónévben jelen van. A Nuna helyesen Nő-Háza, amit Anyának is értelmeznek, ezért a Bura-Nuna a Vizek-Anyja. Őbelőle lett Pur-Atta, a Borok-Atyja, ami Por-Ata lesz Délkelet-Európában. A Bor-Üsten neve tehát ebből a fogalomcsoportból ered, az Isten jelzi a folyó nagyságát. Őseink a folyókat, hegyeket, forrásokat, sziklákat stb. istennek tekintették, illetve minden természeti objektumnak volt saját védőszelleme, ami istennek volt tekinthető. A Pornak felel meg Rába-Por-Dány nevének középső része.

Északra haladva a Bor-Üsztenész mentén a Gerrhosz nevű vidékre jutunk, ami a torkolattól negyvennapi hajóútra van. Ez a vidéknév szkíta-magyar nyelvű. Ha egy kicsit ismerjük a magyar névadási szokásokat és a görög átírásokat, akkor azonnal megértjük e nevet. Igaz, értelmezhetnénk Ger-Rhosz formában is, ami a Ker-Rhosz variánsa. A Ker a Kar/Kár változata, lásd Kária és Kér-Ta (Kréta), a magyar Kér és Kár törzs neve is lehet. A Ger szerepel Kurtu Germatu népnevünkben is.

Azonban a Ge-Rrhosz intuícióm szerint a helyesebb megfejtés, ami Rusz-Föld jelentésű. A Ge magyar szó, a Ki, Gi, Gé variánsa, az Ég- Gé páros egyik alakja. A Rrhosz nem más, mint a Nap, Rá és Ré nevének alaki változata, a szó végén egy záró hanggal, ami H, J, Sz, C, K, G lehet legtöbbször. A Ruszok jelenlétét ezzel bizonyítani lehet nagyon régről, de azzal a megjegyzéssel, hogy bizony magyar származásúaknak kell lenniük.

Sose feledjük, hogy a terület népét gyakran Hunoknak nevezték, nagyon helyesen, az ókori források. Ha tudjuk, mi a Hun név pontos jelentése, akkor nem kételkedhetünk a szkíták magyarságában, és a Rusz magyar eredetében.

Bor-Isten árja egyesül a Hypaniszéval a torkolat közelében. A két folyó között egy ék alakú terület van, amit Hippoleosz foknak neveznek. A Hipposz a Ló, a Leosz az Orosz-Lán, ami Laosz formában Ember. A Lu - Ember fejlődik Laó, Luó, Loa alakra, a Hippo-Leosz név ezért Ló-Ember, Ló-Oroszlán értelmű.

Mivel a Maghor egyben Oroszlán és Magyar, ezért a terület neve magyarokat jelöl. Pantikapész az ötödik folyó neve. Gyanus a Penta és Panti közelsége, az Öt (U-tu) ugyanis a Pen-Ta, Fény-Táj, mindez a Kéz és Tenyér tartalmára is jól rámutat.

A Fönti-Kapos forma is jól megfelel, mert pl. a latin Ponti magyarul Fönti és Ponti, a Pont a Nap. A Kap Fej értelmű magyarul, de jelenthet mást is.

A Hüpakürisz a hatodik folyó. Karkinitisz város mellett ömlik a tengerbe. Ennek a névnek is több magyar variánsa lehet. A Kürisz a Körös variánsa.

Gerrhosz a hetedik folyó, amely a Gerrhosz nevű vidéken is keresztül folyik. Tanaisz a nyolcadik folyó, ez a Don. A magyarok egyik őse Thana, az Óriás. Az Óriás jelző főleg a Csillagképekre vonatkozik, de olykor nagy hegyek, folyók is lehetnek istenfélék, óriások. A Thanaiszba ömlik a Hürgisz folyó.

Ten az isteni ige neve, a Ten-Tan, Den-Dan, meg a Ton-Don mind vizet is jelentenek. A Víz isteni jellegekkel bír, mert Fénylik, olyan, mint a Fém, amikor az olvadt állapotban van. A Ton és Don magyar nevek, a Ton rövidülve Tó. Az afrikai Tana-tó, a skót Don folyó rokona a spanyol Don és Donna, Úr és Úrnő értelemben, vagy Lon-Don, ami kb. Hosszú-Folyó és Oroszlán-Folyó, sőt, Oroszlán (Maghor) - Isten jelentésű, mert a Lan a Lány, Lán, Láng, Leányzó stb. rokona, lásd Oroz-Lán = Oroszlán.

A majéták földjét átszelve ömlenek a Maiétisz-tóba a Lükosz, az Oarosz, a Tanaisz és a Szürgisz. A Lükos, Áras, Ó-Áras és Sárgás, Szur-Gi-s lehet e nevek jelentése.

A Volga neve is magyar, a Vul-Ga, Etil a helyes forma. A Bul-Vul alapjelentése Tűz, Fény, a Ga (Észak, Kiemelkedő), Hal és Ház.

Ptolemaiosznál Rha a neve, ami az egyiptomi magyar Napisten neve is. Ra és Re a magyar nyelv szerint érvényes, a magánhangzó harmónia miatt. Az iráni Rav, Ravó kétségtelenül magyar eredetű, a szanszkrit nyelv meg önmagában magyar származású. A szanszkrit Ranghi kb. Rau-Gi, Rá-Földje, Rá-Felszíne értelmű.

A pannón Rá-Bó a Rá-Ba elődje, a német Ra-Ab formában adja vissza az ősi nevet. Rá Napisten más folyónevekben is szerepel, mint pl. a Raina névben, ami Raj-Na értelmű, vagyis Rá Nagyja, Rá Háza. Most a Ba víznévvel nem foglalkozom, csak megjegyzendő, hogy a Ba az Ab változata, az Ab a Hab őse, az Ab-Zu pedig a Felsőség Tudása magyarul, vagyis Hab-Zó. Az indoeurópai Ab ebből a magyar szóból ered, gyakran Va az alakja, ami a Ba utódja. Az Ob tehát Ab, vagyis Folyó, a Pandzs-Ab meg Öt-Ab, Öt-Folyó. A Ba Gyerek is!

A Volga harmadik magyar neve az Itil, ami az Etel, Ital variánsa. Italia az Italon túl levő föld, ezt a képet valamikor a Minoszi Birodalom virágzása idején adhattuk az olasz félszigetnek. Ezt a példát azért hoztam elő, hogy mindenki láthassa, az Itil nem török név, mert a törököknek semmi keresnivalója sincs Európában, abban a korban, ellenben a szkíta-magyaroknak igen, mivel Európa majdnem minden mai népe tőlünk ered. Etele és Atilla értelme kapcsolatos a vízzel, szakrális értelemben, mivel a víz isteni attribútum is.

Dontól és Volgától északra, délre, keletre, nyugatra rengeteg magyar nyelvű folyónév létezik, mivel a szkíta-magyarok ezeket a területeket nagyon régóta már civilizálták. Ezen kívül működik egy ismeretlen hatás, ami a magyar neveket újra és újra felszínre hozza, és az esetleges egyéb neveket eltakarítja a földrajzi névanyagból. Ezt nem a magyarok teszik, mivel a magyarok ezer év óta idegen befolyás alatt állnak, és a magyar nyelvet folyamatosan elnyomják. Ma finomabb eszközökkel, mint régen, de az elnyomás ereje nem lankad.

Az Ural hegység az Ur Hegy, és Al Magas nevek ötvözetéből keletkezett. Az Al Magas, azután Alacsony is. Ural, Uraló az Ural eredeti neve, ami a sok aranykinccsel is összefüggésben lehet. Az Uralban sok dél-kaukázusi típusú város épült egykor, nagyon régen. Ez a nép adhatta az Ural nevet. Sajnos, manapság Urál néven írják át a hegység nevét, amely két világrészt Ural. Kérném a földrajzosokat, hogy állítsák vissza az Ural nevet.

Kelet felé sok magyar nevű folyó van.

Jaik volt a neve az Ural folyónak, amit Nagy Katalin eltörölt, és Uralra változtatott. A Yayik állítólag török név, szétterült, kiterjedt értelemben. Furcsa név egy folyónak.          

Az Emba mai folyónév, a Ba az Ab rokona lehet, más jelentése Gyerek.

Perzsának mondják a Darja szót, ami folyó értelmű. De a Dar-Ja is magyar eredetű szó. Dar-Ja a helyes jelentése, ami a Tár-Ja fogalommal azonos. A Dar-Tár ige és főnév, gyakran Csillag jelentéssel. A Ja a Víz neve, gyakran Jo és Jó értelemben, és szóalakban. A Darja női név is.

Az A-Mu Darja nevében az A Víz, a Mu Ragyogás értelmű, de Amu egy város neve. A Darja a Víz-Tárja, de a Dar egyben Csillag is, Dar-Ja = Csillogó-Folyó.

Mivel a szkíta-magyar népesség származéka uralja ma is Ázsia zömét, ezért a nagy folyók nevei mind magyar eredetűek.

Az Indus, India nagy folyója ma Pakisztán területén folyik. Neve az In és Du nevekből áll össze. Az In bizonyára Isten, Én, lásd In-Anna istenasszony nevét. A Du itt is Udu nevével azonos, mint a Dunánál, és a Du In-Du-Lás értelmű is, ami a víz mozgásának látványára vonatkozhat.

Számtalan egyéb víznév viselhet magyar nevet, ami abból is fakad, hogy a szkíta-magyarok valóban a világ legnagyobb népe, akik Ázsia neveinek a zömét is adták. A mai lakók zöme a szkíta-magyarok utódai.

Az Amu-darja Oxus neve az Ak szóval kapcsolatos, ami Víz értelmű. Az X jel ugyanis K, C vagy Sz hangokat jelölt, amelyekből kifejlődhetett a Ksz, Hsz, amit X jellel jelölünk. Ok-Szu pontos jelentése Csillag (Csillogó) Folyó.

Jaxartesz volt az ókori neve a Szir-darjának. Ez a név is magyar nyelvű, mert helyesen Ja-Szar-Tesz a felbontása. A Ja önmagában is magyarul Folyó, a Ja, Jó ősibb alakja, a Szar értelme Fehér és Király, továbbá több egyéb jelentése is van, a Tesz utólag pedig pl. az Aran-Tesz (Oron-Tesz) utóhangjával azonos, és Tesz az értelme.

Plinius szerint a szkíták a Jaxarteszt Szilisznek nevezték, de a Tanaisz is a Jaxarteszre vonatkozott. A Szilisz név valójában a Szílesz, mai nyelven Széles értelmű. Ezzel kapcsolatban ne feledjük, hogy a Bora-Nuna Nagy-folyó, az Idig-Inna meg Széles-Folyó értelmezéssel is bírt.

Az Oxusz és Arax (Araxesz) azonosítása nehézkes, nem is lehet elfogadni. Ellenben a Jaxartesz valóban lehetett Tanaisz, mert a Tanaisz egyszerűen Folyó, Ton, Don értelmű, Ta-Na a Táj-Nagyja. Ezért a Don mellet a Volga és a Jaxartesz is valóban viselhette a Tanaisz, vagyis Tana - Ton - Tó nevet.

Fontos hely a Turáni-alföld vagy Turáni-felföld. A név Mezopotámiából került át Közép-Ázsiába, egyes kutatók szerint, de ez a vélemény erősen kérdéses. Pontos értelme Égi-Tornyok, ami a szikkuratókra utaló név. Az Égi, vagyis An isten Turja, Torja, Tornyai átkerültek Közép-Ázsiába, amely terület felvette ezt a nevet. De Turan istennő neve Nap az Égen, nem pedig Torony az Égbe.

Az Aral-tó az Áral, Áralló, szumer kori Arallu (Árallú) fogalmából eredő víznév. Ma a természetpusztító rablógazdálkodás a csodálatos tó teljes kiszáradását vetíti elénk.

A Kaszpi-tenger neve szintén magyar, de nagyon régi korból ered. A Kassziták népnevének mai megjelenése ez a tónév. A Kassziták közeli rokonai voltak a szumeroknak, és a későbbi Kusánokkal is kapcsolatban lehetnek. A Kasz-Pi utóbbi szava Csillag, Csillogás értelmű, ezért a Kasz-Pi a Ház-Csillogás, tehát a Csillogás-Háza jelentést is viselheti. A Pi rokona a Pisi, amely sok apró Csillagra esik szét a földet érés után. A Kaszi nép nevének változata a Keszi.

Balhas, Balkas nevünk értelme Ragyogó, Fényes Ház. A Has, Kas magyar szavak, a Ház variánsai, a Bal a Nagy és Fény neve. Lásd Bal-A-Ton = Ragyogó/Nagy-Víz-Tó. A Balhas-tó neve ezért szintén magyar nevű.

Bajkál szintén magyar név. A Ba magyar szó a Bá variánsa, ami a Pa rokona, és a család férfi vezetőjének is neve. Ez a Ba jejesedve Baj alakú, de a Bő is rokona. A Bá, Baj utóda a Vaj, ami a Tej gazdag része. A vezetők neve is Bá és Bő, a Baj Gazdag, mert vezető. A Baj Rossz jelentése a török korban alakult ki, amikor a párviadalokban a magyar Bá, a csapat vezetője is eleshetett. Innen a Pár-Baj és Baj-Vívás, ami életre-halálra zajlott. Ennek során a magyar fél is eleshetett, ami miatt a Bá, Baj, Vaj sorozat középtagjának Rossz értelme lett.

Baj-Kál nevünk utótagja a Kál, a Gál változata, Nagy az értelme. Kolozs-Vár pl. Kálos-Vár, a római Colosseum Kálosszeum, a Lu-Gál meg Gál-Lu, Kálló, Nagy-

Ember. A Baj-Kál ezért magyar név, Gazdag-Nagy, Bő-Nagy az értelme magyar nyelven.

Megemlítendő, hogy a Huang-Ho nem más, mint Hung-Jo, ami Hunug, Unug Jó értelmű, vagyis Magyar-Folyó. A Sárga a Nap jelképe Arany vonatkozásban, ezért a Sárga-folyó Arany-folyó, Hungár-folyó.

El kell mondani, hogy az Altáj neve is magyar név, mert az Al és Táj elemekből áll ez a jelentős név össze. Az Al az Al-Világ neve, mert ezen a területen temetkeztek a szumer-magyar királyi dinasztiák. A Táj a Ta jejes alakja, az Al-Táj ezért színmagyar szó.

Ehhez hasonló a Szaján, ami a Száj és Án elemek ötvözetéből született. A Szaj/Száj ismét a Föld Száját jelenti, az An pedig a Mennyet, An isten nevét. Ezen a területen is királysírok lehetnek, ami miatt ez lett a hegység neve.

A Tien-San ellenben Ten/Tin San/Szan értelmű, ami Is-Ten Hegyei jelentéssel bír. A Ten/Tin szumer-magyar szó Isten értelmű, a Ten mai magyar ige a Teremtés alapigéje.

VI. A szkíta istenvilág →

VI. A szkíta istenvilág

Nagyon keveset tudunk a szkíták isteneiről. Amit tudunk, annak zömét Hérodotosz hagyta ránk. A konkrét neveken kívül a régészeti leletanyag is sok értékes adatot tartalmaz.

A szkíták elsősorban Hesztiát, azután Zeuszt és Gét, akit Zeusz feleségének mondanak, valamint Apollónt, Aphrodité Uraniát, Heraklészt és Árészt tisztelik. A királyi szkíták Poszeidonnak is áldoztak. Ez elég kevés isten, ennél a szkíták istenvilága sokkal gazdagabb volt.

Szinte teljesen biztos, hogy a szkíták ismerték az Egyisten fogalmát. Emellett sok más istenképzetük is volt.

Hesztia a Tűz istennője. A Tűz szó Tu-Zu formából keletkezett, ami Utu-Tudása értelmű magyarul. A Tu Utu Napisten névvariánsa, a Zu az egyik magyar igeképző, de Tudás értelme is van. A görög Hesztia magyar eredetű név, ő is Tűzistennő. Esz-Ti-A az eredeti alak, az Ész az Isz, Iz, It, Is variánsa, a Ti Élő, az A a nő nem jellemzője, de eredetileg Isten a jelentése magyarul. lsz-Ti-A, Ész-Ti-A a Hesztia elődje. Az Élő Tűz, vagy Élet Tüze jelentést viseli.

A szkíta Tabiti Hesztia neve, de szintén magyar név. A Tab-Iti vagy Ta-bi-Ti a helyes értelmezés. A Tab értelme Tűz, a Ti az Élet, ezért a Tabi-Ti Élő-Tűz jelentésű magyarul. A szumerkori Duba is a Tab változata, Tűz jelentéssel, lásd É-Duba-A, értsd Háza a Tűz Isteninek, vagy közönségesen: A-Tűz-Háza. A Duba rokona a Tuba és Théba, a Tubi és Tapi is.

A magyar Tab város neve Tűz értelmű, a Tab-Án pontos jelentése An isten Tüze, vagyis Égi-Tűz, a Taps a Tap-Su Tűz-Kéz fogalmából ered, stb. A Szab szintén Fény értelmű, a Szab-Ad pontos jelentése Fényes-Atya, a Szab-Ar-Tu a Szab/Fényes- Hegyek- Országa, ami nem azonos a Szub-Ar-Tu névvel. A Tapló a Tap-La, a Tűz-Helye fogalomból ered, maga a Tap-Ló már a Tűz-Fénye jelentést tartalmazza, ha következetesen magyarul értelmezzük ezeket az ősi neveket.

Zeusz, ejtsd Zejsz, neve Papaiosz, amiről Hérodotosz azt állítja, hogy igen találó név. Ebből az következik, hogy érti a Papa szót. A Pa nagyon ősi szó, biztosan állítható, hogy több millió éves, mivel a gorillák is használják. A Pa jelentése Fő, de Fa is, meg Fej. Pa-Pa ezért Fő-Fő, mellesleg jellegzetesen magyar név az Apára, és olykor a Nagyapára. Papaiosz tehát Papa jelentésű, a szó végén görögös toldalék van.

A görög Gé, latin Gea, szintén görögül Gaia valójában magyar nevek. Az ősi Ku-Kü-Kö/Kő-Ke-Ka-Ké-Ki mellet a Gi-Ge-Gé stb. a Kövek neve, a szumer Ki helyes értelme nem Föld, hanem Kőföld, és a Ki Ország jelentése is Kőország, olyan hely, ahol hegyek vannak. Sok más szó viseli magán ezeket a helyeket, ahol a Kövek, a Föld Csontjai nincsenek jelen, lásd pl. Ta, Talaj, Hely, stb.

Az Ég Zeusz, a Gé a Földanya. Jól láthatjuk a két szó rokonságát, és tükrözhetőségét.

Api volt a neve Gé-nek Hérodotosz szerint. Ha hiteles a tudósítás, akkor Ap-i a név helyes felbontása. Az Ap Ház, Haza, az -i elsődlegesen becézés, mint pl. Uni istenasszony nevében is látható. Az Ap és Ep Ház jelentését Varga Zsigmond adta meg.

Apolló neve jellegzetesen magyar név, etruszkul Ap-Lu. A magyar Apol Csókol, ez utal a szerelemisten funkcióra, az Ápoló magyar szó pedig a gyógyítás funkciójára. Az Apa-Lu pedig a Fény-Apa jelentést tartalmazza nagyarul, ami a Nap neve.

Goitoszürosz a szkíta neve Apollónak. Ezt némelyek szumer névnek vélik, ami Goitho-Szürosz formában Nap-Király lenne. A Goitho lenne a Gu-Utu, a Szürosz a Szárosz? Elfogadható levezetés, de el kell mondani kiegészítéseimet, ami szerint Gu - Fő, Fej, Utu a Napisten, Szár a Király egyik magyar neve.

De a Goitosz-Ürosz értelmezés megfelel a Coitusz-Ur-osz formának, ami Apolló, a Nap megter mékenyítő tulajdonságait nevezi meg, eléggé kézenfekvő formában. Apolló szerelemisten, ami miatt ezek a magyar értelmezések kiválóan megfelelnek a valóságnak. A latin Coitusz kb. megter mékenyítés értelmű. A név Ojtó-Szúrós értelme növénynemesítésre utal, mivel van az istennek egy Oitoszürosz formájú neve is.

Argimpasza szkítául a neve Aphrodité Urániának. Ez a görög istennőnév a Csillagos Ég Szerelemistennője. Tündér Ilona neve is közel áll a szkíta és görög nevekhez. Ar-Gim-Pa-Sza neve az Ar szóval kezdődik, ami Ár alakban Csillag, meg Áradás, Nép és Hegy. A Gím a Csuda-Szarvas neve, ami az éji égbolt, milliónyi csillagával. A Gím önmagában is jelenthet Csillagot, a Pa-Sza értelme Fő-Arany/Fény. Ar-Gim-Pa-Sza neve tehát jellegzetesen magyar eredetű névnek tűnik, de a Pasza jelentése nem világos.

Poszeidón nevét Thagimaszadasz formában írják, amit Bakay Kornél Tami-Mazdasz alakban közöl. A Mazdasz a Mozdós variánsa, ami az Örök Mozgás, Örök Mazda neve. A szkíta-magyar istennév azonban a Tág, Tági, és a Maszada, Mászó-da magyar nevekből áll össze. A szumer és egyiptomi kultúrát, valamilyen isteni titok folytán, a magyarok hozták létre, akikből erednek az indoeurópaiak. Ez utóbbi igazságot is a titok homálya fedi ma még. A Maszada név Egyiptomban magyar nyelvű, és nem arab. A nevet több formában is lehetne értelmezni.

Tami-Mazdasz lenne a Ten-Ger, ebben az értelemben Víz-Kör, amiből ered a Ten-Gir, és ebből a Ten-Giz, Tengri törökös forma. Poszeidón ebben a vonatkozásban valóban Vízisten, a Ten, Ton, Den, Don kétségtelenül Víz is, mivel a Ton rövidüléséből ered a Tó. A Ten magyar ige is, és a Teremtő Isten fogalmát tartalmazza.

Istenszobrokat, oltárokat és szentélyeket nem emelnek, ilyesmivel csak Árészt tisztelik meg. Hérodotosz közlése kétségtelenül téves, más források meg szólnak szobrokról és szentélyekről is.

Árész neve vagy az Ár-Ész, a Hegyek-Fénye, vagy az A-Rész, az Isten-Része nevet és fogalmat viseli. Magyar neve Had-Ur, régi mezopotámiai magyar neve Had-Ad. Ez utóbbi szóban az Ad nem ige, hanem az Ata, Atya variánsa. A Had egyértelmű jelentése rokon a Ház (D- Z) fogalmával is, mert egy Hadat egy Ház állított ki, sok Had alkotta a Had-Seregletet, Had-Sereget.

Hadúr nevét megtámadták, mondván, hogy modern kitaláció. Ennek mond ellene a Had-Ad párhuzamos név, amely szintén magyar nyelvű, továbbá a hadsereg szervezési módja, ami sokkal régebbi, mint az ókor kezdete.

A magyar mitológiában ismert Kattar neve, továbbá Kádár neve, akik valószínűleg Hadurak voltak. Ezek a nevek is közeli rokonai a Hadúr névnek. Kádár János ezt kétségtelenül tudta, és tudatosan vette fel a Kádár nevet, Hadúrnak tartva önmagát. A Kádár rangnév a hunoknál is ismert volt.

VII. Szkíta szövegek →

VII. Szkíta szövegek

Igen kevés hiteles szkíta nyelvű bizonyítékunk van, de ez a kevés bizonyíték arra elegendőnek látszik, hogy megállapítsuk belőle, a szaka-szkíták milyen nyelven beszéltek.

Az első szöveg az a képírásos rejtvény, ami Targitaosz fiainak uralkodása idejéből származik. Ez az időszak Kr.e. 1500 körül volt, amikor a képírásos, vagy szoborírásos közlemények még igen elterjedtek voltak.

Az Égből Aranytárgyak hullottak, ezek nevei jelentik a képírás elemeit. Az  Eke, Járom, Harci Fejsze és Ivócsésze a négy tárgy, de a görög szövegből a magyar fordítás nem teljesen biztos, hogy a helyes szót választotta. A Fejsze lehet Balta, Bárd, a Csésze Edény stb. Az Aranytárgyak azonban kétségtelenül egy ősi képírás bizonyítékaiként ősi szöveget rejtenek.

A Dáriusnak küldött üzenet jellegzetesen magyar nyelvű, ami döntő bizonyíték a szkíták magyar nyelvűségét illetően. Dárius embereinek ki kellett találni az üzenet mondanivalóját, amit ki is találtak. Onnan tudjuk, hogy azt cselekedték a perzsák, amit a szkíták üzentek. A szkíta király küldött egy madarat, egy egeret, egy békát és öt nyilat. Nagyon fontos a küldemény sorrendje, mert segít az üzenet megértésében.

Madár Egér Béka Öt Nyíl

Magyar Igér  Béke Út Nyíl

            A perzsák megfejtették az üzenetet, és elvonultak táborukból. Valakik tehát tudtak magyarul Dárius táborában.

Őseink nagyon kedvelték az ilyesfajta rejtvényeket, amit a szumer és egyiptomi írásokból is tudunk, nem beszélve a pelaszg, etruszk, görög, római példákról, akik mind magyar eredetűek.

A harmadik önálló szövegrészlet görög betűkkel íródott, de magyar a szöveg nyelve. Egy gyűrű szövegeiről van szó, mégpedig kettőről. A pecsétgyűrű lapján Szküleo felirat látható. Ez görögül Szkül-eo, vagyis Szkülészé. Magyarul viszont Szküléo, ami szintén Szkülé-o, Szkülé értelmű. A szöveget görög mester véste be az aranygyűrűbe, mégis érthető a szöveg magyarul.

Mi nem mondanánk azt, hogy Szkülészé, csak azt, hogy Szkülé, Szikülé. Az O jel a szöveg végén a görög mester hozzátoldása.

A gyűrűn van egy másik szöveg is, a karikára vésve: Keleae Argotan Pariane. Ezt a szöveget görögnek vélik, és így értelmezik: "Azt parancsolták nekem, hogy Argotanál legyek!". Ez igen érdekes megfejtés, mert valóban kifejezheti a gyűrű tulajdonosának a kilétét, továbbá a gyűrűt megszemélyesíti, mintha értelmes lény lenne.

Ettől függetlenül a szöveg magyar nyelvű: Keleáé Argo Tan Párjáné. Ez a hiteles magyar szöveg. A Keleáé egy Napkirály nevét idézi, a Kelő a Nap, lásd Kel és Kel-Ta, Kelet, stb.

Az Argo Tan kb. Ár-Fő Tan és Tanya, az Argo-Ta a Nap-Ta. Mivel az Ar-go az Ár-Gu szumer-magyar utóda és az Ár a Fény, a Gu a Fej, Fő, ezért az Ar-Gó a Fényáradásos-Fej, ami nem más, mint a Nap. Az Argo hajósai ezért Naphajó hajósai. Innen aztán pontosan megközelíthető a magyar Árgus Szem motívum értelme, ami mögött az Ár-Gu szumer jelentés húzódik, ami egy Fejből kiáradó Ár lehet csak. Ez az Ár-Gu az a szem, aki figyel az Égből, és bünteti a gonoszokat. Az Ár-Gu megfelel a Szem fogalmának is, mivel a Napot írja le, és a Nap az Ég Szeme. Az Argotan jelentése nem ismert.

A Pariane szóban a Par a Ház, a Fáraó neve húzódik. De a Pariane átírva Párjané, ami arra utal, hogy ebben az esetben valamilyen házassági gyűrűről lehet szó. Nem tudom, mióta váltanak a szerelmesek és házasok gyűrűt, de itt arról van szó, hogy ez a gyűrű egy házaspár egyik tagjának a tulajdona.

Keleáé Argotan Párja-né elég pontosan igazodik az eredeti szöveghez. De ki volt a Kelea, és ki volt Argo-Tan, és ki volt Párja-Né, vagy Pár-jáné, ezt nem tudjuk. Azt ismerjük, hogy Szkül a gyűrű tulajdonosa, és talán ő a Kelő, akinek a Párja-Né az Argota, aki Napnő.

Keleae Argotan Pariane magyar nyelvű felíratnak tűnik.

Több más felírat is ismert, de ezek nem nyújtanak magyar nyelvű vizsgálódási anyagot. Egy Farmerron baszilei felirat a Parménon a császárnak, Ferménos a baszileusznak értelmű. Eszerint Kr.e. 500 körül már élt a Baszileosz szó, ami Császár értelmű. Ez igen érdekes tudománytörténeti exotikum. De ki érti a Parménon nevet? Mert bizony ez a híres családnév magyar nevű. A Par a Ház, a Fáraó, a Mén a Mennyei, lásd Min egyiptomi isten nevét is. Parmenon makedon hadvezér is, ha igaz.

A szkíta szavak közül ismert az Arima, Egy az értelme. A Szpu Szem szkítául állítólag. Arima az Ari-ma, vagy esetleg Ami-Rá, ő az Egy. Ezt akár el is fogadhatjuk. A Szpu esetleg Szupu. Ezt nem értjük sehogyan sem. Arima-Szpu Egy-Szemű értelmű. Az a probléma, hogy a szkíta szavak általában jól érthetők magyarul, de ez az Arima-Szpu nem illik a sorba. Fogadjuk el Hérodotosz igazságát, és mondjuk azt, hogy az Arima-Szpu Egy-Szemű értelmű. A Szpu akár lehet elírás is, mert a Sumu (Szumu) hasonló a Szpu latin betűs alakokhoz. A görög betűs alakokat nem ismerem.

Oior-Pata értelme Férfi-Ölő, ami Úr, Újúr-Pata alakú lehetett. Az Úr Isten és Férfi, az Oior az Újúr, a földi Új Úr neve, aki a Naptól születik. Ez a név a földi férfiakra vonatkozhat, akik a Nap jóvoltából születnek meg, ők az új urak, új férfiak. Hasonló értelmű a Juventus – Új-Fény-Tűz, ifjúság, de a görögben nincs „u” betű, csak kettős hangzóval jelölt „u”.

A Pata a Ló-Pata fogalmában pusztító fegyver. A Patológikus fogalom Halál értelmű. A Pa-Ta a Fő-Táj, ami az állatok patája fogalmában a Láb érintkezése a Talajjal. De a Pa-Ta a Fej-Táj is, ami a Fejre mért ütéseket is megnevesíti. Az Ölő-Pata fogalom innen eredhet, ami valamilyen nagyon ősi életképet ír le. Húszezer évvel ezelőtt a Pata az emberek számára gyilkos fegyver volt, amivel a növényevők védték magukat. Ha valaki az elefántok, vagy bivalyok patái alá került, annak nem sokáig pislákolt az élete mécsese.

A Pártos szót Pártütő értelemben adják vissza, meg Lázadó a jelentése. A Pár a Par-Per, Bar-Ber magyar nevek egyik alakja, értelme Ház. A Pár-Tu a Ház-Tája. Kétségtelenül jó megfejtés a Pártos, de nem igazi megfejtés. Pár-Tus pl. szó szerint a Tűz-Háza, vagy a Nap-Háza, aminek a Pár-Duc is megfelel Háza a Napnak értelemben. Pártoskodók Házaskodók, ami igaz, de nem ez az értelmezés vezette őseinket a nagyszerű sikerekhez. A Pártütők egyfajta Házak, Párok Ütői, akik nem akarnak a királyi hatalom alá tartozni.

Pár-Tus nevünk tehát a Tűz és Nap Háza, de a Pártos nevünk valóban egyfajta lázadó neve. A Pártos szót már Hérodotosz is helyesen értelmezi, és Pártoskodó, Lázadó értelemben adja meg a jelentését. A Pártus valójában tehát Párduc, illetve Háza a Tűznek, egy nép sem nevezi el magát pártoskodónak.

Sok más szkíta név is magyar nyelvű, amit különböző nevek tanúsítanak.

A Pata szóhoz érdekes adalék az a szokás, hogy a római lovasszobrok lovai gyakran felemelték lábukat. Ha a ló a bal lábát emelte fel, az azt jelentette, hogy lovasa elesett a csatában. Ha a ló a jobb lábát emelte fel, mindenki tudta, hogy a ló pusztult el a harcokban. Ha mindkét lábát felemelte, ló és lovasa egyaránt elvesztek a küzdelemben. Az ilyen jelek gyakoriak lehettek az ábrázolásokon, csak mi kései utódok vagyunk vakok őseink jelzéseire. A Pata ezért is lehet Ölő.

Aki látott már harcoló lovakat, annak nem kell ecsetelni, milyen félelmetes fegyver a betanított harci ló patája. Koreában ma is látható még olyan rendezvény, amelyen harci lovak küzdenek egymással.

Egy zablapákán arameus írással ez olvasható: "Őriz meg engem". A tárgyat a Dél-Uralban, a Rüszajki-no-i kurgán mellett találták, az olvasat balról jobbra halad. Bakay Kornél felveti, hogy a felirat inkább rovásírással készült.

Több szó elemzése kimutatja, hogy nyelvileg a szkíták magyarok voltak. Az Oior lehet Uj-úr is, szemben Ur város régi Uraival, a Pata valóban Pata, aminek van Ölő jelentése is. Az Arima-Szpu esetleg Karima-Szumu, de itt az M elírását sejthetjük, a helyében P jelenik meg. A szó elején a K lehet a H változata, és a H hangot gyakran nem kell ejteni.

A Perzsák nyelve nem rokon a szkíták nyelvével, mondják a görög tudósok. Hérodotosz azt mondja, hogy a Szarmaták szkíta nyelvet beszéltek. Strabón szerint a méd és perzsa közeli rokon egymással. Mi azonban tudjuk, hogy a méd és perzsa is rokona a magyar nyelvnek.

A Szarmata nép neve magyar nyelvű. Szár-Mata, Királyi-Magyar, Királyi-Föld a név jelentése. Ezzel szemben Tolsztov szerint a Szarmata név a szanszkrit Svarga - Ég, és iráni Khwarr - Nap szavakból származik. Ez a Nap Népe jelentést tartalmazza. Ez viszont megmagyarázza Khorezm nevét is, ami Nap-Országa értelmű. Khorezmre azonban jobb Badiny Jós Ferenc magyarázata.

Kétségtelenül gyönyörű levezetés, Tolsztov mellesleg az egyik legjobb orosz tudós. A Svarga-Khwarr lenne a Szarmata, továbbá a Khorezm őse. Nehezen hihető.

A Szár Király, Fehér, a Mata a szavárdok egyik saját neve. Szár-Mata ezért Királyi Szavárdok, vagyis Magyarok. De a Szár-Mada egyben Nap-Földje, mert Ma-Da kétségtelenül Nap-Föld. Ez a levezetés kétségtelenné teszi a Szarmata név magyar eredetét. Aki akarja, vesse össze a Svarga-Khwarr és Szár-Mata, Szár-Mada alakokat a Szarmata alakkal. Vajon mi lesz az eredmény? Az akkád Matu szintén ország, föld.

A Melanchlainoi nép a szarmata Saudarafac névvel azonos. Ez az utóbbi oszétul Fekete-Köpenyesek állítólag. Sau - Fekete, Dara - Ruha, Köpeny, Abajev szerint Dar - Viselet. A rómaiak gyakran említik, hogy a szarmaták fekete köpenyt viselnek. Talán a mai mordvinok is rokonai voltak a szarmatáknak.

Ezzel szemben a Saur (szaurusz) szó Kígyó, a Szaur, Szír, Szúr és Darafac a Daróc magyar szó régi változatai, a Daróc valóban Fekete és Sötétbarna, Durva anyag. A Saudarafac ezért nem osszét szó, az osszét amúgy az Isszédom néppel és névvel azonos.

A Szauro-Maták népneve rokon lehet a Szir-Maták fogalommal, a Szir Kígyó, mint a Szaur is. Az Aorszok Örsök, a Szirákok meg Szirákok, akik Magyarországon ma is élnek Szirákon. Lásd még esetleg Szirakhuza, vagyis Szirák-Háza, amely várost a magyar Szikulok, vagyis Székelyek alapították.

Az indiai Szakauraka nép magyar eredetű, amit a hivatásos magyar tudományosság nem akar elismerni. Sem ezt, sem mást, ami nem a magyarok sarkvidéki eredetét igazolja. A Szakauraka utolsó A hangja a többes számot jelöli. Ezért a Szakauraka Szakaurakok jelentést képvisel, ami kétszeres többes számot igazol, erre jön rá a Szaka-Urak-A kifejezés.

A szakák kétségtelenül magyarok, vagyis inkább székelyek. A Szaka magyarok, mint Szakaurak, Kr.e. 130 körül elfoglalták Aral körüli hazájukból a Szogdia és Baktria nevű országokat. Ezeket a neveket az indogermánok nem képesek értelmezni. Később rokonaik kiverték őket e területekről, mint rossz testvérek, a Szakaurak népükkel India felé húzódtak Kr.e. 30 körül.

Strabon szerint a Sakauraka nép Kr.e. 130 körül mozdult dél felé. Az indiai szakák azonban sokkal régebben megszállták az Indus völgyét és India sok más táját. Maga Buddha is szaka, vagyis székely származású. Buda magyar főváros neve természetesen Buddha értelmű, és Buda hangzósítású.

Götz László ismerteti, hogy a Szakaurak dinasztiából pénzérmékről ismerünk két nevet. Az első név Turannountos 'eraoy, a pénzérme hátlapján Saka Kogganoy, egyes érméken Saka Koyyanoy felirat látható. A Turannountos névben a Turán szó felismerése nem nehéz. A Saka Kogganoy jól érthető Szaka / Saka Kogánoé, vagyis Szaka Kagáné. A Kagán rangnév magyar nyelvű, a Kan ősi totemnevünk, ezt Kán formában is lehet ejteni. A Ka-Gán Ka előtagja Fő, Magas, mint Ka-Sza, Ka-Pa, Ka-Pu és egyéb szavainkban. Kakán formában nem ejthetjük ezt a szót, ezért lett Ka-Gán, vagyis Fő-Kán a név formája. Az 'eraoy forma Keraoé, Keraoyé értelmű. Az aposztróf gyakran J hangnak felel meg, ami a J-H rokonság miatt Kheraoy lehet. A Ka szó gyakran „király” értelmű.

A második név 'Yrkodoy Makaroy, a hátlap SK'WR, vagyis Szaka-Úr jelentésű. A Makaroy a Magyarok, a 'Yrkodoy forma Kirkodoj. Ez Kirájkodoj Magyarok jelentést igazol. Az érme felszíne nem tette lehetővé a Királykodój Makarok formát, ezért rövidülhetett Kirkodoj Makarok formára.

Buddha-Buda, Kashyapa és a többi magyar név azt igazolja, hogy Indiában a szavárd-magyar nyelv igen régen jelen van, ami közvetve a szkíta-szaka nyelv magyar nyelvűségét bizonyítja

VIII. Szkíta személynevek

Több szkíta eredetmonda is ismeretes. Vizsgáljuk meg ezeket az eredetmondákat, elsősorban a szereplők neveinek nyelve miatt. Sokan elemezték már a szkíta történeteket is, de a neveket általában nem tudták megfejteni. Pedig a nevek zöme magyar nyelvű, az ókori magyar nyelvi fázis alapján kell e neveket értelmezni.

Elöljáróban végtelenül fel kellene háborodni, hogy a kutatók milyen sok előítélet alapján végzik munkájukat, ami mögött végtelenül erős nacionalista felfogás és világnézet áll. A nevek több jelentésének megvizsgálhatóságát sem fogadják el, hanem kijelentik, ez a név márpedig iráni, ez perzsa, a lényeg, hogy indoeurópai. De azzal sincsenek tisztában, hogy mi az indoeurópai, ezáltal téves következtetések ezreihez jutnak. Ezzel elzárják a valódi evolúciós folyamatok megismerhetőségét, és nagy kárt okoznak a tudományokban.

A szkíták földje régen lakatlan volt, ezt mondják a szkíták. Ez igaz, mert a terület a jégkorszak alatt vándorló ősi törzsek vadászterülete volt, a Lakni értelme valamiféle állandó jelenlétet is tartalmaz.

Targitaosz volt az első ember, aki letelepedett Szkítiában, akinek az apja Zeusz, anyja Bor-Isten leánya volt. Nevének pontos jelentése Tar-Gi-Ta-Os. A Tar utal a síkságra és füves vidékekre, ahol kevés a fa. Sivatagot is jelent, azonban az igazi sivatag ivásgát, de a Tar vidéken van folyó. A Tar Csillag, valamint Magas is, Mészáros Gyula hattikról szóló írásában. A hatti-hettita Tar-Hun-Tasz isten nevében is szerepel, egyébként magyar szó.

A középtag Gi a Ki zöngétlen alakja, Ország, Föld, Kő a jelentése. A Ta-osz Táj-ős. Tar-Gi-Ta-Osz ezért a Tar-Ki/Gi-Ta-Ős értelmet visel. Valójában királynév, amit a név önmagában is tartalmaz, Tar-Kő-Táj-Őse egy gazdagabb országból érkezhetett DK-Európába. Tarkő hírneves és szép tündérünk.

A Tar, mint tudjuk, Csillag is, ezért a Tar-Gi-Ta-Os Csillag-Földi-Táj-Ős jelentést is visel. Targitaos neve kétségtelenül magyar eredetű. Az Ős, Üs szóhoz kapcsolható a szumer Us szó halott, halál jelentése. Targitaosznak három fia született: Lipoxaisz, Arpoxaisz és Kolaxaisz. Targitaosz valamikor Kr.e. 1900 körül érkezhetett a dél-orosz síkságra, déli irányból, vagy a Kárpát-medencéből.

Lipoxaisz neve Lipok-Szaisz lehet, a Szaisz az Ur neve, továbbá azonos az egyiptomi Szaisz görögös nevével. Lipoxaiszt Lebédi ősi nevének is tartják. Lipok-Szaisz, Libéd-szaisz formák vannak a görögös név mögött. A Li értelme „király”, a Pok a Fők, Főcske neve is lehet.

Arpoxaisz neve az Arpok-Szaisz, vagy Árpás-Aisz fogalmat viseli. A három fiú nevében lévő Aisz megfelelhet az Ős, Eis, Isa és hasonló neveknek, amelyekhez az És és Is is hozzá tartozik. Arposz-Aisz, kb. Árpos Isten megfelel az Arpoxaisz nevének. Kolaxaisz nevét egyes kutatók a Köles névvel hozzák összefüggésbe, mivel az Arpoxaisz az Árpa névvel rokonítható. Ez azonban nem teljesen bizonyos. Inkább Kolaxaisz nevét a Kolak, Kál-Asz nevekkel hozhatom kapcsolatba.  A Kol-Asz-Aisz kb. Nagy-Isten-Ős értelmű mai magyar nyelven. A Kolak a Kölök, a legkisebb gyerek a hunoknál is.

A hagyomány szerint Lipoxaisz, Lipők-Aisz/Szaisz leszármazottai az Aukhatai törzs tagjai. Az Aukhatai név mögött az An-Kátai fogalom rejlik. An az Égisten, a Khatai a Kátai, a két fogalom együtt az An isten Házai, ez pedig magyar nyelvű népességre utal, továbbá ez a törzs csakis nyugat  felöl jöhetett. Az Au és An azonosítása eléggé kézenfekvő. Azonban az Au a kutyák ugatása is, ami miatt felvethető, hogy az Au-Khatai a Kutyák-Házai értelmet tartalmazza.

Arpoxaisztól származnak a Katiarusok, Katiaroi, és a Traszpiesz nevű törzs tagjai. A Katiarusok a Kutrigurokkal is rokonok lehetnek, a nevek alapján. Azonban a Katiarusok elsősorban Háti-Árusok lehetnek, ami megfelel a szkíta életmódnak. A Hát és Káta rokon jelentésű szó, aminek elemzésére most nem térek ki. A Ka-Tiarus névben a Királyi Tiara értelme fedezhető fel. A Kati önmagában is Király, pl. a hattiban Kat a formája.

Traszpiesz törzs nevében az -Esz utótag többes szám lehet, de ezekre a közérthető jelenségekre zömében nem térek ki. Azt hiszem, ezt minden kutató tudja. Ebből a meggondolásból is ered a Traszpi formula, ami Trósz-Pi értelmű, és Trósz-Fi a jelentése. A trószok természetesen magyarok, akiket a bizánciak türköknek hívtak, mert a Tur-Kének(Türr-Hének) valójában a magyar etruszkok, és nem a vad és hódító törökök. Trósz-Pi-Esz nevükben a Pi a Csillag elsősorban, amiből ered a Fi. A Fi a Férfi legcsodálatosabb Csillaga.

Kolaxaisz utódai a királyi szkíták. Az ő nevük Paralatai, ami Paralaták magyar formát vonz. A Par Ház, az Al kb. Magas, az Atai Atyái. Kolaxaisz utódainak neve jól érthető magyarul. A Ház Magas Atyái a név jelentése.

Együttesen a szkíták a Szkolotesz névvel jelölik magukat, királyuk neve után. A Szkolotesz forma megerősíti a Kolaxaisz forma létezését. Mindkettő azonban a Sza-Ko-Lo-tesz formából eredhet, ami Sza-Ka Ember helye + -esz görög végződés. Szaka a Fény-Fője, a Menny Fia Háza, a Lo Ember, a Tu/Ta Hely és Ország, az -Esz görögös végződés. Ilyen levezetéseket kell adni néha, mert a magától értetődő igazságokat is gyakran meghamisítják.

A Szkolotesz a Szaka-Lo-Tesz magyar szóötvözet rövidülése. A Szaka Arany-Fej elsődlegesen, de a Sza Menny Fia, a Ka több jelentésű. A Lo az Ember neve, de Fény is a jelentése, harmadlagosan pedig Ló (Laó, Luó, stb.). A Szkolot T hangja is lehet többes szám jelzője, mivel vannak ilyen nyelvek, és a magyarban is jelen van pl. a T végű igékben. Kolax-Aisz vagyis Kolax-Aisz előneve tükrözve Sza-Kol formájú, és Fényes Kál értelmű. A Kál és Gál Nagy jelentésű, és a Lu-Gál, Lu-Kál egyszerűbb formája, meg a Gallok, Gaelek neve. A Sza-Kol egyszerűsödik Szkol alakra, ez a Szkolotesz névben is benne van. A Szakol Sólyom oroszul, a Szakák fénymadara, mer a Sza Menny Fia, de Száj is, a Kol Kál, tehát Nagy.

Azt mondják, uralkodásuk idején aranytárgyak hullottak az égből a szkíták földjére: egy eke, egy járom, egy harci szekerce, és egy ivócsésze. A két idősebb testvér közeledtére fellángoltak az aranytárgyak, de amikor a kisebbik közeledett, az arany lángolása kihunyt. A legfiatalabb fiú hazavitte az Ég ajándékait. Megtárgyalta ezt a két legidősebb testvér, és úgy döntöttek, hogy az egész királyságot a legfiatalabbnak adják. Ez a történet azt a magyar szokást mutatja be, hogy a legkisebb fiú örökli a ház vagyonát és hatalmát. Szokás szerint az idősebbek folyamatosan háborúba vonultak, a legkisebb fiú azonban sosem mehetett háborúba, nehogy elessen. A család öröklődési vonalát a legkisebb volt hivatva fenntartani. Ez a szokás olyan erős volt, hogy még az ellenség is, ha legyőzött egy magyar házat, és a győztesek is magyar rokonságúak voltak, a legkisebb fiú életét megkímélték, hogy ne szakadjon vége az ősi család genetikai vonalának. Ez a fiú volt az Ir-Mag.

Az aranytárgyak természetesen egy képrejtvény részei. Eddig nem gondolkodtam a megoldáson, és nincs a megfejtéshez kiindulási támpontom. Az Eke kb. Ék E, ami Csillag-Ház, Ék-Ház, a Járom ige is, a Jár, Jár-mu - Jár-om jöhet szóba. A Fejsze jelenti a Fej Fényét is, mert a Sze Fény ősmagyarul, a Csésze is kb. Sé-Sze, ami Fényes-Fény.

Azt beszélik a szkíták, hogy Targitaosz ezer esztendővel régebben érkezett Szkítiába, mint amikor Dárius átkelt a Dunán. Dárius Kr.e. 513-ban támadta meg Thrákiát, és ebben az évben támadta meg a szkítákat is. Targitaosz ezért Kr.e. 1513 körül érkezhetett a Bor-Isten vidékére. Abban az időben már ott lehettek a kimmerek, vagyis a kelták, akik egy régebbi szumerokhoz is kapcsolható kivándorló hullám lehettek, és érkezhettek a Kárpátok felőli oldalról is, nem kellett feltétlenül a Kaukázus, vagy a Turáni felföld felől jönniük. Mindhárom irányban magyar népek terjeszkedtek és vándoroltak, új földeket keresve.

A hellének szerint Heraklész Gérüonész marháit elhajtva került szkítaföldre. Hó- viharba került, ekkor betakarózott az oroszlánbőrrel, és elaludt. A lovai közben legelésztek, de mire Heraklész felébredt, eltűntek. Keresésükre indult, egész vidékeket bejárt, végül elvetődött Hülaia földjére. Itt egy farától felfelé asszony, farától lefelé kígyó alakú, felemás lényt talált, akin nagyon elcsodálkozott. Megkérdezte tőle, nem látta-e az elkóborolt lovait. A csodalény azt válaszolta, a lovak nála vannak, de csak úgy adja vissza, ha Heraklész vele hál.

Három fiúk született, és amikor Heraklész távozni készült, egy íjat, és egy övet adott a nőnek, aki királynő volt amúgy. "Amikor megnőnek a fiaim, akkor add a kezükbe az íjat és az övet. Amelyik úgy ajzza fel az íjat, mint én, és úgy köti fel az övet, mint én, azt tartsd magadnál, amelyik nem így tesz, azt küldd el!"

Az övön aranycsésze csüngött alá. Heraklész bemutatta az íj felajzását, és az öv felcsatolását, azzal dolgára indult.

Tudnunk kell, hogy az íj a magyar népeknél királyi jelkép, valójában az Ég és Ív megszemélyesítője. Az Öv szintén királyi jelkép, az Ívnek is a jelképe. A büntetésben lévő katona ma is elveszti az övét, jelezve, hogy nem szabad ember. Ez a szokás is magyar  őseinktől ered.

Heraklész a magyarok őse e hellén monda szerint. Heraklész neve nincs rokonságban Héra nevével, különben kölcsönösen utálták egymást, a mítoszok alapján. Heraklész magyar hős, Gilgames rokonságába tartozik, és Her-Kul-Es a pontos neve. Her-Küllős, de a Kul (Kül, Kel) magyar szó az égi szférák első körét jelzi, lásd Kul-Aba városnevet, vagy a Kül-Lő - Külső-Ragyogás értelmét, ami a kocsi-kerék küllőinek Naptól való származását igazolja. Her a Hős, a név az Er szóból származik. Az Es Ház. Mellesleg Herkules sokkal régebbi az etruszkoknál, mint a görögöknél.

A három fiú neve Agathürszosz, Gelónosz és Szkütész. A feladatot csak Szkütész tudta megoldani, ezért ő lett a király, két testvére viszont elvándorolt.

Az anya kígyó farka a Nap járásának kígyószerű rajzolatára utal, ami közel rokon a kelta és magyar végtelen fonattal. A kígyószerűség ebben a mondában Napkirálynő jelenlétét bizonyítja, és a Szauromaták királynőjét feltételezi. Szaurosz ugyanis Gyik, Száj Ura rossz, Fény Ura jó értelemben. A Tejút is kígyó, továbbá a szárazföldeket körbe ölelő tenger is kígyó, még az 1500-as években is kígyóként ábrázolták Európában a tengert.

Gonosz Gyík és Kígyó, mindkettő Sárkány, lásd Sárkány-Gyík és Sárkány-Kígyó. A Gyík is Kígyó, továbbá a Gekko is magyar eredetű név, lásd Ki-Jó > Kí-Gyó. Az eredendő Gonosz Szar-Gon, a tömeggyilkos, maga a Szar-Gonosz. Ő a Sárkány megtestesítője, de a Sárkányok lehetnek jók is, nem Szargon típusúak. A Szauro-Mata/Mada név valamiképpen rokon lehet ezzel a fogalommal, mármint a Jó Sárkány értelmezéssel. A Biblia írja az akkád királyt Szargonnak, tehát tévedés kizárva. A név „igazságos király” jelentése téves, a Biblia írói a Szar-Gon jelentést tartották fontosnak, vagyis magyarul gondolkodtak.

Heraklész titokzatos felesége valószínűleg Szauromata királynő lehetett, mert a nő alakja és a Szauromata név között összefüggés fedezhető fel. A három fiú neve alapján a Szkíták a Szauromaták rokonai lehetnek. A kígyófarkú királynő fia Szkütész, aki a szkíták királya lett, és utána minden király tőle származott, Hérodotosz idejéig. Állítólag.

Agathürszosz neve Ága-Törzs-osz, ami Törzs-Ága helyesen. A mai Törzs kb. Turs, Tursz volt néhány évezrede, de a Törzs szónak ma is van több variánsa, mint Tors, Torzsa. De A-Gát-Ürzős jelentés is igaz lehet.

Gelónosz a Kelónosz, sőt a Helónosz is. A görögök, hellének kétségtelenül magyar eredetűek, amit a nyelvük szókincse és a népneveik is bizonyítanak. A Gelónosz név a Ge-Ló, a Föld Emberei fogalmat tartalmazza, a Keló (Kelő) mellett. Vajon földművesek voltak-e a gelónoszok? Szkütész neve rokon a szkíta népnévvel. Talán a Kut(at), Kút, Kutya nevekkel rokon a király neve. A hunoknál a Kutu (Guti), és Hunza-Kut, meg a Kutrigur népnevekben is benne van a Kut szó.

Hérodotosz Anakharszisz példáján keresztül bemutatja a szkíták hellén-ellenességét. A szlávok ma görögbarátok, ellenben a magyarok ma is igazságosak, a görög agressziót nem kedvelik, mint semmilyen más agressziót sem.

Anakharszisz számos földet bejárt, majd megérkezett haza. Hülaiában titkos, éjjeli áldozatot mutatott be, amit a küzikoszi görögöktől tanult. Egy szkíta megleste, és szót emelt a királynál, aki meglátva Anakharszisz áldozatát, nyilat röpített belé, és megölte. Ebből a történetből csak csekély rész lehet igaz. Azért, mert Anakharszisz idegen szokást akart meghonosítani a szkítáknál, amit Szauliosz nem tűrt el.

Szpargapeithész nagy király volt, akinek a fia Lükosz, akinek a fia Gniurosz, akinek a fia Anakharszisz. Anakharszisz Idanthürszosz király atyai nagybátyja, Idanthürszosz apja Szauliosz, és Anakharsziszt éppen Szauliosz gyilkolta meg.

Ez a történet több ezer év múlva ismét felbukkan, Muagerisz és Gordász viszonylatában. Mauger és Gorda/Korda testvérek, ezt a tényt nem kell kitalálni Hérodotosz remek előadásmódja segítségével, mert megírták a történészek.

Szpargapeithész nevében a Spárga-Fejtés értelem ismerszik fel. Ez az értelmezés azonban Sorsisten jelentésű. Szpargapeithész király ezért istenkirály, a Sors királya, amit a Spárga szó jelez elsődlegesen. A Spárga szót nem érti a magyar nyelvészet, az Sza-Pár-Ga alakzat a Menny Fiai-Házának-Kiemelkedője magyarul. A Pár-Ka a magyar Pár-Ga görögös változata, az Is-Pár-Ga a Spárga őse. A Spárga az élet fonala, a Párkák tényleg Sorsistennők a görögöknél. Az Is/lsz a fény, a Pár Ház, a Ka Kapu is, meg a kicsinyítés is, továbbá Fő, Felsőség. Is-Pár-Ga a Fény-Házának-Kapuja vonatkozásban abba a hatalmas eszmerendszerbe illik bele, amelynek alapja Vezér király (Ozirisz) mítosza, aki a Vadász Csillagkép uraként várja a lelkeket, mint csillagocskákat, hogy átvezesse őket Isten fénybirodalmába. Az lsz-Par-Ga rövidül Szparga alakra, de a Szaparga alak jelentése is azonos az lszparga alakéval, és a Szaparga is lehet a Szparga eredetije. A Szapárok a magyarok egyik neve, Szabartuból való származásuk egyik fontos bizonyítéka.

A Peithész elsősorban Fej-Tesz, nagyjából megfelel a régi magyar Pa-Teszi rangnévnek, ami Fő-Teszi, Apa-Teszi értelmű. A Fej-Teszi megfelel a Pa-Teszi fogalmának, a Pa-Fa-Fő-Fej evolúció is jól látható bennük. A Pe-Ithész ellenben a Fő Itész jelentést tartalmazza, de a Pe trónt is jelent Egyiptomban.

A Spárga-Fejtés ezért inkább Szaparga-Pei-Thesz értelmű, és a Szapárok Kiemelkedő Pateszija a pontos jelentése. A többi jelentést azonban lehetőségként meg kell hagynunk.

Lükosz nevét Farkasnak értelmezhetnénk, ha nem ismernénk jobban a magyar nyelvet annál, hogy elhinnénk Lykia nevének görög eredetét. Lukia, a Fény Köve (országa), ahol a nép fontos totemje a farkas volt. A Lu azonban elsődlegesen Fény, azután Ember. A Lukács név ezért aztán tiszta magyar név, a Lukas származéka, a Csillagos, Fényes az elsődleges értelme. A Luk helyesen Lúk (csillagok), illetve Lu-Ka a Fény-Kapuja, ami megfelel a Csillag fogalmának. Ezekből az alapjelentésekből kiindulva elmondhatjuk, hogy a Farkas egyfajta Fény-Király, Lu-Kaon, a Lu-Pus (latin farkas) meg a Lopós mellett Fényes-Fős is. Vagy esetleg Fény-Lábú. A magyarok egyik legősibb mondája arról beszél, hogy a magyarok a Farkasok által védett emberek voltak.

Lükosz nevét ezért Fény-Kapuja, Fény-Háza, Fényeske értelemmel adhatjuk vissza, de a Lukács és Farkas is szóba jöhet a jelentése feltárásánál.

Gnurosz király neve is jól érthető, ha felbontjuk a mássalhangzó feldúsulást a szóban. A Genurosz, Kenurosz forma magyarul Ken-Ur, Gen-Ur, vagyis Király-Ur értelmű. A Kény  mai szó a Ken, Kin király jelentésű régi szóalakból ered. A Ken ige, lásd még Keny-Ér, Ken-De, stb.

De Gnurosz neve az Ég-En-Ur, lg-En-Ur fogalmakból is eredhet, az Ég Enje az Ég Királya, bár az En rangnévnek van Isten jelentése is. Az előbbi variáció a valószínűbb a kettő közül. A Géniusz szót etruszk eredetűnek vélik, de lehet latin is, mivel a Gén szó is rokon a Ken szóval, Kenő nevével.

Anakharszisz nevének elemei többértelműek, ezért nehéz viszonylag egyszerű jelentést adni róla. Az An a név előtt lehet képző is, de mi jól tudjuk, hogy a prepozíciók, képzők, ragok, toldalékok és egyebek mind régi magyar szavakból alakultak ki, a beszéd fejlődésének megfelelően. Ezért az An szót An isten nevének kell vélnünk. Egy An-Akarsz-is variáns kb. An-Akarsz értelmű, ami a név viselőjének égi és királyi származására utal, de arra is, hogy nem ő a király. Csak trónkövetelő volt An-Akarsz-isz? Nem tudjuk, de erre utal a név.

Ellenben az Ana-Khar-Szisz felbontásban Ana ismét An, Anu neve, a Khar Kar, ami Város is, meg Kör, Ker, stb. A Szisz nem valószínű a névben önálló elemként, inkább a Kharsz, Karos a valószínű forma. Ana-Kharsz-isz az Égisten, An Karosa, Karcosa, mivel a Kharsz Karsz-Karc is. Az Anakh-Arsz-isz formával már ne is foglalkozzunk, Anakh pl. Rusz-Anakh nevében is benne van, ő Roxána, és magyarul Nap-Anyácska a neve, az Arsz az Arc helyes elődje.

Szauliosz Anakharszisz testvére, tehát Szauliosz apja Gnurosz. Ő öli meg Anakharsziszt, bizonyára jogtalanul, és nem úgy, ahogy elmesélik.

Sza-Ul annyit jelent, hogy Fény-Fia. Sza az Aranyfény, Menny Fia, az Ul Fi, ez utóbbi szó, az Ul rokon az Öl és Ül nevekkel. Az Öl-Eb pl. az Ölben Ülő Eb neve, az Öl a Születés helye is, ami az Öl ige szerint egyben a Halál neve is. Sza-Ul a Fény-Fia, Sza-Uliosz formában kb. Sza-Uli a helyes alak, az „-osz” görög végződés.

A kánaáni Saul név is magyar eredetű, ami rokon lehet Szauliosz szkíta-magyar király nevével.

Idanthürszosz apja Szauliosz, nagyapja Gnurosz, dédapja Lükosz, ükapja Szpar- gapeitész. Idanthürszosz veri meg Dáriust, és űzi el szkíta-földről. Neve helyesen Id-An-Thürszosz értelmű. Id az Isten, An az Ég, Menny, ez egyértelmű.

Külön kell választani a Thürszosz nevet, mert ez a névrész igen fontos. A Thürszosz valójában a Türszosz, Türk nevet tartalmazza, és egyszerűen Magyar, vagyis Trójai a jelentése. A Thürsz névben az Sz hang az Sz-C-K hídon keresztül Thürk, Türch olvasatú is lehet. A Thürsz a Törzs egyszerű alakváltozata, írásos formája, azzal a megjegyzéssel, hogy a Törzs a fiatalabb, és a Thürsz a régebbi változat.

Thürszosz csak a Thürkhosz változata, a Türhosz, Türchén, Türkény a Tor Kénye, a Torony Királya. A Torony Tur-An eredetű, Toron-Tó értelme Torony a Tó mellett, és ez indián nyelvből való. Ez is azt bizonyítja, hogy ezekben a nevekben igen ősi szóetymonokat ismerhetünk fel, amelyek olyan régiek, hogy meg sem tudjuk tippelni ősiségük idejét. A Türrhének és Zürjének, Etruszkok és Komik kétségtelenül rokonok, mindkettő nép magyar eredetű. A Türszének az etruszkok, vagyis egy magyar nép.

A Török, Turk népnév a magyar hunoktól ered, vagyis a törökök is magyar népnevet használnak. A szumer Turukku szó országot jelöl, aminek csak kevés köze van a magyarokhoz és trójaiakhoz és etruszkokhoz, mivel ez utóbbiak mind magyarok, a törökök meg törökök. Tur-Ukku lehet Ukkó Fia értelmű is. A bizánciak mindig pontosan tudták, hogy amikor a magyarokat Türköknek mondják, akkor Trójaiakat értenek alatta, végső soron etruszkokat, továbbá türhéneket, és a török Türk név egy másik ágról keletkezett. Akik Törők, akik Törik a nyelvet, azok a törökök, akik Törnek-Zúznak, mert barbár rablók, nem tisztelik Istent és az emberi teremtőerőt. Mindent elpusztítanak, teremteni nem akarnak, másokat Gyaurnak neveznek, holott önmaguk a legnagyobb Gyaurok az egész Föld kerekén, mert elárulták Istent, és átálltak a túlsó oldalra. Ezt mutatja népnevük, ami ma már elavult, mert a török népek rájöttek magyar rokonságukra. Már nem rablók, hanem éppen fejlett népek.

Idantürszosz nevét olvashatjuk Idantrosz formában is. Idantrosz hatalmas magyar király, neve Id-An-Trósz formában értelmezendő. Id az Isteni Lényeg, An az Ég, Trósz a Trójai Magyar. A Trósz a Toros összevonódása, Torja, Tarja, Tarján, Taraj, stb. neve.

Idan-Thürszosz továbbá Id-An-Törzse is, Id-An, az Ég-Isten Törzse, aki támogatja An istent, nem engedve a bomlasztó elemek tevékenységének.

Idanthürszosz hatalmas háborút vívott Dárius ellen. Ez a háború egy sokkal nagyobb világméretű háborúnak az egyik fontos epizódja volt.

Szkülészt, Ariapeithész fiát is hasonló sors érte, mint Anakharsziszt, mert idegen szokásokat vett fel. Ariapeithész királynak sok fia volt, akik közül az egyik Szkülész, egy isztriai asszonytól született fiú. Később Szpargapeithész agathürszosz király csellel megölte Ariapeitész szkíta királyt, ami után Szkülész örökölte a királyságot, valamint apja feleségét, Opoiát. Ez az Opoia egy Órikosz nevű fiút szült Szkülésznek.

Oktamaszadész szintén Ariapeithész fia volt, anyja pedig Térész leánya. A thrák Szitalkész is Térész fia, tehát a thrák király testvére volt Oktamaszadész anyjának. Oktamaszadész fellázadt Szkülész ellen, aki Szitalkoszhoz menekült, de a thrák király kiadta őt Oktamaszadésznak, aki lenyakaztatta Szkülészt.

Szkülész neve helyesen Szik-Ul-ész, ami Nap-Fia értelmű magyarul. A név rokon a Székely, Szikul, Szekeles, Szicília nevekkel, amely nevek szkíta-magyarokat jeleznek.

Ariapeithész szkíta király neve Árja-Pei-Thész felbontású. Az Árja magyarul Víz-Ár, lásd a Ja = Víz is, az Ár a Rá tükröződése. Az Ari nép a Mari, de az Árják titokzatos népe azok a magyarok, akik Közép-Ázsiát uralták 6-8000 éve, és széles rokonságúak. Ezektől az Árjáktól származnak az indiaiak többsége, és az irániak is, vagyis az indiaiak és irániak magyar eredetűek. Az Ariapeithész név második része, a Fej-Tesz, ami a Pa-Teszi változata, ráadásul a Szpargapeithész név előfordul az agathürszoknál is. A Tesz egyfajta isten neve is, nem csak ige.

Órikosz nevében az Óri az Uri változata. E névben a Kos-Uri, Óri-Kos fogalma lehet jelen, bár a görög végződésekkel csínján kell bánni. Az Órik kb. Urik, ami Uracska jelentésű, lásd Vajk, Szalk, Anak, stb. kicsinyítéseket.

Opoia úgy szállt Ariapeithész halála után Szkülészre, mint azt a szeniorátus öröklődés elrendelte. Vajk - I. István - Szent István és Koppány küzdelmét is ez a régi törvény okozta, mivel Koppány, a család legidősebb férfitagja benyújtotta igényét Vajk édesanyjának, Saroltának a kezére. Márton megölte apját, Tománt, ami után Tomán felesége Mártonra szállt, de Márton (Maotun) magyar nagykirály a nőt megölette.

Opoia esetleg lehet Apájé? Az, aki az Apától szállt a fiúra? Az Opoja igen közeli az Übaja, Ibolya névvel, amely viszont ősi mezopotámiai magyar név. Oktamaszadész szintén Ariapeithész fia. Az Okta lehetne a latin Okto, ami Nyolc, de valószínűleg Ok-Ta a jelentése, amihez a későbbi Ok-Tár tartozik. Az Ok a Csillag, a Törvény neve, a Ta a Táj, az Ok-Ta a Csillag-Tája, az a személy, aki helyre teszi a törvényességet. A nyolc ágú csillag gyakori a népi művészetben ma is. A Maszadész önmagában is jelentheti a Magyar nevet, a Mata, Mada alapján, és nem kell az egyiptomi Maszada, Mászada fogalmához visszamenni. Bár azt sem lehet kizárni a Maszadész névből, mivel Egyiptomból is mentünk Eurázsia vidékeire.

Nagy a valószínűsége, hogy Szkülész anyja, az isztriai nő fogalma Hérodotosz egyszerű félrehallása folytán jött létre. Az isztriai nő sosem létezett, helyette Isztár nevét kell elfogadnunk, ami megmagyarázza a Szik-Ul, a Nap, a Szik Fia elsődlegességét a többi testvérével szemben. Ő lett apja halála után a trónörökös, ami csakis úgy fogadható el, hogy anyja csillagkirálynő, Istár, vagyis Sztár volt. Egy isztriai nő miképpen lehetett a hatalmas szkíta király felesége? Sehogyan sem, az "isztriai" szó tehát félrehallás, valójában Isztár neve van a királynő nevében.

Isztria a Duna torkolata táján fekvő város.

Ariapeithész követe Tümnész, akivel Hérodotosz személyesen is beszélgetett. Tümnész követ volt, amire utal a neve is. Utu-Menész, vagy Tő-Menész lehet a név jelentése, a Menész a Menős, a Követ, az Utu és Tő a Napkirály neve. Ez a Tümnész tehát egy szkíta napkirály Menésze, Menőse volt, ami a Napkirály Követe fogalmat fejezi ki ősi magyar nyelven.

Exampaiosz neve Keserű-Forrás. Az a probléma, hogy a Dnyeper mellékfolyói közül  egy sem keserűvízű. Az Ék-Szam-Pa-jos név ezért jobban megfelel a titokzatos forrás nevének.

Egy Ariantasz nevű szkíta király népszámlálást akart rendezni, és minden szkítától egy nyílhegyet kért. A király neve az Ari-An-Tasz elemekből áll. Az Ári a Nap nevét tartalmazza, az An az Égbolt neve, a Tasz a Tass, Országos, Tájas. A Tas Úr is. Ari-An-Tasz a Mennyei-Nap-Tájasa értelmű. A Tasz etymonja a Ta, ami S-el jelölve Tas, vagyis Országos értelmet ad ki, de Úr jelentése is van.

Amikor Dárius megtámadta a szkítákat, a megtámadottak három hadsereget hoztak létre. Idanthürszosz volt a fővezér, Szkópaszisz és Taxakisz voltak a vezértársai.

Szkópaszisz neve Isz-Kóp-Asz értelmű, Fényes-Fej-Ász a név értelme. Taxakisz király neve Taszák-(isz) lehetett helyesen, ami a Tas, Tass változata. A Szkópasz-(isz) egyfajta Szak-Opa-sz is, ami Fő-Apás jelentésű. E nevek azért variálhatók magyarul, mert magyar eredetű nevek. De az lsz-Kopasz annyi, mint Fényes-Kopasz. A Taxakisz név meg Ta-Szák formában a Ta, a Táj Szákja, Fősége. Ugyanis a Szák-Sák, Szág-Ság értelme Főség, mégpedig magyarul.

Igen nagy király volt Idanthrosz, aki Egyiptomig hatolt. A névben világos a Trósz, ami a magyarok neve, az Id-An az Isteni-Égi. Az Idanthürszosz névvel is rokon lehet, csak Id-An-Trósz a régebbi, egyszerűbb névalak.

Madüész szkíta király Mádi értelmű, ami kb. a Föld Ura jelentéssel bír, lásd a szumer Mada, egyiptomi Mát, Maat neveket. Madyész tkp. Madyász, ami Mátyás is egyben, a latin Mathias rokona. A Méd, Mada, Madai, Matiene, Mat és egyebek a magyarok egyik ősi nevét jelzik. Meséink Matyi hőse a magyarság megtestesítője, a mesealak neve kb. ebből a korból származik.

Prótothüész Madyész fia, akinek a neve Bartatua alakban is ismert. A név kb. Pro-Tothü-Ész lehet, a Toth igen bizonyosan a Tejút, vagyis Thoth nevét tartalmazza. Az Atua nagy valószínűséggel Atya, de akkoriban a lágyulási folyamat még nem teljesen ment végbe, ezért nem zárható ki az Atua ejtés sem. A Barta ma is elterjedt magyar családnév, a Tu a Nap neve. Továbbá ismert a Partatua változat is, ami a Part-Atya formát igazolttá teszi. A Parthus név jelentését sajnos nem ismerik sem az ókori auktorok, sem a mai kutatók, de a név rokon lehet Partatua nevével.

Scytharbes király nevében a Szküta mellett valamilyen Arbesz forma ismerhető fel. Szküt-Arbe, Szküt-Arb esetleg a Szkíta Árpa, vagyis Szkitár-Bá jelentést tartalmazza, de sokkal nagyobb a valószínűsége az első alaknak, mint a másodiknak. Az Árpa ugyanis ősi szó, Egyiptomban is ismert, de bizonyára magyar eredetű, vagyis magyar név. Az Árpa a Hegy Füve, ezért az Árpád név Arb, Arbe formája is jelentheti az Árpád fogalmát, és ne zavarjon meg bennünket az Ar-Pa-D (Árpád) név D utótagja, ami itt Hely, Ország értelmű, bár Udu a Nap. Az Arb jelentése ismeretlen, bizonyára.

Ispakai nagyúr Kr.e. 673-ban Assarhaddon asszír király szövetségeseként Médiában hadakozik. Az Is-Pa kb. Ős-Fő, Fényes-Fő, az Is-Pákai meg Fényes-Pákai. A Pák, Páka magyar nevek közelebbi értelme még nincs teljesen tisztázva.

A behisztuni feliratot kísérő domborművön az egyik ábrázolt zendülő mellett a következő felirat van: "Ez Skunxa, a szaka". A Skunxa névforma perzsa jellegű, az X gyakran Hsz hangot fedett. Is-Kun-Sza a név valódi jelentése, ami Fényes-Nap, Fényes-Csillag Menny Fia, vagy Arany-Fénye értelmet ad ki. Ez a név magyar királynévnek felel meg. A Kun Nap, a Sza Menny Fia.

A Krími szkíta királyság idejéből ismert Gatalosz szármata király neve. Nyilván a Gáta, Káta és a Ló elemekből áll a neve, a Ló a régi magyar Lu utóda, Fény, Ember és Fehér Ló értelemben.

Szkilurosz az egyik legnagyobb szkíta király, akit ismerünk. Neve Szikil-Ur-osz, avagy Eszkil-Ur jelentésű. Az eszkilek népe a székelyek népével azonosíthatóak, a Szikil szó is Székely értelmű. A Székely népnév Szik-El formában Nap-Hely, Nap Ország, Szik-Ul formában Nap-Fia értelmű. Ezeknek a variánsa a Szik-Il, ami Nap-Isten is egyben. Szik-Il-Ur a Nap-Isten, Szik-Él nevében uralkodó Ur, vagyis itt király.

Szkilurosz fia Palakosz. Vonzó a Pa-Lakos, vagy Pal-A-Kos felbontás és értelmezés. Pa-Lakos a Lakos Fője, a másik alakzat a Ragyogó, A Kos értelmet adja ki. Mégis inkább a Palasz jelentés a valószínűbb, ami a Palóc variánsa. Fő-Ló az értelme, a Ló természetesen Fény és Ember értelmű. A Palasz Sz hangja a Palakos K hangjával rokon, a görögök gyakran átírták az Sz hangot K hangra, az Sz-C-K hanghíd miatt. Palakosnak megfelel a Palaszos, ami közvetlenül Palócos, de a görög „-osz” nem része a névnek valójában, ezért a Palasz, Palosz a helyes alak. Ennek lenne a rokona a Palak alak. A Pa a Fa és Falu elődje is. A Fa természetesen a Világfa, ezért Palakos lehet a Világfa Lakosa, vagy egyszerűen Falu-Lakos. A Paión népnév, ami alapján a görög szerzők a magyarokat nevezték több évszázadig, szintén Fa-Lakó, vagy Falu-Lakó értelmű.

Két szkíta királyi származású fiatalt száműzték, nevük  Ülinosz és Szkolopitosz. Számos követőjükkel Kappadókiába vonultak, a Thermodón folyónál letelepedtek, és birtokba vették Themiszküra környékét. Innen indultak rablásokra, amíg meg nem ölték őket. Asszonyaik amazonok módján éltek tovább. Ülinosz nevében az Ülin esetleg az Üllő névvel rokon, Ül-In alakban. Szkolopitosz nevét sok formában lehetne értelmezni.

Teljesen bizonyos, hogy a perzsák, akik szakákkal, vagy szkítákkal, és masszagetákkal évszázadokon keresztül harcoltak, nem tettek különbséget a szakák és masszageták között, mert egy nyelvűnek vélték őket. Ez a nyelv a magyar nyelv volt, amit nevezhetünk  sok ősi magyar nép neve alapján más nyelvnek is.

IX. MASSZAGETÁK →

 IX. MASSZAGETÁK

A masszageták Közép-Ázsia térségeit lakták, de magyar népesség voltak, az Andronovói kultúra utódai.

Nevük Tömeg-Géta értelmű, de a Massza a Mada, Mata, vagyis a magyar, és a Géta a Héta, a Heta, Khéta, Yeta, a Hetu-Magar. Ez a magyar származású nép Mata-Heta formában Heta-Mata, vagyis Hét-Magyar jelentést visel nevében. Nagy-Géták, vagyis Nagy-Heták egy másik jelentés szerint.

Azt gondoljuk, hogy a különböző szaka népek kissé eltérnek egymástól, az időbeli fejlődés, a különböző földrajzi környezet, és a nyelvi elágazó fejlődés miatt. Alapvetően azonban mind magyar eredetűek voltak.

Kyrosz perzsa nagykirály megtámadta a szkítákat. Serege óriási volt, nagyjából 600000 embert számlált. A szkíták visszavonultak, de aztán keményen ellenálltak. Azt hihetnénk, hogy a perzsa hatalom volt a szervezettebb, amely felette állt a szkíta hatalomnak. Ezt valószínűsítik a történeti könyvek általában. De a valóság ezzel szemben más volt. A szkíta hatalom volt a szervezettebb és magasabb rendű, a szkíták támadták folyamatosan a déli rabszolgatartókat. A támadás fő iránya a szkíták felől irányult Irán felé, lásd Irán - Irány.

Tomyrisz királyné volt a massza-géta hadak vezetője, amelyek szembe szálltak Kyrosz hadaival. A hatalmas háború a perzsák tökéletes vereségével végződött, a magyarok megsemmisítették a perzsákat, és maga Kyrosz is elesett a döntő ütközetben, amit fényes hadaink megnyertek. Ez a háború nincs megfelelően értékelve a világtörténelem csatái között.

Tomyrisz nevében a Muris szó is felismerhető, de elsősorban Szum-Ur értelmű. Tom-Yr-Isz értelme Szom-Úr-Isz, ami a Szem-Úr-Ész variánsa és a Szem-Ur-Fénye jelentést tartalmazza. Megdöbbentő, de Tomyrisz neve kristálytisztán Szem-Ur-Ész értelmű. Az Ész, Isz ősi idő óta a Nők neve, lásd Iz-Isz. A királynő tehát Szum királynő, ő a Szumirok Fénye, Istennője, és irdatlanul megveri az őseiket eláruló perzsákat. Tom-Ür-Isz formában is értelmezhető a neve. Kétségtelen az is, hogy az „-isz” végződés lehet hellén toldalék, de ez nem változtat a lényegen. A Tomyr, Tomir változata a Tamar is.

Ktesias görög történetíró a szaka nőkről azt mondja, hogy bátrak, és gyakran elkísérik férjeiket a harcba. Kr.e. 400 körül a médek elleni háború vezetője a szakák királynője, Zarina. Neve magyar, mert a Szár szó van benne, ami önmagában is király jelentésű. Szári-Na pontos jelentése Királyi-Ház, Királyi-Nő, míg Szár-Ina kb. Szár-Iné, Szár-Ené, ami tpk. Királyi-Istenasszony.

Más helyen Ktesias azt írja, hogy amikor Kyrosz foglyul ejtette Amorgés szaka királyt, Sparethré nevű felesége hatalmas sereget toboroz, és kiszabadítja férjét. Amorgés egyrészt A-Morgós, de az A-Mor-Gé is szóba jöhet. A magánhangzó harmónia nem kötelező teljesen a görögökre, ezért az Amorgés alakon nem kell csodálkozni. Az Am-Or kb. Am-Ur is, a szó végén a Gé a Föld ősi magyar neve, ami a görög és latin utódainknál is élő maradt. Az Ámor-Gé mint Ámor-Földje értelmetlennek látszik, különösen király estében.

Sparethré királynő neve rendkívül érdekes és értékes is számunkra. A Spar a Szapar változata, illetve az Is-Par egyszerűsödése. A Szapar a Szabar változata, a magyarok népneve, az ls-Par pedig Fény-Háza értelmű. A Spareth Th végződése egyiptomi jel, mert a nőiség, a nő neműség jelzője, ami a magyar Ta, Tu - Föld kifejezője. A Föld női nemű, a termékenység szimbóluma, T, D is jelzi ezt a hagyományt, ami a magyar helynevekben tömegesen fennmaradt. Spareth-Ré utóneve igazolja a királynő igazi rangját, ami a fáraóéval azonos. Ré a Napisten neve. Spareth-Ré csapatainak jelentős része nőkből állt.

X. Szkíta városok

A szkíta emberekről azt mondják, hogy szekereken éltek, ami egyrészt igaz, de városaik is voltak. Ki mondaná azt, hogy a magyaroknak nem voltak városai, sem szekerei? A magyari népek igen magas kultúra örökösei, ezért a nagyon alacsony színvonalú mai értékelések nem méltóak őseinkhez.

Krímben, tehát Kimmeriában, ahol a kimmer kelták sokáig éltek a kelták nyugatra vonulása után is, a szkíták Neapolis néven ragyogó várost építettek. Ez a városnév első rálátásra Új-Város értelmű, mint Nea-Polisz, vagyis Nápoly neve. Ellenben a Nea valójában a Nap neve, mivel őseink a Napot az Új fogalmával szorosan összekötötték. A Nap a megújulás szimbóluma, az Örökmozgó, az Auto-Mata, vagyis Utu-Mata/Mada. Nea-Polisz tehát Nap-Polisz, Nap-Város jelentésű. A Polisz szintén magyar eredetű szó, a  Pol Sok, az Isz Fény, illetve Ház.

Szakkiz városa a Zagroszban szintén szkíta város, de alapjai bizonyosan a szumer korba nyúlnak vissza. Szakkiz a Szakkir formából alakult ki Szakkiz alakra. A Szak a Főség és Szaka magyar nevek megjelenése a névben. A Kir utótag a Kör, Kar, ami Város is, továbbá Királyi is. Szak-Kir a Királyság-Fősége, a Szák Kir a Szák Kiz eredetije. Rengeteg régészeti kincs került elő a város területéről.

Levantéban épült fel Szkytopolisz, ami Szkíta-Város értelmű magyarul, vagyis Szkíta-Polisz.

Egyiptomba is behatoltak a szkíták, de Egyiptom a magyarok egyik legősibb országa, ahová igen gyakran visszatértünk. Itt a Delta déli része Scythico Regio nevet bírt egykoron.

Levante Szkíta-Városa Bet-Szen nevet is viselt. A Bet előtag magyar szó, itt Hajlék, Város értelmű, továbbá Ház. A Szen lehet a szkíták neve, ami itt Nap jelentésű elsősorban, de a Hegy, Fény és Szent is közel áll hozzá.

Ukrajnában több városnév ismert, amelyeket Bíborbanszületett Konstantin jegyzett fel. Ezek puszta várak, a falakon belül emlékekkel és kőkeresztekkel, ami miatt az a hagyomány, hogy valaha rómaiak laktak bennük. A várak a Dnyeperen innen, tehát Bizánc irányában vannak.

Ez az adat is azt bizonyítja, hogy a magyarok, és más neveiken hunok, szkíták, szarmaták, masszageták, esetleg avarok és mások keresztények voltak. Nem rómaiak lakták e várakat, városokat, hanem éppenséggel magyarok, akik először lettek keresztények, az örmények előtt.

E várnevek a következők: Fejér. Ezt a várat Neszter Fejérvárnak tartják, a mai Akkermannak. Dnyeszter-Fejérvár fontos magyar központ volt, Kisjenőtől, vagyis Kisinyovtól délre. Ha erről a városról beszél Bíborbanszületett Konstantin, akkor minden kétséget kizáróan magyar városról beszél, csak az nem érthető, miért volna ez a Fejér nevű vár elhagyott?

Tungátai városa Tun-Kátai értelmű. A Káta kb. Fő-Hely, ami kifejezetten Várost jelent. A Tun a Tün változata, ami magyar szó, és Isten az elsődleges értelme. Ez a város Isten Városa értelmet visel.

Kraknakátai nevében a Krakna a Kraknó változata, tehát magyar név. A Kara-Kán, Kara-Ken mellett, ami elsődlegesen Fő-Nap-Király értelmet visel, a KerekNa, tehát Kerek-Nagy-Káta is jelen van a névben. Ez kerek alakú városalaprajzra utal, továbbá arra, hogy a városban, a Kátában valamilyen Nap-Király székelt. Kraknó magyar város neve.

Szalmakátai neve a Szalma és Káta, Kátai elemekből áll. A Szal-Ma a Ma (Föld) Szála, jellegzetes magyar szó. De a Szál szónak van Nap, illetve Napsugár értelme is, ami miatt a Szal-Ma tkp. a Fény-Helye is. Szalma szavunk tehát magyar nyelvű, bár a szótárakban nem magyarnak minősítik, mivel nem értik a szót.

Szakakátai egyértelműen a Szaka nevet tartalmazza, ami a Szarvas egyik neve, Fényes-Fej értelemben, lásd Sza és Ka jelentéseit. A Szaka a Székely, görögös Szkíta, régi egyiptomi Szekeles - Székelyes, indiai Szaka és Szika párja.

Giaiukátai nevét Gyön, vagyis Gyöngy-Kátai formában értelmeztem. A Gyöngy igen nehéz szó, a Ganga a rokona, meg a Gong, a Giaiukátai formában Gyiongykátai benne lehet, mivel a Gy hang gyakran viselkedik J hangként, aminek az „iu” és „u” megfelel. Ezért a Giaiukátai Gyöngy-Kátai értelmű is lehet. Egy Gyiajú-Kátai variáns is szóba jöhet.

Kelet-Európa városainak zöme magyar eredetű nevet visel, aminek egy része igen ősi jellegű név. Kijev, Harkov, Novgorod, Pszkov, Tula, Szaratov, Kurszk, Rosztov, Halics, Szuzdal és számtalan más város magyar eredetű.

Kul-Oba kurgán nevét kiemelve azt olvashatjuk, hogy az tatárul Hamu-Halom. A tatárok nagyon kompetensek a kurgánokat illetően, mivel azt sem tudják, hogy mi az. Hamu-Halom, gondolják, olyasmiféle hely, ahová az ember hamuvá égetett testét teszik.

Ezzel szemben a Kul a Kül változata, bár van a szumer nyelvben más jelentése is. Kul-Aba szumer-magyar város Kül-Aba, Kül-Város értelmű, a Kul-Kül szónak van a szférák felé vonatkozó jelentése is. A Kül-Lő a Külső Lövöldözése, a Nap Nyilainak leírása, amiből a Kerék Küllője fakad. A Föld első szférája a Kul, vagyis Kül, az a Kül Tér. Kul-Oba ezért nem Hamu-Halom, hanem az Apa/Aba lelkének a Kul, vagyis Külső Tér felé indulásának a helye. Bizony ez a név magyar eredetű, és bár nem értik a kedves utódok, ez nem ad mentséget nekik az összevissza beszédre. A helynevek gyakran sok ezer évig változatlanok, ez a "helynevek megmaradásának törvénye".

India felé van Taxila városa. Tasszi-La az értelme, de a Tass, Tas nem török szó, hanem a magyar Taszó "s"-el jelzett alakja, és Tájas, Országos a jelentése, ami az uralkodó nevét és fogalmát is tartalmazza. Hasonló Tászok-tető neve is. A Ta Föld is, amit keleten Szikla értelemben is hangoztatnak, de az eredeti jelentés a magyar nyelvhez kötött.

Szakala városa Szaka-La értelmü, ami Szaka-Hely. A La Hely a magyar nyelvben, lásd Amott La!

Mivel a szkíta népek az ősi magyarok utódai, ezért a nyelv vonatkozásában is szoros rokonságnak kell lennie. Ez a rokonság különböző fokú, attól függően, melyik ősmagyar  csoport milyen messzire távolodott nyelvében az ősi magyar etalontól.

A szkíták az lndus-völgyet is birtokukba vették, majd Indiában dél felé hatoltak. Szumátra, Jáva, Indokína, Celebesz, a Fülöp-szigetek, egy sereg Kis-Szunda sziget és Madagaszkár, valamint messze a keleti tenger civilizálása a magyar nyelvű szkíták tevékenységéhez tartozik. Ezeken a területeken is sok város épült, amelyeknek magyar neve van. A terület magyar vonatkozásai nincsenek kikutatva.

XI. Szkíta szokások

Bizonyára a szokások kevésbé jelentősek a rokonság meghatározásában, mint a nyelvi azonosságok, mert a szkíták és magyarok szokásai szinte teljesen azonosak, mégsem lehetnek egymással rokonok az akadémiai vélemények miatt. Pedig a szokások nagyon jellegzetesek egyes népekre, és kétségtelenül rokonságot is jelentenek. Hérodotosz sok szkíta szokást ismertet, de más jelentős források is igen értékes adatokat nyújtanak számunkra őseinket illetően. Csak nagyon rövidítve hozzuk fel az adatokat, mert nem feladatunk a magyar szokások elemzése, amelyekről eddig is nagyon sok kiváló munka született.

A szkíták a Csuda-Szarvas népe, ami az Égi Égbolt jelképe. Számtalan szkíta művészeti tárgy igazolja, hogy a Szarvas fontos jelkép, de valójában az ősi Csillaghit megtestesítője.

A Párduc a Nap-Háza magyarul, ez a jelkép is gyakori a szkítáknál. Lásd Párducos Árpád.

A szkíták minden rabszolgát megvakítanak! Ez a közlés döntő fontosságú a szkíták magyar eredete szempontjából! A szkíták nem vakították meg a rabszolgákat, természetesen, hanem a rabszolgának nem volt szabad felemelnie a szemét. Igi-Nu-Du egy ősi szumer szólás, vagyis Égije No Udu, az Égője No Nap. Nem szabad az Égőjét, a Szemét felemelni, a Szem, az Égő nem Indulhat felfelé. Ez Hérodotosz közlésének a lényege, aki nem értette meg a szkíták tájékoztatását ezzel kapcsolatban. Tehát nem vakították meg a rabszolgák szemét, hanem a rabszolgáknak lesütve kellett tartani a szemüket. A Szem a Napisten, a szem nem süt, ellenben a Nap süt, de a szemet lesütve kell tartani a rabszolgáknak uraik előtt.

Fontos italuk a lótej, amiből Kumisz, vagyis Komisz nevű italukat nyerik. A Kamaszok a Komisz Kumiszt itták. A Ku a Száj ősi neve, a Mász, Misz fiatalt jelent magyarul.

Az éghajlatról Hérodotosz általában igazat ír.

A Kecskelábú Emberek valamiféle botost viselnek, illetve a hótalpakat vélték a déliek kecskelábnak.

Azok az emberek, akik hat hónapig alszanak, a hat hónapig tartó éjszakának az ismeretét mesélték. Hérodotosznak erről nincs tudomása, ami azt bizonyítja, hogy az ősi magyar magascivilizáció rendelkezett a hat hónapig tartó éjszaka fogalmával. Hérodotosz közlése a hat hónapig tartó éjszakáról a magyar magascivilizációnak az egyik nagyon kemény történeti talpköve. Északon a sötétség valóban hat hónapig tart.

Az isszédonok az oszétok, akik őseiket is megették. Egyesek a szamojédokra fogják, hogy egykor embert ettek, de az isszédon népnév inkább az oszétokra vonatkozik. A szamojéd népnév amúgy is orosz, és igen fiatal, Hérodotosz korában nem létezett.

Az Asszonyok egyenlő jogúak a Férfiakkal az ősi magyar népeknél. Isten egy férfinak egy asszonyt rendelt az isteni törvények szerint. Akik ezt nem tartják be, azok nem magyar eredetűek.

A Toll, ami miatt sokszor nem lehet látni, nem más, mint a hó. Hérodotosz tisztában van a hó természetével, ezért a tollról szóló szkíta példázatot könnyedén megfejti.

A búzaszalmába csomagolt áldozati ajándékok csak olyan vidékről eredhetnek, ahol fejlett mezőgazdálkodás folyt, és a búza fontos növény volt.

A szkíták igen okosak, rendkívül leleményesek, különben nem érdemelnek csodálatot. Ha valakik, akik csodálatot érdemelnek, azok nem a görögök, hanem a szkíták.

Nincsenek városaik, házaik. Valamennyien lovas íjászok, és mind kocsijukban laknak. A kocsi nagyon fejlett társadalom eszköze, az ősi magyar társadalom jelenik meg kocsikon, és nem valamilyen primitív társaság fejlődik fel a kocsihajtásig! Életmódjuk miatt ezért legyőzhetetlenek.

Sertést nem áldoznak, mert abban az országban nem tartanak sertést. Ezzel kapcsolatban azt kell mondani, hogy rengeteg disznó él a szkíták országában, és sokukat Ser és Sör mellett eszik meg. Innen a Ser-Tés és Sör-Tés név.

Árésznak különös módon áldoznak. Ez az áldozati leírás pontos rajzát adja a kurgánok építésének, és egyes borzasztó szokásoknak. Magyar őseink sok kezdetleges szokást is hordoztak, mint a többi korabeli népesség.

A koponyakupa visszataszító dolog, a koponyakupát a rokon fejéből készítették állítólag. Ez a mese valószínűleg téves.

Amikor egy szkíta a harcban megöl egy ellenséget, iszik az ellenség véréből. Ez butaság, mert egy csatában ilyesmit nem lehet megtenni. Azután Hérodotosz ír a skalpolásról is, amit a szkíták műveltek ellenségeikkel.

Sok jós él a szkíták között, ami a szkíták bölcsességének a jele. Egyesek fűzfavessző nyalábokból jósolnak, mások hársfakéregből.

Esküt úgy tesznek a szkíták, mintha vérszerződést kötnének egymással. Vérüket borral keverik, amibe kardot, nyílvesszőt, bárdot, lándzsát mártanak, majd elmondják az eskü szövegét, és megisszák a bort. Ezt az esküt nem lehet megszegni.

Az ember holttestét negyven napon át hordozzák. A szkíták gyakran fürdőznek, amit Hérodotosz tökéletesen félreértett. A szauna már működött a szkíta korban, az asszonyok finom pépeket használtak fürdés közben. Hérodotosz, aki igen büszke a görög műveltségre, azt mondja, hogy nemez sátor alatt forró kövekre kendermagot szórnak, amiből sok gőz fejlődik, annyi, hogy bármelyik hellén gőzfürdőt felülmúlnák. A szkíták, miközben élvezik a gőzt, kurjantanak. De sosem mossák férfiak magukat vízzel, ami eléggé hihetetlen, mert különben a gőzt nagyon szeretik. Hérodotosz elismeri a szkíta gőzfürdő nagyszerűségét, mégis azt mondja, hogy a szkíták vízzel nem mosakodnak.

A szkíták ki nem állják az idegen szokásokat. Ezt bizonyítja Anakharszisz és Szkülész példája, akiket megöltek a szkíták, mert idegen szokásokat vettek fel. Később a hunok ugyanígy megölik azokat a vezető nemzetségből valókat, akik szolgálatot vállalnak a bizánciaknál, rómaiaknál.

Dárius támadásakor a szkíta taktika azonos, mint amit a magyarok alkalmaztak a németek ellen. Mindent igyekeztek felégetni, hogy a támadónak ne legyen ennivalója, és a támadók lovai gyengüljenek le.

A budinoszoknál, akik szarmaták, a perzsák találtak egy várost, fatornyos bástyákkal, amit aztán felgyújtottak, némi sikert érezve végre.

Idanthürszosz és Dárius üzenetváltásai alkalmával egyszer ezt mondta Idanthürszosz: "Azért pedig, hogy uramnak mondtad magad, sírva fogsz még megfizetni.". (Mert így szeretik kifejezni magukat a szküthák.) Ez a "sírva fogsz még megfizetni" jellegzetes magyar nyelvi formula!

XII. A kurgánok

Őseink elsősorban a királyoknak, de gyakran más vezetőknek, nőknek és gyerekeknek is pompás sírépítményeket emeltek. Ezek az építmények elsősorban az Égisten felé vezető utat szimbolizálták. A Szik-Kur-Atuk, Per-Em-Esek, Pi-Ra-Misok mellett Kur-Gánokat építettek.

A Kur-Gan mellett a Kor-Hány és Kun-Halom név is ismert. A Kur-Gan előtagja, a Kur értelme Hegy, Ország és Kör, a Gan valószínűleg An, vagyis Ég, Menny, vagy Han.

Ezt valószínűsíti a Kor-Hány név is, ami Kor-Han volt a lágyulás előtt. A Kor Hegy, de Idő is, a Hány ige utal az építésre. Ma a Hány az ördög neve is, amit a vallásváltás hozott létre. Han Istók pl. Ördög Istók, és a Hányás során az ördög távozik a testből.

Kun-Halom nevünkben a Kun a Nap neve. A Kun-Du rangnév is kb. Nap-Helye értelmű, bár a Du lehet kicsinyítés is, továbbá Udu, szintén Nap. A Könny a Kun, Kin származéka, és Nap, Csillag a jelentése. Ken Király is. A Ken nevének az újabb alakja a Kény, a Ki-En összevonása, és a Gen, Gén mellett a Géniusz is Ken nevéből és fogalmából ered, az Ó-Ke-Án-osszal együtt.

A Halom a Hal igével rokon, a germánban Holm az alakja, de Gal a közvetlen őse, ami Nagy értelmű. A kurgánok rengeteg értékes kincset adtak a múzeumoknak, de sajnos sokat már nagyon régen kiraboltak. Rengeteg az arany tárgy, továbbá fegyverek kísérik a halottakat.

Nagyon sok a megölt ló, a pazarliki kurgánokban a lovakhoz szarvasagancsokat is tettek. A Ló a Fény, a Szarvas a Csillagos Égbolt.

Különösen érdekes a kurgánok mérete.

A Szoloha-kurgán magassága 18 m, sírkamrája 27 m2-nyi.

Az Oguz-kurgán 22 m magas, térfogata 140.000 m3-nyi. A földhalmot 5000 m3-nyi kőanyagból álló (125 x l30 m) kerítéssel övezték. A halmot gyeptéglák rétegeiből emelték.

A Csertomliki-kurgán magassága 20m, átmérője meghaladja a 130 métert. A halom gyeptéglákból épült mintegy 75.000 köbméter volt térfogata, amihez 75 hektárnyi mező feltörésére volt szükség.

Azt gondolják sokan, hogy a gyeptéglák jelképes égi legelőket jelképeztek. Csertomlik-kurgán körül is egy hatalmas kőkerítés volt. Nagyjából l00 x 90 m volt az oldalfalak hossza, szélessége pedig 7 méter. Mintegy 8000 tonna kőből állt a kerítés, a köveket megmunkál ták.

Kul-Oba kurgánja feltárásakor a bontáskor 4000 köbméter megmunkált követ termeltek ki.

A Tolsztája mogila magassága 9 m, átmérője 80 m, földtömege 15.000 köbméternél több volt.

Az ismertetett adatok vetekszenek Mezopotámia és Egyiptom nagy építményeinek adataival. Ez is azt igazolja, hogy a hatalmas és ősi magyar kultúra örököse a szkíta kultúra.

XIII. FEJEZET: HATTIK →

 XIII. FEJEZET: HATTIK

Mészáros Gyula "Chattiak és Skythák" című munkájában a hatti és szkytha rokonsággal foglalkozik. Általában a szkythákat a hattikkal és más kaukázusi népekkel rokonítja. A Pékhi, vagy Ubich nyelvre is hivatkozik, amely sajnos már kihalt nyelv. Levezetéseit általában nem érdemes elfogadni, ennek ellenére írása nagy értékeket hordoz. Igen sok forrást mutat be, és nyelvi bemutatásai is értékesek. A kaukázusi népek a magyarokkal, finnugorokkal és sumerokkal is rokonságban lehetnek, ezért élesen elkülöníteni e nyelveket nem érdemes. Mészáros Gyula egyszerűen nem ismertette a szkítákkal kapcsolatos források, és ezekből eredő nézetek egy részét, aminek az is oka lehet, hogy a felfedezések halála után történtek. A fennmaradt szkíta nyelvi anyag főleg görög átírással maradt fenn. A magyar hasonlítások nem Mészáros Gyulától erednek.

'Ylaíé neve hettita szövegekben is előfordul, KUR ID Hu-la-ia formában. A görög Űlé Erdő szóval a név nem rokon. Jelentése Hülaia folyó országa. A szó végén az -ia hatti, de inkább magyar eredetű, az -i jelző, vagy többes szám, az -a nagy, vagy hátra vetett névelő. Több hatti névben is jelen van a Hula. De Hu-La a "Menny Fiainak" (Hu) a Laka (La) értelmet tartalmazza, ha nem a Laia Laka szóval dolgozunk. A Hu a hunok neve is, csillag, vagyis Menny Fiai értelemben.

Karkinítisz Polisz Szkythiké, Színda kómé, Krémnoi szkíta települések. A neveket görögök írták.

A Kaukázus Sztróbilosz nevű csúcsa a "Szkyta hegy", ahova Prométeuszt leláncolták. Ma Elburz a neve. Az ókorban a Kaukázust szkytha hegynek nevezték.

Madűész király neve a hatti Ma-du-ua – A Nagy szóval van összefüggésben.

Érdekes az iskuza király Bar-Tatua nevének második tagja, ami azonos a szubarui Tadua névvel.

A Thürszosz nevek a lükaon Thürszosz, isauri-pisidiai Thürszénosz nevekkel látszanak azonosnak. De ezek a nevek Trójait is jelentenek.

Azt is megtudjuk, hogy Targítaosz neve "Az Időjárásistentől származó" jelentésű. Három fia közül Lipoxaisz a Királyi ház (felett) uralkodó, Arpókszaisz "A Tábor felett uralkodó", és Kolaxaisz "A sátorok felett uralkodó" jelentést viseli.

A hatti, vagy Khatti nyelvben a Ka-at-ti Király, a kilikiai Kati Király, más nevekben is előforduló szó. A szkíta Kati-ar-oi névben tehát a Király név fordul elő.

II. Sargon uralkodása után megjelennek az Askuca, Iskuca népcsoportok, Asguzai, Iskuza név alatt. Mészáros Gyula a szkítákat Kis-Ázsiába és a Kaukázusba teszi. Azt az elméletet, hogy Közép-Ázsiából jöttek volna, a Kaszpi-tenger déli partjainál, nem fogadja el, azt állítva, hogy nincs az elméletnek semmilyen hiteles forrása. De görög írók alapján közli, hogy a szkíták a masszagetákkal összezördültek, és nyugatra húzódtak, egészen a kimmériai területekig, akiket kivetettek otthonaikból.

A szkíta és kimmér szervezett déli támadás a saját elméletem. Úgy gondolom, hogy a két nép egyrészt rokon volt, másrészt szövetséget kötött, és hatalmas támadást hajtott végre déli irányba. A támadás fő oka a szavárdok felmentése a harcokból, akik nem is adtak lovasságot az assziroknak. Először megverték a médeket, felmentve az asszirokat, de utána megverték az asszirokat is, akik elárulták a szövetséget. Ezután jön a méd és babiloni támadás az asszirok ellen, és pusztul el Assziria.

A Pirig sumer szó jelentése Oroszlán és Király. Szerintem a Pirig a Pörög magyar szóval rokon, a Pir a Napisten, akinek a jelképe a magyaroknál az Oroszlán és a Király. A piros szín a férfi királyok színe, a nőké a fehér, bár a fehér más fogalom alapján szintén királyi szín. A magyar törzsek közül ötnek a jelképe az oroszlán, kettőnél még nem ismert a törzsi jelkép. A Magyar szó Csillagok Ura, vagyis Nap jelentésű, jelképe az Oroszlán, a Király pedig Isten engedelmével uralkodik. A szkytha vezető réteg "oroszlán", rendes magyar neve Lán. Városok kapuin kőből faragott oroszlánok álltak, jelezve, hogy ott oroszlánok, oroszlán bátorságú emberek laknak. A hadifoglyokból lett szolgák "Fekete nép" nevű volt. Ez a név nagyon hasonlít a szumer "fekete fejűek" kifejezésre, akik buták voltak, általában szolgák, a név nem a fekete hajra vonatkozott.

A Kaukázus szkíta név. Megjegyzendő, hogy magyar név, a Kauk a Kövek, kiegészítve egyik népnevünkkel, az Ászokkal. Az Ász és Sza népnevünket több magyar kutató is bemutatta, magam is próbálom nyomaikat felderíteni. A Kauk a Kaukon népnévvel is rokonítható. A réz a szkíták találmánya. A vas, vagyis acél, "szkíta jövevény" nevű a görögök között. A fújtató, a kétágú horgony és a fazekaskorong feltalálója Anakarszisz. A lótenyésztés is fejlett volt a szkítáknál.

Kis-Ázsiát 1.500 évig uralták. Az egyiptomiakkal rossz viszonyban álltak, Vexoris, vagy Sesosis királyukat legyőzték. Az 1.500 év sehogyan sem jön ki a mai történészek által kigondolt események szerint.

Esetleg az is szóba jöhet, hogy a szkíták lakták Mezopotámiát eredetileg. A sumerok csupán Kr.e. 3.200 táján jelennek meg itt, majd több száz év múlva az akkádok. A továbbiakban több nép is uralkodik Mezopotámiában, mint a gutik, amoriták, kassziták, és az akkádok utódai, az asszírok és babiloniak, majd az arabok.

A Thermodon-folyónál lakott a Chalyb nép. Ők a vasművességről voltak híresek. A görög Szidarosz Vas, a Khálüpsz Acél. A Szidarosz szó a Szi Nap, és Dar Csillag magyar szavak ötvözete. A szidarita (kidarita) hunok nevét vashunoknak lehet értelmezni. Az Acél Khálüpsz görög neve a Khalyb nép nevéből ered. Földjüket Chaldiának, vagy Chaldaeának nevezték. Nevük nagyon hasonló a Kaldeusok nevéhez, akiket sémi népként határoznak meg, és dél felől érkeznek Mezopotámiába. De a sumerok előtti időkben a Perzsa-öböl nyugati partján a kurgán-építők tevékenykedtek, akik bizony lehettek szkíták is, akik a nevüket a kaldeus sémiekre hagyományozták.

Az ókorban fontos hagyomány volt a szkythákat illetően, hogy délről hatoltak észak felé. C. Plinius Secundus azt írja, hogy a szkythák régebbi hazája Aramaeos volt. Aramaea Plinius korában Syria, és az arameusok lakják. A Kr.e. IX. században a területre szemita csoportok érkeznek, ők az arámiak. A régebbi nép a szkythák voltak. De valójában, amiről Mészáros Gyula nem ír, a területen magyarok éltek. Szíriai utódaik ma is ott élnek, arabul beszélnek, ők az alaviták. Északabbra is magyarok laktak, akikkel II. András király hadjárata során találkozott. Rengeteg arra a magyar földrajzi név. Törökországban kilenc Macarköy, vagyis Magyarfalu létezik ma is, ami szintén emléke és bizonyítéka az itt élt szavárdoknak, akik már jóval a sumerok előtt a térségben laktak. Az arámiak eredete ismeretlen, magyar és sémi keveredésből jöhettek létre. Karkemis volt az utolsó szabad hatti város, amit II. Szargon Kr.e. 717-ben elfoglalt, a lakosságot rabszolgaságba hurcolta. A város nevében a Kar Város jelentésű, finn népeknél is.

Amikor Hattusa fővárosban reggel volt, ébresztő-kiáltásként mondták: me-is-sa-a, vagy mi-is-sa-a, ami pékhi nyelven mi-se alakú volt. Ez a kiáltás Mise volt, és misére hívta a népet. A borbély, amikor ment a királyhoz, megkérdezte a kapuőr: "Ki vagy?", erre válaszolta: ta-a-ha-ia. A Ta bizonyára a Tata, amúgy Ember a jelentése, az "a haja" meg a király haja. Nem borbély, nem fodrász, hanem a király hajának embere. Érdekes szavak.

A szkíták aranyművessége fantasztikusan fejlett volt. A kurgánokban mérhetetlen értékű aranykincseket halmoztak fel halottaik temetésekor. A görög Kryzosz a Kürzős, a Nap magyar nevét viseli, mint arany, és az akkád Hurasu Arany is a Kör (Kur, Kür, stb.) magyar szóból ered. Az arany a Nap féme, a színe is hasonló a Nap színéhez.

Kappadokia és Armenia földje Thogarma nevű volt a Kr.e. VI. században, és híres volt lótenyésztéséről. A XIV. századtól kezdve megjelennek a lovas ábrázolások is. A lovaglást azonban nem hatti földön találták fel, hanem Nyugat-Európában, amit akkor, 16-18.000 éve magyarok laktak, ahonnan négy olyan lóábrázolás is fennmaradt, amelyeken a lovakon kantár volt. Thogarma szerepel a Bibliában is, és a magyar krónikákban is, mint folyó Ázsiában.

A szkíta Tar Atya Isten, másik neve Papaiosz, amit Mészáros Gyula Apónak értelmez. Ezt nem lehet elfogadni, a név Papa Jó, vagyis Jó Papa. Van egy Dadas isten is, ő a Dadás. Luvi nyelven, ők a Lú-fijai, vagyis Fény-fijai, az időjárás isten Datta nevű volt. Ő a magyar Tata változata. Bithyniában az Égisten neve Zeusz Papasz. Papasz volt a becéző neve a phryg Kybele szerelmesének is, akit az istennő, szerelmese fiatal korában Attisznak hívott. Kis-Ázsia déli részén a Papa személynév elterjedt volt, pl. a lykaon Papa mellett több területen a Papasz is elterjedt volt.

Thamimaszadasz isten Poszeidéon istenhez hasonló. A Mimasz név a görögök előtt létezett, káriai és lyd területen. A Tengeristen neve volt még Thagimaszáda és Thagimaszá. Tági-Mosó és Tági-Mosoda?

A Szarvas az Égbolt megszemélyesítője, a Sas és a Sólyom a Napé. Ismert az oroszlánfejű griff, és a madárfejű griff. A griffek és sárkányok hun eredetűek, a megtalált dinoszaurusz csontvázakat azonosították eme lényekkel. Mivel a csontvázak egykor élt állatok maradványai voltak, elfogadható, hogy őseink élettel ruházták fel a csontvázakat, és neveket is adtak nekik. A kecskék szarva volt az a szimbólum, ami miatt nagy tiszteletnek örvendhettek, mivel a szarv isteni szimbólum, mint a Szarvas is.

Chatti szó az Arun – Tenger, Ri – Forrás, Ükha – Oroszlán.

Az asszirok a szkíta nevet Asguzai, Iskuza alakban írták. A chatti Sha a szkíta Szko Fejedelem szóval rokon. Ez a szó viszont a magyar Sza – Menny Fia, Csillag, Uralkodó szóból ered. Innen ered a Sah, meg a Sakk is, vagyis magyar eredetű.

A Tat szó Atya, pl. Bar-Tat-ua király neve a Sereg Atyja. De inkább a Tata név van itt jelen, ami szintén Atya jelentésű magyar szó.

A chattiban a Na Város és Országrész, mint a magyarban. Ennél azért a Na többet jelent, de vitathatatlanul magyar szó, ami sok nyelvben is megjelenik, a chattiban és sumerban is, lásd Arinna. A lykaon Kadéna névben a Na Város értelmű.

Ma az Anya, sok kis-ázsiai nyelvben, a görögök előtti korban. A magyar Mama mellett a finn Maa a Föld, az Anyaföld, vagy az olasz Mamma is Mama. Comanában a Magna Mater neve Ma, ami egyértelműen magyar rokonságú.

A Na Anya is.

Ada Atya. Van Ada nevű városunk, Atya jelentéssel. Ádám neve is innen ered.

Ar Had. Az Armadia névben az Ar a Had, a Mad a Mada, a magyarok egyik országának a neve van jelen. Ilyen szó az Ar-Mada.

Arimaszpoüsz az Egy ahol a fény kijövő, amit Egy Szeműnek értelmeznek. A Szpu a Szem.

Ar-Po a Had-Helye, a tábor. Mivel a Pa a Hely, az Ar-Pa egyértelműen a Had Helye, de lehet, hogy a Had Fője, magyarul. Ezért Árpád nem "Árpácska", hanem a Had Fője, vagyis a hadak vezére.

Pa a chattiban Lakóhely, Föld, Hely. A magyarban is gyakori, de gazdagabb jelentéssel. A Pa-Fa-Fő-Fej sorozat első tagja, a Pa gyakran Fa alakú a települések neveiben. A trák és maori nyelvben is a Pa Falu, Erőd, Település.

Ta Ember, Férfi. Tu, Du Nagy, de ez inkább Nap és ország.

Thi Föld, chatti Zi Föld. De Zi-Mony nevünkben inkább a Zi Búza, Élet, ezért Zi-Mony az Élet Földje.

'Ia, Ia jelentése Nő. Ié, Ió Tenger. A krétai Ma-ri-ne-ni-ia felirat talán Mari Néni Nő jelentésű, nem Mari Néni Olaja, ahogy először gondoltam.

 Ca, Ké Helység. Chatti Ka Hely, Város.

Ka Kéz. Kati Király, védelmező.

Kol Sátor, Kól egyfajta antilop. (?).

Kü Fiú.

La, Lo Had, Sereg. Itt a magyar Ló szó van jelen, aminek a Lu formán kívül több más alakja is van.

Li (Istentől) szeretett, Királyi. Li-Po Királyi Ház, vagyis (Istentől) szeretett ház. A hettita uru Lipa, és uru Zazlippa városnevekben is valószínűleg ez az értelem van jelen. A magyar Lippa tehát Királyi Ház értelmű. Tehát a Li-Ga Királyi-Házak, a He-Li-osz Nap-Király-férfi, Li-Par a Király-Háza, Li-Gur Királyi-Nép, vagy Királytól származók, stb.

Pasza Fő, Vezér. Kabard Pase Vezér. Ez a Pasa szóval rokon, meg a magyar Pasas szóval.

Ra Fekete. Ez a szó sok nyelvből kimutatható, a magyar Rada Fekete Hely. Az ukrán Rada a parlament, benne a Ra Fekete jelentése a Fekete Oroszt jelenti.

Ri Forrás. Ez a szó azonos a magyar Rí igével. A Rinya neve Forrás-Háza értelmű.

Sza Fő, Fej, Felső vége valaminek. Amint említésre került, a Sza a Menny Fiai, a magyarok neve, de a Sah is a magyarból ered, meg a Sza-ud királyi család neve is. Népneveinknél részletesebben írtam Sza nevünkről, ami az Ász szóval is rokon.

Szin Víz, Tenger. Inkább a Fel-Szín, benne a Nap nevével. Bár a Szin-Va eszerint lehet Víz-Isten is, nem csupán Nap-Isten, vagy Nap-Víze.

Szko, Szkó Fejedelem, Fejedelmi.

Mata – Ahol levő van. Ez a szó egyszerűen a Ma Föld, Ta Föld és Ember szavainkból áll.

Kha Jó, Édes.

A Dnyeper mentén élő szkyták egyik része Enáreesz nevű volt. Talán ők az Anartesz néppel kapcsolatosak. De az En-Are névben En az Isten, az Are az Ár, áradat, stb.

Sztrabon idejében a Maeotis partjain a Sauromaták élnek, nevüket már értjük. Tőlük északra a Roxolánok laktak, akik nevét Rusz-Alánnak kell felfogni. A Ruszok a magyarok, az Alánok talán iráni nép. A Rusz-Alánoktól nyugatra a a Iaxügesz Szarmátai, vagyis szarmaták és az Ourgoi, vagyis Urgok, Ugorok élnek. Itt laktak még a Scythotauri (Plinius) vagy Tauroszkytai (Ptolemaiosz) nemzetségek. A Szatarkhaioüsz nép neve meglehetősen titokzatos. Nem így az Agaroi szkíta nép neve, akik az Agarasok, a magyar Agarénusokkal azonosak. Egy Agroi nevű nép a Maeotis mellett élt, ők szintén magyarok lehetnek.

A Dontól nyugatra élt a Kr.u-i II. században az Alaünoi Szkütai nevű nép. Róluk Ptolemaiosz ad hírt. Rokonságukról nincs adat.

A királyi szkíták nyelvéből ismert egy Krímben élő állat neve, a Kólosz. A szarvas és a kos között van termete, a színe fehér és ezeknél gyorsabban szalad, írja Sztrabón. Mészáros Gyula valamilyen antilopnak véli. A névben a Ló szó van benne, emiatt Kő-Ló, vagy Ka (Királyi) Ló is lehet a szó értelme. Igaz, a ló sem fehér, de a tatárantilop sem.

Plinius megemlíti, hogy az ő idejében már a szarmatákat és germánokat is szkítáknak nevezték. Ebből sok kutató nem arra következtetett, hogy a szkíták hatalma már a szarmatákra és germánokra is kiterjed, hanem ennek fordítottjára, hogy a szkíták eltűntek, de szerepüket más népek vették át.

A Dnyeper (Bor-Üsten) medencéjéből a királyi szkíták nyomtalanul eltűntek, állítja Mészáros Gyula. Eltűntek az Agatürzoi emberek Erdélyből, az Ananjino emberek a Káma vidékéről, és az összes szkíta beolvadt a környező népekbe, kivéve a Kubán menti szkítákat. A feltevés bizonyosan nem igaz, a csoportok nevei megváltozhattak, de a nép nem tűnt el.

A Fekete-tenger keleti partjainál élt a Szindosz nép, a Tamány-félszigetnél. Ismert a Pszérroi nép, akiket a cserkeszekkel azonosítanak. A Zichi népet, akik a Zigia, Zigae néppel azonosak, szintén cserkesznek sikerült meghatározni. Az abházok is itt élnek, nevük Abházia magyar városnévben is megjelenik. Az Ab Víz, tehát a kaukázusi és Fiume melletti "Ab-Ház" azonos jelentésű. A Cserkeszek neve a Cserkész mai szavunkban él. A Csecsenek a csúcsok hercegei, szintén érthető nevet viselnek. A kaukázusi népek nyelveiben igen sok magyar szó van jelen.

Az Ananyino kultúra embereit szkíta-rokonságúaknak írják le. A terület bronzkori emberei összeolvadtak a vaskori bevándorlókkal. Nagyon úgy tűnik, a két csoport közeli rokon volt.

Tőlük északra a kopaszok éltek, akiknek pisze orra és nagy állkapcsa volt. Ha a leírás a Kámától északra élő emberekre vonatkozik, akkor a szamojédokat lehet látni bennük, a Jurák név pedig megfelel a Jugria névnek. A Jurák szó talán orosz, de jelentése számomra nem ismert.

A szkíta szavakat nem lehet az iráni szavakkal egybevetni, írja Mészáros Gyula. Az egybevetés leküzdhetetlen akadályokba ütközik. Ezért a szláv nyelvek sem rokonai a szkíta típusú nyelveknek. A szkíta nyelvszerkezet poliszintetikus, mint az ékiratos chatti és élő pékhi nyelveké (a pékhi azóta kihalt). Esetről esetre nem alapszavakkal, hanem szókomplexumokkal állunk szemben. Egy-egy komplexum egy egész mondatot alkot. A névszókból álló mondatrészek mellett az igei állítmány elem is többnyire létezik. A névszó egy-egy szótag, az igető archaikus fokon egy-egy mássalhangzó. Ezért a szkíta szavakat elemeire kell bontani, mert csak így érthető meg.

 A szkíta nyelv nem egységes, hanem több nyelvjárásra oszlik. Továbbá több rokon nyelv is tartozhatott a szkíta nyelvhez, tehát e nyelvek nyelvcsaládot alkottak. A dnypermenti szkíták Maiétisz (Hérodotosz), a kubáni szkíták Temarunda (Plinius) nevet adtak az Azovi-tengernek.

Fontos meglátás, hogy a hatti és hettita-hetita megnevezések nem mutatnak különböző nyelveket és különböző népeket. Ugyanis a hettitákat szeretik indoeurópainak feltüntetni, akik a hattikra telepedtek rá. Azonban a Hettita Birodalom uralkodóinak nevei kaukázusiak, vagyis hattik, és az nehezen képzelhető el, hogy egy győztes jövevény nép a saját uralkodóinak a legyőzött és alávetett nép nyelvén ad neveket. De nem csak az uralkodók, hanem a teljes névanyag továbbra is hatti marad, a hettiták valójában hattik. Az anatóliai nyelvcsalád nyelvei is a hattival rokonok, nem indoeurópaiak, bár történtek erőlködések, hogy indoeurópai nyelveket mutassanak ki Kis-Ázsiában. Azok a nyelvek azonban sokkal inkább finnugorok és kaukázusiak, mintsem indoeurópaiak lennének. A Mitanni és Urartui, valamint a sumer nyelvek is a magyarral állnak kapcsolatban, és kaukázusi nyelvekkel, mint a hatti és rokonai is.

A Ló, a Kengyel, a Nyereg speciális magyar szavak, mint a fémek nevei. Nagy kár, hogy e szavainkat még Mészáros Gyula sem érti, mivel más nyelvi azonos jelentésű szavakkal veti össze őket, amely összehasonlításokból olyan következtetéseket von le, hogy azok a szavak kaukázusiak. Ezért lehet azt mondani, ha a magyar szókincset nem értik a kutatók, akkor a tevékenységük feltétlenül tévedésekbe vezethet.

XIV. FEJEZET: AZ AMAZONOK ÉS A SZKYTHÁK

Az Amazonok nevét magyar nyelvűnek tartom. A két szó, amiből az Amazon név keletkezett, az Ama, és a Don. Pontos jelentése Anya Urak. A szóban D > Z hangfejlődés van, emiatt az Amadon Amazon hangzású lett. Igen gyakori ez a hangváltozás, a magyar nyelvben is, de más nyelvekben is gyakori. Esetleg szóba jöhet az Ama Zóna is, tehát az a terület, amit az Amák uralnak. Az Ama Zóna is lehet az Amazon név eredeti alakja.

Az Ama Anyát jelent, az Eme szóval együtt. Még indián nyelvekben is az Ama Anya, a japán főistennő, Amateraszu nevében is Anya a jelentése. Ama és Ana igen közel állnak egymáshoz amúgy is. Az Anya-Urak kifejezi, hogy az amazonok társadalmában az anyák, a nők voltak az urak.

Az Amazon névről többen is értekeztek, de megoldásaik mind tévesek. Az már egyszerűen elképesztő, hogy az A-Mazosz – Mellnélküli görög szót is lehetségesnek tartották az amazon szó eredetének. Kitalálták hozzá, hogy azért vágták le az amazonok egyik mellüket, hogy jobban tudjanak nyilazni. Aki ezt kitalálta, soha nem vett a kezébe íjat, mert akkor tudta volna, hogy nem kell levágni a mellet, ha egy nő nyilazni akar. Az íjászat olimpiai sportág, a mai íjásznőknek eszébe sem jut levágni a mellüket, hogy nyilazni tudjanak. Különben a mell levágása vagy kiégetése nagy valószínűséggel a halálhoz vezetett volna, de ilyesmit az amazonok soha nem végeztek. Azután az A-Maza azt is jelenti, hogy az amazonok nem fogyasztottak árpát (Maza). Az "A" fosztóképző.

A Hold neve a cserkeszek nyelvében Maza, az örményeknél Amisz, a szanszkritban Masza. Az amazonok Holdtisztelete, a Holdkultusz kapcsolatos lehet e nevekkel, de a név az Ama és Don magyar szóelemekból képződött.

A Don is magyar szó, mélyen beépült a magyar nyelvbe. Közvetlen változata a Ton, valamint a Ten és Den.

Az amazonokat női lovas nomád népnek gondolták, akik a félelmet nem ismerik. De volt a lovasság mellett gyalogos seregük is, a magyaroknak meg csak lovasságból állt a hadserege, a bulgárokkal együtt. Régebben, tehát háromezer évnél is régebben, bizonyára volt gyalogságunk is.

Diodórosz írja, Milétoszi Dionűsziosz szövegeire támaszkodva: "Réges-régen történt, hogy a szkűthák földjén olyan korszak köszöntött be, amikor nem voltak királyok, és asszonyok ragadták magukhoz a kormányzás gyeplőjét; ezek a nők kitűntek bátorságukkal és testi erejükkel". Az idézet Klaus Rainer Röhl: Az amazonok lázadása című könyvéből való.

Ezeknél a népeknél az asszonyok együtt gyakorlatoznak a férfiakkal. Amikor Kürosz perzsa király megtámadta Szküthiát, Tomürisz királynő megverte a perzsákat és Küroszt keresztre feszíttette. Az amazonok seregei Európa és Ázsia nagy részét is leigázták.

A szkütha férfiak egykor rablóhadjáratra indultak. A nőket magukra hagyták, akik várták vissza férjeiket. Amikor eltelt egy év is, egyes női csapatok utánuk mentek, de nem találták őket. Arra gondoltak, hogy férjeiket megölték, ezért összeházasodtak rabszolgáikkal. De a férjek serege végül megjött, a rabszolgákkal hónapokig harcoltak, de végül legyőzték őket és mindet keresztre feszítették. Az asszonyok tömegesen öngyilkosságba menekültek. A mondát görögök írják, ami miatt fenntartással kell kezelni a történteket.

Azt biztosra vehetjük, hogy a magyar rokonságú népeknél a nők szabadok voltak. A szemitáknál viszont nem. Az asszírok, amint hatalomra kerültek, rögtön olyan törvényeket hoztak, amelyek a nőket megfosztották egyenlőségüktől, jogaik jelentős részétől és kötelezték őket arcuk eltakarására, mintha rabszolgák lennének. Ezért a szabad nőknek nincs köze a szemita népekhez. Ez azért megdöbbentő, mert a sumer korban a nők szabadok voltak, az asszírok meg azonnal elvették jogaikat, amikor megtehették. Nem az iszlám vette el a nők jogait először, hanem négyezer éve, az asszírok.

Indoeurópaiak csak a II. évezredben jelennek meg. A nő náluk vadászzsákmány volt, jogaik nem értek fel a férfiak jogaival. A kelták, germánok női azonban szabadok voltak.

A Thermodón környékén, Themiszküra volt az amazon főváros neve. Themiszküra nevében a Küra a Nap, a Kör neve, de a Themisz névben a magyar Temise tündér, és görög Themisz istennő neve látható. Themisz önmagában a The Isten, és Misz Lány nevekből áll. Eleinte férjeikkel együtt jártak harcolni, de aztán egy királynőjük nőkből álló hadsereget hozott létre. Sorozatosan győzött, Árész leányának nyilvánította magát, és templomot emeltetett tiszteletére. Árész neve Hadúr a magyaroknál, Hadad a szemitáknál, vagyis a Had Atyja. A női lovasság lovat áldozott, mint a régi magyarok is. A férfiakat egy új törvénnyel gyapjúfonásra és házi munkára ítélte. Egészen a Donig, a Tanaisz folyóig hatolt.

Utána lánya lett a királynő, aki nyugatra vonult, egészen Thrákiáig, minden népet legyőzött. Otthon pompás templomokat épített Árész és Artemisz tiszteletére. Ezután béke következett, majd leigázta Ázsia nagy térségeit, egészen Szíriáig. Utána két közeli nőrokona követte a trónon, akik fenntartották a birodalmat. Sok évszázad után az amazonok hatalmát a görögök törték meg. Erről az eseményről azonban nincs pontosabb forrás. Valószínűleg csak képzelgés, mert a görög férfiuralmi társadalom nehezen viselte el a szabad nők fogalmát.

Hippokratesz írja (Kr.e. 430-420 táján), hogy a szarmaták, egy szkíta törzs a Maiotisz-tengernél, különböznek más népektől. Asszonyaik megülik a lovat, jól nyilaznak és dárdát hajigálnak. Amíg szüzek, addig három ellenséget kell megölniük, ezután áldozatokat mutatnak be, és férjhez mehetnek. Különben a Kratesz a magyar Kar-Tesz fogalomból ered.

Az újszülötteket, ha lányok, gondosan felnevelik, ha fiúk, átadják az apának, ha tudják, ki az apa. Az apaságot azonban általában nem tartották számon. Más beszámolók szerint a fiú csecsemőt megölték. Ha életben hagyták, rabszolgát csináltak belőle. Themiszkürában a nők kificamították a gyerekek lábát és kezét, megnyomorították őket.

Egyes részletesebb leírásoknál azonban teljesen bizonyosra vehető, hogy az amazon hadseregben férfiak is harcoltak, de a vezetők nők voltak. Ezért a csecsemők megölése vagy megbénítása valószínűleg csak görög rémmese.

A görögök nagy győzelméről az amazonok felett, nincs forrás. Diodórosz arról ír, hogy Heraklész megölte Hippolüté királynőt és sok amazont, így nemzetük teljesen megsemmisült. A közlés lehetetlen, egy hatalmas hadsereggel rendelkező birodalmat nem lehet csak úgy megsemmisíteni. Heraklész neve is teljes tévedés, mert azt jelenti: Héra Segítője. Márpedig kölcsönösen utálták egymást, nem tudni, miért, ráadásul valódi neve Herkules, vagy etruszk Herkule (Hercle) volt, a magyarok egyik ősapja. Diodórosz szerint, amikor Heraklész Hippolütével beszélt, Héra felbujtotta az amazonokat, hogy elrabolják királynőjüket, akik erre megtámadták Heraklészt, aki minden nőt megölt. Hiteltelen a történet.

Nagyon érdekes, hogy Apollóniosz Rhodiosz szerint, az Argonauták kikötöttek a Thermódónnál. A folyó 96 ágra szakad a torkolatnál. A 96-os szám misztikus és a magyarokhoz tartozik. A magyarok és hunok 108 nemzetsége csillagászati szám, amiből 12-t elvonva 96-ot kapunk. Mivel a 12 a zodiákus száma, ezért kapcsolatos a 96-al. Részletesebben a "Misztikus száznyolcas" fejezetben írtam erről, de az is bizonyos, hogy az ókori szövegek tele vannak olyan számokkal, amelyek a magyar őscivilizációból erednek.

Továbbá szerepel az Amadzonisz-hegyek neve, amit az amazon névhez lehet kapcsolni. De az Amadák, vagy Amadok a magyarok egyik ókori népének vagy törzsének a neve, ami tovább erősíti az amazonok magyar eredetét.

Az amazonok megtámadták Athént, és legyőzték Theszeuszt. A szkíta lovassággal együtt érkeztek, elfoglalták a várost. Valami történt, mert az amazonok nem dúlták fel Athént, hanem kibékültek Theszeusszal. A történet szerint Theszeusz elrabolja Hippolütét, akit tehát Heraklész nem öl meg, és Athénba viszi. Az amazon invázió alkalmával Hippolütét megölik, egy másik variáció szerint a harcot békeszerződés követi, amit bizonyára az élő Hippolüté eszközölt ki. Plutarkhosz írja, hogy máig fennmaradt az ősi áldozat, amit az amazonoknak mutatnak be a Thészeusz tiszteletére rendezett ünnepségek előtt.

Diodórosz szerint az amazonok újra beolvadtak a szkíták népébe, ahonnan egykor kiszakadtak. Diodórosz azt állítja, hogy az amazonokat nem fegyverrel verték le, hanem visszatértek saját népükhöz, vagyis a magyarokhoz.

Hérodotosz azt írja, hogy a görög flotta rajtaütött a thermodóni (Meleg Don) amazonokon. Legyőzték az amazonokat, majd az életben maradottakat összeszedték, és elvitorláztak velük. De valahogy előkerült egy amazon flotta, amelyik a nyílt tengeren megütközött a görög flottával, és megsemmisítette azt. Ezután a tenger a Maiotiszra sodorta őket, eljutottak Kremnoiba (Krém-Na a Krém-Város, Kimmer-Város). Ott a pusztába mentek és lovakat raboltak. Amikor a szkíták ezért több amazont megöltek, meglepődve látták, hogy a halottak nők. Ekkor fiatal férfiakból kiküldtek egy csapatot, akkorát, amekkora az amazonok csapata lehetett, és meghagyták nekik, hogy jussanak egyezségre a nőkkel. Az ifjak egyezségre jutottak a nőkkel, majd összeházasodtak. A fiatal férfiak kikérték örökségüket szüleiktől, majd három napig vándoroltak északnak, ahol új népet hoztak létre, a szarmatát. A szarmata asszonyok azóta is folytatják régi életmódjukat, vadásznak, hadba vonulnak és azonos ruhát viselnek, mint a férfiak. 

XV. FEJEZET: A TRÓJAIAK ÉS SZKÍTÁK

Trója a magyar nyelvű népekhez tartozó város volt. Több neve is ismert, Trója görög jellegű név a magyar Torja névből alakult ki. A Tarjánok is trójaiak, a magyar hadrend középső nehézpáncélos lovasságát alkották. Ilion, római Ilium, egyiptomi Iluna mind Ilona nevünk változata, aki maga Tündér Szép Ilona istennő, amit a kutatók még jelenleg sem értettek meg. A hatti-hettita Wilusa név az Ilusa (Iluska) nevet rejti, a W előjel igazolja az Isten jelentést. Rengeteg a bizonyíték a város magyar jellegére. Kr.e. 5.000 körül a Duna-medence irányából érkeztek dél felé telepesek, akik elözönlötték az előttük lévő területeket, és átkeltek Afrikába is. Az amazonok, akik szkíták voltak, a mondabeli trójai háborúban a trójaiak oldalán harcoltak. Tehát a magyarok, szkíták, amazonok, trójaiak rokonságban voltak egymással.

Hektór trójai hős halálakor, amikor Akhilleusz (Ehellős, Ékellős) megölte őt, nagy volt a gyász Trójában. Ekkor váratlanul megjelent a Thermodón partjairól az istenekhez hasonló Pentheszileia. Tizenkét amazon követte, mind szépek, ragyogóak, mind teli harci kedvvel – írja Quintus Smyrnaeus. Kedvesen mosolygott, vágyakat ébresztő szeme villámokhoz volt hasonló. Orcáját szemérem pirosította, és elöntötte a bátorsággal párosult isteni szépség.

Pentheszileia neve hasonló Tündér Szép Ilona, másként Helené nevéhez. Pen a Nap, mint a Pentele magyar névben. The az Isten, mint Te-Merinda nevében. Szileia a Szil nevet tartalmazza, ami egyfajta magyar tündérek neve is, pl. Szil-Ágy megye nevében. De az is lehet, hogy Pen-The, vagyis a Nap-Isten tündére mellett a Szileia a Szülője értelmet is tartalmazza. A Nap-Isten-Szülője viszont a Napisten anyja lehet. Bárhogy is volt, az amazonok támadásba lendültek, és súlyos veszteségeket okoztak a görögöknek.

A történet egy változata szerint Akhilleusz a harcban megölte Pentheszileiát, amikor megtudta, hogy kit ölt meg, megsiratta a szépséges királynőt. Egy másik változat szerint Pentheszileia ölte meg Akhilleuszt, tehát nem Parisz, majd elvonult Trójából, mivel megbosszulta Hippolüté, nővére halálát. Nagyszerű volt, mint a hajnalpír istennője. A Napisten tündére és a hajnalpír között kapcsolat van. Az ókori szerző nem véletlenül írhatta a "hajnalpír istennője" kifejezést. Ha Pen-The-Szileia valóban a Nap-Isten-Szülője, akkor a neve a hajnalt jelenti. A magyarok különösen szeretik az égbolthoz tartozó neveket.

A trójaiakat könnyebb a magyarokhoz kötni, mert a magyar nyelv ma is élő, a szkíta nyelvet ma nem lehet alkalmazni, vagy nehezebb alkalmazni az ókori nevek megértéséhez. A magyar írást, ami nagyon sok bizonyítékot tartalmaz, meg egyszerűen magyar, vagy néha székely, írásnak nevezzük, szkíta írásnak meg nem.

Kis-Ázsia népeinek kutatását általában indoeurópaiak végzik, akik a magyar meglévő bizonyítékokat is semmibe veszik, nemhogy újakat fedeznének fel. De ritkán olyan szerzőkre is bukkanhatunk, akik az igazságot is megírják.

Kenneth D. Dillon a trójaiakat eredetileg sztyeppei népnek tartja, akik a magyarok rokonai. Elpusztították a Hettita Birodalmat, megszállták a Dardanellákat, trójaiak éltek Lémnoszon és Európában. Dillon elméletével az a baj, hogy Tróját beszűkíti a Tengeri Népek nagy támadásának időszakára, holott Trója fennállása több ezer évre tehető. Az viszont igaz, hogy a trójaiak magyar nyelven beszéltek, amit a trójai nevek igazolnak, amelyek egy részét göröggé alakítottak a görög szerzők.

Trója mellett laktak a dardánok, köztük a Teukroszok, valamint a Taurisa – vagyis etruszk nép. Az etruszkok is egyértelműen magyar nyelvű nép.

A Teukroszok Teukertől származnak, írja Kis János: Soproni estek című művében (Sopron, 1841).

Grandpierre Atilla kiváló kutatónk írta a Szkíták Trójában cikket, ami at Arany Tarsoly folyóiratban jelent meg. Csodálatos képeket közöl szkítákról, köztük Gog és Magogról, akiknek szobrai Londonban vannak a Guildhallban. Fejükön szkíta, vagyis magyar süveget viselnek. Megemlíti, hogy Anonymus első nagy munkáját, amelyet Trójáról írt, eltüntették, mint a Gesta Hungarorumot is, ami több száz év után Németországban nyomtatásra került.

Kiemeli, hogy Trója a "szent Ilion", és nagyon helyesen Tündér Szép Ilona istennőnk nevével veti össze. Még Tündareosz királyról is ír, Spárta királyáról. Magam a Csillagok fiai művemben említem meg a tündérek neveit, valamint a mitológiai fejezeteimben. Trója neve még a "Világ Tüköre". Vajon a Teukrosz népnév mégis Tükrös jelentésű. A Tükör szó különben a Tu és Kör szavakból épül fel, a Tu a Nap és más értelemben a Föld, az a hely, ahol a magyarok élnek.

Grandpierre Atilla elképesztően jó képeket közöl. Parisz királyfi szkíta ruhában, egy amazon harcosnő szkíta ruhában, egy szkíta íjász Vulciból, i.e. 6. század, Árpád nagykirály, magyar és szkíta urak képei, Tordos-Vincsa kultúra két szobra. Az ábrázolt alakokon csúcsos sapka van, amit tévesen frigiai sapkának neveznek. A frigek valóban hasonló sapkát viseltek, de csak Kr.e. 1.200 táján jelennek meg Kis-Ázsiában, amikor elpusztítják Hattusa várost. A csúcsos sapka sokkal régebbi, a magyarokhoz sorolható szkíták és további magyar-rokon népek viselik.

Az amazon magyar reflexíjat tart a kezében, fején csúcsos sapka.

A ruházaton csillagok vannak, ami azt jelöli, hogy a csillagok népéről van szó.

A Mágus szó magyar, magas arany kalapot viseltek. A szó a Mag és Us szavakból áll, a Mag Csillag, az Us (Üs és Ős) jelentése Ős és Labat szótárában Halál, Halott. Miután sikerült megfejteni a Mágus szó valódi jelentését, azonnal világossá vált az egyiptomi kronológiában, hogy kik voltak azok a bizonyos Halott Csillagok, akik sok évezredig uralkodtak a Földön. Az Ősök halottak, de mint ősökre gondolunk rájuk elsősorban. A Halott Csillagok az ég csillagai közül azok, akik az újjászületésre várnak, az élet szent körforgása szerint. Tudjuk, hogy csillagokból születünk, és az élet végén csillaggá válunk, amit őseink tényszerűen meg is éltek.

XVI. FEJEZET: ETRUSZKOK ÉS SZKÍTÁK

Mario Alinei "Ősi kapocs" című könyvében bizonyítja az etruszkok és magyarok nyelvének azonosságát. Benedekffy Ágnes: Az etruszk kapcsolat című munkájában igen sok etruszk felirat magyar nyelvűségét mutatja be. Fabó László Pál is nagyszerű munkát végzett egy könyvében, valamint Baráth Tibor is magyarul olvas el több etruszk feliratot. Szabó Károly kitűnő etruszk könyvét fia, Szentmihályi Szabó Péter adta ki, Zászlós-Zsóka György könyvének címe "A toscánai harangok. Sokan foglalkoztak az etruszk nyelvvel, sokan megállapították magyar nyelvűségét, mégis az olvasható számtalan munkában, hogy az etruszk nyelv ismeretlen, nem tudják, kik azok az etruszkok. Az én könyvem címe "Etruszk titkok".

Hugh Hencken amerikai régész a Kr.e. II. évezredre teszi az etruszkok Kárpát-medencéből való beáramlását Itáliába. Két hullámban érkeztek, tengeri úton, de az is kiderült, hogy szárazföldön is érkeztek bevándorlók.

Mario Alinei a világ legnagyobb nyelvésze. Néhány megjegyzését azonban ki kell javítani. Azt írja, hogy természetesen az őskori "kárpát-medencei – dunai" népek még nem magyarok. Ebben téved, mert az említett népek magyarok. Azután azt állítja, hogy az indoeurópaiak Európa és Ázsia indoeurópai részét lakták, az altájiak meg Ázsia középső részét. Ez bizony nem igaz, sem az indoeurópaiakra, sem az altájiakra. Mindkét csoport igen fiatal, az indoeurópaiak Kr.e. 2.000 táján képződnek, magyarokból, az altájiak közül a törökök Kr.u. 220, a mongolok 600 körül jönnek létre, a mandzsu-tunguzokra nincs adat, a japánok Kr.e. 660, a koreaiak még régebben keletkeznek.

A kurgan kultúra magyar volt, a Serednyi Stog kultúra, úgy tűnik, megsemmisült a Kukutyin kultúra csapása alatt, a szkíták magyar nyelvűek voltak, mint a hunok is, nagyon sok törzzsel.

A török nyelvek semmilyen hatással nem voltak a magyar nyelvekre, mint ahogy állítják magyar kutatók, amit Mario Alinei is átvett. A magyar kutatók ugyanis tudatosan hamisítják a magyar nyelvet, amit nem is értenek, különösen a szókincsét. Ezért amit Alinei állít, az helytelen, de nem ő a felelős, hanem azok, akik a hamis teóriákat terjesztik.

A lóra és lovaglásra vonatkozó kifejezések magyar nyelvűek. A magyarok háziasították a lovat, Nyugat-Európában, ahol több ábrázolás is fennmaradt felkantározott lovakról, kb. 15-18.000 éve. A Ló és változatai az indoeurópai, kaukázusi, sumer-hurri-urartui nyelvekben léteznek, de nem mindig a lovat jelentik, a fontos szimbóluma miatt. A táltos és a táltos ló kapcsolatban a Ló Ember is, a Lódarázs szóban a Ló Nagy, de a Lugas szóban a Lu Fény.

Az obi-ugor kifejezésekkel megegyeznek, de azt tudni kell, hogy az obi-ugoroknak sosem voltak tenyésztett lovaik, azokat vásárolták a déli szkítáktól, akiktől átvették a magyar kifejezéseket is.

A csuvas nyelvből a magyarok kölcsönöztek mezőgazdasági, társadalmi és politikai kifejezéseket, ami nem igaz. Gyakorlatilag egyetlen szót sem vettünk át a török nyelvekből, a csuvasból sem. Átnéztem azt a szókincset, amit török eredetűnek mondanak, de ezek közül egy sem igaz. Azt kell látni, hogy a magyar nyelvészek nem értik a magyar szavakat, ami mögött a magyar haza szétdarabolásának szándéka állt, amit végbe is vittek.

A magyarok születésére, ha a magyar feliratok idejének mérései megközelítőleg is helyesek, akkor a 200.000 évre tehető időpontot kapunk. Mivel ennél az időnél is régebbi írások vannak, amit rovátkolásnak neveznek, nem kétséges, hogy a 200.000 év egyelőre csak pontatlan tájékozódás.

Massimo Pallottino több meghatározást közöl, amelyek csak részben igazak. A magyar nyelv agglutináló, állítja, de valójában flektáló is. A hangsúly az első szótagon van, állítja, de a beszéd folyamán kialakulhat egyfajta éneklő beszéd, amikor a hangsúly elvándorol az első szótagról. A magánhangzó illeszkedés megvan a magyar nyelvben, ez igaz, de van olyan szókincs is benne, amiben nincs magánhangzó illeszkedés. Kizárólag zöngétlen okkluzív mássalhangzókat használ, ami megint nem igaz, ráadásul egy kitalált, sosem létezett urali ősnyelvről beszél. Nyílt szótag szerkezet jellemzi nyelvünket, vagyis magánhangzóra végződnek a szótagok, ami nem igaz, de az urali kitalált ősnyelv lehet nyílt szótag szerkezetű, mert úgy találták ki.

A Tyrsenoi görög név, vagy a Tursha tengeri nép nevében a Tur több jelentésű, és több nyelvben is jelen van. A Túr és Tűr magyar igék, de a Tor változat is magyar szó. A Türhén amúgy Torony-Király értelmű. A piramisok, kurgánok, szikkuratuk magyar szavak és magyar építmények. A török népnevet a törököket vezető magyar család adta, az Aszina családról van szó, amint a Mangal (Mongol) is magyar név, mint a Rusz, a Kelta, a Germán, az Italus, és nagyon sok más népnév. Emögött a furcsaság mögött az áll, hogy ezek a népek vagy magyarok voltak, és a sok ezer év alatt a nyelvük megváltozott, vagy az, hogy magyar vezető családok szervezték őket népekké, ami miatt a vezetők nevei magyar nyelvűek, a nép nyelve ellenben hamar megváltozott.

Az etruszk istenvilág tele van magyarul jól érthető istennevekkel. Rengeteg istennév, amit ma indoeurópainak tartanak, valójában magyar, vagy valamelyik rokon nyelvünkből ered.

Róma, vagy Ruma, természetesen magyar alapítású város. Van egy Ruma a Szerémségben, és egy Rum nevű település Pannoniában, amelyek azonosak Róma nevével. Róma felvehetné velük a testvértelepülés szövetséget. Mivel magyar név, nem valószínű, hogy a rómaiak értik városuk nevét. A Fórum is amúgy Fő-Rum, Rum város Fő helye, csak a név kicsit rosszul van hangzósítva.

A Tusci, Toszk és Etrusci nevek is magyarok, az utóbbi a Trószok-Háza jelentést viseli. Semmi köze a török népnévhez, ami azért hasonló, mert azt is magyarok adták. Különben a "török" a török-zúzok, vagy törők szavainkhoz is hasonló.

Megjegyzendő még, hogy a latin nyelv magyar eredetű, amit a szótagnyelv technikával azonnal észreveszünk. Mivel a latinban rendkívül sok a magyar szó, az a fő kérdés, hogy az egész nyelv magyar eredetű-e, vagy csak igen nagy benne a magyar szókészlet? Mivel a nagyon fontos szavainak a többsége magyar, ezért lehet azt mondani, hogy a latin magyar eredetű, bár még nincs az egész nyelvre kiterjedő vizsgálat. A latin istenvilág többsége magyar, ami azt jelenthetné, ha a latinok nem magyar eredetűek lennének, akkor a latinoknak nem voltak isteneik. Ezt nem lehet elfogadni.

Benedekffy Ágnes írja, hogy az etruszkokról szóló nagy művek eltűntek. Ilyen mű Verrius Flaccus "Rerum Etruscarum Libri", Claudius császár húsz kötetes "Tyrrheniká" műve, Arisztotelesz "Az etruszkok intézményei". Eltűnt a titokzatos hölgy által Augustusnak átadott "Libri Sibillini", eltűntek etruszk írók szövegeinek latin fordításai is, A. Cecina, P. Nigidius Figulus, Tarquinius Priscus munkái. Csak megjegyzem, hogy a Vezúv által betemetett könyvtárban talán etruszk könyvek is vannak. Reménykedni lehet.

Vulciban ismert a szkíta íjász, az i.e. 6. századból, amit Grandpierre Atilla mutatott be a "Szkíták Trójában" című munkájában. Benedekffy Ágnes szintén Vulciból egy szkíta férfi szobrát mutatja be, amit a szakirodalom Heraklésznak tart. Her-Kul-Es magyar hős, az egyik magyar ősapa, a nevet pontosan lehet érteni, ezért a szkíta férfi lehetne éppen Herkules is, bár nem valószínű.

Több forrás szerint is az etruszkokat lüdeknek tartják. A lüdek Lydiában éltek, a karélokhoz lehet ősket sorolni, a karélok három törzse közül az egyiknek lüd a neve. Tőlük délre van Kária, a magyar Kar törzs egyik központja. Az etruszkokhoz pelazgok is csatlakoztak, akiket a palócokkal tartok azonosnak. Mivel van olyan forrás, amelyik a pelaszgokat atlantisziaknak tartja, ezért az atlantisziak magyar eredetét írott hagyománnyal is meg lehet erősíteni, természetesen a rengeteg magyar nyugati felirat mellett.

Szabó Károly azt írja, hogy a szkíták egy csoportja auzóniaiakkal keveredett, és kölcsönösen megértették egymást. Ausonia (Auzónia) Kuma (Cumae) városa környékén volt, a legősibb lakóknak gondolták őket. Az Ausonok neve An-Fiai jelentést is tartalmazhat magyarul. Az U és V az N betűvel gyakran keveredhetett.

Arról is van szó, hogy egyes szkíta csoportok elhagyták Itália (I-Tal – Háza a Bölcsességnek) földjét. Bizonyára történtek ilyen események, de ebből nem következik, hogy az etruszkok nem maradtak Itáliában nagy tömegben. Továbbá a területen sok más magyar nép is élt, akiket végül beolvasztott Róma. Genetikailag Itália mai lakóinak döntő többsége magyar eredetű, elsősorban mediterránok, még a mai magyarok is a cro-magnoni mellett elsősorban nordikusok, és délen mediterránok. Nincs semmi ok arra, hogy a mediterránokat ne tekintsük magyar eredetűeknek.

XVII. FEJEZET: A SZAKÁK

Christopher Knight és Robert Lomas "A múlt üzenete" című könyvében sok érdekességet ír a magyarokról, csak éppen nem nevezik őseinket magyaroknak. A Tarim-medence déli szélén szenzációs régészeti feltárások történtek. A négyezer évvel ezelőtti emberek színes köpenyeket, nadrágot, csizmát, harisnyát, kabátot és sapkát viseltek. A feltárt múmiáknak erős orrnyergük, nagy szemgödrük, szőke vagy vörös hajuk volt, minden kétséget kizáróan európaiak voltak. Termetük magas volt, amit a kínaiak is pontosan feljegyeztek a hunokról. A cherchi férfi 6 láb 6 hüvelyk, a nő 6 láb 2 hüvelyk magas volt. Már a hunokról szóló "Hunok a Tejúton" könyvben leírtam, hogy őseink értettek az agyalapi mirígy ingerléséhez, ami által különösen magas termetűvé nőttek a gyerekek. Tehát nem égből jött óriásokról van szó, bár lehet, hogy egyes népek ezt hitték rólunk.

A kalapok igen sokfélék, közülük némelyek az Anatóliában élő fríg íjászok fejfedőihez hasonlítanak. A csúcsos kalapok a magyar viselethez tartoznak, a cherchi múmiák 800 évvel megelőzik a frígek megjelenését Anatóliában. A Tarim-medence a hun magyarok területe, akik europidok voltak, és már legalább Kr.e. 8.000 körül megjelentek Kínában. Az egyik nő fején egy rettenetesen magas kalap volt, hasonló a mágusok és boszorkányok által hordott kalapokhoz. A szövegben a szerzők tévednek, amikor a Mágus szót rögtön perzsának minősítik, hiszen az magyar szó, a boszorkány szóval együtt. A tévedés mögött az európaiak teljes tévelygése húzódik meg, mert szinte mindent félremagyaráznak, a magyar tökéletes megfejtéseket sem veszik figyelembe. Tehát Kínában magyarok éltek, amint a cherchi emberek is magyarok voltak.

Ázsiában a Tura (Turániak), a Hyaona és Hunu népekről nagyon sokat írnak, szinte minden nép, amelyik tudott írni. A perzsák észak felé terjeszkedtek, de Kr.e. 530-ban a Masszageták, vagyis Nagy-Heták Tomuris királynő vezetésével megsemmisítik a perzsák seregeit, Kyroszt is megölik. Tomuris neve szkíta jellegű, a Muris mellett a To szó van benne, amit a hattik is használtak.

A kínai Nagy Fal építését a hunok kezdték el, a rabló kínai támadások elleni védekezés miatt. Amikor a kínaiak kiszorították a hunokat a legjobb területekről, elérték a hun védelmi falakat, és birtokukba vették. A folyamatos harcok miatt ezután a kínaiak építették tovább a falakat, ami így kínai építménynek minősül, holott az magyar és kínai fal.

A szakákat besorolják az irániak, vagy a kaukázusiak közé, holott a magyarokhoz tartoznak. Darius sziklafeliratán egy győztes háború után, kilenc legyőzött fogoly vonul fel, a kilencedik különösen nagy süveget visel, neve Skunkah a szaka. A Sak Erős, vagyis Hős királyi rangnév, a magyar mellett a szumerban is fontos szó, főleg Főség jelentéssel. A szakákat az ó-perzsa feliratok három csoportra tagolják, a Haumavarká, a Szaka Tigra-Khaudá és a Szaka tiaiy tarah-drayah csoportokra. A kínaiak Szé, Szék, az indek Caka néven említik őket.

Hérodotosz írja, hogy a perzsák Közép-Ázsia összes népét Szakai-nak nevezték. Sztrabon szerint a Kaszpi-tengertől keletre a Daa, vagyis Daha (a dákok), tőlük kletre a Masszageta, még keletebbre a Szaka nép lakik. Mindhárom nép a magyar és szumer néphez tartozott, az Andronovói kultúrából eredve.

Ptolemaiosz leírása szerint a Szakaföld népei közül a Jaxartesznél laktak a Karátai és Kómaroi, a hegyvidék fölötti földön a Konédai, azután a Masszageta, a masszageták és konéda nép közt a Grünaioi és Toórnai, a Hindukus keleti szakaszán a Bűltai népek. A régi szaka királyi város Roszanáké neve esetleg a Felső-Oxus jelenlegi Rósán-vidék nevével van összefüggésben.

Amikor a kínai Kanszu felől a jüe-csi, vagyis vietnami eredetű törzsek nyugatra törtek, Kr.e. 174-160 között, a szakák közül sokan délre húzódtak. Kr.e. 160-ban megalapítják az Indoszkíta államot. Az indek a területet Caka.dvipa névvel illették.

Erről a területről azután déli irányban sok kivándorló csoport indult útnak. A Pandava királyság a Dekkán délnyugati részén terült el. Alapítása a Pánokhoz kapcsolódik, akik Egyiptom felől érkeztek, sokkal régebben, mint a szakák. A vándorlókat szaka hercegeknek nevezik, akik egymás után vezettek csoportokat tengeri úton Délkelet-Ázsiába. Pandava után Burma érintésével Jávára mentek, majd innen Thaiföld, Kambodzsa felé, ahonnan végül egészen Luzonig jutottak. Útjuk során városokat alapítottak, amelyeknek magyar neveik vannak, ami fontos bizonyítékot ad a szakák magyar nyelvűségére. Még a Jáváról Madagaszkárra vándorló malgasok nyelvében lévő magyar szavak is kapcsolatban lehetnek a szaka hercegekkel, de ez a szókincs régebbi időkből is eredhet. A magyar és dravida nyelvi kapcsolatokat sem tudjuk ma még hitelesen megmagyarázni.

Még a Tamana-nyelvészet is szóba hozható, mivel Luzon központi nagy völgyében rengeteg a magyar földrajzi név. Bár a nevek jelentős részét nem értjük, de ahol nagy tömegekben fordulnak elő magyar nevek, nagy valószínűséggel állítható, hogy ott magyar nyelvű emberek éltek, mivel más népek miért adnának magyar neveket rengeteg földrajzi objektumnak.

Az indoszkíta királyságról nagyon kevés adat maradt fenn. Ismert egy Maues király Kr.e. 75 körülről, és II. Azes, akinek uralkodása Kr.u. 19-ben fejeződött be. A Szaka Kogganoy kifejezésben a Szaka Kagánt láthatjuk, ami csakis magyar-hun rang lehet, mert ebben az időben törökök még nem voltak, pontosabban kínai alávetettségben éltek 220-ig, kagánjuk tehát nem lehetett. A Kagán amúgy is magyar rangnév, szkíta értelmi rendben Király-Kán jelentéssel.

Drangiana és Arachosia között, a Hilmend folyó középső folyása mentén terült el Szakasztán, ami később Szisztán nevű lett az új-perzsa nyelvben. A Szi-Sztán magyarul Nap-Tanya. Itt élt a Segestani nép, a név nagyon hasonló a Segesd, vagy szikul szicíliai Segesta névhez.

Szaka fejedelmek és vezérek nevei az ókori kútfők szerint: Gagi (hasonló Góg nevéhez), Maüakész (Mabakész), Parikhia, Szakeszfarész, Thambradasz, valamint két nagy királynő, Thámürisz és Zarina. Thámürisz fiának a neve Szpargapiszész, de Arszakész, a pártusok alapító királya nevében is felismerni a Szaka nevet. Ar-Szakész neve eszint a Had-Hőse, vagy Vezetője értelmű. Méltóaágnév volt a Masz-Szaka, a Nagy-Hős, a Masz és Mah, szintén Nagy szó rokon egymással, de a Mah már a szumer időkben is létezett, Nagy jelentéssel, ezért a Masz szóból nem származhatott, mint állítják.

A Ta-ha népnév azonos a magyar Tahó népnévvel. A Taha név kapcsolatos a Ta-Wan névvel, amit többnyire a Tochar népnévvel azonosítanak. A Tahó és a Tohár (Tokár) azonosítása nehéznek látszik. A Ta-wan kínai név a mai Fergana neve volt.

A jüe-csi nép és a kusánok között nem lehet egyenes leszármazást kimutatni, bár ezt már megpróbálták. A Kusán hun, vagyis magyar nép, a jüe-csi nép öt fejedelemsége viszont a vie (viet-nami) néptől származott, akik a Santung félszigettől délre laktak, egy részük nyugatra, a többség délre vándorolt az észak-kínaiak terjeszkedése következtében.

XVIII. HUNOK ÉS SZKÍTÁK

Sok írás szól arról, hogy a hunok és szkíták azonosak, mások meg arról írnak, hogy a hunok és szkíták nem azonos népek. Nagy a zűrzavar a kérdésben, mert a vizsgálódók nem tudnak magyarul, Európa, Ázsia és Észak-Afrika ősnyelvén. A magyar nyelv arról,beszél, hogy a hunok és szkíták magyarok, ha nem is azonosak, de nagy a nyelvrokonság köztük. A szkíták nem irániak, indoeurópaiak, ahogy a hunok sem azok, hanem mindkét csoport a nagy magyar nyelvcsaládba tartozik. Hagyományaink szerint 108 magyar és 108 hun nemzetség, vagyis törzs volt, amelyek felderítésére még nem vállalkozott senki, e sorok szerzőjén kívül. Azt el kell ismerni, hogy nehéz feladat 216 nemzetség nevének felderítése. Márpedig a magyar írásleletek Portugáliától Közép-Afrikáig és Japánig terjednek, ami csak nehezíti a kutatást.

A hunok sok területen éltek. Alsó-Egyiptom neve Hun volt, de Egyiptomban elég sok "hun" nevet fedezhetünk fel, ami megerősíti Egyiptom magyar alapítását, mivel Felső-Egyiptom neve Magar volt. A szumeroknál, de a hatti-hettitáknál is előfordul, pl. Lu-Hun-Ga (Enkidu) és Tar-Hun-Tasz időjárás isten nevében. Nyugaton a germánoknál is sok a hun-magyar szó, sokkal a nagy gót terjeszkedés előttről, de a szlávok nyelve is hun/magyar – alán vegyes nyelvnek határozható meg, döntő többségű magyar eredetű szókinccsel az orosz nyelvet nézve. De a "hun" szó elterjedt a kínaiban, japánban, indiai nyelvekben, iráni nyelvekben, de még a maya nyelvben is megtalálható. Látjuk tehát, hogy a hunokat nem lehet begyömöszölni Észak-Kínába, ahonnan Nyugat felé húzódtak, Európában váratlanul nagy birodalmat alapítottak, majd eltűntek. Aki így képzeli a hunok történelmét, teljes tévedésben van. A hunok és magyarok azonosak, a magyarok a fiatalabb korosztály, a hunok az idősebbek, akik háborúba mennek és el is hunyhatnak. A "Hunok a Tejúton" című könyvemben felvázoltam a hunok történetét, bizonyítva magyar nyelvüket, de a hunokról még nagyon sok adat van, amit érdemes lenne összegyűjteni, közkinccsé tenni és folyamatosan bővíteni.

Keleten Kína legyőzte a hun birodalmakat, később a zsuan-zsuanok döntő vereséget szenvedtek a türköktől (törököktől), majd a fehér hunok is alul maradtak a török-perzsa szövetséggel szemben. Bár még Akhsun Vár fehér hun király legyőzte a perzsa Perózt Kr.u. 484-ben, de végül a fehér hunok Indiába húzódtak, ahol ma is élnek. A fehér hun területeken rengeteg a magyar földrajzi név, mind a mai napig. De Indiában nem csak a fehér hunok magyarok, hanem sok más nép is, mint a szakáktól származó Buddha népe is, akinek nevének kiejtése Buda, és a magyar főváros neve is Buda-Pest, egy Buda nevű hun király után.

A Bulgárok Aszparuch nevű királya a magyar királyi családból, a Turul-házból származik. Ha a neve végén az Ug szó szerepel, akkor a neve az Ászok Házának Fia jelentést tartalmaz. Nem lehet megérteni, miért mondják a bulgárokat, a Tűz Népét, vagy a Fény Népét, töröknek, amikor ők magyarok, a szumer, hurri-urartui, hatti-hettita, hun, szkíta családból. Ha a bulgárok törökök lennének, nem lenne Bulgáriában annyi magyar földrajzi név.

Az első indoeurópai nyelvi emlék Kr.e. 1.360 körülről származik, a Mitanni Birodalomból. Egy Kikkuli (Kék-Barát) nevű ember feljegyzéseiben ind számnevek és lótenyésztési szavak bukkannak fel. Továbbá egy hettita szerződésszövegben ó-ind istennevek tűnnek fel, mint Mitrasz, Varunasz, Indra, Naszatja. Az ind istennevek nem elenyésző része a magyar nyelvből is levezethető.

Az észak-kaukázusi alánokat a környező népek sokáig hunoknak nevezték. Emögött az lehet, hogy az alánok csatlakoztak a hun szövetséghez, Bal-Amber nagy inváziója idején. A Kaukázus keleti részén beszélnek az Alvan népről, örmény Aluan, görög Albanoi, latin Albani, akik valószínűleg nem alánok voltak, hanem kaukázusiak. A mai oszétek valószínűleg az alánok utódai. Az alánok állítólag egykor hadifoglyok voltak, ők a mai oszétok, akik közé pamiri csoportok is keveredtek, akik az alánok lennének. Ez a származási elmélet eléggé hihetetlen.

Az ó-iráni Ló neve Aszpa. Ez a szó azt jelenti, hogy az Ászok-Háza, és magyarul van. Azt jelzi, hogy az Ászok, vagyis magyarok népe a lovakon él, a lovak húzzák a kocsijukat, amin a család lakik.

Theophylaktos Simokattes szerint az avarok, abarok papi méltósága volt a Bokolabra. Magemlíti, hogy ők a Magosz renddel azonosak, a Mágusok nevét már megismertük. Más adat szerint Pokolábrás volt a nevük. A ruhájuk volt fekete, rajta a Nappal, Holddal, csillagokkal. A Pokol lehet fenn is, és lenn is, mindkét helyen lehet sötét. Az avarok papjainak magyar neve van, ami magyar nyelvűségüket bizonyítja. A mai avarok a Kaukázusban a kaukázusi nyelvcsoporthoz tartoznak, sok magyar nevet tartalmaz nyelvük.

A cserkeszeknél az Uorq, Orq jelentése Úr, Tisztelt Ember, a kartvel-grúz Oürg Fejedelem. E nevek az Ugor, Ugur, Ogor nevek változatai. A "Magyar" is Király értelmű, pontosabban Nap, és jelképe, az Oroszlán. Összegyűlt a hét magyar, írják a krónikák, ami nem azt jelenti, hogy összegyűlt hét nép 1-2 millió embere, hanem tanácskozott hét király, fejedelem, vezér. Az Urog szó Uruk egyik neve, sokkal régebbi, mint az iráni Ugra, ezért ezt a népnevünket lehetetlen levezetni az irániból, vagy szlávból, mert sokkal régebbi, mint ezen nyelvek létezése.

Az ó-iráni Hunu jelentése Isten Fia. A név természetesen a csillagistenekre vonatkozik, amit a kínaiból is pontosan fel lehet tárni. A csillagok a magyarok, az Ég Fiai, azok a népek pedig, amelyek hasonlóan gondolkodnak, a magyarok leszármazottai vagy rokonai. A hiungnuk egyik királyának neve Hu-ni, de van Huni fáraó Egyiptomban is. A Hu szó jelentését sikerült felderíteni, Menny Fia értelemben, ami azonos a Sza (pl. Sza-Várd) népnév jelentésével.

Az Ogór néphez tartoztak, írja Theophylaktosz Szimokatta, az Oüarkhonitai, vagyis Uar és Huni, a Várkonyok, Vár-Hunni népek. Tehát teljesen világos a forrás szerint, hogy az Uarok és Hunok az Ugor (szumer) magyarokhoz tartoztak. Ezek a népek a szkítákkal rokonok. Az alánok egyik királyának a neve Hon volt.

Michael dunai bulgár uralkodó 869-ben, a 8. zsinatra küldött követségében szerepel egy Huno nevezetű udvari méltóság. Ismert még egy Hon nevű személy, aki II. Chusrau (590-628) hadvezére és Tigranes fia volt. Az ugrok egyik istenkirályát, Bíborbanszületett Konstantin szerint Arpadésznek hívták. Ő a Győzedelmes Napisten, Mithra földi megjelenítője volt. Másik neve Kunda, Ibn Ruszta és Gardizi szerint, ami a Kende, Kündü szóval azonos, a Kun egyértelműen Nap értelmű. A Kende Egyiptomban is megjelenik, a Kender és a Kendő szóban, ami a fáraók fejfedője volt, kenderből szőve, piros-fehér, vagy kék és arany színezéssel. Erről Baráth Tibor tudósít nagyszerűen. Mészáros Gyula iráni eredetről beszél, a Kunda jelentése Bölcs, Jós, Próféta, ami nem igaz, hiszen Napot jelent. Igen sok Napot jelentő nevünk van, ami igazolja, hogy a Nap népe vagyunk. A magyaroknál még ismert a Dzila, vagy Gilász kormányzó rang, amit Gyulának ismerünk, a rómaiak tőlünk vették a Jula, vagy Julius, Júlia nevet.

A hunok magyarul beszéltek, a hun szent királyok magyar neveket viselnek. A bulgárok, akik a magyar unug urak, és nem on-ogurok, egyik ága, szintén istenkirályokkal rendelkeztek, elvégre magyar törzsekből, és hozzájuk csatlakozott szlávokból szövődtek néppé. A felséges király neve Kánasz Űbégé (Kán Ász Ű Bégé) volt, a Bég a Bag és Bog szerint Nap. Mellette a kormányzó nagyvezír-herceg 'Ét(zoürgoü, vagy Étdzérg(oy) címet viselt. A név a Hét Urgu alapján az Urgok, vagyis a magyarok Királya értelmű, mivel a Hét (He-Ta – Nap-Táj) a számok rendjében királyt jelent. Az urgok a magyarok, bulgárok, szumerok, szkíták, de nem indoeurópaiak. Van Urogosz név is, Urog pedig Uruk másik neve. De mi nem vagyunk szumerok, mert sokkal régebbiek vagyunk náluk. A Khazarok istenkirálya Khazar Khákán (Ibn Rusta, Gardizi) vagy Nagy Khákán (Ibn Fadlán). A kazárokról tudjuk, hogy Kaszi népünk egyik ága volt. A tényleges király méltóságneve Isád, Isá (Ibn Rusta), Isád (Gardizi) vagy Khákán Buh (Ibn Fadlán) volt. Az Isa a finn nyelvben is létezik, nálunk ma Isa-Szeg nevében ismerhető fel, vagy az "isa pur" kifejezésben. A Buh a Nap neve, az angolban Book, ami tekercselt papír volt, az alakja kör, ami a Nap tulajdonsága főleg.

Urartu, vagy Biaina legfőbb istene Khaldi, akinek a nevéről nevezték el a Trapezus melletti tartományt Chaldia néven. A híres vaskovácsok a Khalübesz nép, nevük volt még a Khaldaioi. Örmény-Khaldaea lakóit Khalti-k néven nevezték. Itt laktak a Makrónok is, akik a Magor, Magyar név változatát viselték.

Méltóságnév és személynév volt a hiungnu (nyugati-ung-urak, vagyis a magyarok) Hu-ni, a varkhonita Hunni, az alán Hon – Isten Fia, az észak-kaukázusi hun Honagur – Isten-fia nemzetségéből származó, Szakász, Astyages pohárnoka, a Hős, Tur, a Hős, a turániak ősapja, Turk – a Hős, Hep-tal, vagy 'Efthalan a Hős, Bulgarosz – az Úr-Király.

Az avestai Hunu népnév jelentése Isten Fia. A 455 körül Pandzsábban megjelenő hunok neve Huna volt. Hu a Menny Fia, a Na Ház. Az európai hun birodalom Hunugur népének neve Isten-Fia nemzetből származó jelentést tartalmaz, állítja Mészáros Gyula.

A Kaukázus északkeleti részén volt egy Maz-Kut nevű nép, a név jelentése Nagy-Fejedelem. A Maz a Masz, Mak, Mag, Mah nevekkel rokon, Nagy jelentéssel, a Kut Fejedelem. Nem árt megjegyezni, hogy a Kán is a Kan, a "nagy kutya" kifejezésből származik, így a Kut lehet a Kutya is, mint fejedelem a "nagy kutya".

A kaukázusi nyelvcsaládhoz ma mintegy 40 nyelv tartozik. Egyes adatok szerint Kr.e. 3.000 körül jelennek meg, majd sok ágra tagolódnak. Egykor sokkal nagyobb területeken éltek, mára nagyon visszaszorultak a Kaukázus területére. Nyugaton a baszkok és az ibérek a kaukázusiakhoz tartozhatnak, Amerikában a na-dene nyelvcsoportot tartják velük rokonnak. A magyarokkal több nép is kapcsolatban volt, amit a hasonló szókincs bizonyít.

Az Abház népnév jelentése Víz melletti Ház (Törzs), azonos Abházia városnevünkkel. Sok abház szó azonos a magyarral. Erre laknak az Ubychok. A Cserkeszek is közel állnak hozzánk, a Cserkész szóról nem tudni, mi köze van a cserkeszekhez. A Csecsenek neve a Csecsek, vagyis Csúcsok Hercegei, tele van a nyelvük magyar szavakkal. A Kabardok valószínűleg azonosak a Kabarokkal. A Lezg csoportok is fontosak. Az Avarok szintén azonosak az Avarokkal, vagy csak az avarok nevét vették fel. A kaukázusi ibérek, illetve Albánok szintén kapcsolatban voltak velünk. A Peki nyelv sajnos kihalt, közel állt a szkítákhoz.

Georgia nyugati részét Kolkhnak nevezik, ami tévesnek tűnik. A név valójában Kolcs, és sok magyar település viseli ezt a nevet. Legnagyobb közülük Mis-Kolc az Ifjú Hős-Kolc városa. De van több Kolcs nevű településünk is, továbbá Kölcs-E a Kolcsok-Háza, ahonnan a Kölcsey család származik. Georgia népével is rokonságban állunk, amit a politika nem akar észrevenni. További tartományok Georgiában Mingrélia, Szvanétia és Kahetia, ez utóbbi neve Királyi-Hét jelentést is viselhet. A szvánok a kolcsokkal lehetnek azonosak. A Kartvel a terület népeinek, illetve nyelveinek neve.

A bulgárok neve Khorenei Mózes krónikájában megjelenik I. Valarsak arméniai király uralkodása idejére téve (Kr.e. 149-127), mint "vananti bulgar", vagyis Hódító Bulgár. Mivel ekkor törökök még nem léteznek, ezért a bulgárok török származtatása lehetetlen. Később, I. Arsak uralkodása alatt (Kr.e. 127-118) újra feltűnik a nevük. Ennyit a bulgárokat törököző magyar történetírókról.

A szlávok úgy jöttek létre, hogy magyar (szkíta, hun és más nevek alatt) és alán csoportok keveredtek. A királyi családok a Turul-házhoz tartozhattak, a nép többsége az alán nyelv szerkezete alapján kezdett beszélni, beolvasztva a magyar nyelvet. A szókincsben az oroszok 75 %-nak mondják a szumer szavakat, amelyek valójában magyar szavak, a magyarból kerültek a szumerba is. A rendkívül logikus és nehéz magyar nyelv helyett a könnyebb alán, iráni nyelvet kezdték beszélni, de a szókincsben megtartották a többségi magyar szókészletet. A különböző szláv nyelvekben az arányok különbözőek voltak, ezért vannak különböző szláv nyelvek. De az alap, a magyar és alán keveredése alapján, hasonló maradt egymáshoz, ezért beszélhetünk szláv nyelvcsaládról. A szarmaták magyarok voltak, akik az alánokkal keveredve szintén hozzájárultak a szlávok létrejöttéhez, sok finnugor csoport beolvadásával együtt.

A térségben lakó Hyrkánokat is kaukázusinak tartják. A Hur-Kán népnév azonban meglehetősen magyar jellegű, pl. a Húr Kán alapján. Erre volt Tabarisztán, ami Szabarisztán lehetett. A híres Kur-erdő, ahol a tigris eszi a fiát (Arany János), nem más, mint Kurtu országa, innen származik a Kurtu Germatu magyar törzs. Szubartu a magyar Szavárd ország, szumerul Szubir-ki, amiről még azt is írnak, hogy akkádok országa volt, de ez nagy tévedés. Az viszont nagyon valószínű, hogy az akkádok és összes szemita, meg az összes indoeurópai tőlünk származik. Van egy Kusföld, az Urami-tótól északkeletre, és Aratta országa, még keletebbre. Nod földjét én Nagy földnek értelmezem, Nad alakban, és Ázsiára értem.

Több bizánci szerző is ír a hunoknak nevezett népről 527 körüli időkben, akiknek királyai voltak Muager és Gorda (Gordász). A két királyt magyarnak tartják hivatalos történészeink. Muager lenne a Magyar népnév létrehozója, ami helytelen elképzelés. A Mu Fény, az Ager a magyarok egyik neve, az Agarénusok formában talán jobban ismert. Gorda nevének változata lehet a Korda is, az Ugorda elképzelés, hogy ugort csináljanak a névből, nem helyes. Mészáros Gyula megadja a pontos jelentést. A Gorda kartvel nyelven Kard. Látjuk, hogy a kartvel szó nagyon közel áll a Kard szóhoz, a magyar Kar-d jelentése a Kar-Napja, a -d a Du, a Napisten nevének rövidülése. Még a Karda családnevünk is rokon lehet a hun-magyar Gorda névvel, aki a Kar Napja, vagy a Kör Napja nevet viselhetett. Arra elképzelésem sincs, hogyan lehetséges, de a Kard fogalma már Kr.e. 32.000 körül létezett, vagyis van kard ábrázolás.

Bíborbanszületett Konstantin ír a Szabartoi Aszfaloi nevünkről, akik a Kaukázus felől, Lebédia országából Etel-Kuzuba, majd onnan a Kárpát-medencébe mennek, ahol a magyar nyelvű pannonok, szavárok, székelyek, palócok, és más kisebb töredék magyar csoportok várják őket.

A szkíták nagyon sok területen éltek. Egyiptomban Szkythico Regio volt a területük neve. Szkytopolisz városa Izraellel volt kapcsolatban. A kutatást folytatni kell. Talán ez a néhány sor is segített valamit őseink felderítésében.

SZKÍTA IGAZSÁGOK

1. A szkíták a magyar nyelvcsaládhoz tartozó népek voltak. Ma is élnek, genetikailag sok területen fennmaradtak, de nem beszélik a magyar nyelvet, ami természetesen megtanulható.

2. Rendkívül magas kultúrájuk volt. A szkíta bölcsekről írnak a görögök is, akik pedig sokat adtak saját magukra, de a szkíták bölcsességét elismerik

3. Csodálatos a művészetük. Elképesztő képzeletviláguk volt őseinknek, amihez csak nehezen férhetünk hozzá

4. Meg kellene kezdeni a szkítáknak tulajdonított feliratok összegyűjtését és elolvasását. Sajnos, ebben az irányban alig történtek munkálatok

5. Matematika tudásuk rendkívül fejlett volt. Nyomokban ma is fennmaradtak a számtan töredékei, amit fel kellene deríteni.

Irodalom:

Benedekffy Ágnes: Etruszk kapcsolat Magyarságtudományi Füzetek 18. 2012

Hérodotosz: A görög-perzsa háború Európa Könyvkiadó 1989

Kánnai Zoltán: A szkítáktól a székelyekig és magyarokig tanulmány

Marácz László – Obrusánszky Borbála szerk.: A szkíta népek hitvilága HUN-Idea 2010

Mészáros Gyula: Chattiak és skythák tanulmány 1938

Mészáros Gyula: Kelet-Európa néptörténete tanulmány 1941

Röhl Klaus Rainer: Az amazonok lázadása Kossuth Könyvkiadó 1986

továbbá sok tanulmány és internetes adat.

  Péterfai János István