Print this page
2022 június 08, szerda

Felvidéken a magyaroknak kedvezhet a földalap ...

Szerző: BUMM SK

2022. június 7. kedd / Ján Marosznak, a Szlovák Állami Földalap igazgatójának véleménye jelentős változást hozhat a konfiskált földterületek ügyében. Marosz úgy véli, a Beneš-dekrétumokra hivatkozva elkobzott – többségében dél-szlovákiai területek – az eredeti tulajdonosokat (vagyis azok örököseit) illetnék.

A magyaroknak kedvezhet a földalap: visszakaphatjuk a Beneš-dekrétumok alapján elkobzott területeket?

Fény az alagút végén?

2022. június 7. kedd - 18:20 / Ján Marosznak, a Szlovák Állami Földalap igazgatójának véleménye jelentős változást hozhat a konfiskált földterületek ügyében. Marosz úgy véli, a Beneš-dekrétumokra hivatkozva elkobzott – többségében dél-szlovákiai területek – az eredeti tulajdonosokat (vagyis azok örököseit) illetnék.

AKTUALITY.SK-HÍR

Február elején jelent meg az Új Szó „Az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva több száz hektárnyi földet kobzott el“ című cikke. Ebben Ján Marosz, a földalap vezetője több, magyar szempontból kedvező állítást is közölt. 

Eduard Beneš csehszlovák elnök rendeletei megfosztották a csehszlovákiai magyarokat és németeket állampolgárságuktól és vagyonuktól, továbbá előrevetítették a győztes hatalmak II. világháború utáni megállapodásai alapján történő kitelepítésüket. 

Marosz elutasítja a kollektív bűnösség elvét

Eddig a földalap minden korábbi igazgatója úgy védte a Szlovák Köztársaság érdekeit, hogy újabb konfiskált földterületeket követelt az állam javára, ez a gyakorlat azonban Marosz vezetésével megszűnni látszik. A magyar felmenőkkel rendelkező vezérigazgató ugyanis kilátásba helyezte, hogy az állam által kisajátított földterületeket az eredeti tulajdonosok örökösei kaphatnák vissza. 

Marosz az Új Szónak korábban azt nyilatkozta, hogy elutasítja a kollektív bűnösség elvét a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban. Ezt az állítását később az Aktuality.sk újságíróinak is megismételte. „Elutasítom a kollektív bűnösség elvének bármely nemzeti kisebbséggel szembeni alkalmazását. Az emberi és tulajdonjogokat ugyanakkor Szlovákia minden polgárának esetében – legyen szó szlovákról, magyarokról, zsidókról, romákról, németekről – tisztelem.

Tomáš Černák, a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karának történésze kifejti, hogy a potsdami békekonferencia a németeket tekintette a második világháború bűnöseinek, és esetükben a kollektív bűnösség elve megkérdőjelezhetetlen volt. „A magyarok helyzete ugyanakkor nehezebb volt, mert a nagyhatalmak esetükben nem értettek egyet a kollektív bűnösség elvében. Azt mondták, hogy a csehszlovák félnek meg kell állapodnia a magyar féllel, hogyan kezelik ezt - akár lakosságcserével, akár más módon.” – mondja Černák.

Vagyonelkobzások és perek

A földalap az elmúlt években nagy mennyiségű földterületet sajátított ki különösen Szlovákia déli, magyarlakta településein. Egyes esetekben még perek is folytak a földtulajdon miatt az eredeti földtulajdonosok örököseivel.

Ján Marosz az Aktuality.sk-nak azt mondta, hogy a második világháború után voltak olyan hibák, amelyeket erkölcsi szinten kell megoldani.

A Beneš-dekrétumok ugyanakkor továbbra is érvényes jogszabályok, melyet a parlament 2007. szeptemberi határozatában megerősített. A törvény többek között kimondja, hogy „az ezekből fakadó jog- és vagyoni viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, sérthetetlenek és megváltoztathatatlanok”.

Meg kell akadályozni a telekspekulációkat

A földalap vezetője úgy véli, meg kell akadályozni a telekspekulációkat, s véget vetni az állam kétes gyakorlatának. Felhívta a figyelmet, hogy a céljuk továbbra is az, hogy védjék Szlovákia érdekeit, de a magyar állampolgárokra sem szeretnének további nyomást gyakorolni. Ehhez nagyobb átláthatóságra lenne szükség a Beneš-dekrétumok érintette ügyekben.

Botrány a D4-esen 

Az elmúlt évek egyik legnagyobb port kavart (Beneš-dekrétumok alapján történő) földkisajátítási botránya a D4-es autópálya és az R7-es gyorsforgalmi út kiépítése körül történt, egyes pozsonypüspöki és vereknyei területek kapcsán. (A földtulajdoni vita végül közvetlenül nem veszélyeztette a pozsonyi elkerülő út elkészülését.) 

2020-ban 338 parcella és 132 hektárnyi terület tulajdonviszonya változott meg az állam javára. Dénesd, Éberhard, Dunahidas, Dénesdtorcsmisérd, Dunasápújfalu, az egykori Misérd, Csölle, Pozsony Ružinov városrésze, Pozsony Vereknye városrésze és Fél község településeken végezték be az elkobzást. 2019 és 2020 között pedig további 651 parcella és 260 hektár került az alaphoz. Tavaly számos település kataszterében „javították ki” a ROEP-eljárásban vétett hibákat, s ennek köszönhetően 340 hektárnyi területtel lett gazdagabb a Szlovák Földalap - áll az Új Szó korábban közölt cikkében.

Forrás: BUMM SK

Megnyitva 247 alkalommal