20221207
Last updateK, 24 máj. 2022 4pm

rovas logo

2022 november 09, szerda

II. Alkotmányjogi Konferencia, Székesfehérvár

Written by

Az Alkotmány Helyreállító Nemzeti Szövetség és a Fejér Szövetség szervezésében, a hazai civil mozgalmak támogatásával kerül megrendezésre a II. Alkotmányjogi Konferencia a magyar Történeti Alkotmányról és az állami legitimitás kérdéseiről, Székesfehérváron. Kérjük, hogy aktív tevékenységeddel vagy gondolataiddal támogasd nemzetünk megmaradását!

A konferencia mottója és fő kérdése: helyreállítható –e a valódi alkotmányos rend az Alaptörvény segítségével?

Helyszíne: Székesfehérvár, Öreghegyi Közösségi Ház 

Címe: 8000 Székesfehérvár, Fiskális út 93.

Időpontja: 13h- 18h óra között. 

Programja: 13 órakor rövid megnyitó, a konferenciát 17 órakor az előadók kerekasztal-beszélgetése zárja. Az előadások 20-30 percesek.

A II. Alkotmányjogi Konferencia részletes programja:

13:00 Megnyitó a házigazda, Fejér Szövetség nevében
13:10 Dr. Bene Gábor közjogász – az I. Alkotmányjogi Konferencia (Bp, 2022.10.16.) összefoglalása
13:40 Dr. Varga Tibor jogtörténész előadása
14:10 Dr. Horváth Attila alkotmánybíró előadása
14:30 Szünet
15:00 Nagy Gábor Szkíta önkormányzat /Veszprém/ előadása
15:30 Fáy Árpád /Alkotmányjogi Műhely/ előadása
16:00 Szász Péter történész előadása
16:30 Dr. Diviki-Nagy Attila igazságügyi szakértő előadása
17:00 Szünet (5 perces hozzászólók jelentkezése)
17:15 Hozzászólások
17:30 Előadók kerekasztal beszélgetése – válaszok, üzenetek, továbblépés lehetőségei

E konferenciát elsősorban önrendelkezésünk visszaállítása, de a világban zajló háttérhatalmi változások és a hazánkban elterjedt téveszmék felerősödése is teszik leginkább szükségessé. Az eredetileg konföderációnak indult EU föderációvá válása, illetve az így kialakított központi irányítása belesodort minket is egy háborús helyzetbe, ami már létünket is veszélyezteti, ha nem teszünk ellene!

Az Alaptörvény teljes érvényességének a megkérdőjelezése egyre elterjedtebb, így ez már az állam bukását, illetve komoly káosz lehetőségét veti fel.

A közvetett demokráciára alapozott, részérdekű pártrendszer és a mindenkori kormányzatok túlhatalma –megfelelő fékek és ellensúlyok hiányában – újra és újra felveti a történelmünkben 1944-ig beváltan működő alkotmányos rend helyreállításának szükségességét. Az Alaptörvény, és módosításainak társadalmi elfogadottsága nem bír fontossággal a kormány részéről, a civil társadalom ki van rekesztve a mostanában újjáéledni látszó vármegyei autonómia rendjéből. Ráadásul az állam jogfolytonosságának kérdése is felmerül a civil mozgalmak körében, de a közbeszédben nem.

Az ún. „köztársaságot” létrehozó és a szovjet megszállás alatt működő pártok utódszervezetei pedig egy általuk vezetett, újabb „rendszerváltást” hirdetnek, és az Alaptörvény érvénytelenségére hivatkozva próbálnak ismét hatalomra jutni!

Mivel az Alaptörvény valóban nem lett a Történeti Alkotmány jogelveihez igazítva, így a konferencia céljai között szerepel ennek elméleti kidolgozása is. Mindezek a jelen történelmi helyzetben nagy jelentőséggel bírnak, sőt, a jövő nemzedékeinek érdekében is szükséges egy ilyen, tisztázó jellegű konferencia.

Az Alkotmányjogi Konferencia 1. részére Budapesten került sor. Előadói: Dr. Diviki-Nagy Attila, Dr. Bene Gábor, Fáy Árpád, Szabó Attila, Mireisz Tibor voltak.

Emlékeztetőül, az október 16.-i (I.) és november 12.-i (II.) konferencia tématerületei:

1) Az 1920 és 1926 közötti Nemzetgyűlés felállítása, legitimációja, eredményei, szerepe a Magyar Királyság helyreállításában, és tanulságai a mai politikai elit számára
2) Az 1946. évi I.tv. és az 1920.évi I. tvc. összehasonlítása, hatásaik elemzése
3) Királyság, vagy köztársaság most a legitim államforma Magyarországon?
4) Mi lehetett a célja és milyen hatásokra született meg az 1989. évi XXXI. törvény? Miért csak módosította az 1949 évi XX-as törvényt, az „oktrojált alkotmányt”?
5) Milyen jogi lehetőséget lát arra, hogy visszatérjünk a történelmi magyar államok sorába? Álláspontja szerint ma mely korszakok államaival jogfolytonos a magyar állam?
6) Miben különbözik a magyar közjogi felfogás szerint az Alkotmány és az Alaptörvény, vagyis a „lex fundamentalis”? Pl. az Aranybulla minek minősíthető: szabadságlevélnek, alap vagy sarkalatos törvénynek, ill. királyi rendeletnek?
7) Miben nyilvánul meg a Szent Korona állameszme modernitása? Milyen módon képzelhető el annak gyakorlati használata és a mai korban való megvalósulásának milyen fokozatai, és hatása lehetséges?

A rendezvény nyitott, melyre várunk minden, a magyarság sorsa iránt elkötelezett érdeklődőt!

A konferenciára a sajtó képviselői is meghívást kaptak.

Sajó Mária társelnök, Alba Regia Civitas – Fejér Szövetség

Dr. Boór Ferenc elnök – társelnök  Fejér MAG Egyesület – Fejér Szövetség

Megnyitva 193 alkalommal

Hozzászólni csak a bejelentkezett felhasználók tudnak

Alrovatok

Új írások

Hozzászólások